Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 28. KÁVÉS, LIDI, INCI, RÓKA MEG A TÖBBIEK .. . nem csak minket fejtek, a többi parasztot is” Látogatóban Kiss gazdánál A fischerbócsai faluközpont elején balra kanyarodva nehézjárművek vágta, keményítette út vezet a tanyavilágba. Néhány kilométer után messziről kiált egy gémeskút, körülötte békésen legelész a tehéncsorda, bentebb, a majorban óriáskazlak. Az idegen érkezését hamar megtudják a háziak: a kerítést megrohamozzák a csaholó kutyák. A gazdasszony, kezében ostorral, rutinos mozdulattal csak int egyet az ebek felé, mire azok engedelmesen elsomfordálnak. — Az ember valahol hátul van, a gazdasági udvarban — mondja közömbösen az asszony. — Előhívom. — Grádicsot csinálnék a magtárhoz, de még ettől is elvették a kedvemet — ezzel fogad a II. kér. 160. számú ház tulajdonosa, Kiss Gyula. • A tisztaság szent. Fejős előtti tőgymosás. Iránvjelzö Óvjuk őket a veszélytől! Becsaptak! Pedig úgy látom, itt nem lehet különösebb ok a panaszra, hiszen a házuk tája mintagazdaságnak is beillik. Hallottam, különösen elismert a tejtermelésük, s a közelmúltban kiérdemelték a legtöbb tejet értékesítő kategóriában az egyik dobogós helyet a Középmagyarországi Tejipari Vállalattól. Hát ez az. Éppen ma voltak itt a kecskeméti tejesek. Váratlanul. Hajnalok hajnalán ébreszteni jöttek, arról lekéstek próbál mosolyogni a gazda. Tejzsírfokolást csinállak. Itt a zsebben a szállítási könyv. Ugyan magyarázza már meg valaki okos, hogy ugyanazoktól a tehenektől, ugyanazzal a takarmányozási, fejési móddal, amit itt a helyszínen jónak találtak, hogyan lehet, hogy a Bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet tejházában 3,4-et mértek, ezek a szakemberek meg 1,5-del többet?! Vagy ne is magyarázzák! Tudjuk mi. Becsaptak minket: Sorozatban. De nem csak minket „fejtek”, a többi parasztot is. Ezért zúgolódunk. Ha utánaszámolnánk, hogy mennyi pénzt vettek ki a zsebünkből, megbolondulnánk. Pedig a mi áfánk az idő. Fél ölkor kelünk, de tizenegy felé no, nem délelőtt — sem kerülünk ágyba. Reggel, este két óra hossza csak a fejési ceremónia. Olyan pontosan kell itt csinálni mindent, mint egy csecsemőgondozásnál. Nézzék meg az állományt, még kint vannak a legelőn. A főépület ahol három szoba konyha, fürdőszoba egy hosszabb mellékhelyiséggel folytatódik. Rendeltetésük csak az ajtókat benyitva látszik: takarmányos, garázs, kamra, kiskonyha. A sort fakerítés választja el. Azon túl a „palota” az állatoké. Vigyázzanak! Igaz, az imént söpörtem, de az aprójószágnak is jobban esik a tiszta járdára csinálni figyelmeztet a háziasszony. Közben a nagylány, azaz a fiatalasszony, Éviké a tejeskannák felé tartva elhagy bennünket, férje, Tóth Ferenc visszamegy a család szeme fényéért, a kilenc hónapos Bernadettért. Ennyire futotta erőnkből Tudja, én ide születettem folytatja a gazda —, azaz: negyvenegyben egy bugaci tanyában. Ott nőttem föl. Hatvankettőben kerültünk össze. Azóta állattartással foglalkozunk. Hosszú ideig szőlőnk is volt. Azt hittük, nagyobb haszon lesz a marhákból. Olyan hitvány, sporllóugrató tanya volt ez. Eddigi erőnkből ennyire futotta. Mert az a jó, míg az ember mozogni bír és hiánya van. Ezért lett