Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-08 / 185. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 8. MAGYARORSZÁG El nem kötelezettek csúcstalálkozója Az él nem kötelezett országok koordinációs irodája úgy határozott, hogy a magyar kormány képviselőjét vendégként meghívják a mozgalom állam- és kormányfőinek 9. konferenciájára, amelyet szeptember 4. és 7. között tartanak Belgrádban. A meghívólevelet a szervező Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nevében Budimir LonCsar szövetségi külügyminiszter hétfőn elküldte Horn Gyula külügyminiszter címére. Loncsar a levélben hangoztatja, hogy a mozgalomban nagyra értékelik Magyarország érdeklődését az el nem kötelezettek tevékenysége iránt. Budapesten Bényi József külügyminiszter-helyettes az MTI kérdésére megerősítette, hogy Horn Gyula tárgyalásokat folytatott a közelmúltban Loncsarral erről az ügyről és hogy a magyar fél érdeklődéssel várta a koordinációs irodának a meghíváshoz szükséges döntését. A Szolidaritás továbbra sem vállalja a koalíciót A lengyel Szolidaritás parlamenti csoportjának vezetője elvetette a LEMP-pel alkotott kormányzati nagykoalíció gondolatát. Bronislaw Geremek a szervezet lapjának, a Gazeta Wyborczának hétfői számában kifejtette: Czeslaw Kiszczak miniszterelnök szombaton javasolta neki a közös kabinet megalakítását, ő azonban ismertette a Szolidaritás- „jól ismert álláspontját, amely szerint a mozgalom kész kormányt alakítani, de nem lép be a kommunista párt által alakított kormányzatba”. A Szolidaritás attól tart, hogy ha a politika teljes ellenőrzése nélkül elfogadna néhány gazdasági tárcát, a közvélemény a szervezetet fogja támadni az életszínvonal további romlásáért. Mélyülő repedések mutatkoznak a Szolidaritásban, amelynek Lech Walesával szemben álló szárnya vasárnap Szczecinben héttagú titkársá­got választott. A Szolidaritásnak az északnyugat-lengyelországi kikötő­városban tanácskozó belső ellenzéke vasárnap nyilatkozatban ítélte el az élelmiszerárak ugrásszerű emelését, amely egy új tömeges sztrájkhullá­mot válthat ki. „Az élelmiszergazdaság úgynevezett piacosítása tragikus helyzetbe sodorta a dolgozók széles tömegeit, ami jogos önvédelmi akciókhoz vezet és egy új tömeges sztrájkhullám érthető veszélyét idézi fel” — hangoztat­ja a nyilatkozat. Súlyos gondok Crna Gorában A Crna Gora-i Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága hétvégén megtartott ülésén aggasztónak értékelte a félmillió lakosú ju­goszláv tagköztársaság jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetét és a föde­ráció szerveihez fordult segítségért. A plénum megállapította: a hosszú éveken át felgyülemlett, megoldat­lan gazdasági-társadalmi problémák napjainkban riasztó méreteket öl­töttek. A Crna Gora-i gazdaság teljesen kimerült, a lakosság jelentős része pedig a nyomor szintjére jutott. A testület sürgette, hogy a szövetsé­gi kormány első lépésként egyenlítse ki az árfolyamkülönbözetből adó­dó, Crna Gorát elviselhetetlenül sújtó terheket. Sürgős intézkedéseket kell tenni a nyugdíjasok és hadirokkantak életkörülményeinek javítására is. | Momir Bulatovics, a Crna Gora-i Kommunisták Szövetségének az elnöke azt javasolta, hogy a köztársaság nagyobb városaiban a Vöröske­reszt létesítsen népkonyhát az éhezők számára. Egy belügyi alkalmazott öngyilkossága Tovább gyűrűzik a kubai kábítószerbotrány Öngyilkosságot követett el a kubai belügyminisztérium egyik magas rangú illetékese. Tettét súlyos depresszióval indokolta —jelentette vasár­nap a kubai központú Prensa Latina latin-amerikai hírügynökség. A híradás szerint Rafael Alvarez Cueto ezredes, a belügyminisztérium pénzügyi csoportvezetője családtagjainak és munkatársainak hátraha­gyott levelében öngyilkosságát súlyos depresszióval magyarázta. A Pren­sa Latina a Juventud Rebelde ifjúsági lapra hivatkozva azt közölte, hogy az ezredes ellen nem folyt bűnvádi eljárás. A kubai belügyminisztérium a havannai kormány eddigi egyik legsú­lyosabb válságának főszereplője. Számos vezető tisztségviselőjéről bebi­zonyosodott, hogy korrupciós bűncselekményeket követtek el és kábító­szer-kereskedő csoportokkal álltak üzleti kapcsolatban. • PALESZTIN VALUTA. A palesztinok azt tervezik, hogy saját nem­zeti valutát bocsátanak ki: a palesztin fontot — közölte a WAFA, a PFSZ hírügynöksége. A WAFA jelentése szerint a nemzeti valuta létrehozására és az ahhoz szükséges anyagi eszközök előteremtésére Jasszer Arafat, a PFSZ Végre­hajtó Bizottságának az elnöke, a tavaly kikiáltott önálló palesztin állam feje tett javaslatot a PFSZ legnagyobb tagszervezete, a Fatah tuniszi kongresszusán. Egyebek között azt kérte, hogy a Fatah minden tagja adományozzon egy aranygyűrűt vagy egy érmét a palesztin nemzeti valuta aranyfedezetének a megteremtésére. A kongresszuson jelenlévő delegátusok a kezdeményezést egyhangúlag elfogadták. Elkészült az MSZMP új programjának tervezete Pozsgay Imre Szombathelyen Befejezte munkáját az MSZMP új prog­ramját előkészítő bizottság, az alapdokumen­tum tervezetét a jövő héten nyilvánosságra hozzák — jelentette be Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja, államminiszter hétfőn délután Szombathelyen, az MSZMP Vas me­gyei bizottságának székhazában tartott politi­kai fórumon. Pozsgay Imre mintegy 500 főnyi hallgatóság előtt a pártnak az ország szem­pontjából sorsdöntő feladatairól, közöttük is elsősorban az időközi parlamenti választások tapasztalatairól beszélt. A választási eredményekben, mint hangsúlyozta, nincs semmi meglepetés, s szerinte valódi új információ sincs bennük. Realista szemlélettel ugyanis már rég észre kellett venni, hogy az MSZMP-vel szemben egyfajta negatív közmegegyezés alakult ki a társada­lomban. A veszélyt az jelenti ebben a helyzet­ben, hogy a választópolgárok többsége — a politikai nyilvánosság eddigi hiá­nya miatt — nem tudja felmérni, hogy a kormányzó párt teljes elutasítása után lesz-e kormányzókepes erő, amely a helyére állhat. Pozsgay Imre úgy ítélte meg, hogy jelenleg az MSZMP és az ellenzék egy­aránt felkészületlen a választásokra és a plurális társadalmi berendezkedésré, a felkészültség azonban, mint mondot­ta, rövid idő alatt megteremthető. Az MSZMP-nek mindenekelőtt megújulási szándékát és készségét kell a társadalom számára elfogadható mó­don bizonyítania. Tanúságot kell ten­nie arról, hogy új erőként es új módon képes az ország és a nemzet érdekeinek szolgálatára. E tekintetben hallatlanul nagy a jelentősége a pártkongresszus­nak, amelyet egyértelműen a tagság kényszerített ki. Az országos fórumnak - Pozsgay Imre szerint három alap­vető műveletet kell elvégeznie. Elsőként össze kell foglalnia és szen­tesítenie kell a kongresszusnak a párt új politikai koncepcióját. Az MSZMP- nek ezen belül tisztáznia kell viszonyát önnön múltjához és az elmúlt négy év­tized történéseihez. Az eddigi