Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 18

KONGRESSZUSI KÜLDÖTT

Széles társadalmi alapon nyugvó tulajdont

Prikkel Józsefet Kecskeméten az elektori testület választotta meg kongresszusi küldötté, 35 éves, 1982 óta tagja az MSZMP- nek. Beszélgetésünk során azt hangoztatta, hogy a munkásokat, az alkalmazottakat képviseli a tanácskozáson, s azt is: az MSZMP csak akkor tud döntő tényező maradni a jövő politikai életében, ha most már végre tényleg a néphez fordul, a nép érdekében cselekszik.

S SAJTOPOSTA

KINEK VAN IGAZA?

Válasz és viszontválasz autó-adásvételi ügyben

— Hogyan határozná meg a szabadság és a tulajdon fogalmát?

Társadalmunknak a szabad állampolgárok társadalmává kell válnia, de ez önmagában nem elég. Ezt a polgári társadalmak is lehetővé teszik. Nekünk tehát biztosítani kell a lakóközösségek, a termelői kollektívák és a nemes emberi értékek köré szerveződött csoportosulások szabadságát csakúgy, mint a legegyszerűbb érdek- védelmet felvállaló közösségek ön- rendelkezését. A közösségek autonómiájába — tágítva a kört — természetesen be kell sorolnunk a nemzet, a nemzeti kisebbségek, az ország szabadságát, végső soron egész Európa, sőt a világ népeinek az önrendelkezéshez való jogát is. A világon ugyanis ma még jobbára a szabadságot csak hírből ismerő népek élnek, elnyomja őket a helyzeti előnyt élvező monopoltőke, a fegyveres terror és a legkülönfélébb bürokráciák érdekeit kifejező propagandagépezetek által kifejtett érzelmi — lelki — presszió.- Mostanában egyre inkább keressük-kutatjuk, hogy ki az igazi, az állami vagyon végső, valódi tulajdonosa. Az 1984-ben létrehozott önkormányzati testületeket maguk mellé állították — gyakorlatilag maguk alá gyűrték — a menedzserek. Ezzel semlegesítették az utolsó ellenőrzési fórumot is, ami a korábbi államigazgatási irányítás helyébe léphetett volna. Ráadásul, nemrégiben a parlament egy olyan átalakulási törvényt hagyott jóvá, amely tulajdonképpen a menedzsereknek adja a jogot, hogy ők válasszák ki a vállalat új tulajdonosát. Ezzel egy, a piaci gazdaságokban elképzelhetetlen szituáció állt elő, azaz a tulajdonos által kinevezett menedzserek a tulajdonos fölé nőhetnek. így elvileg és a valóságban is lehetővé válik, hogy a csekély létszámú legfelsőbb menedzseri réteg a társadalmi vagy csoporttulajdont gyakorlatilag kisajátítsa magának, s a tulajdonosi jogok gyakorlásával a társadalmi termelés aránytalanul nagy részét a saját javára fordítsa, kirekesztve ebből a lehetőségből a dolgozók legszélesebb rétegeit. El kell tehát kerülnünk, hogy a tulajdonosijogosítványok és ezáltal a visszaélés lehetősége a jelenlegi, munkáját jól vagy rosszul végző, szűk menedzserréteg ölébe hulljanak. Ehelyett széles társadalmi alapokon nyugvó köztulajdoni formákat kell kialakítani, s erőteljes társadalmi, azaz dolgozói ellenőrzést, részvételt kell a vállalkozások irányításában megvalósítani. Ennek ma már léteznek módszerei. Természetesen szükség van a magántőke és a külföldi működő tőke növekvő szerepére is gazdaságunkban.

— Véleménye szerint, mit kellene elvetni a jelenlegi politikai, társadalmi gyakorlatból?

— Amit el kell vetnünk, az — véleményem szerint a diktatúrák bármilyen formája, a monopóliumok rendszere és a bürokráciák fojtogató hálózatai. Nincs szükségünk se fegyveres, se politikai, se szellemi diktatúrára. El kell vetnünk a politikai és gazdasági kizárólagosságokat. Ugyancsak káros és az egész társadalom fejlődését visszaveti az ismeretek, a tudás monopolizálása. Ezt a luxust a jövőben már nem engedhetjük meg magunknak. Lehetővé kell tennünk, hogy az állampolgárok szabadon hozzáférhessenek a különböző információs médiákhoz, akár mint az információ fogyasztói, akár mint annak forrásai.

— Észre kell vennünk, hogy a régi — posztsztálinista — politikai és gazdasági bürokráciák át akarják menteni hatalmi alapzatuk minél nagyobb részét az elkövetkezendő időszakokra is. Részleges reformokkal, az ellenzék egyes csoportjainak adott kedvezményekkel olyan politikai helyzetet akarnak teremteni, amelyben a nép feje fölött átnyúlva, s kiegyezve az új, feltörekvő'alternatív politikai elitek egyes képviselőivel, meg tudják őfizni régi hatalmi pozícióikat. Ha ez a vágyuk teljesül, az azt jelentheti, hogy a politikai és gazdasági önrendelkezés lehetőségéből a nép, a dolgozó ember ismét hosszú időre kirekesztődik.

— Milyennek tartja a párt helyzetét, milyennek szeretné látni az MSZMP-t?

— Válságban van az ország gazdasága, s válságban van az ország vezető politikai ereje, az MSZMP maga is. A tagság bizalma megingott a helyi apparátusokban, de megrendül hite a Központi Bizottság tagjaiban is. Igen üdvös lenne az MSZMP számára, ha sikerülne megszabadulnia a szélsőségektől és főleg annak hangadóitól. Értem ezen mindazokat, akik valamiféle kisebbségi diktatúra megvalósítását elképzelhetőnek tartják, de azokat is, akik nyíltan fellépnek a magántulajdon dominanciáját célul tűző tőkés restauráció, illetve a közösségi tulajdon elvtelen kijátszása, kiárusítása mellett. Véleményem szerint az MSZMP-nek a magyar baloldal legerősebb pártjává kell válnia, illetve ezt a pozícióját meg kell őriznie. Meg kell találnia a barátokat és szövetségeseket a baloldalban, de együtt kell működnie mindazokkal a józan és mérsékelt erőkkel, amelyek a múlt diktatúrájából a jövő demokráciájába vezető békés átmenetet támogatják. Az MSZMP-nek nemcsak a magyar, Amein az egész európai baloldal erős tartópillérévé kell válnia — ezzel is fölkészülve a — remélhetőleg nem is olyan késői jövőben megvalósuló — békés és egységes Európa kihívásaira.

Gémes Gábor

AGRÁRÉRTELMISÉG — EGYÜTT

Önállóbban,

tartalmasabban

A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Bács-Kiskun Megyei Szervezetének berkeiben — ugyanúgy, mint ebben az időben hazánk bármely területén — dúlnak a viharok. A kérdések, amelyek működésével kapcsolatban felvetődnek, érintik egészen létezésének szükségességétől a hogyan to- vább-ig gondolatkörét. A megyei szervezetek tagjai, vezetői, igyekeznek választ kapni a kérdésekre. így a Bács-Kiskun megyei szervezet vezetői is, akik néhány nappal ezelőtt parázs vitát folytattak egymással, illetve az országos egyesület képviselőjével a Kecskeméti Törekvés Tsz tanácskozótermében.

A MAE megyei elnöke, dr. Matos László beszámolt az idén végzett munkáról, a Hírős Napok rendezvényeiről — melynek szervezésében szintén részt vállaltak — és a megye agrár- gazdaságának jelenlegi, cseppet sem rózsás helyzetéről. A tanácskozás feladatául azt szabta, döntsenek róla, hogyan készüljön a szervezet novemberi, megyei választásaira.

A MAE megyei titkára, Dk tzendy Károly mondandóját azzal kezdte, jó lenne visszaállítani az informális és formális tevékenységek közti összhangot. Az idei választások jó alkalmat adhatnának a tagtoborzásra, illetve arra, hogy kiderüljön, hogyan lenne legcélszerűbb a tagok összetartása.

Az országos szervezet titkára, Sárosi László az eddigi megyei tanácskozások tapasztalatát is igyekezett megvonni, mondván, a MAE megítélése kedvező, a tagok — az agrárértelmiség — magukénak érzik, hasznosnak tartják azt a célt, amit a szervezet megalakulásakor maga elé tűzött. Azt, hogy az agrártudomány eredményeit a gyakorlat aprópénzére igyekszik váltani. Ez a megítélés azonban nem szól a szervezetek esetenként szakosztályok — nagyobb anyagi, szervezeti függetlenségének törekvései ellen. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége — az anyaszervezet — gyökeres változtatásra szánta el magát, amikor lehetővé tette, hogy tagegyesületei január elsejétől önálló bankszámlával rendelkezzenek. Ezzel — talán —• megszűnhet az, hogy a mintegy húszezer tagot számláló MÁÉ pénzéből más, kevésbé önellátó egyesület kapjon támogatást. Ezt a formát egyébként Bács- Kiskunban is kipróbálták, hiszen az a megyei egyesület ez év második félévétől önálló számlakezelési jogot kapott. (Mármint arra az összegre vonatkozóan, amely a „nagy kalapba” történő befizetés után megmaradt.)

A hozzászólások sokszínűsége, hangsúlyának különbözősége jól tükrözte a vezetőségi tagok eltérő véleményét. Abban majd’ mindannyian egyetértettek, hogy az agrárértelmiség összefogására, az eredeti cél megvalósítására alkalmas az egyesület. Abban azonban már megnyilvánultak a vélemény- Viilönbséj'.ck." hogy ehhez tar- • m;:i esetleg . a Képviseld, teljes • ;iiáIh’s.igoi kapjon-e a különféle szakmák csoportja, vagy esetleg helyi szerveződés legyen. A felvetések között szerepelt például az, hogy a mező- gazdasági tárca miért nem tartja fontosnak a szakmai értelmiséget, miért nem támogatja, illetve ha netán — volt már rá precedens — kikéri véleményét, miért nem hasznosítja. Elhangzott az is, hogy végre lépni is kellene, pontosan meghatározni egy irányvonalat, menetrendet, nem csak újból és újból a „gondok feltárásáról” beszélni. Döntés arról született, hogy a MAE jelenlegi szervezete a további céloknak megfelel, tehát a választásokat így rendezzék, de a tartalmi megújulás mindenképpen szükségszerű.

G. E.

Szeptember 4-ei Sajtóposta rovatunkban jelent meg a „Csúnyán becsaptak . ..” cimű írás, melyben szóvá tettük: az Univer szövetkezet új telepén, több mint 56 ezer forintért, olyan használt Moszkvicsot vásárolt egyik olvasónk, melynek — már hazafelé menet rosszul működött a kuplungja, sebességet alig lehetett váltani, az olaj csöpögött, a kormány használatakor kotyogott az egész kormánymű stb. Otthon — tüzetesebben átnézve a járgányt — további technikai hiányosságot fedezett fel, s ekkor rádöbbent, hogy becsapták.

É soraink nyomán választ küldött szerkesztőségünkbe az Univer szövetkezet autókereskedés-telepének vezetője, Fejes Tibor, akinek elsőként a panaszoshoz címzett levelét közöljük:

„Kedves Vevőnk!

A Petőfi Népében közzétett rágalmait visszautasítom és rosszindulatúnak ítélem.

Nem igaz, hogy azt mondtam volna Önnek: csak műszakilag kifogástalan autót értékesítünk. Egységünk használt kocsik vételével-eladásával foglalkozik. Hogy milyen mértékű a hasz- náltság, ezt állapítjuk meg az átvételkor felvett gépkocsiállapotlapon, amely alapja a vevő tájékoztatásának. Az indítható kocsit beindítjuk és próbaút során bemutatjuk a működését. Kérésre a vizsgálóaknára is felállítjuk,

hogy a vevő megnézhesse a járművet alulról.

A gépkocsi állapotát tükröző lapot Ön látja, sőt, aláírta csakúgy, mint a hitelügyi iratot. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy egyiket sem olvasta el figyelmesen. Pedig a vásárlás napjától, 1989. május 25-étől kezdődően lett volna erre ideje. S mert nem tette meg, ezért tartom rosszindulatúnak.

Nagyon furcsa, hogy a kifogásaival nem közvetlenül engem keresett meg, esetleg a közvetlen felettesemet, vagy a felügyeleti szervünket. Helyette a sajtónyilvánosságot választotta. Azon se csodálkoztam volna, ha panaszával rögtön a miniszterhez fordul.

Összefoglalva: szeretném megnyugtatni, hogy ön használt (és nem új) autót vásárolt, megtekintett állapotban, 36 százalékos áron, hitelre. Mindezekre a tudtával, beleegyezésével került sor. így hát nem látom igazolva, hogy az egységünk megtévesztette volna.”

Mindezek mellé egy kioktató hangnemű kísérőlevelet is mellékelt Fejes Tibor, aki sértődötten bírálja, hogy a történteket volt bátorságunk megírni.

Ezek után megmutattuk e reagálásokat a tulajdonosnak, a hetényegyházi Szabó Zoltánnénak, aki rögtön tollat ragadott és az alábbiakat írta viszontválaszként, mely sorokat is kötelességünknek tartjuk ismertetni:

„Nincs szó rágalomról és sajnálom, hogy a telepvezető így ítéli meg a dolgokat. A helyszíni beszélgetést én olyképpen értelmeztem, hogy a közúti közlekedésre kifogástalan kocsit kapok. De hát nem ezt tapasztaltam. Ami a hibákat illeti, azokat csak megismételhetném.

Egyébként a 100950 számú állapotlapot csak utána kaptam kézhez, hogy az árat kifizettem. Az autó átnézésére utólagosan került sor.

A telepvezető valamiféle készségről szól a vevők érdekében, nos, esetünkben az történt, hogy a férjem indította be a kocsit, mert szakember a közelben sem volt. Mellesleg az indítókulcsot is az egyik adminisztrátortól kaptuk meg.

Való igaz, használt kocsihoz jutottam, de 56 ezerért túl sok ez a bosszúság, ami miatt bizalmatlan lettem önökkel szemben. Autópiacon ilyesmiben nincs része az embernek. Egyébként a kocsit most viszem nagyjavításra ...”

A szerkesztő megjegyzése:

Hogy melyik félnek van igaza, nem a mi feladatunk eldönteni. Annyit azonban bizonyossággal leszögezhetünk: sem az eladónak, sem a vevőnek nem lehet érdeke, hogy az adásvételi ügylet csalódással, reklamációval végződjön!

ÜZENJÜK

„Hű olvasó” jeligére, Kecskemétre:

Mint a hozzánk érkezett leveléből megtudjuk, az ön legidősebb, ám a 19. életévét még be nem töltött gyermeke tavaly fejezte be nappali tagozatos középiskolai tanulmányait, amelyet követően megvonták az utána járó családi pótlékot. Nos, ez az intézkedés megfelel a hatályos előirásoknak. Utóbbiakból az is kiderül, hogy a felsőfokú képzésben részesülő fiatal már nem kaphat ilyen ellátást. Másik kérdésére válaszolva közöljük: ha a szülő saját háztartásában legalább három gyermeket nevel, akik még nem 14 évesek, vagy már elmúltak, de 30. életévüknél fiatalabbak, s a középiskola, illetve főiskola, egyetem nappali tagozatos tanulóihallgatói, utánuk gyermekenként havi 1000 forinttal csökkenthető a személyi jövedelemadó megállapításakor figyelembe vett összjövedelem. A gyermekek életkorára, tanulására stb. vonatkozó nyilatkozatot a munkáltatóhoz kell benyújtani, amely már a fizetendő adóelőleg kiszámításakor köteles e kedvezményt alapul venni.

Jankovics Józsefnek, Hercegszántóra: Jogi előírás, hogy magánszemély csak megfelelő képesítés birtokában kaphat működési engedélyt fagylalto- zói tevékenységhez. Szakképzettség híján a szakmában eltöltött hároméves gyakorlat igazolása szükséges e vállalkozáshoz. További felvilágosítást a Kiskereskedők Országos Szervezete Bács-Kiskun Megyei Titkárságától kérhet, e címen: Kecskemét, Klapka u. 35. 6000.

Kovács Györgynének, Kömpöcre:

A munkaképtelenségi járadékos akkor kaphat házastársi pótlékot — ennek havi összege maximum 900 forint —, ha a feleség elérte a 65 éves életkort vagy munkaképtelen, s a bármilyen címen kapott ellátása (nyugdíj, segély, egyéb jövedelem) nem haladja meg az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét, a megközelítőleg 3500 forintot. Hasonló tárgyú sorai elolvasása után az a véleményünk: az Ön édesapját nem illeti meg a szóban forgó pótlék, mert a házastársa nem rendelkezik a már említett feltételekkel. Ha ez ügyben szakember válaszára is igényt tart, forduljon felvilágosításért a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz, levélben vagy személyesen.

Orosz Gyuláncnak, Soltszentimrére: Szerkesztőségünkhöz küldött levelében az áll, hogy az eltűnt kisborjúja miatt nyomozó rendőrök igen indulatosak voltak, sőt, Önre nézve sértő kijelentéseket tettek. Mi a részletek kellő ismerete nélkül nem ítélhetjük meg a történteket, azt azonban leszögezzük: e hatóság is köteles udvarias magatartást tanúsítani az állampolgárral szemben az eljárása során. Javasoljuk, hogy a jogosnak tűnő panaszáról írásban informálja a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjét, nem kielégítő válasz esetén pedig a megyei rendőrfőkapitányt.

Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611

Cigi és pipa helyett

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélye alapján megkezdődött a dohányzásról leszoktatást elősegítő, gyógynövénykivonatokat tartalmazó tabletta gyártása a törökbálinti Energ Innov Kisszövetkezetnél. Az új készítmény receptúráját hazai szabadalom alapján állították össze, s 13-féle növényi kivonatot tartalmaz. A rágyújtás hiányérzetének feltámadásakor cigaretta helyett egy Nonikot tablettát ajánlatos a szájba venni, ezt elszopogatva mérséklődnek a dohányzás abbahagyásával járó tünetek. A készítményből az idén várhatóan már 1 millió tablettát állítanak elő, s a gyógyszertárakban, illetve a gyógynövényboltokban lehet hozzájutni.

VISSZHANG

Másképpen — a lakáshitelek kamatairól

Mint ismeretes, hazánk nehéz gazdasági helyzetét jobbítandó, illetve a költségvetési hiányt csökkentendő, felmerült az illetékesek körében, hogy módosítani, pontosabban növelni kellene a korábban folyósított lakáshitelek kamatait. E terv ellen elemi erejű tiltakozás bontakozott ki a lakosság körében.

Az elgondolásnak azonban vannak támogatói is. Közéjük tartozik K. M. tassi lakos, aki érveit levélben juttatta el lapunkhoz. A tárgyilagos tájékoztatásnak szerves része, ha az átlagostól eltérő véleménynek is nyilvánosságot ad. Ezért tesszük közzé olvasónk sorait, a lényeget nem érintően rövidített formában:

„Magam is régen épült, komfort nélküli lakásban élek hosszú ideje. Sokán vagyunk hasonló helyzetűek a megyében, az országban. Mi is vágyunk szép, új otthonra, egészséges környezetre. De ennek megteremtéséhez nincs elegendő pénzünk, az OTP-től és a takarékszövetkezettől pedig csak magas kamatra kapunk lakásépítési, vagy -vásárlási hitelt. Az ok: a népgazdaság kasszája sovány, nagyobb jótékonykodást nem tesz lehetővé. De hát a sok-sok évvel ezelőtt lakáshoz jutottak iránt miért jótékonykodhat ez a kassza?

Én úgy látom, az állam jogosan és érthetően akarja felemelni a már korábban igénybe vett lakáshitelek kamatait. Gondoljuk csak végig a dolgot:

Aki 10-15 éve vett fel hitelt lakás építéséhez, vagy vételéhez, az akkor keresett havi 3-4-5 ezret. Most legalább dupla, de esetenként talán háromnégyszeres jövedelemből él. Ez idő alatt, természetesen, nőtt az otthonának forgalmi értéke is, ami annyit jelent, hogy a 70-es évek közepén, vagy a 80-as évek elején 500-600 ezerbe került lakás manapság körülbelül 1 milliót ér, vagy még többet. Ez a bér-, illetve vagyonérték-növekedés magával kell hozza, hogy a kamatok emelkedjenek. A társadalom eme érintett tagjainak is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a társadalom egyéb rászorulóinak lakás- és életkörülményei javuljanak. A sokat emlegetett közmegegyezéshez szükségesek az ilyesféle kölcsönös szándékok, célok is.

Valami olyan mértékű kamatemelést tartanék igazságosnak, amely a lakással kapcsolatosan most felveendő hitel kamatával van arányban. Tisztában vagyok vele, hogy a megélhetés szinte mindegyik családot érintő nagy kiadással jár, mégis az a meglátásom: a pénzbeli tartozás néhány százaléknyi növelése nem veszélyeztetné a hosszú évek óta lakás (ház)-tulajdonosok egzisztenciáját. ..”

ÍGY IS LEHET... Nemrégen nyílt meg a Szabadság tér 3. szám alatt az a bőráruszaküzlet, ahol szandált vásároltam magamnak. AÍig használtam pár alkalommal a lábbelit, amikor hirtelen fesleni, kopni kezdett. Rögtön észrevettem, hogy a minőségével lehet baj, s máris mentem vissza a boltba reklamálni.

Mondandómat követően kissé kínos volt bevallani, hogy a blokkom már nincs meg. Némi tapasztalat révén átvillant az agyamon, hogy e helyzetemben maximum egy udvarias elutasításban lehet részem. De nem ez történt.

Az eladó, valamint az egység vezetője, Rózsa Ilona kedvesen, megértőén hallgattak végig, s azzal biztattak, mielőbb tesznek valamit érdekemben. És már másnap jött a távirat, hogy reklamációm orvoslása érdekében fáradjak be hozzájuk. Bementem, s megtudtam, hogy a gyártó céggel megbeszéltek mindent, aminek alapján az elkészített jegyzőkönyv már csak aláírásomra vár. Amire sor került, majd visszakaptam a vételárat hiánytalanul. Az intézkedés minden percében a legnagyobb készséggel és udvariassággal viseltettek irántam a kereskedők.

így is lehet vitás ügyet rendezni a boltban, ahová máskor is szívesen betérek!

Dr. Sápi Sándorné Kecskemét

KI KAPHAT SÍRHELYET? Eddig azt hittük, hogy csupán az anyagi javak szerint van különbség ember és ember között. A közelmúltban arra döbbentünk rá: a differenciálás alól az sem mentesülhet, aki a végső nyughelyéhez keres parcellát.

A községi temetőnkben észlelt furcsa gyakorlatot teszem most szóvá, melynek lényege, hogy mindenekelőtt az kaphat ott temetési helyet, aki családi kriptát szándékozik létesíteni. Ez pedig manapság nagyon sok pénzbe kerül. A kisjövedelműek ilyesmire nem is gondolhatnak.

Értem én a temető fenntartóját, aki igyekszik minél több bevételre szert tenni a meghatározott nagyságú földterület bérbe adása révén, ám gondolnia kellene a szegényesebben élőkre is, akiknek a forintjaiból legfeljebb egy kis kőkeresztre futja, az elhunyt hozzátartozójuk emlékét megőrizni.

Persze, van ezzel kapcsolatosan másik baj is, az, hogy a temetői terület nincs tisztességesen feltérképezve, így a sírhelyigénylés teljesítése sem egyszerű. Az illetékeseknek több figyelmet kellene fordítaniuk az ilyen panaszok megelőzésére!

T. G.-né Hetényegyháza