Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-19 / 221. szám
1989. szeptember 19. • PETŐFI NÉPE • 3 KOMMENTÁRUNK Bankjegy, csekk — liberalizáció? A pénzügyi kormányzat ismét megmutatta, hogyan lehet úgy „adni", hogy közben inkább ehegyen: a valutaügyben hozott pénteki lépés iskolapéldája nemcsak az állampolgár becsapásának, hanem elemi magyar érdekek semmibevételének is. Mától - amint azt korábban nagy garral beharangozták — elvileg az a magyar állampolgár nyithat valuta- számlát, amelyik csak akar, elvileg továbbá semmiféle igazolásra nincs szüksége, hogy honnan szerezte külföldi pénzét. Gyakorlatban azonban az a helyzet, hogy mindösz- sze 22 (!) különféle jogcímen tartják számon a valutaelhelyezés indokát. S bár azt mondják, hogy ez „titok", mások erre azt felelik: ha titok, ne kérdezzenek semmit. Az mindenesetre tény, hogy kizárólag a 22. jogcím az, amelyik „tisztára moshatja" a valutát az átlagember kezében, elég csupán annyit mondania: külfölditől ajándékba kapta a pénzt. (Nem árt emlékeztetni: tavaly az adóbevallásnál külön kellett nyilatkozni, mennyi valutát kapott az ember ajándékba). Szeretném megkérdezni: miért kell hazugságra kényszeríteni emberek ezreit ? Olyan állampolgárokról beszélek, akik kiváltották állampolgári jogon járó valutájukat, nem költötték el, s most úgy gondolják, bankba teszik (legyen most más kérdés, hogy más rendelkezések ezt nem engedélyezik). Olyan nagy dolog lett volna egy 23. jogcímet is kitalálni (a valutalap korában ez amúgy is ellenőrizhető), a megmaradt valutakeret elhelyezésére? Ez persze inkább amolyen erkölcsi kérdés, ami föltehe- tőleg nemigen izgatja azokat, akik bíznak abban, hogy most bankba adott márkájukat márkában kapják vissza. Olyanok is akadnak, akik attól tartanak: bankjegy helyett csekket kapnak csupán, ami ugyan elvileg valóban pénzt ér, csak nem úgy, nem akkor és nem annyit, amennyit a bankjegy. Az a körülmény, hogy ezentúl egyelőre? .. a lakossági keretet csekkben adják, ráadásul csupán három pénznemben, az igen kedvező hasznot biztosít bármelyik külföldi banknak (nem beszélve a csekket kibocsátó cégről), miközben a mi zsebünkből húz ki valutát. Bécsben ugyanis —- miután schillingesekkel „nem sikerült" találni, s miután ebből kifolyólag a dollár-, a font- és a márkacsekket nem egy az egyben fogják beváltani a bécsi bank kasszírozhat nyereséget, az olvasóra bízva annak megválaszolását, hogy akkor ez miért és kinek jó. (Még csak annyit: a pénzügyi tájékoztatón nem tagadták, hogy nem is versenyeztették a csekkbuliért a bankokat. Ehhez végképp nem kell kommentár). A kormányzat célja alighanem az volt a liberalizációval, hogy állampolgárai hagyják itthon valutájukat, melyre a kormányzatnak igen nagy szüksége lenne. Nagy kérdés, hogy e feltételek közepette a cél elérhető-e. Már most hallatszanak olyan hangok, melyek szerint a cél jó, ám a módszer ellentétes azzal, amit a kormányzat liberalizációnak nevez. B. J. Munkás és tulajdonos személyben? AZ ELLENZÉKI KEREKASZTAL HÍREI: Mit akar a Magyar Néppárt? Történelmi tapasztalatok cáfolják azt az előítéletet, amely szerint a munkavállaló nem képes tulajdonosként működni — mondotta az MTI munkatársának érdeklődésére Makó Csaba szociológus — a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója —, aki most összegezte a munkavállalói tulajdonlás lehetőségeit és akadályait, gazdasági, társadalmi hatását elemző kutatásait. Hazai és külföldi, köztük az Amerikai Egyesült Alla- mok-beli, svéd, jugoszláv, izraeli példák bizonyítják — hangsúlyozta — nem kizárt, hogy a munka- vállalók, s munkáltatók és a vezetők egyben tulajdonosok is legyenek. A munkavállalói tulajdonlás biztonságot ad a munkavállaló számára, hiszen ha netalán kikerül a