Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-15 / 165. szám

I 1989. július 15. • PETŐFI NÉPE • 3 NEM FIRTATJÁK, HONNAN A NYUGATI PÉNZ Egységes devizaszámla-rendszer Zsebben csak 4000 forintig Emelkednek a nyugdíjak, több lesz a családi pótlék A kormány cs a SZOT előzetes megállapo­dása alapján a Magyar Közlöny 39. számában megjelent a Minisztertanács rendeleté, amely tartalmazza az egyes társadalombiztosítási el­látásokat érintő kedvező változásokat. A nyugdíjak (mezőgazdasági szövetkezeti járadékok, nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátá­sok), baleseti nyugdijak, továbbá a házastársi pótlék 1989. július 1-jé- től a következők szerint emelked­nek, illetőleg egészülnek ki. Amennyiben az ellátás június havi Összege az 5000 forintot nem érte el, az emelés havi 300 forint. Ugyancsak havi 300 forinttal emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei is; az öregedési nyugdíj legkisebb összege 1989. július 1-jé- től havi 3640 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege pedig havi 3440 forint. Összeghatárra tekintet nélkül havi 300 forinttal emelkedik a sú­lyosan rokkantak, a vakok és ha­digondozottak pénzellátása, to­vábbá a központi szociális segély. A. havi 5000 forintot elérő és meghaladó nyugdíjak havi 100 fo­rinttal emelkednek. A házastársi pótlék 1989. július 1-jétől további havi 200 forinttal egészül ki. Havi 200 forinttal, havi 590 forintra emelkedik a házastárs utáni jövedelempótlék összege is, ha azt 5000 forintot meg nem hala­dó nyugdíj mellett folyósítják. Az emelt összegű nyugdíjakat az érintettek a posta által előrejelzett júliusi nyugdíjfizetési napon külön kérelem benyújtása nélkül meg­kapják. 1989. augusztus 1-jétől gyerme­kenként havi 150 forinttal emelke­dik a családi pótlék. Ugyanilyen összeggel havi 1300 forintra emel­kedik a gyermek utáni jövedelem- pótlék összege is. Az emelt összegű családi pótlékot szeptemberben fi­zetik ki, az a nyugdíjas azonban, aki családi pótlékban részesül, au­gusztus havi nyugdíjával már az emelt összegű családi pótlékot kapja kézhez. 1989. július 1-jétől a gyermek- gondozási segéllyel folyósított jö­vedelempótlékot — a gyermekek számától függetlenül — havi 200 forinttal, 1490 forintra emelik. A kiegészített összeget az érintet­tek az augusztus hónapban esedé­kes kifizetésnél fogják megkapni. A gyermekgondozási díj (gyed) legkisebb napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének har- mincadrésze. Ezért a nyugdíjmini­mum emelésére tekintettel a gyed legkisebb összege is 1989. július 1- jétől napi 121 forintra emelkedik. Az emelést hivatalból hajtják vég­re. Akinek azonban a gyed alapjá­ul szolgáló napi keresete nem éri el a 121 forintot, annak változatlanul legfeljebb a napi átlagkereset teljes összegét folyósítják. (MTI) Kunos Péter pénzügyminisz­tériumi államtitkár pénteken tájékoztatta az újságírókat a csütörtöki kormányülésen szü­letett döntésekről, a lakosságot érintő devizális intézkedések részleteiről. Elmondotta, hogy az idegen- forgalom egyenlege az első fél­évben nagyon kedvezőtlenül alakult, 330 millió dolláros hi­ány keletkezett, annak ellenére, hogy a múlt év hasonló idősza­kához ' képest á bevételek 16 százalékkal növekedtek. A la­kosság ugyanis a korábbinál jó­val több' valutát vásárolt. Míg tavaly az első félévben 134 mil­lió dollár értékben vettek kül­földi fizetőeszközt, addig az el­ső hat hónap során a lakossági vásárlások összege elérte.a 475 millió dollárt. Ezért a kormány intézkedéseket hozott a lakos­sági devizaszabályozás módosí­tásáról. A döntést megelőzően szigo­rító és liberalizációs intézkedé­seket megfogalmazó javaslato­kat készítettek elő. Ezek közül a kormány a liberalizációs in­tézkedéseket részesítette előny­ben. Ennek megfelelően dön­tött úgy, hogy szeptember 1-jé­től