Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

(Folytatás az 1. oldalról) Debreczeni József felszólalása Kifejtette, hogy az ellenzéki képvise­lők bekerülésével valószínűleg heve­sebb viták lesznek a parlamentben. A továbbiakban vitába szállt azokkal a képviselőtársaival, akik a büntető- eljárási törvény módosításának hatály­ba lépését 1990. március l-jénél később tartják indokoltnak. Jövő márciusig ugyanis lezajlik á köztársasági elnök megválasztása, sőt, lehet, hogy megvá­lasztják az új parlamentet is. Képtelen helyzetet teremtene — mondta —, ha a választásokkor olyan büntetőeljárási törvény lenne érvényben, amely akadá­lyozza az emberek szabad döntését. Ezért a képviselő a büntetőeljárási tövény módosításának előbbi, decem­ber 1-jei hatályba lépését javasolta. A Btk.-ra még fokozottabban érvé­nyes, hogy elengedhetetlen feltétele a demokratikus átmenetnek. Debreczeni József ezért indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés vesse el a hatályba lé­pést módosító javaslatot, és a Btk. mó­dosítása egészében, az eredeti tervezet szerint a kihirdetés napján lépjen ha­tályba. * Szirtesné dr. Tomsits Erika (Buda­pest, 22. vk.), dr. Tallóssy Frigyes (Bu­dapest, 24. vk.), Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) után, Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) kért szót. A Magyar Televí­zió szegedi stúdiójának szerkesztő­riportere üdvözölte, hogy több ellenzé­ki képviselő is mandátumot kapott. Több megjegyzést fűzött a törvénymó­dosítások vitájához is, s néhány, általa már többször említett, példán keresztül igyekezett bizonyítani: a védőügyvéd jelenléte biztosíték arra, hogy a hatósá­gok nem követnek el törvénytelensége­ket a fogva tartás vagy a kihallgatás idején. Célszerű volna tehát ezen indít­ványokat már a tervezett jövő év már­ciusi határidő előtt ez év december 1-jé- től életbe léptetni, sőt, a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kellene azokat — javasolta. Az általános vitában nem kértek többen szót, így az elnök javaslatára a törvényjavaslatok feletti részletes vitá­val folytatták a munkát. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.), dr. Tallóssy Frigyes után többen nem kértek szót, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság je­lentésének elkészültéig megkezdték az interpellációk tárgyalását. Interpellációk Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), Boros László (Budapest, 26. vk.) után Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő­helyettese a júniusi parlamenti üléssza­kon a mezőgazdasági termények — el­sősorban a gabona — termelői árának emelését, illetve a külkereskedelmi te­vékenység rendjének — nevezetesen a kivételi listának — a vizsgálatát indít­ványozta. Mivel az Országos Árhivatal elnökének válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, az interpellációval a kereskedelmi, illetve a terv- és költségvetési bizottság foglal­kozott. Jelentésük szerint a mezőgaz­dasági termények, állatok és állati ter­mékek termelői árára vonatkozó ármegállapítás, valamint a külkereske­delmi tevékenység folytatásának rend­jéről szóló kereskedelmi miniszteri ren­delet felülvizsgálata a kereskedelmi törvény és az ártörvény kimunkálása során megtörtént. Mivel a gabona árá­nak emelése nem ragadható ki a szabá­lyozás bonyolult rendszeréből, ezért valamennyi összefüggésre kiterjedő át­tekintés szükséges. Vass Józsefné kifej­tette: a gabonaár-emeléssel kapcsolat­ban alapvető fontosságúnak tartja az árkérdést, s kérte: a most kapott vá­laszt csak közbenső tájékoztatásként fogadja el az Országgyűlés, a kérdés konkrét tárgyalására az október 17-én kezdődő ülésszakon kerüljön sor. Az Országgyűlés egyetértett a képviselő ja­vaslatával. Sebők József (Heves m., 8. vk.), a Karácsondi Kossuth Tsz elnöke a júni­usi ülésszakon a Heves megyei pedagó­gusok bérfejlesztését, különösképpen a túlórák díjazását és a pedagógusbér­emelés megyénkénti differenciálását ki­fogásolta. A válasz akkor nem volt el­fogadható, így az interpellációt a kul­turális bizottság vizsgálta felül. Jelenté­séhez Glatz Ferenc művelődési minisz­ter fűzött most kiegészítést. Kifejtette: az ország különböző megyéiben kiala­kult pedagógusbér-emelési különbsé­gek elsősorban abból származnak, hogy egyes törvényhatóságok önerőből emelik a béreket, máshol — így például Heves megyében — viszont nem törőd­nek vele. Ezeket a különbségeket PARLAMENTI JEGYZETEK FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (KI MIT KAP?) Tegnap délután, nagyjából Kulcsár Kálmán vita-összefoglalója után, körülbelül a szavazás kellős közepén az ülésterem egyik bejáratán nesztelen léptekkel beosont a küldönc. Kezében cetlit szoronga­tott, hóna alatt tekintélyes vastagságú borítékot. Kuta­tott egy darabig, aztán a csomagocskát átnyújtotta dr. Debreczeni Józsefnek, majd távozott. A következő pak­kot Raffay Ernő kapta, utána Roszik Gábor. Dr. Deb­reczeni egy darabig maga előtt tartotta a vaskos csoma­got, aztán csak felbontotta: a karzatról úgy látszott, könyvek vannak a borítékban. — Titok, hogy mit kapott? — kérdeztem tőle. — Nem, nem titok. A következő ülésszakra fölkészítő anyagokat kézbesítették. Nem sikerült kideríteni, vajon a most bekerült képvise­lők hamarabb, avagy éppen később kapták-e meg az anyagokat. A lényeg: megkapták. (BÜFÉVÁLTOZATOK). Amióta nem a Gundelék szervírozzák az ételt, szinte mindig változik a kiszolgáló­személyzet. Előbb a hadsereg segítette ki a Parlamentet, utóbb a Belügyminisztérium személyzete ugrott be. A mostani ülésszakon az Utasellátó a házigazda. Nos, egy közönséges szendvics 21 forint, két deci gyümölcslé 18, ha ehhez hozzászámítjuk még a szállodaszámlát is, bizony nem olcsó dolog képviselőnek lenni Magyaror­szágon ... (TÉVÉ — FOLYT. KÖV.) A múltkori ülésszakon a szakmabéliek már rebesgették — a Petőfi Népe pedig meg is írta —, utóbb pedig személyesen a tv elnöke jelentette be: nincs több élő parlamenti közvetítés. Drá­ga, kevesen nézik — állította az elnök, ám a közvélemény mást mondott. így most ott vannak a kamerák, és ott van a mikrofon mögött az a Medveczky László is, aki a múlt héten még a munkakönyvét is kikérte a cégtől: örökre búcsút mondott a tévének. — Ezt az ülésszakot még vállaltam, a többit már más csinálja — mondta a szünetben. Arra a kérdésre, mihez kezd a jövőben, sokat sejtető mosollyal annyit mondott: vannak tervei és e tervekhez vannak partnerei is .. . Majd meglátjuk . . . (BERECZ NYILATKOZIK). Volt egy időszak — nem is olyan nagyon régen —, amikor Berecz Jánost nemigen kérdezték a riporterek a parlamentben. Igen, igen, akkor történt ez, amikor kimaradt a Politikai Bizottságból, s csak „egyszerű” KB-tag lett az MSZMP-ben. Most, hogy gyakran szerepel az MSZMP megújításáért zászlót bon­tott platform ülésein — ő maga nemigen szereti, ha ennek vezetőjének nevezik —, ismét nagyobb iránta a figyelem. Tegnap délután például, amikor épp a büntetőeljárásról és a Btk.-ról vitatkoztak a képviselők, Berecz János egy, alighanem külföldi, tévétársaságnak adott interjút. A politikus lépcsőn állt, a háttér a beszélgetéshez a Parla­ment épülete volt... (Ballai) igyekszik a Pénzügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium nivellálni, de tudomásul kell venni, hogy a helyi erő­kön rendkívül sok múlik a következő években is. Az interpelláló képviselő és az Or­szággyűlés a választ egyhangúlag elfo­gadta. Kovács Lászlónét (Budapest, 7. vk.) és Krekács Lászlót (Pest m., 8. vk.) követően dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a 87/1987. (XII. 30.) MT. sz. rendelet hatályon kívül helyezését kérve. Javasolta egyúttal, hogy az ápolásra szorulók hozzátartozói az ápolás idejére táp­pénzt kaphassanak. Csehák Judit szo­ciális és egészségügyi miniszter vála­szolt, egyetértve a képviselő javaslatá­val, Elmondta: hasonló elképzelések­kel, a következő évekre szóló szociál­politikai csomagterv is számol, az ápo­lási díj bevezetéséről pedig az illetékes szakbizottság már októberben tárgyal­ni fog, s javaslatait a parlament elé viszi. A miniszter azt javasolta, hogy amíg nincs e kérdésben végleges dön­tés, addig a fenti jogszabályt ne helyez­zék hatályon kívül. Ezt a választ az interpelláló képviselő és a parlament is elfogadta. Weiszböck Rezsöné (Győr-Sopron m., 15. vk.), Tollár József (Zala m., 6. vk.), Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), Tollár József (Zala m., 6. vk.), Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.), Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), Tulok András (Veszprém m., 9. vk.). Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Válla­lat vezérigazgatója a lakossági adó- igazgatási eljárás általános szabályai­nak módosítása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Két indítványt tett: legyen világos az adókötelezettsé­gek befizetésének esedékességi ideje a jogszabályokban; továbbá a jogorvos­lati időszak elbírálásáig ne kelljen adó­pótlékot fizetni. Békési László pénzügyminiszter tájé­koztatta az Országgyűlést arról: az adóigazgatási eljárási szabályok vilá­gosan rögzítik, hogy adókötelezettség esetén, ha az egész évre szól, két részlet­ben, március 15-éig és szeptember 15- éig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket. Ha év közben kelet­kezik a kötelezettség — például illeték- fizetési kötelezettség —, akkor a hatá­rozat kézhezvételétől számított 15 na­pon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. A második esetben azonban módosí­tásra van szükség. Már benyújtotta a Minisztertanácsnak a kormányhatáro­zat módosítására vonatkozó javasla­tot. Ennek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szem­ben az állampolgár a 15 napos határ­időn belül fizetési halasztási kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vi­tában elhangzott módosító javaslatok­ról, az elnök — felfüggesztve az inter­pellációk tárgyalását — Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszternek adott szót. Parlamentünk a világsajtóban „A magyar országgyűlés döntő ülésszakán a képviselők átállítják a váltókat a többpártrendszerbe való átmenethez. A magyar parlament újabb lépéseket tesz a demokratizá­lás irányában és léfekteti az állami intézmények demokratizálásának törvényes alapjait” — így értékelik a hírügynökségek budapesti jelen­téseikben az Országgyűlés kedden megnyílt őszi ülésszakát. Az AP amerikai hírügynökség rámutat, hogy a parlamentnek a többpártrendszer es ä szabad vá­lasztások kereteinek megteremté­sén túl összhangba kell hoznia az ország törvényeit Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalása­ival, így a helsinki egyezményekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyi­latkozatával. * A DPA hangsúlyozza, hogy az alkotmánymódosítás várhatóan kiiktatja az alaptörvényből a kom­munista párt vezető szerepére vo­natkozó cikkelyt, és Magyarország népköztársaság helyett köztársa­ság lesz, Az AP és a Reuter szerint a beterjesztett sarkalatos törvények az MSZMP, a hozzá közel álló tár­sadalmi szervezetek és az ellenzék háromoldalú tárgyalásain született megegyezésén alapulnak. Valamennyi hírügynökség meg­említi, hogy az ülésszakon negyven­két év óta először vesznek reszt el­lenzéki képviselők, akik az utóbbi időben tartott pótválasztásokon az MSZMP jelöltjeivel szemben fölé­nyes győzelmet arattak. A képvise­lők több mint hetven százaléka vi­szont MSZMP-tag, és az ellenzék a legutóbbi országos választások de­mokráciát sértő módja miatt meg­kérdőjelezte a parlament legitimi­tását. Az utóbbi hónapokban min­denesetre néhány független és re­formkommunista képviselő eluta­sította a parlamentnek szánt szava­zatgép szerepet, vitákat gerjesztet­tek és elérték néhány törvényterve­zet módosítását. A Reuter megem­líti, hogy a képviselőknek csak het­vennégy százaléka igazolta Roszik Gábort, aki ezután sajtóértekezle­tén annak az előírásnak az eltörlé­sét szorgalmazta, amely szerint a választási győzelem dacara a képvi­selőt parlamenti társainak is be kell választania (igazolnia) a törvény- hozásba. A ki- és bevándorlásról, a kül­földre utazásról és az útlevélről el­fogadott törvényről beszámolva a DPA hírügynökség megjegyzi, hogy az Egyesült Államok ettől tet­te függővé a legnagyobb kedvez­mény korlátlan időre szóló meg­adását a kereskedelemben. A jelen­tések megemlítik a szavazatszámlá­ló gépet is, amelynek eredményjel­ző táblája a Reuter szerint esztéti­kailag nem illik a neogótikus üléste­rembe. Az igazságügy-miniszter válasza Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg vala­mennyi állampolgár — így a bűncse­lekményt elkövető — számára is bizto­sítani kell az alapvető jogokat a bünte­tőeljárás során. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szer­vezetnek 330 millió forintra, a Belügy­minisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a parlamentet, hogy e kiadásokat bizto­sítsa a költségvetésből, ám, ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervez­ze be a jövő évi költségvetésbe. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elmondta: elvi álláspont, hogy katonának csak a ka­tonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselek­mények képezik. A miniszter átmeneti­leg elképzelhetőnek tartja, hogy a kato­nai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétsé­gért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Horváth Je­nő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és többségük­ben elfogadhatóaknak ítélte. A hatályba lépésre vonatkozó észre­vételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának —- a katonákra vonatkozó részek kivételé­vel — a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntetőeljárási tör­vény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1 -je helyett — amennyi­ben a feltételek biztosíthatók/—január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. Határozathozatal A határozathozatal után — lap­zártakor —Békési László pénzügy­miniszter terjesztette elő az1988. évi 10. tv. módosításáról szóló javasla­tot. Ennek lényege, hogy azok a vál­lalkozók, akik tavaly beruházásai­kat nem tudták befejezni, az idén el­végzett munkákat költségként elszá­molhatják. A módosítójavaslatot az Országgyűlés elfogadta. A szeptem­beri ülésszak ma folytatódik. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) közölte: a független képviselőcsoport úgy határozott, hogy teljes mértékben támogatja Horváth Jenő javaslatait, s kérte, hogy ezeket az Országgyűlés is fogadja el. Ezután a határozathozatal következett. Először a törvényjavaslatokra érkezett módosító indítványokról szavaztak a képviselők, meglehetősen elhúzódó proce­dúra keretében. A képviselők közül többen is úgy vélték: nem működik megfelelő­en a szavazógép, ezért szavazópróbával ellenőrizték a berendezést. A beterjesztett indítványok túlnyomó többségével az Országgyűlés egyetértett. Ezután Horváth Jenő módosító javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy többsége valamennyi beterjesztett javaslatát elfogadta. Südi Bertalan módosító indítványát viszont az Országgyűlés végül elvetette. Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a kihirdetés nap­ján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-jétől érvényesek. A büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt ... az Országgyűlés 301 helyeslő, h árom ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta el. A módosított büntető- eljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a kato­nákra vonatkozó rendelkezések 1990. március 1-jétől érvényesek. Kormányülés a parlamenti tanácskozás szünetében Az Országgyűlés szerdai ülésének délelőtti szüneté­ben — miként az a legutóbbi ülésszakon is történt — a Minisztertanács tagjai rö­vid, mintegy félórás megbe­szélésre ültek össze. A kormányszóvivői hiva­tal az MTI-vel közölte: a megbeszélés tárgya ezúttal a miniszterelnöknek és a kor­mány néhány más tagjának — részleteiben még pontosí­tásra váró — nemzetközi programja volt. A miniszterelnök előrelát­hatólag még október első fe­lében találkozik csehszlovák kollégájával, Ladislav Ada- meccel; eszmecseréjük pon­tos dátumát a következő na­pokban állapítják meg. Várhatóan október első hetében rövid munkameg­beszélésre hazánkba érkezik Lothar Späth baden-würt- tembergi, továbbá Max Streibl bajor miniszterelnök. Ugyanebben az időszak­ban számos más nemzetközi programban részt vesznek a különböző tárcák vezetői is. * * * Németh Miklós — az or­szággyűlési ülés szünetében — tervezett további idei programjairól, az MTI munkatársának kérdésére válaszolva, elmondta: vár­hatóan decemberben eleget tesz egy londoni meghívás­nak, s napirenden szerepel még izraeli látogatása is. Ér­vényben van hollandiai meghívása is, aminek a mi­niszterelnök — a jelenlegi el­képzelések szerint — a jövő év elején tesz eleget. (MTI) • Walter Pé­ter felvételei. • A számítóközpont, ahová a képviselői padokból a jelzé­sek befutnak. Hátul, a boltív alatti tábla a kijelző.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom