Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 5. v, a * y Grósz Károly finnországi megbeszélései Hétfőn már a kora reggeli órákban megkezdődött a finn kormány meghí­vására Helsinkiben tartózkodó Grósz Károly programja. Az MSZMP és a Finn Szociálde­mokrata Párt vezetőinek vasárnap ké­ső esti találkozójáról Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója adott tájékoztatást. Eszerint Grósz Károly és Pertti Paasio rövid, szívélyes, közvetlen légkörű megbeszélést folyta­tott. A főtitkár gratulált a Finn Szoci­áldemokrata Párt megalakulásának 90. évfordulója alkalmából, méltatta a finn szociáldemokrácia történelmi útját. Kitért arra, hogy az MSZMP a magyar munkásmozgalom két szárnyából, a kommunista és szociáldemokrata irányzatból jött létre, s ma is mindkét irányzat továbbvitelére törekszik. Me­ríteni kíván a nemzetközi szociálde­mokrácia, így a finn kormányzó párt tapasztalataiból is. A találkozón a két pártvezető megállapodott abban, hogy az MSZMP és az FSZDP szakértői konzultációkat, kezdenek a társada­lomépítés különböző kérdéseiről. A magyar pártvezető üdvözölte a finn pártnak az európai baloldali erők tanácskozásának megtartására vonat­kozó kezdeményezését. A finn tárgya­lópartnerek ugyanakkor leszögezték: örömmel veszik, hogy az MSZMP üd­vözli a most alakuló magyar pártok nemzetközi kapcsolatépítési törekvése­it. A főtitkár hétfői hivatalos program­ja az elnöki hivatalban kezdődött: Grósz Károly Mauno Koivisto köztár­sasági elnökkel folytatott megbeszé­lést. A magyar vezető felvetette, hogy ha­zánk bővíteni szeretné kapcsolatait gazdasági és politikai téren egyaránt az EK-val, s lehetőségeket látna az EF- TA-országokkal való együttműködés szélesítésére. A finn vezetés támogatá­sát kérte Magyarország és ezen orszá­gok közötti kapcsolatok bővítéséhez, a szabadkereskedelmi megállapodások megkötéséhez. A másfél órás találkozót kötetlen ebéd követte. A délutáni program a parlamentben kezdődött, itt Grósz Károly bejegyezte nevét a Ház emlék­könyvébe, majd a törvényhozó testület alelnöke tájékoztatást adott az Or­szággyűlés tevékenységéről. Ezután kötetlen beszélgetés kezdődött a külön­böző pártok parlamenti frakcióinak je­len levő képviselőivel. A Hietaniemi temetőt kereste fel később a pártfőtit­kár, és elhelyezte a kegyelet koszorúit Urho Kekkonen egykori elnök, vala­mint Juho Kusti Paasikivi, a jelenlegi finn külpolitika atyja, a második világ­háború utáni első köztársasági elnök sírján. A vendégek ezután a Vantaai Heuré­ka Tudományos Központhoz hajtat­tak, ahol Pirjo Ala-Kapee, a város pol­gármestere és Hannu Miettinen igazga­tó bemutatta a funkcióját tekintve rész­ben múzeumot, részben tudományos ismeretterjesztő központot. Grósz Károly ezután felkereste a Finn—Magyar Társaságot. Az 1950- ben megalapított társaság mint isme­retes — azt tűzte ki célul, hogy Magya­rország társadalmáról, történelméről, kultúrájáról, gazdaságáról szóló isme­retanyagokat terjeszt Finnországban. A főtitkár a zsúfolt délutáni prog­ram keretében találkozott a magyar kolónia tagjaival, s tájékoztatást adott a hazai belpolitikai helyzetről, az MSZMP kongresszusi felkészüléséről. Este a finn kormány vacsorát adott Grósz Károly tiszteletére a miniszterel­nöki vendégházban. Pohárköszöntőjé­ben Ilkka Suominen ipari és kereske­delmi miniszter kijelentette, hogy Finn­országban érdeklődéssel figyelik a Ma­gyarországon végbemenő társadalmi és gazdasági megújulást. Válaszbeszédében Grósz kifejezte azt a reményét, hogy a finnországi ta­lálkozók a gazdasági élet képviselőivel a kapcsolatok fejlődésében, a finn vál­lalkozók magyarországi beruházásai­nak bővülésében, a finn termelési és szervezési ismeretek mind szélesebb kö­rű beáramlásában fog kamatozni. Szűrös Mátyás Londonba utazott Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke magyar parlamenti küldöttség élén Londonba utazott. A magyar delegáció az Interparlamentáris Unió jubileumi centenáriumi konferenciáján vesz részt. (MTI) MEGNYÍLT AZ UNICCENTER Kamatmentes kölcsön magánvállalkozóknak Az Unicbank Rt. Uniccenter né­ven információs központot hozott létre, amely a magyar vállalatok és magánvállalkozások külföldre irá­nyuló tevékenységét támogatja, va­lamint a külföldi cégek magyaror­szági marketingmunkáját, esetleges partnerkeresését segíti — tájékoz­tatták az újságírókat hétfőn a bank képviselői. Az Unicbank elsősorban a magán- vállalkozások finanszírozásában vesz részt. Ennek során évek óta szá­mos vállalat fordul hozzá a banki feladatokon kívüli témakörökben is tanácsadásért. A bank vezetése ezért elhatározta egy kommunikációs és koordinációs központ létrehozását. Beck Tamás kereskedelmi minisz­ter a sajtótájékoztatón hangsúlyoz­ta, hogy a Uniccenter létrehozása egybeesik a magyar kormány céljai­val. Az új információs központ első­sorban a működőtőke importjában, valamint a magyar cégek privatizá­lásának megvalósításában nyújthat jelentős segítséget. A Uniccenter széles körű szolgál­tatói tevékenységet folytat majd. A magyar és külföldi vállalatok és vállalkozók számára adókérdések­ben ad eligazítást, felkérésre gazda­ságossági számításokat is végez. A sajtótájékoztatón arról is beszá­moltak, hogy a bank szeptember ele­jétől Unicbank-Fonds elnevezéssel vállalkozásokat támogató alapot ho­zott létre. A Unicbank-Fonds alap­tőkéje 2 millió nyugatnémet márka, amelyet a Unicbank egyik részvé­nyese, az NSZK-bcli DG Bank ka­matmentesen bocsátott a Unicbank rendelkezésére. Az alap célja a ma­gyar magánvállalkozások támogatá­sa. Emellett új munkahelyek megte­remtését is lehetővé teszi a népgaz­daság egyes területein, s igénybe ve­hető fontos gép- és berendezésim­porthoz is. Az alapból egyrészt pályázat út­ján lehet összegeket igényelni külön­böző magánvállalkozásokhoz. A kölcsön futamideje általában három, maximálisan öt év, a törlesztést az első évet követően kell megkezdeni. A kölcsön folyósítása kamatmentes, forintleértékelés esetén a különbözet a kölcsönigénylőt terheli. A bank 5 százalékos kezelési költséget számol fel. Az igénybe vehető kölcsön össze­ge legkevesebb 100 ezer, maximáli­san egymillió forint. Importfinanszí­rozási hitel esetén a lehívás történhet nyugatnémet márkában vagy más konvertibilis pénzben. A pályázó vál­lalkozónak legalább kétéves sikeres üzletmenetet és kiemelkedő pénzü­gyi eredményt kell felmutatnia. (MTI) NYERS REZSŐ FELSZÓLALÁSA rwn r Tanévnyitó a Politikai Főiskolán A Politikai Főiskola mindaddig folytatja tevékenységét, amíg a po­litológusképzés feladatait az állami felsőoktatás át nem veszi. A hallga­tók tehát a felvételük idején érvé­nyes előírások szerint fejezik be ta­nulmányaikat ;— jelentette ki Ro- mány Pál, a Politikai Főiskola rek­tora az intézmény tanévnyitó ün­nepségén hétfőn, a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házában. Romány Pál azért tartotta szük­ségesnek ezt a kérdést megnyitó be­szédében tisztázni, mert a korábbi megnyilatkozások a főiskola sorsá­ról sok félreértésre adtak okot, za­vart keltettek. A félreértések alapja az az év elején született javaslat, hogy egyértelműen ketté kell vá­lasztani az egyetemi rendszerű és állami érvényű politikatudományi képzést, valamint az MSZMP szá­mára szükséges pártoktatást, párt- politikai kutatást és képzést. Erről májusban döntött az MSZMP ak­kori Politikai Bizottsága. A Mi­nisztertanács, illetve az Elnöki Ta­nács azonban majd csak a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a szükséges és lehetséges módosítá­sok kidolgozása után hozza meg határozatát — mondotta. Pontatlan tehát minden olyan in­formáció, amely szerint az MSZMP megszünteti a főiskolát. Szándéka az, hogy szélesebb alapokra helyez­zék a politikatudományi képzést. Az MSZMP viszont építve a fő­iskola szellemi-anyagi lehetőségeire —• létrehozza a maga pártpolitikai kutatási-képzési bázisát —szögezte le a rektor. Az ünnepélyes tanévnyitón részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Elsősorban a poli­tológia mint szintetikus tudomány jelentőségét taglalta, megvilágítva azt is, milyen szerepe van e tudo­mánynak a magyar demokrácia ki­teljesítésében, Magyarország fel­zárkózásában Európához. A politológia és a magyar de­mokrácia összefüggéséről kifejtette: csak együtt létezhetnek, egyik sem képzelhető el a másik nélkül. A po­litológia a történelmi alapot, a szo­ciológiai ismereteket, a társadalom szociológiai átvilágítását, a társa­dalom lélektanát, a közgazdaság és a politika összefüggésrendszerét magába foglaló tudomány, amely­nek elő kell készítenie a társadalom újraformálását. A demokrácia pe­dig - amelyet most a szocializmus­sal akarunk ötvözni új formában — nem egyszerűen csak szavazási rendszer. A demokrácia nem mű­ködhet demokratikus gondolko­dás, magatartás, erkölcs, nyilvá­nosság, a társadalmi látszatok és a társadalmi valóság viszonyának vi­lágos feltárása nélkül. Ehhez vi­szont nélkülözhetetlen a politoló­gia. Magyarország most Európa felé akar fordulni és nem csak egy részé­ben, zárt világban élni •— mondot­ta, majd felhívta a figyelmet arra: az eddigi elszigetelődést —- amelyben néhány évtizedig jártunk, s félig még mindig benne vagyunk ...nem s zabad egy másik elszigetelődésre felcserélni. GAZDASÁGI REFORMBIZOTTSÁG Javaslat a vegyestulajdonú piacgazdaság kiépítésére A kormány, gazdasági reformbizottságai jgyyislgjpA.kéfiZÍt, ,auy,effl£stulajdonú piacgazdaság kialakítására'.'(Ez> a>javaslat szeptemberben már,körvonalazódik, s így azt jhamafpsati itársgdftlmi;, vjj^ra jbocsát|ta(ják^xymondotta Nyers Rezső, a gazdasági reformbizottság elnöke a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón. Beszámolt arról, hogy ez a javaslat nem pártálláspontnak tekinthető, hanem szakértői, a pártpolitikát megelőző műhelymunkának. Szakértőként nagyon sok­féle pártállású ember vesz részt a dokumentum kidolgozásában. Nyers Rezső kívánatosnak tartja, hogy a szeptemberben elkészülő javaslat vitájába a társadal­mi partnerség alapján minden szféra bekapcsolódjon. Ezt követően kívánja a gazdasági reformbizottság a kormánynak benyújtani a végleges javaslatot. A szakértők résztanulmányait egyébként már most nyilvánosságra hozzák. Az elkészült kél tanulmányt a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó már kiadta. , Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: az egyik tanulmány azt elemzi részletesen, hogy milyen átmenetre van szükség a piacgazda­ság kialakításához. A szakértők szerint — okulva az eddigi gyakorlatból — viszonylag rövid idő alatt kell az átalakítást megvalósítani. Olyan elképzelést dolgoztak ki, amelyben az elsődleges az átalakítás követelménye, s nem pedig a rövid távú egyensúly. A feltételeket természetesen Magyarország saját erőből nem tudja biztosítani, szüksége van külső többletforrásra. Ám mindez a működőtőke- bevonás gyorsításával, a tőketranszfer szélesítésével megoldható. Deák János, a KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet vezérigazgatója a másik tanulmánnyal kapcsolatban elmondotta, hogy a szakértők szerint az 1992-ben kialakuló egységes nyugat-európai piac bizonyos esélyt nyújt Magyarországnak az Európához történő felzárkózásra. Ehhez azon­ban számos feltételt kell biztosítani, s közülük az egyik legfontosabb a KGST- kapcsolatok radikális reformja. A szakértők szerint a magyar gazdaság képes az export gyors ütemű növelésére, a működőtőke-bevonás felgyorsítása révén, s így megteremthetők a feltételek a piacosításhoz, az import liberalizálásához, a vállalkozást akadályozó korlátok lebontásához. Túszul akarta ejteni az ügyeletes orvost Túszul akarta ejteni cs bántalmazta is az éjszakai ügyeletes fogorvost egy garázda férfi a vasárnap esti órákban a pécsi Lánc utcai rendelőintézetben. Amint az intézmény dolgozói elmondták, Kis Pál Gábor huszonhét éves, beremendi lakos, aki a napokban töltötte le szabad­ságvesztés-büntetését, az egyébként nyitott főbejáratú rendelőintézet zárt keleti üvegajtaját bezúzva hatolt be az épületbe s a konyhán át a nyugati szárny földszintjén levő éjszakai ügyeleti rendelőbe rohant, miközben azt kiáltozta: „NEXT kétezer, NEXT kétezer”. Az éppen foghúzás­ra készülő ügyeletes orvossal közölte, hogy túszul ejti. A beteg, majd az orvos is menekülni próbált a rendelőből, a „túszszedő” utánuk eredt, s az épület előtti téren, a várakozó betegek és a közeli buszmegállóban állók szeme láttára elgáncsolta, ütötte, rúgta az idős orvost, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az időközben értesített rendőrök az orvosi ügyelet éppen visszatérő gépkocsivezetőjének segítségével fékezték meg és vették őrizetbe végül a dühödt garázdát, aki később részegségére hivatkozva semmire sem emlékezett vissza. Ezt a körülményt ideg-elmeorvosi szakértői vizsgálat tisztázza, aminek eredménye kedden kerül nyilvánosságra. Az ügyben a pécsi városi rendőrkapitányság szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Szakszervezetek nyilatkozata bérpolitikai intézkedésekről Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, a Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Közalkalma­zottak Szakszervezete, a Közgyűjteményi és Közmű­velődési Dolgozók Szakszervezete, a Művészeti és Tájékoztatási Szakszervezetek Szövetsége, a Pedagó­gusok Szakszervezete és a Tudományos Dolgozók Szakszervezete kinyilvánitják, hogy a tagságukkal kapcsolatos valamennyi az élet- és munkakörül­ményekkel összefüggő — kérdésben, valamint az ér­dekegyeztető és -érvényesítő mechanizmusok kialakí­tásában a jövőben — tartalmi koalíciót alkotva —- közös álláspontok kialakítására törekszenek. A fenti szakszervezetek 1989. szeptember 4-én első­ként az 1990. évi bérpolitikai kérdéseket vitatták meg. Örömmel nyugtázták, hogy megkezdődött a kor­mányzati szervek részéről az az intézkedéssorozat, mely a költségvetés területén dolgozók bérének az anyagi ágakban foglalkoztatott szellemi dolgozók át­lagbéréhez való felzárkózás első lépésének tekinthető. Szükségesnek tartják, hogy az 1990-es évi bérpoliti­kai intézkedések három elemből épüljenek fel: 1. A költségvetés területén az éves (normál) induló bérautomatizmus érje el a népgazdasági, illetve a vál­lalati szférában várható bérnövekedést, és vegye fi­gyelembe az infláció várható mértékét is. Ezt szüksé­gesnek tartjuk azért, hogy dolgozóinkat további reál­bércsökkenés ne sújthassa. 2. Az 1989-es évi követési automatizmus mértéke egyenlítse ki azt a különbséget, amely a vállalati szfé­ra 1989-es évi, eddig 21,9 százalékos bérnövekedése és a költségvetési szféra ez évi induló 6 százalékos mértéke között kialakult. Amennyiben ebben az év­ben további vállalati bérkiáramlás történik, természe­tesnek tartjuk az ennek megfelelő korrekciót a költ­ségvetés területén. 3. Az érintett szakszervezetek sürgetik a kereseti arányok javítását célzó központi bérpolitikai intézke­désekre vonatkozó tárgyalások megkezdését, illetve az erre vonatkozó megállapodások mielőbbi megkö­tését. A szóbanforgó érdekképviseleti szervezetek kezdeményezik, hogy haladéktalanul alakuljon ki az az érdekegyeztetési mechanizmus, amely biztosítja, hogy csak az érintett szakszervezetek bevonásával születhessenek döntések a költségvetés területén dol­gozókra. Egyetértettek abban, hogy a létrejövő új intézmény illetékességi körében önállóan működjön. A megbeszélésen részt vett szakszervezetek képviselői kijelentik, hogy a fenti elvi kérdéseket illetően azonos álláspontot képviselnek a további tárgyalásokon is. A középszintű háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalások újabb fordulója (Folytatás az I. oldalról) Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai párttagságá­nak kérdésében; e téma megvitatá­sát a felek a párttörvénnyel kap­csolatos kérdéseknél tartják indo­koltnak. Ugyancsak vita folyik ar­ról, hogy az alkotmányban dekla­rálják-e a köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben. Ezt sem az MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükséges­nek, a harmadik oldal viszont ra­gaszkodik ahhoz, hogy a köztulaj­don kitüntetett szerepét deklarál­ják. Egyébként ebben a kérdésben — mint kiderült — a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített belső vitára hivatkozva kérték a téma megvita­tásának elnapolását, amihez a má­sik két fél hozzájárult. A pártok munkahelyi működé­séről Pozsgay Imre elmondotta: ér­vényben van az MSZMP korábbi javaslata, miszerint bíróságokon, közhatalmi szerveknél, például ta­nácsoknál, minisztériumoknál, va­lamint a fegyveres erőknél és testü­leteknél nem működhetnek párt- szervezetek. Ugyanakkor a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésén módosította az egyéb munkahe­lyekkel kapcsolatos álláspontját. Eszerint a nem közhatalmi szer­veknél a különböző pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, de azok munkaidő­ben nem folytathatnak politikai te­vékenységet, nem épülhetnek bele a munkahelyek szervezeti, vezetési rendszerébe, nem hozhatnak a munkahelyekre irányadó határo­zatokat. Az ellenzéki kerekasztal részéről Antall József kifejtette: az EKA-t váratlanul érte a KB módosító ja­vaslata. Az ellenzék álláspontja szerint a munkahelyeken semmifé­le párt sem működhet. Megkérdez­te Pozsgay Imrét, mi a kormány álláspontja ebben a kérdésben, hi­szen a párttörvény tervezetét a kormány fogja majd előterjeszteni. Pozsgay Imre a kérdést indokolt­nak tartotta, de választ csak a kö­vetkező kormányülés után ad. A harmadik oldal egyetértett az­zal, hogy a munkahelyeken ne mű­ködhessenek. pártszervezetek. Az EKA részéről Orbán Viktor kije­lentette, hogy erről a kérdésről az ellenzék csak csomag részeként tárgyal; nem fogadja el az MSZMP-nek azt a javaslatát, hogy a fegyveres testületeknél 1990. december 31-éig még mű­ködhessenek pártszervezetek. Miután a három oldalnak nem sikerült egyezségre jutnia a pártok munkahelyi működéséről, illetve az onnan való kivonulásról, a kér­dés megvitatását elhalasztották a következő középszintű tárgyalás­ra. Konszenzus született viszont a pártok külföldi finanszírozásával kapcsolatban. Ennek lényege, hogy pártok más pártoktól nem fogadhatnak el támogatást, mi­ként névtelen adományt sem. Va­lamennyi külföldről befolyt össze­get nyilvánosságra kell hozni az adományozó nevének megjelölésé­vel. Az EKA kérte, hogy a túlzott bürokrácia elkerülése végett egy alsó limitet állapítsanak meg, amely alatt felesleges az adomá­nyozó nevének nyilvánosságra ho­zatala. Erről a szakértők még to­vább tárgyalnak. A középszintű politikai egyezte­tő tárgyalások szerdán folytatód­nak. (MTI) Kubai repülőgép katasztrófája Súlyos légi katasztrófa történt vasár­nap este Havannában, amikor a Cuba­ns légitársaság IL—62 típusú repülő­gépe, fedélzetén 115 utassal és tizenegy főnyi személyzettel röviddel a felszállás után felrobbant és a repülőtértől egy kilométerre fekvő Boyeros nevű lakó­negyedre zuhant. A repülőgépen tar­tózkodó összes ember életét vesztette. Á lezuhanó gép 19 lakóépületet össze- dönlött. Az eddigi jelentések szerint 63 lakót vittek sebesüléssel kórházba. A katasztrófa helyi idő szerint este hét órakor történt. Fidel Castro állam­fő és más kubai vezetők azonnal a tra­gédia helyszínére mentek. A baleset okainak kivizsgálására állami bizott­ság alakult. A hírügynökségek emlékeztetnek ar­ra, hogy a baleset idején trópusi vihar volt a kubai fővárosban. A többségében olasz és nyugatnémet utasokat csak két kubai állampolgár volt a gépen a charter járat Kölnbe és Milánóba vitte volna. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Csehszlovák ellenzéki büntetése A felfüggesztő döntést megváltoztatva, két hónapi szabadságvesztésé­nek tényleges letöltésére kötelezte hétfőn a prágai második kerületi bíró­ság Alexandr Vondrát, a Charta ’77 csehszlovák ellenzéki csoport szóvi­vőjét. Vondrát a januári Vencel téri tüntetések hat másik résztvevőjével együtt a „közrend megsértése” miatt ítélték el az idén február 22-én. Akkor két hónapi szabadságvesztést szabtak ki rá, de a büntetés végre­hajtását két év próbaidőre felfüggesztették. A prágai második kerületi bíróság most arra hivatkozva rendelte el a büntetés tényleges letöltését, hogy Vondra „nem tett eleget a próbaidő megkövetelte feltételeknek”. Azt rótta fel az ellenzéki aktivistának, hogy már február 28-a óta nincs munkaviszonyban, szabad idejének nagy részét a Charta ’77 szóvivői megbízatásának ellátására fordítja, egyik szervezője annak az aláírásgyűjtő akciónak, amelyet a Néhány mondat című ellenzéki felhívás támogatására indítottak. A csehszlovák ellenzék június végén közzétett felhívása, amelyet több mint tizenötezren írták alá, gyökeres rendszerbeli változásokat, demokratikus párbeszédet sür­get, az 1968-as események újraértékelését követeli a csehszlovák hivata­los vezetéstől. Alexandr Vondra huszonnyolc éves, végzettségét tekintve földrajztu­dós, természettudományi doktor. Egyik szerkesztője a Revolver című tekintélyes ellenzéki földalatti folyóiratnak, amelyet félévenként jelentet­nek meg. A folyóirat cikkeket, tanulmányokat, kommentárokat, szemlé­ket és olyan írásokat közöl, amelyek nem jelenhettek meg a hivatalos sajtóban. • Berlini incidens Berlinben vasárnap hajnalban ismeretlen személyek kövekkel dobál­ták meg az NDK fővárosa és Nyugat-Berlin közötti egyik határállomást jelentette hétfőn az NDK hírügynöksége. A beszámoló szerint a nyugat-berlini tettesek megsértették az NDK határát és mintegy száz kődarabot hajigáltak a határállomásra, s ezáltal komoly anyagi kárt okoztak. Az NDK külügyminisztériuma tiltakozott a nyugat-berlini szenátus­nál a provokatív támadás miatt. # A váltóversenyt is megnyertük Magyarország öttusa-válogatottja (Martinék János, Kálnoki Kis Atti­la, Mizsér Attila) megnyerte a 31. világbajnokság váltóversenyét is, 5148 ponttal, az NSZK (5113) és a Szovjetunió (5071) előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom