Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-23 / 198. szám
1989. augusztus 23. • PETŐFI NÉPE • 3 A KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE „Kommunista pártot kell kialakítani” Reform és büntetőjog A Kecskeméti Konzervgyár párt- alapszervezetei, élve jelölési jogukkal, négy kongresszusi küldöttet javasoltak, akik közül ketten nem vállalták a megbízatást. Augusztus 25-én szavazással döntik el, a két jelölt közül kit küldenek majd az MSZMP kongresz- szusára. Közülük az egyikkel, Csongo- vai Tamással beszélgettünk. — Ha megválasztják küldöttnek, milyen elképzelésekkel, mondanivalóval készül a kongresszusra, a gyár kommunistáinak képviseletére? — Kétféle érzés dolgozik bennem: van, ami tetszik a jelenlegi politikai, társadalmi helyzetben, s van, ami nem. Kezdem a jóval. Elindult, felgyorsult egy olyan folyamat, amelyik kialakíthatja a platformszabadságot, megvalósíthatja a nagyobb demokráciát. Ez természetesen magával hozta, hogy többen politizálnak, keresve a kibontakozás, a stabilitás útját. A különböző pártokban, pártkeztj^iményekben tömörülő emberek a társadalom sokszínű arculatát alakítják ki. Úgy vélem, feltételezem, ezek a pártok egy cél érdekében tevékenykednek, de más és más utat választottak. A szélsőséges megnyilatkozásokról most nem beszélek, mert egy-egy párt markáns kialakulása után ilyenekre aflogállamiság viszonyai között aligha kerülhet sor. Nos, ezt a Mit kell tudni a fegyver nélküli és a polgári szolgálatról? Beszélgetés Horváth László ezredessel Közismert, hogy az Országgyűlés ez év júniusában módosította a honvédelmi törvényt, amely a fegyveres katonai szolgálat mellett lehetőséget biztosít az állampolgároknak kétféle szolgálat teljesítésére. Ez nagyon sok félreértésre adott okot. Megkértük Horváth László ezredest, megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokot, válaszoljon kérdéseinkre, felvilágosítást adva az érdekelteknek. '-‘-«A honvédelmi törvény lehetővé tette, hogy az állampolgárok többfajta katonai,,szolgálatot teljesítsenek. A fegyveres szolgálaton kívül melyek ezek? Az alternatív szolgálatnak két formája van: a fegyver nélküli katonai szolgálat és a polgári szolgálat. A honvédelmi törvény az átmeneti időszakban július 30-áig tette lehetővé az alternatív szolgálat vállalására vonatkozó kérelmek benyújtását a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságra. A benyújtott kérelmek, illetve azok feldolgozása azt bizonyítják, hogy a hadkötelesek kevésbé, vagy egyáltalán nem ismerik a módosított honvédelmi törvényt, illetve az alternatív szolgálatok tartalmát, lényegét. — Kezdjük talán az elsővel, a fegyver nélküli szolgálattal. A fegyver nélküli katonai szolgálat időtartama 24 hónap. Alapvetően vallási meggyőződés és lelkiismereti ok alapján vállalhatják a hadkötelesek ezt a szolgálati formát. Szolgálatukat a Magyar Néphadseregben olyan beosztásokban és alegységekben töltik le, ahol a fegyverviselés és -használat nem szükséges. Katonai eskü helyett fogadalmat tesznek. — IVli akkor a polgári szolgálat? — A polgári szolgálatot lelkiismereti okokra való hivatkozással lehet kérelmezni, ennek ideje 28 hónap. A benyújtott kérelmeket a megyei tanács által felkért bizottság vizsgálja meg és tesz javaslatot a kérelem elfogadására vagy elutasítására, megfelelő kivizsgálás után. A kérelem elfogadása esetén a továbbiakban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal intézkedik a szolgálat helyéről, időpontjáról és a hadköteles munkára jelentkezéséről. — Mii a teendője annak, aki az alternatív szolgálatot választja? A hadköteleseknek mindkét szolgálati formát kérelmezniük kell, a kérelemhez csatolni kell egy részletes önéletrajzot, amelyet a megyei parancsnokság részére kell megküldeni. E szolgálati formákból eleve kizáró ok, ha a kérelmező fegyvertartási engedéllyel rendelkezik, vagy korábban erőszakos bűncselekményt követett cl. A hadköteles kérelmét a katonai eskü letételéig terjesztheti elő. — Mi tekinthető lelkiismereti oknak? Lelkiismereti oknak tekinthető a hadköteles olyan személyiségszerkezete, amelynek erőszakos megváltoztatása az egyén részére visszafordíthatatlan pszichikai, személyi károsodást okozna. Szocialista társadalmi rendünkkel ellentétes nézetek nem minősülnek lelkiismereti oknak. — Eddig hányán fordultak Önökhöz ilyen kérelemmel? A megyében a most folyó behívás alkalmával 32-en a behívásra tervezettek nem egészen két százaléka — kérelmezték az alternatív szolgálat valamely formáját. A kérelmek benyújtása a behívásra halasztó hatályú és a törvény értelmében a felkért bizottságnak, illetve a megyei parancsnoknak 90 napon belül kell döntenie, és erről a hadkötelest értesíteni. folyamatot, amiről eddig szóltam, az MSZMP indította el. — Mi az, ami nem nyerte el a tetszését, ami aggodalommal tölti el?- Ebben az általam említett útkeresésben az MSZMP elveszítette saját arculatát. Rabja egy régi, beidegződött elképzelésnek, gyakorlatnak. Paradox helyzet, hogy saját egységéről beszél, de ezt csak kompromisszumok megkötésével tudja fenntartani, ami természetesen nem lehet sem cél, sem eszköz a továbbiakban. — Jogos a kérdés. Mit vár a kongresszustól? — Nagyon reális, őszinte, tartalmas elemzést a társadalom elmúlt évtizedeiről. Kulcskérdésnek tartom 1956 megítélését, s az utána következő időszak politikai, gazdasági értékelését. Felmerültek olyan kérdések, amelyekre eddig a Központi Bizottság nem tudott, vagy nem akart konkrét választ adni. Példának hozom fel, hogy nem pontosan definiálták az 1956-os eseményeket, s emiatt — véleményem szerint - sok emberben kétségek merültek fel. Nagy Imre politikai rehabilitációja sem történt meg, s nem sorolom tovább. Ha a múltat a tényeknek megfelelően értékeli a kongresszus, elismerve az eredményeket, rámutatva a bűnökre, a hibákra, akkor valóban minden várakozásnak megfelel. Az természetes, s nyilvánvaló, nem lehel, de nem is kell vállalni a felelősséget, a szégyent azokért a tettekért, amelyeket egyes emberek követtek el a párt nevében. Visszatérve a pártegységre: amikor a legjobban hirdették az akkor sem volt valóság, a tagság sem igényelte, voltak akkor is áramlatok, de az egységet a párttagság nevében deklarálták. — Milyen pártnak szeretne látni az MSZMP-t? Kommunista pártot kell a kongresszusnak kialakítania, egy olyan pártot, amelynek van saját arculata, megvalósítható, népszerű programja. Ez csakis úgy lehetséges, ha a különböző nézetekkel rendelkezők külön-kiilön csoportban tevékenykednek. Ezek a külön platformon á)ló csoportok tiszteletben tartják mások nézeteit, de cselekvésük egy irányban hat. Ennek ellenére, vagy éppen emiatt, kialakulhat akár két nagyobb csoport, amelyek közül nyilvánvalóan a reform híveinek tábora lesz a nagyobb. A szocialista reformok erői által képviselt platform, úgy vélem, mindenki számára elfogadható lesz, amelyik kiutat mutat ebből a politikai, gazdasági zűrzavarból. Én a konzervgyári, a kecskeméti kommunisták elképzeléseit szeretném képviselni, megvalósítani, tulajdonképpen ezért is vállaltam el a jelöltséget. Gémes Gábor A munkanélküliség és kezelése A munkahelyükön feleslegessé váló dolgozók sorsa nem elkerülhetetlenül a munkanélküliség hangsúlyozzák a társadalomkutatók. Az MTA Szociológiai, a Munkaügyi, a Szövetkezeti Kutatóintézet, a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete és más tudományos intézetek szakemberei nemrég a munkanélküliség társadalmi okait és leküzdésének lehetőségeit vizsgálták, s eredményeiket hamarosan a Kossuth Könyvkiadónál megjelenő tanulmány- kötetben teszik közzé. Gyekiczky Tamás, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének osztályvezetője, a könyv szerkesztője az MTI munkatársának elmondta: közös müvükben felhívták a figyelmet a munkanélküliségből kivezető módszerekre. A nagy gazdasági szervezetek egységeinek önálló kisszervezeteidé alakulása például önmagában iá elősegíthetné a ' foglalkoztatás hatékonyságút,-A piaci viszonyok kibontás koztatása megköveteli az állam szerepének korlátozását. Jelenleg ugyanis változatlanul érvényesül az a törekvés, amely a gazdasági szerkezetváltást „felülről”, az állam meghatározó részvételével kívánja véghez vinni. Az állam döntő szerepel tölt be ma is a munkahelyteremtésben, az átképzésben, a munkaerő-köíve- titésben. Gazdasági szerepének módosulásával, a tulajdonreformmal összekapcsolódó struktúraváltással egy időben növekednie kellene az érdekképviseletek és az érdekegyeztetés szerepének. Ez azonban még alig tapasztalható, így a foglalkoztatási problémák hatékony kezelése sem várható. Biztosítási típusú ellátás Kívánatos lenne az is, hogy a társadalombiztosítási ellátások különüljenek el a szociális juttatásoktól és teljesen vagy részlegesen függetlenedjenek a munka-, illetve tagsági viszonytól. A biztosítási típusú ellátások a munkaviszonyban állók és az önállók szociális biztonságát szolgálnák, amikor az érintett betegség, gyermeknevelés, megrokkanás, nyugdíjba vonulás, munkahely elvesztése miatt nem dolgozhat. Ezt az ellátást a munkáltatók és az egyének által fizetendő járulékokból fedeznék. A szociális ellátásokhoz meghatározott feltételekkel juthatnának a rászorulók. A társadalombiztosítás rendszerét a kisszervezeti szektor munkahelyteremtő képességének növelése érdekében is sürgősen módosítani kellene — ajánlották a kutatók. Jelenleg az önállósulok jövedelmüknek általában a 43 százalékát kötelesek társadalombiztosítási díjként befizetni, ennek ellenére nem illetik meg őket ugyanazok a jogok, mint a munka- viszonyban állókat. A megoldás lehetne a több fokozatú társadalombiztosítás, vagyis alacsony kötelező szint ennek megfelelő juttatásokkal — s ezeket önkéntes biztosításokkal egészíthetnék ki. A kezdő önállósulok a társas vállalkozások főállásúvá váló tagjai számára néhány évre kedvezményes társadalombiztosítási járulékot állapíthatnának meg. Szolgáltató hálózat A munkaközvetítő irodák nem képesek érdemi segítséget nyújtani a hozzájuk fordulóknak -- állapították meg a kutatók. A munkaerőpiaci szolgáltató hálózat funkciója a közvetítésen kívül csupán végrehajtó vagy kisegítő jellegű, adminisztratív tevékenységre korlátozódik. A munkaügyi szolgáltató hálózatnak fel kell készülnie arra, hogjl fh^gfiä#- 51 lő szolgáltatásokat nyújtson a munka- vállalóknak. Lehetővé kellene,,tenni uizt ■, is, hogy az érdekképviseletek saját szolgáltatásként közvetítsenek. • Az újrakezdési kölcsön a jelenlegi formájában nem hatékony foglalkoztatáspolitikai eszköz — hangsúlyozták a kutatók. Szükséges lenne, hogy ezt igénybe vehessék azok a kisvállalkozók is, akik hozzájárulnak az állami vállalatokban és szövetkezetekben nem hatékonyan foglalkoztatottak „felszívásához”. Részmunkaidő-formák alkalmazása Ma a foglalkoztatottak csaknem 40 százaléka nő. A munkaerő-, illetve a foglalkozási struktúra átszervezése egyre inkább a női munkavállalók átcsoportosításával lehetséges. A jövőben tehát az egész munkaerő-állomány szerkezetének átrendeződése fokozottabb mértékben függ a női munkavállalók képzettségének konvertálhatóságától húzták alá a tanulmánykötetben. A kutatók szorgalmazzák a részmunkaidő-formák alkalmazását, a rugalmas, időszakos foglalkoztatást, mondván: ez hatékony módszer lehet a munkanélküliség mérséklésére. Többféle munkaszervezet kialakítását is lehetővé kellene tenni, hogy a különböző ambíciójú, szaktudású csoportok megfelelő munkahelyet találhassanak maguknak. Legyén egyebek között magán- és vegyes vállalat, egy-egy résztevékenységre szerveződő társulás, szövetkezet, bérlőközösség, kereskedő, ügynöki és szolgáltató vállalkozás is — ajánlották a munkahelyteremtés lehetőségeit vázolva. A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet a pályakezdők pozíciójának speciális védelmét szintén megköveteli — vélik a kutatók. Napjaink a társadalmi, gazdasági, politikai változások, a reform jegyében telnek. Teljes, átfogó reform kell a büntetőjogban is, méghozzá minél előbb. Ami napjainkban e címen lolyik, az csak tol- dozgatás, foldozgatas. A Szabó András professzor által használt szójátékot kölcsön véve, most nem a büntetőjog reformját, hanem a reform büntetőjogát éljük. A kettő nem ugyanaz. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a változó társadalmi, politikai folyamatok a büntetőjog-alkalmazás alkalmazkodását igénylik, ez azonban nem tartható sokáig. A döntés joga az Országgyűlésé! A jogalkalmazó mint neve is mutatja ugyanis nem alkothat jogot, csak alkalmazhatja azt, őt a jogszabályok kötik. Ilyen meg nem engedhető „jogalkotásnak” tekintem legfrissebb példaként, hogy bár a büntető törvény még tartalmazza a szigorított őrizet intézményét, melyről csak a független magyar bíróság rendelkezhet, mégis annak alkalmazását egy még oly helyeselhető minisztériumi döntés lényegében kizárja. Ez bármenynyire indokolt cs üdvözlendő, mégiscsak törvénysértéshez vezethet. Márpedig az igazságszolgáltatás helyesebben büntctőjog-alkalmazas ezt és a hasonló intézkedéseket, a reform büntetőjogának ilyen és hasonló megnyilvánulásait nem viselheti el sokáig. A helyes megoldás csak az lehet, hogy az erre hivatott törvényalkotó, az Országgyűlés - még ez a megkérdőjelezett legitimitá- sú is dönt ezekben a kérdésekben, mégpedig ha kell úgy, hogy akár naponta ülésezik. Anyagi és más megfontolások itt nem játszhatnak szerepet, mert az így felfogott törvényesség is az oly áhított jogállamiság része. A reform büntetőjoga már csak azért sem tartható fenn sokáig, mert nem ad jogbiztonságot! Gondoljunk csak bele, a sajtóban már eddig is sokat emlegetett állam elleni bűncselekmények egy része nap mint nap megvalósul, vagy az üzérkedés törvényi tényállását is kimerítik, eljárásra vagv büntetésre mégsem kerül sor, a devizabűncselekmények a keretet kitöltő jogi szabályozás változásai folytán naponta más-más elbírálást igényelnek, esetenként a szeméremsértés vétségének megvalósulását (pornóügyek) jelent gondot, és a sort még folytathatnánk. Napjainkban az, hogy az igazságszolgáltatás megfelel a haladó reformfolyamatoknak, csak a jogalkalmazók rendőrök, ügyészek, bírák pozitív hozzáállásán múlik. Vitathatatlanul jogos azonban a kérdés, hogy „ha engem két héttel ezelőtt valamiért elmarasztaltak, akkor most aki ugyanazt követte el, miért nem”, holott a jogi szabályozás ugyanaz. Ezt ideig-óráig meg lehet válaszol- gatni, hosszabb távon azonban nem. Teljes reformra van tehát szükség! A Btk. törvényi tényállásainak egyenkénti átsorolására, azoknak a mai, de leginkább a célként áhított társadalmi, gazdasági urambocsá! némely politikai követelményeknek megfelelő átalakítására. Emberi jogok tisztelete Ugyanez vonatkozik a büntetőeljárási jogra is, melynek az állampolgári, emberi jogokat fokozottabban tiszteletben kell tartania. Megjegyzem, hogy a sajtó nem a szűk szakmai c tekintetben nagyon egyoldalúan, a " gyttitils’!tf)üiA.\*WloJtí SetítéiT 'oldaláról közelít, holott ugyanúgy megvannak az emberi jogai és ugyanolyan fontosak is annak, akiUmcgölnek, nyomorékká vernek, megerőszakolnak vagy „csak” meglopnak, azaz a sértettnek. E téren is van mit javítani, reformálni büntetőjogunkban, s ennek során messzemenően figyelembe kellene venni a hazai, egyre erőteljesebb viktimológiai kutatási eredményeket. Csak példaként — kiragadva és mélyebben most át nem gondolva indokolt megfontolni a sértett önálló fellebbezési jogának biztosítását. Ki mást érint legmélyebben az ügy, mint a nőt, akit megerőszakoltak? Ha ezt elfogadjuk, miért nem adjuk meg neki a jogot arra, hogy fellebbezzen, ha a bíróság, úgy latva pl., hogy az erőszak nem volt a jogértelmezés által megkívánt fokú, felmenti a vádlottat, azaz lényegében azt mondja, hogy „ezt a nőt meg sem erőszakolták”. Vagy más példa: miért nem alkalmazzuk a kárpótlás intézményét? Mert anyagias szemléletű? Kérem, ilyen a világunk! Védelemre szorulnak Gyakorló büntetőjogászként állíthatom, hogy a sértett cs a tanú sincs rózsás helyzetben egy büntetőeljárásban, mert érdekeik, jogaik, sőt személyük cselenként elég intenzív támadásoknak van kitéve, és ezek kizárásához, elhárításához hathatós védelmi eszközt nem vehetnek igénybe, a jogi garanciák csak másodlagosak és hatástalanok. Nem is csoda, hogy néha feljelentést sem mernek tenni, s gyakran mindenáron tartózkodnak a terhelő tanúvallomások megtételétől. így volt ez a nagy port felvert tiszakécskei telekügyben is, ahol még a végül is megvádolt személyek ellen nem tett mindenki terhelő vallomást bizonyossággal meg nem állapítható okokból így egyáltalán nem várható, hogy magasabb pozícióban lévő vagy volt , személyek ellen bárki is vallomást tegyen. A néha nem is indokolatlan félelem nagyon erős az emberekben. Természetesen a büntetőjog reformja önmagában nem elég! Annak megvalósításához az igazságszolgáltató, jogalkalmazó szervek szemléletváltására is szükség van. Úgy gondolom, a jelenlegi rendőri állomány, ügyészi, bírói, ügyvédi kar összességében és általában átszervezéssel vagy anélkül is alkalmas erre, képes a megújulásra. Biztosíték erre a viszonylag fiatal átlagéletkor, a szakmai, tudományos konferenciákon való szereplés, az elért eredmények, a szakmai felkészültség. A változó körülményekkel, a reformmal kapcsolatban még valamire fel kell hívni a figyelmet, amiről eddig a nagy nyilvánosság előtt kevés szó esett. Európaibbá tenni Várható a bűncselekmények gyakoriságának további növekedése és ezzel ellentétes tendenciaként a bűnüldözés, igazságszolgáltatás eredményességének csökkenése. Nem a reformok miatt, hanem mert a társadalmi, gazdasági viszonyok jelentős változása ezt magában hordozza. Egyes bűncselekmények ...szerencsére megszűnnek. Vag y azért, mert egyáltalán nem lesznek büntetendő cselekmények, vagy mert csak szabálysértéssé minősítik le őket. Mások, igy különösen a vagyon elleni és az erőszakos, személy elleni bűncselekmények arányukban növekedni fognak. Csak megjegyzem, hogy ez utóbbit a halálbüntetés fenntartása sem akadályozná meg. A büntető jogszabályok várható liberalizálása ha tetszik, még európaibbá tétele nem fogja eredményesebbé tenni a bűnüldözést, „csak” törvényesebbé, s ez fontosabb, értékesebb szempont. Az igazságszolgáltatás eredményességét csak a megváltozott társadalmi, gazdasági háttér, a biztosított magasabb anyagi, technikai színvonal fokozhatja. Dr. Jádi János vezető ügyész Kiskunfélegyháza FELIKS DERECKI: Kisváros Előkelő vendég érkezett hozzánk a világ egyik távoli szögletéből. Fiatal korában, még mint ágrólszakadt földönfutó, kivándorolt a tengeren túlra, és mesés vagyonra tett szert. Évek múltán aztán elfogta a honvágy, és elhatározta, hogy hazalátogat. Nagy reményeket fűztünk a látogatásához. Abban bíztunk, hogy két kézzel szórja majd a pénzt, mert hát a háború előtti villamosok zöty- kölődtek városunkban, jól jött volna egy új iskola is, és szennyvíztisztító telepet akartunk építeni. Meg se kottyan neki az a pár százezer dollár. Rendelkezésére bocsájtoltunk egy tapasztalt idegenvezetőt, hadd nézelődjön. Csak hát már az első reggelinél méltatlankodni kezdett a szállodában, mondván, hogy a zsemle olyan kemény, mint a kő. — Tele vagyunk gonddal-bajjal! — tárta szét kezét tanácstalanul az étterem vezetője. Nincs elegendő feldolgozó kapacitása a sütödének. Mije nincs? — hüledezett a vendég. — A pékségnek ízletes kenyeret kell sütnie, ahelyett, hogy holmi kapacitás után kajtatna. Ostoba fajankó, fittyet hány különleges adottságainkra! Séta közben heverésző fiatalokra lett figyelmes a parkban, és látta, hogy kézről kézre adogatnak egy borosüveget. Ha nem dolgoznak, honnan van pénzük alkoholra?- Leszázalékolt szüleik tartják el őket világosította fel nyájasan az idegenvezető. Ä vendég lefényképezte a naplo- pókat, és odébbálltak. Ezután a bezárt üzletek keltették fel érdeklődését. Az üzletek bérlői nem hajlandók dolgozni, mivel keveslik a bevételt ütötte meg a fülét. Dolgozzanak többet, és több pénz üti a markukat. Szó sem lehet róla! Nálunk alapelv, hogy mindenkinek egyforma fizetés dukál. A vendég alig tudta kibetűzni, mi volt az egyik utcai elárusítóbódéra írva: Betegség miatt zárva. — Hallatlan! kiáltott fel. — Mi közöm hozzá, ha valakinek valami nyavalyája van. Nálunk világszínvonalon áll a társadalombiztosítás . .. mondta az idegenvezető, és kidülleszlettc a mellét. Később elmentek a városi tanácsra. Az egyik ajtón a következő felirat díszelgett: Reformértekezlet! Az ügyfélfogadás ma szünetel! Mi a szösz az a reform? kérdezte a vendég értetlenül. Nagy vonalakban próbált kibújni az idegenvezető a válaszadás alól a jobb, hatékonyabb munkavégzést jelenti.- És mindezt üres fecsegéssel akarják elérni? Mondja csak, honnan veszik ezt a rengeteg papírt ezekhez a feliratokhoz, melyekbe léptcn- nyomon belebotlik az ember? És teljesen kijött a sodrából, amikor egy óra előtt nem akartak szeszes italt felszolgálni neki az étteremben. — Van itt valami normális dolog? — kérdezte haragjában toporzékol- va. — Hogyne volna — az idegenvezető pulykavörös lett. — A bolondok háza. ' Lengyelből fordította: Adamecz Kálmán Korszerű „vízgyár” Mohácson üzembe helyezték a dunai regionális vízvezeték új tisztítóművét. A 300 millió forintos költséggel létrehozott „vízgyár” naponta 30 millió liter tiszta ivóvizet állít elő a Duna menti kutakat Péccsel összekötő vezetékrendszer számára. A korábbi aktívszenes eljárást felváltó korszerű módszert alkalmazva, hazánkban elsőként a mohácsi tisztítóműben oldották meg a vas-, a mangán- és az ammóniaszennyeződés egy helyen történő kiszűrését. (MTI-fotó) • A derítő és a szürőház. G. G. • A derítőmcdencc.
