Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 18. Jelcin Houstonban Közös szovjet—amerikai űrku­tatási programokat javasolt Borisz Jelcin. A szovjet képviselő amerikai látogatásának keretében szomba­ton Houstonban felkereste a John­son űrkutatási központot. Szerinte nincs értelme annak, és túlságosan is sokba kerül, hogy a két nagyha­talom egymással vetélkedik az űr­ben. Borisz Jelcin az intézmény igaz­gatójával, Aaron Cohennal beszél­getve kifejtette, hogy meglátása sze­rint a Szovjetuniónak csökkentenie kellene az űrkutatásra fordított ki­adásait. Moszkva azért költ olyan sokát az űrkutatásra, mert verseny­ben akar maradni az Egyesült Álla­mokkal — mondta. A szovjet poli­tikus úgy vélekedett, hogy a két nagyhatalom egyikének le kellene mondania saját űrprogramjáról, annál is inkább, mert a közös űrku­tatás elősegítené kétoldalú kapcso­lataiknak a fejlesztését. A Szovjet­uniónak és az Egyesült Államok­nak egymással együttműködve kel­lene eljutnia a Holdra és a Marsra —- tette hozzá. A Szovjetunióban a jelenleg űr­kutatásra felhasznált összegeket in­kább a gazdaság helyreállítására kellene költeni — jegyezte meg a szókimondó képviselő. Az amerikai űrközpontban tapasztaltakról kije­lentette: amerikai útjáról hazatérve a szovjet űrkutatás vezetőinek el­mondja majd, hogy az Egyesült Ál­lamokban minden dollár befekte­tésre nyolc dollár haszon jut, nem úgy, mint a Szovjetunióban, ahol ennek a fordítottja igaz. A szovjet politikus az űrközpont után felkeresett egy helybéli szuper­marketet. A választék láttán azt mondta: ilyen gazdag választéka Szovjetunióban még a pártr czetők számára fenntartott üzleteknek sincs. Mikor pedig ajándékba egy kis élelmiszercsomagot kapott, megszokott csipkelődő stílusában megjegyezte: „Ezt adják a kiéhezett orosznak? Tegyenek hozzá egy szappant is, arra is szükség van”. Bush óvatosságra int George Bush elnök pénteken amerikai újságírók egy csoportja előtt Washing­tonban közölte, hogy „türelmetlenül” várja a Sevardnadze szovjet külügyminisz­terrel jövő héten esedékes találkozását, ugyanakkor óvott attól, hogy országában túlzott derűlátással tekintsenek e tárgyalások elé. Erről számolt be szombaton a TASZSZ szovjet hírügynökség. Mint ismeretes, az elnök a jövő héten fogadja Washingtonban a szovjet diplo­mácia vezetőjét, aki csak ezután utazik a Wyoming állambeli Jacksonba, s ott amerikai kollégájával, James Bakerrel folytatja tárgyalásait. Bush elnök emlékez­tetett arra, hogy bizonyos körökben e látogatás kapcsán már-már örömujjongva könyvelik el: a békét már semmi sem veszélyezteti. „Én nem hiszek ebben” — szögezte le Bush, hozzátéve, hogy a Szovjetunió meglehetősen aktívan korszerűsíti atomfegyvertárát. Az amerikai elnök szerint ezért nem szabad lemondani az optimizmus jegyében az atlanti szövetség által nyújtott garanciákról, s ezért állást foglalt az Egyesült Államok és a NATO katonai erejének „szükséges szinten” tartása mellett. Elutasította a demokrata párt tagjainak a kongresszus elé terjesz­tettjavaslatát, amely szerint a Pentagon költségvetésének rovására kellene növelni a kábítószer-maffia elleni küzdelemre fordított költségeket. „Nem gyengíthetjük harci készültségünket” — hangsúlyozta Bush. Teng ismét a képernyőn PEKING Rácáfolva a súlyos betegségéről terjesztett hírekre, Teng Hsziao-ping, a kínai Központi Katona Bizottság elnöke, aki augusztusban töltötte be 85. életévét, szombaton ismét megjelent a televízió nyilvánossága előtt. Megfi­gyelők emlékeztetnek rá, hogy az idős politikus ezt megelőzően több mint három hónappal ezelőtt, június 9-én volt látható a pekingi televízióban, azon a találkozón, amelyen a demokratikus diákmozgalmat vérbe fojtó katonai egységek tábornokai előtt elemezte a belpolitikai helyzetet. A nehézkesen mozgó, hallászavarral küzdő Teng Hsziao-ping — tolmács közvetítésével — hetvenperces beszélgetést folytatott a kínai származású T. D. Lee amerikai professzorral, a New Yorki-i Columbia Egyetem tanárával. A beszélgetésen Teng Hsziao-ping hangoztatta, hogy Kínában jelenleg stabil a belpolitikai helyzet. Megjegyezte, hogy a közelmúltban lezajlott lázadás ellenére az új kínai pártvezetés kitart a reform és a nyitás politikája mellett, biztosítja az egységet és a stabilitást és az ismeretes négy alapelv keretében folytatni kívánja a gazdasági építést, különös tekintettel a terme­lőerők fejlesztésére. Teng elmondotta, hogy a legutóbbi zűrzavar fontos tanulságul szolgált a kínai párt- és állami vezetés részére. A vezetők korábban nem fordítottak kellő figyelmet az ideológiai és a politikai nevelésre és nem tanúsítottak elegendő éberséget az elburjánzott korrupcióval szemben. A Pekingben lezajlott lázadás azonban alaposan kijózanította őket. Aláhúzta, hogy egyrészt folytatni kell a harcot a korrupció felszámolásáért, másrészt biztosítani kell Kínában a kormányzás tisztaságát és becsületességét. Újabb gyilkosság Észak-írországban COALISLAND, DUBLIN, Nacionalista terroristák (gyaníthatóan az ír Köz- társasági Hadsereg, az IRA tagjai) az egyik rendőr- állomás közelében szombaton lelőttek egy brit kato­nát, aki társával együtt éppen egy rádióantennát szerelt. A másik katona épségben megmenekült. A most lelőtt személy a hetedik brit katona, aki az IRA hasonló akciójának esett áldozatul az idén. Az északír területen ebben az évben összesen 46 ember vesztette életét a politikai és vallási jellegű viszályko- dásban. Az írországi Dublinban egy nappal korábban fur­csa esetet tárgyaltak az angol-ír kormányközi kon­ferencia résztvevői. Az utóbbi időben ugyanis az uls- teri rendőrség és az ottani brit hadsereg titkos karto­tékjaiból számos dokumentum tűnt el. Ezek az IRA gyanúsított tagjainak neveit és fényképeit tartalmaz­tak. A hírügynökségek szerint az iratok „felszívódá­sa” minden bizonnyal a „protestáns szélsőségesek­nek” kedvez, akik vélhetően összejátszanak az ulsteri brit „biztonsági erőkkel”. Ezek az esetek — mint a konferencia ír résztvevői felvetették—csak csökken­tik a katolikus nemzeti kisebbség bizalmát a helyi brit rendfenntartó erők iránt Észak-írországban. THE JAPAN TIMES A Nyugat nem maradhat tétlen TOKIÓ Lélegzetelállító cs visszafordíthatat­lannak tűnd átalakulás megy végbe Ke­let-Európábán; lenyűgöző, ahogyan Magyarországon a kommunisták és pártonkíviiliek egyaránt arra töreked­nek, hogy egy olyan új kormányt hoz­zanak íétre, amely ezt a bámulatra méltó országot átvezetheti a kommu­nista tömbből egy osztrák mintájú sem­legességbe — állapította meg David Howell, jelzőkkel nem fukarkodó elemzésében, amelyet a The Japan Times részére írt. A brit parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke azonban arra is figyelmeztet, hogy az egész folyamat valójában rendkívül gyorsan össze is omolhat. Legalább Magyarország és Len­gyelország esetében cl kellene kerülni a nem kívánatos folyamatot — írja, arra is rávilágítva, hogy a bajok hátte­rében gazdasági problémák is meghú­zódnak. Éppen ezért sürgeti, hogy a Nyugat pozitív, gyors és kollektív lépé­seket tegyen. Magyarország és Lengyelország rc- formterveit és a gazdaság liberalizálá­sát a Nyugatnak sürgősen készpénzzel kell megtámogatnia. Amennyiben az ujjúkat már megégetett bankok erre nem lennének hajlandóak, úgy a kor­mányoknak kell ezt megtenniük — szorgalmazza David Howell, emlékez­tetve az egykor Nyugat-Európának nyújtott Marshall-segélyre. „Talán más módszerre és eljárásra, de ugyan­arra az érdekeltségre van szükség. Az európai történelem büszke részét képe­ző nemzeteket meg kell menteni a sza­bad demokráciának, és nem hagyható, hogy ismét a rendőrállamok állapotába vagy káoszába süllyedjenek vissza” — írja szenvedélyes hangú cikkében a szerző. Majd érvként emlékeztetett rá; „Ami egyszer már bevált a háború utá­ni Franciaország, NSZK és Anglia ese­tében, annak sikerülnie kell ma is, Eu­rópa másik részén”. A Vera Csöcsiangban tombol ^egyyetjpy^jéajt életüket vesztették, százküencyetjep megsebesültek és hu­szonhaton eftűnteK a Kína keleti részén fekvő Csöcsiang tartományban végig­söprő tájfun következtében —jelentet­te vasárnap az Új-Kína hírügynökség. A térségben huszonhét év óta nem tombolt olyan nagy erejű szélvihar, mint a mostani, amelyet Vera névre kereszteltek. A természeti csapás nyomán meg­áradtak a terület folyói. A tartomány harminchét megyéjében súlyos károk keletkeztek a rizsföldeken és a gyümöl­csösökben. Járványhírek Törökországból SZÓFIA A bolgár sajtót továbbra is erősen foglalkoztatja a törökországi kolera- és hastífuszjárvány kérdése. Ankarai és isztambuli lapjelentésekre hivatkozva egyre-másra jelennek meg adatok a megbetegedésekről. A Tercüman című lap szerint Gaziantepben minden év­ben előfordulnak a kolera esetei, a nagy szárazság miatt azonban az idén több megbetegedés történt. A bélfertő­zések Gaziantepben negyvenkét ember halálát okozták, többségükben gyer­mekekét. A Milliyet című újság Adanában tud tíz kolerás esetről. Állítólag a török egészségügy-miniszter is a városba uta­zott. A „Günes” arról számol be, hogy Urfában tizenheten betegedtek meg kolerában. A városban megtiltották a zöldségfélék és a csapolt üdítőitalok árusítását. Urfából hastífuszról, vér­hasról, sárgaságról is jelentenek: az esetek — amelyek számát nem közük — egy hét alatt harmincöt százalékkal nőttek. Egyes összegzések szerint Kelet- és Délkelet-Anatóliában ötszázötven has­tífusz- és kilencszáz sárgaság-esetet je­gyeztek fel. A szófiai tömegtájékoztatás érdeklő­dése indokolt: a Törökországba távo­zott több mint 300 000 bulgáriai mu­zulmán jelentős része került ezekbe az országrészekbe, de helyzetük megol­datlansága miatt visszaáramlásuk fel­gyorsult: naponta már 600—1000 ha­zafelé tartó muzulmán lépi át a határt. A bolgár közegészségügyi és szociális minisztérium intézkedésére a határát­kelőhelyeken fokozták a járvány meg­előzését szolgáló ellenőrzést. Laborató­riumi vizsgálatot végeznek minden Tö­rökországból hazatért bolgár állam­polgárnál. Szovjet nemzetiségi politika — mi a teendő? Az elmúlt évtizedek tarthatatlanná vált nemzetiségi po­litikája láttán túlzás nélkül állítható, hogy a Szovjetunió népei, ezúttal egységesen, sorsuk jobbra fordulását remélik az SZKP KB többször elhalasztott, de kedden végre meg­nyíló, a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó ülésétől. A vá­rakozást jelzi, hogy a szövetséges köztársaságok némelyi­kében — a balti államokban, Azerbajdzsánban — még a helyi legfelsőbb tanácsok ülését is a KB-ülés utánra halasz­tották. A várakozás indokolt, hiszen a nemzetiségek helyzetéről nem halasztható tovább a párt egyértelmű állásfoglalása. A nyilvánosságnak köszönhetően mára „a szovjet nép" — ha beszélhetünk ilyenről — tudatára ébredt: az elmúlt évtizedek visszafojtott, nyugalomra kényszerltett soknem­zetiségű államában olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek mára fegyveres összeütközésekig fajultak — egyesek szerint a polgárháború szélére sodorták az orszá­got. A vezetők indokolatlannak tartják a polgárháború em­legetését — de a társadalom széles rétegeiben él az aggo­dalom, s ez a spontán gyűléseken kifejezésre is jut. Aggasztó, hogy a megújulás ötödik évében a meszheti törököket alig fél évszázad alatt másodszor is kitelepülésre kényszerítették, s az ország vezetése, bár mellettük állt, képtelen volt megvédeni érdekeiket. De míg a meszheti törökök helyzete egy új hazában, az Orosz Föderáció terü­letén időlegesen megoldódott, Karabah kérdésében még csak a jéghegy csúcsa látszik. Az örmény lakosság ­..nem k is túlzással —- újabb örmény-pogromról beszél, míg Azer­bajdzsán, gazdag olajlelőhelyei miatt a sérthetetlensége tudatában, kevés kompromisszumkészséget mutat. Grúzi­ában a légkör az áprilisi tragikus eseményeket követően nem jutott nyugvópontra: az abházokkal ugyan szünetel a fegyveres konfliktus, de a kiváltó okok továbbra is létez­nek. Moldova a moldován nép nemzeti törekvései nyomán lényegében kettészakadt: az orosz és más anyanyelvű la­kosság politikai sztrájkkal válaszolt jogainak a moldová- nok általi vélt-valós megsértésére. A napokban alakult ukrán népfront, az Ukrán Népi Mozgalom ülésén ugyancsak élesen vetődött fel az anyaor­szág és a szövetséges köztársaság viszonya: több mint ötvenmilliós népről van szó, s még ha a Népi Mozgalom nem tükrözné a többség véleményét, oda kell figyelni rá. A balti államok — bár velük kapcsolatban hangzanak el a legkeményebb megjegyzések — kiváltságos helyzetben vannak. A harc nem is annyira ellenük, mint a kedvezőtlen példa ellen folyik: a Baltikum csendben célba juthat, de lehetőleg ne váljon követendő példává. S ha azt hinnénk, hogy az Orosz Föderáció egységes, tévedünk: ott is auto­nóm köztársaságok és területek vannak, és ott él az a mintegy nyolcvan (!) nép, amelyet megfosztottak hazájá­tól, nemzeti kultúrájától, nyelvétől — de amely közül több még igényt tart a fennmaradásra. Nem is beszélve Észak kis lélekszámú népeiről, amelyek gyarmati sorban élték meg az elmúlt évtizedeket. Elterjedt nézet, hogy az egységes Szovjetuniónak elő­ször szét kell hullnia, hogy megszabaduljon a múlt rossz beidegződéseitől: végig kell járnia a dezintegráció fájdal­mas folyamatát, hogy megtisztulva ismét egyesülhessen. A formát erre az igazi konföderáció adhatná meg, mely átmeneti államformaként sokat tehetne a népek öntudatá­nak helyreállításáért. Hiszen a múlt nemcsak gazdasági, politikai problémákat szült, hanem mély nyomot hagyott az emberek tudatában: a függőség, a tehetetlenség, az elnyomás érzésétől legalább olyan fontos megszabadulni, mint annak intézményeitől. A nemzeti öntudatra ébredés folyamata — amely Euró­pa nyugati részén évtizedekkel ezelőtt lezajlott —- most kezdődött a Szovjetunióban. Míg a fejlett világ az integrá­ció felé tart, a megkésettségnek köszönhetően a Szovjet­unió egyelőre a szétesés felé halad. Ezt a folyamatot igyekszik az SZKP ülése megakadá­lyozni úgy, hogy hátat fordít a sztálini—brezsnyevi nagy­hatalmi sovinizmusnak, azonos rangra emeli a soknemzeti­ségű ország minden népét. A párt a múlt hónap közepén tette közzé nemzetiségi platformját, amely a jelenlegi föde­ratív felépítésen belül igyekszik új alapokra helyezni a nemzetiségek viszonyát. Szó lesz a gazdasági önállóság, az állampolgárság, a nyelvhasználat kérdéséről, a párt hely­zetéről, a pártegység megőrzéséről. Magának az önállóságnak a biztosítása számos kérdést vet fel — egyebek között külpolitikai, biztonságpolitikai kérdéseket. Európa biztonsága, a Szovjetunióval szomszé­dos és baráti országok érdekei is azt kívánják, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendeződjenek. A világnak erős, kiegyensúlyozott politikai rendszerrel, fejlett gazda­sággal rendelkező Szovjetunióra van szüksége — az ehhez vezető út szabaddá tételét várja a KB-plénumtól az ország is. Kaszab Zsuzsa (Moszkva) Németh-nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) szeretet erkölcsi parancsa. 2. Az a köte­lezettség, hogy érvényesítsük az alapve­tő emberi jogokat — jelentette ki Né­meth Miklós. — Ebben a nehéz döntésünkben se­gített bennünket a magyar nép együtt­érző magatartása és mély embersége, de éppúgy hazánk egyházai is, ame­lyeknek ezért szívből jövő hálámat feje­zem ki. Tudjuk, hogy a lényegi problé­mát nem oldottuk meg, de ennek kul­csa nem a mi kezünkben van. Ezt a kérdést csakis a két német állam ren­dezheti, mert kizárólag ők az illetéke­sek ebben. — Az NDK, szövetséges partnerünk eljárásunkért bírálattal illetett minket. Ám én csak azt válaszolhatom: Magyarország a helsinki megállapo­dásnak megfelelően nyitotta meg hatá­rait. Ha valóban fel akarjuk építeni azt az európai házat, amelyről Mihail Gor­bacsov, a Szovjetunió államfője szó­lott, akkor nem lehet újra lezárni a határokat. Ebben a házban ugyanis nem lehetnek olyan szobák, amelyeket szögesdróttal választanak el egymástól — állapította meg a Bild am Sonntag­ban a magyar Minisztertanács elnöke. A Független Jogász Fórum tanácskozása A Független Jogász Fórum polgári pert kíván indítani a Next 2000 Kft. ügyében az MSZMP KB ellen. Az FJF szombati ülésén a résztvevők megvitat­ták a napjainkban elszaporodó va- gyonátmentési kísérletek kérdését. Á fórum úgy határozott, hogy közgaz­dászok bevonásával vizsgálja meg a té­mát. Ezenkívül belátható időn belül megpróbálja kidolgozni azokat a jogi garanciákat, amelyekkel gátat vethet­nek a társadalmi vagyon elherdálásá­nak. A vitában többen felhívták a figyel­met a társadalmi szervezetek tulajdo­nában vagy kezelésében lévő ingatla­nokkal folytatott átalakulási manőve­rekre. Ugyancsak veszélyesnek minősí­tették azokat a tendenciákat, amelyek a nagyvállalatok átalakulásánál ta­pasztalhatók. így például számtalan példa van arra, hogy egyes nagyvállala­tok vezetői alacsony törzstőkevei olyan kft-ket hoznak létre, amelyekkel a ha­talmas vállalati vagyon feletti ellenőr­zésüket konzerválják, s tesznek szert jelentős profitra. Á társadalmi szerve­zetek vagyonának átmentésével kap­csolatban többen hangsúlyozták: a Next 2000 Kft. ügye csak a jéghegy csúcsa. A társadalmi vagyon átmentése immár veszélyes folyamat. Erre utal, hogy a Független Jogász Fórum értesül lése szerint a megyei bíróságokon jelen­leg 16, ilyen célokat szolgáló egyszemé­lyes kft. alapítási kérelme vár elbírálás­ra. Mindezt figyelembe véve az FJF-ülés résztvevői felhatalmazták a választ­mányt, hogy tegyen közzé felhívást, s ebben figyelmeztesse a cégbíróságokon dolgozó jogászokat: ne működjenek közre a vagyonátmenő akciókban. Az ülésen tájékoztatás hangzott el a Függődén Jogász Fórum és az Ellenzé­ki Kerékasztal kapcsolatáról, valamint a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokról, amelyeken az FJF több tagja a szakér­tői csoportok munkájában vett részt. Dr. Kónya Imre, az FJF vezetője el­mondta: az Ellenzéki Kerekasztal, amelynek megszervezésében és kezdeti működtetésében az FJF koordinációs szerepet játszott, küldetését teljesítve napokon belül megszűnik. Az FJF egyébként a nemzeti kerékasztal- tárgyalások megkezdése után befejezte koordinációs küldetését, mert meggyő­ződése volt, hogy a többpártrendszerű demokrácia megteremtését szolgáló törvényekről való egyezkedés a hatal­mon és ellenzékben lévő pártok, szerve­zetek feladata. Az FJF tagjai is az EKA különböző szervezeteinek szakértői­ként vettek részt a tárgyalásokon. A politikai egyeztető tárgyalások hétfőn minden valószínűség szerint be­fejeződnek. Ezt jelzi, hogy a kormány a következő parlamenti ülésszak elé terjeszti a sarkalatos törvényeket. így függetlenül attól, hogy a középszintű politikai egyeztető tárgyalások záró­jegyzékére rákerül-e az EKA aláírása vagy sem, az Ellenzéki Kerekasztal te­vékenysége megszűnik. Ugyanakkor már megindult a negyven év óta első szabad választásokat előkészítő politi­kai küzdelem. Ebben az időszakban már nincs szükség az EKA-ra, hiszen minden ellenzéki szervezetnek meg kell méretnie magát. Ám ez nem jelentheti azt, hogy ezek a szervezetek ténylege­sen megíévő vagy félreértésen alapuló ellentéteiket felnagyítva egymás ellen politizáljanak — hangsúlyozta dr. Kó­nya Imre. Ezt figyelembe véve az ülésen elhatározták, hogy az FJF támogatja az esztergomi ellenzéki kerékasztalnak azt a javaslatát, amelyben október ele­jére országos tanácskozásra hívta össze a helyi ellenzéki kerékasztalok képvise­lőit. (MTI) Folytatódott a MUOSZ közgyűlése Vasárnap az új alapszabály és az etikai kódex tervezetének vitájával folytatódott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése. A legélénkebb vita körül volt, miként lehetne a megyék, a vidéki régiók érdekképviseletét biztosítani a szövetség vezetésében. Az új alapszabály ter­vezetében éppen ezért dolgozták ki az úgynevezett delegátusi tanács intézmé­nyét, amely a két közgyűlés között a MUOSZ legfelső szerve lenne. Ebben a tanácsban — az elképzelések szerint — részt vesznek az egyes megyék, valamint a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda, illetve a szövetség szakosztályainak választott képviselői. Ugyancsak az alapszabályt érintő kérdésként vetődött fel ismét az előző nap egyik fő vitatémája: müködjön-e kamaraként a jövőben a szövetség, vagy esetleg érdekvédelmi, érdekképviseleti feladatokat vállaló szakszervezetté alakuljon át. E kérdésben, csakúgy, mint az új etikai kódexében, várhatóan csak az esti órákban születik döntés. Ugyancsak ekkor választják majd meg a szövetség új vezetőit — elnökét és főtitkárát —, valamint az elnökséget és a választmányt. (MTI) Ülést tartott a Demisz Szövetségi Tanácsa A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) tagszervezeteinek jó része ma olyan politikai ifjúsági szö­vetségnek a tagja, amelybe nem a poli­tikai szövetkezes szándékával lépett be, hanem sokkal inkább azért, mert elfo- adta a változtatási kényszer szülte elyzetet. Ez az állapot ma még erőtel­jesen rányomja bélyegét a Demisz egé­szének, s legfőképpen szövetségi taná­csának működésére. Nem véletlen te­hát, hogy a Demiszről és jövőjéről az ifjúsági szövetségen belül es kívül egy­aránt hónapok óta zajlik a vita. Első­sorban erről esett szó a Demisz Szövet­ségi Tanácsának szombaton megtar­tott ülésén is. A Demisz jövőjének egyik kulcskér­dése az MSZMP-hez fűződő viszonyá­nak újrafogalmazása. Ismeretes, hogy már a tavalyi országos KlSZ-értekezle- ten, majd az új, plurális szervezeti fel­építésű ifjúsági szövetség megalakulá­sakor is élesen csaptak össze egymással a homlokegyenest ellenkező nézeteket vallók ebben a kérdésben. Akkor ab­ban alakult az egyetértés, hogy a De­misz politikai szövetséget kíván kötni a vallott értékek azonossága, a célok egyezése alapján egy olyan párttal, amely politikájában és működésében felvállalja a reformokat és ifjúságpárti társadalompolitikával is rendelkezik. Mára azonban világossá vált, hogy az ilyen típusú politikai szövetség esetle­gesen működik, néhány helyen a ko­rábbi MSZMP—KISZ viszony mit sem változott. A Demisz lényegében egyetlen párthoz sem tartozó ifjúsági szervezet. Ebben a helyzetben tagszer­vezeteinek tevékenységében óhatatla­nul ötvöződik a pártszerü működés az ifjúsági szervezeti jelleggel. Az ifjúsági szövetség azonban tisztában van azzal, hogy hosszú távon egyetlen — orszá­gos befolyásra törekvő — ifjúsági poli­tikai szervezet sem képes valamely párt támogatása nélkül létezni. A Demisz olyan európai értelemben vett szocia­lista párt ifjúsági szervezetének szere­pét vállalná fel, amelynek egyenrangú partnereként, irányítás nélkül, szövet­ségben alkothatná az ifjúsági bázisát. A Demisz jövőjének meghatározója az a tisztulási folyamat is, amely egyre erőteljesebben indult meg a szövetség­ben. A Demisz jelenleg 380 ezer tagot számlál, ám e folyamat végére ez a szám várhatóan 40—50 ezerre csök­ken. Elkerülhetetlen ugyanis, hogy a szakszervezeti, egyesületi tipusú tömö­rülések előbb-utóbb kiváljanak a De- miszből. A szövetségi tanács ülésén szó esett arról is, hogy a Demisz induljon-e a következő országgyűlési választáso­kon, s ha igen, milyen stratégiát alakít­son ki, milyen taktikát válasszon. Az erre vonatkozó döntés ugyanis jövőjét alapvetően befolyásolhatja, hiszen az ifjúsági szövetség végleges bukásához is vezethet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom