Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 8. „ Tegyék azt, ami a legjobb a magyar nép számára99 Pénteken temetik Kádár Jánost (Folytatás az 1. oldalról) MTI: Elnök úr, nagyon köszönjük önnek ezt a lehetőséget. Amint bizonyára tudja, a magyar nép nagy érdeklődéssel és nagy reményekkel tekint egy hivatalban lévő amerikai elnök első látogatása elé országunkban. Úgy hiszem, sok magyar, velem együtt, kiváncsi rá: milyen képe van a mi nemzetünkről, országunkról — amely sosem játszott érdemi szerepet az amerikai politika szempontjából. Változást hoz-e az ön látogatása ebben? George Bush: — Igen. Újat jelent, hiszen most egy amerikai elnök fontosnak tartja, hogy üdvözölje a magyar népet, üdvözölje azokat a változásokat, amelyek Magyarországon végbemennek. Nem dolga az amerikai elnöknek, hogy azt mondja egy másik ország lakóinak: olyan rendszerre van szükségetek, mint a miénk, mert különben nem tárgyalunk veletek. Nem ez a dolgom. Elég tapasztalatom van ahhoz, hogy tiszteletben tartsam más országok belügyeit. De amikor látjuk, hogyan haladnak önök a nagyobb nyitottság felé, hogyan kapcsolódik be népük egyre inkább a politikai folyamatokba és halad olyan gazdasági rendszer felé, amely — nézetünk szerint — javára válik majd, nos, akkor úgy gondoljuk, üdvözölnünk kell ezeket a változásokat, így a látogatás történelmi jellegű abban az értelemben, hogy kinyilvánítjuk rokonszenvünket Magyarország népe iránt. Tudjuk, hogy egy időben hivatalosan nagy nézetelteréseink voltak. Ám most, amikor mozgásba lendültek a dolgok, reform van, változások és nyíltság — mi üdvözöljük mindezt. Várakozással tekintek a találkozás elé az új vezetőkkel. Négyük közül hármat nem ismerek — Grósz úrral találkoztam, amikor ittjárt. — Értesültem Kádár úr elhuny- táról. Vegyes érzelmekkel ítélték ot meg ebben az országban, az amerikai magyarok közösségében. Ha most tevékenységét a maga teljességében szemléljük, látjuk, hol tértek el nézeteink. Ugyanakkor el kell ismernünk a változtatásokat, amelyeket meg tudott valósítani. A mi politikai jobbszárnyunkon vagy a baloldalon sokféle véleményt hallhatnánk Kádár úrról, de én olyan embernek látom őt, aki szolgálta az országát. Valamennyien tudjuk, volt e^y időszak, az ötvenes évek középén, amikor viszonyunk rossz, kudarcokkal teli volt — nincs ezt miért titkolni. Ám most. Kádár János halálakor, ismerjük el, amit ez az ember elért. Népszabadság: — A minap Mihail Gorbacsov szovjet elnök kijelentette, hogy a Szovjetunió kész elfogadni azt a politikai elrendezést, amit a magyar vagy a lengyel nép kíván.„A kérdésem: Vajon az Egyesült Államok teljes szívvel támogatna-e egy új magyar kormányt jövőre, a szabad választások után, ha ez a kormány — tegyük fel — baloldali, kommunista-szocialista koalíció lenne? George Bush: — Tiszteletben tartom egy ország belügyeit. Ne próbáljuk meg előírni, hogy egy szabad — bizonyítottan szabad — választásnak mi lejyen az eredménye. Az Egyesült Államok elnökeként azzal dolgozunk majd együtt, akit szabadon, nyíltan megválasztanak. Ugyanakkor, úgy hiszem, önöknek is tudomásul kell venniük, hogy ha a gazdasági rendszer a nagyobb nyitottság, az erősebb magánszektor irányába halad, akkor'az Egyesült Államok könnyebben lehet teljes értékű partner a gazdaság fejlesztésében, reformjában. , Magyar Hírlap: — Az Egyesült Államok differenciálási politikája alapvetően a kommunizmus elleni harc stratégiáját jelentette a világnak ebben a részében. Most, hogy új típusú kormányzat van formálódóban Magyarországon és Lengyelországban is, van-e lehetőség arra, hogy a megkülönböztetésből kifejlődjék a kelet-európai demokráciák támogatásának új politikája? George Bush: — Igen. Azt hiszem, máris tanúi lehetnek egy ilyen fejlődésnek. És mint jeleztem, örvendetes számomra, hogy Magyarország ennek a változási folyamatnak az élvonalában van. Gazdasági tekintetben a változások most Lengyelországban is megkezdődtek, ez már a magyar- országi fejlődést követi. Más keleteurópai országokban nem is tükröződnek az élenjáró Magyar- országon és a gyors ütemben előre törekvő Lengyelországban tapasztalt változások. Ám a magunk elképzelései alapján, saját elveinkből kiindulva szeretném elmondani, hogy miféle szabadságot és demokráciát kívánunk a világ népeinek. Azt is szükségesnek tartom azonban, hogy pontos határvonalat húzzunk ott, ahol Magyarország és Lengyelország belügyei kezdődnek. Azt szeretném tehát, hogy ösztönözzük a gazdasági berendezkedés azon formáit, amelyek révén a mi lehetőségeink is megnőnek a segítségnyújtásra. Kérdésére egyszerűen ez a válasz: igen, mi azokkal az orszáf okkal fogunk tartani, amelyek épesek megtenni vagy megkísérlik megtenni azt az utat, amelyet Magyarország megtett. Egyébként nem hinném, hogy titkot árulnék el azzal, ha elmondom: Igen érdekes telefonhívást kaptam Bob Hawke (ausztrál — a szerk.) miniszterelnöktől, aki a minapjárt Magyarországon. Meg kell mondjam, igen hízelgőén nyilatkozott azokról a vezető személyiségekről, akikkel ott találkozott. Magyar Nemzet: — Két hónapja Brüsszelben ön átfogó javaslatokat tett a hagyományos erők csökkentésére. Vajon Kelet-Európának és Magyarországnak hol a helye a biztonsági elképzelésekben és a szovjet —amerikai kapcsolatokban ? George Bush: — Amit a NATO- ülésen javasoltunk, hamar a NATO indítványa lett. Úgy vélem, mindaz, ami a tárgyalóasztalon van, megnyugtató lehet a magyar nép számára is. Ez az előterjesztés megfontolt választ váltott ki Gorbacsov úrból is, s reményt nyújt a feszültség csökkentésére Európában, Keleten és Nyugaton egyaránt. Szeretném ezt a kérdést megvitatni a magyar vezetőkkel is, mert úgy vélem, meggyőzöm őket, hogy minden országnak érdeke, Ketelen és Nyugaton, ha azonnal — s ezt a szót igen tudatosan használom — hozzálátunk a hagyományos fegyverek csökkenteséhez, mindezekben a kategóriákban. Örömmel tölt el, ahogyan a szovjetek fogadták a javaslatot, mégha természetesen nem is hagyták jóvá abban a formában, ahogyan az asztalra került. MTI: — Egy kérdés, amely a legtöbb magyart érdekli (amint, gondolom, a lengyeleket is): úgy tűnik eddig, hogy a rövid és a hosszú távú nyugati gazdasági, pénzügyi támogatás iránti igények és remények messze felülmúlhatják azt, amire a Nyugat jelenleg hajlandó — vagy képes. Vajon pusztán gazdasági meggondolásokról van-e szó vagy politikaiakról is? George Bush: — Nem látok politikai korlátokat, nincs olyan nehézség e tekintetben, amellyel mint elnök a törvényhozásban ne tudnék megbirkózni. A korlátok pusztán gazdasági jellegűek. Igen, megvannak a gazdasági gondjaink. Nem kérhetem persze a magyar nép együttérzését, hiszen igen jómódú ország vagyunk. Ám bizonyos vagyok benne, hogy az önök vezetői tudják: korlátok között kell mozognom, de ezek nem politikaiak és nem a törvényhozással függenek össze. Egyébként úgy vélem, erős a támogatás az Egyesült Államok kongresszusában az iránt, ami Magyarországon történik. Viszont akik ott a pénzügyekért felelősek, tudni akarják, hogy — ha pénzt adunk — a (magyar) gazdaság teljesítménye meg fog-e felelni elvárasainknak. Törekedni fogunk azonban, hogy legyenek javaslataink, pénzügyi forrásaink, amelyek hasznosak lehetnek Magyarország számára. Népszabadság: — A kongresz- szust illetően van egy sajátos gond: az országokat különbözőképpen kategorizálják. Magyarország még mindig — mondjuk így —: abban a kosárban van, amely kosár címkéje: nem-demokratikus berendezkedésű államok, nem-piacgazdaságok és így tovább. Magyarország egyre inkább olyan állapot felé halad, amikor ezek a címkék érvénytelenné válnak. El tud képzelni olyan időt, amikor a Varsói Szerződés egy országát szabad, demokratikus rendszerű, piacgazdálkodású államnak nyilvánítják? George Bush: — Igen, határozottan úgy érzem és szívből remélem, eljön ez az idő. Látjuk a dinamikus fejlődést. Amilyen mértékben előrehalad a privatizáció, ahogy nyílik számunkra a piac, ahogy nyitot- tabbak lesznek a Nyugat irányában, úgy tudunk majd többet tenni. Úgy gondolom, ezt meg kell mondanom, nem akarok odamenni és úgy tenni, mintha nem lenne köztünk semmiféle nézetkülönbség sem. Hozzáteszem, derűlátó vagyok a kelet-európai és a szovjetunióbeli fejleményeket illetően. Qptimista vagyok és az Egyesült Államok elnökeként mindent megteszek, hogy megkönnyítsem a változást. Szeretném megragadni az alkalmat és önök, vezető újságírók előtt kijelenteni: a peresztrojka sikerét kívánjuk a Szovjetunióban, nem akarjuk azt késleltetni. — Egyébként nem azért megyek Magyarországra, hogy Gorbacsov úr eletét megnehezítsem, mint ahogy azt sem hiszem, hogy ő Párizsban az Egyesült Államok életét kívánta megnehezíteni. így hát elmegyek majd önökhöz, és arról beszélek, amiben erősen hiszünk. Mi, az Egyesült Államok és én, az Egyesült Államok elnöke bizonyos dolgokat — amelyek az emberek jogaival kapcsolatosak — nagyon komolyan veszünk. Nem visszafogott, halk üzenettel érkezem, hanem erőteljes üzenetet viszek. Magyar Hírlap: — A magyar nép újkori történelme folyamán legalább két alkalommal fordult segítségért az amerikai néphez, 1848- ban és 1956-ban. Őszintén szólva az amerikai válasz ezekben az esetekben csalódást okozott. Lehét, hogy a kérdés kissé patetikus, de hadd kérdezzem meg, elnök úr, van-e ebben a nagy nemzetben bármiféle felelősségérzet Kelet-Európa és Magyarország jövője iránt? George Bush: — Nem használhatom a felelősség kifejezést. Nem érzek felelősséget a történtekért, de nagyon is átérzem a változásokat, és együtt dobban a szívem a magyar néppel. Úgy vélem, egy olyan országnak, mint az Egyesült Államok, nem szabad fölös ígéreteket tennie, meggondolatlanul arra ösztönöznie másokat, hogy hozzánk hasonlóak legyenek, s nem szabad ily módon egy másik nép sorsát nehezítő problémákat okoznia. Nem tudom, hogy az utca embere mit várt 1956-ban,.de ha katonai konfrontációra számítottak a Szovjetunióval, akkor a várakozásaik sajnálatosan túlzók voltak. Mégis azt mondom, hogy mi azokkal a fiatalokkal azonosultunk, akik a barikádokra mentek. Ma pedig azonosulni tudunk a több szabadság, a szabadabb véleménynyilvánítás iránti vágyukkal. — A lengyel újságírók feltettek egy kérdést arról a fiatalemberről, akinek az a vágya, hogy ebbe az országba jöjjön. Nézzék, mi örömmel vesszük, ha az emberekben ilyen vágy van. — Azt is szeretném elmondani a kelet-európai fiataloknak, hogy ti izgalmas korban éltek, \ dinamikus változások korában. És szeressétek azt az országot, amelyben éltek. Legyetek részesei a változásnak, részesei annak, ami Kelet- Európában, a Szovjetunióban történik. Magyar Nemzet: — Budapesti látogatása után ön megáll Párizsban, ahol a Hetek megvitatják, miként segíthetnék a lengyel és a magyar gazdaságot. Felvillantaná, mire számít, hogyan támogathatná közösen a Nyugat ezt a két országot? George Bush: — Furcsa lenne, ha erről beszélnék, mielőtt találkoznék a többiekkel. Annyit azért szeretnék elmondani, hogy a napirend kiemelkedő pontja lesz, hogyan működhetne együtt a Nyugat Magyarországgal es Lengyelországgal. Az eszmecsere arról folyik, hogy a nemzetközi intézmények milyen támogatást nyújthatnának. Két gondolat ötlik fel. Az egyik az, milyen reformok szükségesek, hogy a nemzetközi intézményeken át kifejezhessük teljes támogatásunkat. A másik az, menynyi pénz is áll