ekkora a gazdaságunk, villannyal, vízzel meg mindennel. Ameddig a szem ellát.. . ? No, nem. Tovább! Huszonkét hold, meg bérleti gyöp huszonnyolc. A szakszövetkezettől tavaly visszakapA Nap éltető melege szakadatlanul árad a Földre, és az emberiség eközben energiagondokkal küzd. Mi sem kézenfekvőbb tehát, mint megragadni a Nap energiáját. Ezt teszi a strandon napozó ember, a nagyítóüveggel papírlapot gyújtó gyerek is. Az elmúlt századok során változó érdeklődés mutatkozott a Nap engergiája iránt, de mindig csak járulékos szerepe volt az egyéb energiaforrások mellett, elsősorban azért, mert az energia koncentrálása nem könnyű technikai feladat. Fazekasok napon szárították a kiformált tárgyakat, mások a napmclcggel sót pároltak le a tengervízből, s ha igaz, Arkhimédész hatalmas tünk 15 holdat. Tizenkét holdon lucerna terem, tízen vegyes gabona, kukorica. A konyhákért az asszonyoké, az 500 négyszögöl szőlő kóstoló. A takarmányos az állatoké. Nézze, itt a ponyva alatt az egyik legfontosabb segítőnk, az RK 2-es fűkasza. Jó munkát végez. A fű saját vetés, három fajtából. Kell két év, mire jól bebukrosodik, megfeszül a földön. Saját a traktor, az eke, a rendsodró, a pótkocsi. A műtrágyaszórót eladtuk. Itt az orozva keltő japántyúkok fészke - mutat a kazlakra. — Hétezer bála. Mi raktuk egybe. Ez egyévi szükséglet az állatoknak. Ehhez „csemege” is kell: évente legalább négyszáz mázsa szemes terményt veszünk a gabonaipartól, meg száz mázsa tápot. Itt, a sárban milyen jól érzik magukat a disznók. Fia tudnák, mi vár rájuk a téten . . . Mindjárt sarasak szól közbe a feleség, Juliska. I la egy kis cső van, azonnal „fészkelnek”. Persze, azért disznók. Az ólban kilenc anya- s egy apaállat. Régen 70-et, 90-et is leadtunk. Ma már nem éri meg! A kismalacokat értékesítjük, de előtte felszedetünk velük egy kis súlyt. A Kiskőrösi Állami Gazdaság a múltkor 70 forintért vette kilóját. A tyúkok, a csirkék, a pulykák, a kacsák közöli elvan a lehet, amelyik már olvasni tud. Egy nap 35-38 liter tejel is ad. Igaz, a négyéves Bodor — már kényszerre került szegény 42-t szolgált. A feketében, a holstein-frízekben is bennük az abrakerő. Ugyanazok pirosban is vannak. Egyébként legszebbek, amikor előhasiak. Ott a Gyöngyi, övé a négy hónapos borjú. Egyébként a színes mintájúnkat - - vörösben és feketében — szeretjük. A Kávés a törzsfőnök. Aztán jön már a Lidi, Inci, Róka, Kicsi, Ruzsi is. Tizenkilencen vannak. Nem mind fejős, kettő nehézhasas, el- apasztós is van közöttük. De nem tudunk megbékélni. Nem értjük, hogy ilyenkor már hogy lenne gyöngébb a tej! Nincsenek ezek teli vízzel még nyáron sem. Látja, ezek szinte vigasztalnak, ahogyan körülvesznek bennünket. Olyan szelíd jószágok. — Akkor most jöhet a fejés ... , Picit várjunk. Csak a megszokott időben adják igazán. Ma már köny- nyebb, mint tíz esztendeje. Igaz, őrizzük még a tologatós masinát. Persze, kézzel is tudjuk. Éviké még pici lány volt. amikor megtanulta. Meg sosem volt olyan, hogy ez női. ez meg férfiún összhangban az egyes Országok energiaigényével. Vagyis a napsugárgyűjtés mellett feltétlenül gondoskodni keli az energia rövidebb-hosszabb idejű tárolásáról is. A másik nehézséget az jelenti, hogy a