Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 30. BELÜGYMINISZTERI NYILA TKOZA I Őrizetbe vétel igen, vízágyú nem Kaszab Zsuzsa, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: MOSZKVA Sem vízágyúkat, sem egyéb, tömegoszlatásra használatos eszközöket nem vetett be a szovjet rendőrség augusztus 23-án, a moszkvai Puskin téren az engedély nélkül tüntetők ellen. A téren belügyi katonák nem voltak, az összegyűltek szétoszlatására egyedül a rendőrséget alkalmazták, amely a szigorú törvényesség keretében járt el — mondotta Vagyim Bakatyin belügyminiszter hétfőn este, a szovjet televízióban. Valótlannak nevezte azt a — hírügynökségek által továbbított - hírt is, hogy a rendőrök rátámadtak volna a tüntetőkre és egy tüntetőt, sérülésekkel, kórházban ápolnak. Mint a belügyminiszter nyilatkozta, egy rendőr kapott agyrázkódást, amikor a tüntetésen fejbe ütötték. Támadóját letartóztatták, és eljárás indul ellene. Mint ismeretes: augusztus 23-án az 1939-ben aláírt szovjet—német megnemtámadási szerződés aláírásának PRÁGA: Kiutasítás az ítélet „Adj egy koronát”akció Befejezték egy hete tartó ülő- és éhségsztrájkjukat a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt demonstráló magyar fiatalok. Hat óra előtt néhány perccel a csehszlovák nagykövetség konzulja kijött az épület elé és közölte azt az ítéletet, amelyet a prágai bíróság Deutsch Tamás és Kerényi György ügyében hozott. Mint ismeretes, a két Fidesz-aktivistát 5000-5000 korona pénzbüntetésre ítélték, valamint azonnal el kell hagyniuk Csehszlovákiát. A bejelentést óriási taps fogadta, hiszen az ezt megelőző percek feszült várakozással teltek el, és a Fidesz jelenlévő képviselői nem tartottak kizártnak egy esetlegesen súlyosabb büntetést sem. Vígh Mónika, a Fidesz választmányának tagja elmondta: „Adj egy koronát” címmel akciót ipdítanak, hogy összegyűjtsék a két elítélt magyar fiatal pénzbüntetésének összegét. Terveik szerint a főváros különböző pontjain gyűjtenek az adakozni kívánó állampolgároktól egyénenként 2 forint 20 fillért. Csak szavakban támogatják a reformot A MAGYAR SZÓ CIKKSOROZATA CSEHSZLOVÁKIÁRÓL Az újvidéki Magyar Szó „Körúton Csehszlovákiában” címmel megkezdte munkatársa, Dujmovics György cikksorozatának közlését. A riporter bevezetőjében a következőket írta: „Miközben a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyar- országon gyökeres társadalmi és gazdasági átalakulás bontakozik ki, ami a szocialista társadalom jobbítására, és az embernek mint egyénnek az eddiginél nagyobb mértékű tiszteletére irányul, addig néhány más szocialista országban, egyebek között az NDK-ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában csak szavakban támogatják ä reformot. Meghirdették, de az átalakulásból és a nagyobb nyíltságból semmi sem lett. Csehszlovákiában például úgy tűnik, hogy februárban sínre tették az ügyet, de azóta minden görcsbe merevedett. Azok, akik 21 évvel ezelőtt a bevonuló és a Prágai Tavaszként ismert demokratikus mozgalmat eltipró tankok nyomában kerültek az ország élére, makacsul ragaszkodnak azokhoz a megoldásokhoz és módszerekhez, amelyek fölött egyértelműen eljárt az idő. Céljuk, hogy semmi se változzon”. A BELGRÁDI POLITIKA ÍRJA: Magyar vezetők kötéltánca A magyar politikusok kötéltáncot járva Bonn és Berlin között, átgondoltan és adagolva nyilatkoznak — állapította meg „A keletnémet menekültek problémái” című kommentárjában kedden a belgrádi Politika. Budapest számára elfogadhatatlan az, hogy az NDK állampolgárai Magyarországon nyugatnémet útlevelet kapjanak. Szerintük ezzel beavatkoznának az NDK belügyeibe. Másfelől nem akarják erőszakkal hazakény- szeríteni a keletnémet állampolgárokat, mert — úgymond nem vállalják a csendőr szerepét. És