Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-22 / 224. szám
2 • PETŐFI NEPE • 1989. szeptember 22. Rendkívüli kormányülés Hol tart a Petőíi-ügy? (Folytatás az 1. oldalról) A Művelődési Minisztériumban Drexler Gábortól, a nemzetközi főcsoport főnökétől érdeklődtünk a fejleményekről. — Mit várnak az ismételt azonosítástól? — kérdeztük. — A Barguzinban megtalált és Petőfi Sándornak mondott csontvázzal kapcsolatosan megannyi kétség merült fel idehaza. Elsődleges cél tehát az, hogy az újból megvizsgált földi maradványokról, annak embertani jellemzőiről, például a nemet, a kort illetően határozott álláspontot alakítsanak ki a szakemberek. Lényegében az eddigi szakvizsgálatok eredményeinek megerősítését vagy megcáfolását várjuk. Az antropológiai elemzéseknek nyilván korlátái vannak, ezért elengedhetetlen a további műszeres vizsgálódás. Minden vizsgálatra sort kell keríteni, de erre már nem Ulan-Udében kerül majd sor. — Mire gondol? — A régészeti leleteket jelenleg Svájcban vizsgálják. Kormeghatározás céljából Zürichbe küldtük el a Petőfi csontváza alatt meglelt koporsó, valamint Kiichelbecker koporsójának darabját. A hajtincs azonosítása sem mellőzhető, sőt egyes szakemberek Petőfi szüleinek földi maradványait is exhumálni kívánják, újabb bizonyosság elérése érdekében. A homályban maradt történelmi összefüggésekre ugyancsak fényt kell deríteni, tehát szorgalmazzuk a levéltári kutatásokat. Morvái Ferenc már korábban megrendelt 360 darab (nem 3000!) mikrofilmkockát bizonyos leváltári dokumentumokról. Ennek hazahozatalára megadtuk az engedélyt, így Moszkvából ezek is eljuthatnak Magyarországra. A Szovjet Levéltári Főigazgatóságot arra kértük, hogy egy példányt juttassanak el az Országos Levéltárunkba is. — Mikor kerülhetnek végleg haza a maradványok — ha azok valóban Petőfiéi? — A vizsgálat ezen szakaszában nem valószínű, hogy hazahozhatok. Alekszejev professzor irányításával végzik majd el az ulan-udei újbóli azonosítás eredményeinek feldolgozását, ők döntenek a további lépéseket illetően. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására régóta várunk. A legutóbbi, pontosan egy hete megtartott Petófi-bizottsági ülésen arról hallottunk, hogy az MTA-t felkérték arra, hogy vegyenek részt a szükséges munkálatokban. Horváth Lászlótól, az MTA elnökségi titkárságának vezetőjétől az alábbi információkat kaptuk: — Az MTA Németh Miklós miniszterelnöktől kapott felkérést arra, hogy kapcsolódjon be és segítse elő kellő tudományos munkával Petőfi Sándor földi maradványainak ismételt azonosítását. Erről tárgyalt szerdán^az Akadémia elnöki kollégiuma. Állást foglaltak abban, hogy eleget tesznek a felkérésnek és javaslatukat az október 3-án megtartandó elnökségi ülésen terjesztik elő. Különböző tudományos területen dolgozó szakembert jelölnek kj (anatómia, antropológia, irodalom- és történettudomány) a hosszú távú kutatómunkára. Október 3-án kívánnak dönteni a kutatás irányairól is. — Ne haragudjon, de a kérés úgy szólt, hogy már Ulan-Udébe is utazzon önök által kijelölt szakember! — Igen, erről beszéltem Morvái Ferenccel, aki olyan rövid határidőt adott, hogy nem tudtuk vállalni a két antropológus kiutaztatását, pontosabban a felkérését. — Elfogadják az újabb vizsgálati eredményeket? — Erre csak akkor válaszolhatok, ha meglesz az eredmény. Az MTA csak utána alakítja ki álláspontját. Szerdán az is megfogalmazódott, hogy az Akadémia Morvái kutatásaitól elkülönülten kíván dolgozni, de figyelembe veszi az eddigi eredményeket is. — Igen? Az MTA eddig elzárkózott a Petőfi-kutatástól! — Hangsúlyoztuk, nem kifogásoljuk, ha tőlünk kérnek szakembereket, hogy vegyenek részt a kutatásban. Kiszely István js az MTA Régészeti Intézetében dolgozik ... Borzák Tibor (Folytatás az I. oldalról) tott meg a kormány, amelyben állás- foglalásának csak néhány napos késedelme is fennakadásokat okozhatnak a jogállamiság megteremtését szolgáló törvénykezésben. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy hétfőn a politikai egyeztető tárgyalásokon konszenzus született az úgynevezett sarkalatos törvényekről. Ezek olyan jogszabályok, amelyek jelentőségüket tekintve csak történelmi léptékkel mérhetők. A Minisztertanács most ennek szellemében, a politikai megállapodás tiszteletben tartása mellett fogadta el az Alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatokat. A Minisztertanács ülésén megfogalmazódott az a meggyőződés, hogy e törvények múlhatatlanul szükségesek a demokratikus jogállamhoz vezető békés átmenet feltételeinek biztosítása érdekében. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy ezeket a tervezeteket már az Országgyűlés soron következő ülésszaka tárgyalhassa. Ezért úgy döntött, hogy a sarkalatos törvényeket — az időkorlátok miatt — sürgősségi indítvánnyal terjeszti be a parlamentnek. Ebben kezdeményezi, hogy a megyei képviselőcsoportok, a rendelkezésre álló rövid időt a leghatékonyabban kihasználva, regionális üléseiken, az országgyűlési bizottságok pedig összevont üléseiken folytassák le a törvény- javaslatok előzetes vitáját. A kormány javasolja azt is, hogy ezekre az ülésekre az Igazságügyi Minisztérium vezető szakemberein kívül hívják meg a politikai egyeztető tárgyalások három tárgyalófelének képviselőit is. Az idő szűkössége a kormányzatra is jelentős feladatokat ró az Országgyűlés ülésszakának megnyitásáig. Az elkövetkezendő napokban az illetékes kormányzati szervek folyamatosan dolgoznak a szövegtervezetek pontosításán, a szaksze(Folytatás az 1. oldalról) legfontosabb feladatának, miként vélekedik a parlament jelenlegi helyzetéről, és hogyan látja saját jövőjét. (Ismeretes, hogy a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások hétfői plenáris ülésén olyan megállapodás született: az alkotmány módosításával az Elnöki Tanács lemond, a köztársasági elnök megválasztásáig pedig az államfői funkciót ideiglenesen az Ország- gyűlés elnöke látja el.) Szűrös Mátyás személye és tisztsége iránti megtiszteltetésként értékelte, hogy a tárgyaló felek ezt a megoldást választották, még akkor is, ha ez csak ideiglenes, átmeneti és rendkívül rövid időre szóló megbízatás. Ideiglenes államfőként is a demokráciára, a többpártrendszerre való békés átmenet megvalósítását, a jogállamiság megteremtését, az ország politikai és gazdasági stabilitásának megőrzését kívánja szolgálni — hangsúlyozta. Amennyiben az Országgyűlés támogatja e funkció betöltésében, az garanciát jelent arra is, hogy ez a parlament ebben a szellemben folytatja munkáját. Mint megjegyezte: a pártvillongások, a szűkén értelmezett pártérdekek fölé emelkedve az ország vezetőinek — közöttük a korlátozott jogkörű államfőnek is — ezt a folyamatot kell továbbvinniük. Szólt arról is, hogy a hátralevő rövid időben pontosan tisztázni kell az államfő funkcióit. Szükséges ez azért, hogy az Elnöki Tanács lemondása és az államfő kinevezése, beiktatása közötti időben ne keletkezzék joghézag. Az államfői jogosítványokat azonban csak a parlament adhatja meg. Minthogy a napjainkban állandóan változó helyzetben ennek sincs bevált gyakorlata, ma még nem tudható, mikor és hogyan történik meg ez a beiktatás. Áttérve az Országgyűlés feladataira, szerepkörére kijelentette: meglepik azok a nyilatkozatok, hogy a magyar parlament esetleg már decemberben befejezi munkáját. Ezt a döntést meg kell hagyni az Országgyűlésnek. A mai törvények szerint egyedül a parlament joga, hogy feloszlassa önmagát. Számolni kell azzal, hogy az Országgyűlés szuverén módon fog határozni ebben. Az Országgyűlés elnöke megerősítette azt a korábbi álláspontját, rűség követelményeinek érvényesítésén. Amennyiben az előkészítő parlamenti bizottsági vitákban a nemzeti kerekasztal mellett megszületett konszenzust érdemben érintő észrevételek, esetleg módosító indítványok hangoznának el, akkor azokat a kormány az Országgyűlés elé terjeszti. A Miniszter- tanács egyébként azt javasolja, hogy amennyiben az őszi ülésszak az intenzív törvénykezés miatt két szakaszra oszlana, akkor a sarkalatos törvények az október közepén kezdődő, második szakasz napirendjére kerüljenek. Az idő szűkösségére utal, hogy a mai kormányülés után már hozzá is fogtak a szövegtervek véglegesítésének munkájához a törvény-előkészítő szakemberek. Szombaton és vasárnap pedig rendkívüli műszakban dolgozik majd a nyomda, hogy az érintett törvényjavaslatokat az Országgyűlés szeptember 26-án kezdődő ülésszakán kézhez vehessék a képviselők. Csütörtöki ülésén a Minisztertanács törvényerejű rendelettervezetet fogadott el a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről. A döntés nem jelenti azt, hogy alapvetően átalakul a cégnyilvántartás eddigi rendszere. A módosítások miatt azonban célszerű új törvényerejű rendeletet alkotni. Annál is inkább, mert számos vállalat és szövetkezet törzskönyvi nyilvántartása január 1-jétől megszűnik. E cégek legkésőbb 1990. június 30-áig kötelesek cégbejegyzést* kérni. Az ülésen emellett számos gazdasági, gazdaságpolitikai, pénzügyi kérdés is napirendre került. Köztük volt az idei gazdasági folyamatokról számot adó előterjesztés, valamint a jövő évi gazdálkodást megalapozó jegybanki, árpolitikai, pénzügyszabályozási kérdés, illetve a tanácsi pénzügyi szabályozás reformjáról szóló előterjesztés. A kormány ma folytatódó tanácskozása után előreláthatóan már a szokásos módon, szóvivői sajtókonferencián kapnak részletes tájékoztatást a sajtó képviselői. hogy a parlamentnek az úgynevezett sarkalatos törvényeket kell megalkotnia, mert ezek nélkül lehetetlen felkészülni a szabad, demokratikus választásokra, s ezzel egy új parlament létrehozására. Bármennyire is vitatják azonban ennek az Országgyűlésnek a legitimitását, összetételét, az tagadhatatlan, hogy történelmi küldetést tölt be a demokrácia alapjainak lerakásával. Éppen ezért a hátralevő időben alaposan mérlegelni kell: milyen törvények megalkotására vállalkozik és melyeket hagy örökül az új parlamentnek. Nem várható el a képviselőktől, hogy hanyagul, kapkodva végezzék munkájukat. E törvényjavaslatok előkészítéséhez — hangoztatta —jelentősen hozzájárultak a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások, arra azonban senki sem számíthat, hogy az Országgyűlés szavazógépként fog viselkedni. Idő kell ahhoz, hogy a törvényjavaslatokat alaposan megismerjék, s így vállalják döntésükért a felelősséget. „Hiszek abban —- húzta alá —, hogy a parlament korszerű, az ország, a nemzet, a nép érdekeit szolgáló törvényeket fog elfogadni.” Szűrös Mátyás elmondta azt is, hogy saját sorsát illetően a jövőben több lehetőség is kínálkozik számára. Az egyik: választókörzetének polgárai (Hajdú-Bihar megye, 15. vk.) szeretnék, ha a jövőben is ő lenne országgyűlési képviselőjük. Emellett Püspökladány MSZMP-bizottságának kezdeményezésére a pártkongresszus küldöttévé választották. Amennyiben pedig nem lesz országgyűlési képviselő és a párt sem számít rá valamely vezető testület tagjaként, eredeti hivatásához, a diplomatapályára meggyőződése szerint bármikor visszatérhet. Annak kapcsán, hogy sokan szívesen látnák őt a köztársasági elnöki funkcióban, leszögezte: tartja magát ahhoz, hogy az MSZMP jelöltje erre a funkcióra Pozsgay Imre. Ezt az álláspontját akkor is fenntartja, ha elképzelhető, hogy mások jelölik őt erre a posztra. (MTI) LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 38. játékheti számsorsolásának nyerőszámai: 4, 16, 50, 60, 83 • Lton a fémláda, Petőfi földi maradványaival. A felvétel Ulan-L'déban készült, amikor a minisztertanács épületébe igyekezett az expedíció, hogy megőrzésre átadja az értékes leletet. Azóta ismét feltárult a láda ... EZ MINDENRE JO! — fedett tárolószínek, — burkolt épületek, — hőszigetelt csarnokok ♦ TERVEZÉSÉT, ÉPÍTÉSÉT — FŐVÁLLALKOZÁSBAN IS — VÁLLALJUK RÖVID HATÁRIDŐVEL ♦ MÁS TÍPUSÚ könnyűszerkezetek szerelésével, utólagos hőszigetelésével, elektromos és épületgépész szakipari tevékenységével együtt. ♦ BÁBEL MŰVEK Vállalkozási Irodája Budapest XII., Hegyalja út 95. _ TELEFAX: 185-74-38 BÁB TELEX: 22-5038 Munkaidőn túl üzenetrögzítő veszi az érdeklődéseket. V \LS TV T T Az ideiglenes államfői tisztség várományosa Elhunyt Raffai Sarolta Hosszan tartó, súlyos betegség után szeptember 20-án, életének 59. évében elhunyt Raffai Sarolta József Attila-díjas író, az Országgyűlés egykori alelnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott főigazgatója. Raffai Saroltát kalocsai otthonában érte a halál. Temetéséről később intézkednek. A Magyar Országgyűlés Magyar írók Szövetsége Petőfi Irodalmi Múzeum * * * Raffai Sarolta 1930. május 23-án született. Tanítói oklevelet szerzett, 1950-től 68-ig Kalocsa környéki kis falvakban volt pedagógus, később könyvtárban dolgozott. 1972-től 78-ig a Forrás című irodalmi folyóirat versrovatát vezette, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként dolgozott korengedményes nyugdíjazásáig. írói munkássága versekkel indult, Részeg virágzás című kötete 1966-ban látott napvilágot. Egy évvel később Egyszál magam című regényével, majd az abból készült drámával robbant be a magyar irodalmi és színházi életbe. Művében a „hogyan éljünk” kérdésre keresett feleletet. írásaiban a falusi értelmiség körében fellépő konfliktusokat, az új társadalomban élő értelmiség, s általában az asszonyok életével foglalkozott. Erről tanúskodik Morzsahegyek, Jöhetsz holnap is című regénye, valamint Egyszeri kaland címmel kiadott elbeszélése. Diplomások és Vasderes című drámáiban is a vidéken élő értelmiség világát ábrázolta. Raffai Sarolta 1981-ben kérte rendkívüli indokkal korai nyugállományba helyezését. Alkotói szabadságra vonult, de ő maga tisztában volt vele, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A Föld, ember, folyó című regényét már betegen írta. Utolsó regénye, az Asszonyok a Virág utca négyben tavaly látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában. Az írónőt 1971-ben választották meg Bács-Kiskun megye ország gyűlési képviselőjévé, közéleti szereplésétől 1985-ben vált meg. Az Országgyűlés alelnöki tisztét 1975- től egy cikluson át töltötte be. Irodalmi munkásságát 1968-ban József Attila-díjjal ismerték el. Távirat Dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte Adrej Nyikolajevics Cirenkot (a Krím Területi Pártbizottság első titkárát) abból az alkalomból, hogy szerdán az SZKP KB plénumán a központi bizottság titkárának választották. VÁRHATÓAN A JÖVŐ HÉTEN DÖNT A SZENÁTUS Milliárdosra növelt segélyprogram A demokraták javasolták WASHINGTON Szerdán az amerikai törvényhozás mindkét házában napirenden volt a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó gazdasági és pénzügyi támogatás ügye. A kongresszus mindkét házában többségben levő demokraták határozottabb és nagyvonalúbb támogatást sürgettek a demokrácia és a piacgazdaság felé haladó két országnak, s a szenátus külügyi bizottsága milliárdos segélyprogramot szavazott meg. Jóllehet mindkét testületben Lengyelországnak szenteltek nagyobb teret, élénk érdeklődés irányult Magyarország felé is. A szenátusi bizottság előtt Raymond Seitz, az európai kérdések külügyminiszterhelyettese hangoztatta: Magyarországon a közeli jövőben szabad parlamenti választásokat tartanak s az órszág leszerelte a drótakadályt, amely a Nyugattól elválasztotta. „Valamennyien elismerjük a bátor magyar döntést, hogy nemzetközi kötelezettségeiket tiszteletben tartva 16 000 keletnémetnek lehetővé tették a nyugati határ átlépését” — mondotta. A miniszterhelyettes egyúttal kifejtette kormánya álláspontját, miszerint ellenzik a demokrata szenátorok javaslatát, hogy a Bush ígérte összegeknek mintegy a tízszeresét fordítsák Lengyelország és Magyar- ország támogatására. A kormány Lengyelországnak 100 millió, ma- gyarországnak 25 millió dollárt szán, 3 évre elosztva, a magánvállalkozások támogatására. A demokratapárti szenátorok javaslata szerint Varsó e három év alatt 300 milliót kapna, további 25 milliót elavult telefonhálózat felújítására, Budapest pedig évente 75 milliót. Érvelésük szerint az összeget a védelmi minisztérium évi 40 milliárd dolláros kutatási és fejlesztési keretéből kell elvonni, a segély e keret 1 százalékát tenné ki. (A Pentagon teljes évi költségvetése 305 milliárd. A kormány képviselője szerint e lépés helytelen és egyébként sem indokolt, az általuk javasolt összeg a jelenlegi helyzetben elegendő. Az ülésen helyenként szenvedélyes vita bontakozott ki a demokrata és a konzervatív szenátorok között. A demokrata Alan Craston szerint a kormány „nem ismerte fel a történelmi lehetőséget. Milliárdokat költöttünk, hogy ellenálljunk a kommunizmusnak... most pedig egyetlen „Lopakodó” bombázó árából (400 millió) támogathatjuk a demokrácia, a szabad vállalkozás ügyét”. Az ugyancsak demokrata Paul Simon rámutatott, hogy a világ 46 országa kap Amerikától több támogatást, mint Varsó és Budapest, Párttársa, Joe Biden&rrói beszélt, hogy a magyar választóknak egész sor alternatívájuk lesz a szavazáson, majd hangsúlyozta: a lengyel és a magyar gazdaság lényegesen gyengébb, mint az elnyomó rendszerhez ragaszkodó NDK-é és Csehszlovákiáé. A külügyi bizottság végül 10:1 arányban megszavazta a demokraták javaslatát a nagyvonalúbb támogatásról. A javaslat ezután (talán már a jövő héten) a szenátus elé kerül. Egyidejűleg a képviselőház európai albizottságában volt meghallgatás ugyanebben a kérdésben. A felszólaló demokrata képviselők, valamint a szakértők, — köztük George Soros, a magyar származású üzletember bírálták a kormányt, amiért késlekedik a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó támogatással. Jóllehet a hangsúly itt is Lengyelországon volt, Tom Lantos magyar származású képviselő ismételten figyelmeztetett, hogy a készülő segélycsomag értelemszerűen Magyarországra is vonatkozik majd. Mind Lantos, mind Soros idézték Szűrös Mátyás országgyűlési elnök e heti, washingtoni kijelentéseit, hogy az MSZMP elfogadja a szabad választások eredményét akkor is, ha a pártnak ellenzékbe kellene vonulnia.