rendelkezésre. MTI: — Elnök úr, megköszönve a beszélgetést, engedjen meg egy utolsó kérdést: mint egy beszédében mondotta, a hidegháború Kelet- Európában kezdődött, s ott is fog véget érni. Mit tehetnek az amerikaiak és új, kis partnerük, Magyar- ország, azért, hogy a hidegháború igazán véget érjen itt, Kelet-Euró- pában? George Bush: — Folytatódjanak a változások, a nyíltság, amelynek tanúi vagyunk. A dinamikus politikai változásokat lelkesen üdvözli az Egyesült Államok, törvényhozásunk, kormányunk. Ezért azt mondanám: folytassák, mert ez nem okoz kárt senki másnak. Tegyék azt, ami a legjobb a magyar nép számára, ami a legjobban szolgálja a magyarok ősregi törekvését a szabadságra, a függetlenségre. ' (Bush elnök vasárnap indul európai kőrútjára; először Lengyelországba, majd hazánkba látogat.) (Folytatás az I. oldalról) BELGRAD Minden jugoszláv napilap pénteken első oldalon, gyászkeretben és fényképpel közölte Kádár János halálának hírét. Ismertették Milan Pancsevszkinek, a JKSZ KB elnöksége elnökének az MSZMP Központi Bizottságához intézett részvéttávíratát, amely megállapítja, hogy Kádár János személy szerint nagymértékben hozzájárult a JKSZ és az MSZMP kapcsolatainak fejlesztéséhez és a magyar—jugoszláv barátság erősítéséhez. A legtekintélyesebb jugoszláv napilap, a Borba átfogó értékelésében ki- ’ emelte: Kádár János vezető szerepet játszott az 1956-os „ellenforradalom” felszámolásában, de egy-két évtizeddel később ő kezdeményezte a magyar gazdasági reformot, lerakta a mostani demokratizálási folyamat és a többpártrendszer bevezetésének alapjait. A Dnevnik véleménye szerint a több mint három évtizedes Kádár-rendszert reálisan csak történelmi távlatból lehet majd értékelni. Ä belgrádi Politika úgy ítélte meg, hogy Kádárral „az óvatos magyar” távozott az élők sorából. Rámutatott, hogy az MSZMP volt vezetője évtizedeken át csaknem teljesen önálló belpolitikát folytatott, miközben elfogadta Moszkva külpolitikáját. Kifejtette: Magyarország neki köszönheti, hogy óriási gazdasági nehézségei ellenére, megrázkódtatások nélkül megkezdhette igazi demokratikus fejlődésének mostani szakaszát. A zágrábi Vjesnik emlékeztetett rá, hogy a szocialista közösség országainak államférfiai közül, Todor Zsivkov mellett, Kádár János állott a leghosz- szabb ideig a hatalom csúcsán. Munkásságát így összegezte: — Jóllehet a mostani magyarországi változások messze túlhaladják a „kádárizmus” folyamatait, Kádár János személyisége mégis úgy marad fenn, mint aki sokkal nagyobb távlatokat nyitott a fejlődés és a demokratizálás előtt, mint a lengyel Jaruzelski vagy a bolgár Zsivkov. S legyünk korrektek: ne hasonlítsuk össze Ceausescu, Honecker vagy még Husák vonalával sem. PRÁGA Kétfrontos harcot folytató és a társadalmi osztályok szövetségére törekvő politikusként értékelte a csütörtökön elhunyt Kádár Jánost a csehszlovák sajtó. A Rudé Právo, a pozsonyi Az Ellenzéki Kerekasztal a köztársasági elnök intézményéről (Folytatás az 1. oldalról) kíván tárgyalni, hanem az intézményről. Az EK szerint a háromoldalú tárgyalásokon először a köztársasági elnök funkcióiról és hatásköréről kellene megegyezni, s ezt követően lehetne szó egy újabb tárgyalási fordulóban a poszt betöltésére alkalmas személyekről. Az ellenzéki szervezetek egyetértenek abban, hogy a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt az új parlamentnek kell elfogadnia, és az elnököt is az új Ország- gyűlésnek kell megválasztania. Nagyon hátrányos lenne ugyanis, ha egy legitimitásában igencsak megkérdőjelezett parlament döntene ebben a fontos kérdésben. A köztársasági elnöki intézménynek az átmeneti időszakban való bevezetése mellett csupán egyetlen érv szól, nevezetesen, hogy ebben az időszakban szükség lenne egy politikai