Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám

1989. szeptember 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Ugrás ejtőernyővel— vagy anélkül... Apparátusi évek után mihez kezd most a volt pártmunkás? Aki ma ejtőernyőst mond, az a legritkább esetben gondol valóban a repülőgépből, helikopterből a magasban kiugró sportolóra, katonára. A szó szinte kétséget kizáróan valóban magas, vagy kevésbé magas beosztásban, politikai területen — elsősorban a pártapparátusban — dolgozó emberekre értendő, akiknek úgymond helyet kerestek és találtak az „elvtársak”. Megbecsülendő anyagilag is a korábbi szolgálatokat. Hogy volt ilyen, arról valamennyien tudunk. Hogy most van-e, s a múlt mennyiben határozza meg a mai viszonyokat, arról dr. Babinyecz Feren­cet, az MSZMP megyei bizottságának titkárát kérdeztük. — Mi volt a korábbi gyakorlat? A párt akkor egyetlen tele­fonnal jó állásba tudta juttatni az apparátusból kikerülő embereit. Ez magas beosztást és nagy jöve­delmet is jelentett. Mondhatni azt is: gáláns végkielégítés volt a régi, kipróbált, megbízható kádereinek. — Ki számított megbízhatónak? Egyrészt aki minden kritika nélkül végrehajtotta a döntéseket, másrészt—s ez persze elég megfog­hatatlan —, akinek származása, életútja megfelelt valamilyen misz­tifikált osztályszempontoknak. Ilyen volt például a munkásjelleg erőltetett igazolása a pártban. A gond az — s az ejtőernyős-gya­korlat mögött éppen ez húzódik meg -, hogy sokan nem a szakmai hozzáértésük okán kerültek az ap­parátusba, s ezért későbbi elhelyez­kedésük sem volt problémamentes. — De azt legalább egymás közt tudták, hogy ez „megbízható”, az meg szakember? — Igen. Sőt, azt is tudni kellett, hogy ki kinek a megbízható embe­re, mert a kiválasztásnál ez is szá­mított. A „csendes rebellió”, de ez nagyon csendes volt, éppen akkor jelent meg a pártban, amikor több lett a diplomás az apparátusban. — Ám az apparátusból kikerülők elhelyezkedése évtizedekig ennek ellenére sem okozott igazi fejtörést sem az érintettnek, sem a pártnak — legfeljebb másoknak. — E helyzet tarthatatlanságát ismerte fel — a többi között — a párt az 1988 májusában megtartott értekezletén. Nem szokták ugyan emlegetni, és nem is nagyon isme­rik el az MSZMP érdemének, hogy azzal a lépésével valójában meg­nyitotta a jövőbe vezető utat saját maga és mások számára is. Mert a fordulat — ezt biztosan igazolja majd a történelem — 1988 májusá­hoz köthető. És a fordulatba én beletartozónak érzem, hogy meg­változott a gondolkodás a pártról és az apparátusról is. Különösen ez év februárjától, amikor az MSZMP Központi Bizottsága el- fogadta a többpárti struktúrát. És az állampárt után léterjövő politi­záló pártban másfajta politizálás­ra, s ezzel együtt jóval kisebb ap­parátusi létszámra van szükség. — Azt persze Ön is tudja jól, hogy nem minden párttag vallja ezt a nézetet... — Valóban, ma is van nosztalgi­ázás az erős, nagy apparátus iránt. De a változást felvállalok tudják, hogy a párt igazi ereje vagy a társa­dalomban van, vagy nincs is ilyen. De semmiképp sem az apparátus­ban kell azt keresni. — Mi történt Bács-Kiskunban a „felismerés” után? —Megindult egy folyamat, ame­lyet részben a megyei pártbizottság is ösztönzött, s amelynek célja: kar­csúbb és szakmailag felkészültebb apparátust létrehozni. Egyfajta szakértő stábot. — Mire jutottak? — A karcsúsítás sikerült jobban. Csakhogy éppen azok a kollégák mentek el, akikből az újfajta appa­rátust építeni szándékoztunk. — Ők ejtőernyővel a hátukon tá­voztak? — Ejtőernyős szerintem az, aki olyan szakma, állás felé kacsintgat, amelyhez nincs se megfelelő végzett­sége, se gyakorlata. De nem ejtőer­nyős az, aki a szakmájába kerül visz- sza, nemegyszer volt korábbi mun­kahelyére, valamilyen állásba. — Ez a „valamilyen” eddig min­dig vezető állást jelentett. — 1988-tól nem egyértelműen első számú vezetőit. Ma