Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 5. TOVÁBBRA IS FESZÜLT A HELYZET AFGANISZTÁNBAN Szovjet légihíd Taskent—Kabul között Az afganisztáni kormányerők néhány hónapja harcászati rakétákat vetnek be a felkelők ellen — erősítette meg a pénteki Krasznaja Zvezdában megjelent nyilatkozatában az afgán védelmi miniszter. Az afgán hadsereg jelenleg főként a Hosztot védő erőket igyekszik támogatni a birtokában levő rakétákkal, amelyből az elmúlt öt hónap során több tucatnyival támadták a kormányellenes erők főbb támaszpontjait és fegyverraktárait. Sah Navaz Tanaj tábornok az országban kialakult katonai helyzetet értékelve elmondta: különösen a pakisztáni határ térségében, az ostromgyűrűbe fogott Hoszt és Dzsalá- lábád városok körül éleződtek ki a harcok, de a felkelők jelentős nyomás alatt tartják Kabult és Kandahárt is. Az afgán főváros ellátását továbbra is a szovjetek által fenntartott Taskent—Kabul légihídon biztosítják. MIBE KERÜLT A SZTÁLINI KOLLEKTIVIZÁLÁS? Éhínség A 30-as évek Szovjetuniójában Valóságos demográfiai katasztrófával járt a Szovjetunióban a mezőgazdaság erőszakos sztálini kollektivizálása a harmincas évek elején — erre derít fényt az egyik szovjet népességtudományi szakember a Molodaja Gvargyija folyóirat legutóbbi számában. Leonyid Pereverzev adatai szerint 1931—33 között csaknem 9,5 millió paraszt halt meg az éhínség, illetve a kulákellenes kampányokat kísérő tömeges kivégzések miatt. A szakértő szerint az ország akkori vezetői a legsúlyosabb éhínség közepette is elkoboztak minden fellelhető gabonát a lakosságtól, hogy az agrárexport fenntartásával teremtsék elő a pénzt az iparosításhoz. Pereverzev emlékeztet arra, hogy a parasztságot már 1918—21 között is csaknem teljes terménybeszolgáltatásra kötelezték, s bár Lenin később elismerte, hogy ez hiba volt, 1923-ig a Volga menti éhínségben csaknem hatmillióan haltak éhen. Az egy évtizeddel későbbi kollektivizálási kampányra azután a parasztok a megművelt terület drasztikus csökkentésével és az állatállomány csaknem teljes leölésével válaszoltak. Ez két éven belül éhínséghez vezetett az ország egyébként leggazdagabb termőterületein is — írja Pereverzev. Hozzáteszi: e tízmilliós emberveszteségekkel járt demográfiai katasztrófát a mai napig a legteljesebb csend övezi a szovjet sajtóban, de még a történészek részéről is. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE AZ MSZMP SZEGEDI SZERVEZETÉNEK CSATLAKOZÁSA A BAL FELHÍVÁSÁHOZ Pécsi bányászok, nem vagytok egyedül! Szolidárisak vagyunk veletek! Csatlakozunk a Baloldali Alternatíva Egyesülés felhívásához. Munkát, és ne munkanélküliséget! Ne munkanélküliséget tervezzenek, hanem értelmes, hasznos munkát. Soha senkinek nincs és nem is lesz joga a munkások véleménye nélkül dönteni a sorsukról. Árulják a gyárat, a földet, a mi gyárainkat, a mi földjeinket. Ki bízta meg őket? Kinek a véleményét kérték? Milyen jogon? Nyílt és őszinte gazdaságpolitikát akarunk, velünk együtt. Szeretnénk elkerülni a katasztrófát. Ezért azok, akik a munkások véleménye nélkül manipulálják a gazdaságot, tűnjenek el a közéletből. Minden munkahely alakítson munkásbizottságot, és azokból legyen országos munkásbizottság, amely képviseli a munkáshatalom teljes tudatával a vállalkozók, a munkavállalók érdekeit. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KÖZLEMÉNYE Augusztus 1-jén, kedden a Kereszténydemokrata Néppárt központi irodájában (1051 Arany János u. 10., postacím: 1536 Budapest, Pf. 431, telefon: 310-953, 316-332, 112-663) az országos szervezőbizottság ülést tartott, amelyen elfogadta ideiglenes alapszabályát és munkaprogramját. Ez az országos alakuló küldöttgyűlésig érvényes. A Kereszténydemokrata Néppárt országos szervezőbizottságának névsora: tiszteletbeli elnök Ugrin József, tiszteletbeli társelnökök dr. Matheovics Ferenc és Kovács József, a szervezőbizottság elnöke dr. Keresztes Sándor, tagjai: dr. Balogh Ferenc jogász, dr. Füzessy Tibor jogász, dr. Gáspár Miklós jogász, dr. Giczy György újságíró, dr. Hasznos Miklós jogász, dr. Karcsay Sándor jogász, Lánczky László mérnök, Lukáts Miklós mérnök, Marik Pál mezőgazdasági gépészmérnök, dr. Pallos László mezőgazdász, dr. Pálos Miklós ügyvéd, dr. Séra János állatorvos, képviselő, dr. Szakonyi László közgazdász, dr. Szakolczai György közgazdász, Ugrin Emese művészettörténész. (OS) Teng betegsége A kínai külügyminisztérium képviselője pénteken nem kommentálta azt a japán sajtóértesülést, miszerint Teng Hsziao-ping súlyos beteg lenne. Az első számú kínai vezetőt régóta prosztatarákkal kezelik és a japán hírügynökség pénteki jelentése szerint állapota néhány napja válságosra fordult. A 85 éves Teng utoljára június 9-én jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor gratulált a pekingi megmozdulások leverésében kitűnt katonatiszteknek. m Az AP amerikai hírügynökség a Jiji Press nevű japán hírszolgálati iroda anyaga alapján pénteken jelentette, hogy Tenget néhány napja egy speciális orvoscsoport kezeli egy tengerparti üdülőhelyen. Az EFE spanyol hírügynökség úgy értesült, hogy állapota az utóbbi napokban javult és már néhány hivatalos látogatót is fogadott. A névtelenségbe burkolózó forrás szerint Teng tényleg beteg, de állapota nem annyira súlyos, mint azt a japán hírügynökség állítja. Kivonulás a kubai piacról „A termelők igyekszenek kivonulni a kubai piacról. Ha nem tesznek sürgős intézkedéseket, akkor a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szétesnek, egyenes arányban a szovjet vállalatok önálló külpiaci tevékenységének kibontakozásával” — állapítja meg csütörtök esti számában az Izvesztyija. A lap havannai tudósítója terjedelmes elemzésben foglalkozott a mind akadozóbbá váló szovjet—kubai gazdasági együttműködéssel. Kiemeli: a szovjet vállalatok a jelenlegi keretek között elvesztik érdekeltségüket a szigetországi piacon. A cikk szerint ennek okai részint abban keresendők, hogy a szovjet szállítók nem tudnak mit vásárolni Kubában eladott termékeikért és valutarubelben halmozódó pénzüket — a KGST ismert mechanizmusa miatt a gazdasági közösség más országaiban sem tudják árura váltani. A cikkből kiderül, hogy a szovjet partnerek gyakran a szovjet piacon is hiánycikknek számító árukat — hűtő- szekrényeket, mosógépet —• szállítanak Kubába, öt évre előre megszabott árakon. így érthető, hogy — mint azt az Izvesztyija példái is alátámasztják egyes szovjet vállalatok nemzeközileg is versenyképes termékeiket nem Kubába, hanem belföldre vagy más országokba adják el. A lap kitért arra is, hogy „a szovjet és a kubai gazdaságirányítás különbözősége további akadályok forrása”. Amíg ugyanis a Szovjetunióban jelenleg a decentralizálásra helyezik a hangsúlyt, a karibi szigetországban a korábbi módszerekkel dolgoznak. Bush— Rafszandzsani George Bush amerikai elnök pénteken bátorítónak nevezte Hasemi Rafszandzsani iráni elnök állásfoglalását. Kifejezte eltökéltségét, hogy kihasznál minden utat, amely a túszügy megoldásához vezethet, de hozzáfűzte, hogy nem akar hiú reményeket sem ébreszteni a túszok hozzátartozóiban. Görög repülőgép katasztrófája Számosz szigetén megtalálták annak a görög utasszállító repülőgépnek a roncsait, amelyik — fedélzetén 31 utassal és 3 főnyi személyzettel — csütörtökön, röviddel a leszállás előtt tűnt el a radarok képernyőjéről. A sziget prefektusa szerint a szerencsétlenséget senki sem élte túl. Az Olympic Airways Thesszalonikiből indult, Short—330-as típusú gépe Számosz nyugati oldalán egy hegynek ütközött és kettétört. A szerencsétlenség oka egyelőre nem ismert. VESSENEK VÉGET A ROBBANTÁSOKNAK! Tiltakozik a szemipalatyinszki lakosság a A szemipalatyinszki szovjet atomkísérleti telep közelében lakók egy szovjet szaklap szerint a telep bezárásának követelésével álltak elő, mondván: a földalatti atomrobbantások károsítják egészségüket és elpusztítják állataikat. A Medicinszkaja Gazeta című szovjet egészségügyi lap csütörtöki számában közölt cikk rámutat: nemrégiben a nukleáris robbantások környezeti és egészség- ügyi hatásairól rendezett tudományos konferencia résztvevői is egyértelműen támogatták a telep bezárásának követelését, s ezt a javaslatot továbbítani fogják a szovjet kormánynak. (Folytatás az 1. oldalról) kész segítséget nyújtani az Egyesült Államoknak a Libanonban fogva tartott túszok kiszabadításához. Rafszandzsa- ni a teheráni egyetemen tartott pénteki főimán prédikált. Kijelentette: „Azt üzenem a Fehér Háznak, hogy van lehetőség a túszok kiszabadulására”. Hangoztatta: „Az Egyesült Államoknak ésszerű magatartást kell tanúsítania, és akkor Teherán kész segíteni a problémák megoldásában, hogy a térség népei békében és barátságban élhessenek”. A segítségnyújtás mibenlétét Raf(Folytatás az 1. oldalról) Magyar Néphadserpg Katonai Minősítő Intézete, illetve Bán József ezredes, az intézet parancsnokának aláírása hitelesíti. Nyerges László, a kft. ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy a kft. már a jövő héten részt vesz a New York-i Gift Faire-en, a világ egyik legnagyobb ajándékvásárán, és azt tervezik, hogy október 1-jéig mintegy félmillió „szabadság rózsával” és más emléktárggyal jelentkeznek az amerikai piacon. Ä gyártásra Nyírteleken rendezkedtek be, itt a kerítesdara- bokat megtisztítják, egyenesítik és különleges konzerváló bevonattal látják el. A vegyes vállalat igazgatója szerint szandzsani nem részletezte, de figyelmeztette az Egyesült Államokat: ne próbálja erőszakkal kiszabadítani a Libanonban fogva tartott túszokat. „Van ésszerű megoldás is a libanoni helyzet és a túszügy rendezésére” mondotta. Utalt arra, hogy az amerikaiak hadihajókat küldenek a libanoni vizek felé ahelyett, hogy a tényleges „bűnöshöz”, (azaz Izraelhez) fordulnának. Az iráni államfő szerint a Fehér Háznak a túszok kiszabadulása érdekében a katonai megoldások helyett inkább Izraelre kellene nyomást gyakorolnia, hogy Abdel Karim Obeid sejk mielőbb visz- szanyerje szabadságát. az első külföldi értékesítés után sor kerülhet a magyarországi árusításra is; az ár várhatóan 400 forint alatt lesz. * * * Mint ismeretes, a BM Határőrség július közepén cáfolta, hogy a szögesdrót darabjait üzleti célra hasznosítja. Akkor kifejtették: ez később sem áll szándékukban, és ha a kereskedelemben, itthon vagy külföldön ilyen tárgyak tűnnek fel, a magyar határőrségre való hivatkozás minden alapot nélkülöz. A mostani vegyes vállalat nem a BM Határőrség, hanem a Magyar Néphadsereg közreműködésével jött létre. (MTI) DE MI LESZ A SZIGETEKKEL? Egy le nem zárt háborúról Alig két hónapja van új lakója az argentin elnöki palotának, de már látható, hogy gyorsan szeretne megszabadulni az elődök rá hagyott terhes örökségétől. A gazdasági nehézségeket aligha lehet egyik napról a másikra megoldani, de a külpolitika terén Argentína elérhet olyan látványos sikereket, amelyek minden bizonnyal a nemzetközi pénzvilág jóindulatát is erősíthetik a dél-amerikai ország iránt. A szakértőkön és az illetékes politikusokon kívül szinte már elfelejtette a világ, hogy Argentína 1982 óta még mindig hadban áll Nagy-Britanniá- val. A két ország akkori rövid háborúja természetesen a világsajtó vezető témája volt, de ahogy vesztettek az argentinok és belebukott ebbe a vereségbe a katonai junta, ismét a korábbi érdektelenségbe merült a furcsa háború tétje, mégpedig az, hogy ki is birtokolja az Atlanti-óceán déli részén fekvő, ridegen barátságtalan Falkland (Malvin)-szigetekel. A gyászos kudarc nyomán Argentínában távozni kényszerültek a kormányzó tábornokok. A demokrácia visszaszerzése feletti öröm azonban nem kárpótolta az argentinokat a kietlen szigetek vissza nem szerzése és a vereség miatti bánatért, s ez az érzés a szabadon választott polgári kormány külpolitikájában határozottan meg is fogalmazódott. „Argentína soha nem mond le a szigetekről és nem is hajlandó Nagy-Britanniával úgy tárgyalni, hogy ezt a kérdést ne rendeznénk” —- szögezte le a radikális párti Raúl Alfonsín elnök — és nem is tudott tárgyalni Nagy-Britanniával. „Argentína soha nem mond le a szigetekről, ha kell, fegyverrel is visszaszer- zi azokat” mennydörögte nem is olyan régen Carlos Menem, a peronista párt elnökjelöltje. Londont hidegen hagyta a harcias retorika. Menem pedig, ahogy beköltözött a „Rózsaszín Palotába” — államfőként'—, gyorsan belátta a világ- politikai realitásokat. Már első elnöki beszédeiben váltott. Kijelentette: kész bármiről tárgyalni Nagy-Britanniával anélkül, hogy a szigetek kérdését az argentin fél szóba hozná. A brit sajtó alig titkolt elégedettséggel vette tudomásul, hogy Thatcher asszony — máskor bírált — keménysége ismét sikert aratott. A kapcsolatok rendezése Argentínának fontos, a további lépéseket is neki kell megtennie. A legjobb az lenne, ha hivatalosan kijelentené, hogy megszűntnek tekinti az ellenségeskedést maga és Nagy-Britannia között — sugallták a lapok. GRANMA KONTRA MAGYAR NEMZET „Rágalomkereskedők” a Magyar Nemzetnél? A Kubai Kommunista Párt központi napilapja, a Granma, csütörtöki kommentárjában heves támadást intézett a Magyar Nemzet egyik, a kubai kábítószerbotrányról szóló írása és a cikk szerzője ellen. A Granma egyben felhasználta az alkalmat, hogy keményen bírálja George Bush amerikai elnök júliusi budapesti látogatását is. A „Rágalomkereskedők” című kubai kommentár a magyar lap július 18-ai számában megjelent, „A tábornok és a kábítószer — Kubai halálos ítéletek” című írásra válaszol. Ebben a szerző nyugati hetilapok — így a spanyol Cambio—16 és az amerikai Newsweek elemzéseire támaszkodva a kábítószer-kereskedelemben való részvétel miatt kivégzett kubai nemzeti hős, Arnoldo Ochoa tábornok és társainak ügyét ismertette. A Granma szerint a Magyar Nemzet ezzel az írással „az amerikai vezetés szocializmusellenes világkampányának adott visszhangot”. A lap a szerző, Nagy Gábor szemére veti azt, hogy csak nyugati forrásokra beleértve a Miamiban lévő kubai ellenforradalmi közösséget is — támaszkodott, jóllehet ez az ügy a kubai írott és elektronikus sajtóban rendkívül nagy teret kapott. A szerző minden fenntartás nélkül megsértette a kubai forradalmat, annak vezetőit és a forradalom népét, félretéve bármiféle politikai vagy etikai megfontolást, ami pedig minden átlagos komolyságú újságírótól elvárható lenne ..- írta a Granma. A lap visszautasítja a cikk több megállapítását és úgy véli: az amerikai titkos- szolgálatnál sincs Kubának olyan esküdt ellensége, aki ennél jobb (Kuba-ellenes) cikket tudott volna írni. A Kubai Kommunista Párt lapja arra a következtetésre jut, hogy bármiféle reform- vagy pluralizmusálarc mögé rejtőzzenek is, nem lehet kizárni azt, hogy a „Nagyhoz hasonló személyek szükségesnek érzik viszonozni ama bizonyos birodalomnak soványka gazdasági ígéreteit, amelyeket George Bush tett Magyarországnak”. A Granma emlékeztet arra, hogy ez az írás nem egy ellenzéki orgánumban, hanem a Hazafias Népfront lapjában jelent meg. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: a kubai nép semmi támadást nem tűr el, s az ilyen támadások különösen ellenszenvesek, ha éppen egy magyar újságtól származnak. „Kuba három évtizede harcol a közös ellenség rágalmai ellen. Ha most más földrajzi szélességről nyitnak össztüzet, a kubai nép tudni fogja, hogyan szálljon vele szembe” — írta a Granma. A Magyar Nemzet szóvivője Budapesten az MTI kérdésére kijelentette: Jóllehet az igazi sajtótól nem idegen a vita és arra is akad példa, hogy egy lap kifogást emel valamelyik hazai vagy külföldi orgánumban megjelent írás ellen, ezzel a kubai cikkel a lap nem óhajt vitatkozni. — Mind hangvétele, mind pedig tartalma voltaképpen alkalmatlanná teszi a valódi vitára ezt a jelzővel nehezen minősíthető támadást. Az az „igazságosztó” szerep, amelyre a Kubai Kommunista Párt lapja vállalkozik, rendkívül rossz emlékeket ébreszt, feltehetően nemcsak bennünk — hangoztatták a Magyar Nemzetnél. — Alig néhány órával a minket ért támadás előtt kaptuk a hírt, hogy Havannában betiltották a Moszkovszkije Novosztyi és a Szputnyik legfrissebb számát. Nemcsak a magyar sajtó, nevezetesen lapunk, vált tehát ki érthetetlen és nehezen magyarázható ingerültséget a kubai fővárosban, hanem szovjet sajtótermékek is — mondotta. A szóvivő így látja: valószínűleg arról van szó, hogy Havannát a szocializmus körülményei között a demokrácia útjának keresése, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő, a népek szabadságát, az emberi jogokat tiszteletben tartó politikai vezetés irritálja, amely — Moszkvában, Varsóban, Budapesten — a jogállam megteremtésének útjára lépett. Ezért5 nincs hát vitánk a Granma cikkével. Egyszerűen alkalmatlannak, korszerűtlennek tartjuk, amely legfeljebb arra figyelmeztet, hogy akadnak manapság még olyan országok, pártok, amelyek saját gyakorlatukat tekintik egyedül üdvözítőnek és szocialistának — hangzik a Magyar Nemzet nyilatkozata. Visszavont ígéret A Pénzügyminisztérium közleménye Az elmúlt napokban a Magyar Hitelbank által meghirdetett új személygépkocsi-letéti rendszer bevezetésére, kamatkiegészítés nyújtására jelenleg nincs lehetőség — közli a Pénzügyminisztérium. A Minisztertanács külön döntése nélkül a, személygépkocsi-igénylési letét utáni kamat nagysága nem változhat. Ennek indokai a következők: A személygépkocsi-igénylési betét kamatát 1988-ban MT-rendelet határozta meg, s ettől eltérő mértéket csak a Minisztertanács állapíthat meg. E tekintetben a kamatkiegészítés kamatnak számít. A személygépkocsi-előleg kamatának növelése a jelenlegi gépkocsi-behozatali és -forgalmazási rendszer változatlanul tartása mellett csupán a gépkocsik keresletét, így a várakozási időt növelné meg és nem bővítené a kínálatot. Az Országos Takarékpénztárnál és a takarékszövetkezeteknél lekötött alacsony kamatozású letétállomány jelenleg a szintén alcsony, évi 2-3 százalékos kamattal korábban nyújtott lakásépítési és -vásárlási hitelek fedezetéül szolgál. A letéti kamatok emelése így szükségszerűen maga után vonná a lakossági hitelek kamatának emelkedését is, amelyet a Pénzügyminisztérium el akar kerülni. A pénzügyminiszter a parlament májusi ülésszakán egy interpellációra válaszolva vállalta, hogy ez év végéig a kormányzat az egész gépkocsi-forgalmazási rendszer korszerűsítését, változtatását áttekinti. E munka jelenleg folyamatban van. Az eddig kialakult vélemények szerint nem egyszerűen a személygépkocsiletét feltételeinek megváltoztatására, hanem a belföldön megvásárolható személy- gépkocsik mennyiségének jelentős növelésére, az autóforgalmazási rendszer megváltoztatására, és ezáltal a hosszú várakozási idő megszüntetésére van szükség. E döntést az OTP és az MHB is tudomásul vette. A fentiek figyelembevételével a Pénzügyminisztérium kéri a személygépkocsira várakozók megértését és további türelmét, A kormányzat olyan új gépkocsigyártási, -behozatali és -forgalmazási rendszer kialakítására törekszik, amelyben a gépkocsikínálat növeléséval — a többi tartós fogyasztási cikkhez hasonlóan — a személygépkocsiknál is megszüntethető lenne az előzetes sorba állás. A magyar—román feszültség visszhangja A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja a következő megjegyzéseket fűzi a Budapest és Bukarest viszonyában bekövetkezett újabb fejleményekhez: „A szocialista országok közötti feszültségek, sajnos, valóságosak. Mi minden egyes esetben sajnálatosnak tartjuk ezeket. A Magyarország és Románia közti feszültség a Romániában folytatott kisebbségi politikára vezethető vissza, habár Magyarországon vannak olyan erők, amelyeknek a nacionalista hullámverések nem kedvük ellen valók ... A lengyel központi napilapok pénteken ismertették a Mihály román exki- rállyal készített tv-interjú kapcsán kiadott magyar külügyminisztériumi nyilatkozatot. Csak a Gazeta Wyborczá- ból, a lengyel parlamenti ellenzék napilapjából derül ki, hogy az interjúban az egykori román király emberiségellenes bűnökkel vádolja Nicolae Ceausescut. „Újabb román—magyar összeütközés” címmel a pénteki jugoszláv lapok (a belgrádi Politika első oldalán) hírt adtak arról, hogy a bukaresti kormány tanácskozásra hazahívta budapesti nagykövetét. — Bukarest azt állítja hangzott a jelentés —, hogy a július 31-én sugárzott interjúnak szocializmus- és románellenes, fasiszta kicsengése volt, s Románia függetlensége és szuverenitása ellen irányult. A hivatalos Bukarest bírálja a szocialista országokban végrehajtott politikai és gazdasági reformokat, főként pedig Magyarországnak a politikai pluralizmus megvalósítására, a sztálinizmus minden formájának leküzdésére tett erőfeszítéseit — írja a jugoszláv lapokban közölt jelentés. A vasfüggöny most is fényes Egy sejkért egy amerikai túszt
