Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. cvf. 229. szám Ára: 4,30 Ft 1989. szeptember 28., csütörtök Bizonytalan helyzetben is a jövőbe kell néznünk Bács-Kiskun Megye Tanácsa egyperces néma felállással adózott a hét­főn elhunyt dr. Gajdócsi István, a testület közelmúltban nyugalomba vonult elnöke emlékének, a tegnap Kecskeméten megtartott ülésén. Ezt követően köszöntötte Gaborják József megyei tanácselnök a megjelenteket, köztük a testület két új tagját, Munkácsiad Majoros Máriát, a kiskunmajsai OTP-fiók vezetőjét és Martus Pált, a Pálmonostori Keleti Fény Tsz elnö­két. A tanács ezután elfogadta a javasolt napirendet: — Előzetes elgondolás a megye 1991—93. évekre szóló gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési tervéről. — Beszámoló a megyei tanácsi művelődési, ifjúsági és sportbizottságok tevékenységéről. — Tájékoztató a kétszintű államigazgatás bevezetésének tapasztalatai­ról. — Egyéb ügyek, személyi kérdések, interpellációk. Ülést tartott a megyei tanács Az 1991—93. évekre szóló előzetes elgondoláshoz Tohai László általános elnökhelyettes vitaindítót is mondott. Ebben kitért arra, hogy a koncepció korábbi vitáiban is feltették a kérdést: kell-e, érdemes-e ezen a fórumon fog­lalkozni a kérdéssel? Van-e értelme an­nak, hogy ez a testület érdemben vitat­kozzon és állást foglaljon a következő középtávú tervidőszakra vonatkozó megyei koncepcióról, amikor számos tényező ez ellen szól. — Jóllehet, a körülmények hallatla­nul megnehezítik, s a korábbinál is bi­zonytalanabbá teszik a tervezőmunkát, a feltett kérdésekre mégis határozott igennel kell válaszolnunk mondta az előadó. — Először is ennek a testület­nek a mandátuma még nem járt le, s a mai bizonytalan és nehéz helyzetben is a jövőbe kell néznünk. Egy olyan kon­cepciót kell kialakítanunk, amit alapos társadalmi vita után átnyújthatunk az utánunk következő testületnek, hogy ne kelljen neki a nulláról kezdeni a jövő tervezését. Ne legyen indokolatlan tö­rés fontos gazdasági folyamatokban és a települések működésében: Tohai László aláhúzta: — Ez az elő­terjesztés egy hosszabb tervezési mun­kafolyamat egyik állomásának tekin­tendő. Szándékunk az, hogy a megyei tanácstagi csoportüléseken, a szakbi­zottságokban, továbbá a tanácsülésen elhangzottak alapján átdolgozzuk a koncepciót, és az anyagot széles körű társadalmi vitára bocsássuk. Szeret­nénk, ha ennek keretében különböző pártok és politikai szervezetek, tudo­mányos egyesületek, s a megyében élő állampolgárok egyénileg is minél ala­posabban megismernék az elképzelése­ket, és ennek alapján megtennék észre­vételeiket, javaslataikat. Az anyag természetesen feltételezi, hogy megmarad a megyei önkormány­zat, s elsősorban a térségi, területi, tele­pülésközi feladatokra helyezi a hang­súlyt. — A koncepció főbb csomópontjai közül a legszenvedélyesebb vitát az ed­digiek során a munkanélküliség kérdé­se váltotta ki mondta az előadó. Egyértelmű volt a nézet, hogy reáli­san szembe kell nézni ezzel a súlyos problémával, de mindent meg kell ten­ni azért, hogy elkerüljük a tartós mun­kanélküliséget, s az ehhez kapcsolódó segélyt, csak végső esetben, mentőöv­ként használjuk. Ezért olyan aktív fog­lalkoztatáspolitikát kell folytatnunk, amelynek keretében a szükségszerű és kívánatos termelésiszerkezet-váltás nem jár tartós és tömeges munkanélkü­liséggel. Előrelátó, rugalmas és aktív gazdasági vezetéssel ez megvalósítható. E nagy horderejű feladatok megva­lósításához igénybe kell vennünk vala­mennyi rendelkezésre álló foglalkozta­táspolitikai támogatást és kedvez­ményt, s emellett a helyi tanácsok in­gyenes telekbiztosítással, kedvezmé­nyes közműcsatlakozási lehetőséggel, az induló vállalkozások adókedvezmé­nyével is segíthetik a munkanélküliség kialakulásának megelőzését. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a megyén belül található iparhiányos, gyenge eltartóképességű, elöregedő és nagymértékben fogyó né­pességű térségek gondjainak enyhítésé­re. El kell érnünk, hogy ezek többszö­rösen hátrányos helyzetét az országos koncepciók is elismerjék és így közpon­ti támogatásban és kedvezményekben részesüljenek. E mellett megyei eszkö­zökkel is feltétlenül segíteni kell a ked­vezőtlen folyamatok megállítását, majd lehetőség szerinti visszafordítá­sát. A megyei segítség elsősorban a ter­melőegységek számára vonzó infra­struktúra fejlesztésével lehet hatékony. A megye fejlődésének alapvető felté­tele a gazdaság működőképességének, hatékonyságának és jövedelmezőségé­nek erőteljes javítása. Ezt tanácsaink elsősorban a termelő és lakossági inf­rastruktúra hiányainak pótlásával, és szakmailag jól képzett, művelt embe­reknek a rendkívül gyorsan növekvő és változó követelményekhez igazodó fel­készítésével, a lakosság egészségi álla­potának alapvető javításával, az ehhez szükséges feltételek megteremtésével tudják segíteni. Ez, persze, nemcsak gazdasági kérdés, hanem a nemzet lété­nek és felemelkedésének alapja, s az emberről való gondoskodásnak a ta­nácsra háruló kötelezettsége is. — A megyei tanácsi önkormányzat­(Folytatás a 3. oldalon) Módosították a Btk.-t és a büntetőeljárás törvényét ■■■■■■Mi Néhány perccel 9 óra után, szerdán, a Parlamentben Horváth Lajos elnökletével megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszakának második napja. A képviselők a büntető törvénykönyv, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatták munkájukat. »■■■nHHHnBHRHHMBHHiHMBnmmHnmnHMnnaMHnii FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Elsőként Kovács Lászlóné (Buda- | pest, 7. vk.), majd Kiss István (Bács- Kiskun m., 18. vk.), a Tataházi Petőfi Mgtsz elnöke szólalt fel. ! Kiss István felszólalása A jelenleg hatályos Btk. 122. pa- ! ragrafus (1) bekezdése szerint a kato­nai büntetőeljárás hatálya alá tartoz­nak a fegyveres erők tényleges állo- j mányú, valamint a fegyveres testüle- I tek hivatásos állományú tagjai, ami | konkrétan azt jelenti, hogy a néphad- I sereg és a határőrség állományán kí- : vül a rendőrség és a büntetés-végre­hajtás tagjai ügyében is a különböző | katonai nyomozóhatóságok járnak I el. Az ezt módosítani szándékozó új :i szabályozás szerint viszont a katonai j büntetőeljárás hatálya alá csak a ;;i fegyveres erők — honvédség, határ­íj őrség .. tényleges állományú tagjai ! ;!j tartoznának. Nehezen kivitelezhetőnek tartom, hogy például egy sorállományú kato­na elkövetővel szemben katonai bűn- I cselekmény esetén katonai bíróság, a csaknem azonos időben elkövetett j köztörvényi bűncselekmény miatt ; polgári bíróság hozzon ítéletet, j A kettőt milyen jogszabály alapján foglalják összbüntetésbe, milyen 1 büntetés-végrehajtás keretében hajta­nák végre, és mi lesz mind ez idő alatt az elkövető katonai szolgálatának le­töltésével? Érthetetlen és nem logikus az az érvelés, hogy katonai bűncselekmény elkövetése miatt a parancsnoknak ne lehessen fenyítési jogköre, mint aho­gyan ezt a jelenlegi Btk. 125. paragra­fusa tartalmazza, ám ezt a parancs­noki fegyelmi jogkört az új szabályo­zás eltörölné. Igen sok esetben egy- egy parancsnoki szigorú felelősségre vonás következményeiben felért egy bírói ítélettel. A jelenleg hatályos katonai bírósá­gi gyakorlat eddig is arra törekedett, hogy bármilyen összefüggés címén is, de minél kevesebb polgári személy kerüljön katonai bíróság által törté­nő elítélésre. Csak azokban az esetek­ben ítélkeztek polgári személyek fe­lett, ha az eljárás elkülönítése a tény­állás szoros összefüggése miatt nem volt indokolt. A két témát összegezve a Btk. 125. paragrafusának, a parancsnoki fe­gyelmi jogkörnek egyértelmű eltörlé­se egyáltalán nem hozná meg azt a kívánt hatást, eredményt, amelyet a jogalkotó szeretne elérni. A javaslat indokolása nincs tisztában a valós helyzettel, a katonai rend és fegyelem kialakult és a parancsnoki jogalkal­mazás eszközeivel befolyásolható normáival. A fegyveres testületek, el­sősorban a rendőrség állományának kiemelése a katonai büntetőeljárás hatálya alól pedig oda vezetne, hogy ezen ügyek vizsgálatát végső soron az időszerűség, az eredményesség és nem utolsósorban a törvényesség sínylené meg. * Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) után dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a kecskemé­ti Katona József Gimnázium tanára kapott szót. (Folytatás a 2. oldalon) Szüreti finis „Sok az eszkimó, kevés a fóka” mondás ráillik az alföldi szőlőszüretre, ugyanis igen sokan szeretnének felvásárolni, de sajnos, kevés fürtöt érleltek a tőkék. Nemcsak a megyei, hanem az ország különböző részén dolgozó kombinátok megbízottjai is keresik a szőlőt Bács-Kiskunban, és termé­szetesen mindenki a magas mustfokú, a minőségi bort adó fajtákat vásárolná. Ezekből van a legkevesebb az idén, és az ára is jóval magasabb, mint egy esztendővel ezelőtt. Az illatos fajtákért ugyanis már 16, illetve 18 forintot kell fizetni. Ezen a hét végén, ha az idő is kedvező lesz, a termés nagy része a feldolgozókba, pincészetekbe kerül és arra számíta­nak a szőlőtermelők, hogy a jövő hét végén befejezhetik a szüretet. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban a tervezett 30 ezer má­zsa szőlőmennyiségtől várhatóan kevesebbet tudnak szüretel­ni saját ültetvényeikről, s a felvásárlásuk sem éri majd el a szá­mított 80 ezer mázsát. Főként kiskőrösi és soltvadkerli gaz­dáktól veszik meg a termést. A pezsgőalapnak való fajtákért 13-14 forintot adnak, általában a kilónkénti ár 10 16 forint között alakult. A kiskőrösi COOPVIN 20—40 százalékkal fi­zet többet a szőlőért, mint tavaly, a fehérbort adó fajtákat 15- 16 forintért vásárolták fel. A Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát az árjegyzékében kiadott felvásárlási árat betartja, s partnereinek váltóval fizet, amelyet a bank azonnal leszámí­tol, vagyis 2-3 napon belül megkapják pénzüket azok, akik a Kecskemétvinnel kötött szerződés alapján adják át a szőlőt. Nem mindenütt választották ezt a gyors fizetési módszert, van, ahol 30 napig kell várnia a termelőnek, míg pénzhez jut,s kö­töttek olyan szerződéseket termelők és feldolgozók, hogy a bor értékesítése után egy éven belül kapják meg a szőlő ellenér­tékét, igaz, akkor 20-23 százalékos kamattal. Piaci megalapozottság nélkül vásárolják most a termést a feldolgozók, amin az értendő, hogy ma még nem ismerik egyrészt a szocialista országokba szállítható borkontingens- mennyiségeket, és csekély még az üzletkötés tőkés országok­kal is. A Coopvin a brit piacon szeretné megvetni lábát, ötféle minőségű bort szállítanak angol üzletemberek meg­rendelésére és remélik, hogy egyikkel-másikkal hosszú távon is sikerrel szerepelnek. Kedvező a feldolgozóknak, hogy nemrég csökkentették 4 százalékkal, s így már csak 11 százalékos a borforgalmi adó, de ennek ellenére is a termelés és előállítás költségei oly mértékben megnövekedtek, hogy a mostani fogyasztói árak már aligha tarthatóak. Több megyei borászati üzem azt tervezi, hogy még az idén néhány százalékkal felemeli az italok árát. Napjainkban sem kelendő a bor, s aligha várha­tó, hogy az áremelés után kapósabb lesz, úgyhogy nem valószínű, hogy a fogyasztóiár-emelés segít a borászati üze­mek pénzügyi gondjain. cS. I. fbe&Tesmekónak Az összeg: 1 milliárd dollár Svéd kertbarátok a megyében Olyan értelemben, mint ha­zánkban, Svédországban is van­nak kertbarátok és kistermelők, akik nem főfoglalkozásban ker­tészkednek, termelnek. Más kérdés, hogy számukra ez való­ban az. aktív pihenést, a kikap­csolódást jelenti. Ám ebben a kedvtelésből űzött tevékenység­ben sem elégednek meg a napi munkájuk közben szerzett ta­pasztalatokkal. Ennél többet akarnak tudni róla szakmailag, egyszerűen azért, mert szeretik, érdekli őket. Ilyen irányú igé­nyeiket is kielégíti országos szervezetük, melynek tevékeny­sége és szervezeti felépítése egy­aránt hasonlít a Magyar Kert­barátok és Kistermelők Orszá­gos Szövetségéhez. Éz utóbbi meghívására a svéd szövetség háromtagú delegációja öt napot töltött hazánkban. Programjuk utolsó napján, tegnap Bács-Kiskun megyében jártak. Délelőtt Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának székházában Moll- torisz Emil fogadta, majd kala­uzolta őket. Gunnar Hátidén, a svéd szervezet elnöke civilben vezető beosztású tisztviselő. Sö­rén Cronsioe, a szervezet vezető­ségi tagja egy diszpécser- központ vezetője, Ingrid Nord- wall vezetőségi tag pedig újság­író, a svéd kertművelők, kister­melők képes hetilapjának a munkatársa. Megtudtuk tőlük, hogy hazájukban a szőlő, a pa­radicsom és a paprika kivételé­vel mindent megtermelnek, hol­ott Svédország klímája, termé­szeti adottságai kedvezőtlenek a mezőgazdálkodáshoz. Érdekes volt, s számunkra tanulságos (vagy elgondolkodtató), hogy a vendégeket a magyarországi környezetvédelem is felettébb érdekelte. Kecskemétből keveset láthat­tak — mivel programjuk zsúfolt volt —, s ezt nagyon sajnálták. Megnézték a Tudomány és Technika Házát, a városi tanács dísztermét, valamint a Halasi úti hobbikerteket, délután pedig az Izsáki Sárfehér Tsz-szel is­merkedtek. A »A Közel cgymilliárd dollárt kitevő scgélytcrvc- ket körvonalaztak kedden a Magyarország és Lengyelország szerkezeti reformjainak támo­gatásában érdekelt huszonnégy tőkés ország képviselői második, brüsszeli értekezletükön. Több olyan gazdaságpolitikai intézkedést is ki­látásba helyeztek, amelyet mind lengyel, mind magyar részről régóta sürgetnek már. Ám sem a pontos menetrend nem ismeretes még, sem az egyes országok részvételének mértéke. A brüsszeli tanácskozásnak külön jelentő­séget ad, hogy részt vettek rajta ama négy legfontosabb nemzetközi intézmény — a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szerve­zet és a Lengyelország hitelezőit tömörítő Pá­rizsi Klub — képviselői, amelytől a két ország (igen sok tekintetben eltérő) fizetésimérleg- problémáinak megoldása függ. Az EK tagállamai mellett a hat EFTA- ország is tett új vállalásokat, 123 millió dollár értékben. Az amerikai küldött szintén utalt ilyen új vállalás lehetőségére. Japán képviselője ro- konszenvéről biztosította a két országban ki­bontakozott folyamatokat, és japáni tapaszta­latok átadását helyezte kilátásba, azonban konkrét segélyösszegek említése nélkül. A piacra jutás előmozdítása érdekében az EK bizottságának akcióterve javasolta a Len­gyelország és Magyarország exportcikkeit sújtó mennyiségi korlátozások megszünteté­sét. Annak időpontjára azonban nincs a ja­vaslatban utalás, a terv konkrét formába öntésére később kerül sor. Konkrét határidőt javasol viszont vámkedvezmények életbe lép­tetésére az általános preferenciarendszerben (GSP): már a jövő évtől indítványozza azt. Természetesen ezt is jóvá kell hagynia a miniszteri tanácsnak. A közösség szóvivői elmondták, hogy a bi­zottság akcióterve az élelmiszcrSegélyre fel­ajánlott 271 millió dolláron felül a közösség jövő évi költségvetéséből 200 millió ECU, a közösség tagállamaitól 100 millió ECU új hozzájárulást irányoz elő. Ugyanennyire szá­mít a másik tizenkét, érdekelt államtól. Ez együtt cgymilliárd dollár körüli összeg lenne a jövő év végéig (az ECU jelenleg 1,08 dollárt ér). A bizottság tervének számszerű adatai nem szerepeltek a záróközleményben. Másfe­lől egyes országok beleszámíthatják a már felajánlott élelmiszerscgélyt a 600 millió ECU-s keretbe, így a végösszeg kisebb lehet. A közösség bizottsága azonban a hatszázmil­lió ECU-t inkább a várható segítség alsó hatá­rának tekinti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom