Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 1. Kambodzsa-értekezlet • A francia főváros konferencia-központjában húsz ország és az ENSZ képviselőinek jelenlétében ülésezik a Kambodzsa-értekezlet. (MTI-tclefotó) Összességében kedvezően értékelte a párizsi Kambodzsa- konferencia kezdeti tapasztalatait hétfői nemzetközi sajtóértekezletén Vagyim Perfiljev. A szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője szerint az első nap főként konstruktív hozzászólások hangzottak el, de sajnálatosan akadtak konfrontációs állásfoglalások is: így óvatosságra intenek Szihanuk herceg beszédének egyes elemei. Perfiljev szerint kétségkívül komoly és reális lehetőség kínálkozik a probléma külpolitikai vonatkozásainak rendezésére, a belpolitikai kérdések azonban sokkal összetettebb gondokat hoznak a felszínre. A szovjet külügyi szóvivő külön kitéri Sevardnadze külügyminiszter párizsi tárgyalásaira. Méltatta azt, hogy a BT állandó tagjainak képviselői számos fontos kérdésben egyetértést tudtak kialakítani. Perfiljev a szovjet külügyminiszternek és indonéz kollégájának hétfői párizsi megbeszéléséről tájékoztatva bejelentette, hogy Suharto indonéz elnök hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A szóvivő kitért arra is, hogy Sevardnadze a nap folyamán Teheránba utazik, ahol az iráni vezetéssel folytat tárgyalásokat. Egy kérdés kapcsán nem zárta ki, hogy Rafszandzsani államfővel is tárgyal majd a szovjet diplomácia vezetője. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG MEGSEGÍTÉSÉRE Segélyek helyett segítség Kedden Brüsszelben 24 nyugati ország szakértői ülnek össze, hogy egynapos értekezleten megvitassák: miként segíthetnék a magyar és a lengyel reformokat. Két héttel ezelőtt a hét leggazdagabb ipari ország párizsi csúcs- értekezletén megbízták a Közös Piac végrehajtó szervét, a bizottságot a segítség szervezésével. A keddi értekezletet a bizottság hívta össze az EK székhelyére. A résztvevők: a Közös Piac 12 tagállama, az EFTA hat tagja, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és az időközben ugyancsak meghívott Törökország. Teljes jogú résztvevő az EK bizottsága is, amelyet Horst Krenzler, a küikapcsolatokért felelős főigazgatóság vezetője képvisel. Ő is fog elnökölni a keddi értekezleten. A tanácskozás napirendjén a Lengyelországnak nyújtandó élelmiszersegély szerepel, valamint elképzelések és ötletek arra, hogyan bővíthetnék a „24-ek” gazdasági és kereskedelmi együttműködésüket Magyarországgal es Lengyelországgal. Az első napirendi pont ügyében az EK már megadta az alaphangot: a napokban 140 millió dolláros élelmiszersegélyt utalt ki Lengyelországnak két évre azzal a feltétellel, hogy aÉ élelmiszer egy részének értékesítéséből származó bevételeit a lengyel kormány kizárólag az ottani mezőgazdaság és az élelmiszer-elosztás fejlesztésére fordítja. Brüsszeli diplomáciai körökben az értekezlet előtt senki sem várta, hogy az egynapos „ötletrohamon” valamiféle nemes versengés alakulna ki a résztvevők között abban, hogy ki „ad többet”. Ezt a megbeszélés politikailag viszonylag alacsony szintje sem teszi lehetővé. A tanácskozás a hétfői vélemények szerint inkább óvatos tapasztalatcserének ígérkezik, amelyen a résztvevők főként azok szavára lesznek kíváncsiak, akiknek már van gyakorlatuk Kelet- Európában: az NSZK-éra, Ausztriáéra, Japánéra, vagy az EK Bizottságáéra. Eleve kizárták a témák közül az adósságok ügyét és a pénzügyi együttműködés más, hitelezési jellegű kérdéseit. Elsősorban arról lesz szó, hogy beruházásokkal, vegyes vállalatok alapításával, tapasztalatátadással, szakmai és gazdasági vezetőképzéssel (menedzserképzéssel) hogyan lehetne segíteni a piacgazdaság infrastruktúrájának, esetleges kereskedelmi könnyítésekkel pedig a gazdaságnak a fejlődését a reformer kelet-európai országokban. KOMMENTÁR Moldáviai románok Moldávia — régi nevén Bessz- arábia — a Szovjetunió délnyugati tagköztársasága. Lakóinak száma valamivel több mint 3 millió, akiknek a kétharmada román, vagy hivatalosan moldován nyelvet beszél. Nevezhetnénk őket akár románoknak is, hisz a moldvai és a moldáviai szántóvetők között csak annyi különbség van, mint a székely és a magyar parasztember között. Azonban a hivatalos politika a moldáviai románok románságát ötven éven keresztül nem volt hajlandó elismerni. Moldávia a Balkán és az orosz sztyeppék között terül el. Évszázadok során igen sok nép vagy néptöredék települt meg itt — román, szláv, görög, tatár, egy kevés magyar. Hogy mi vonzotta őket ide? Talán a szelíd dombok és a kellemes éghajlat. Azonban a „hadak útjában" feküdt e terület. A XVIII. század végén a török fennhatóság alá tartozó román Moldvával volt kapcsolatban Moldávia. Utána egy évszázadon át orosz kézen volt a terület. Majd 1918-tól, csakúgy, mint Erdély, Besszarábia is Bukarest fennhatósága alá került. Moszkva sohasem ismerte el, hogy a román többségű területet elcsatolták tőle, s amikor igazi katonai nagyhatalommá nőtte ki magát, visszaszerezte e területet. A 1939. augusztus 23-ai Ribbentropp—Molotov-paktum titkos záradékában a Szovjetunió szabad kezet kapott Hitlertől Besszarábia visszaszerzésére. 1940. június 26- án Moszkva felszólította Bukarestet, hogy 72 órán belül ürítse ki a vitatott területet, ellenkező esetben ... Ezek után minden a forgató- könyv szerint történt. Csakúgy, mint a három balti köztársaságban, itt is hirtelen győzött a szocialista forradalom, hogy a terület gyorsan betagozódhasson a szovjet államszövetségébe. Majd 1949-től tagköztársasággá válik Moldávia, melynek autonómiája csak papíron létezett. Sőt, é papírt sem tudták a latin betűkhöz szokott moldován románok elolvasni, hisz cirill (orosz) ábécét korábban nem tanultak. A terület többségének a nyelve kiszorult a hivatalokból —- legfeljebb megtűrt maradt —. Ók pedig románból moldovánok- ká lettek, hogy ma is többséget alkossanak Moldáviában. Barta Zsolt Csontvázkereskedők Az indiai Kalkuttát hovatovább nemcsak műemlékei, nypmornegyedei, és utcán alvó koldusai miatt tartják India egyik legérdekesebb városának. A horror és a fekete humor kedvelőit valószínűleg szent borzadállyal tölti el a nemrégiben nyilvánosságra hozott tény: Kalkutta a világ legnagyobb csontváz- és koponyaexportőre. Ezt a kivitelt 1985-ben a hatóságok betiltották, titokban mégis virágzik az üzlet. A feketepiacon 10 ezer rúpiát (650 dollár) is adnak egy sértetlen emberi csontvázért. Évente körülbelül 15 ezer csontváz és 50 ezer koponya vándorol titkos kereskedelmi utakon külföldre. A kalkuttai csontvázkereskedők a közeli temetőkből, illetve Bihar állam és Nyugat- Bengália sűrűn lakott vidékeiről kapják a „szállítmányokat”, amelyek azután Bangla- desen keresztül jutnak tovább a megrendelőkhöz. A mintegy 4 millió dollár értékű indiai csontvázexport több mint egynegyede Kalkuttából származik. A sajátos tevékenység nyomán rémtörténetek is szárnyra kaptak. Az egyik, tavaly állítólag megesett történet így szól. Néhány fiatal arra lett figyelmes, hogy az egyik hullaházból gyanús zaj szűrődik ki. Amikor beléptek a bűzlő, vérrel telefröcskölt helyiségbe, azt látták, hogy egy fiatalember szabályosan „skalpol”. Körülötte szanaszét hevert tizenhárom fej. A rendőrségen aztán a skal- poló bevallotta, hogy a „feldolgozott” koponyákat apja adja el kalkuttai kereskedőkapcsolatának. Az üzletág virágzásának az is kedvez, hogy a hullaházakban nagyon sok az azonosíthatatlan holttest. A milliós nagyvárosok nyomornegyedeiben rengeteg az olyan ember, akiknek a halálára senki nem figyel fel. Az olyan esetek is gyakoriak, hogy az általában maguk is szegény „bedolgozók” koldusokat ölnek meg egyetlen értékükért, a csontvázukért. Szovjet— amerikai konzultáció Afganisztánról Az afganisztáni kérdésről kezdtek konzultációt hétfőn Stockholmban amerikai és szovjet szakértők. Az Egyesült Államok küldöttségét John Kelly, a közel-keleti és dél-ázsiai ügyekért felelős külügyminiszterhelyettes vezeti, a szovjet delegáció élén pedig Nyikolaj Ivanovics Kozirjov, különleges feladatokkal megbízott, rendkívüli nagykövet áll. Stockholmi tisztviselők azt közölték, hogy a tárgyalások napirendjén csak az afganisztáni helyzettel összefüggő kérdések szerepelnek. Jim Borup, a stockholmi amerikai nagykövetség szóvivője azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a térséggel kapcsolatos más problémákat is előterjesztenek. (Pénteken a washingtoni külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a konzultáción amerikai részről felvetik az Iránt, valamint a libanoni síita, Irán-barát muzulmán milícia fogságában lévő amerikai túszokat érintő kérdéseket is.) Borup most kijelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium a megbeszéléssel kapcsolatos lényegi kommentárt csak napokkal, esetleg hetekkel a találkozó után ad ki. Hétfőn az afgán felkelők ismét rakétákkal lőtték Kabult. A rakéták egy kórház és egy kerékpárgyár közelében robbantak. A támadásnak 17 halálos áldozata és 16 sebesültje van. DREXLER GÁBORTÓL KÉRDEZTE MUNKATÁRSUNK: Miért nem segítettek? INTERJÚ SZAHAROV AKADÉMIKUSSAL A nemzetiségi konűiktusok megoldásának lehetséges útja a jelenlegi /»m I r 0 r föderáció felszámolása A nemzetiségi konfliktusok megoldásának lehetséges útját a jelenlegi föderáció, vagyis a „nagyhatalmi struktúra” teljes felszámolásában és konföderáció megteremtésében, egy későbbi szakaszban pedig a részekből egy új, minőségileg megváltozott szövetségi rendszer kialakulásában látja Andrej Szaharov. Az Ogonyokból közült hosszú interjúban az akadémikus elmondja: ilyenformán az átalakítás minden kis egységben gyorsabban végbemenne. Az egységek között a kapcsolatrendszer a nulláról indulna, és az élet diktálta szükségletek szerint újjáalakulna. A kis népek esetében Szaharov az önállóságot nem tartja sem veszélyesnek, sem lehetetlennek. Szaharov a hadseregről szólva nem tartotta elegendőnek azt, hogy a fegyveres erők létszámát 500 ezerrel csökkentik, hiszen mint rámutatott — a hadsereg létszáma a békeidő támasztotta feltételekhez képest túlságosan nagy. A leszerelő katonák nagy gazdasági tartalékot adnának az országnak. Az atomfegyverek teljes megsemmisítését tekintve Szaharov óvatosságra intett: szerinte az átalakítás még nem vált visszafordíthatatlanná a Szovjetunióban. Növelni kell az országok közötti bizalom légkörét, és számolni kell azzal, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok száma egyre nő. Ezek között Izraelt, Indiát, Brazíliát és az atomfegyver előállításának küszöbén lévő Argentínát említette. Szaharov hangsúlyozta, hogy az emberiséget fenyegető globális veszély elhárítását a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus konvergenciája, közelítése, a pluralizmus általánossá válása nélkül nem lehet megvalósítani. Ez a folyamat valójában már elkezdődött. Az átalakítás az élet minden területén — társadalomban és gazdaságban egyaránt — a pluralizmus megvalósítását jelenti, és ez egyben a konvergencia megvalósulása. — Az ország katasztrofális helyzetben van, a nemzetiségi kapcsolatok feszültek, a lakosság nem bízik a vezetésben, és ebben az ingatag helyzetben mind a katonai hatalomátvétel, mind a párt jobbszárnya részéről történő hatalomátvétel lehetséges — mondotta Szaharov. — De előfordulhat az is, hogy a vezetés bizonyos erők fogságába esik és nem képes a szabad cselekvésre. Ez — szerinte — személycsere nélkül is végbemehet. Az elmúlt hónapok „alkotmányellenes és demokráciaellenes” rendeletéiről (gyülekezési tilalmak, különleges alakulatok stb.) Szaharov úgy vélekedett, hogy azok a vezetésnek a politikailag aktívvá vált néptől való félelmét tükrözik és ez nagyon rossz jel. A kongresszus nem tudta hatályon kívül helyezni ezeket a rendeleteket és azóta is minden előzetes vita, publikálás nélkül ezeket újabbakkal kiegészítették. Ezt is kedvezőtlen jelnek nevezte. A választási rendszerrel, a választásokkal kapcsolatban Szaharov a legfelsőbb tanács elnökének közvetlen szavazás útján történő megválasztását és a társadalmi szervezetek külön képviselő-választási jogának eltörlését tartaná kívánatosnak. Azt, hogy a népi küldöttek kongresz- szusán nem használtak automata szavazatszámláló rendszert, Szaharov nem tartotta véletlennek. Állítása szerint ennek nem is gazdasági okai voltak. A sajtótájékoztatón sok-sok kérdés elhangzott. Drexler Gábor azonban szinte egyik kérdésre sem adott konkrét választ. Amikor arról beszélt, hogy jó lenne a szibériai, barguzini kutatásokat végre lezárni, mert ez már korábban is felvetődött és akkor sem támogatták az ügyet, megkérdeztem: — Ha már korábban sem álltak ezen kutatások mellé, ugyan miért nem támogatták a mostani expedíció munkáját? Itt most válasz következnék, de meg kell hagyni, érdemi felelet nem hangzott el. — Kiszely professzor őszintén bevallotta, elutazása előtt egy százalék esélyt adott arra, hogy valóban Petőfit találják meg. Érdekelne, mi Drexler Gábor személyes véleménye ezzel kapcsolatban. Magyarul: ő hitt-e legalább egy százalékig a sikerben? — Döntő lépés a kutatástól várható — állította. — Azóta engem is foglalkoztat az ügy, olvastam néhány könyvet. Higgye el, mi, amikor megkaptuk Morvái táviratát, tettünk lépéseket a nagykövetségen. — Nem éreztük ezt Barguzinban — firtattam tovább. — Ha idehaza nem hitték el a szenzációsnak számftó bejelentésünket Barguzinból, a sajtó is hitetlenkedett, miért nem küldtek azonnal a helyszínre magyar szakértőt!? Erre a kérdésemre sem jutott érdemi válasz. Továbbra sem érthető tehát, hogy az ásatások, az azonosítások befejezte után majdnem tíz napig miért nem le-, hetett megtenni idehaza a szükséges lépéseket. (b. t.) MI TÖRTÉNT AZ MSZMP ZALA MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETÉN? „Tegnap jártam először a pártbizottság épületében” — mondja az új választmány elnöke Jóllehet, a hétvégi Zala megyei pártértekezleten szélsőséges vélemények is megfogalmazódtak, az MSZMP szervezeti struktúrájának és működési rendjének átalakításáról igazi politizálás folyt. Az értekezlet légköre beleillett abba a néha éles hangú és szenvedélyektől sem mentes vitasorozatba, amely nélkül nem lehetne ilyen léptékű a változás. Egyebek között ezt mondta Fejti György, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az MTI munkatársának kérdéseire válaszolva. Fejti György szerint nincs semmi rendkívüli abban, hogy a reformkori platform szándéka érvényesült, s a pártbizottság helyett a jövőben választmány működik Zala megyében, s annak élén — társadalmi funkcióban — elnök áll. A KB titkára ugyanakkor hangoztatta: a megye eddigi vezetése a lényeget illetően a reformok, a változás hive volt. Hibájuk abban keresendő, hogy nem ismerték fel korábban: elképzeléseiket a mozgalom megújításáról pártértekezlet keretei között kell legiti- mizálni. A választás egyfajta bizalmatlanságot tükrözött a reformköri platformon kívül álló MSZMP-tagokkal szemben. Ez a magyarázata annak, hogy „áldozatul estek” olyan személyek is, akik nem tekinthetők a haladás kerékkötőinek. Tudomásul kell venni — mondta —, hogy e viták ilyesfajta „igazságtételekkel” is együtt járnak. A KB titkára érzékeltette: kezd kibontakozni egy olyan, önmagát megszervezni képes — nézetrendszerét illetően párthű — korosztály a harmincasok, negyvenesek köréből, amely másfajta pártarculat kialakulását sürgeti, tartalmi kérőések- ben, s az irányítási struktúrában is változást óhajt. A megyei apparátus létszámát, az ott dolgozó hivatalnokok sorsát érintő kérdésre Fejti György elmondta: a tisztségviselői létszám áttekintése teljes egészében az új megyei vezetés feladata, a KB-titkár azonban nem tartaná szükségesnek az apparátus teljes lecserélését. A változást nagy körültekintéssel kell megszervezni, mert Fejti György szerint kontinuitásra és minden változást akaró emberre az új vezetésnek szüksége van. Számukra a jelenleg érvényes felmondási idő az irányadó, de már formálódik a Politikai Intéző Bizottságnak az az állásfoglalása, amely munkaadói minőségben ezt az átképzéshez, az új feladatkör kialakításához szükséges időt 6 hónapban szabná meg. A tervezetet várhatóan e hónap közepe táján hozzák nyilvánosságra. Zala megye székhelyén, Zalaegerszegen és megyeszerte egyesek örömmel, mások aggodalommal fogadták a változást. Akik örültek neki, a reformkörök általuk kívánt győzelmének fogták fel, akik aggódtak miatta, azok elsősorban azt latolgatták: vajon sikerül-e majd a kongresszusig és a közelgő választásokig megvívni a profi politikusok nélkül a harcot a párt tartalmi megújítását. Voltak olyanok, akik a pártfunkcionáriusok visszalépését megfutamodásként értékelték, és olyanok is, akik azt kérdezték, vajon nem alakul-e most ki belőlük egy újabb elégedetlen réteg? Dr. Vári László, a 42 éves nagykanizsai ügyvéd, a most létrehozott választmány társadalmi elnöke az MTI munkatársának kérdéseire válaszolva elmondta: kedvező jelként értékeli, hogy a barátok, ismerősök tisztességgel köszöntik és helytállásra biztatják. Érthetőnek nevezte azt is, hogy sokan „puccsot” emlegetnek, mert hiszen nem olyan nagyon régen még teljesen elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki csak úgy, az „utcáról” egy megye pártéletének élére kerüljön. Én például — mondotta — tegnap jártam először a megyei pártbizottság épületében. A pártbizottság régi munkatársaival — folytatta — megegyeztünk abban, hogy nem ellenségek vagyunk; az értekezleten se ellenségek, hanem nézetek csaptak össze. Leültünk és megbeszéltük a tennivalókat. Korrekt módon mindenki további sorsát megoldjuk, egzisztenciális hátrányba senki nem kerülhet. Volt, aki már tett is lépéseket, lesz, aki önként elmegy. Abban is egyetértés van, hogy nem lehet politikai vákuum a megyében, tartani kell a kapcsolatot a területi pártszervekkel. Nehéz feladat lesz, de ezt is meg kell oldanunk, mert hiszen feltétele annak, hogy tisztességgel felkészüljünk a kongresszusra. Dr. Rácz Lídia, a választmány társadalmi elnökhelyettese ugyanakkor arról beszélt az MTI munkatársának, hogy az új vezetés lemondott különböző előjogokról, így például a tiszteletdíjról és a gépkocsi-használati díjról. Azt viszont eltökélte, hogy mindig és mindenkor a pártbizottság rendelkezésére áll. (MTI) VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKFÄRFOLYAMOK 1989. július 31. Pénznem Vételi Eladási Angol font árf. 100 egységre Ft-ban 9651,83 10 248,85 Ausztrál dollár 4376,09 4646,77 Belga frank 148,38 157,56 Dán korona 798,84 848,26 Finn márka 1378,80 1464,08 Francia frank 917,02 973,74 Görög drachma a/b 35,93 38,15 Holland forint 2753,67 2924,01 ír font 828,05 893,29 448,66 Japán yen (1000) 422,52 Kanadai dollár 4914,12 5218,08 Kuvaiti dinár 19699,82 20918,36 Norvég korona NSZK-márka 846,70 899,08 3106,44 3298,60 Olasz líra (1000) 43,13 45,79 Osztrák schilling 441,21 468,51 Portugál escudo 37,12 39,42 Spanyol peseta 49,55 52,61 3829,08 Svájci frank 3606,02 Svéd korona 908,99 965,21 USA-dollár 5807,51 6166,73 Ecu (közös piac) 6434,91 6832,95 Jugoszláv dinár csekk (1000) b 26,19 — a) vásárolható legmagasabb bankicgycimlet: 1000-cs b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 37,00 37,08 Jugoszláv dinár csekk (1000) 26,97 —
