Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-11 / 214. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 11. GORBACSOV TÉVÉBESZÉDE A peresztrojka nehézségei Befejeződtek a Elírös Napok (Folytatás az 1. oldalról) Kötődtek-e üzletek ? A szovjet átalakítás jelenlegi szakaszában minden haladó erő konszolidációjára van szükség, amelyet a párt vezeté­sével kell megvalósítani — je­lentette ki szombaton a Vrem- jában, a szovjet tv-híradóban elmondott beszédében Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke szabadságáról visszatér­ve intézett üzenetet az ország lakosságához, elemezve a fejlő­dés jelenlegi nehéz szakaszát és felvázolva a következő hóna­pok teendőit. Mihail Gorbacsov bevezető­jében kitért a felhalmozódott feszítő erejű problémákra, a pi­ac nehézségeire, a nemzetiségi ellentétekre, a megújhodással kapcsolatos tudati gondokra. Szavai szerint az emberek jog­gal igénylik most annak meg­határozását, hol tart az ország a politikai és gazdasági refor­mokban, mik a gyengeségek igazi okai, miért van az, hogy bizonyos területeken a helyzet javulás helyett még tovább romlott. Éles, feszült viták folynak a társadalomban, és ez mozgás­ba lendítette a tömegeket — hangsúlyozta a szovjet vezető, megállapítva: ez kedvező irányba hat, hiszen segít leküz­deni az eddigi elidegenedést a problémáktól. Ugyanakkor a sokszínű kó­rusban hallani konzervatív, ba­los, sőt, szocializmusellenes hangokat is, amelyek az átala­kítás lejáratását tűzik ki célul. Káosszal, fordulattal, polgár- háborúval ijesztgetnek: tény, hogy egyesek a nyugtalanság, a kiúttalanság és a bizonytalan­ság érzetét kívánják kelteni — mondta. - Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy min­dez valakiknek a kezére játszik. Az embereket meg akarják za­varni, meggondolatlan lépések­re késztetni őket. A konzervatív álláspont elle­A kínai legfelsőbb népi bíróság és a legfőbb ügyészség amnesztiát hirdetett mindazok számára, akik nállást akar kelteni az átalakí­tással szemben, azt szorgal­mazva, hogy meg kell állítani, vagy legalábbis le kell fékezni a változásokat. A régi parancsu­ralmi vezetést kívánja vissza. A balos nézet az, hogy roham­mal, egy csapásra kell megol­dani a problémákat, figyelmen kívül hagyva a realitásokat, a társadalom érdekeit. Vannak olyan ajánlások is, hogy mond­junk le a szocialista értékekről, és kapitalista útra térítsük az átalakítást. Ez azonban ellent­mond az átalakítás lényegének, a szocialista megújhodásnak hangoztatta Mihail Gorba­csov. Ügy fogalmazott, hogy nem jelent akadályt a vélemé­nyek sokszínűsége, de látni kell, hogy hova vezet a társada­lomban keltett nyugtalanság. Figyelmeztetett a múlthoz való visszatérés és az éretlen dönté­sek veszélyeire. Gorbacsov szerint az átala­kítás nehezen halad, hiszen for­radalmi változtatásokra van szükség politikai, gazdasági és más területeken. Nem sikerült elkerülni a hibákat sem. De az átalakítás utat nyitott a megúj­hodáshoz, a valóban humánus és demokratikus szocializmus megteremtéséhez, visszaadta a hatalmas ország méltóságát, a szovjet ember szabadságérzetét — és ezzel évtizedekre elegendő hazafias energiát szabadított fel. Nem szabad teret adni a kétségeknek, nem lehet megáll­ni, tovább kell haladni az átala­kítás útján — mondta, kitérve arra, hogy e felelősségteljes pil­lanatban egységre, jobb mun­kára, a vezetés részéről na­gyobb határozottságra van szükség. Értékelése szerint a szovjet emberek úgy élnek majd a jö­vőben, ahogy dolgoznak: elfo­gadhatatlan az, hogy a munka helyett az elosztás kérdése ke­rüljön előtérbe, mintha mese­beli gazdagságot lehetne most a kommunista csapatok ellen har­coltak a népi Kína 1949. október 1 -jei kikiáltása után és jelenleg Taj­újraosztani. Örvendetes, hogy a társadalmi igazságosság ér­telmezésében az egyenlősdi he­lyett most a munka kerül elő­térbe. A szovjet vezető na­gyobb fegyelmet, rendet sürge­tett a gazdaságban, kitért a sztrájkok veszélyeire. Szerinte a konfliktusokat lehetőleg más eszközökkel, a viszályok elfaju­lása előtt kell megoldani. Szólt a növekvő bűnözésről is, s tár­sadalmi összefogást sürgetett e gondok megoldására. Az SZKP KB főtitkára rész­letesen kitért arra, hogy az el­következő hónapokban a népi küldöttek II. kongresszusa és a Legfelsőbb Tanács rendkívül fontos, a jövőre nézve megha­tározó jelentőségű dokumentu­mokat fogad el. Egyebek kö­zött pontos határidőket, szaka­szokat kell meghatározni a pia­ci helyzet kiegyensúlyozására, a szociális és gazdasági problé­mák felszámolására: itt lehetsé­gesek népszerűtlen, szigorító, fájdalmas döntések is. De azok csak akkor elfogadhatók, ha elengedhetetlenül szükségesek a gondok megoldásához. Ki­tért a tulajdonnal, a földdel és használatával, a haszonbérlet­tel kapcsolatos törvényterveze­tek és az új vállalati törvény előkészítésére, a szovjet föderá­ció átalakításának szükségessé­gére, megjegyezve, hogy az SZKP KB következő ülésén napirendjére tűzi a nemzetiségi problémákat. Mihail Gorbacsov végezetül szólt a párt megújulásának szükségességéről: az SZKP csak így felelhet meg, vállalhat­ja a társadalom élcsapatának szerepét. Reálisan kell értékel­nünk minden folyamatot és je­lenséget, türelmesnek kell len­nünk, nem szabad elbizonyta­lanodnunk, felelősen mérlegel­ve kell cselekedni, anélkül, hogy eltérnénk az átalakítás ki­tűzött irányától jelentette ki. van szigetén élnek. Megfigyelők szerint az intézkedés azokat a volt nacionalista fegyvereseket érinti, akik Kantonban harcoltak a kiki­áltás után, amikor a dél-kínai terü­leten még nem hozták létre a kom­munista közigazgatást. Nyers Rezső interjúja (Folytatás az 1. oldalról) maradhatnak. Ha nem, ki kell lépniük” — jelentette ki. Hozzá­tette: a pártszakadás zűrzavart, bizonytalanságot jelentene, a lég­kör általános romlását abban az átmeneti három évben, amikor pedig a gazdasági stabilitás meg­teremtése érdekében politikailag nyugalomra lenne szükség, sztráj­kok és társadalmi harcok nélkül. „Sem az MSZMP, sem az ellen­zéki csoportok nem képesek ma­gukban megoldani az ország problémáit. Meg kell találnunk a módját az együttműködésnek. Meggyőződésem szerint el tudjuk kerülni azt, hogy kormányozha- tatlanná váljék az ország, bár, bevallom, félek attól, hogy az események mégis más irányt vesz­nek” mondta. Nyers Rezső a továbbiakban elmondta: Gorbacsovval folyta­tott megbeszélésén azt tapasztalta, hogy a szovjet vezető is táplál aggodalmakat a magyar reform- folyamat kapcsán. Tart attól, hogy a békés átmenet anarchiába torkollik, hogy az MSZMP kiszo­rul a megújulási folyamatból, és Magyarország hátat fordít a Szovjetuniónak, s egyoldalúan a Nyugat felé orientálódik. Ugyan­akkor Gorbacsov fenntartások nélkül elfogadja a demokratikus szocializmus fogalmát és mindazt, amivel az jár hangoztatta Nyers, kifejtve: Budapest és Moszkva ugyanazon az úton jár, de Magyarország sokkal előbbre tart. „A Brezsnyev-doktrínát hi­vatalosan eltemették, de őszintén megvallva Európának ezen a felén élnek még bizonyos eszmék és felfogások. így nem oszlott el teljesen az a nézet, hogy az egyes pártok önállóságát, a nemzetek szuverenitását korlátozni kell és lehet a nemzetközi kommunista mozgalom konstruált, elvont ér­dekei nevében, Nyers végül leszögezte: az MSZMP nem kíván egyedül kor­mányozni akkor sem, ha a válasz­tási eredmény ezt lehetővé tenné, de kitért az elől a kérdés elől, hajlandó-e ellenzékbe vonulni ve­reség esetén. Nem számolunk ez­zel az eshetőséggel. Az ellenzék nem egységes blokk az MSZMP- vel szemben. A békés átmenetet leginkább egy balközép koalíció garantálhatná fejtette ki. A HONVÉDELMI MINISZTER NYILATKOZATA A rendszer marad Magyarország le akar szerelni címmel közölte budapesti különtu- dósítója jelentését a Liberation cí­mű párizsi lap, megállapítva, hogy meglepetést keltett a magyar javas­latoknak a bécsi tárgyalások felújí­tásával gyakorlatilag egy időben történt előterjesztése. A tudósítás a magyar—osztrák jugoszláv együttműködésre tett javaslatról megállapítja: „Ez a kez­deményezés kihathat a bécsi tár­gyalásokra.” „A Nyers-féle javas­lat azonban más szempontból is érdekes. Eredeti formában konk­retizálja a katonai kiadások már korábban bejelentett csökkenté­sét... A két semleges és Magyar- országhoz hagyományosan szoro­san kötődő ország iránt tett kezde­ményezés megkönnyítheti az or­szág előrehaladását a semlegesség irányába ....legalábbis hosszú tá­v on”. A lapnak nyilatkozott Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, aki aláhúzta: nincs ok arra, hogy Ma­gyarország kilépjen a Varsói Szer­ződésből, vagy semleges ország le­gyen. Kárpáti Ferenc annak a véle­ményének adott hangot, hogy Ma­gyarországon - Lengyelország­hoz hasonlóan — várhatóan rövi­desen koalíciós kormány jön létre, de a honvédelmi miniszter kom­munista lesz és az ország tagja ma­rad a Varsói Szerződésnek. „Nyu­gaton azt hiszik, hogy nemcsak a sztálini modellt számoljuk fel, ha­nem az egész jelenlegi rendszert. Ez tévedés” — idézi a francia tudósító Kárpáti Ferencet. üveggel, szép dobozzal, de például a ragyogóra fényesített almákkal, vagy a tudatosan hamvas szilvák­kal, hogy egyebet ne említsek. A friss gyümölcsök, zöldségek mellett a feldolgozók azt is láttatni akarták, milyen változékonyság le­het egy-egy terméknél. — A kertészet mint a magyar mezőgazdaság majd’ minden ága, mélyponton van. Az, hogy van friss áru, hogy van szép és jó termék, kevés. Piac kell, a marketingtevé­kenység mind nagyobb térhódítása. Éppen ezért hívtunk meg né­hány olyan vállalkozást, amely ez­zel foglalkozik. Láthatott nem egy számítógépet. Bár ez — köztünk szólva — még mindig kevés. Mert a számítógépet használni is kelle­ne. A gyors információ elengedhe­tetlen. Ma szinte senki nem tudja, adott pillanatban — és itt nagyon rövid időkről lehet szó — mi az ára egy terméknek 100 kilométerrel odébb. Ezért vannak itt a számító- gépesek, hogy azt mutassák meg, igenis lehetséges a gyors információszerzés, -csere. — Lehet-e szondázni a közvéle­ményt ezen a kiállításon? — Hogyne. Egyrészt a laikus nagyközönséget, akiknek vélemé­nyét a vendégkönyvekből olvassuk majd ki, másrészt a szakmáét. Ez utóbbit, a szakmai tanácskozáso­kon érzékelhettük, persze, a tanul­ságát is levonva. Ugyanakkor vol­tak a szakmai értekezések, amikor a kiállítók már az árujuk bemuta­tását végezték volna szívesebben. A jövőben tehát valami módon szét kell választani a Hírős Napo­kat és a kimondottan kertészeti ta­nácskozásokat. — Az eddigiek szerint inkább tájékozódás, előzetes megbeszélés zajlott, de a gépek tájékán komoly üzleti ajánlatokról iS esett szó. Nagy szükség is lenne rá. — Szépnek, érdekesnek éreztem ezt a három napot, de hiányoltam azt, amiről olyan sokat beszélünk mostanában: a vállalkozók megje­lenését. — A szervezéskor üzemben, egyesületben, kertbarátkörben