bátorta­lan, következetlen lépések után a leg­felsőbb pártfórumon kell kifejezésre juttatni, hogy nem taktikai megfonto­lások, s nem a hatalom átmentésének szándéka késztette az MSZMP-t a poli­tikai nyitásra, hanem a valódi megúju­lás tisztességes szándéka. A kongresszus másik döntő feladata: meggyőző programot alkotni az ország gondjainak megoldására. E tekintet­ben nehezíti a helyzetet — s a választó- polgárok döntését is , hogy az MSZMP és az ellenzéki pártok prog­ramja szükségképpen hasonló lesz egy­máshoz, hiszen ugyanazon problémák megoldása a cél. Ezért nem baj, sőt kívánatos, ha mindkét fél a megkülön­böztető jegyeket hangsúlyozza. A harmadik fontos teendőként a párt szervezeti megújulását és személyzeti politikájának gyökeres megváltoztatá­sát említette Pozsgay Imre. Olyan szer­vezeti és működési rendet kell kialakíta­ni, amely visszaadja a kezdeményezés és a cselekvés jogát a párttagságnak. Lehetőséget kell teremteni arra is, hogy végre tisztázódjék: valójában hány pártból áll az eddigi egyetlen párt —- mondta Pozsgay Imre. Meg kell adni a jogot azoknak, akik az MSZMP új programjával nem tudnak teljesen azo­nosulni, hogy más politikai szerveződé­sekbe tömörüljenek, de minden rosszal­lás vagy egyéb következmény nélkül. Más kérdések kapcsán állást foglalt amellett, hogy egyetlen pártnak se lehes­sen saját fegyveres testületé. A nemzeti fegyveres erők és testületek kötelékein belül ne működjenek pártszervezetek; s megfontolásra ajánlotta, hogy az igaz­ságszolgáltatásban dolgozók személyük­ben is legyenek függetlenek apártoktól. A Hazafias Népfront és az altala is kez­deményezett Demokratikus Magyaror­szágért mozgalom viszonyát jellemezve kifejtette, hogy nem egymást helyettesítő vagy kizáró szerveződésekről van szó, csupán tágabb lehetőséget, új terepet kell nyitni mindazok számára, akik a nemzet felemelkedését nem pártok kötelékében kívánják szolgálni. (MTI) Kérjük, jelentkezzen! Szombaton este 18 órakor Kecskeméten, az Arany János utcában egy — feltételezhetően — tacskó megharapott egy két és fél éves kislányt. A kutya gaz­dája a helyszínen azt mondta, hogy az állat be van oltva, de a gyermek édesanyjának a kutya oltási bizonyítványát be kell mu­tatnia ahhoz, hogy kislánya ne kapjon veszettség elleni védőol­tást. Az édesanya, Uhljár Pálné, kéri az ismeretlen kutya gazdá­ját, hogy az oltási lapot a megyei Köjálhoz (Kecskemét, Ady E. u. 19.) még ma, kedden vigye be, vagy Uhljár Pál lakásán (Kecs­kemét, Nyíri u. 15., IV/141.) ad­ja le. MDF-elnökségi ülés — A Magyar Demokrata ,Fórum Elnöksége hétfői ülésén örömmel nyugtázta és pozitívan ítélte meg a hétvégén lezajlott időközi választáso­kat. Úgy látja, hogy a választók nagy többsége támogatja a helyi szerve­zetek által jelölteket, illetve az MDF programját. Egyebek között erről beszélt Szabad György, az MDF Elnökségének tagja, az MTI munkatár­sának kérdéseire válaszolva. Mint mondta, a választások igazolták az MDF reményeit. Az elnökség ennek ismeretében önhittség nélkül tekint az elkövetkező országos vá­lasztások elé, hiszen az MDF számára nyújtott támogatás a magyar nép többsége részéről a demokrácia igenlését jelenti. Az elnökség tisztában van azzal, hogy az elkövetkező választásokon más demokratikus, ellen­zéki erőkkel is osztoznia kell az eredményekben, ám bízik abban, hogy ezek az erők képesek lesznek együttesen az ország demokratikus megújí­tására. Az MDF úgy ítéli meg, hogy egy megújuló és demokratikus többpártrendszert vállaló MSZMP-nek is szerepe lesz Magyarország szabad választásokra épülő közéletében. Az elnökség nem szabott feltételeket a jelöltállításhoz, de természetes­nek vette, hogy az egyes szervezetek olyan programmal állnak elő, amely összhangban áll az MDF országos szervezetinek programjával. Az el­nökség megítélése szerint a választásokig nincs realitása a koalíciónak, utána pedig az akkori politikai körülmények határozzák majd meg, hogy a különböző pártok között milyen kapcsolatok alakulnak ki. Amennyi­ben a pártközi tárgyalások megegyezéssel végződnek, remény van a pártok közötti korrekt viszony kialakítására, demokratikus versengésre es együttműködésre. Az elnökség úgy határozott, hogy az időközi választások tapasztalata­iról augusztus 9-en, szerdán tájékoztatja a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit az MDF Ó utcai központjában. (MTI) Eltérő vélemények a gépkocsielőleg értékmegőrzésére szervezett akcióról Konvertibilis valutát csak az útlevél tulajdonosának szolgáltatnak ki A valutaeladó helyek utazási célra konvertibilis valutát csak közvetlenül az útlevél tulajdonosa részére szolgáltatnak ki. Erre a korlátozásra a Magyar Nemze­ti Bank szerint azért van szükség, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. A családtagok (szülő, házastárs, gyermek) egymás részére akkor vált­hatják ki a valutát, ha az említett csa­ládtagi kapcsolat az útlevelet (útlevele­ket) bemutató személyi igazolványából megállapítható. Ilyen esetekben tehát az útlevélen kívül a valutát megvásáro­lónak személyi igazolványát is be kell mutatnia. Ha a személyi igazolványból ez a családtagi kapcsolat nem állapítható meg, az útlevél tulajdonosa által adott okmányszerű meghatalmazás (két tanú által aláírt meghatalmazás és a megha­talmazó személyi igazolványa) is szük­séges a valuta megvásárlásához. (MTI) Eltérőek a vélemények a gépkocsi­előleg értékmegőrzésével kapcsolatos magyar hitelbanki akcióról. Mint isme­retes, a Merkur és a Magyar Hitelbank megállapodást kötött, hogy az MHB a nála elhelyezett személygépkocsielőleg- letétek értékét megőrzi. A bank meg­ígérte, hogy a több mint egyéves lekö­tés esetén a jelenlegi 6 százalékos ka­maton túl —- a gépkocsi árának emelé­se esetén — árkülönbözeti térítést fizet. Az akció meghirdetését követően nem sokkal azonban megjelent a Pénz­ügyminisztérium tiltó közleménye, mi­szerint: a Minisztertanács külön dönté­se nélkül a személygépkocsi-igénylési letét utáni kamat nagysága nem változ­hat. Erre egyébként azért sincs lehető­ség, mert az OTP-nél lekötött letétállo­mány a kedvezményes kamatozású la­kásépítési és -vásárlási hitelek fedezeté­ül szolgál. Ha ezeket a pénzeket az OTP-től kivonná a lakosság, akkor el­kerülhetetlenné válna a lakáshitelek kamatainak visszamenőleges emelése is. Ezzel nem értett egyet Hetényi Gá­bor, a Magyar Hitelbank lakossági igazgatóságának főosztályvezetője, aki az MHB és a Merkur közös akciójának egyik értelmi szerzője. Véleménye sze­rint ugyanis jogszabályi akadályai je­lenleg nincsenek az általuk kezdemé­nyezett megoldásnak. A Miniszterta­nács 95/1988-as rendelete, amely a sze­mélygépkocsik megrendelését és vásár­lását szabályozza, a következőket írja elő: a személygépkocsi-igénylési letétet — az e célra nyitott számlán a sze­mélygépkocsi forgalmazására jogosult jogi személy által megbízott pénzinté­zet kezeli. A Merkur tehát köthet ilyen megállapodást az MHB-vei. Ugyanez a rendelet azt is meghatá­rozza, hogy e letétre egy éven belül 2 százalékos, azon túl 6 százalékos ka­matot kell fizetni."Ám a jogszabály nem tiltja, hogy a letéteket kezelő pénzinté­zet további juttatásokat is biztosítson a pénztulajdonosoknak. Ezzel a lehető­séggel egyébként más esetben az OTP és a takarékszövetkezetek is élnek. Az MHB nem kamatemelést ígért, hanem áremeléskor árkülönbözeti térítést. Ha azonban adott évben nem emelkedik a gépkocsi ára, akkor a térítés kifizetésé­re sem kerül sor. Az MHB szakembere szerint elsősorban azok helyezték vol­na el pénzüket a hitelbankban, akik újonnan fizetnek be. Mintegy 2-3 milli­árd forintos betétállomány alakulha­tott volna így ki, ez pedig aligha veszé­lyezteti az OTP lakáshiteleinek fedeze­tét. Járai Zsigmond pénzügyminiszter­(Folytatás az I. oldalról.) Hogyan, miből derül ki, hogy a mi országunkon is keresztülhaladt az a szállítmány, amelyet az Interpol nyomo­zói lefoglaltak? Mondok két példát: nemrégen az isztambuli kábítószercsoport felderí­tett egy titkos laboratóriumot, ahol 170 kg heroint és a heroin előállításához szükséges 300 liter vegyi anyagot fog­laltak le. A nyomozás során kiderült, hogy a titkos üzemből Európába indu­ló szállításokat egy iráni férfi szervezte, akiről értesítést kapott valamennyi In- terpol-tagország. Nekünk sikerült megállapítani, hogy az esetet megelő­zően ez a férfi Magyarországon kap­csolatba lépett egy olyan honfitársával, aki addig még nem volt ismert a kábí­tószer-üldöző hatóságok előtt. Mint később kiderült, ő volt az egyik nyu­gat-európai összekötő. Egy másik eset­ben az NSZK hatóságai értesítettek bennünket arról, hogy Nyugat-Berlin- ben egy bútorszállító kamionban lefog­laltak 27 kg hasist, amelyet fotelekben rejtettek el. Letartóztatták a szállít­mányt kísérő négy arab állampolgárt, s kiderült, hogy a kamion a „tartalék Balkán-útvonalon”, tehát Bulgária, Ju­goszlávia és Magyarország érintésével jutott Nyugat-Európába. A különös csak az volt, hogy a letartóztattak egyi­ke sem járt az adott időben ezekben az országokban. , Az utólagos budapesti nyomozás so­rán sikerült azonosítani azt a görög kamionsofőrt, aki a szállítmányt Nyu- gat-Berlinig vitte. — Mi az Önök szerepe ezen a „tarta­lék útvonalon" ? — A csempészmódszerek kifinomult­ságára utal, hogy nemegyszer a célellen­őrzés ellen is biztosítják a kábítószert szállító járművet oly módon, hogy a csempész társa „előfutóként” érkezik a határra. S ha ellenőrzést vesz észre, ak­kor telefonon értesíti a határ közelében várakozó igazi szállítót. Igyekszünk te­hát lehetőségeinkhez mérten részt venni a felderítésben, amelynek alapjául álta­lában az Interpol-tagországokból szár­mazó értesülések szolgálnak, amikor olyan kábítószer lefoglalásokról adnak hírt, amelyeknek magyar vonatkozásai is vannak. Sajnos jelenleg nem rendelkezünk olyan technikai eszközökkel, amelyek­kel a hatalmas tranzitforgalomból a ha­tárokon ki tudnánk szűrni a kábítószert szállító járműveket. — Kutyákkal is dolgoznak ? A kutyák bizonyos igénybevétel után elfáradnak, tehát állandó szűrésre nem alkalmasak, csak célellenőrzések­re. — Fennáll a verszély, hogy a tranzit- szállítmányokból hazaifogyasztókhoz is eljut a szer ? — Bizonyosan állíthatom, hogy nem. S ennek egyszerűen „üzletpolitikai” okai vannak. Ugyanis mire az „Arany Félholdból” — tehát Irán, Afganisztán, Pakisztán