pedig pá­lyázni kell, és ott szakmai,szem­pontok alapján döntenek. Ám ha az illető így megfelel, lehessen ve­zető, mégha dolgozott is az MSZMP-ben. — Segít-e az elhelyezkedésben az apparátusi dolgozóknak a párt, egyáltalán kérik-e a segítségét? — Az MSZMP e kérdésben sem alakította ki azt a gyakorlatát, amitől egyáltalán egy párt pártnak nevezhető. A régi fajta gondosko­dás felbomlott, azt a struktúrát le kell bontani, de új még nincs. Meg­győződésem, hogy e problémával a többi pártnak is meg kell majd küzdenie. De ami minket illet, mostanság szinte mindenki egyéni­leg keresi a munkahelyet magá­nak, s kifejezetten nem kéri a párt segítségét. Hiszen így is tapasztal­ja: mar az is hátrány, ha az MSZMP-ből jött. Különösen, hogy egy rejtett erő mintha polari­zálná a társadalmat lődörgő, ha­szontalan pártapparátusbeliekre, és hasznos, dolgos többiekre. A jó szakembereink persze ennek elle­nére gond nélkül elhelyezkedtek. A feladat neheze azonban még hát­ramaradt, s ez nem kevés egyéni tragédiával is együtt jár. — Egyéni tragédiák régebben is voltak, csakhogy azok élték át, akiknek a helyére vagy reménybeli helyére kerültek a pártból érkezők. — Az is tarthatatlan lenne. — Végül is mi lesz a jelenleg is apparátusban dolgozókkal? — Ma még nem tudni, mit hoz a kongresszus, így egyelőre növekszik körükben a bizonytalanság. Lehet, hogy hihetetlennek hangzik, de a párt alig tud segíteni. Keveseknek számításba jöhet végső megoldás­ként a korengedményes nyugdíj, a meg nem választott tisztségviselők időlegesen „rendelkezési állomány­ba” kerülhetnek, de nem lehet kizár­ni a megoldási formákból az újra­kezdési kölcsönt, vagy akár a mun­kanélküli segélyt sem. Ezért nem csoda, hogy minden apparátusbeli tett már tájékozódó lépeseket. Jelen­leg két ember sorsa bizonytalan hosszabb ideje. Egyelőre. S ez a bi­zonytalanság általában is megma­rad addig, amíg ki nem alakul egy olyan struktúra, amelyben nem a kontraszelekció érvényesül, és a po­litikai munka nem jelent egzisztenci­ális kiszolgáltatottságot. Addig azonban a mostani állapottal kell megbirkózni, s legalább megpróbál­ni emberibb módon rendezni a gon­dokat. Mert esetenként ezt sem tud­juk megtenni. Sem a párton belül, sem azon kívül. Váczi Tamás Függetlenített pártmunkások száma Bács-Kiskunban 1986-ban összesen: 278. A párt által fizetett: 180 — közülük felsőfokú állami végzettségű: 139 üzemek, gazdaságok, intézmények által függetlenített: 98 — közülük felsőfokú állami végzettségű: 53 1986-ban a megyei pártbizottság és az oktatási igazgatóság létszáma együttesen 51 fő. Ugyanez 1989-ben 32 (ebből 9 az oktatási igazgatóságé). Egy kimutatás szerint az elmúlt évben 27 diplomás apparátustag, illető­leg tisztségviselő közül 17 újra korábbi szakmájában dolgozik, többen közülük volt munkahelyükön. AMERIKAIK EDV EZM ÉN Y EK Miért és mennyi? A következő években a ma­gyar—amerikai kereskedelem számottevő emelkedése remél­hető. Szakértők szerint a forga­lom értéke rövid távon elérheti az évi 600 millió, hosszabb tá­von pedig akár az egymilliárd dollárt is. Ennek megvalósulásában nagy jelentőségű a George Bush elnök által hétfőn beje­lentett döntés: Magyarország októbertől feltétel nélkül és meghatározatlan ideig a legna­gyobb kedvezményes kereske­delmi elbánásban részesül. A gyakorlatban egy politikai jellegű megkülönböztetés vég­leges felszámolásáról van szó. Hazánk 1973 óta tagja az álta­lános kereskedelmi és vámtari­fa- egyezménynek (GATT) amelynek tagjai általában ugyanazokat a vámokat alkal­mazzák a többi tagországgal szemben. Egy 1974-es amerikai törvénymódosítás azonban megvonta a normális kereske­delmi feltételeket a Szovjetuni­ótól és más kelet-európai or­szágoktól addig, amíg azok nem engedélyezik polgáraik szabad kivándorlását. A hazánkban államosított amerikai vagyon ügyének ren­dezése után, 1978-ban kötött kereskedelmi egyezmény az­után