azt sem kívánják, hogy országuk átjáróházzá váljék. Ezért felajánlották, hogy közvetítő szerepre vállalkoznak Bonn és Berlin között. A magyar államférfiak, Németh Miklós és Horn Gyula bonni villámlátogatásának eredményeit szerződésben nem rögzítették — mutatott rá a jugoszláv napilap —, ugyanakkor szilárd alapot teremtettek konkrét megállapodások aláírására. A németek a maguk részéről kitárták a szívüket — és úgy látszik, a pénztárcájukat is — a magyarok előtt. Magyarországnak ’ fialaszlhatátlanlil kölcsönökre van szüksége. Az ország gazdasági-helyzete az idén minden eddiginél rosszabb. Bonn pedig határozott ígéretet tett a vendégeknek arra, hogy sokoldalú segítséget nyújt Magyarország és az EGK kapcsolatainak javításában, s abban is, hogy később talán bekapcso-, lódjon a Közös Piacba. 50. évfordulóján a balti államokkal szimpatizáló, nem engedélyezett tüntetésre került sor Moszkva központjában. A tüntetésen 75 személyt vettek őrizetbe. Bakatyin kihangsúlyozta, hogy a belügyminisztérium kész válaszolni az újságírók kérdéseire, ezért bírálta a valótlan információk terjesztését. Az ilyen megalapozát- lan híresztelések szerinte félelmet, feszültséget keltenek és a hatalmi szervekkel szembeni engedetlenségre ösztönöznek. A belügyminiszter a továbbiakban beszámolt a Kara- bah-hegyvidéken kialakult helyzetről, ahol helyi alternatív hatalmi központ létrehozására történt kísérlet az elmúlt héten. Az alkotmányellenes akcióra válaszul aktivizálódtak az azerbajdzsán és örmény szélsőséges elemek. Lőfegyveres támadások érték mindkét nemzetiség tagjait, egy személy meghalt a szélsőségesek fellépései következtében. A kialakult helyzet miatt a belügyi erőket megerősítették a térségben — mondotta Bakatyin. Szociáldemokrata párt az NDK-ban? Az NSZK-ban ismeretessé váltak olyan, NDK-beli törekvések, hogy megalapítsanak egy új szociáldemokrata pártot. Erről kedden egybehangzóan beszámolt több nyugatnémet napilap. A Die Welt, a Süddeutsche Zeitung és a Frankfurter Allgemeine Zeitung jelentése szerint a kezdeményezők evangélikus egyházi személyiségek: négy greifswaldi, illetve hallei lelkész, valamint „A békéért és az emberi jogokért küzdő polgárjogi mozgalom” egy tagja Berlinből. A pártalapítás gondolata azon az egyházi szemináriumon merült fel, amelyet a berlini Golgota Egyház- községben tartottak az emberi jogok szavatolásának tárgykörében. Azt tervezik, hogy az érdeklődők valamikor szeptemberben találkoznak majd egy később kijelölendő helyen, s akkor áttekintik a lehetőségeket. Az SPD és a Kommunista Párt (KPD) 1946-ban Berlinben egyesült Német Szocialista Egység- i párt, NSZEP néven, s ezért jelenleg az NDK-ban egyelőre nincs törvényes lehetőség szoedempárt alapítására. Karsten D. Voigt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja azonban kedd délben az NDK felé is sugárzó Deutschlandfunk nevű kölni országos rádióadó műsorában pártfogolta és szükséges támogatásáról biztosította az NDK-ban, ottani Szociáldemokrata Párt alapítására irányuló kezdeményezéseket. Kijelentette: ilyen párt léte az NDK- ban ugyan nem törvényes, de mindenképpen jogszerű, legitim. A berlini Golgota Egyházközösségben csak vázlatosan körvonalazott pártalapítási elképzelések szerint az NDK-beli SPD tevékenysége olyan alapelvekre épülne, mint amilyen a jogállamiság, a hatalom megosztása, a parlamenti demokrácia és a többpártrendszer intézményesítése. Emellett olyan népjóléti állam kialakítását tűznék ki célul, amely hatékony szociálpolitikát és környezetvédelmet folytat, magáévá teszi továbbá a piacgazdálkodást, a sztrájkjogra és az üzemi beleszólási jogra épülő szakszervezeti mozgalom megalapozását, a gyülekezési és tájékoztatási szabadság becikkelyezését. A bejelentés szerint a szervezők szeptemberben szeretnék felvenni a kapcsolatot az NSZK-beli SPQ-vc! is. a Süddeutsche Zeitung úgy értesült, hogy az NDK-ban más olyan alternatív pártok alakítását is mérlegelik állampolgári kezdeményezések nyomán, amelyek polgáridemokratikus elveket érvényesítenének. GYORSLISTA Nyereményjegyzék az 1989. augusztus 28-án megtartott augusztusi hatoslottó- tárgynyereménysorsolásról, amelyen az augusztusi hatoslottó-szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 Ft) B Volkswagen Golf tip. személygépkocsira szóló utalvány C Maruti 800 tip. személygépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30 000 Ft) E Sanyo rádiómagnó F Vásárlási utalvány (7000 Ft) G Vásárlási utalvány (5000 Ft) H Vásárlási utalvány (4000 Ft) FIGYELEM! A ráadásnyereményt — hatnapos, kétszemélyes utazást Párizsba novemberben, 96 840 forint értékben —- az 5 849 262 számú hatoslottó-szelvény tulajdonosa nyerte. A nyertes szelvényeket 1989. szeptember 16-áig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék szeptember 5-étől megtekinthető az OTP- fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. Listánkon a szegedi és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvények számai szerepelnek. 1 906167 e 2 975 664 g 8 204 316 g 8 712 057 g 1 927 773 e 2 997 270 h 8 215 119 g 8 722 860 f 1 938 576 f 3 008 073 f 8 225 922 h 8 733 663 g 1 949 379 g 3126 906 c 8 236 725 h 8 744 466 g 1 960 182 h • 3 148 512 f 8 247 528 g 8 755 269 f 2 003 394 e 3 170 118 e 8 269 134 f 8 766 072 g 2 068 212 f 3 202 527 g 8 279 937 e 8 776 875 g 2 079 015 e 3 278 148 f 8 290 740 f 8 787 678 g 2 089 818 e 3 353 769 h 8 333 952 e 8 798 481 f 2 111424 g 3 375 375 f 8 344 755 f 8 809 284 f 2 122 227 e 3 386 178 (1 8 377 164 f 8 820 087 h 2 133 030 h 3 407 784 c 8 387 967 g 8 830 890 h 2 176 242 e 3 429 390 g 8 398 770 g 8 841 693 g 2 187 045 f 3 450 996 g 8 431 179 g 8 852 496 h 2 230 257 g 3 472 602 f 8 441982 g 8 863 299 h 2 251 863 h 3483 405 e 8 452 785 g 8 874102 h 2 381499 h 3 505 011 f 8 463 588 h 8 884 905 f 2 403 105 c 3 515 814 g 8 474 391 g 8 906 511 h 2 435 514 h 3 526 617 h 8 495 997 h 8 917 314 c 2 457 120 e 3 537 420 h 8 506 800 g 8 928 117 f 2 500 332 h 3 548 223 h 8 517 603 g 8 971 329 h 2 532 741 f 3 591 435 d 8 528 406 g 8 982 132 g 2 554 347 h 3 613 041 f 8 539 209 g 8 992 935 f 2 597 559 g 3 623 844 f 8 550 012 h 8 003 738 h 2 662 377 h 3 645 450 f 8 560 815 f 30 501 708 h 2 673 180 h 3 656 253 g 8 571 618 h 30 674 556 h 2 694 786 h 8 128 695 f 8 582 421 h 30 890 616 h 2 716 392 h 8139 498 c 8 604 027 h 30 901 419 h 2 792 013 e 8 150 301 g 8 625 633 d 30 987 843 g 2 900 043 g 8 161 104 g 8 668 845 f 31 074 267 h 2 910 846 f 8 171907 g 8 679 648 g 44 048 670 g 2 921 649 g 8 182 710 f 8 690 451 f 44 059 473 d 2 954 058 g 8 193 513 g 8 701 254 e 44 189 109 h A Baltikum válasza Amint az várható volt, heves indulatokat kavart a baltikumi köztársaságokban az SZKP KB-nak a baltikumi függetlenségi törekvésekre reagáló, ma már szokatlanul keményen hangzó nyilatkozata. A Pravda múlt szombati számában megjelent dokumentumra a lett és az észt kommunista pártok ideológiai vezetői már másnap válaszoltak. Sietve leszögezték, hogy a köztársaságok belügyeibe való beavatkozásnak tartják a baltikumi fejlemények kategorikus elítélését. Nyilatkozatuk, amely a lett és az észt népfront vezetőitől megszokott kijelentéseket tartalmazott, jól érzékeltette, hogy a nagyobb autonómiára, a helyi nyelv és kulturális örökség ápolására vonatkozó követelések a hivatalos politika szintjére emelkedtek. Némileg visszafogottabban nyilatkozott Vaino Vüljas, az Észt KP KB első titkára. Támogatásáról biztosította a dokumentumot, ugyanakkor rámutatott, hogy pártja Észtországot — szuverén köztársaságként — a Szovjetunió részének tekinti, fejlődését és sorsát összekapcsolja az egész országban kibontakozó demokratizálási folyamattal. Mindez azt mutatja, hogy jól tudják: a mostani átalakítás záloga és garanciája Moszkva, vagyis a gorha- csovi irányvonal. Mikk Titma, az Észt KP KB reformer titkára egyértelműen a Kreml konzervativjainak tulajdonítja az SZKP KB dokumentumát, amelynek hangvétele a pangás időszakát idézi fel. Véleménye egybeesik az észt népfront álláspontjával, miszerint a konzervatívok a balti állapotokat a peresztrojka megtorpedózására akarják felhasználni. Figyelmet keltett a dokumentum nyilvánosságra hozatalának időzítése is. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy két évvel ezelőtt, Gorbacsov belgrádi látogatása idején tették közzé Nyina Andrejeva tanárnő neosztálinista, a régi időket visszasíró levelét ~~ amelyet a konzervatívok tamadasakent értékeltek —, most pedig Gorbacsov szabadsága alatt látott napvilágot a „nacionalista hisztériára” figyelmeztető dokumentum. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy Gorbacsov tudta nélkül tették volna közzé a nagy vihart kavart nyilatkozatot, kérdés azonban, hogy a meglehetősen sarkos megfogalmazásokról Gor- bacsovnak mennyire volt tudomása. Mindenesetre feltűnő, hogy a szovjet vezető távollétében nem első esetben született olyan KB-állásfoglalás, amely nem feltétlenül használ a peresztrojkának, s akár Gorbacsov hátbatámadásaként is értékelhető. Megfigyelők nem tartják jó jelnek, hogy a nemzetiségi kérdés küszöbönálló megvitatása előtt látott napvilágot ez a meglehetősen türelmetlen hangvételű nyilatkozat. Geraszimov külügyi szóvivő közlése szerint ugyanis nem kizárt, hogy még szeptemberben megtartják a nemzetiségi kérdésről a tervezett KB-ülést, amelyen kialakítják az SZKP általános nemzetiségi platformját. Mindazonáltal a baltikumiak — az általuk provokatívnak minősített nyilatkozat ellenére — nyugodtan tekintenek a KB-ülés elébe, és nagyon remélik, hogy ezen a tanácskozáson olyan, a realitásokat jobban figyelembe vevő állásfoglalás alakul ki, amely tekintetbe veszi az ő sajátos érdekeiket. Egy biztos: csak a kölcsönös türelem és visszafogottság jegyében lehet megtalálni a szükséges kompromisszumot, amely segít összhangot teremteni a baltikumi köztársaságok törekvései és Moszkva stratégiai érdekei között. Kóti Lóránt, MTI-Panoráma Pozsgay Imre nyilatkozata a politikai egyeztető tárgyalásokról Az utóbbi napokban a középszintű politikai egyeztető tárgyalások a nyilvánosság előtt zajlanak. A napilapok, a hírközlő szervek részletes tudósításokban számolnak be a tárgyalások eseményeiről, amelyeket a közvélemény élénk érdeklődéssel követ. Nagy visszhangot váltott ki az a hétfőn elhangzott javaslat, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Erről Pozsgay Imre, az MSZMP tárgyaló küldöttségének vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek. — A politikai egyeztető tárgyalásokon elért megállapodásokat néha lezártnak, befejezettnek tekintik, noha ezekről még tovább folyik a vita. Így történt ez a párttörvény egyik tételével, a munkahelyeken működő pártszervezetekkel kapcsolatban is. Az MSZMP küldöttsége ez ügyben kompromisz- szumot ajánlott a közös álláspontot képviselő Ellenzéki Kerékasztalnak és harmadik oldalnak, de nem született megállapodás. A felek a döntést elnapolták. Jól tudjuk, hogy a munkahelyi politizálásról és a pártszervezetekről élénk, időnként éles vita folyik az MSZMP tagságának körében, de más társadalmi csoportokban is. A közvélemény számára félreérthetetlenül szeretnénk megvilágítani az MSZMP küldöttségének álláspontját a munkahelyi pártszervezetekről. Azt képviseljük, hogy az alkotmánybírák és a bírák egyesülési jogát az alkotmány korlátozza, ők semmilyen pártnak nem lehetnek tagjai; biztosítani kell a katonák, rendőrök egyesülési jogát, de úgy, hogy meghatározott időn belül a pártszervezetek kivonulnak a laktanyákból, szolgálati helyekről; a közhatalmi intézményekben (miniszteriális szerveknél, tanácsoknál, ügyészségnél) ne működjenek pártszervezetek. Az MSZMP elfogadja, hogy a munkahelyek szervezeti-vezetési struktúrájába a pártok ne épüljenek be, munkaidőben a munkahelyeken semmiféle tevékenységet nem folytathatnak. — Ezzel a ponttal függött össze az a javaslat, hogy az előbbiekben felsorolt helyeken, intézményeken túl semmilyen munkahelyen ne működjenek egyetlen pártnak sem szervezetei. Ehhez azonban hozzátartozik még, amiről a tudósítások nem szóltak: ez a megállapodási terv nem zárná ki, hogy üzemi, munkahelyi pártszervezetek működhessenek a lakóterületeken, tehát az üzemen kívül. — Tekintettel a javaslat kiváltotta nagy visszhangra és a párttagságot, valamint a pártvezetöket is érintő vitára, ez ügyben a végső döntést az MSZMP tárgyaló küldöttsége a Központi Bizottságtól kéri. Ha a Központi Bizottság úgy döntene, hogy maradjanak az üzemi, intézményi pártszervezetek, abban az esetben az alkotmány és a törvény szerint vállalja, hogy minden pártnak joga van ezeken a helyeken pártszervezetet alakítani. A tárgyalások menetéről szólva, a közvélemény tájékoztatására Pozsgay Imre elmondta: az egyeztetésnek ezen a szintjén fontos megállapodások születnek. Ugyanakkor a demokratikusjogállamba való békés átmenethez szükséges új jogintézményekkel és intézkedésekkel kapcsolatban a döntést a tárgyaló küldöttségek legmagasabb szintjének plenáris ülésén, végső soron az Országgyűlésben hozzák meg. E döntések alapjául a .tárgyaló felek vezető testületéinek, az MSZMP esetében a Központi Bizottságnak a megerősítő határozatai szolgálnak. — A politikai egyeztetésben eddig elért eredmény, haladás bizakodással tölti el a tárgyaló feleket, akik a nyilvánosság elfogadásával azt is tudomásul vették, hogy a közvélemény ezentúl aktív és alakító résztvevője a tárgyalásoknak. Az MSZMP küldöttsége ebben a szellemben kíván együttműködni a párt tagságával, az ország közvéleményével a nemzeti közmegegyezésért — hangsúlyozta végezetül. (MTI) Nyers- és Pozsgay- felszólalás várható (Folytatás az 1. oldalról) azonban a valóságos reformok érdekében nem sok történt. A párttagság a reformkörökben találta meg a teret a cselekvésre, a vezető testületek tettekre sarkallására. Az országos tanácskozás céljaként nem csupán egy átfogó reformplatform megvitatását és elfogadtatását jelölte meg, hanem azt is, hogy válaszokat fogalmazzanak meg minden olyan, a magyar társadalmat foglalkoztató kérdésre, amellyel az MSZMP kongresszusának szembe kell néznie. Ez a reformkörök kötelessége, mert azt akarják, hogy az MSZMP meghatározó erőként vegyen részt a jövő többpártrendszerű Magyarországán a hatalom gyakorlásában. A reformkörök azt kívánják, hogy a radikális reformeszmék talaján újhodjon meg az MSZMP, vagy — ha úgy tetszik — alakuljon új párttá. A pártvezetésben olyan emberekre van szükség, akiket nem terhel a múlt hibáinak, bűneinek felelőssége, akik hitelesen tudják képviselni a pártot az egész nemzet előtt. Varga József elismerte, hogy a párt tagjai közül sokan nem értenek egyet a reformkörök nézeteivel. Hangsúlyozta, hogy senkit sem akarnak kiszorítani vagy legyőzni.- A többséget markánsan megfogalmazott nézeteikkel kívánják megnyerni. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a kongresszuson a párt kétségtelenül meglévő konzervatív erői kerülnek többségbe. A reformkörökbe tömörült párttagok s ebben, véleménye szerint, egyöntetű a vélemény — annak a pártnak már nem lesznek a tagjai. Végezetül szólt arról, hogy az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platformjait s a demokratikus szervezetek képviselőit. A tanácskozás első napjának estéjén pohár-, köszöntőt mond Németh Miklós miniszterelnök, a vasárnapi nagygyűlésen pedig felszólal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Pozsgay Imre, az elnökség tagja. Az élénk érdeklődéssel kísért beszámolót követően az újságírók számos kérdést tettek fel a sajtóiroda vezetőinek, illetve a meghívott vendégeknek. A reformkörök kit tekintenek hiteles vezetőnek? — így szólt a BBC tudósítójának kérdése. A válasz: azokat, akiket a tagság, illetve a nép annak tart, akik véleményüket nem a politikai széljárásnak megfelelően változtatták, akik nem akkor váltak reformerré, amikor azért „jutalom” járt. Közölték azt is, hogy a hét végi tanácskozáson a KB minden tagjáról megszavaztatják a küldötteket: bíznak-e benne, vagy sem. A szavazatok eredményét nyilvánosságra hozzák. A reformkörök a tradicionális kommunista—szocialista értékek közül vállalják a párt mozgalmi jellegét, a társadalmi egyenlőséget és szolidaritást, az esélyegyenlőséget, a demokráciát, annak nemcsak képviseleti, hanem közvetlen formáit is — hangzott el válaszként az összegzés egy másik kérdésre. Abban sincs vita, hogy a reformkörök a polgárosodást, a részleges kapitalizációt, a világgazdaságba való visszailleszkedést óhajtják. A Ru- dé Právo tudósitójának kérdésére elmondták, hogy egymás között elvtársnak szólítják egymást, s ha a reformerők kerülnek ki győztesen, szövetségesüknek tekintik a testvérpártokat és egyáltalán: minden baloldali erőt. Készek az együttműködésre a demokratikus politikai tömörülésekkel is. (MTI) Gabonák József a kerékasztalnál (Folytatás az I. oldalról) adataiknak eleget tudjanak tenni. Szólt arról is, hogy a megyei tanács foglalkozik az úgynevezett kereskedelempolitikai alap megyei költségvetési fedezetének megteremtésével. Kedvező fogadtatásra talált az a tájékoztatás, miszerint a községek érdekeit szolgálja a fejkvótarendszer tervezett módosítása. A beruházások előkészítésével kapcsolatosan tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a helyi közlekedésben a végleges megoldást a települést elkerülő 53. és 54. sz. útszakasz megépítése jelentheti, de a jelenlegi pénzügyi helyzet miatt annak közeli megvalósulásával nem lehet számolni. Ám fontosnak és sürgetőnek tartja a biztonságot növelő kerékpárút építését, amihez viszont helyi költségvállalás szükséges. A jelenlévők nem örültek annak a válasznak, miszerint a helyi gázlencsék teljes körű kitermelése nem szerepel az Országos Kőolaj- és Gázipar Tröszt középtávú elképzelései között. Solt- vadkert—Kiskőrös—Kecel térsége gázellátó rendszerének — terv szerint — az országos földgázvezeték-rendszerhez kell kapcsolódnia, aminek a beruházásiköltség-igénye 400-450 millió forint lenne. Elmondta a megyei tanács elnöke azt is, hogy a kiemelt üdülőhellyé nyilvánításhoz a megyei hatáskör csak a javaslattevésig terjed. Megnyugodva vették tudomásul a jelenlévők azt a választ, hogy a MÉM nem tervez szőlőimportot, s hogy mindenféle seprőbor-előállítás tiltott, azaz új engedélyt nem adott ki a MÉM. Gaborják József közölte továbbá, hogy az új erdőtörvény-tervezet — mely a földtörvénnyel kíván szinkronban lenni — segíti majd a magántulajdonban lévő erdők telepítését. A válaszokat a jelenlévők elfogadták, de újabb szóbeli kérdések következtek. Mi lesz a szovjet katonák által elhagyott laktanyák sorsa; lesz-e új híd Paks és Kalocsa között stb. Az esti órákban, a találkozó végén a nagyközségi tanács elnöke, Berkecz László köszönte meg Gaborják József válaszait, s hogy a meghívást elfogadta. P. S.