térségeiből elinduló nyers ópiumot a titkos laboratóriumokban feldolgozzák, majd Törökországon ke­resztül Európába viszik, a szállítók pe­dig több határon át Magyarországig hozzák, akkorra a finomított heroinnak már olyan magas ára van — természete­sen konvertibilis valutában —, amely a magyar fogyasztók számára megfizet­hetetlen. Bár hozzátenném — egyelőre. Ugyanis elképzelhető, hogy a gazdasági változások hatására kialakul egy valu­tával is rendelkező tehetős réteg, amely­nél majd ez a pénzügyi akadály sem lesz gond. Azt sem lehet kizárni, hogy a nyu­gat-európai kábítószerpiacon olyan te­lítettség lép fel, amelynek hatására a ká­bítószerárak esni kezdenek, s a csem­pészszervezetek kénytelenek lesznek ol­csóbban is értékesíteni árujukat, akár Magyarországon is. Természetesen mi ezt nem várjuk ölbe tett kézzel, igyek­szünk tökéletesíteni, hatékonyabbá ten­ni felderítési módszereinket. Ha ha­zánkban szervezett formában felbuk­kanna a heroin- vagy kokainvásárlás, arról igen gyorsan tudomást szerez­nénk, s hasznosítva a nyugati tapaszta­latokat, megtennénk a kellő lépéseket. Szerencsére ilyen gondunk jelenleg nincs. Szigethi Emma helyettes továbbra is kitartott a Pénz­ügyminisztérium korábban nyilvános­ságra hozott álláspontja mellett. Véle­ménye szerint ugyanis a 28/1988-as Mi- . nisztertanácsi rendelet nem 'teszi lehe­tővé az MHB akcióját. A bank elfo­gadhat gépkocsielőleg-letétet, ám a jogszabály szerint csak 6 százalékos ka­matot fizethet. Nincs lehetőség egyéb kiegészítő szolgáltatás biztosítására sem. Ugyanis egy magyar nemzeti ban­ki jogszabály szerint minden, amit a pénzintézet valamilyen formában a ná­la elhelyezett betét után fizet, szintén kamatnak számít. Egyébként a bank által javasolt megoldás nem járulna hozzá a hazai gépkocsiellátás javításá­hoz, csupán a sorban állást növelné. Bevezetése esetén a lakossági megtaka­rítások egy része gépkocsielőleg-letéti formát öltene. Kielégítő megoldás a pénzügymi­niszter-helyettes szerint elsősorban az árrendszer felszabadításával, a gépko­csibeszerzésnél jelenleg meglevő im­portmonopólium feloldásával érhető el. Valószínű, hogy az ár- és importkor- •látok felszabadításával a verseny révén rövid időn belül duplájára emelkedhet­ne a belföldi piacon a gépkocsikínálat. Számos vállalat hozna be ugyanis autót kisebb mennyiségben is a szocialista országokból, ha így tudná ellentételez­ni exportját. Erre jelenleg nincs lehető­ségük. Amennyiben á gépkocsi is felke­rülne a liberalizáltán importálható ter­mékek listájára, az nagyban megköny- nyítené az olcsóbb autók konvertibilis valutáért történő beszerzését. Ha pedig a sorban állás megszűnik, akkor feles­legessé válik a gépkocsielőreg és min­den olyan akció, amely azok értékének megőrzését tűzi ki célul. (MTI) Megnyílt a Savaria Nyári Egyetem Hétfőn Velemben megnyílt az augusztus 7-étől 15-éig tartó XXII. Savaria urbaniszti­kai nyári egyetem. A nagy múltú rendezvény az első öt évben Vas megye és a tágabb kör­nyezet művészeti, történelmi vonatkozásai­val ismertette meg hallgatóit, s csak 1973-tól specializálódott az urbanisztikai jellegű té­mák feldolgozására. Az idén a kistelepülések fejlődésének lehetőségeivel és korlátáival foglalkozik. Az ünnepi megnyitón a vendéglátók nevé­ben Gonda György nyugalmazott államtit­kár, a TIT Vas megyei szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Pozsgay Imre állámminiszter tartott előadást „Falusi társadalom, falusi környezet” címmel. Drága húsnak.. O Az élelmiszeripar nehézségei Igaz, hogy hazánk a kábítószer-csempészet tranzitállomása? (Folytatás az I. oldalról) A tanulmány szerzői kiemelik, hogy az utóbbi 6-8 évben az élelmiszeripar nyereségtömege ugyanazon a szinten — évi 12-15 milliárd forint — körül ingadozik. A merev árrendszer követ­keztében az ágazatban nem képződött úgynevezett inflációs nyereség, ami más népgazdasági ágazathoz viszonyít­va hátrányt jelent. Ilyen körülmények között az élelmiszeripar nettó árbevéte­lének eredménytartalma 1980—87 kö­zött igen alacsony volt, még az 5 száza­lékot sem érte el. A jövedelmezőségi mutató az egyes élelmiszer-ipari szak­ágazatok között nagy eltéréseket mu­tat: rendkívül alacsony például a hús-, a tej-, és a malomiparban, viszonylago­san magas az üdítőital-gyártásban és a dohányiparban. Az előrejelzések sze­rint 1989-ben az ágazat pénzügyi hely­zete tovább romlik a fokozódó elvoná­sok miatt. így a nyereség mintegy egy- milliárd forinttal lesz kevesebb az előző évinél. Arra, hogy miképpen húzható ki az ágazat kátyúba jutott szekere, a kon­cepciót kidolgozó szakértők választ is adtak. Szerintük az agrárreform és az élelmiszer-ipari reform elválaszthatat­lan egymástól. Ez biztosíthatja ugyanis azt, hogy az élelmiszer-feldolgozás — mind a belföldi, mind az exportterme­lés terén — a versenyszférába tartozó tevékenység lehessen. Bár az ágazati reformelképzelések még egyáltalán nem kiforrottak, azonban elkerülhetet­lennek látszik, hogy.a tömegáru terme­léséről át kell térni a piaci igényekhez jól igazodó minőségi termékek előállí­tására. A METE szakértőinek véleménye szerint az exportösztönzés helyett a jö­vedelemtermelést, a költségekkel való megfelelő gazdálkodást kell a gazdál­kodás középpontjába állítani. Az élel­miszeriparban nem lehet eltekinteni a tulajdoni viszonyok gyors átalakításá­tól, ami a> mostani szervezeti formák gyökeres megváltoztatásával járna. A közeljövőben várhatóan nagyobb számban jelennek meg e területen is a részvénytársaságok - a közös vállala­tok mellett a helyi tanácsok és más gazdálkodó szervezetek tulajdonában lévő kis- és középüzemek, valamint a dolgozói részvény- illetve részjegytár­sulások. Az élelmiszeriparban mutat rá az elemzés — olyan fejlesztési irányokat kell meghatározni, amelyek a korábbi­nál jobban segítik az ágazat különben alapvetően nem változó feladatainak teljesítését. Az árrendszerben — né­hány kivétellel a piaci mechaniz­must figyelembe vevő szabad áraknak kellene leginkább érvényesülniük, fel­téve, hogy ezek a 'mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari vállalatok közötti va­lós áralku alapján alakulnak ki. Az adórendszer szempontjából szükséges külön kecelni az agrárkötődésű élelmiszeripari vállalatokat és az egyéb élelmiszeripart; az utóbbi szférában az általános rendszer szerinti adózás indo­kolt, míg az előbbinél a mezőgazdasági adózás. A tanulmány kiemeli, hogy az ágazat finanszírozásánál figyelembe kell ven­ni: az alacsonyabb jövedelem miatt a tőkemegtérülés lassú, emiatt rugalmas bankpreferencia-rendszerre, és eseten­ként kamatkedvezményekre van szük­ség. Fel kell oldani azt az ellentmon­dást, amely a mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari termékek kínálati piaca és az ipari termékek hiányon alapuló keres­leti piaca között ma még fennáll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom