Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 18. \ A magyar modell legyen nemzeti gyökerű A MAGYARORSZÁG EXKLUZÍV INTERJÚJA, XVIII. Mit mondott Kádár János? 1968 — beavatkozunk 0 Megtorpant a reform (Folytatás az 1. oldalról) elnök a Hazafias Népfront ügyvezető elnöksége hétfői ülésén. A tanácskozáson a kormányfő a közelmúlt fontosabb politikai eseményeiről tartott tájékoztatót, valamint vázolta a HNF és a kormány jövőbeni együttműködésének lehetőségeit. A népfrontmozgalom vezetőinek körében a miniszterelnök elöljáróban megjegyezte: a Hazafias Népfrontot az utóbbi időben sok bírálat és kritika érte, többen is az MSZMP előretolt bástyájának aposztrofálták, s úgy vélték, hogy a többpártrendszeri politikai szerkezetben amúgy is elhal. Németh Miklós ezzel az érveléssel szembeszáll- va rámutatott: a népfront a hatvanas évektől számos olyan politikai értéket felvállalt és képviselt, olyan társadalmi problémákat közvetített, amelyeket az akkori kormányzat nem vett figyelembe. A népfrontmozgalom mérlegelésekor helytelen lenne elfeledkezni erről a tevékenységről. A kormányfő ugyanakkor azt is hozzátette: természetszerűleg a többpártrendszer keretei között másképpen kell működnie a népfrontnak, mint a korábbi monolit politikai rendszerben. A Hazafias Népfrontnak — mint önálló politikai tényezőnek — a társadalom azon széles rétegeit kell megnyernie, amely rétegek pártoktól függetlenül, nem egy politikai szervezethez elkötelezetten kívánnak aktív résztvevői lenni a közéletnek. Ezt aláhúzva a kormányfő fontosnak vélte, hogy a HNF összefogja, integrálja a politikai párttá alakulni nem akaró egyesületeket, szerveződéseket. Németh Miklós a népfront szerepét taglalva a továbbiakban kifejtette: a soron következő választásokon a HNF felkarolhatná, támogathatná a független képviselőjelölteket, azokat, akik nem egyes pártok képviseletében indulnak a választási küzdelemben. Ugyancsak lényegesnek tartotta a népfront szerepét a vidéki Magyarország megnyerésében, a helyi adottságokhoz igazodó platformok kialakításában. Az együttműködés lehetőségeit taglalva Németh Miklós elmondta: a kormány számít a népfront aktív részvételére a döntéshozatali mechanizmusban, főként a döntés-előkészítés fáziásban. Ugyancsak szeretnék bevonni a népfront képviselőit a távlati kormányzati stratégiák' kialakításába, véleményezésébe, valamint a jogalkotási munkálatokba. A miniszterelnök a közös feladatok számbavétele után röviden összegezte a közelmúlt politikai történéseit. A belpolitikai helyzetet értékelve rámutatott: veszélyes lenne Magyarországon egy olyan helyzet kialakulása, amely hatalmi vákuumot, kormányzati válságot idézne elő. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: kockázatos lenne egy olyan hatalmi felállás létrejötte, amelyből a megújuló MSZMP kiszorulna, esetleg ellenzékbe kerülne. Hogy ez ne így történjen, ahhoz elengedhetetlennek tartott egy olyan MSZMP-t, amely szakít a hierarchikus, felülről épített és irányított szervezeti felépítéssel, s valóban politizáló, mozgalmi jellegű párttá ala(Folytatás az I. oldalról) alább harminc-negyven ezer ember előtt prédikál a stadionban. (Alakját hatalmas vászonra vetítik.) Bár az időbeni egybeesés a véletlen müve, mégis sokatmondó. Két okból is. Egyrészt: fényesen bizonyítja ez a tömegrendezvény is, hogy hazánkban immár teljes a vélemény- és vallásszabadság, másrészt: számosán kíváncsiak arra: Bush államelnök régi barátja (ő mondta el az elnöki eskütétel előtti imát), a világ egyik legismertebb embere mit mond a magyaroknak. A soltvadkerti származású, dr. Haraszti Sándortól, Billy Graham személyes tanácsadójától tudjuk, hogy valószínűsíthetően az önmagunkba, az alkotó- és teremtőkészségünkbe vetett hitet próbálja feléleszteni, a lelki újjászületés fontosságát hangoztatja a prédikátor, akinek szavait több nyelvre fordítják. Július 29-én, szombaton este fél hétkor kezdődik az eddig 80 országba meghívott lelkipásztor legújabb magyarországi közszereplése. A Budapest ’89 Billy Graham rendezvény igazi amerikai nagyvonalúsággal és lendülettel dolgozó, a modern hitbuzgalmi munkát korszerű reklámfogásokkal elegyítő szervezői tudatták: itt lesz Budapesten Joni Eareckson Tada is. Neve a világ más részeiben százezreknek ad kitartást és erőt az élet nehézségeinek az elviseléséhez. A nagy hírű sportoló kul át. Németh Miklós nem rejtette véka alá véleményét, miszerint e tekintetben az MSZMP késésben van, de mint hozzáfűzte e késés nem behozhatatlan. Az átmenetet előkészítő, háromoldalú egyeztető tárgyalásokról a miniszterelnök megjegyezte: érez bizonyos mértékű obstrukciót az egyes pártok részéről, holott most minden politikai tömörülésnek — a pártérdekeket félretéve az ország jövőjét, a továbblépést kellene szem előtt tartania. E továbblépés fő zálpgaként értékelte Németh Miklós egy sajátos magyar modell kimunkálását, sikeres megvalósítását. Mint mondotta: e modellt nemzeti gyökerekre kell alapozni, hiszen ez az ország történelme során mindig belerokkant, ha idegen gazdasági-társadalmi szerkezetet vett át vagy annak átvételére kényszerült. Hozzátette: e magyar modell kikísérletezésére, megvalósítására a nemzetközi környezet évszázadok óta nem volt ilyen szerencsés csillagállású, mint jelenleg, hiszen a nagyhatalmak érdeke is a reform, valamint egy stabil és békés Közép-Kelet- Európa. Ugyancsak ezen optimizmus jegyében a kormányfő leszögezte: Magyarországon a visszarendeződést már semmilyen párt vagy politikai szervezet — még erőszakos úton sem — tudná megvalósítani. Végezetül Németh Miklós tájékoz: tatta a népfront vezetőit a múlt heti Bush-látogatásról, az elnökkel folytatott tárgyalásokról. Összegzésképpen elmondta: George Bush személyében szavahihető és szavát tartó reálpolitikust ismert meg, olyan embert, aki nem az Egyesült Államok gazdasági vagy politikai berendezkedését akarja propagálni, másokra erőltetni, s akinek fontos Kelet-Európa biztonsága és stabilitása. A miniszterelnök nagy figyelemmel kísért, csaknem másfél órás felszólalását követően az ügyvezető elnökség tagjai ismertették a Hazafias Népfronttal kapcsolatos elképzeléseiket, illetve kifejtették nézeteiket a gazdasági, politikai élet egy-egy részterületéről. A kormányfő nézetével összecsengő, egyöntetű véleményként fogalmazták meg: a Hazafias Népfront kiegyenlítő szerepet tölt be a pártok között és a pártpolitikai csatározások közepette. Elhangzott az is, hogy a népfrontot a nemzeti karakterre kell építeni, a mozgalomban a nemzeti jelleget kell hangsúlyosabban képviselni. Többen is megfogalmazták azt az észrevételüket, miszerint a kormányzat nem képes a maga munkastílusát úgymond „lefelé vinni”, azaz az alsóbb igazgatási szinteken is érvényesíteni. Ez nagyon is érzékelhető kedvezőtlen hatásaiban némely helyi, megyei tanácsi vezetésnél. A hozzászólók sürgették — s ezzel Németh Miklós is egyetértett —, hogy mihamarabb legyenek meg a parlamenti és helyhatósági választások. Érveik közt elsősorban az szerepelt: az új választások utáni kormány, parlament és intézményeik legitimitását már nem lehetne lépten-nyomon megkérdőjelezni. (MTI) egy szerencsétlen ugrásnál a nyakát törte, tolószékhez, kötötten éli életét. Fogaival tartott színes irónokkal gyönyörű rajzokat készit, 11 könyvet írt, rádióműsorok kedvelt szereplője. Megkapta az Eredmények Amerikai Akadémiájának arany fokozatát. A Népstadionban dr. Haraszti Sándor fordításában magyarul énekli cl talán legszebb dalát. A különleges eseményt a rádió egyenes adásban közvetíti, a televízió utólag mutatja be a lelkész magyarországi látogatásáról készülő dokumcntumfil- met. Az igehirdetésre ingyenes belépők az idegenforgalmi hivatalokban, a Centrum áruházakban és a lelkészi hivatalokban igényelhetők. E jegyek féláru vasúti utazásra jogosítanak. A sajtótájékoztató végén szívesen adott ivolna másodszor is interjút lapunknak .dr. Haraszti Sándor (1973- ban írtunk róla), de várta Szűrös Mátyás. Kedden a miniszterelnök úrhoz hivatalos. A rendezvény fő szervezője, a Billy Graham Evangélizációs Társaság több vezetője is kitért a költségekről érdeklődő újságírói kérdések megválaszolása elől. Végtelenül udvariasan tudtunkra adták, hogy ajándékként vállaltak valamennyi kiadást, az ajándék árát . pedig illetlenség firtatni még a költségekre oly érzékeny Amerikai Egyesült Államokban is. Hcltai Nándor A csehszlovák kormányfő Budapestre látogat Németh Miklós miniszterelnök meghívására Ladislav Adamcc, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányfője július 20-án baráti munkalátogatást tesz Magyarországon. A román nemzetvédelmi miniszterhelyettes hazánkban Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta Vidor Stancu- lcscu altábornagyot, a Román Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének első helyettesét, aki a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének meghívására hazánkban tölti szabadságát. Miért vesz Románia rakétákat? Horn Gyula-interjú a La Repubblicában — Románia részéről még nincs konkrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni — jelentette ki Horn Gyula külügyminiszter a La Rcpubblica című olasz napilap budapesti külön- tudósítójának adott interjújában. Andrea Tarquini, aki Kádár János temetésére érkezett Budapestre, a magyar—román viszonyról, a szocialista országok közötti vitás kérdésekről kérdezte a magyar külügyminisztert. Az interjú — „Ccauscscu rakétákat vásárol, hogy célba vegye Magyarországot” címmel — a lap vasárnapi számában jelent meg. A cikk bevezetőjében a tudósító azt írja, hogy „nem a NATO, nem az Egyesült Államok, hanem egy sztálinista diktátor, a peresztrojka ellenségeinek vezére fenyegeti az új Magyarországot”. Andrea Tarquini szerint Ceauscscu „Condor” típusú közép-hatótávolságú rakétákat rendelt Argentínától a román hadsereg számára. Az esetleges román fenyegetést illetően Horn Gyula elmondta: a magyar küldöttség világosan kifejtette a román vezetőnek a Varsói Szerződés közclmúltben tartott csúcstalálkozójának idején, hogy „ha Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan közép-hatptávolságú rakétákat szerez be, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát destabilizálja”. A román fél az észrevételre nem adott választ. A magyar külügyminiszter szerint nem lehetséges egy fegyveres konfliktus Magyarország és Románia között, de a román döntések mindenképpen politikai feszültségeket okoznak. — Magyarország nem tett válaszlépéseket, mert a rakéták még nem érkeztek meg Romániába — hangsúlyozta Horn Gyula. Hozzátette azonban: „ha a rakéták telepítésre kerülnek, akkor lo kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges következtetéseket". Horn hangsúlyozta, hogy a két ország viszonyának javítása közös érdek lenne, de a román magatartás miatt alig lát lehetőséget erre. A román sajtó magyarellenes kirohanásairól a külügyminiszter így vélekedett: ezek elsősorban arról akarják elterelni a figyelmet, hogy a román hatóságok megsértik a romániai magyar kisebbség és más állampolgárok emberi jogait. Horn Gyula a menekültekkel kapcsolatban elmondotta: Magyarország arra számít, hogy a környező országok közül csak Romániából érkeznek hozzánk. „Senkit nem ösztönzünk arra, hogy hagyja cl hazáját, mert aki elmenekül, az nem segít azoknak, akik maradnak”, de „a közös európai házban” senki előtt nem lehet becsapni az ajtót”. — Magyarország — mondotta a továbbiakban — felülvizsgálta 1956-ot. Hiszünk abban, hogy szükség van a történelmi igazságra. (Folytatás az I. oldalról) provokatívnak szánt kérdésre válaszolva kapott lehetőséget arra, hogy újabb szimpatizánsokat szerezzen magának a hallgatóság soraiból is. Mivel értenek egyet a másik két jelölt programjából és mit vetnének el? A Demokratikus Magyarországért Mozgalom szervezőbizottságának tagja, dr. Kiss István a maga részéről azért ítélte etikátlannak a kérdést, mert, mint kifejtette, feladata nem abban merül ki, hogy elemezze: miért nem az ellenzékre szavazna. „Programomat már ismerik, önöknek kell eldönteni, kire szavaznak” mondotta. Az ország helyzete - fejtette ki egyébként sem indokolja azt a gondolkodásmódot, amely mindent tagad, és amely a kizárólagosság igényével lép föl. Dr. Gráner Gyula és Varga László egyetértett vele. Kádár János nem érhette meg az interjúsorozat utolsó folytatásainak a megjelenését. Noha nem olvasta valamennyi folytatást, tudjuk, hogy amikor egészségi állapota ebben akadályozta, felolvasták neki. Észrevételei, megjegyzései eljutottak hozzánk. Emléke előtt tisztelgünk a sorozat utolsó részeinek közlésével. Dubcek és Cernik zokogott A legutóbbi folytatást azzal fejeztük be, hogy a magyar pártvezetés (személy szerint Kádár János és Fock Jenő) még egy utolsó kísérletet tett arra, hogy enyhítse az SZKP és a CSKP vezetése között támadt feszültséget, s megakadályozza a csehszlovák pártvezetés elszigetelődését. Ez a találkozó a kétoldalú egyeztetések sorozatában az utolsó 1968. augusztus 12-én zajlott le Komarnóban. Kádár János a IX. folytatásban a kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a helyzet súlyossá vált „Dubcck és Cernik sírt, s egyre csak azt hajtogatták, látják, hogy számukra minden ajtó bezárult.” Hogyan emlékezik a másik magyar beszélgetőpartner a találkozóra? Idézzük Fock Jenőt: „Amikor Komarnóban utoljára láttuk egymást, Kádár Jánost kísértem. Mértékletességet, óvatosságot, bölcs belátást kértünk Dub- écktől. Én azt fejtegettem, hogy Csehszlovákia önmagán, rajtunk, s ilyenformán az egész szocialista világon segítene, ha csak addig menne cl, mint mi, magyarok. Majd két-három év múlva lépne tovább az intézmény- rendszer reformjában és mutatna nekünk is példát. Dubcck az asztalra borult és sírt. Másnap Varsóban kezdődött volna a szövetségesek tanácskozása. Ezt a találkozót egy nappal előrehozták. Tanácsol kért: milyen álláspontra helyezkedjen? Mi kifejtettük a fontolva haladás teóriáját és azzal búcsúztunk: most hazamegyünk csomagolni és holnap reggel kezet fogunk Varsóban. Dubcck nem jött cl. Távol- maradása történelmi következményekkel járt.” S akkor folytassuk az interjú közlését Kádár Jánossal ott, ahol az előző folytatásban abbamaradt. — Hogyan zajlott le a varsói találkozó? Sok öröm nem volt benne. Egyesek úgy néztek ránk, mint a sztrájktörőkre), mert mi előző nap találkoztunk Dubcckékkel. Mindenesetre tájékoztattuk a többieket a komáméi megbeszélésről, s azt javasoltuk, úgy lépjünk, hogy az támogatásra találjon Csehszlovákiában, saját országainkban és a kommunista mozgalomban egyaránt. Csakhogy ekkor már ezekre az érvekre nemigen hallgattak. Növekedett a fegyveres beavatkozás támogatóinak köre. — Mit lehetett ez ellen felhozni? Az 1956-os magyarországi tapasztalatokat. Ezzel összefüggésben figyelmeztettünk az SZKP történelmi felelősségére. A szovjet elvtársak megígérték, hogy Moszkvából felhívják Dubcekct egy újabb kétoldalú találkozó megbeszélése céljából. Ezután következett az ágcseVnyői és az újabb többpárti találkozó Pozsonyban, augusztus első napjaiban. Ott úgy tűnt, minden rendbe jön, jó volt a kommüniké, amit mindenki elfogadott. De korai volt az öröm. (Az augusztus 3-ai pozsonyi találkoAkik szombaton a szavazóhelyiségek urnáihoz mennek hangoztatta dr. Kiss István , lelkiismeretűk szavára kell, hogy hallgassanak: a diktatúrára — bármilyen színű legyen is az adják-e a voksukat vagy pedig a reformra, a megújulásra. • A hangulat már jó fél óra múltán olyannyira „emelkedetté” váll, hogy egy hölgynek, aki közölte, hogy tagja az MSZMP-nck, az ellenzéki kórus hurrogása közepette kellett volna végigmondania kérdését. Erre azonban és sokan meg is értették nem vállalkozott: távozott az ülésteremből. Darab idő rriúltán követte példáját a tudósító is, mivel olvasóink mielőbbi tájékoztatása érdekében a lapzárta időpontját tartania kellett. Szigorúan. Noszlopy Nagy Miklós zóról Kádár János a Központi Bizottság augusztus 7-ci ülésén számolt be. Elmondta, hogy előbb a CSKP elnökségének képviselői nélkül tanácskoztak az öt párt küldöttei, majd bekapcsolódtak Dubcckék is. Igen jó kommüniké készült, amely hangsúlyozta a párt vezető szerepét, a nemzeti sajátosságok jelentőségét és persze a jelenlevők egységét. „Pozsonyban tehát helyreállt az egység, előtérbe kerültek a politikai eszközök, s mi a magunk részéről segítjük a csehszlovák elvtársakat” mondta Kádár János. A Központi Bizottság a beszámolót elfogadta, a magyar párt képviselőinek magatartását, tevékenységét helyeselte. A szerk.) — A pozsonyi találkozón megállapodás született. Miért bizonyult mégis korainak az Önök öröme? Mert nem sokkal a pozsonyi találkozó után telefonhívás érkezett Moszkvából. Azt kérték, hogy tartsunk kétoldalú megbeszélést. A találkozó helyéül Jaltát javasolták. A pártvezetés megbízása alapján Erdélyi Károly elvtárssal utaztunk oda. Lconyid Brezsnyevvel, Alckszcj Kosziginnal és Nyikolaj Podgornijjal találkoztunk'. — Miért kérették Önöket Jaltába, mi volt a célja a kétoldalú találkozónak? Gondolom, azért akartak velünk külön is találkozni és a csehszlovákiai helyzetről beszélni, mert úgy látták, mi jó viszonyt alakítottunk ki a csehszlovák vezetéssel, kapcsolatunk közvetlen, elvtársi volt, s remélték, hogy hatással tudunk lenni rájuk. A jaltai megbeszélések középpontjában a csehszlovákiai helyzet normalizálása, a vitás kérdések politikái úton történő rendezése állt. Ezzel kerestük fel Dubcek clv- társekat augusztus 17-én ismét Komarnóban. Utunk azonban nem járt a kívánt eredménnyel. (Kádár János cs Erdélyi Károly három napot töltöttek Jaltában interydv tanácskozással. A szerk.) „Nincs más lehetőségünk” — Mi történt ezután? Rögtön a kortiarnói megbeszélés után, talán már másnap, találkozott Moszkvában az öt testvérpárt képviselője. Az SZKP vezetőinek nevében Brczsnyev adott tájékoztatást és értékelést a csehszlovákiai fejleményekről, úgy, ahogy azt a szovjet pártvezetés akkor látta. Ez az értékelés súlyosan elmarasztalta a CSKP elnökségét, személy szerint Dubcekct és végül is úgy értékelte a helyzetet, hogy a politikai megoldás lehetőségei kimerültek, s hogy már csak a fegyveres beavatkozás mentheti meg a szocialista rendszert, csak így lehet elhárítani a még nagyobb veszélyt. — Önök egyetértettek ezzel az értékeléssel? Nem mindenki. Legalábbis mi magyarok úgy véltük, hogy a legvégsőkig el kell menni és katonai megoldást csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már minden más lehetőség kimerült és tényleg nincs más választás. De mint a történtek tanúsítják, akkor már nem hallgattak ránk. — A hírek szerint Ön ellenállt a fegyveres beavatkozás tervének. Nem tudom, hogy ez fontos-C, mindenesetre az igaz, hogy csak akkor adtuk hozzájárulásunkat, amikor kiderült: nincs más lehetőségünk. — Mi volt a döntö érv, ami a magyar részvétel mellett szólt? En nem emlékszem, hogy lett volna döntő érv. De ha volt ilyen, akkor az alighanem az lehetett, hogy a csehszlovák elvtársak nem engedtek, nem tették meg azokat a lépéseket, amelyekkel talán cl lehetett volna kerülni a katasztrófát, s Moszkvában az is kiderült, hogy magunkra maradtunk az. éppen induló reformunkkal és szembe találtuk magunkat a szocialista országok többségével. — Igaz-e, hogy Lconyid Brczsnyev külön is agitálta önt, fogadja cl a többség nézetét? Hogy agitált volna, arra nem emlékszem. Arra azonban igen, hogy a megbeszélések egy bizonyos fázisában valóban kérte, térjünk ki az együttes fellépés elől. Valami olyasmit is mondott, hogy „János, csak egy kis egységet küldjétek, és mindent megkaptok, amire csak szükségetek lesz!” — Akkor hát ez volt a döntö érv? Képtelenség feltételezni, hogy ilyen kicsinyes módon alkudoztunk volna csehszlovák szomszédaink bőrére. Pont mi, akik mindent elkövettünk, hogy megmentsük a helyzetet. (Áz 1968. augusztus 20-án, tehát a bevonulás napján tartott politikai bizottsági" ülésen elhangzó^ a 1 á t á m asz tja K áda r1J a nos , . '• VU.'lM , tat.) Az öt testvérpárt augusztus 18-ai moszkvai találkozóján Lconyid Brezs- nyev kész tervvel fogadta az odaérkezőket. Beszámolójának lényege abban foglalható össze, hogy kimerültek a politikai lehetőségek, s a csehszlovák párt baloldali vezetői is így értékelték a helyzetet. Az SZKP részéről pontos menetrendet terjesztettek elő. Abban egyebek között szerepelt, hogy Vasil Bilak a vele egyetértők nevében már a pozsonyi találkozón levelet adott ál az S7.KP vezetőinek. Abban jelezték, szakítani akarnak a CSKP akkori vezetőivel. A fordulat végrehajtásához külső támogatást kértek, beleértve a katonai segítséget is. Augusztus 19-ig kértek választ. Tervük az volt, hogy augusztus 20- án, a CSKP elnökségének ülésén fellépnek és felhívással fordulnak az ország lakosságához, nyíltan kérik a katonai beavatkozást. Ezzel egy időben gondoskodnak arról, hogy a televízió, a rádió, a fontosabb nyomdák ellenőrzésük alá kerüljenek, s ha kell, megjelentetik a Rudé Pravo különszámát. Végül, ha minden simán megy, akkor augusztus 21 22-én a CSKP KB új pártvezetést, a nemzetgyűlés pedig új kormányt választ. Erre a menetrendre épült a katonai akció, amely augusztus 20-án elindult, viszont Bilakék nem tudták tartani a saját menetrendjüket. Egyebek között mindössze 18 KB-taggal tudták csak aláíratni felhívásukat. ( Folytatjuk) Gorbacsov és Rizskov felhívása a sztrájkoló szibériai bányászokhoz (Folytatás az I. oldalról) nak, amely a nyugat-szibériai feketeszén legnagyobb felhasználója. A Pravda beszámol arról, hogy nehezíti a helyzetet a lassú információáramlás. Számos bányászvárosban még nem tudnak róla, hogy az egy hete Mczsdurc- cscnszkbcn kezdődött sztrájk nyomán a tárca vezetője ígéretet tett a követelések egy részének teljesítésére, amelyek a térség egészére és nem csak a mczsdurccsensz- kickre vonatkoznak. Sok helyen nyitott kapukat döngetnek így a Pravda. A továbbra is rendezetlen követelésekről Mihail Scsadov szénbányászati miniszter hétfőn este folytatja a tárgyalásokat a sztrájkbizottságokkal cs a terület párt-, valamint állami vezetőivel. * * * Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov felhívásával hétfőn a Mczsdurccscnszkhcz közeli Kcmcrovóbaérkczctt Nyikolaj Szljunykov,azSZKPKBPBtagja,aKBtitká- ra közölte a UPI amerikai hírügynökség hétfőn helyi lapforrásokra hivatkozva. A szovjet államfő és a szovjet kormány feje a levélben az egy hete tartó, napi 32 millió dolláros veszteségei okozó sztrájk befejezésére szólította fel a bányászokat. A helyszínen tartózkodó kormányküldöttség mostantól a politikus vezetésével folytatja a bányászok által felvetett súlyos kérdések megvitatását. Szljunykov érkezésével a hatóságok teljesítették a bányászok arra vonatkozó kérését, hogy követeléseiket a Politikai Bizottság egyik tagja előtt mondhassák cl. Tízezreket várnak a Népstadionba Finisben a választási kampány böSzamolo ítüoinuz riyilaycoza-
