Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 12. AFGANISZTÁN Ellenzéki ellentétek Szebgatullah Modzsaddedi, a pesa- vari központú afgán ellenkormány el­nöke csütörtökön heves támadást inté­zett a szélsőséges nézeteiről ismert kül­ügyminisztere, Gulbaddin Hekmatiar ellen, mondván, hogy az amerikai ka­tonai segélyek felhasználásával szerve­zete több száz rivális mudzsahedet és ártatlan afgán polgárt mészárolt le. A mérsékeltebb szárnyat képviselő kormányelnök szerint gz ellenzéki ka­binet eredményesebb lenne, ha kiválna belőle a miniszter. Az Afgán ellenkormányzat vezetője szerint az elmúlt tíz évben Gulbaddin Hekmatiar, a radikális Hizb-i-Iszlámi szervezet vezetője részesült a legna­gyobb fegyveres támogatásban az Egyesült Államok részéről, holott az afgánok többsége nem őt támogatja. Csoportját azzal vádolták, hogy július 9-én Afganisztán északi részén megöl­ték a Dzsamiat-i-Iszlámi rivális csoport harmickét fegyveresét. Burhanuddin Rabbani, az utóbbi szervezet vezetője akkor követelte a külügyminiszter ki­zárását az ellenkormányból. Az afgán fegyveres ellenzéken belüli régi keletű — a többi között vallási, politikai és hatalmi indítékú — ellenté­tek az utóbbi időszakban amiatt éle­ződtek ki, hgy Gulbuddin Hekmatiar saját pozíciója megerősítése érdekében mielőbb választásokat szeretne kikény­szeríteni Afganisztánban és a környező menekülttáborokban. A katonailag legerősebb Hizb-i-Iszlámi szervezet ve­zetője a közelmúltban kilátásba helyez­te, hogy kivonul a kormányból, ha az nem szervezi meg a választásokat, ame­lyekre a mérsékeltebb szárny szerint még nem érett meg az idő. Gulbuddin Hekmatiar nem tudta megbocsátani szövetségeseinek, hogy nem őt válasz­tották meg az afgán ellenkormány fejé­nek. JAPÁN Új kormányfő, új botrány Alig eskették fel Japán új — három hónapon belül immár harmadik — kormányfőjét, máris új botrány felhői sűrűsödnek fölötte a politika égboltján. A már szinte megszokottá vált „kormányfők botrányai” szókapcsolat a jelek szerint továbbra sem kerül le a lapok címoldalairól. A japán újságok pénteken kiteregették egy helyi lap értesülése alapján, hogy Kaifu Tosiki miniszterelnöknek — huszonkét éve tartó házasságából született fia és lánya mellett — van egy törvénytelen lánya is egy volt manökentől. A hírt először a kormányfő választókörzetében megjelenő Nagoya Times kürtölte szét. Kaifu Tosiki pénteken — egy héttel az eredeti.hír megjelenése után — „teljesen alaptalannak” nevezte a lap beszámolóját és követelte, hogy a Nagoya Times kövesse meg őt. Kérdéses azonban, hogy a sajtót ezzel hallgatásra bírja-e. Az „eltitkolt gyermek” állítólag már tízéves és ha létezik, hát előbb-utóbb felbukkan­hat. Az pedig aligha kétséges, hogy a lapok mindent meg fognak tenni a miniszterelnöki cáfolat megcáfolására, ha másképp nem: az anya és a gyermek felkutatásával. A közéleti tisztaság „garde-dame”-jaként fellépő japán sajtó újkeletű leleplezési buzgalma néhány éve még korántsem volt ilyen magától érte­tődő és a japán politikusok kockázat nélkül megengedhették maguknak, hogy szeretőt tartsanak ki vagy hatalmi helyzetüket homályos pénzügyi manipulációkkal szilárdítsák meg. Időközben azonban az országot 1955 óta kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) botránykővé vált a választók többségének szemében, aminek világos jele volt a július 23-ai szenátusi választásokon elszenvedett csúfos veresége is. Unó Szószuké, mint ismeretes, azért volt kénytelen távozni, mert kiderült róla, hogy egy gésát tartott ki. Elődje, Takesita Nobo,nj, .beleke­veredett a Recruit cég körüli megvesztegetési botrányba. Az 1982—87 között miniszterelnökösködő Nakaszone Jaszuhiro ugyanebbe a skanda­lumba bukott bele. KÍNA: ÓLOM A TINTÁÉRT PEKING Súlyos ítéleteket hozott a pekingi bíróság annak a három fiatalembernek az ügyében, aki tintával és festékkel öntötte le május 23-án Mao Ce-tung nagyméretű képét a Tienanmen téren. A bíróság „ellenforradalomra való bújtogatásban es rombolásban” találta őket bűnösnek. Egyiküket halálra, a másik két személyt pedig 20, illetve 16 évi börtönbüntetésre ítélte. Hírügynökségi beszámolók a drákói szigorúságú ítéletek mellett arról is tájékoztatnak, hogy a szokásosnál korábban, már a napokban megkezdő­dött az oktatás a kínai egyetemeken. A diákoknak pótolniok kell a meg­mozdulások miatt elmaradt tananyagot és intenzív politikai kurzusokon kell részt venniök. A főleg értelmiségieknek szánt Kuangming Zsipao lap beszámolója szerint az egyetemi hallgatóknak elemezniök kell a kommunista pártnak az „ellenforradalmi zavargások” vizsgálatával foglalkozó dokumentumát és önvizsgálatot gyakorolniok. — A felsőoktatási intézményekben erősíteni fogják az ideológiai munkát — írja a lap. A tudományegyetemen és a műszaki egyetemen e hónap 7 —9. között a diákok már részt vettek egy intenzív kurzuson, hogy „elmé­lyítsék ismereteiket a zendülésről”. Az egyébként eddig is kötelező politikai oktatás jóval intenzívebb lesz a diákmegmozdulások bölcsőjéneK tartott pekingi Csinghua egyetemen, ahol korábban a diákmegmozdulások veze­tője tanult, valamint a Népi Egyetemen. A Csinghua végzős diákjai egyéb­ként csak akkor kaphattak diplomát, ha intenzív politikai tanfolyamokon . vettek .részt, és számot adtak a diákmegmozdulások kirobbanása óta foly­tatott tevékenységükről. • Teherautóval szállítanak kivégzésre 18 bűnözőt, köztük korrupt rendőrö­ket. (MTl-telefotó) Jugoszláv nyilatkozat az amerikai szenátus határozatairól Az amerikai szenátus múlt hét végi Jugoszlávia-ellenes határozata a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatok ellen irányul és azokban kétségkívül komoly nehézségeket fog okozni —jelentette ki Belgrádban a szövetségi külügy­minisztérium szóvivője. Ivó Vaigl visszataszítónak nevezte a határozatot, amely szavai szerint ultimá­tumszerűén követeli a jugoszláv kormánytól, hogy biztosítsa az emberi jogokat, részesítse közkegyelemben a politikai foglyokat és vonja vissza a nacionalista- soviniszta kijelentéseiért 1981-ben, Zágrábban börtönbüntetésre ítélt (jelenleg külföldön tartózkodó) Dobroszlav Paraga elleni vádakat. Az amerikai szenátusi határozat rosszindulatú állításokon alapszik — állapítot­ta meg a szóvivő, és közölte, hogy az ügyben a washingtoni jugoszláv nagykövet­ség már két alkalommal is erélyesen tiltakozott a State Department-nél. A Kukcse Szenghvál megmondja Észak-koreai értékelés Magyarországról PHENJAN A Pravda a titkos okmányokról Az 1939. augusztus 23-án alá­írt szovjet ...nemet megnemtá­m adási szerződés az adott idő­szakban normális politikai lépés volt: a Szovjetunió biztonságá­nak védelmét szolgálta. Ugyan­akkor a szerződéshez szeptember 28-án fűzött titkos záradékok el­távolodást jelentenek a lenini kül- olitíkai elvektől. Jóllehet a fit­os dokumentumok aláírására kényszerítő körülmények hatásá­ra került sor, céljuk pedig az volt, hogy a balti államokat megóvják a nemet támadástól, de a cél meg­valósítása érdekében a jogi nor­mákat megengedhetetlenül fel­rúgták. A pénteki Pravda ismer­teti annak a kerekasztal-beszélge- tésnek az eredményeit, amelyet a szerkesztőség a második világhá­ború kezdetének ötvenedik év­fordulója alkalmából rendezett tudósok, történészek és újságírók részvételével. Az írásból kiderül, hogy való­ban léteznek titkos okmányok, amelyeket az 1939-es szovjet— német szerződéshez csatoltak. A vitában elhangzott, hogy bár nem lehet összehasonlítani a fa­siszta Németországot és az akko­ri Szovjetuniót, politikai intéz­ményrendszerük majdnem meg­egyezett. Hiszen egy államot nemcsak gazdasági-politikai be- rendezkedese és uralkodó tulaj­donviszonyai jellemeznek, ha­nem politikai intézményei és a ha­talom gyakorlásának módszerei is ...hangsúlyozta az egyik hoz­zászóló. Ezzel lehet magyarázni a szeptember 28-án aláírt megálla­podást, a barátságról és a határ­kérdésekről aláírt titkos záradé­kokat. A Szovjetunió nem hadvi­selő félként kötött barátsági szer­ződést a háborúban álló fasiszta állammal, akkor, amikor a Szov­jetunió nemzeti érdeke a semle­gesség megőrzése és a német tá­madás visszaverésére való felké­szülés volt —<* olvasható a Pravdá­ban. Különösen napjainkban egy állam biztonsági érdekeit nem le­het más államok rovására érvé­nyesíteni és mindenképpen tekin­tetbe kell venni a nemzetközi jogi normákat — hangsúlyozta a be­szélgetést összegezve R. Muller- son, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Állam- és Jogtudo­mányi Intézetének munkatársak. A Kukcse Szenghvál („Nemzetközi Élet”) című KNDK-folyóirat „A szoci­alizmus ügyének ártó veszélyes fejlemé­nyek” címmel magyarországi elemzést közöl és ebben azt állítja, hogy az MSZMP „reakciós eszméket olt a la­kosságba.” A folyóirat bevezetésül Nagy Imre újratemetésére emlékeztet, majd a Romania Libera című román lapot, Jan Fojtikot, a CSKP KB tagját és Joachim Hermant, az NSZEP PB tagját idézve, ellenforradalommal fe­nyegető és a szocializmus felszámolásá­ra irányulónak minősíti a közelmúlt magyarországi eseményeit. — Jelenleg — fejtegeti a lap — az MSZMP a politikai pluralizmust han­goztatva lemond az államigazgatás és az egész társadalom fölött gyakorolt vezető és ellenőrző szerepéről, forra­dalmi küldetéséről. Az MSZMP-n kí­vül mintegy tíz párt jött létre, amelyek a hatalom megragadására törekszenek. Feloszlott a párt utánpótlását biztosító KISZ. A magyar szocialistaellenes erők azt hangoztatják, hogy a szocialis­ta országokban nem létezik demokrá­cia és szabadság. A néphatalmat rend­őrállamnak nevezik és ragaszkodnak ahhoz, hogy az alkotmányból töröljék a szocializmus kifejezést. Világos — írja a folyóirat —, hogy mi lesz a követ­kezménye annak, ha nem hiúsítják meg e kísérleteket. — Magyarországnak az a becsvá­gya, — idézi a szerző a Scinteia című lapot —, hogy kisajátítsa a felelősséget a Romániában élő magyar nemzetiség sorsáért. Április közepén Magyaror­szág beavatkozott Csehszlovákia ügye­ibe is, azzal, hogy a televízióban kétszer is közvetítették-a 68-as prágai tavasz főszerepelőjével készített interjút. — A jelenlegi magyarországi helyzet* sú­lyos tanulságokat hordoz: a kommu­nistáknak és a nemzetközi munkásosz­tálynak a végsőkig harcolniuk kell a szocializmus és a kommunizmus győ­zelméért. Az Evangélikus Világszövetség a román kérdésről Augusztus első napjaiban tartotta évi ülését Genfijén az Evangélikus (Lutheránus) Vi­lágszövetség vezető testületé, s más nemzetközi ügyek mellett első ízben foglalkozott az erdé­lyi menekültek helyzetével. A világszövetség konferenci­ájáról hazatérő Nagy Gyula evangélikus püspök az MTI ér­deklődésére elmondta: a világ- szövetség az ő kérésére vette fel napirendjére a román kérdést, a Magyarországra menekülő er­délyiek problémáinak megvita­tását. Több bizottságban is részletesen foglalkoztak a kér­déskörrel, s végezetül az Evan­gélikus Világszövetség felhívta a mintegy 55 millió evangélikust képviselő, összesen 105 tagegy­házát, hogy kísérjék figyelem­mel az emberi jogok romániai megsértésének tényeit, segítsék a kisebbségek ügyének békés megoldását, s nyújtsanak anya­gi támogatást a menekültek egyházi gondozásához. (MTI) Harcok Bejrútban Huszonhármán vesztették életüket Bejrútban a Michel Aun vezette libanoni kato­nai kormány egységeinek és a szíriai alakulatoknak csü­törtökön kiújult összecsapá­saiban. A sebesültek száma legalább 140. A szemben álló felek ti­zenkét órán keresztül raké­tazáport zúdítottak egymás állásaira. Súlyos károkat szenvedett az amerikai és a francia nagyköveti reziden­cia. Belövések érték a szov­jet kulturális központot is. A csütörtöki harcok nyo­mán már ötszázhetvenegyre emelkedett a keresztény csa­patok és a szír hadsereg kö­zött öt hónapja kezdődött csatározások áldozatainak száma Libanonban. Szovjet tévéstáb Izraelben Ajavuló szovjet—izraeli viszony jele, hogy húsz év óta először szovjet tévéstáb forgat Izraelben. A szovjet újságírók katonai kísérettel ugyan, de elutazhattak Ciszjor- dániába, és ott riportot készítettek az arab lakossággal. A stáb interjúso­rozatot vett fel olyan, az örményországi földrengéskor szerrencsétlenül járt sebesültekkel is, akiket Izraelben kezeltek. A tévés csoport programjában szerepel ezenkívül interjúk készítése Jichak Samir kormányfővel, Mose Arensz külügyminiszterrel és Simon Perez pénzügyminiszterrel. A riportsorozatot esti főműsoridőben mutatja majd be a szovjet televí­zió. BONNI SA.JTOERTEKEZEET Magyarországi fáradozások az NDK-menedékkérők ügyében Az NSZK kormányának és kül­ügyminisztériumának szóvivői pénteken teljes diszkréciót kértek azokkal a budapesti diplomáciai erőfeszítésekkel kapcsolatban, amelyek az NSZK nagykövetségén tartózkodó és az NSZK-ba távoz­ni kívánó NDK-állampolgárok helyzetének megoldására irányul­nak. A szövetségi kormány képvise­lőinek rendszeres sajtóértekezletén Norbert Schäfer, a bonni kabinet szóvivője a külügyminisztérium il­letékeséhez, Hans Schumacher külügyi szóvivőhöz utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az NSZK miként értékeli a dr. Nagy Károly ezredes előző napi budapesti belügyminisztériumi saj­tóértekezletén elhangzottakat az NDK-állampolgárok helyzetének kezelésére vonatkozólag. Schumacher — a kérdés közvet­len megválaszolása elől kitérve — rendkívül érzékenynek és nehéz­nek minősítette a problémát. Ez — megállapítása szerint — az NSZK kormányától megköveteli, hogy a legnagyobb mértékű diszk­récióval és felelősségtudattal jár­jon el diplomáciai síkon. Az NSZK hírközlése — elsősor­ban a televízió és a rádió -— tény­szerűen ismertette a budapesti nemzetközi sajtóértekezleten el­hangzottakat. Mind a ZDF tévéál­lomás, mind a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádiója idézte az ezredesnek azt a közlését, hogy humanitárius megfontolásból elő­ször csak figyelmeztetik, de nem büntetik meg azokat az NDK- állampolgárokat, akiket a magyar határőrizeti szervek tetten érnek határátlépési kísérlet közben. Út­levelükbe csak az ismételt menekü­lési kísérletnél bélyegeznek be megjegyzést. A Deutschlandfunk pénteki je­lentésében megjegyezte, hogy az NDK hírközlése nem tért ki az első határátlépési kísérletnél tanúsítan­dó humanitárius magyar magatar­tásra, és csak az intelmeket ismer­tette. Pénteki nyilatkozatában mind Wolfgang Mischnick, a Sza­baddemokrata Párt (FDP) parla­menti csoportjának elnöke, mind pedig a szociáldemokrata (SDP) dr. Jürgen Schmude képviselő, a németországi evangélikus egyház elöljárója mértéktartásra és józan­ságra intette a nyugatnémet közvé­leményt és a sajtót az NDK-mene- kültek problémájának kezelésé­ben. A Süddeutsche Zeitung című te­kintélyes müncheni napilap pénte­ki számának belgrádi tudósításá­ban azt ajánlotta Magyarország­nak, hogy a menekültek ügyében kövesse Jugoszlávia gyakorlatát. Jugoszlávia ugyanis, amely már 1960-ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi megállapodáshoz, a gyakorlatban a belgrádi ENSZ- menekültbiztosra ruházta át azt a jogát, hogy a megállapodás kereté­ben döntsön a politikai menekül­tek státusának elismeréséről. A személyi jövedelemadó első évének tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról) a vállalkozók ugyanis több olyan, a jövedelmet tulajdonképpen csökkentő lehetőséggel élhetnek, amivel a munka- viszonyban álló „átlagpolgár” nem. (Például a bevitt vagyon költségként való leírása, tartalékolás stb.) Adóelő­leg-visszatérítést több mint 19 ezren kaptak, összesen 58 millió forintot. Az adóbevallási nyomtatvány nem látszott túlságosan bonyolultnak, a ki­töltők 15 százaléka azért mégis köve­tett el benne hibát, például elfelejtette aláírni. A megyei adófelügyelőség munkatársai egyszerűbb esetekben csak értesítik az ügyfelet, hogy hibáját kijavították, a bonyolultabbaknál fel­kérik, hogy fáradjon be a kecskeméti Klapka utcába. Az úgynevezett önreví­ziós módszerrel a megyében eddig több mint ezren éltek. Az adófizető polgár öt évig bármikor ellenőrizheti saját beval­lását, javíthat rajta vagy csatolhat hoz­zá időközben kézhez kapott igazoláso­kat. Adóhiány esetén nem bírságot, ha­nem havi kétszázalékos önellenőrzési pótlékot kell fizetnie, a kimutatott többletet pedig 30 napon belül visszafi­zeti neki az adóhatóság. Aki ellen vi­szont már vizsgálat folyik, az annak befejezéséig nem élhet az önellenőrzés jogával. Az adófelügyelőség idén összesen 670 vizsgálatot végzett, ezek kilencven százaléka járt kisebb-nagyobb ered­ménnyel. Az eredmény azt jelenti, hogy a revizorok nagyobb összegű jövedel­met, s ennek következtében nagyobb adót állapítottak meg, mint amennyit a vizsgált adóalany bevallott. A szán­dékos csalást, mondják az adófelügye­lőségen, nagyon nehéz bizonyítani. Gondatlanságból vagy figyelmetlen­ségből is lehet adót „rövidíteni”, ami azonban nem mentesít a különbözet kifizetésétől, legfeljebb az adóhatóság „méltányosságból” nem állapít meg bírságot. A megyében idén összesen 1900 vizsgálatot terveznek. Elsősorban azokat az állampolgárokat keresik fel a revizorok, akiknek adóbevallása „sántít”, például feltű'hően magas ösz- szeg szerepel a költségelszámolás rubri­kájában. Az adócsalás tényét a ható­ságnak kell bizonyítania. Az adóalany peres úton szerezhet érvényt igazának, amennyiben kifogásolja a felügyelőség megállapításainak jogszerűségét vagy összegét. A láthatóvá tett láthatatlan jövedel­mekről nem kaptunk megyei adatokat. Az országos összesítés szerint minden­esetre a benzinkutasoknak és a pincé­reknek adják a legtöbb borravalót, az orvosok átlagosan, havonta 1250 fo­rint hálapénzhez jutnak. A kisiparosok, kiskereskedők, egyé­ni vállalkozók száma nem csökkent a megyében, nagy volt azonban a fluktu­áció, azaz a cserélődés. Az egyéni vál­lalkozók számára az új adózás nem kedvezőtlenebb, mint az eddigi —> ez derül ki a bevallásokból. A vállalkozók többsége az szja szerint adózik, alig néhány ezrelékük választotta VÁ­NY A-t, vagyis a vállalkozási nyereség­adót. A személyi jövedelemadó teljes egé­szében tanácsi bevétel, minden telepü­lés visszakapja a lakosai által befizetett adót. Bács-Kiskun megye települései tehát 2,5 milliárd forintot. Ez az összeg 800 millió (becslések szerint jövőre ta­lán 1 milliárd) forinttal kevesebb, mint az eddigi, fejkvóta szerinti tanácsi for­rások. Ámi a megyének egy részről elő­nye — a fejlett mezőgazdasági kister­melés —, az más részről, úgy tűnik, hátrány, mivel ez a tevékenység jelen­tős adókedvezményt élvez. (Bár azt még nem számították ki, mennyivel lesz több a megyében befolyt adó, ha a kistermelők kevesebb kedvezményben részesülnének.) A kieső 800 milliót idén állami támogatással pótolják, de jövő­re, mint ismeretes, az állami támogatás rendszere is megváltozik. M. A. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Szovjet—amerikai tárgyalások a nukleáris és űrfegyverekről Az atomfegyverek és az űrfegyverek témakörében zajló genfi szovjet—ame­rikai tárgyalások XI. fordulója külö­nösen fontos volt, mert azon, a tárgya­ló felek álláspontjának kifejtése során elhangzott az új amerikai kormány ál­lásfoglalása. A mindeddig vitatott alapvető kérdések közül a vita nyomán néhány esetben sikerült kimozdulni a holtpontról — mondotta Jurij Nazar- kin nagykövet, a szovjet tárgyaló kül­döttség vezetője pénteken moszkvai sajtótájékoztatóján. Az űrfegyverek témakörében elké­szített megállapodástervezetek szövege nem változott. Itt a felek már a kérdés megközelítésében is igen messze állnak egymástól, így nem lehet közelíteni az álláspontokat. A szovjet fél abból in­dul ki, hogy a hadászati védelmi és támadófegyverek között objektív kap­csolat van, éppen ezért a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentése csak az ABM-szerződés figyelembevételével, annak betartásá­val lehetséges. Ezen a tárgyalási fordulón részlete­sen foglalkoztak a gyanúra alapuló ellenőrzések kérdésével. A szovjet fél lépéseket tett az álláspontok közelíté­sének irányába — mondotta végezetül Nazarkin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom