Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 7. KAPNAK-E MENEDÉKJOGOT AZ NDK-BÓL ÉRKEZETT ÁLLAMPOLGÁROK? A külképviseletek semmit sem tehetnek Az NDK szombaton közvetve, de nyomatékosan figyel­meztette állampolgárait, hogy meddő próbálkozás az NSZK külképviseleteitől várni a nyugati kiutazási engedély kijárá­sát. Mint ismeretes, a £ utóbbi időben számos NDK-állam- polgár menekült az NSZK budapesti, prágai és bukaresti nagykövetségére, valamint berlini állandó képviseletére, hogy ily módon a nyugatnémet diplomácia közbenjárásá­ra számítva — érjék el kiutazásuk elintézését a szövetségi köztársaságba. Az ADN hírügynökség szombaton késő este közzétett rövid jelentése leszögezi: „Mint a nyugati sajtó, az NSZK politikusai s hivatalos szervei terjesztik, néhány NDK- állampolgár az NSZK külföldi nagykövetségeit, illetve NDK-beli állandó képviseletét keresi fel, hogy ott személyes ügyeit előadja. A nemzetközi jognak megfelelően az NSZK külképviseleteinek semmiféle joguk és,kötelezettségük nincs az NDK állampolgáraival szemben. Ügyeikben egyedül és kizárólag az NDK illetékes, amelynek törvényei előtt min­den állampolgár egyenlő. Más országok nagykövetségeinek felkeresésevei nem érhető el a törvényt megkerülő bánás­mód”. Az ADN közleménye nem pontosította, hogy milyen ügyről és törvényt megkerülő, értsd: kivételes, bánásmódról van szó. Az ADN állásfoglalása egybecseng a bonni kancellári hivatalt irányító Rudolf Seiters aznapi lapinterjújában olvas­ható kijelentésével, amely szerint sem az NSZK berlini állan­dó képviseletének, sem a Varsói Szerződés országaiban levő nagykövetségeinek nem áll módjában segíteni az NDK ál­lampolgárainak abban, hogy a szövetségi köztársaságba utazhassanak. „A döntés az NDK illetékes szerveitől függ” — hangsúlyozta a kancellári hivatal németországi politikai kérdésekben is illetékes miniszteri rangú vezetője a Nord- west-Zeitung napilap szombati számában. A politikus a témakörben elmondotta még: „a szövetségi kormány szorgalmazni fogja a magyar kormánynál, hogy gondoskodjon a genfi menekültügyi konvenció maradékta­lan betartásáról. Azt mindenesetre ki kell várni, milyen kiha­tása lesz az NDK lakosaira a magyar kormánynak az a szándéka, hogy megvizsgálja a menedékjog megadásának lehetőségeit az NDK állampolgárai számara.” A DPA értesülése szerint az NSZK budapesti nagykövet­ségén tartózkodó NDK-sok száma a hétvégen 160-ról 200-ra emelkedett. * Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter is bekapcsolódott azon NDK-állampolgárok ügyének rende­zésébe, akik Magyarországról szeretnének az NSZK-ba tá­vozni. Ezt a bonni külügyminisztérium közölte szombaton, megerősítve a „Bild am Sonntag” erről szóló értesülését. A külügyminiszter arra utasította az NSZK budapesti nagy­követét, folytasson megbeszéléseket a magyar kül- és belügy­miniszterrel és szorgalmazza, hogy a magyar határőrszervek ne üssenek pecsétet a határátlépés közben tetten ért NDK- állampolgárok útiokmányába. Izrael teljes fogolycserét javasol Jichak Rabin izraeli védelmi mi­niszter elutasította a Hezbollah szombaton szabott feltételét, amely szerint csak akkor lehetne szó a Li­banonban eltűnt három izraeli ka­tona kicseréléséről Izraelben bebör­tönzött libanoni és palesztin fog­lyokra, ha előtte elengednék Izrael­ben a Dél-Libanonból elrabolt síita Obeid sejket. Rabin kijelentette: ilyen nyilat­kozatokat mi nem veszünk figye­lembe! Hangsúlyozta, hogy Izrael álláspontja változatlan a teljes fo­golycserét illetően, azaz kormánya kész lenne szabadon engedni mint­egy 200, Izraelben és a dél-libanoni, úgynevezett biztonsági övezetben elfogott személyt, közöttük Obeid sejket is. ha a túszejtők elengednek három izraeli katonát, valamint 17 Libanonban fogva tartott nyugati túszt is. A Hezbollah szombati nyilatko­zata szerint a szervezetnek semmi köze a túszok ügyéhez és a sorsuk­ról folyó tárgyalásokhoz, ez a kér­dés a túszok fogvatartóira tartozik. A Reuter hírügynökség megjegy­Hajóbaleset Közel egymillió márkás anyagi kárt okozó baleset történt szombaton az NSZK-beli, kiéli csatorna zsiliprendszerében, amikor összeütközött az Outokom- pu nevű finn és a Verma ne­vet viselő ciprusi teherhajó. Személyi sérülés nem tör­tént. A 3702 tonnás Outo- kompu vezérlőmüvében ke­letkezett hiba folytán a zsi­lipkamrához közeledve fé­kezés helyett gyorsulni kez­dett és teljes sebességgel be­lerohant a 9702 tonnás Ver­ma tatjába. Az ütközés ereje a ciprusi hajót nekilökte a zsilipkamra zárófalának. A személyzet szerencsésen megúszta a katasztrófát. zi, hogy Izrael tárgyalási készsége a síita emberrablókkal ellentmondás­ban van azzal az izraeli álláspont­tal, hogy „terrorista szervezettel” nem tárgyalnak. Izrael azonban a fogolycsere kérdését kivételnek te­kinti és ebben jobboldal és baloldal teljesen egyetért. Izrael 1983-ban 4600 palesztint és libanonit engedett szabadon 6 izraeli katona szabadságáért cseré­ben. Ezt a lépést akkor sokan bírál­ták. 1985-ben 331 libanoni síita nyerte vissza szabadságát Izraelben egy eltérített amerikai repülőgép 39 utasának elengedése fejében. Ez utóbbi cserét Izraelben cáfolják. Samir kormányfő szombaton kije­lentette: nekünk akár egyetlen em­berünk életének megmentése is alapelv. Egy izraeli szakértő vasárnapi rá- díóinterj újában úgy vélte, hogy elsi­etett volt egyből valamennyi síita fogoly szabadságát felkínálni. Azt hangoztatta, hogy a túszügynek Irán a kulcsszereplője. Ha Teherán úgy dönt, hogy lezárja az ügyet, akkor az véget is ér — mondotta. Kabul ENSZ­közvetítést kér Muhammed Nabi Amadi, az af­gán külügyminisztérium szóvivője felkérte Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, hogy vállaljon „komolyabb és aktívabb személyes szerepet” a több éve tartó fegyve­res konfliktus rendezésében. Kije­lentette, hogy az ENSZ jószolgála­ti missziójának mindenekelőtt ab­ban kell aktívabb szerepet játsza­nia, hogy megszűnjenek a Kabul elleni rakétatámadások. Szombat este folytatódtak a he­ves rakétatámadások az afgán fő­város ellen, s mintegy 28 rakétát lőttek ki a modzsahedek a városra. A halottak pontos száma egyelőre nem ismert. A városban számos lakóház súlyosan megrongálódott. Dubcek és Cernik levele Alexander Dubcek és Oldrich cernik — az 1968-as „prágai ta­vasz” pártfőtitkára, illetve kor­mányfője —- levelet intézett annak az öt szocialista országnak a kom­munista pártjához, illetve kormá­nyához, amely annak idején részt vett a Csehszlovákia elleni katonai beavatkozásban. Duböek és Cernik felszólítja ezen országok jelenlegi vezetőit: ítéljék el az 1968. augusz­tus 21-ei intervenciót és annak el­méleti alapját, a szocialista orszá­gok „korlátozott szuverenitásáról” szóló Brezsnyev-doktrínát. A levélből — amelyet a Szovjet­unió, Lengyelország, az NDK, Bul­gária és Magyarország vezetői mel­lett Csehszlovákia jelenlegi irányí­tójának is megküldték — a L’Uni- tá, az Olasz Kommunista Párt köz­ponti lapja közölt részleteket. A „prágai tavasz” két egykori vezéralakja szerint eljött az ideje a történelem bátor átértékelésének. Duböek és Cernik emlékeztet arra: 1968-ban egy demokratikus szoci­alizmus megteremtését tűzték ki cé­lul, s az idő azóta igazolta, hogy ez megfelelő út, olyan, amelyen ma a Szovjetunió, Lengyelország és Ma­gyarország halad. A kelet-európai országokban nem lehet hitelt érdemlő reform, ha nem gyógyítják be a Csehszlováki­ának okozott sebeket, s nem ítélik el a Varsói Szerződés beavatkozá­sát —- fűzi tovább a gondolatot Duböek és Cernik. Még ha a mai vezetők nem is felelősek a tegnapi­ak magatartásáért, ez a gesztus fon­tos lenne a nemzetközi közvéle­mény számára, azon kétségek cáfo­lataként, hogy ilyen katonai be­avatkozások még mindig véget vet­hetnek a reformoknak — állapítják meg. Ezzel a levéllel Oldrich Cernik hosszú évek óta most először szó­lalt meg a nyilvánosság előtt. A „prágai tavasz” miniszterelnöke, Dubcek egykori közeli munkatársa —■ majd a CSKP-ból 1970-ben tör­tént kizáratásával sorstársa — mindeddig hallgatásba burkoló­zott, és nem csatlakozott az ellenzé­kiek felhívásaihoz. Ezen az ellenzé­ken belül — amelynek lő áramlata továbbra is a polgári-demokratikus túlsúlyú Charta ’77 — a közelmúlt­ban új színfolt jelent meg: a szocia­lista megújulást hirdető, némelyek által „eurokommunistának” minő­sített „Obroda” (Újjászületés) nevű mozgalom. A mozgalom alapító okmányát 118-an írták alá, köztük Oldrich Cernik. Dolgoznak a bányászok Szombaton éjféltől ismét ter­melnek a vorkutai bányák, mi­után a helyi sztrájkbizottságok­ba megérkeztek a bányászok korábbi követeléseinek teljesí­téséről szóló dokumentumok. A bányászok, valamint a város üzemeinek, gyárainak képvise­lői ezt követően határozatot hoztak arról, hogy 1990. január 1-jéig nem élnek a munkabe­szüntetés eszközével, mert a ke­zükben lévő megállapodások elegendő biztosítékot nyújta­nak követeléseik teljesítésére. AFANASZJEV-INTERJÚ A SPIEGELBEN „Ellenzék vagyunk, vagy azzá válhatunk” A szovjet átalakítást számos területen „felvizezik”, vagy még hozzá sem fogtak megvalósításához—jelentette ki Jurij Afanaszjev történész, az egy hete létrehozott reformpárti képviselőcsoport egyik alapítója a hamburgi Der Spiegel című hírma­gazinnak adott nyilatkozatában. A peresztrojka vagy elveszítette eredeti lényegét, vagy sosem öltött alakot — tette hozzá Afanaszjev. A múlt hét végén megalakult parlamenti csoport ellenzéki beállítottságát firtató kérdésre a képviselő úgy fogalmazott, hogy „ellenzék va­gyunk vagy azzá válhatunk”. Elmondta, hogy egyesek szakadás előidézésével vádolják a képviselőcsoportot Legfelsőbb Tanácsban. Afanaszjev ellenérve szerint a Népi Küldöttek Kongresz- szusa azonban már azelőtt is megosztott volt, s nem volt egységes a Legfelsőbb Tanács sem. A régióközi képviselőcsoport következménye és nem oka a megosz­tottságnak — hangsúlyozta a történész. Afanaszjev az országban ható egyik legnagyobb fékező erőnek nevezte a bürok­rácia minden szinten érezhető közömbösségét. Az emberek csalódottak, csügged­tek és dühösek — mondotta. A történész becslése szerint a Szovjetunióban negy­venmillió vagy még annál is több ember él a szegénységi küszöb alatt. Jó hangulatban kezdődött a VI. anyanyelvi konferencia MIÉRT A HALLGATÁS, A KERÜLGETÉS? A szovjet külpolitikát bírálja a Moszkovszkije Novosztyi Humánus és erkölcsös-e annak az országnak a külpolitikája, amely olyan kérdésekben, mint a Rush- die-ügy, a magyar román viszony, és a pekingi diákok elleni fellépés, nem foglal állást? A Moszkovszkije Novosztyi e heti számában elemzést közöl az átalakítás külpolitikájá­nak négy évéről és bevezetőjében idézi Eduard sevardnadze külügy­miniszter nemrég elhangzott nyilat­kozatát: „Ha a külpolitika nem szolgál humánus célokat, amorális. A mi külpolitikánk mélyen erköl­csös, amelyben az általános emberi értékek mindennél fontosabbak”. A hetilap beszámol arról, hogy a bukaresti kormány újabb mezőgaz­dasági területek nyerése érdekében 14 ezer magyar falut kíván felszá­molni. Európa nagy része egyértel­műen elítélte a bukaresti kormány terveit, míg a Szovjetunió hallga­tott, sőt még a szavazást is megke­rülte Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában írja az MN. A Rushdie-ügyben a vezető nyu­gati államok hivatalosan és diplo­máciai csatornákon keresztül egy­aránt elítélték az iráni vezetés kije­lentéseit. A Szovjetunió egy jelleg­telen kijelentést tett, amely olyan homályos volt, hogy még az sem derült ki első olvasásra, kinek az oldalán áll. Július elején az egész világ határozottan elítélte a tüntető kínai diákok tömeges meggyilkolá­sát. A Szovjetunió pedig, a Rush- die-ügyhöz hasonlóan, egy semle­ges nyilatkozatot tett, amely egyet­len szóval sem bírálta a kínai hadse­reg fellépését. A Moszkovszkije Novosztyi sajnálatosnak tartja, hogy még alternatív értékelés sem látott napvilágot a sajtóban ezekről a tényekről, pedig az ország közvé­leményének egy jelentős része hatá­rozott, elítélő véleménnyel rendel­kezik az említettekről. A szovjet külpolitika bizonyos területeken nagyot lépett előre, de az általános emberi értékek előtér­be helyezése, a mélyen erkölcsös külpolitikai irányvonal még csak szavakban létezik. Végezetül az MN felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a külpolitika nyilvánossá tétele ugyancsak fontos lenne: közölni kellene a külföldre irányuló szovjet gazdasági és kato­nai segélyek mértékét és meg kelle­ne nyitni a külpolitikai archívumo­kat, legalább húsz évre visszamenő­leg. Jelenleg a külügyminisztérium archívumai nemcsak az állampol­gárok, hanem a szakemberek előtt is zárva vannak. 2 millió dináros bankjegy A jugoszláv kormány bejelentet­te, hogy az országban augusztus 11 - én forgalomba kerül a 2 millió, no­vember elején pedig az 1 millió di­náros bankjegy. Ezt a gyorsuló inf­láció teszi szükségessé: a dinár érté­ke az idén fél év alatt 784 százalék­kel csökkent. Hivatalos árfolya­mon most 1 USA dollár 22 850 di­nárt ér. Jugoszláviában jelenleg a forgalomban levő legnagyobb cím­letű bankjegy a 100 000 dináros. Több országban, több AIDS-beteg Csaknem ötezer fővel gyarapodott az AIDS-betegek hivatalosan nyilván­tartott tábora a világon július folya­mán — jelentette penteken az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Júniusban a betegek száma 167 373 volt 149 országban. Július végén már 172 143 beteget tartottak nyilván a vi­lág 151 országában; San Marino és Brunei is bejelentette a maga első AIDS-betegét. Ami a földrészenkénti megoszlást il­leti: Amerikában 116 500, Afrikában 30 ezer, Európában 23 500, Ázsiában 400, Ausztráliában és Óceániában 1500 beteg van. Az országok szerinti kimu­tatásban az Egyesült Államok áll az első helyen csaknem 100 ezer beteggel. Európában Franciaországot sújtja leginkább az AIDS, 6400-an beteged­tek meg vírusától. • Ismerkedés Kecskeméttel. (Folytatás az 1. oldalról.) támogatásával — szervezhette meg, kísérletezhette ki. a három­nyelvű oktatást. Franciául, ango­lul és magyarul tanulnak egyszerre már fiatalabb koruktól azok, akik­nek szülei bíztak az ő módszerében és szükségét érzik annak, hogy gyermekük a magyar nyelvet tuda­tosan használja. Előfordul, olya­nok is beiratkoznak, akiket semmi sem köt honunkhoz. Még néger gyerekek közül is akad vállalkozó, aki megpróbálkozik a mi nagyon nehéz nyelvünkkel. Csodálható, hogy a nagy tudású professzornő a legutóbbi anyanyelvi konferen­cia kapcsán megkapta a Bárczy Géza emlékérmet? Beszéltem Sidó Zoltánnal, a Cse- madok elnökével. Először hívták meg a nagy szervezet képviselőjét ilyen tanácskozásra. Örül annak, hogy itt lehet, mert egyrészt szeret­né fölhívni a munkásságukra a külföldön dolgozó magyar körö­ket, egyesületeket, és örülne, ha sikerülne közvetlen kapcsolatot ki­alakítani néhány másutt tevékeny­kedő anyanyelvi csoporttal, hiszen Csehszlovákiában nyolcszázezren vallották magukat magyar anya­nyelvűnek. Ismerős arcok is fölbukkannak, azok a magyar tudósok, népműve­lők, akik évtizedek óta lelkes tá­(Folytatás az 1. oldalról). séget tartalmaznak, mint a magya­rok. Még sok egyéb tényt sorakoz­tattak, amellyel bizonyították, hogy az értelmetlen, rossz, íróasztal mellett született bortörvényt azon­nal meg kell változtatni, azért is, mert az eszerint készült kiemelke­dően magas minőséget a világpiac nem honorálja, s nem fizetnek érte többet, sőt... Ezzel a törvénnyel magunkat semmizzük ki. Az import elleni többségi állás- foglalás oka az is, hogy a borászok nem reménykednek a piaci fellen­dülésben, nem bíznak abban, hogy jelentősen nő a szovjet megrende­lés és erre a piacra gazdaságosan képesek exportálni. Ugyanakkor a hazai fogyasztás emelkedésére sem számíthatnak. Ez utóbbinak oka az is, hogy nemrég (sajnos a szövet­ség megkérdezése nélkül) borár­emelés történt, a kiskereskedelem is egyre növeli az árrést, így saját hasznát a forgalmazásban, a ven­mogatói, segítői az anyanyelvi mozgalomnak. Czine Mihály egye­temi tanár barátját, Dobos László csehszlovákiai magyar írót kalau­zolja, Maróti Gyula, a magyar amatőr kórusmozgalom nagy öregje, az ismert közművelő régi barátaival kezel. Gyorsan elfutott az idő a nyolc órára hirdetett ünnepélyes megnyi­tóig. A rendezvénynek helyet adó Er­dei Ferenc Művelődési Központ­ban Gaborják József megyei ta­nácselnök köszönti a résztvevőket a vendéglátók nevében, Lőrincze Lajos, a mozgalom védnökségének elnöke foglalja össze a tanácskozás legfőbb céljait, Pozsgay Imre ál­lamminiszter pedig várhatóan a magyarságtudatról, az anyanyelvi mozgalomról mondja el mindig magvas gondolatait. A lapzártakor kezdődő ünnep­ségre e sorok írásakor már gyüle­keznek a Kecskeméti Pedagógus Énekkar tagjai, a Kodály Zoltán énekes iskola művésztanárai közül jó néhányan, várják Nagy Attilát, Vitéz Lászlót, a színház művészeit és másokat. . Ma 9 órakor együttes üléssel kez­dődik a változó politikai körülmé­nyek között változó világunkban különösen fontos tanácskozás. Heltai Nándor déglátó helyek nagyobb része pe­dig már 200 százalékos haszonnal értékesíti a boritalokat. Egyesek szerint nehezül helyzetünk a kon­vertibilis piacon is, legnagyobb partnerünk, az NSZK a jugoszláv borhoz képest több mint háromszo­ros védővámmal sújtja a magyar bort, emiatt az NSZK-piacon ver­senyképességünk erősen vissza­esett. Az ágazat helyzetének és a for­galmazás kilátásainak számbavé­tele után nem meglepő, hogy a bo­rászati üzemek a szőlő felvásárlási árában nem terveznek emelést. An­nak ellenére, hogy a termelés költ­ségei növekedtek, a tavalyi szőlő­árak alkalmazását fontolgatják, esetleg a magyar minőséget adó kék szőlőkért szándékoznak töb­bet fizetni. A szüretig természetesen még sok minden történhet és változ­hat .. . Csabai István • A földre feküdve emlékeznek az első atombomba-támadás áldozataira a város lakói augusztus 6-án, a pusztító robbanás negyvennegyedik évfordulóján. Háttérben az azóta atombombadómnak nevezett, egykori iparfejlesztési csarnok maradványa. Szövetségi állásfoglalás Kiskunhalason

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom