Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-19 / 221. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 19. Ma nyílik meg az ENSZ közgyűlése EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK—MAGYARORSZÁG Pénzügyi segítségre is szükség van Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (Folytatás az I. oldalról) Ma nyílik meg New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének idei közgyűlése. A tanácskozást derűlátás előzi meg, mutatnak rá diplomáciai körökben: a szovjet—amerikai tárgyalások, a kelet—nyugati közeledés, az enyhülés minden jel szerint jótékonyan befolyásolja majd a világszervezet ülésén folyó munkát is. Előzetes egyetértés született abban, hogy idén az afrikai országok adják a közgyűlés elnökét, Joseph Garba, Nigéria ENSZ-nagykövete személyében. Az első hét a szokások szerint a választásokkal, az ülésszak szervezeti előkészítésével telik, majd a rákövetkező héten kezdődik meg a közgyűlés általános politikai vitája. George Bush amerikai elnök 25-én, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 26-án mond beszédet — közvetlenül a hétvégi, ígér retes szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások után. Az ülésszak napirendjén idén is száznál több kérdés szerepel, s az általános vitára már mintegy 150 szónok iratkozott fel, hogy kifejtse kormánya álláspontját a nemzetközi élet kérdéseiben. Horn Gyula magyar külügyminiszter egy hetet tölt majd New Yorkban, felszólalására 28-án kerül sor. Horn egy sor kétoldalú tanácskozást tart külföldi kollégáival. Amennyiben a szovjet—amerikai találkozók a várt haladást hozzák a fegyverzetkorlátozási kérdésekben, az újabb lökést adhat az ENSZ munkájának is e területen. Nagy szerepe van az ENSZ-nek az atomkísérletek teljes eltiltására irányuló erőfeszítésekben is. A világszervezet az elmúlt két évben további négy sikeres békefenntartó akcióval vesz részt a nemzetközi viszályok elhárításában; korlátozásában, ez ugyancsak növeli az ENSZ jelentőségét. Miután az el nem kötelezett országok legutóbbi, belgrádi tanácskozásukon a korábbinál mérsékeltebb álláspontot alakítottak ki a világgazdasági problémák kérdésében, a közgyűlés idei ülésszakán várhatóan elmaradnak a szokásos éles viták a fejlett és a fejlődő országok viszonyáról. így lesz ez annál is inkább, mivel a közgyűlés áprilisban rendkívüli ülésszakot szentel a gazdasági növekedés és együttműködés kérdéseinek, a 90-es évekre szóló világ- gazdasági stratégia kidolgozásának. Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán is előtérben állnak majd a világ válsággócai: Afganisztán, Közép-Amerika, a Közel-Kelet, Dél-Afrika kérdései, napirendre kerül a terrorizmus, a kábítószerezés, az AIDS elleni együttműködés fejlesztése, a menekültek támogatása. Ezúttal is nagy teret szentelnek áz emberi jogok, ezen belül az etnikai kisebbségek ügyének. Amint Javier Pérez De Cuéllar ENSZ-főtitkár előzetes jelentésében rámutatott: „Egyetlen kormány sem várhatja, hogy elkerüli a nyilvános bírálatot, ha az eltérő politikai nézeteket, a nemzetiségi nyugtalanságot az emberi jogok megsértésével próbálja legyőzni”. Hétfőn Budapesten meglehetősen zsúfolt tárgyalási programot bonyolított le az Európai Közösségek brüsszeli bizottságának alelnö- ke, Frans Adriessen, aki a külkap- csolatokért és a kereskedelempolitikáért felelős. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettestől átvette azt a 70 oldalas okmányt, amely a magyar kormány javaslatait tartalmazza az együttműködésre vonatkozóan. Az alelnök tárgyalásokat folytatott a kormány több tagjával, köztük a külügyminiszterrel és a kereskedelmi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, és megbeszélést folytatott a Szociáldemokrata Párt, a Kereszténydemokrata Párt és a Magyar Demokrata Fórum képviselőivel. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is fogadta Frans Adri- essent, akit tájékoztatott a magyar- országi politikai és gazdasági reformokról. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a fejlett országok ne csak szavakban rokonszevezzenek a magyarországi folyamatokkal, hanem az együttműködés konkrét bővítésével támogassák azokat. Medgyessy Péter és Frans Adriessen délután a Parlamentben sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal. A Minisztertanács elnökhelyettese elmondta, hogy a kormány nagyra értékeli a Huszonnc- gyek kezdeményezését, amely először a Hetek párizsi csúcstalálkozóján fogalmazódott meg, majd a Bush-látogatás lendületet adott a konkrét tárgyalásoknak. Medgyessy Péter szerint a kelet—nyugati kapcsolatok új szakasza kezdődött meg azzal, hogy hazánk és Lengyel- ország a megkezdett reformokkal integrálódni kíván a világgazdaságba. Magyarország reformfolyamataihoz támogatást szeretne kapni az Európai Közösségtől. Érdekünk -fűződik, .ahhoz, .hogy ,a • H usaonné- gyek és ä'közös piaci bizottság meg- fortse 'hdyzetűnket'és 'törekvéSéíifi- kct. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a bizottsági alelnök mostani tárgyalássorozata. Mi politikai támogatást is várunk a Huszonné- gyektől reformjainkhoz — mondta Medgyessy Péter —- továbbá azt, hogy bátorítsák a tőkebefektetéseket gazdaságunkba, szüntessek meg a hátrányos kereskedelmi megkülönböztetéseket, s mindezt pénzügyi megállapodások is egészítsék ki. Hazánk nem egyszerűen liberalizált Az Országház szinte valamennyi ülésterme foglalt volt hétfőn: a parlamenti szakbizottságok közül négy is összeült, hogy aktuális kérdéseket vitassanak meg a képviselők, illetve véleményt mondjanak a szeptember 26-ai ülésszakra beterjesztett napirend egyes javaslatairól. Az Országgyűlés Kulturális bizottságának tagjait Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatta a tárca profiljának átalakításáról, illetve a kultúrpolitika intézményrendszerének felülvizsgálatáról. Ismertette egyebek között, hogy a minisztériumban már megkezdte munkáját az egyházi főosztály, amelyben a négy nagy egyház, illetve a szabadegyházak képviseletében öt egyházi személy gondozza teljes önállósággal az ügyeket. Glatz Ferenc szólt arról is, hogy a minisztérium milyen intézkedéseket kíván életbe léptetni a „kultúrszenny” visszaszorítására, lehetőleg nem adminisztratív intézkedéseket életbe léptetve. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai a hazai gyógyszerforgalmazás és -támogatás megújítására kidolgozott javaslatokat vitatták meg. A polémiában központi helyet foglalt el a magángyógyszertárak létesítésének kérdésköre. Erről dr. Csehák Judit, a tárca vezetője kifejtette: az egészségügyi kormányzat nem az egészségügyet akarja reprivatizálni, hanem azt szeretnék elérni, hogy szabályozott keretek között legyen mód törvényesen vállalkozni az egészségügyben is. Az Országgyűlés reformügyi bizottsága az adótörvények módosításáról értekezett. Békési László pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem kerül októberben a parlament elé a kormány javaslata az adótörvények módosításávilágpiaci nyitásra törekszik, hanem jól működő belső piacot is létre kíván hozni. A kormány reméli, hogy az európai közösségekkel nem bürokratizálódnak el a kapcsolatok, és részükről nem alakul ki egyfajta kivárási taktika. A közös piaci bizottság alelnöke arról szólt, hogy szándékosan utazott Kelet-Európábán először Magyarországra, mert a nyugat-európai közösség hazánkkal kötött először átfogó kereskedelmi és gazdasági megállapodást a múlt év végén. Mindez egy újfajta viszony kiépítésének kezdetét jelentette. Nyugat- Európa élénken figyeli a magyarországi reformfolyamatot, s egyfajta társfelelősséget érez annak megvalósulásáért. Tiszteletben tartják a magyarok saját maguk állal választott pluralista útját, figyelik a szabad választások előkészítését. Szerintük örvendetes, hogy a politikai és a gazdasági reformfolyamat egymás mellett halad, s az európai közösségek készek támogatni ezeket a törekvéseket. Személyes véleménye szerint fontos, hogy a jövőben a magyar áruk megfelelő piacot találjanak Nyugat-Európában és mielőbb foglalkozni kell a mennyiségi korlátozások kérdésével is. Figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkeknek fontos piaca Nyu- gat-Európa. A bizottság legnagyobb politikai felelősséggel koordinálja a Nyugat segítségnyújtását, s ez a munka hosszú távú programot nyújthat, aminek most csak a kezdetén vagyunk — tette hozzá Frans Adriessen. Egyben kifejtette: megérti, hogy sokan türelmetlenek, de a konkrét együttműködési formák kialakításához időre van szükség. Az együttműködés bővítésére négy területet jelölt meg, így a magyar áruk. piaci-pozícióinak javítását, a foéVúbáJásTédelttieí és’a beruházá- -SÓlO'sbgítéfedJj'JáOkörnyezetvédelmi kapcsolatokat és a szakképzés támogatását. Szeptember 26-án minderről tárgyalni fognak a Huszonegyek munkacsoportülésén, s ha szükséges, még az idén összehívják az EK Miniszteri Tanácsát e kérdés megvitatására. Arról is szólt, hogy a bizottságban jól tudják: a magyarországi reformok megvalósításához pénzügyi segítségre is szükség van, például az adósságtörlesztésre vonatkozóan. ról. A törvényjavaslatok előkészítését olyan erőteljes vita kíséri, hogy a kormány időben nem tud elkészülni a munkával. így várhatóan csak novemberben születik majd parlamenti döntés. A pénzügyi kormányzat a parlament elé olyan javaslatot terjeszt, amely a jelenlegi adószint megőrzését tűzi ki célul. Ösztönözni kívánják viszont a lakossági befektetéseket, ezért az új befektetések 30 százaléka levonható lesz a személyi jövedelemadóból a törvény- javaslat szerint. A Bős—Nagymarossal foglalkozó ad hoc bizottság ülésén Udvari László, a vízlépcsőrendszer építésének kormánybiztosa kiemelte: jelenleg a legszélesebb körben támogatott megoldási forma, hogy a magyar fél kezdeményezze az államközi szerződés módosítását, a bősi erőmű csúcsrajáratásának, s a nagymarosi létesítmény építésének elhagyását, s Bősnél az alapüzemmódú működtetést. E változat mellett az MTA, a független szakértők köre és különféle társadalmi mozgalmak nagy része foglalt állást. Ellenzi viszont ezt a formát, s az eredeti koncepció megvalósítását tartja célszerűnek a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az OVIBER-rel együtt. Mindkét szakmai kör jelentős elemzésekkel rendelkezik. Udvardi László rámutatott: a kormány továbbra is, felelőssége tudatában, elsősorban az ökológiai követelmények maradéktalan érvényesítésére helyezi a hangsúlyt. Az ad-hoc bizottság tájékoztatót hallgatott meg a csehszlovák ország- gyűlés bős—nagymarosi vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos, úgynevezett 87. számú határozatáról, és úgy foglalt állási ebben a kérdésben, hogy csak az októberi ülésszakot követően válaszoljanak. (MTI) nyiben a problémára közjogi megoldást keresnének. Kifejtették: nem vitatják, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi elnöke esetében köztiszteletben álló személyről van szó, de nem személyben kell gondolkodni, hanem tiszteletben kell tartani az alkotmánymódosítás szellemét. Lényegében konszenzus született a párttörvényről. Az eltérő véleményt az EKA külön nyilatkozatban teszi majd közzé, a parlament elé kerülő törvénytervezetben pedig a vitás kérdésekben alternatív javaslatot terjesztenek elő. Megállapodás született arról, hogy az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jé- től kezdi meg működését, valamint arról is, hogy az alkotmánybírák maguk között választják meg az Alkotmánybíróság elnökét. Konszenzus született abban is, hogy a későbbiekben megválasztandó alkotmánybírák csak azzal a feltétellel tölthetnek be ilyen tisztségeket, ha megválasztásukat megelőző négy évben nem láttak el vezető közhivaegyébkénl jogi és számviteli konzultációk sorát kívánja megszervezni, hogy ezzel is elősegítse az amerikai és a magyar magánvállalkozók közötti kapcsolatok erősítését. A tájékoztatón hangzott el az. is, hogy Magyarország és az Egyesült Államok új acélkereskcdclmi megállapodást kötött, amelynek értelmében hazánk 30 százalékkal növelheti a magyar acéltermékek Egyesült Államokba irányuló exportját. Az amerikai kereskedelmi minisztérium szorgalmazza a kongresszusnál a Magyarországra kiterjesztendő OPIG (Tengerentúli Magánberuházási Tár- sasaság) beruházási garanciák lehető legrövidebb időn belüli elfogadását, s azt is, hogy a magyarországi magán- vállalkozókat támogató 25 millió dolláros alapítvány mielőbb működővé váljon. Ámennyibcn a kongresszus hozzájárul az elképzelésekhez, az OPIC és a kereskedelmi minisztérium képviselőiből álló küldöttség jön Magyarországra, hogy felderítse az amerikai vállalatok részére az itt kínálkozó befektetési lehetőségeket. A sajtótájékoztatót követően — amelyen részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is — Robert Mosbacher Horváth Ferenc ipari miniszterrel, majd vendéglátójával, Beck Tamással tárgyalt. Horváth Ferenc ipari miniszter az amerikai kereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalásairól az MTI munkatársának elmondta: — Felvetettem, hazánk érdekelt abban, hogy az állami beruházásokat garantáló társaság támogassa az amerikai vállalkozókat a magyarországi tőkebefektetéseknél. A megbeszéléseken szóba hoztam továbbá, hogy szeretnénk, ha a Cocom exportengedélyezéseknél Magyarországot megkülönböztetnék. — Az amerikai kereskedelmi miniszter megígérte, hogy gyorsítják az eljárást a különféle vámkönnyítéseknél. Acéltermékekből egy új megállapodás tali funkciót, valamint nem voltak valamelyik párt tagjai. Ez a szabály azonban csak a harmadik ciklusban megválasztandó négy vagy öt alkotmánybíróra, illetve az azt követő időszakra vonatkozik majd. Végezetül az Ellenzéki Kerekasztal bizalomnövelő állásfoglalásnak nevezte az MSZMP-nek a munkásőrségre vonatkozó javaslatát, azt tudomásul vette, de fenntartotta eredeti álláspontját. (MTI) * . A nemzeti egyeztető tárgyalások résztvevői este plenáris ülésen ösz- szegezték eddigi munkájuk eredményeit, amit a televízió egyenes adásban közvetített. A még mindig számos vitás kérdés közül különösen élesen csaptak össze a vélemények a köztársasági elnöki intézmény megteremtésével kapcsolatosan. Lapzártáig még nem dőlt el, megegyezésre jutnak-e a tárgyaló felek a köztársasági elnök megválasztásának időpontját, módját stb. illetőalapján már egyharmaddal megemelt kvóta alapján évi 40 ezer tonna árut szállíthatunk. Ugyanakkor világosan közölte, hogy a javasolt Cocom-enyhí- tésre nem lát lehetőséget, továbbra is az egyedi engedélyezéseket tartja indokoltnak — mondta Horváth Ferenc. Beck Tamás kereskedelmi miniszter hétfő délután sajtótájékoztatón számolt be az amerikai kereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalásairól. Elmondta, hogy amennyiben az amerikai kongresszus elfogadja Bush elnöknek •aa-általános vámkedvezményekre ' vonatkozó javaslatát, ez azt jelenti, hogy körül bejül 4100-félc, magyar .termék kerülhet vámmentesen az amerikai piacra. Ezek forgalma jelenleg évi mintegy 5 millió dollár. Ám ez a későbbiekben ennél jóval többet jelenthet, hiszen egy sor ország termeltethet Magyarországon, s így a vámkedvezmények révén néhány esztendő múlva a forgalom elérheti a 30-40 millió dollárt. A legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az Amerikai Egyesült Államok jelenleg már három évre biztosítja számunkra, ha azonban a magyar parlament jóváhagyja a kivándorlási törvényt, ezt öt esztendőre is meghosszabbíthatják, esetleg visszavonásig lesz érvényes. Beck Tamás a továbbiakban szólt arról, hogy jelenleg 39 USA-beli cégnek működik Magyarországon képviselete, ugyanakkor mindössze 12 magyar vállalat van jelen Amerikában. Várható, hogy a kétoldalú kapcsolatok erősödésével a közeljövőben ezek száma is gyarapodni fog. A tájékoztatón részt vett Robert Mosbacher is, aki ismételten hangsúlyozta egy Magyarországon létesítendő amerikai kereskedelmi kamarai iroda fontosságát. Mint mondta, ez a budapesti iroda lenne az első Kelet-Európá- ban, s igen jelentős segítséget nyújthatna a magyar magánvállalkozóknak az amerikai kapcsolatok felvételében és HORN GYULA A POLITIKÁBAN: A határ nyitva marad A Varsói Szerződésnek a katonai együttműködésre, nem pedig az ideológiára és a tagországok politikai helyzetére kell összpontosítania — jelentette ki Horn Gyula magyar külügyminiszter a Politika című belgrádi napilapnak adott nyilatkozatában. Az interjúi vasárnap ismertette a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Horn Gyula kijelentette: a Varsói Szerződés nem döntheti el, milyen külpolitikai lépéseket tegyenek tagállamai, például, hogy milyen kapcsolatokat létesítsenek az Európai Közösségekkel. Mint hangsúlyozta, Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése óta sokkal demokratikusabbá vált a döntéshozatal a Varsói Szerződésen belül. A nem kommunista miniszterelnök vezette lengyel kormányról szólva Horn kifejtette: a VSZ-tagállamoknak lehetnek katolikus vagy más nézetet valló kormányfői is, amíg komolyan veszik védelmi kötelezettségeiket. Az NDK-ból érkező menekültekről szólva a külügyminiszter közölte: a magyar határ továbbra is nyitva marad. Hangol adott meggyőződésének, hogy a két német államnak kell a kérdésben megállapodásra jutnia egymással. Megjegyezte: eljárt az idő az olyan szerződések fölött, amelyeket Magyarország a Varsói Szerződés tagállamaival a hatvanas években kötött. Ezek közé tartozik az NDK- val aláírt megállapodás is, amely egyoldalúan csak Magyarországra ró kötelezettségeket. Az osztrák és jugoszláv határ mentén létrehozandó bizalomerősítő zóna megteremtését szorgalmazó magyar javaslattal kapcsolatban Horn Gyula kijelentette: Bécs elfogadta a javaslatot, bár ezt hivatalosan még nem jelentették be. PRÁGÁI LAPOK ÍRJAK MAGYARORSZAGROL Megnőtt az ellenforradalom veszélye Magyarország válaszút előtt áll, a politikai erők polarizálódtak — ezt a közös véleményt érzékeltetik a Magyarországról szóló hétfői tudósításaikban a prágai lapok. Az újságok kivétel nélkül beszámoltak a Pozsgay Imre vezette Demokratikus Magyarországért Mozgalom megalakulásáról, s a hat vezető lap közül csak* egy, a Csehszlovák Néppárt orgánuma, a Lidova Demokracie nem említi meg a Kádár János Társaság szerveződését. A magyarországi politikai eseményeket nem egy alkalommal nyíltan bíráló prágai napi sajtó egy ideje új módszert használ, az egymással szembenálló csoportosulások programjainak súlyozott ismertetésével igyekszik bizonyítani azt a csehszlovák nézetet, miszerint Magyarországon megnőtt az ellenforradalom veszélye, a kommunista párt a belharcok és a külső támadások miatt rnár nem képes betölteni társadalmi vezető szerepét. ■ ■ mm BIZTOS JOVO! A KISPESTI TEXTILGYÁR átképző tanfolyamot indít textilnyomó és -festő munkakörök betanítására. A tanfolyam 3 hónapos, melynek elvégzése nyomó és festő munkakörök betöltésére jogosít. Felvételre jelentkezhetnek a 18. életévüket betöltötték. KERESETI LEHETŐSÉG: a tanfolyam ideje alatt 6000,— Ft után 8000-12 000,— Ft. A vállalat felvesz továbbá gyakorlott textilnyomó és -festő dolgozókat is. KERESETI LEHETŐSÉG: a gyakorlattól függően 8000-15 000,— Ft-ig Többletmunkával a kereset növelhető. Vidékieknek szállást biztosítunk, aminek dija havi 500,- Ft. Jelentkezni lehet: KISPESTI TEXTILGYÁR 1184 Budapest, XVIII., Fáy u. 2., Telefon: 1 575-555/152. munkaügyi osztály. 2141 bővítésében. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A szovjet rakétabázisokat át kell venni A Magyar Béketársaság Ügyvivő Elnöksége szeptember 16-ai ülésén a következő közleményt fogadta el. Magyarország szuverenitásának erősítése érdekében a hazánk területén lévő szovjet rakétabázisokat fokozatosan magyar kezelésbe kell átadni, illetve a bázisok számát csökkenteni kell. Ugyanez vonatkozik a légitámaszpontokra is. A közvéleményben és a sajtóban egyre többet hallani arról, hogy Magyarországot Románia katonailag fenyegeti. A Magyar Békatársaság szerint Ceausescu politikájának kiszámíthatatlansága ellenére ilyen fenyegetés nincs, hiszen a román nép tömeges felfegyverzése a diktatúrával szembeni népfelkelés kockázatát rejti magában, továbbá Románia teljes nemzetközi elszigetelődését eredményezné, s a háborúval járó gazdasági következmények végromlásba döntenék amúgy is ingatag gazdasági életét. A fentiekből következően semmi akadálya a magyar katonapolitika gyökeres átalakításának. Ki kell dolgozni a minimálisan elégséges védelmi doktrínát, amely létszámcsökkentést és anyagi megtakarítást jelentene. Javasoljuk, hogy a katonai és a szervezett állampolgári szolgálat idejét csökkentsék 12 hónapra. Felhívunk minden magyar állampolgárt, hogy ne támogasson olyan fennálló, illetve alakulóban lévő szerveződéseket, amelyek szervezeti felépítésükből, hirdetett elveikből adódóan alkalmasak lehetnek az erőszak alkalmazására. A Béketársaság üdvözli, hogy a magyar kormány humánusan megoldotta a keletnémet menekültek ügyét. Támogatjuk mind Király Zoltán képviselő javaslatát az Európában állomásozó külföldi csapatok 1995-ig történő kivonására, mind az MSZMP által előterjesztett elképzelést a nyugati, délnyugati határaink mentén húzódó 50 kilométer széles biztonsági sáv létrehozásával kapcsolatban. A Magyar Béketársaság Ügyvivő Elnöksége Az Országgyűlés szakbizottságainak ülése MAGYAR—AMERIKAI KERESKEDELMI MEGBESZÉLÉSEK Bush elnök ma terjeszti a kongresszus elé szándékát az általános vámkedvezményekről (Folytatás az I. oldalról)