Föld felszínén kicsi a napsugárzás energiasűrűsége: a mérsékelt övben négyzetméterenként átlagosan csak 130-150 watt, és a trópusokon sem több 300-350 wattnál. Ez azt jelenti, hogy egy vasaló és egy hajszárító együttes használatához szükséges 1 kilowatt teljesítmény 10-15 négyzetméterről gyűjthető össze. Mégis, a prognózisok szerint, néhány évtized múlva az energiaellátás esetleg 20-25 százalékát napenergia biztosítja. A fejlett országok nagy anyagi ráfordítással keresik a gyakorlati megvalósítás lehetőségét. Még az olyan, napfényben munka. Jól néznénk ki! Tudjuk, mit kell megcsinálni. Összefogunk. Mi, férfiak akkor is boldogulunk, ha az asszonyok házon kívül, ügyintézőben vannak. Mert innen is van ám mit intézni! Húsevők vagyunk. Alapanyag a hűtőben, vagy szaladgál, a hozzávalókat bespájzoljuk és irány a lábos. A sok szennyes ruhát a „Hajdú néni” elintézi, mert a tisztaság az szent nálunk! Nagyon kell vigyázni. Ma egyébként nem alszunk. Felváltva vigyázzunk a soros ellőt. Igaz, nem tanultuk a bábaasz- szonyságot, mert mi is csak beleszület- tünk, belekezdtünk, beleszerettünk ebbe. Csak ne vennék el az ember kedvét.. . Végül is itt éjt nappallá téve dolgoznak, távol a világtól. Csak a jószág . .. ? Imádunk látni, kirándulni. Debrecentől Pécsig. De annak is ára van. Olyankor éjszaka kelünk, ellátjuk az állatokat, aztán hajnalban elindulunk. Fejesre meg rohanás vissza. Persze, nem csak a víkendért, néha egy-egy borjúért is, elmegyünk megyehatáron túlra. Mert nem a darab a fontos, hanem a jó darab. Jó irányú munkahely lenne ezt'.. .! Tudjuk azt is, hogy minden évben meg kell siratnunk legalább egy állatot. Ugyanis minél nagyobb tej- jellegű a tehén, annál nagyobb a veszélye az elhullásnak, mert nem olyan acélos. Reméljük, azért sikerül a mai mentésünk. Segítünk szegény állaton, hogy ne szenvedje, csak a szükségeset. Már nehézvemhességü. Látszik, túl kitő- gyelt, a medencecsontnál a horpasz beesett, egyre nehezebb a mozgása. Nagyon oda kell figyelni, mert a jó abrak után nagy borját fog elleni. Közben előkerül a kétkannás fejőgép. Az állatok nyugodtan, békésen tűrik a „vallatást”. Úgy adják a sűrűn habzó hófehér nedűt, hogy a gazdák ez időre biztosan elfeledték a szakszövetkezeti „fejést”. De mi történhetett, s történik-e valami azért, hogy a Kiss- gazdák termelési kedve megmaradjon? szegény országok, mint Dánia, Svédország is jó befektetésnek tartják a kutatásra fordított sok tízmillió dollárt. Kézenfekvő lenne a közvetlen energia- átalakítás fényből mindjárt elektromossággá. Ilyen közvetlen cnergiaátalakítók a napelemek. Sajnos, ezek ára még meglehetősen borsos, kilowattonként 1000 dollárra tehető. De ezt érdemes összehasonlítani azzal, hogy 1972-ben a Skylab űrállomás napelemes energiaforrása még kilowattonként 300 000 dollárba került! A jó hatásfokú (10-20 százalék), de drága alapanyagú napelemek helyett rosszabb hatásfokú, de olcsón előállítható polikristályos szilícium alapú cellák bevezetése hozhat majd jelentősebb áttörést. A gyermek már alacsony termete miatt is hátrányban van a felnőtt közlekedőkkel szemben, nem úgy látja a forgalmat. Látási és hallási szempontból nem tudja egyszerre úgy összegezni a tapasztalatokat, mint a felnőtt, aki gyorsan felméri a közeledő jármű távolságát, sebességét, mozgási irányát. Szüksége van tehát olyan magatartási mintákra, amelyek a korlátáit is figyelembe véve védik a forgalomban. * Az iskolába vezető úton keresni kell a gyermek számára a biztos átkelőhelyeket. Ezek ne legyenek közvetlenül kanyar után vagy emelkedő közelében, ahol a közeledő jármüvet nem lehet idejében észrevenni. Kerülni kell az átkelést a lassú, nagyméretű járművek előtt, mert ezek eltakarhatnak egy kis, de gyorsabb járművet. A gyermek ne keresztezze átlósan az utat, mert háttal a forgalomnak nem veszi észre az esetleg közeledő járművet. Az átkelés ne legyen lassú, elhúzódó. * Ajánlás az autós szülők számára: ne álljanak meg az iskola előtt a második sorban, a menetiránnyal szemben, a járdán vagy gyalogátkelőhelyen! Ne engedjék a gyereket az úttest felé kiszállni, győződjenek meg az ajtó kinyiMegközelítően hárommillió olyan ember vesz részt nap mint nap a közlekedésben, akik életkori sajátosságuk miatt még vagy már nem képesek teljes mértékben alkalmazkodni az erőteljesen növekvő forgalomhoz. A gyerekekről és az idősekről van szó! A gyerekek megfelelő közlekedési tapasztalat nélkül közlekednek útjainkon, menet közben tanulva tapasztalva — szerzik meg a biztonságos közlekedéshez ' szükséges ismereteket. Tapasztalatlanságukból adódóan nehezen mérik fel a közlekedési helyzetek bonyolultságát, nem ismerik fel a veszélyhelyzeteket, túlzottan bíznak fizikai erejükben, gyorsaságukban. Váratlan (meggondolatlan!) cselekedeteikkel gyakran teremtenek veszélyes helyzeteket s ezekben igen gyakran ők maguk lesznek a szenvedő alanyok, a közlekedési balesetek okozói, részesei! A járművezetőkre és gyalogosokra nehéz feladat hárul, nekik kell vigyázni a gyermekekre! Számítani kell játékosságukra: a járda szélén haladó gyermekcsoportból ki-ki ugrik egy gyerek, nekik ez is játék. Az úton közlekedők részére pedig elhárítandó veszélyhelyzet, amire fel kell és lehet készülni. „Gyermek lába a küllők között” cím alatt, úgy tíz évvel ezelőtt írt cikket a Petőfi Népe. Azóta sok kcrékpárbaleset történt. Általában évente száz felett mozog, s a sérültek többsége 1—6 éves kisgyermek, vagyis böl- csődés-, illetve óvodáskorú. A balesetek nagyobb része a nyári hónapokra esik, a sérülések 50-60 százaléka enyhébb, 8 napon belüli, de 30-40 százaléka hetek, hónapok alatt gyógyul, néha életre szóló egészségkárosodással jár. A klinikai képe jól ismert: többnyire az egyik alsó végtag, boka vagy sarok tájának, ritkábban a lábfej vagy a lábszár lágyrészeinek felületes vagy mély sérülései ízületi szalagsérülésekkel, csonttörésekkel vagy anélkül képezik a jellegzetes tüneteket. Általános gyógyulási idejük 18 nap. A traumatológia régebbi ismereteiben hiányzott a megelőzés fogalma és abban való hite. A prevenciós elgondolás amolyan kísérletnek tűnt. A küllősérülések alapos tanulmányozása és megismerése után, aránylag rövid idő alatt, megtaláltuk a veszély forrását. Az a határozott nézet alakult ki, hogy a küllősérülést csak azok a gyermekek szenvednek, akiket a kerékpár csomagtartóján, vagy arra szerelt ülőkén szállítanak, küllővédelem nélkül. Ugyanis az itt ülő gyermek lába a hátsó kerék két oldala közelében, a küllők forgápterében helyezkedik el, és így kisebb befelé irányuló lábmozduláttal a küllők közé szorul. A legegyszerűbb védelemnek a küllők forgásterének fedőlappal való elzárása ígérkezett. A célra alkalmas a műanyag lap, a farostlemez, pléh és az erős drótháló is. Mindezek házilag felszerelhetek és aránylag olcsó anyagok. Adataink szerint a sérült gyermekek mind kisgyermekek, 6 évnél fiatalabbak, ezért a mozgalmat a kisgyermek-intézményekben: a bölcsődékben és az óvodákban kezdtük el. Ezeknek .az intézményeknek adottságai és tárgyi felszereltsége is alkalmasnak ígérkezett és bizonyult a mozgalom számára. . Az óvónők és bölcsődei gondozók sok értékes felvilágosítást tudnak adni, a szülők legalkalmasabb oktatóinak, irányítóinak bizonyultak. tásának veszélytelenségéről! Nem szükséges a gyermeket az iskola kapujában kitenni, jobb, ha egy kicsit távolabb, de az iskola oldalán, viszonylag nyugodt helyen száll ki a gyermek, ahol nincs szükség sietségre. * Tanévkezdéskor a szülők leghatékonyabb óvintézkedése, ha megkeresik és megtanítják a gyermek számára az iskolába vezető legbiztonságosabb útvonalat. Nem a legrövidebb és leggyorsabb, hanem a legkönnyebb és legegyszerűbb útvonalat kell kiválasztani, figyelembe véve a forgalom nagyságát, az. autóbusz-megállóhelyek elhelyezését, a kanyarodó járműveket, a forgalmi jelzéseket! Kezdetben a szülő és a gyermek együtt járja végig a kijelölt útvonalat, majd a szülő távolról figyelje, hogy a gyermek miként hajtja végre az utasításokat! * Az iskolaév megkezdésekor a gyermeknek a legtöbb esetben nagyobb forgalomhoz kell hozzászoknia, mint amilyet az iskolai élet előtt vagy a szünidőben megszokott. Ezért fokozatosan kell bevezetni a közlekedésbe, hozzászoktatni a megfelelő viselkedéshez és folyamatosan figyelemmel kell kísérni annak elsajátítását! Befogott napsugarak kecske is. Igaz, a betyár, nem néz semmit. Növendék üszőből csak most öl. Nem szaporodnak egyhamar, mert az összegyűlt tejpénzből szoktuk gyarapítani őket. Ezek szinte vigasztalnak Kintebb a villanypásztor vigyázza a csordát. Bátortalanságomat látva, a gazda mellém szegődik és megnyugtat: Szelíd ez mind. Annyira ismerjük őket, mint a szülő a családját. „Gyertek hamar!” — hívja őket az asszony. És „kórusban” kezdik a bemutatásukat: — Ami egy tehénben jóságnak kell lenni, az a Bimbóban megvan. Siikös- dön, Rád Tónitől negyvenezerért vettük. A Báránynál jobb tehén csak az tükrökkel gyújtotta fel a Szürakuzára támadó római hajóhadat. A Földre érkező napenergia mennyisége valóban hatalmas, az emberiség jelenlegi energiaigényének kielégítésére a tizedrésze is elegendő lenne. Játsszunk a számokkal: egy magyarországnyi aktív napenergiafelvevő felület elegendő lenne az egész világ ellátására. Ha ... és itt bizony számos ellenérv és nehézség sorolható fel a napenergia energetikai alkalmazhatóságával kapcsolatban. Az egyik igen komoly gond, hogy a napsugárzás mértéke ingadozó, nagymértékben változik a földrajzi, időjárási viszonyokkal, és messzemenően nem A küllők között Az iskolakezdés után a csendes iskolák környékén újból megjelennek a gyerekek. Reggel a rohanás, az esetleges elkéséstől való félelem, délután a zárt falak közül való kiszabadulás érzése a gyerekek nagy részénél körültekintés nélküli rohanásban nyilvánul meg, aminek nem akadálya a járdaszegély, de még a biztonsági korlát sem. Megjelennek útjainkon az első osztályos gyerekek is, akiket rövidebb-hosszabb kísér- getés után a szülők kíséret nélkül engednek cl az iskolába. Ezek a gyermekek minimális közlekedési tapasztalatukkal igen gyakran teremtenek veszélyes helyzeteket. Mit lehet tenni? A közlekedésre való nevelés legfontosabb tennivalója a személyes példamutatás! Minden felnőtt akarva, akaratlanul példát mutat a gyerekeknek. A közlekedési szabályok be nem tartása, a türelmetlenség, azerőszakos- ság, a megértés hiánya megannyi rossz példa, amit a gyerekek kritikátlanul átvesznek a felnőttektől. Mivel a közlekedésre nevelés a családban kezdődik, ügyeljünk arra, hogy gyalogosan és járművel közlekedve egyaránt jó példát mutassunk. Ne szégyelljük hibánkat elismerni, ha esetleg saját gyerekekünk figyelmeztet rá bennünket. Köztudott, hogy a kisgyermekkorban küllősérülést elszenvedett gyermek iskoláskorban rendszerint lemarad a versenyfutásban és a magasugrásban, felnőttkorban pedig nem bírja a tartós állást és járást. Az ilyen betegeknek gyakori panaszuk, hogy estére bedagad a valamikor küllősérült lábuk. A küllősérülések elleni mozgalmat az első perctől kezdve rokonszenv kísérte. Először csak Kecskeméten és a környéki községekben szerveztük a mozgalmat, majd annak sikere után, az egész megyében. Ehhez minden feltétel adott volt: a megyei egészségügyi osztály hozzájárulása, a megyei kórházi traumatológiai osztály támogatása, a Köjál egészségnevelési osztályának az adománya, az oktatótáblák, az orvosok, gyermekorvosok és óvónők százai és szaktanácsadóik, a megyei vezetők és a kecskeméti nagyvállalatok aktív támogatása. A gyermekkori küllősérülés tulajdonképpen népegészségügyi és társadalompolitikai probléma, mert széles rétegeket érintő, országos ártalom. Rontja a gyermekek egészségét, rontja a család anyagi és morális helyzetét, még a család kenyéradó vállalatának sem közömbös. Gyakorlati példa erre a Kecske-, meti Baromfifeldolgozó Vállalat magatartása. Azt vállalta ugyanis, hogy dolgozóinak a kerékpárját az üzemi műhelyben, a vállalat terhére ellátják a szükséges védőfelszereléssel. A küllősérülésekből származó évi terme- lésiérték-veszteséget 1987. évben megyénkben, az érintett munkahelyeken 27 millió forintra becsülik. Ez az összeget a sérülések száma, a gyógyulási idő 18 napos átlagának és a napi termelési érték egy főre eső részének szorzata adja. Anyagi dologról lévén szó, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a sérülteket orvosi vizsgálat, gyógykezelés, kórházi ellátás, családjukat pedig baleseti segély, táppénz és egyéb juttatás illeti meg. Bizonyos, hogy a küllősérülés költségigényes ártalom. Elkerülni, megelőzni kívánatos, nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is. Dr. Janik Kálmán A gyermekbalesetek megelőzése • Nincs külön női és fértimunka. Tóth l'erenené Kiss Éva, a/ egyetlen lám is régről edzett. • Kiss Gyula cs felesége, Juliska — még ha nehéz is — megkönnyebbülten önti a kora este fejt, friss tejet. (Walter Péter felvételei)