stabilizáló tényezőre. Ezt figyelembe véve, az Ellenzéki Kerékasztalnak van egy áthidaló javaslata: az átmeneti időszakban a parlament elnöke megfelelő stabilizációs tényezővé válhatna, ha az Országgyűlés visszahívná az Elnöki Tanácsot, amely most az államfői jogköröket is gyakorolja. Ezzel a lépéssel megszűnnének az Elnöki Tanács parlamentet helyettesítő jogosítványai, másrészt az államfői jogkörökből egy szűkített „csokrot” az Országgyűlés elnöke kapna meg. így — az EK véleménye szerint — a parlament elnöke az átmeneti időszakban, valamint az új Országgyűlés megválasztása után a köztársasági elnök hivatalba lépéséig megfelelőképpen gyakorolhatná az említett jogköröket — mondta végezetül Sólyom László. (MTI) Pravda és a magyar nyelvű Üj Szó pénteki számában a CSKP KB központi lapja budapesti tudósítójának, Vojtech Veselynck a megemlékező cikkét közölte. A többi csehszlovák napilap is beszámolt a halálhírről és ismertette Kádár János életpályáját. Személyében kifejezetten népi típusú politikus távozott — írta Vojtech Ve- sely. Xz írás szerint az a, több mint harmincéves, fejlődési szakasz, amely alatt Kádár János az MSZMP élén állt, nem mindig tárgyilagos kritika tárgya jelenleg. Erről az időszakról is a jövő mondja majd ki a teljes igazságot. Kádár János politikai irányvonala azonban így is világos: abszolút elsőbbséget biztosított a dolgozó nép és a szocializmus érdekeinek — szögezte le a cikk szerzőjeVojtech Vesely kiemelte Kádár Jánosnak azt a vonását, hogy a jó ügyet szolgáló kompromisszumok híve volt, és hogy „óvott a nacionalizmustól, amelyben a magyar körülmények között azt a veszélyt látta, hogy háttérbe szorítja a nép tényleges problémáit, ezért is tudott valódi internacionalista, más szocialista országok köztük Csehszlovákia —- közeli barátja lenni”. BONN Kádár János, az országa élén eltöltött negyed évszázados tevékenysége során, Magyarországot a rémuralom mélységeiből egy időre az életöröm és a tekintély magaslatára vitte, de így is meg kellett érnie, hogy mindez immáron elhalványult az emberek tudatában. Ezt hangsúlyozta a csütörtök reggel elhunyt magyar politikusról szóló nagy cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív újsághoz hasonlóan az egész sajtó, a rádió és a televízió számos megemlékezést, kritikus szellemű életrajzi visszapillantást közölt. A cikkíró szerint az a korszak fűződik a magyar politikus nevéhez, amelyben Magyarország, a szolgaságból kitörve, elindulhatott a szabadság irányában. A lap értékelése szerint Kádár János a hatvanas években történelmi érdemeket szerzett azzal, hogy képes volt mozgósítani az emberek szaktudását. Ebben része volt az „aki nincs ellenünk, Velünk van” jelszónak. A rtlagyar vezető állandóan szembenállt a dogmatikusnak és revizionistának nyilvánítottakkal. Elvetette azt a kételyt, hogy bármekkora is a/ ára, az eddigi úton kell haladni. Nyilvánvalóvá telte: a gazdasági és társadalmi valóság már túlmutat a párt belső igényein. TOKIÓ Minden péntek reggeli japán lap címoldalon közölte, hogy Kádár János elhunyt. Az írások részletesen ismertetik a nemzetközi megbecsülést kivívó, nagy formátumú politikus ma már ellentmondásosnak ítélt életútját. A The Japan Times kiemelte: Kádár János az 1956-os népfelkelés leverését követően fokozatosan vívta ki a magyar közvélemény megbecsülését, azáltal, hogy Kelet-Európa legszabadabb és legnyitottabb társadalmát hozta létre. A The Daily Yomiuri szerint az utóbbi időben egyre több bírálat érte a harminckét évi irányítása alatt elkövetett hibák miatt. A The Mainichi Daily News annak a véleménynek is hangot adott, hogy mára az idős politikus a stagnálás és a merevség jelképévé vált. A Kyodo hír- ügynökség pedig a sors véletlenének' tulajdonítja, hogy Kádár Jánost éppen aznap ragadta el a halál, amikor Magyarország legfőbb ügyésze semmisnek nyilvánította a Nagy Imre és mártírtársai ellen felhozott vádakat és az ítéletet. ORVOSI JELENTÉS A Kádár János betegségéről és a halál okáról kiadott orvosi jelentés megállapítja, hogy: Kádár János mintegy 15 éve szenvedett fokozódó légzési nehézségben, melyet nagyfokú tüdőtágulat és az ehhez társuló idült hörghurut okozott. Néhány éve, elsősorban az alsóvégtagi erek, majd az utóbbi időben a nyaki főütőcrck kialakuló szűkülete miatt vérkeringési zavarok léptek fel. Ezen ismert betegségeinek gyors előrehaladása miatt az elmúlt hónapokban egészségi állapota fokozatosan rosszabbodott. Július 3-án jobb oldali tüdőgyulladás lépett fel. Az azonnal megkezdett kórházi kezelés eredménytelen maradt, a számos tényező miatt nagymértékben legyengült szervezete ezt a betegséget leküzdeni nem tudta. Halálának közvetlen oka légzési és keringési elégtelenség volt. Az orvosi bizottság nevében: dr. Rétsági György egyetemi tanár, dr. Hutás Imre egyetemi tanár, dr. Kállay Kálmán egyetemi tanár, dr. Sebeszta Miklós egyetemi docens. ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEIBŐL FELHÍVÁS KECSKEMÉT VÁROS MSZMP- PÁRTSZERVEZETEIHEZ ÉS PÁRTTAGJAIHOZ A megélhetési gondok, a létbizonytalanság, a szegénység fogalmai, tényei túlnőttek a „szégyelljük” kategórián. Mindezeket azonban szó nélkül tudomásul soha nem vehetjük. Nekünk is tenni kell valamit. A szociális biztonság megteremtése össztársadalmi — egyéni, emberi, állami, kormányzati, helyi tanácsi és mozgalmi közösségi — feladat. Új — és reméljük, hatékony — rendszerének kiépülése még nem kezdődött el. A munkásmozgalom régi értéke a szolidaritás. Hagyománya van a közösségek és egyének anyagi segítségnyújtásának is. Javasoljuk, hozzuk létre az MSZMP tagjai és más önkéntes adakozók segítségével a pártsegélyalapot, melyre a befizetések önkéntesek. Havi alsó — tagdíjjal együtt fizetett, de külön kezelt — összeghatára 10, vagy 20 forint legyen. Ez városi szinten, elkülönítve jelenjen meg, elosztását nyilvánosság mellett külön bizottság végezze. A segélyalap 50 százalékát fiatal, 50 százalékát idős párttagok megsegítésére 1000 forintos (többször is elnyerhető) összegekben kaphassák meg, bárki kezdeményezésére. Felhívjuk az MSZMP városi bizottságát, a pártszervezeteket, karolják fel kezdeményezésünket. MSZMP Kecskeméti Reformköre A BELÜGYMINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA A közelmúltban számos vélemény és visszaemlékezés jelent meg a Mosonmagyaróvárott, 1956. október 26-án történt eseményekkel kapcsolatosan. A Belügyminisztérium, a Katonai Ügyészség és a BM Határőrség a történtek pontos megismerése, a fegyverhasználat körülményeinek megállapítása érdekében tényfeltáró bizottságot hozott létre. A bizottság a korabeli dokumentumok összegyűjtése, tanulmányozása, és eset szemtanúinak felkutatása és visszaemlékezéseinek meghallgatása alapján kívánja megállapítani a tüntetés, a fegyver- használat, valamint tragikus következményeinek tárgyilagos és lehetőség szerinti pontos valóságát. Munkája során folyamatos kapcsolatot tart fenn az MSZMP, az MDF, valamint más szervezetek helyi képviselőivel, és kölcsönösen tájékoztatják egymást. Kérik mindazokat, akik visszaemlékezéseikkel, a birtokukban lévő dokumentumokkal segíteni tudnak és hozzá akarnak járulni a mosonmagyaróvári események feltárásához, levélben vagy telefonon jelentkezzenek a bizottság vezetőinél. A jelentkezéseket a következő címeken várják: Hering András rendőr alezredes, Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila utca 2—4., telefon: 124-036. Dr. Dombi István ezredes, Katonai Ügyészség 9002 Győr, Árpád utca 58., Pf. 306, telefon: 96-17-166, vagy 96-15-124.
