Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 28. Erdély múlt és jelen időben A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi ülésén román kezdeményezésre Nyers Rezső leült Nicolae Ceausescuval egyebek között a nemzetiségi problémákról tárgyalni. A megbeszélések a várakozásnak megfelelően mint ahogyan a múltban, úgy a jelenben is — eredménytelenül zárultak. Az idős Ceausescu és ókonzervatív rendszerének rugalmatlansága újból megakadályozta, hogy a két ország évek óta hagyományosan rossz kapcsolata elmozduljon a holtpontról. A kizárólagosság bűvkörében A nemzetiségi kérdés megoldása azért is nehéz a szomszédos államban, mivel a humánus és kulturált megoldás a rendszer lényegét kezdené ki. A leginkább török, tatár, bizánci politikai jegyekkel felvértezett rezsim agg reprezentánsa szilárd meggyőződéssel hiszi, hogy a társadalmi haladás legbiztosabb receptjét birtokolja. Azaz képes arra, hogy a történelem csikorgó gépezetét kénye- kedve szerint beszabályozza. S mivel az nehézkesen megy, ezért a falurombolás, a terror stb. eszközéhez nyúl. A hatalom nagy úr, s aki a bűvkörébe kerül, olykor nemcsak hogy megré- szegül, voltak, vannak rá példák , de el is vakul. Mindent félresöpör, ami az üdvözítő ideológiája útjában áll. A rendszer logikája alapján, akiket nem sikerül meggyőzni, azokat vagy ártalmatlanná kell tenni, vagy elszigetelni — lásd a kolozsvári Cornea asszony esetét, vagy a nemzetiségi kultúra képviselőinek egyéni tragédiáját. Felszámolásra ítéltetett a nemzetiségi lét is, annak iskolái, intézményei, ősi vallási központjai. A sors kegyetlen fintora, hogy Erdély a XVI. században épp vallási türelméről vált ismertté Európában. Az eretnek reformáció által megérintett menekültek sokasága talált itt új hazára. A magyar fejedelmek talán azért is voltak toleránsak, hogy a sok kis nép közös hazájának erejét ne őrölje fel a belviszály, a törökkel, némettel folytatott harcban. Ma az erdélyi örökség átmentése a tét az ott élő összes nép, így az ott élő magyarok számára is. Nekünk, magyaroknak Ceausescu propagandistái elődeink XIX. századi nemzetiségi politikáját vágják a fejünkhöz, ami kétségkívül nem volt mintaszerű. Azonban képtelenség, hogy ez a negatív emlék szolgáljon ma indokul az erdélyi magyarság kulturális kiirtására. Kétmillió magyar sorsa Vázlatosan érdemes végigtekinteni a romániai magyarság sorsának alakulását az utóbbi négy évtizedben. Erdélyben a 40-es évek végétől megszűnt a kétmillió magyar II. világháború utáni egyetlen politikai érdekképviseleti szerve, a Magyar Népi Szövetség. Vezetőinek egy részét 1949-51 között koholt vádak alapján elítélték. Lassú, óvatos lépések történnek arra, hogy a terület többnyelvűségét felszámolják. Bár 1952-ben Bukarest létrehozza a Magyar Autonóm Tartományt, ez azonban főleg csak a Székelyföldet foglalja magába, zöld utat biztosítva a kulturális fejlődés számára. 1968-ra ez a csekély autonómia is megszűnik, hisz nem illik bele a rendszer totalizáló törekvéseibe. Az elnemzettelenílést az oktatás elsorvasztásával erősíti Bukarest, melynek legrafináltabb módszere az iskolák összevonása. Amely nemzetiségi iskolában megjelennek a román osztályok, ott többnyire felszámolásra ítéltetett a másnyelvűség. 1956 után indul meg az általános iskolák lassú felszámolása. A csángó magyarok utolsó tanintézménye 1958-ban szűnik meg. 1986-ban a magyarul tanuló kisiskolások létszáma az összes általános iskoláshoz képest már mindössze csak 2 százalék, miközben a nemzetiség a lakosság csaknem 10 százalékát alkotja. Rosszabb a helyzet a líceumoknak nevezett középiskolákban, ahol a magyarul tanulók számaránya 1,31 százalék. Igén gyakori eset, hogy a magyar nyelvű tanárok a központosított álláselosztás következtében nem kapnak állást szülőföldjükön, hanem óromán idegen területeken kell dolgozniuk. Újságok — múlt időben A rendszer tudja, hogy az elnem- zettelenítés hatásos módszere, ha az értelmiséget, mint közösségi kohéziós erőt adminisztratív úton elnyomják, képzését megszüntetik. Erre jó példa az ősi kolozsvári egyetem sorsa. Kolozsváron már a XVI. században működött egyetem, mely 1872-re bölcsé- , szeli, természettudományi, jogi és orvosi karral rendelkező intézménnyé nőtte ki magát. A Bolyai egyetem 1959-ben elveszíti önállóságát, összeolvasztják a román egyetemmel. 1981-ben az intézmény tanárainak már csak alig 18 százaléka magyar. A 80-as évektől fogva Erdélyben nincs egyetlen önálló felsőfokú magyar oktatási intézmény. A nemzetiségi nyelvű hírközlés is elsorvadt. Míg a két világháború között 112 újságot, 69 folyóiratot nyomtak magyarul, addig 1979-re csak 5 napilap, 12 hetilap és 8 folyóirat maradt, melyek egy része mára talán meg is szűnt. Ugyanakkor megszűnt a bukaresti 2,5 órás tv-műsor, csakúgy, mint a kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióadók napi 7 órás adása. A kisebbségi kultúrintézetek gyakorlatilag szintén halálra ítéltettek. A közgyűjtemények anyagai hozzáférhetetlenek. A 80-as évek elejéig 19 könyvkiadó adott ki magyar nyelvű könyveket, mára ezt csak a Kritérion folytatja. A romániai könyvkiadás költségének 30 százalékát (vagy talán többet) hazánk állja, mindenekelőtt könyvvásárláson keresztül. Az erdélyi színjátszás már csak Kolozsváron és Temesváron rendelkezik önálló színházakkal, miközben Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szat- máron, Nagyváradon a helyi román színháznak vannak magyar tagozatai. Az utóbbi években 2-4 fős évfolyamú színészképzés folyik Marosvá- , sárhelyen, ami elenyésző. Az egyházak közül a római katolikus élvez viszonylagos autonómiát, ahol az intenzív hitélet egyben az anyanyelv őrzését jelenti 900 ezer ember számára. A reformátusok közössége 800 ezer főt számlál. Ezen utóbbi felekezet azonban a papi utánpótlás állami korlátozása miatt már ma is lelkészhiánnyal küszködik, várhatóan 1992-re 140 lesz a betöltetlen helyek száma. A katolikusok viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak, mivel a papképzés elleni támadást többé-kevésbé ki tudták védeni. A fentebb említett felekezetek mellett jelentős az unitáriusok (80 ezer) és az evangélikusok (30 ezer) száma. Az utóbbi 70 évben jelentős magyar tömegek hagyták el Erdélyt. 1918 és 1940 között 366 ezer, mely a világháború után félmillióra szökött fel. Az utóbbi években közismert tény, hogy tízezrével lépték át romániai állampolgárok a határt, függetlenül nemzetiségi hovatartozásuktól. A hivatalosan kitelepülök közül nem irigylésre méltó a németek helyzete sem, bár az övéké a legbiztosabb. Bukarest fejpénzt kap az NSZK-tól minden személy után. Nem hivatalos megállapodás szerint egy felnőtt 10 ezer, egy nyugdíjas 6 ezer, egy gyermek 4 ezer márkájába kerül Bonnak, így évente 10-15 ezerrel fogy a németek száma odaát. Az itthoni hivatalos politika nem büszkélkedhet az utóbbi évtizedekben azzal, hogy figyelemmel kísérte volna a Kárpát-medencei magyarság helyzetének alakulását. 1949—55 között csak igen nagy nehézséggel lehetett egyik országból a másikba utazni. Rákosi és hívei tabunak nyilvánították a szomszédban élő magyarság kérdését. Lényeges fordulatra 1956 után sem került sor, bár az utazási korlátozások enyhültek. 1958-ban Marosvásárhelyen egy magasszintű hivatalos látogatás során kijelentették magyar részről, hogy területi követelés Budapest részéről nincs. Elfelejtették azonban hozzátenni, hogy hazánk lakossága azért figyelemmel kísérné az ottani magyarság sorsának alakulását. Felelőtlenségben telt évtizedek A 60-as és 70-es években jelentősen könnyebbé vált a két nép érintkezése, a hazai vezetés külpolitikai érvkészletébe beépítette a nemzetiségek hídszerepének koncepcióját. E hidat azonban a 80-as években a másik oldalról keményen kikezdte az asszimilációs nyomás rozsdája, s ma gyakor- latilagjárhatatlan. Tulajdonképpen a 80-as évek közepéig hazánknak nem volt konzekvens politikája, mely az odakinti magyarok ügyét felkarolta volna. Hogy miért folytatott egészében véve passzív politikát Budapest? Részben azért, mert a bűnös „nacionalista” jelzők ránk tukmált örökségét sem feldolgozni, sem lemosni nem tudta. Másrészt naivan bízva az internacionalista kapcsolatokban, teljesen magától értetődőnek tűnt, hogy az elveket oly szilárdan hirdető kommunista pártok komolyan is veszik a lenini nemzetiségi gondolatokat. Ez utóbbiak azonban soha nem valósultak meg, ezért ennek időzített bombái .ma robbannak szerte a szocialista világban. Ezek után hiába hivatkozunk az emberi jogokra. Odaát csak legyintenek rá. Egyébként érthető ez a reagálás. Ha a saját maga által elfogadott kommunista elveket felrúgja egy hatalom, akkor egy egyetemesebb gondolatisággal bíró értékrendszert miért is ismerne el? Félő, ha az elnemzettelenítés így halad Erdélyben, úgy 50 év múltán már szóbeszéd tárgya sem lesz a kétmillió magyar sorsa. Ezek után mondotta Ceausescu Nyers Rezsőnek, hogy helytelenül értékeljük az ő nemzetiségi politikájukat, „ ... hiszen mi magyarok elfogultan viszonyulunk a romániai helyzethez, a romániai eseményekhez.” Barta Zsolt MA: GÁLAMŰSOR .............•*...** ......7 N YITÓTÁNC SZEGEDEN Megkezdődött Szegeden a XII. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál. Az egyhetes program során Szeged utcáin, terein fellépnek az USA, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Románia, a Szovjetunió táncegyüttesei, valamint a miskolci Szinvavölgyi Vasas, a szegedi Délép Napsugár, a JATE—Olajbányász Bálint Sándor és a szegedi táncegyüttesek. Július 28-án és 29-én Jövendőmondó címmel közös gálaműsort adnak az együttesek a szegedi dóm téren. Képünkön : A Szinvavölgyi Vasas táncegyüttes. KÖNYVESPOLC Dán Grecnbuni-Maitla Jacobs Hogyan legyilnk boldogtalanok Az ttnsorsrontás Gondolat H ogyan legyünk boldogtalanok. Az önsorsrontás tudománya címmel Dán Grecnburg és Marcia Jacobs könyvét fordíttatta magyarra a Gondolat Kiadó. A különleges hangú, hangulatú kötetet így ajánlják a szerzők az átlagos mazochista olvasónak: „ .. .mostanság bizonyára túl sok gondot okozott, hogy csak körülményes és hatástalan eszközökkel tudtad végrehajtani az önbüntetés magasztos és fontos feladatát... be kellett érned gyatrán kialakí- | tolt szorongásokkal, az önostorozás vaktában alkalmazott módszerével.. . Most végre .. . lépésről lépésre vezetünk végig az önkinzás és megszégye- nülés minden fázisán .. Humorral, szellemes fordulatokkal mutatják be az amerikai pszichológusok nem nélkülözve a tudományt sem! — a vigasztalhatatlan, önsorsron- tó embert: három dimenziós aggodalmait, negatív gondolkodó képességét, aggályainak érlelését.. . tanítják az olvasót, milyen szituációban hogyan tud életunt, keserű, meg nem értett, boldogtalan, szerencsétlen lenni. Okítják a könyvet kézbe vevőket, ötleteket, tippeket adnak ... két-három oldal elolvasása után már nyilvánvaló szándékuk: az ellenkező hatást kívánják kiváltani, leleplezni az önsorvasztás torz életvitelét, a „szerencsétlen” mazochista szembesül nehezen elviselhető önmagával. De sokan, de sokszor mondják, boldogtalanok! S a népes tábor nagyobb része önmagát teszi azzá! A 108 oldalas könyvecskét jó szívvel ajánlom a jó humorú olvasónak és a magát — komoly ok nélkül — szerencsétlennek tudó, s önmagát, körülményeit alig ismerő képzelt boldogtalanoknak, abban a reményben, saját magunkon tudunk a legjobbat kacagni, és soha nem késő megismerni, felismerni savanyú énünket! K. M. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig lart, szombaton, vasárnap, és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia, T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetény egy háza, Jakabszállás, Nyárlő- t'inc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Soltszent- imre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kun- szentmiklós, központi rendelő (T.: 51- 222), Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsőlajos, La- dánybcnc: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp- háza, K unbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin 14. T.: 71-338), Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. T.: 42-005), Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 23. T.: 74-844), Tiszaalpár: dr. Hudák J. (Dózsa Gy. u. 71. T.: 44-055). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el. (Po- korny u. T.: 12-149). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, lmrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletét: Kossuth u. 34—-36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő, (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011). Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy-Zs. u. 27. T.: 47). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletét: Kecskémé^: Szabadság tér 1., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bácsalmás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Béke u. I/A, Kalocsa: Széchenyi-lakótelep, Kiskőrös: Kossuth u. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. L, Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kunszentmiklós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Béke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. 15 19., Solt: Béke tér 6., Lajosmizse: Szabadság tér 7. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig lart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Ersekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13.), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kunszentmiklós 51-348), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Pétervári Z. (Solt, Nagymajor), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6.), Szak- már, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Ré- pási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Bittmann J. (Fájsz, Árpád u. 13.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 23-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlő- rinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlő- rinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A, T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56- 948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (ízsák, Kecskeméti u. 37.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kuna- dacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 51-055), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schleider J. (Fü- löpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31- 081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Árpád u. 28. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Kole- tics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Pa- tocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). FOLYÓIRAT Kultúra és Közösség A kéthavonként megjelenő Kultúra és Közösség című folyóirat harmadízben tűnt fel az idén az újságárusoknál. Az elsősorban művelődéselmélettel foglalkozó lap ezúttal két témakörben közölt írásokat: Kultúra és mecenatúra, valamint A kultúra közege fejezetcímek alatt. Az előbbi cikkcsoport talán legérdekesebb írása Kuti Éváé, aki A kultúra támogatásának új rendszere felé? című írásában egyebek mellett a döntések jogáról, a helyi társadalom és kultúra közösségeinek finanszírozásáról, a központi kultúratámogatás lehetséges megoldásairól, a vállalati kultúrafinanszírozás ösztönzésének lehetőségeiről, valamint az állampolgárokról mint fogyasztókról és mint mecénásokról ír. Jean-Jacques Rose Az amerikai mecenatúra — francia szemmel című tanulmánya ugyancsak jó néhány tanulsággal szolgálhat számunkra, különösképpen az ösztönzésről, az alapítványokról, és a vállalati kultúráról. Az ausztriai példát Franz-Otto Hofecker és Franz Sattlecker megközelítéséből ismerhetjük meg, egy másik írás kapcsán. A Kultúra közege című fejezetben három magyar szerző elmélkedése látott napvilágot, így Striker Sándor Az öntevékenység társadalmi üzenete, Szász János András Szellemi-érzelmi áttörés a diktatúrán, A. Gergely András pedig Etnikai tradíciók egy kisvárosban címmel osztja meg gondolatait az érdeklődőkkel. f