gondolkodtunk. Lévén, hogy az integrátorok tagjaik termékét mu­tatják, a kistermelők úgyszintén. A kettő közti nagyságrendben ter­melők, való igaz, hiányoznak. A jövőben az ő bemutatásukra is nagyobb gondot kell fordítani. — Elmaradt a látványosság, a szüreti forgatag az idén. Lehet, hogy ezért tűnik szegé­nyesebbnek az idei Hírős Napok. De nem akartuk sem a kiállítókat, sem a tanácsot, minisztériumot túlzott költségekkel megterhelni. A felvonulás, a táncosok és a többi — eddig szokásos kavalkád na­gyon pénzigényes lett volna. A rendezvénysorozat így is került olyan másfél millióba. Ez viszont, ha úgy vesszük, megtérülő reklám- költség. Es a következő Hírős Napok? Ez most inkább amolyan Du­na—Tisza közi rendezvénynek tű­nik, istenigazából elveszett a hírős várost, illetve a közvetlen környé­ket bemutató jelleg. Szeretnénk visszaállítani a Kecskemét- központúságot. Persze, meghív­nánk másokat is, de hangsúlyt in­kább erre a területre helyeznénk. G. E. MINDENKINEK MEGÉRI? Torlódás a röszkei határátkelőnél Hatmillió utas Az utóbbi időben néha sosem látott torlódás, 15 kilométer hosszú gépkocsisor figyelhető meg a röszke- - horgosi magyar--jugoszláv határátkelő- helyen ...- írja az újvidéki Magyar Szó. A napilap vasárnapi számának egész oldalas cikkében beszámolt arról, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt Horgosnál hatmillió utas kelt át a határon, a mintegy kétmillió személygépkocsiban és 24 ezer autóbuszban, valamint a Szabadka és Szeged között naponta közlekedő vonatokban. (1981-ben 1,8 millió utas lépte át itt a határt). A turistaáradat augusztusban volt a legintenzí­vebb, amikor 957 000 útlevelet láttamoztak. A leg­nagyobb forgalom hétvégeken van. Horgosnál az idén mintegy harmincezer vízumot adtak ki a Ju­goszláviába látogató szovjet turistáknak. A nemzetközi út Szeged és Szabadka közti sza­kasza egyre veszélyesebb — írta a lap. Az idén nyolc hónap alatt 89-cel több komoly közlekedési baleset történt, mint tavaly egész évben, s ezekben 14-en vesztették életüket. A tavasz óta szovjet turisták tízezrei özönlötték el a Vajdaság északi részét. Más keleti országok turistáival együtt főleg textil, lábbeli, ágynemű, lakástextília érdekli őket, s százszámra vásárolják a Lada típusú, szovjet gyártmányú használt sze­mélygépkocsikat. A Magyar Szó utalt arra, hogy az idén lényege­sen megnövekedett a Jugoszláviába látogató ma­gyar, csehszlovák és román bevásárló turisták szá­ma is. A jugoszláv állampolgárok magyarországi útjairól, többi között, a következőket fejtette ki: A horgosi határátkelőn a határ menti helységek­ből, Újvidékről is sok turista ruccan át Szegedre élelmiszerért, italért, kozmetikai cikkekért, mosó­szerekért és füzetekért, tekintettel arra, hogy sok­kal olcsóbb, s emellett az üzemanyagtartályt is egyharmadával olcsóbban lehet feltölteni. Megle­pően nagy a Szerbiából Magyarországra utazó bevásárlók száma. A szerbiai „egynapos turisták” figyelme azt követően irányult Szeged felé, hogy április 24-én megszigorították a romániai beutazás feltételeit, s más beszerzési lehetőségek után kellett nézni. Tárolják a szappant, tanszereket, hangya- szorgalommal hordják az étolajat stb. A magyar és a jugoszláv határszervek, akik egy­forma korrektséggel viseltetnek az utasok iránt, néha elvesztik a türelmüket, s időnként megszigo­rítják a vámellenőrzést. Magyarországról, bizo­nyos megkötésekkel, csak olyan értékű árut lehet kihozni, amilyen értékben kemény valutát váltott be forintra a turista. Időnként a vámosok tüzete­sen összeszámolják a gépkocsiban talált magyaror­szági áru értékét, s ha ez túllépi a bizonyítható beváltás értékét, akkor szerényebb szabálysértés esetén visszaküldik a turistát, hogy szabaduljon meg az ismeretlen eredetű pénzért vásárolt holmi­jától vagy élelmiszertől. Ha ő saját elhatározásából lemond róla vagy súlyosabb szabálysértést köve­tett el, akkor az árut elkobozzák. Ilyen tüzetes ellenőrzés alkalmával a múlt héten kétszer is 15 kilométeres gépkocsisorok keletkeztek, amelyek vége a Szeged külvárosában lévő sorompóig ért. Öt-hat órát kellett várakozni a határon. A Magyar Szó véleménye szerint a. magyaror­szági bevásárló turizmus még annak a jugoszláv állampolgárnak is kifizetődő, aki nem nagyon jár­tas a devizaügyekben. Az SZDSZ nagygyűlése (Folytatás az 1. oldalról) a fundamentumában fekszik a szövetség választási programjának, vala­mint az a meggyőződése, hogy Magyarországnak el kell jutnia a Nyugat­hoz, oda, ahová ezer esztendeje megindult, s ahová az azóta megvívott forradalmakkal szüntelenül törekedett. Az SZDSZ minden néphatalmi, népuralmi eszköz felhasználásával olyan ideológiai megkötöttségektől mentes társadalmat akart, amelyben a piacgazdaság, a társadalmi de­mokratizmus uralkodik, miközben demokratikus törvényes garanciák­kal egyszer és mindenkorra elejét veszik minden erőszakos visszarende­ződésnek. Kőszeg Ferenc beszédében a kerékasztal-tárgyalások körüli alapvető problémákat, ellentéteket tette szóvá. Az egyik ilyen kérdés az MSZMP- pártszervezet jelenléte a munkahelyeken. Az SZDSZ szilárd álláspontja, hogy sem az MSZMP, sem más párt szervezeteinek nincs keresnivalója a munkahelyeken. Kifejtette a szövetség álláspontját arról is, miért ellen­zi az SZDSZ a köztársasági elnök megválasztását népszavazás útján. Ez az eljárás — mondotta a parlamenttel egyenrangú ellenhatalmat teremtene, amely nem erősítené, inkább bomlasztaná a parlamenti de­mokrácia kialakulását, megerősödését. Utalva a hatalmon lévő pártban végbemenő vitákra, a különböző áramlatok közti ellentétekre, Kőszeg Ferenc rámutatott annak reális veszélyére, hogy ezek az ellentétek, viták végül is a hatalmat valóságosan gyakorló apparátussal kötött kompromisszumba torkollnak. Ebben a bonyolult helyzetben az ellenzéknek bölcsességet kell tanúsítania, foly­tatnia kell a tárgyalásokat az MSZMP kongresszusáig, s azután is. A választási harcban pedig az ellenzéki pártok, szervezetek, csoportosu­lások ne egymás ellen, hanem egymással összefogva küzdjenek. (MTI) MSZMP-javaslat a bolgár sajtó tükrében A magyarországi történések­kel rendkívül keveset foglalko­zó bolgár lapok közül vasárnap kettő is — a Rabotnicseszko Delo és a Zemedelszko Zname - hírt ad „Az MSZMP kezde­ményezése” címmel a határ menti biztonsági övezet létre­hozására és az együttműködés bővítésére Jugoszláviának, il­letve Ausztriának tett javaslat­ról. Nem történik említés arról, hogy a terv a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is érinti. A Rabotnicseszko Delo egy másik, Magyarországgal fog­lalkozó írásában — „Választá­sok — új feltételek között” — a BKP lapjának budapesti tudósítója egyebek között hangsúlyozza, hogy „új ele­met” jelent a többpártrendszer, nem beszél viszont arról, hogy az MSZMP esetleges saját vá­lasztási vereségével is számol. A tudósító ezzel szemben emlé­keztet a KB februári üléséről kiadott közleménynek azokra a szavaira, amelyek szerint bi­zonyos illúziók kötődnek a többpártrendszerhez a gazda­sági és szociális gondok megol­dásával kapcsolatban, s hogy fontos megérteni: a politikai reform nem helyettesítheti a gazdasági feladatok megoldá­sát. Amnesztia Kínában

Next

/
Oldalképek
Tartalom