Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: folytatódik a napos, száraz, igen meleg idő. Gyenge marad a változó irányú szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31, 36 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 192. szám Ára: 4,30 Ft 1989. augusztus 16., szerda TŐKEHIÁNY, SORBAN ÁLLÁS Még mindig lapos a vállalatok zsebe Pénzügyi szempontból a tavalyi év nagyon kedvezőtlenül alakult a gazdálkodószervezetek számára, sőt, egyes vállalati vezetők majdnem katasztrofálisnak ítélik. Bár a gazdasági szakértők; kutatók szerint a restrikció valójában nem most kezdődött, hanem legalább tíz évvel ezelőtt, sokkhatást kiváltóan erős először tavaly volt. Bács-Kiskun megyében szinte nincs is olyan vállalat, szövetkezet, amelyet a hitelmegszorítások ne értek volna érzékenyen. Fizetési nehézségeik azonban nem szűntek meg azzal, hogy új év kezdődött. Amíg tavaly általános hitelszükítés érintette térségünket, addig 1989-ben az országosan növekvő kölcsönállományból viszonylagosan kevesebb jutott a megyébe, kereskedelmi bankegységeink szűkös, alig bővülő kihelyezési lehetőségeivel összefüggésben — állapítja meg az MNB megyei igazgatóságának az idei első fél évről készült elemzése. (Folytatás a 2. oldalon) RENDEZVÉNYEK AUGUSZTUS 20-ÁN Szent Istvánt ünnepli a megye lakossága Államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezve megyénkben számos rendezvényt tartanak a hét végén. Az ünnepségeket a helyi népfrontszervezetek, az egyházak, a tanácsok, valamint a különböző politikai pártok és mozgalmak néhány helyen közösen, másutt külön-külön szervezték. Az új alkotmány előkészítésének időszakában szimbólumnak is tekinthető, hogy ezúttal nem központból érkezett vendégek, hanem helyben élő, közismert személyiségek lesznek az ünnepi szónokok. A megyei központi rendezvény helyszíne Kalocsa lesz. A főszékesegyházban tíz órakor kezdődik az érseki ünnepi mise, majd a Szent István-szobomál mond beszédet Szeberényi István tanácstag. Késő délután labdarúgó- mérkőzésen találkoznak a KSE-„öreg- fiúk” az esztergomi „Napsugár” papi válogatottal. Este a Kalocsai Népi Együttes ad műsort a szabadtéri színpadon. Kecskeméten augusztus 20-a alkalmából elismerések átadására kerül sor, csütörtökön délelőtt a HNF megyei bizottságának székházában. Ünnepi köszöntőt mond Stein Ernő kanonok, főesperes, a Katolikus Papi Békebizottság elnöke. A rákövetkező napokban több kecskeméti és környékbeli üzemben baráti találkozókat, tartanak. Vasárnap 11 órától, a városi tanács előtt felállított szabadtéri színpadon, a Kaláris együttes és vendégei adnak műsort. Fellépnek a Kaláka, a kőszegi Ci- róka, a Históriás és a Technikai Szünet együttesek, valamint a Huzella—Tohai duó. A kecskeméti program este utcabállal zárul, közreműködik a Griff együttes. Államalapító királyunk, Szent István szobrát augusztus 20-án avatják fel Szentkirályon. Lantos Györgyi szobrászművész alkotása, a mintegy tíz méter átmérőjű földhalomra helyezett, több mint két méter magas bronzszobor másfél millió forintos költséggel készült el. Fele részben a megyei és a községi tanács hozzájárulásával, fele részben pedig a helyben élők adományaiból. Falugyűlésen döntöttek a szobor helyéről, a választás a katolikus templom közelében lévő térre esett. Egyébként vasárnap kerül sor a felújított szentkirályi katolikus templom szentelésére is. A történelmi nevét két éve visszakapott település lakosságának ünnepi nagygyűlésén Varga Sándor országgyűlési képviselő mond beszédet, és idén is megtartják a hagyományos ökörsütést, valamint az esti utcabált. Kiskunfélegyházán vasárnap ünnepi nagygyűlést tartanak a Szent István- templom előtti téren. Ünnepi beszédet Stein Ernő kanonok, főesperes mond. A városban augusztus 18. és 20. között rendezik meg a félegyházi ifjúsági napokat. Különböző kulturális és sport- eseményekre kerül sor, az esti órákban pedig több helyütt diszkó várja a fiatalokat. Bácsalmáson péntektől vasárnapig háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelnek. Augusztus 18-án délután ünnepi tanácsülést tartanak, majd egy új szakmunkásképző intézetet adnak át a városban. Szombaton délelőtt a helytörténeti múzeumot, vasárnap pedig a backnangi testvérváros ajándékát, egy toronyórát avatnak ünnepélyesen. Kiskunhalason pénteken délután ünnepi megemlékezést tart a városi tanács. Mártán Pongor Béla református lelkész, Kiskunmqjsán pedig Tóth István országgyűlési képviselő mond beszédet az ünnep alkalmából. Baján pénteken fél kettőkor a hűtőházban tartanak nagygyűlést, ennek ünnepi szónoka Gaborják József, a megyei tanács elnöke lesz. A Duna menti városban több kulturális programot, szombat este pedig utcabált tartanak. Kiemelkedő esemény, lesz a hét végén az az ünnepség, amelyre Érsekhalmán kerül sor. Paskai László bíboros, prímás szenteli fel az új, hatmillió forintos költséggel megépített érsekhalmi templomot, melyhez a pénzt a kalocsai egyházmegye, hazai és külföldi hivek, támogatók adták össze. Természetesen nemcsak az említett helyeken, hanem szinte a megye valamennyi településén megemlékeznek a jeles napról. N. N. M. KISKŐRÖSÖN, SZABADSZÁLLÁSON, SEGESVÁRON, VAGY A PUSZTA KÖZEPÉN DOMBORODJÉK-E A SÍR? Olvasóink véleménye a Petőfi-ügyről • Az érdeklődés óriási a Pctőfi-expedíció eredményeit illetően. Tóth Sándor, lapunk fotóriportere a hazaérkezés pillanatait örökítette meg Ferihegyen. Morvái Ferenc és dr. Kiszely István a sajtó képviselőinek gyűrűjében nyilatkozott. Jönnek a levelek Lapunkban továbbra is rendszeresen foglalkozunk a nyári szibériai Petőfi-expedícióval, a barguzini ásatások eredményeivel és az időközben történt fejleményekkel. Híradásaink után rendre érkeznek szerkesztőségünkbe levelek, melyeket olvasóink fogalmaznak meg. Az alábbiakban néhány érdekes véleményt adunk közre. * A kiskőrösi Sz. Jánosné kétszer is postára adta hosszúhosszú levelét. Utóbbiból idézek: „Minden magyarnak az a kérése, hogy a televízió egyenes adásban közvetítse azt a megható díszmenetet, amikor dr. Kiszely és Morvái milliomos a fémdobozban, az állítólagos és feltételezett csontokkal, a hajas koponyával gyalog indul Pestről Kiskőrösre és gyalog érkezik. Utóvégre ők találták meg az állítólagos Petőfit, övék a dicsőség, a diadal, nekik illik elhozni is. Ha ők szégyellik hozni, illetve nem ők hozzák, annak az lesz az oka, hogy ők sem hisznek munkájuk sikerében! Jó lenne, ha már befejeznék, már nagyon unjuk!” Még július végén kaptuk Zs. Ádám Klára sorait: „Mélységesen elítélem a 175. számban megjelent kegyeletsértő, durva címet: Kiskőrösi marakodás Petőfi csontjain, Bolhából elefánt?. Úgy érzem, a magát elefántnak képzelő újságíróból lett bolha, miután nem tudja becsülni, tisztelni a legnagyobb magyar költőnk drága, hősi csontjait, melyet sok millió forint, sok fáradság, sok utánajárás, nagyon sok küzdelem árán végre sikerült megtalálni. Szívesen vettem volna, ha a Petőfi Népe Petőfi népét, a Petőfi Társaság helyi lelkes tagjait keresi fel. A magam részéről igenis követelem, hogy ITT helyezzék örök nyugalomra a város szívében, nem a temetőben!" Kecskemétről Hojsza Mária írt: „Petőfit nem Pesten, nem Kiskőrösön, még csak nem is Kiskunfélegyházán kellene eltemetni, hanem Segesváron, ahol »meg kellett volna halnia«. Petőfi nem szibériai halott, hanem segesvári, s ha egyszer megtalálták földi maradványait, temessék el ott, ahol félezer bajtársa is elesett.” „Petőfi a segesvári csatában esett el. Látták fehér ingben, fekete nadrágban. Harmadmagával temették közös sírba. Ezt hiszem el! — vélekedik a lakiteleki Faragó József, majd tovább folytatja levelét. — Soha nem fogunk egy barguzini ruszkit dicsőíteni, ez kizárt dolog! Mi csak segesvári Petőfit ismerünk!” Kétkedő sorait személyesen hozta szerkesztőségünkbe a szabadszállási Tóth Sándor. Nem ért egyet azzal, hogy Kiskőrösön legyen Petőfi újratemetése. Sokkal inkább szeretné Szabadszállásra vitetni a földi maradványokat. Zárósorai így hangzanak: „Miért akarják egyesek Petőfi földi maradványait száműzni Kiskőrösre? Még magyar földben sem nyugodhat békében? Ha majd bebizonyosodik, hogy valóban Petőfi csontjait találták meg, akkor a temetésnek országos ügynek kell lennie és még egy politikai testület sem határozhatja meg a temetés helyét hatalmi szóval.” * Várható volt, hogy olvasóink véleménye megoszlik. Éppen ezért nem kívánunk megjegyzést fűzni a fenti idézetekhez. Végezetül álljanak itt inkább Petőfi sorai, melyeket Nagybányán vetett papírra 1847. május 25-én, és útirajzai között olvashatók: ,,... Azt óhajtom, hogy ott haljak meg, ahol születtem, az Alföld rónáin, a Tisza—Duna között. Vigyék ki holttestemet messze, messze a világ zajától s a puszták közepén temessenek el, hol sírhalmom, bármily alacsony lenne is, a legnagyobb domb lesz a határon, melyet senki meg nem látogat, csak a bújdosó parlagkóró, a nyári délibáb és az ősz vándor madarai.” Borzák Tibor Kiemelkedő búzatermés, rekordmennyiségű cukorrépa várható Sajtótájékoztató a MÉM-ben A mezőgazdasági termelésről és a hústermelésben, húskereskedelemben az elmúlt hetekben kialakult helyzetről tájékoztatták kedden az újságírókat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője elmondotta: az aratás lényegében befejeződött, a lábon álló kalászos területe már nem éri el a vetésterület egy százalékát. Búzából az üzemek valószínűleg az eddigi harmadik legjobb termést érték el, hektáronként átlagosan 5,27 tonnát takarítottak be. Kiemelkedő, hektáronkénti 6 tonna feletti búzatermelési átlaggal dicsekedhetnek a Komárom és a Fejér megyei gazdaságok. Egyértelműen rekordnak számít az őszi árpa 4,84, a tavaszi árpa 4,45 és a rozs 2,65 tonnás hektáronkénti átlaga. A kalászosokból amelyeknek a takarmányozásban is nagy a szerepük kis híján 8 millió tonna termett, ami 300 ezer tonnával haladja meg a tervezettet, viszont nem éri el az előző évit. A kalászos gabonák felvásárlása még tart, a termények egy részét ugyanis bértárolás formájában a gazdaságok „őrzik”. Ugyancsak megfejelő ütemű az aratást követő munka: a szalma lehúzása, bálázása, behordása, a tarlóhántás. Az őszi belakaritású növények többségének állapota alapjában véve biztató; a kukoricából az előzetes becslések országosan 6,2-6,3 tonnás hektáronkénti átlagot jeleznek. így remény van arra, hogy a kalászosokkal együtt idén összesen 15 millió tonna gabona kerüljön a raktárakba. Kielégítő a napraforgó állapota, a növényt eddig sikerült a betegségektől megóvni. Cukorrépából az utóbbi idők legnagyobb, a hektáronkénti 42 tonnás korábbi rekordot két tonnával meghaladó termésre van kilátás. A zöldségtermelésnek néhány növényt kivéve kedvezett az időjárás, ám árubőségről nem beszélhetünk. Az uborka, dinnye és paprika kivételével nem volt ellátási zavar. Az időjárás az idén a vegetáció teljes időszakában kedvezőtlen volt az uborkára, így a mintegy 3400 hektár nagyüzemi terü(Folytatás a 3. oldalon) NYERS REZSŐ NYILATKOZATA AZ OSZTRÁK TÉVÉBEN A választási esélyekről, a koalícióról A majdani általános választásokon az MSZMP várhatóan a szavazatok több mint egyharmadát meg tudja szerezni, de a szabad választások bármilyen eredményét kész tudomásul venni — jelentette ki Nyers Rezső, az MSZMP elnöke az osztrák televíziónak adott interjújában. A második csatorna hétfő esti híradójában sugárzott beszélgetésben, Paul Lendvai kérdéseire válaszolva, Nyers Rezső kifejtette, hogy az időközi választások alapján nem volna helyes az egész országra vonatkozó következtetéseket levonni. A mostani időközi és a majdani általános választások között az egyik fő különbség, hogy a mostaninál lényegesen több, talán vagy tíz párt fog indulni. Az MSZMP-nek várhatóan az általános választások után is kormányzati felelősséget kell vállalnia, de nem egyedüli pártként, hanem együttes kormányzásban — nyilatkozta Nyers. Nem tartotta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenved, de erre az esetre elképzelhetőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kérdés csak az — tette hozzá —, hogy ez az ország vagy a többi párt érdekét szolgálná-e? Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió elfogadna-e egy koalíciós kormányt az MSZMP vezetése nélkül, Nyers Rezső azt fejtegette, hogy a Szovjetunió Kelet-Európa-politikájában bizonyos dolgok alapvető jelentőségűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem ismerne el egy vele szemben ellenséges rendszert, mint amilyen a harmincas években, a negyvenes évek elején a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai rendszert, megfelelő körülmények mellett, elismerne Moszkva — mondta az MSZMP elnöke, de rámutatott, hogy a jelenlegi kelet-európai helyzet nem érett ahhoz, hogy Magyarország ugyanúgy semleges legyen, mint Ausztria. Az erőviszonyok megváltoztatása bármelyik oldalon destabilizációhoz vezetne — állapította meg. A gorbacsovi politika visszaszorítása esetén nehezebb leniie megvalósítani a magyarországi reformfolyamatot, de nincs közvetlen kapcsolat a kettő között — mondta, s emlékeztetett arra, hogy már a Kádár-korszakban is megmutatkozott ez, amikor Magyarországon nem brezsnyevi gazdaságpolitikát folytattak. A Magyarország és több más szocialista ország közötti problémákat firtató kérdésre válaszolva, az MSZMP elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs szó Magyarország elszigetelődéséről, hanem arról, hogy az állampolgári jogok biztosítását illetően Magyarország továbbfejlődött, a többi országhoz képest előresietett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassabban halad. Nekik is ezt az utat kell járniuk —- mutatott rá. — Magyarország és Románia között nagyon komoly politikai problémák feszülnek, amelyeket jelenleg nem tudunk megoldani — nyilatkozta. Mint elmondta, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján lezajlott kétoldalú magyar—román találkozón Ceausescu elnök ideálisnak, míg a magyar fél problematikusnak minősítette a nemzetiségek romániai helyzetét. A bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban Nyers Rezső úgy nyilatkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nagymarosi rész megépítése ellen szavazna. CÄANK CMM A szibériai legenda nyomában Petőfi = Petro vies? (5. oldal) Azonos-e a szibériai Petrovics a magyar Petőfivel? Milyen volt a költő? Igaz lenne a legenda? Mit mondott a fogászprofesszor? Csank Csaba cikksorozatának utolsó epizódjában a fenti kérdésekre is választ kapunk. Holnap kezdjük lapunk Barguzinban járt munkatársának, Borzák Tibornak az expedícióról szóló cikksorozatát. APUKÁK ÉS TRÜKKÖK Szigorú óvó rendszabályok az újszülöttek érdekében A látogatási tilalom változatlanul érvényben van a kecskeméti Hollós József kórház Izsáki úti épületében, amelyet az újszülöttek körében lázas állapottal járó, valószínűsíthetően vírusfertőzés terjedésének megakadályozására rendelt el a kórház és a Köjál vezetősége. Vasárnapra már 36 újszülöttnél mértek hőemelkedést, lázat, hétfőtől azonban újabb eset nem fordult elő. Mint azt dr. Tempfli Ágnestől, a Köjál főorvosától megtudtuk, hétfőn reggeltől „vadonatúj” szülészeti és újszülöttosztályt nyitottak, szinte steril körülmények közé juttatva a kismamákat, kisbabákat. A veszélyhelyzetet felfogni képtelen apukák egyike-másika minden trükköt bevet, hogy felkeresse feleségét. Ragaszkodásuk azonban egyáltalán nem méltányolható, és saját gyermekük egészségét is veszélyeztetik felelőtlenségükkel. Az újszülöttek védelmét szolgálja továbbá, hogy a szervezet védekezőképességét fokozó gyógyszert (gammaglobulint) kapnak. Hazaengedésükről a körzeti gyermekorvost és védőnőt előre értesítik, s az otthoni körülmények között is fokozott figyelemmel kísérik egészségüket. A „régi” osztályokat folyamatosan fertőtlenítik. Bizakodhatunk, hogy a veszélyt sikerült elhárítani. A vizsgálatok pedig remélhetőleg tisztázzák azt is, hogy a feltételezett vírus- fertőzés okozta-e az elvesztett újszülött halálát. N. M.