megadta ugyan a legna­gyobb kedvezményt — de csak évenkénti hosszabbítással. Jól­lehet a forgalom azóta így is többszörösére emelkedett, át­törést mégsem lehetett elérni, hiszen a legnagyobb kedvez­mény évenkénti meghosszabbí­tásából adódó bizonytalanság akadályozta a hosszabb távra tekintő, tartós üzleti és együtt­működési kapcsolatokat. Az úgynevezett általános vámkedvezményt (GSP) ha­zánk már évek óta kérte — eleddig sikertelenül — az ame­rikai kormányoktól. A GSP esetében a fejlett tőkés államok különösen alacsony vámtételek alkalmazásával segíthetik a szegényebb országok fejlődé­sét. A rendszabály bevezetése az amerikai piacra expor­tált magyar áruk egy' részét érinti és becslések szerint évi 5 —15 millió dolláros exporttöb- letet hozhat. Az is fontos, hogy —- várha­tóan még az idén — hazánkra is kiterjeszti tevékenységét az OPIC, a külföldi amerikai be­ruházásokat ösztönző és ga­rantáló amerikai kormányhi­vatal. Az OPIC kölcsönöket nyújt az exporthoz és — ami talán még fontosabb ....garan­t álja az amerikai beruházók pénzét, politikai változások esetén. Az amerikai—magyar keres­kedelem értéke 1988-ban 526,4 (526,4) millió dollár volt, ebből 314,2 millió dollárt tett ki a ma­gyar kivitel. A számok idén — remélhetőleg legalább ha­sonlóak lesznek. A gyakorlati előnyökön túl a Fehér Ház döntései ezekkel messzemenően egyetért a tör­vényhozásban többségben lévő Demokrata Párt is — számot­tevő nagy lélektani hatást fejt­hetnek ki: azt jelzik az amerikai gazdasági körök számára, hogy Washington komolyan veszi a magyarországi változá­sokat, bízik azok sikerében. Ez valóban előmozdíthatja, hogy végre meginduljon az oly szük­séges tőkeáramlás Magyaror­szág felé. Erdély veszélyeztetett öröksége Az emberiség egyetemes kultu­rális örökségéért érzett felelősség és aggodalom jegyében Erdély ve­szélyeztett öröksége címmel nem­zetközi vándorkiállítás nyílt az Or­szágos Műemlék Felügyelőségen. A Románia építészeti értékeit és kulturális emlékeit felelevenítő ki­állítást Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. (MTI-fotó) • A kiállításon. Mire kell a köz véleménye ? Szórólapok a kiskunhalasi postaládákban Óraigazítás: vasárnap Szeptember 24-én, va­sárnap hajnali 3 órakor ér véget a nyári időszámítás, tehát időmérő szerkezete­inket egy órával vissza kell igazítani: 3-ról 2 órára. Ezek az időpontok okoz­zák a legkevesebb zavart a tömegközlekedésben, mert ilyenkor van úton a legke­vesebb járat. Több nemzet­közi gyorsvonatot azonban út közben ér az óraigazítás, így valamelyik állomáson egy órán át kell vesztegel­nie, amíg a 3-kor 2 órára visszaigazított mutató is­mét 3 órára nem ér. Ilyen várakozásra kényszerül va­lamelyik hazai állomáson a Moszkva és Belgrád között közlekedő Puskin expressz mindkét irányú járata, ha­sonlóképpen a Budapest expressz két járata, továb­bá a Tisza expressznek a Budapestre tartó, a Polo- nia expressznek pedig a Belgrádba irányuló járata. A belföldi vasúti közleke­désben csupán a mellékvo­nalakat járó 7 helyi vonatot és a postavonatokat érinti az óraigazítás időpontja. A MÁV kiadta az 1989 —90. évi menetrendjének szeptember 24-étől életbe lépő 2. számú pótfüzetét, amelyben a már érvényesü­lő vagy a következő hóna­pokban sorra kerülő idő­pont- vagy vonalváltozáso­kat közli. Egyebek között ebben a pótfüzetben adta közre a Pálháza és Kőkapu között újra megindított er­dei vasút menetrendjét, vagy a Tatabányánál hegy­átvágással megrövidülő vo­nallal járó változásokat, amelyek az építkezés befe­jezésével, az év vége körül lépnek életbe. A többi nagy közlekedési vállalat, a Vo­lán, a Malév és a Mahart menetrendjében megjelölt időpontok az óraigazítás után is változatlanok ma­radnak. (MTI) A Magyar Demokrata Fórum kiskunhalasi csoportja közvélc- ménykutatásra készül a városban. Az általuk kiadott kérdőív arról ér­deklődik a lakosságtól: ki legyen a képviselőjelölt, valamint az elkövet­kezendő időszak polgármestere? „Hogy támogathassuk a többség akaratát, meg kell ismernünk azt” — írja a szórólap, s közli azt is, hogy kitöltés után a Park Áruház­ban, a Kertvárosi ABC-ben, a kór­házi rendelőintézetben, a Kossuth utcai háztartási boltban és a Halasi Áruházban elhelyezett gyüjtődobo- zokba lehet bedobni. Telefonon érdeklődtem a helyi csoport öttagú választmányánál, milyen garanciákkal biztosítják az adatgyűjtés tisztaságát? Kérdése­imre Németh B. László válaszolt: — A garanciákat mi természe­tesnek tartjuk. A jogi garanciát a közjegyző jelenléte fogja adni, de ott lesz a gyűjtőládák felbontásá­nál a két másik helyi politikai szer­vezet, az MSZMP és az SZDSZ részéről is egy-egy képviselő. — Tudható-e, hogy hány ilyen szórólap került forgalomba ? — Erre egyelőre pontos adatunk még nincs, mert az első ötezer da­rab után még újabb kétezret kellett kibocsátanunk, s várható, hogy még ez sem a végleges szám. — Mi a céljuk az adatgyűjtéssel? — Már a visszaérkező mennyi­ség is egyfajta információval szol­gál számunkra a lakosság politikai érzékenységére, vagy közömbössé­gére. A kitöltött szórólapok tartal­ma pedig a potenciális jelöltekre ad nekünk egy merítési bázist, kik azok az emberek, akik a lakosság körében népszerűek, következés­képp kiket kell nekünk támogat­nunk. Mi ezt — a demokrácia sza­bad áramlását tartjuk számunk­ra követendőnek. — Tegyük fel, hogy a beérkező nevek döntő többségben egy olyan személyt állítanak a középpontba, aki ellenkezik az Önök céljaival. Támogatni fogják? —- Semmiképpen. Mi azt szeret­nénk, ha ezzel az adatgyűjtéssel az eddig megszokott közéleti szerep­lők mellett olyan politikailag nem kompromittálódott személyeket ismernénk meg, akik közül mi a magunk számára jelöltet állíthat­nánk, vagy legalábbis politikai né­zeteink megtartása mellett, nyu­godt szívvel támogathatnánk. Kíváncsi voltam a másik két em­lített szervezet véleményére is, az MDF akciójáról. A Szabad De­mokraták Szövetsége helyi szerve­zetének nevében Tóth Zoltán nyi­latkozott: Alapvetően egyetértek azzal, és régi tervem, hogy a közvéle­ményt meg kellene szondázni. Az MDF-szórólapokat egyféle szon­dázásra alkalmasnak tartom, még­is az a véleményem, hogy időben kissé előreszaladtak. Nem hiszem, hogy a lakosság személyeket illető­en állást tudna foglalni. Szerencsé­sebbnek tartanám, ha ehelyett szervezetekről kértek volna véle­ményt. Ugyanakkor ez a szórólap azt is sugallja, mintha csak az MDF köréből lehetne választani. Mindezekkel együtt jó ötletnek tartom, s amennyiben az adatok ránk nézve is konzekvenciákat je­lentenek majd, fel fogjuk használ­ni. Szabó Károly, az MSZMP váro­si bizottságának első titkára érdek­lődésemre a következőket nyilat­kozta: — Mások mondták és mutatták, hogy van ilyen szórólap. Saját pos­taládámban nem találtam, talán véletlenül maradtam ki. Az MSZMP-t hivatalosan nem keres­ték meg ebben az ügyben, pedig szívesen lettünk volna partnerek, hiszen a lakosság véleményét mi is meg akarjuk ismerni. Ennek mód­járól szakértőktől előzetes vélemé­nyeket is kértem, akik felhívták a figyelmemet, hogy a közvélemény­kutatásnak olyan1 tudományos módszerekkel kell dolgoznia, amely a manipulációnak még a gondolatát is kizárja. Ilyen szem­pontból ezt a kérdőivet szakmailag nem lehet minősíteni. Sajnos, a vá­lasztási törvény még nem készült el, de nagy a valószínűséjge, hogy egészen más országgyűlési körze­tek lesznek, s az sem tudható, hogy a városi állami vezetőt hogyan fog­ják választani. Amikor ezek tör­vénnyé válnak, nagyon szívesen fogadjuk partnernek a halasi szer­vezeteket közös felmérésre. Ebben az esetben semmiféle vád nem ér­het majd egyikünket sem, a lakos- ság manipulálását illetően. Úgy hi­szem, ez lehetne a sokat emlegetett közmegegyezésnek az egyik halasi megjelenési formája. Hajós Terézia

Next

/
Oldalképek
Tartalom