Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-07 / 184. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! C2 x v| V Vlf PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. cvf. 184. szám Árai 4,30 Ft 1989. augusztus 7., hétfő TUDÓSOK, ÍRÓK, ZENÉSZEK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL Jó hangulatban kezdődött a VI. anyanyelvi konferencia Volt, aki ismerősként sétált át tegnap délután az Aranyhomokból a városi tanácsházára, dr. Adorján Mihály tanácselnök tájékoztatójára a VI. anyanyelvi konferencia külföldön élő résztvevői közül. Egyikük-másikuk erről a tájról került távoli országokba, dr. Haraszti Sándor például, Billy Graham kelet-európai megbízottja és képviselője. Mások különböző rendezvényeken jártak a Kiskunságban, így Dobos László, a kiváló csehszlovákiai magyar író, a Magyarok Világszövetsége társalelnö- ke. Jó néhányan azonban most ismerkednek Kecskeméttel. A városi tanácselnök nyíltan és reálisan mutatta be Bács-Kiskun megye székhelyét, válaszolt a feltett kérdésekre. A magyarországi időszaki választások iránti érdeklődést jellemzően az első hozzászóló azt szerette volna tudni, hogy ki is a pótválasztás győztese. Dr. Adorján Mihály mint régi ismerősét mutatta be a fiatal történelem- tanárt. A legalább száz vendég a jó hangulatú fogadás után idegenvezetők segítségével gyönyörködött Kecskemét központjában, ismerkedett az irodalmi és történelmi emlékekkel. Már séta közben — ezért aligha neheztelnek a műemlék épületek, az azért figyelmesen elolvasott emléktáblák — tapasztalatcserévé formálódott a találkozó. Hírből szinte mindenki ismerte egymást, de sokan csak most foghattak kezet először. Eléggé sokan utaztak Kecskemétre például az Amerikai Egyesült Államokból, de az óriási országban nem olyan könnyű a személyes eszmecserék megszervezése, akármilyen jó ott a közlekedés. Magam is érdeklődéssel hallgattam dr. Friedrichs Gizellát, az egyik virginiai egyetem professzorát. A Sorbonne-on tanult, 1957 januárjában a Fő utcából került külföldre. Kopátsy Sándornéval ült egy cellában. A nemszeretem emlékek sem fordították szembe hazájával. Három gyermeke közül a középső jövőre a budapesti bölcsészkaron folytatja tanulmányait. Kezdeményezésére — és a magyar állam hathatós erkölcsi és anyagi (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országos Választási Elnökség közleménye 1989. augusztus 5-én három országgyűlési választókerületben volt pótválasztás. A választások a törvényes rend szerint történtek meg. A Bács-Kiskun megyei 3. számú választókerületben (Kecskemét) a névjegyzékbe felvettek száma 19 930 fő. A választáson részt vett 11 430 fő, a választójogosultak 57,35 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 11 186, az érvényteleneké 244. Dr. Debreczeni József 7876 (70,41 százalék), dr. Kiss István 2147 (19,19 százalék), Varga László 1100 (9,83 százalék) szavazatot kapott. Valamennyi jelölt ellen szavazott 63 (0,57 százalék) fő. Az új képviselő dr. Debreczeni József. A Bács-Kiskun megyei 8. számú választókerületben (Kiskunfélegyháza) a névjegyzékbe felvettek száma 26 008. A választáson részt vett 12654 fő, a választójogosultak 48,65 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 12 373, az érvényteleneké 281. Fekete Pál 3601 (29,10 százalék), dr. Garai István 4775 (38,59 százalék), dr. Vas László 3885 (31,40 százalék) szavazatot kapott. Valamennyi jelölt ellen szavazott 112 (0,91 százalék) fő. A választáson a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, ezért időközi választást kell tartani az 1983. évi III. választási törvény hatályos rendelkezései alapján. A Csongrád megyei 1. választó- kerületben (Szeged) a névjegyzékbe felvettek száma 21 938. A választáson részt vett 11 119 fő, a választójogosultak 50,68 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 10 921, az érvényteleneké 198. Dr. Dobozy Levente László 1747 (16 százalék), Miklós Károly 2395 (21,93 százalék), dr. Raffay Ernő 6720 (61,53 százalék) szavazatot kapott. Valamennyi jelölt ellen szavazott 59 (0,54 százalék) fő. Az új képviselő dr. Raffáy Ernő. A hivatalos eredmények a Magyar Közlönyben jelennek meg. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Bács-Kiskun megyei 8. számú választókerületben az időközi választást későbbi időpontban tűzi ki. Budapest, 1989. augusztus 5. dr. Kukorclli István dr. I*app Lajos az OVF. titkára az. OVF elnöke SAJTOPOSTA (4. oldal) Befejeződött a kajsziszüret A hétvégén a megye nagyüzemeiben befejezték a kajszibarack szedését. A termés a nehézségek ellenére is piacra talált, sikerült értékesíteni, illetve az üzemek saját feldolgozóikban hasznosították. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a termelők elégedettek, ugyanis az értékesítési árak lényegesen alacsonyabbak voltak, mint amilyenre számítottak. A megye egyik legnagyobb kajszitermelő gazdaságában, a Kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Tsz-ben 1400 tonna termést takarítottak be a 93 hektár kajsziültetvényről. Ennek mintegy 40 százalékát pálinka-alapanyagként tárolták szeszfőzdéjükben, a többit értékesítették. Legtöbbet a konzervgyáraknak adtak át, de exportálni is tudtak, elsősorban a Szovjetunióba és az NDK- ba, de magánkereskedelmi szervezetek segítségével még Ausztriába is eljutott a kecskeméti barack. Az exportra kerülő barackot osztályozógepen válogatják a kecskeméti tsz dolgozói. mmik. srtv-J-mi • türelmes várakozás. • Matkón az elnök egyeztet. (Walter Péter felvételei.) PÓTVÁLASZTÁS PARLAM ENT I MANDÁTUMOKÉRT Kecskeméten az MDF jelöltje győzött, Kiskunfélegyházán nincs képviselő Hajdani kollégám rendszerint úgy kezdte választásnapi tudósításait: A nap kél 5 óra 24 perckor, Nagy Józsi bácsi — vagy egy másik név viselője —, ennél fél órával korábban, hogy elsők között leadhassa vok- sát. Utána ment még dolgozni, mert a földeken, a jószágoknál várta a munka. Nos, az időtényezőnek ezúttal is volt jelentősege — illetve lehetett volna —-, mégpedig kettős értelemben. Kecskeméten többen az előző esti csőt dicsérték, mert így locsolás helyett választani indulhattak az érintett polgárok. Kiskunfélegyházán viszont 60 perccel megtoldották a szavazókörökben az előírt nyitva tartási időt, s este 7-ig várták, vajon eljönnek-c a félegyháziak voksukat leadni. Hiába, mert nem mentek, pontosabban a szükségesnél kevesebben mentek. S így előállt az a helyzet, hogy a városnak nem lesz országgyűlési képviselője. A megyeszékhelyen viszont nagy fölénnyel győzött dr. Debreczeni József, az MDF jelöltje, a két héttel korábbinál jóval több szavazatból megszerezve a 70,41 százalékot. KECSKEMÉTEN nemcsak a külterületeken lakók keltek korán, hanem a belvárosiak is. Csaknem minden szavazókörben megelőzték a nyitást a legfrissebbek. A 60-as szavazókörben, az SZMT-székházban Glied Zoltán elnök tájékoztat, hogy reggel 6-kor tucatnyinál többen voltak már itt. Ebbe a körzetbe tartozik két képviselőjelölt is. Dr. Kiss István fél 8kor leadta voksát, dr. Debreczeni József viszont még nem járt itt, de lehet hogy nem is jön, mert a múltkor sem volt. A miértet tudakolom az MDF megfigyelőjétől, Szabó Istvántól is, de a magyarázatot ő sem tudja. (A kérdést föltettem az érintettnek is, és a választ a külön interjúban olvashatják.) A tapasztalatok egyébként kedvezőek: 11-kor 800-ból 300-an már szavaztak. Délután a közeli nyugdíjasházba a mozgóurnát is kivitték, s ez is 13 voksot jelentett. A GEV Kiskőrösi úti telephelyén találkozom a 83 éves nyugdíjas bognármesterrel, Kása Györggyel és egy esztendővel fiatalabb feleségével. Egyformán szavaztunk mondják távozóban. Mintha szabadkoznának, hozzáteszik Mindent áttanulmányoztunk, de tájékozatlanok vagyunk. Ugyanitt felkészült viszont a 66-os szavazatszedő bizottság elnöke, Bálái F. István, aki gyakorlatias csoportosítást készített: óránként 50 leadott voks ez a mérleg 10 óráig. Mintegy 350 kell az 50 százalékhoz. Matkón a 60-on túl járó Vörös- váczki József a bizottság elnöke. Fekete kalapban ül egész nap, s elége- (Folytatás a 3. oldalon) LEGYEN-E SZŐLŐIMPORT? — MILYEN A PIAC ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN? — FENNTARTHATÓ A DRÁKÓI SZIGORÚSÁGÚ MAGYAR BORTÖRVÉNY? Szövetségi állásfoglalás Kiskunhalason • Mintegy 30(1 tonna kecskeméti kajszi került a szocialista országokba a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. A Magyar Szőlészek és Borászok Országos Szövetsége az ágazat jövőjét formáló gazdaságpolitika kialakításában és főként érdekeinek érvényesítésében ma már meghatározó tényezővé vált. Erre utalt dr. Németh András, a szövetség elnöke az elmúlt héten Kiskunhalason megtartott rendkívüli elnökségi ülésen, ahol bejelentette: a mezőgazdasági tárca minisztere a döntés-előkészítésben éppen úgy, mint az ágazatot érintő döntések meghozatalában kikéri a szövetség véleményét és ezt messzemenően figyelembe veszi. A rendkívüli ülés összehívásának is az volt a célja, hogy az ország szőlészeinek, borászainak képviselői fogalmazzanak meg határozott véleményt az elkövetkezendő hetek, hónapok szándékolt, vagy lehetséges tennivalóit illetően. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a miniszter — egyesek szerint a Kecskeméti Szikrai Állami Gazdaságban tett (nem hivatalos) látogatásakor — ígéretet tett arra, hogy jelentős mennyiségű szőlő (és bor) importját támogatja. Voltak, akik tudni vélték, hogy a bolgár szőlőhöz rendkívül olcsón (kilónként 8 forintért) jutnak hozzá az „arra érdemes” importigénylők. Mint az ülésen kiderült, a szóbeszédnek van alapja, noha túlzásoktól nem mentes. A leglényegesebb: a minisztert valóban foglalkoztatja az importügy, viszont mielőtt döntene, a szövetség véleményét is tudni akarja. Az elnökség 17 tagja — borvidékek, szőlőtermesztő körzetek, tájegységek képviselői — beszámolt az idei terméskilátásokról, forgalmazási előjelekről. Kitűnt, hogy időjárási okokból a termés- kiesés az idén eddig az átlagosnál nem nagyobb, elsősorban a fehérbort adó szőlőfajták állapota még jobb is és termése nagyobb lehet (természetesen ugyancsak a szüretig bekövetkező időjárástól függően), mint tavaly. Hektáronként átlagban 5 —10 tonnás termést várnak — termőtájanként eltérő különbséggel — a nagyüzemek. A kisgazdaságokban, a gyalogművelésű szőlőkben kisebb kárt okozott az időjárás, ott a tavalyi fölötti meny- nyiségekkel számolnak. Nyílt szavazással az elnökség 15 tagja a szőlőimport ellen voksolt, ketten (a Balatonboglári és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatói) mellette, egy elnökségi tag tartózkodott. Egyhangúlag viszont amellett döntöttek, hogy az úgynevezett technológiai szempontú borimportra legyen lehetőség az idén is. Ugyancsak egységesen leszögezték: ha sor kerül szőlőimportra, az ezt igénylők árban ne járhassanak jobban, mint a hazai termést felvásárlók. Az import ne adjon lehetőséget tisztességtelen gazdasági előnyök megszerzésére. Kitűnt, hogy az import szőlő ára is több, mint 8 forint (ennek talán duplája), de akármennyibe is kerül az állam alkalmazzon lefölözést: az importár és a hazai ár közötti különbséget a vásárló üzemek állami alapba fizessék be, s ebből a pénzből később az egész ágazat részesüljön. A szőlőimport ellen határozott hangon foglalt állást a miniszterhez küldött levelében a kiskunsági tsz szövetség, valamint a Kistermelők Szőlészeti és Borászati Egyesülete. Ez utóbbi elnöke Kása Gyula, a szövetségi ülésen ugyancsak élesen szembeszállt az importtervvel, emlékeztetett arra, hogy másfél évvel ezelőtt — import okokból is az eladhatatlan borkészletek és az alacsony felvásárlási ár miatt a kiskőrösiek demonstrációra kényszerültek. Az idén elfogadható védőár megállapítását kérte és azt is, hogy a „cukorral vált) erősítést tegyék lehetővé, és ezt a bortörvényben rögzítsék, így alkotható csak európai integritásit törvény". Ez utóbbit minden jelenlévő támogatta, kifejtve, hogy azonnal szükség volna új bortörvényre, de legalábbis arra, hogy a jelenlegit módosítsák. Ferencz Vilmos (Tolnabor) az osztrákok vélekedését tolmácsolta: Magyarországon drákói szigorúságú a bortörvény és nem tartják be, nálunk nem szigorú, de betartják. „Őrült bortörvényünk van" mondta Váradi János (Egervin). Csak mustsűrítménnyel javíthatók boraink, amit ráadásul drágán importálunk, de ezt az eladók alapvetően cukorból csinálják oly módon, hogy a sűrítményben ne lehessen kimutatni. Az értéktelen jelenlévő elismert szakemberek hangsúlyozták: Európában mindenütt engedélyezett a bornak cukorral való jávítása, az NSZK-ban 14 mustfokúból minőségi bort készítenek, az európai szárazborok dupla cukormennyi- (Folytatás a 2. oldalon)