munkaerőpiacról, például munkanélkülivé válik, az anyagi helyzete nem rendül meg. A tulajdonos alkalmazott keményebben dolgozik, jobban törődik a vállalatával és nagyobb figyelmet szentel a munkájának, mint a nem tulajdonosi státussal rendelkező. A munkástulajdonban lévő vállalatok termelékenysége és alkalmazottainak létszáma gyorsabban növekszik, mivel a részvényes dolgozók nagyobb nyereséget produkálnak. Ugyanakkor vizsgálatok során kitűnt az is, hogy a szakszervezeti RÁDIÓJEGYZET Századszor Ha a 168 óra című rádiómagazin adásaira gondolunk, a Vasárnapi Újság századik jelentkezése eltör- pülően kis szám. De azért mégis figyelmet érdemel. Azért, mert a már „bejáratott” politikai műsorok mellett képes volt új hangot megütni, új vagy régi, de magába zárkózó hallgatói rétegeket megérinteni, s őket is szólásra bírni. Rádiójegyzetünkben a múlt év februárjában az elsők közt üdvözöltük ezt a vasárnap kora reggel jelentkező műsort, amelynek a szokatlan időpont miatt eleinte még elég gyér volt a hallgatósága. Majd szinte robbanásszerűen — ezt a beérkezett levelek, észrevételek is mutatták - fokozódott iránta az érdeklődés. Ez jórészt a sokáig csak rejtve használható hangnak, a nemzeti érzelmek, a nemzeti kérdés, az erdélyi probléma nyílt kimondásának, a máig élő múltbeli sérelmek bevallásának, az egyházi közösségek megszólalásának volt köszönhető. Az eltelt idő — a kedvező vélemények mellett — felszínre hozta a gyenge pontokat is. Nemegyszer került terítékre ellenőrizetlen, vádaskodó, később korrekcióra szoruló anyag, ami nem erősítette a szerkesztőség hitelét. A „hallgasd meg a másik felet is” elv betartása íratlan törvény ebben a szakmában. Még egy észrevétel: jó lenne a sajátos arculatot kialakítani és őrizni ezeknél a műsoroknál, mert vezetők többsége szerint a munkástulajdon működését kísérő érdekkonfliktusok sohasem lesznek kibékíthetők. Elképzelhetetlen, hogy a munkás egy személyben vezető is legyen. Úgy vélik, a részvénytulajdonlás lehetősége csupán a tulajdon illúzióját nyújtja a dolgozóknak, a tényleges ellenőrzés reménye nélkül. A dolgozói tulajdon létrehozására irányuló próbálkozások olyan vezetői fogások, amelyek a szakszervezet vállalati jelenlétének kikapcsolására irányulnak. Ismert közgazdászok szintén szkeptikusan nyilatkoztak a munkástulajdon életképességéről. A dolgozói tulajdon működésében új típusú társadalmi és irányítási megoldásokkal szemben a gazdasági élet egyes kulcsintézményei, például a bankok kevéssé nyitottak. A hitel és a bankkölcsönök általánosan megkövetelt feltétele a hierarchikus és szilárd vezetői struktúrák megléte és funkcionálása. Az igazgatótanácsban megjelenő dolgozói küldöttek, sőt a vállalat fejlesztéséről szavazó dolgozóik ugyanis a bankok számára azt jelentik, hogy a vállalati döntésekben laikusok, vagyis nem kívánatos személyek kapnak szerepet. A munkavállalói tulajdonlás ellentmondásainak, problémáinak megismerése gazdaságunk fejlődénéha vészesen hasonlítanak egymásra. (Pl. a 168 óra, a Vasárnapi Újság és a Gondolat-jel) A kis Rajk Sokáig csak így forgott közszájon a neve: a kis Rajk. Pedig amikor először feltűnt — a hetvenes években — már meglett férfi volt. Egyetemet végzett építészmérnök, akiről főleg ellenzéki megmozdulásokkal kapcsolatosan lehetett hallani. Az ifjabbik Rajk László élete gyermekkorától kezdve teli volt súlyos megpróbáltatásokkal. Édesapja kivégzése — 1949. október 15-e — után, mivel édesanyját is bebörtönzik, három hónapos korában egy gyermekotthonba kerül, ahol még a nevét is megváltoztatták. A család felkutatta és nagynénje adoptáltatta. Csak 1956 nyarán, miiirán édesanyja négy év után kiszabadult a börtönből, kapta vissza valódi nevét. Tudatosan és nagyon precíz ítéletalkotással emlékezik mindezekre, s formál véleményt apja mártírhaláláról, hősi vagy antihősi mivoltáról. Azért, hogy a bonyolult összetevőjű múlt ballasztjától megszabadulva — és mégis cipelve —, önmaga képességére, tehetségére alapozva formálhassa meg saját egyéniségét. A nehezebbik utat választva — a Rajk névvel együtt —, amely még ma is sokakban részvétet, szimpátiát, netán ellenérzést is kelthet. sének jelenlegi szakaszában különösen fontos. Országunkban az utóbbi időben jobbára csak a nehéz gazdasági helyzetbe jutott vállalatok ajánlották fel dolgozóiknak: részvények vásárlásával legyenek a vállalati tulajdon részesei. Ily módon igyekeztek javítani a vállalat gazdasági teljesítményét, megőrizni munkásaik létszámát. Szükséges lenne azonban, hogy egyre több vállalatnál tegyék lehetővé a munkavállalói tulajdonlást, mert ez nemcsak a tulajdonformákat, hanem a foglalkoztatás lehetőségét is bővítené. Már a mostani időszakban is elősegíthetné az erőforrások megfelelőbb hasznosítását, s a piacgazdaság, a valódi verseny kialakulása után pedig még hatékonyabb eszköz lehetne. Figyelembe kell venni azonban, hogy a tulajdonformában bekövetkező változások nem vezetnek jelentős eredményhez, ha nem következik be változás a munka szervezetében, irányításában, a társadalmi partnerek gondolkodásában, érdekviszonyaiban, az érdekképviseletben. Számosán úgy vélik, hogy a dolgozói tulajdon sikeres alkalmazásához szükséges egyik legfontosabb és legnehezebben megteremthető feltétel: a vezetés és a dolgozók kölcsönös kockázatviselési képességének kialakítása. Rangos Katalin mikrofonja előtt szombaton, a Kossuth rádióban egyórás beszélgetés keretében vallott önmagáról a múlt terheit sorsában is hordozó Rajk László. Megindító beszélgetés volt. Aki hallotta, biztosan jobban megérti egy ellenzéki személyiség gondolatvilágát, eszmerendszerének indítékait és logikáját. Mellyel ha nem is ért valaki egyet, de tisztelni kell, mert őszinte meggyőződés hordozója. Ajánló Költőt ajánlok a figyelmükbe. Nem azért, mert Pákolitz István Kalocsán járt gimnáziumba, majd később tanítóképzőt, főiskolát végzett emberként is mindig a magyar vidék tanítója, írója, költője vagy éppen a pécsi Jelenkor szerkesztő munkatársa is volt. Hanem mivel hetvenévesen is megmaradt tiszta lelkű, őszinte hangú, igazi emberi érzelmeket megszólaltató lírikusnak. A Naponként című versének néhány sorát hadd idézzem: aranysujtásos őszi esték tücsökmuzsikás szép öregség irgalmába ajánllak áldva -— nem tudom mennyi van még hátra Szerdán, pénteken a Kossuth adón hallgathatják, de vasárnap este is, amikor már elcsöndesült a ház. F. Tóth Pál A Magyar Néppárt a népi gondolat örököseként és a népi mozgalom (Nemzeti Parasztpárt, Petőfi Párt) folytatójaként politikai céljait az alábbi alapelvckre építi. A sztálinista típusú úgynevezett szocializmus és a nyugati kapitalizmus között, mellett és helyett van harmadik út — magyar út. Azt valljuk, hogy az európai társadalmak eselyeit nem lehet vagylagos „izmusokkal” megérteni, kapitalizmusra és szocializmusra egyszerűsíteni. Talpraállásunk előfeltétele a piac- gazdaság, de ez csakis humanizált piac- gazdaság lehet. A tulajdonreform keretében az állami tulajdon helyett közösségi tulajdont kell létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a vagyon egy része az önkormányzó község, város, közalapítvány és közcélú egyesület tulajdonába kerül. Azt valljuk, hogy a magántulajdon biztonsága nélkül nem lehet a gazdaság stabilizálódására, megújulására és szerkezetváltására számítani. Hívei vagyunk a tőke szabad áramlásának. A magyar termőföldek azonban nem kerülhetnek idegen kézbe, mert az a nemzet elidegeníthetetlen öröksége. A földek használója az legyen, aki azt a leghatékonyabban műveli. A földreform nyomán fejlett agrárgazdaság nélkül nincs fejlett magyar gazdasági élet. Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége Budapest, Markó u. részére! Mélyen Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Bács-Kiskun Megyei Szervezete feljelentést tesz Petres Sándor és társai ellen, a BTK 139. paragrafusa (1) bekezdésébe ütköző, a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjének megdöntésére irányuló összeesküvés elkövetése miatt. Petres Sándorral szemben feljelentésünket kiterjesztjük a BTK 139. paragrafusa (3) bekezdésében foglalt kezdeményező és vezetői elkövetési magatartásra is. A társadalom minden területén szabad önkormányzatra van szükség. A területi szerveződés alapja a városok és községek önkéntes társulása legyen, szűnjön meg a megye atyáskodó parancsuralmi szerepe és joga. A településpolitika minden részfeladatát csak helyben lehet megoldani. Ehhez a jelenlegi, centralizált állami bürokrácia kinyújtott karjaként létező tanácsi rendszert gyökeresen alakítsuk át ön- kormányzati testületté és szűnjön meg fölöttük a pártállami korlátozás, a túlzott állami szabályozás. A néppárti program az önkormányzati helyek programjára épül fel. A Magyar Néppárt tehát a vidéki Magyarország pártja. Az állampolgárok független emberek lehessenek és ne másodrendű alattvalók. A Magyar Néppárt a családok pártján áll, mert társadalmunk és népünk legsúlyosabb betegségének tekinti a családi élet felbomlását. Követeli, hogy az anyaság számítson főhivatású, fizetett „foglalkozásnak”. A nemzet fejlődésének kulcsa a művelődés. A művelődésben is a mai, mindenre kiterjedő állami tulajdont váltsák föl az új tulajdonformák. A nemzeti, az önkormányzati, a közösségi, az egyházi és a magántulajdon. Az állam, a pártok, az egyházak és a mozgalmak egyrészt a bürokratikus pártállamtól, másrészt egymástól is Kérjük a nyomozás azonnali megindítását, a nyomozás eredményéről megyei szervezetünk és a közvélemény tájékoztatását. Indoklás Petres Sándor által a Mai Nap c. napilapban, 1989. 08. 25-én közölt nyilatkozat, „Mi a munkáshatalom megvédése érdekében katonai hatalomátvételre is képesek vagyunk”, megvalósítja a BTK 139. paragrafusa (1) és (3) bekezdésében foglaltakat. Dr. Petres Sándor állítása szerint hét megyében folyik illegális szervezés, 230-250 ezer főnyi tömegbázisra számítanak, dr. Petres Sándor elvi és gyakorlati irányítása mellett (168 óra 17. szám, 1989. aug. 29. 8. oldal). független sajátos művelődési koncepciókat készíthessenek, s művelődési mozgalmat indíthassanak. Hirdetjük az európai alternatíva szükségességét, úgy, hogy a gazdasági és kulturális integrációkra igent mondunk, a politikaira azonban nemet. Nemzetben gondolkodunk valljuk, hogy az egész emelkedhet egyszerre, külön a részei nem. A Magyar Néppárt az egyetemes magyarság pártja, de a jelen helyzetben kiemelt feladatának tekinti a vidéki Magyarország képviseletét. A Magyar Néppárta népi gondolatot valló értelmiség pártja volt, párttagjaink Németh László, Illyés Gyula, Szabó Pál, Veres Péter, Kovács Imre, Bibó István és társaik szellemi folytatója. A Magyar Néppárt a vállalkozók pártja, mert azt vallja, hogy csak a szabad vállalkozásokon és a tulajdon biztonságán alapuló gazdaság lehet életképes. A Magyar Néppárt a környezetvédők pártja. A Magyar Néppárt várja soraiba mindazokat, akik programjával egyetértenek. Várunk minden állampolgárt, de kiemelten is várjuk a mezőgazdaságban, a mezőgazdasággal kapcsolatban álló vállalatokban dolgozókat. Várjuk a kultúra zászlóvivőit, a pedagógusokat, a falusi értelmiséget. A Magyar Néppárt postacíme: Kecskemét, 6001 Pf: 198. Magyar Néppárt Bács-Kiskun megyei szervezete Felhívjuk a Legtöbb Ügyész IJr figyelmét az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyességének magas fokára és az elkövetés módjára. Dr. Petres Sándor nyilatkozatát nagy nyilvánosság előtt, a tömegek megfélemlítésének szándékával tette. A törvényi egység figyelembevételével egyéb, általa elkövetett bűncselekményre nem terjesztjük ki feljelentésünket. Kecskemét, 1989. szeptember 18. Tisztelettel: FKgP Bács-Kiskun Megyei Szervezet Kocsenda Antal Dr. Ádám Pál elnök ügyvezető alelnök Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak értékelése a Független Kisgazdapárt Bács-Kiskun megyei szervezetének megítélése szerint Bács-Kiskun megyében az EKA és az MSZMP megyei bizottsága között három tárgyalási forduló zajlott le, a háromból két fordulóban a Harmadik Oldal egyenjogú részvételével. A jelenlegi politikai események állása és az MSZMP merev álláspontja sajnos megkérdőjelezi a további tárgyalások folytatásának szükségességét. Az FKgP Bács-Kiskun megyei szervezete fontolóra veszi korábbi álláspontjának felülvizsgálatát, a megyei EKA-ból történő kivonulását és az MSZMP-vel folytatott tárgyalások megszakítását. A következményekért a felelősséget teljes egészében az MSZM P-re hárítjuk. A Kisgazdapárt a tárgyalások folyamán bebizonyította józanságát, önmérsékletét és a nemzeti megbékélésére, a békés átmenetre irányuló törekvését, amiért cserébe csak semmitmondó megértést, homályos ígéreteket kapott. Elveink feladása nélkül a végső határig elmentünk engedményeinket illetően, ezzel is bizonyítva kompromisszumra irányuló törekvésünket, a jelek szerint eredménytelenül. A tények bebizonyították, hogy az MSZMP taktikai okokból, időnyerés céljából folytatta tárgyalásait, továbbra is fenntartva politikai, hatalmi hegemóniájának biztosítását célzó törekvéseit. Az MSZMP három, a demokratikus átalakulás minimális feltételét tartalmazó, legfontosabb, alapvető tárgyalási pontot utasított el. Nevezetten: a munkahelyekről történő kivonulást, a munkásőrség megszüntetését, elszámolását vagyoni helyzetéről a magyar nép előtt. A munkahelyeken semmilyen politikai tevékenységnek nincs helye, csak a termelőmunkának, egyébként nem számíthatunk hatékony gazdasági működésre, tönkretett gazdaságunk megújulására. A munkásőrségnek a kormány hatáskörébe történő áttétele enyhén szólva bűvészmutatvány, mely a nép megtévesztésére szolgál. A kormány tagjai MSZMP-tagok, sőt a miniszterelnök a négytagú elnökség egyik tagja, akit kötelez a pártfcgyclem és az MSZMP Szervezeti és Működési Szabályzata. Komolyan hihetünk-e abban, hogy a pártutasítást nem fogja végrehajtani? További kérdésünk: hogyan egyeztethető össze egyoldalú nemzetközi kötelezettségvállalásunkkal, hogy a Magyar Néphadsereg személyi állományát 108 000 főről 8%-kal csökkentjük, 99 000 főre, ugyanakkor a munkásőrséggel 60 000 fővel megemeljük? A munkásőrség és az Ifjú Gárda fenntartására fordított összeg jobb helyen- lenne, ha korszerű honvédelmünk és rendőrségünk megteremtésének céljait szolgálná. Természetesen nem „ejtőernyősök” részvételével gondoljuk egyik fegyveres erőnket sem erősíteni. A depolitizált hadsereg feladata a haza védelme, letett esküje szellemében. A közrend biztosítása a korszerű szaktudással rendelkező állományú, depolitizált rendőrség feladata. Más mondvacsinált, pártérdekeket szolgáló fegyveres erőt a nép pénzéből a nép ellen fenntartani nem lehet. Az MSZMP fegyvertárában állandóan szerepel bizonyos fenyegetés az ellenzékkel szemben és utalás a visszarendeződésre. (Pl. Fejti György Úr év elején a HÉT egy vasárnapi műsorában elhangzott, konfrontációval fenyegető nyilatkozata.) A visszarendeződéssel való fenyegetés ma már mindennapos, márpedig ez a demokrácia szándékos fenyegetése. Megyénkben a tárgyalási ciklus eredményeként, az MSZMP közreműködését is magában foglalóan, csak egy kétes értékű, nagyon szerény eseményről számolhatunk be. Ez a Petőfi Népe c. napilap minden keddi száma 3. oldalának biztosítása publikációink számára. Erre mindössze a napilap főszerkesztőjének ígérete a garancia. Az MSZMP vagyonáról nem hajlandó a magyar népnek akitől ered — elszámolni. Nem tudjuk megérteni ellenállását, hiszen ha vagyonának eredete tiszta, és nem vezeti semmi manipulációs szándék erkölcsi és politikai hitelének visszaszerzése érdekében, ezt saját magának kellene kezdeményeznie. Amennyiben úgy gondolja, hogy továbbra is diktatórikus eszközökkel, fegyveres erő alkalmazásával kívánja hatalmát fenntartani, valóban nincs szüksége, hogy anyagi javairól elszámoljon. Abban a társadalomban, ahol az ököíjog és az erősebb joga érvényesül, nem szükséges figyelemmel lenni erkölcsi és etikai normatívákra. A magyar nép több mint egy évezredes történelme folyamán a legmagasabb tökélyre fejlesztette tűrőképességét, de gerincét és sza- badságszeretét soha senki nem tudta megtörni. Az FKgP az ököljog szabályai szerint nem tudja harcát megvívni, nem rendelkezik fegyverekkel és erőszakszervezetekkel — nem is kíván fegyvert fogni honfitársai ellen —, a demokrácia magasztos elvei szerint ésszel, érvekkel, a nép akaratának alárendelten kívánja megvalósítani a békés átalakulást. Erőszakkal ismét rabságba tudnak dönteni minket, de a győző részéről nem lesz tökéletes győzelem. Mi, az ellenzék képviselői, lehet, hogy elbukunk, de hisszük, hogy a történelem minket igazol. Bebizonyítottuk Bajcsy-Zslinszky Endre szellemének, hogy halála és intelme nem volt hiábavaló; gerincesebb lett a magyar! Az ellenzéki szervezetek helyiséggondjának átmeneti megoldása nem az MSZMP kompromisszumkészségének hírnevét öregbíti. A helyiségek átadása kizárólag a tanácsok elnökeinek megértő, humánus magatartásának és dr. Gaborják József megyei tanácselnök úr személyes példamutatásának köszönhető. Tárgyalásaink folyamán az MSZMP semmilyen kezdeményező, konstruktív, előremutató eredmények elérését célzó magatartást nem tudott tanúsítani, megmaradt az általános utcai beszélgetés és egyetértés szintjén. Örülünk, hogy eredményeinket az EKA munkájáról eddig távolmaradó ellenzéki szervezet is igénybe veszi. Megnyugodva tapasztaljuk, hogy az EKA munkájában részt vevő négy politikai szervezet munkája nem volt hiábavaló és nemcsak a résztvevők érdekét szolgálta, hanem a tárgyalás eredményeként más szervezet is élt jogos helyiségigényével. Mint az FKgP tárgyalóküldöttség-vezetője kijelentem, hogy fenti nyilatkozatomért egyetlen pártvezetőnket és Bács-Kiskun megyei szervezetünket sem terheli felelősség. A nyilatkozatot saját belátásom és felhatalmazásom alapján, saját felelősségemre tettem, utólagosan terjesztem vezetőségünk elé jóváhagyásra. Az alábbi javaslatot terjesztem az FKgP megyei vezetőségének 1989. szeptember 19-én tartandó ülése elé: Azonnal vonuljunk ki az EKA szervezetéből. — Ideiglenesen függesszük fel a tárgyalásokat az MSZMP-vel. — Haladéktalanul két- vagy többoldalú tárgyalásokat kezdjünk minden ellenzéki szervezettel, valamint a Harmadik Öldal résztvevőivel. Felhívok minden becsületes, hazáját szerető magyar állampolgárt, aki a békés megegyezés útján megteremtendő demokratikus, független, szabad Magyarország híve, vegye fel a kapcsolatot a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Bács-Kiskun megyei szervezetével: 6000 Kecskemét, Katona József tér 8. I. cm. 15. Tel.: 76-27-488/17 mellék. Telefonügyeletet hétfőtől péntekig 8—12-óráig, és 16 —19 óráig tartunk. Isten, Haza, Család nevében! Dr. Ádám Pál ügyvezető alelnök Az FKgP Bács-Kiskun megyei szervezete is teljesíti feljelentési kötelezettségét!