létrehozza az egységes devi­zaszámla-rendszert, megszün­tetve a különbséget az utazási és a devizaszámla között. Az egységes devizaszámlára a la­kosság birtokában lévő külföldi valutát eredetvizsgálat nélkül, teljes egészében lehet elhelyez­ni. Lehetőség van anonim devi­zaszámla nyitására is. amennyi­ben a pénz tulajdonosa nem kí­vánja felfedni kilétét. Ha a számlatulajdonos külföldre utazik, korlátozás nélkül felve­heti pénzét, s azt a számlaveze­tő pénzintézetnél adott kiviteli engedéllyel az országhatáron túlra viheti. Az egységes deviza- számlán elhelyezett pénzből az ország 350 valutáért árusító boltjában szintén korlátozás nélkül lehet vásárolni. A számlán elhelyezett pénzek kamatozási feltételei javulnak. A Magyar Nemzeti Bank arra ösztönzi a kereskedelmi banko­kat, hogy ösztönző kamatokat állapítsanak meg, amelyek iga­zodnak a nemzetközi pénzpia­cokon kialakult kamatszintek­hez. „Zsebben” külföldi kész­pénzt a lakosság továbbra is személyenként csak 4000 forint értékben tarthat. Amennyiben ennél nagyobb összeghez jutott valaki törvényes úton, azt 8 na­pon belül devizaszámlára kell elhelyezni valamelyik pénzinté­zetnél. Továbbra is tiltott azon­ban a devizák adásvétele. A szeptember 1-jétől életbe lépő jogszabály szerint a külföl­di örökség, a külföldről szár­mazó nyugdíj, járadék, tartás­díj, a külföldi ingatlan értékesí­téséből szármázó bevétel, vagy a műgyűjtők jövedelme a ko­rábbi 25 százalék helyett most már 50 százalékban elhelyezhe­tő a devizaszámlán. A kormány nem tervezi a va­lutáért árusító boltok hálózatá­nak bővítését. Jelenleg 350 ilyen üzlet működik az ország-, ban, amelyek lényegében kielé­gítik az igényeket. Elsősorban a forintért árusító boltok kínála­tát kívánják javítani, mert csak így akadályozható meg a kettős valutarendszer kialakítása. En­nek érdekében tovább folytat­ják az import liberalizálását, ami kedvezőbb feltételeket te­remt a fogyasztási cikkék kíná­latának javításához. Az egységes devizaszámla következtében valószínűleg je­lentősen növekedni fog az érin­tett bankok és pénzintézetek ügyfélforgalma. A sajtótájé­koztatón arra hívták fel a la­kosság figyelmét, hogy a BC (utazási számlákat) a pénzinté­zetek automatikusan átalakít­ják devizaszámlává. Ezért az ügyfeleknek külön nem kell fel­keresniük a bankokat. Egyéb­ként a devizaszámlák kezelésé­be az OTP mellett —, ahol 75 egység foglalkozik ezzel — be­kapcsolódtak a kereskedelmi bankok is. A takarékbank, va­lamint a Posta Bank is enge­délyt kapott ilyen számlák ve­zetésére. A takarékbank révén a takarékszövetkezetek is szám­lakezelőkké válhatnak-. Az IBUSZ pedig, amely eddig csak utazási számlákat kezelt, lehe­tőséget kap arra, hogy foglal­kozzon devizaszámlákkal. A sajtótájékoztatón az ál­lamtitkár arról is beszámolt, hogy a kormány az idén nem tervezi a külföldről magánúton beérkező személygépkocsik vámtételeinek az emelését. Az első félévben 19 500 autó jött be ilyen formában az országba. A gépkocsik 40 százaléka új gépkocsi. (MTI) Aratási szemle a megyében (Folytatás az 1. öldalról) Mezőgazdasági Kombináthoz tartozó Garai Vörös Csillag Tsz-ben dolgoz­nak olyanok, akik rá se hederítenek a tilalomra. Az egyik kombájn fülkéjé­ben kövér cigarettahamu a kormány alatt, amott csikk és három üszkös vé­gű gyufaszál. — Dohányzik? —- kérdezi Borsos Ti­bor a kombájn vezetőjétől, Szőlösi Sándortól. — Igen.-- Nem tudja, hogy ez itt tilos, mert tűzveszélyes? De. ... tudom. A megyei tűzoltóparancsnokság tűz­megelőzési csoportvezetője a fiatalem­ber fegyelmi büntetését fogja javasolni a kombinát vezérigazgatójának. Hosszú repedéseket vájt a kocsiúton a tikkasztó júliusi hőség. Barna porfel- leg csap a magasba az útról a magszál­lító teherautók nyomában. Borzongató érzés látni a kánikulában Szőlösi Sán­dor gépe mellett egy másikat. Gázolaj folyik a tartályából, s már egészen át­itatta a Claas Dominator oldalát. így küldték ki a kombájnt a mű­helyből, még nem is dolgozott! Király Lajos műszakvezető szavai és más tapasztalatok arra vallanak, hogy a karbantartásra és az elhasználódott gépek kicserélésére is nagyobb gondot, illetve több pénzt kellene fordítani a tűzmegelőzés érdekében. Ami viszont nem pénzen, hanem inkább a gépveze­tőkön múlik: „patkolják” a biztosító-, kot, dupla szálat kötnék be egy helyett a két pólus közé, ami megintcsak tüzet okozhat. Holott a vezetőfülkékben - mint látjuk — ott vannak az új, gyár­ban készült biztosítékok is, csak éppen nem használják ezeket. Kár! — Valaki egyszer egy 6-os csavart tett a biztosíték helyére mondja Bor­sos Tibor. Az efféle túlbiztosítás az­zal a következménnyel járhat, hogy ha leég az egész gép, a hatos csavar meg­marad! A „patkolásért” a tűzoltó 100-100 forint helyszíni bírságot szab ki. Egy­ben figyelmezteti a mulasztókat, hogy a zetorok és az aratógépek üzembiztos működéséért — a műhelybeli karban­tartók mellett — a volánnál ülő veze­tők is felelősek. Nem messze, ugyancsak a garai téesz területén, tarlót égettek. A kátrányszí­nű, itt-ott még füstölgő szántóföld lát­tán a tűzmegelőzési csoportvezető megkérdezi dr. Forgó Tivadar tsz-elnö- köt: bejelentette-e a tűzoltóságnak a tarlóégetést, kért-e rá engedélyt? A szö­vetkezet vezetője ezt elmulasztotta. Noha tudja, hogy az égetés, két-három centiméteres rétegben, mennyire káro­sítja a föld szerves anyagát, s hogy koc­kázattal is jár; a másodvetés előtti szántást és az ezzel kapcsolatos égetést fontosabbnak tartotta. Szabálysérté­sért eljárást indítanak ellene. 3. Mátéházán példásan vigyáznak rá, hogy az utolsó szem búza is épségben magtárba kerüljön. Vízzel töltött ola­joshordó mellett dohányzóhelyet jelöl­tek ki a szerszámraktámak használt busz bejáratánál. Próbát teszünk Nagy Sándor gépkocsivezető poroltó-készü­lékével. A keceli „köpködőhöz” képest ez. már erős sugárban vágja ki a fehér port, akár az ágyú. így kellene mindenhol! . Kohl Antal Megalakult a Kecskeméti Ellenzéki Kör A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demok­raták Szövetsége kecskeméti szervezetei Kecskemét Vá­rosi Ellenzéki Kör néven együttműködési megállapo­dást kötöttek. A dokumen­tumban egyrészről rögzítik, hogy megtartják szervezeti függetlenségüket, ugyanak­kor fontosabb politikai lé­péseikről, akcióikról kölcsö­nösen tájékoztatják egy­mást, konzultációt folytat­nak. Különösképpen törek­szenek arra, hogy demokra­tikus nemzeti ünnepeinkre közös rendezvényeket szer­vezzenek, ezekre minél na­gyobb politikai erőt vonul­tassanak föl. A választáso­kon egymástól függetlenül állítanak jelöltet, viszont visszalépnek a kedvezőbb pozícióba került ellenzéki partner javára. A megállapodás intézke­dik arról is, hogy ki lehet tagja á Kecskeméti Ellenzé­ki Körnek. Csak azok a szervezetek kérhetik felvéte­lüket, amelyek legitimitását az alapítók elismerik. Tövő szombaton időközi képviselőválasztás lesz Kiskunfélegyháza 8-as számú választókerületében is. Mint július 3-ai lapszámunkban közöltük, hárman kapták meg a három jelölőgyüléscn részt vett választásra jogosult polgároktól a legkevesebb egyharmados összesített szavazatot, ami szükséges ahhoz, hogy valaki felkerüljön a jelölőlistára. E szerint Fekete Pálra, dr. Garai Istvánra és dr. Vas Lászlóra szavazhatnak majd július 22-én a választókerület polgárai. Mint egy héttel ezelőtt a kecskeméti jelöltek, most a félegyháziak kaptak lehetőséget lapunkban a bemutatkozásra, nézeteik rövid ismertetésére. Fekete Pál 1939-ben született Kiskunfélegyhá­zán. A helyi Jó­zsef Attila Általá­nos Iskola tanára cs a Bács-Kiskun Megyei Pedagó­giai Intézet vezető szaktanácsadója. Pártonkívüli, a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület elnöke és je­löltje. Nős, három gyermekük van. Kérdéseinkre az alábbiakat vála­szolta: — Vidéki, gyarmati helyzetünkben a legdöntőbb, hogy törvényes úton ki­vívjuk Félegyháza és minden Vidéki település — önrendelkezését. Ennek ér­dekében, csatlakozva az országos re­formfolyamatokhoz, el kell érni az el­vonás és az újraelosztás felülről diktált rendszerének mielőbbi felszámolását, ideértve az agrárolló zárását is, téesze- ink, a mezőgazdaságban dolgozó la­kosságunk érdekében. A helyi önren­delkezés megvalósítása föltételezi a ta­nácstestület súlyának és szerepének nö­vekedését, az ügyintéző tanácsi szervek működésének a megújulását is. Költe­kező apparátus helyett gazdálkodó ve­zetésre van szükség. Napjainkban a környezetvédelem és a városvédelem érdekei egybehangzó­an sürgetik a forgalomelterelést az E75-ÖS főút városi szakaszáról, vala­mint a Kossuth utcáról, amelyet sétáló­utcának szeretnénk a platánfák meg­mentéséért, az ott lakók és az ott tanu­ló iskolások nyugalmáért, egészségéért. Nem kevésbé sürgető a szennyvízben lebegő város csatornázása, továbbá az útburkolás és a gázbevezetés folytatá­sa, mint eddig is: lakossági hozzájáru­lással. Új művelődési központ létesíté­sét most nem tartom időszerűnek, fon­tosabb a helyi közművelődés szervezet­tebbé és színvonalasabbá tétele. Kívá­natosnak és megvalósíthatónak tűnik például a Petőfi-emlékház létrehozása, a volt ipartestületi székház visszaadása a kisiparosoknak kulturális és egyéb rendezvények céljaira. A Közművelődési Egyesületben ápolni akarjuk a félegyházi lokálpatri­otizmust: egyebek között kezdemé­nyezzük az 1848-as emlékmű felállítá­sát, támogatjuk a második világhábo­rús áldozatok emlékének a megörökí­tését, sürgetjük utcaneveink fölülvizs- gálatát. A fiatalok, sokgyermekesek, kis­nyugdíjasok stb. érdekében helyileg is erősíteni kell a szociális védőhá­lót. Törekedni kell arra, hogy a szerke­zetátalakítással járó esetleges, időleges munkanélküliség minél rövidebb le­gyen. Dr. Garai Ist­ván orvos, 1955- ben született Be­rettyóújfaluban. Munkahelye a kiskunfélegyházi kórház belgyó­gyászati osztálya. Tanácstag, s tagja az MSZMP-nck és a DEMISZ- nek, elnöke a vá­Kiskunfélegyháza képviselőjelöltjei rosi tanács egészségügyi és szociális bi­zottságának. A DEMISZ jelöltje, az MSZMP támogatásával. Programnyilatkozata röviden a kö­vetkező: — .Az ország előtt álló feladatokat csak valamennyi társadalmi osztály, ré­teg, csoport, illetve korcsoport támo­gatásával lehet megoldani: Szükség van a politikai érdekek nyílt kifejezésé­re, azok demokratikus ütköztetésére, a törvényesség kereteiben.- A politikai és az erkölcsi.megtisztulás jegyében meg kell válni a vezetésre alkalmatlan, kor­rumpálódott emberektől olyaú humá­nus és törvényes eszközökkel, amiben az utókor sem talál majd kivetnivalót. Olyan vezetők kérhetik a népet össze­fogásra, esetleges további áldozatokra, akik szavahihetők és programjuk alap­köve a tisztesség, a türelem, a megértés. Elengedhetetlen az ideológiai bék­lyóktól mentes gazdaság létrehozása, melynek alapvető kritériuma a nem­zetközi mércével is mérhető - haté­konyság és termelékenység, mely egy­ben biztosítja a magán- és a szövetke­zeti tulajdonforma esélyegyenlőségét. Azt akarom, hogy az állami költségve­tés eddigi „feneketlen hordó” jellege és közvetlen gazdálkodás-manipuláló szerepe szűnjön meg, a családok élet­helyzetét meghatározó jövedelemelosz­tás pedig világos, áttekinthető, igazsá­gos elvekre épüljön. Meg kell teremteni az adó-, bér- és árrendszer összhangját. Az államigazgatás mai hierarchikus felépítése helyett igazi helyi önkor­mányzati irányításra van szükség, hogy megszűnjön jelenlegi erős függésünk a megyeszékhelytől, Kecskeméttől, mely eddigi fejlődésünk igaz, csak egyik, de jelentős — gátja volt. A tisztességes nyugdíj ne legyen kegy vagy alapnzsna, hanem minden idős ember joga, amire egy élet munkájával szolgált rá. Helyte­lenítem a lakáskamatok eddigi és terve­zett felemelését, mert ez fiatalok tízez­reit fosztja meg a lakáshoz jutás reális esélyétől. Az egészségügy és az oktatás kapja meg a nemzeti jövedelem annyi százalékát, ami a fejlett európai orszá­gokra jellemző! Csak egészséges és ki­művelt emberek tudnak fejlett társa­dalmat felépíteni. Itthon, szűkebb kör­nyezetünkben nyitott, emberarcú vá­rospolitikára van szükség. Ez biztosít­hatja, hogy az adófizető polgárok fo­rintja a legszükségesebb helyre kerülje­nek. A mostani alapvető lakossági igé­nyek csatorna-, út- és járdaépítés, az E75-ÖS út belvárosi forgalmának elte­relése, a Kossuth utcai platánsor meg­óvásának a kérdése, a tarthatatlan la­káshelyzet megoldása komoly összege­ket igényel. Városunk érdekeit a leendő képvise­lő az Országgyűlésen is képviselheti; ha nem adja szavazatát megalomániás, csak veszteséget termelő nagyberuhá­zások felépítésére és más fölösleges költségvetési tételekre, máris több jut­hat a vidéki városoknak, falvaknak, így Félegyházának is. Dr. Vas László , * 1941-ben született jk . Kiskuiifélegvlui- •*' zán. Tizenncgyc- fe dik eve a helyi Vő- f fgf rös Csillag Ter- t H, W mclőszövctkczct Lí— MgC . , ; jogtanácsosa, tag- “ «? sági viszonyban, s . IgjÉt alelnöke a Haza- . fias Népfront vá- g rosi bizottságá­nak. Pártonkívüli, a népfront jelöltje. Nős, két gyermekük van. Programját a következőkben foglal­ta össze: — Úgy érzem, megválasztásom ese­tén felelősen részt tudnék venni a tör­vényalkotói munkában. Ehhez kapcso­lódik a választói érdekek képviselete. Különösen időszerű és Félegyházán is sokakat érintő a magánszemélyek jöve­delemadója, különösen a mezőgazda- sági kistermelőkre vonatkozó kedvez­mény szűkítése elleni leghatározottabb fellépés, általában a túladóztatás elleni állásfoglalás. Fontos feladatnak tekintem a szoci­ális gondoskodás rendszerének fejlesz­tését, a nyugdíjak értékállandóságának biztosítását, a fiatalok életkezdési lehe­tőségeinek meghatározását. Az alsófo­kú oktatásban meg kell kezdeni a kor­szerű, európai műveltség lerakását, a középfokú oktatásban olyan képzést kell beindítani, amely biztosítékot nyújt a jövő gazdasági szakembereinek akár a hazai, akár a külföldi egyeteme­ken való helytállásra. A várost elkerülő E75-ös főút meg­építését a legközelebbi jövőben megva­lósítandó feladatnak tartom. Az út alapjainak elkészítésére társadalmi épí­tőmunkát szerveznék. S ahogy azt mi, egykori fiatalok tettük a Hanságban, Bogyiszlón és szerte az építőtáborok­ban, az első kapavágástól a tájépítésig sok hasznos segítséget remélek váro­sunk lakóitól. Programomban szerepel továbbá a népegészségügy, az egészséges életmód­ra való nevelés azonnali reformjának, a valóban ingyenes orvosi ellátásnak a sürgetése, az idős emberek gondozásá­nak megnyugtató megoldása, ez utób­bival kapcsolatban a gondozói hálózat személyi feltételeinek a megteremtése. Figyelemmel kívánom kísérni váro­sunk mindennapi életét úgy, ahogy egyébként eddig is tettem. Nagyon so­kat szeretnék tenni a szervezett, nyu­godt közállapotokért, a közélet tiszta­ságáért, az őszinte szókimondásért. Rapi Miklós Nálunk a bő termés is Nehéz napokat élnek át azok, akik az elmúlt évinél 40-50 százalékkal na­gyobb gyümölcstermés értékesítésé­ért, felvásárlásáért, illetve feldolgozá­sáért felelősek. A jelenleg szedés alatt lévő 50-55 ezer tonna gyümölcsnek ugyanis nincs biztos felvevőpiaca, esetenként a szerződéses mennyiség átvételét is pénzhiány nehezíti. Mind­ez leginkább a termelőket sújtja, akiknek a költségei nehezen térülnek meg, ha a termést nem sikerül eladni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban elmondották: a gondokat meg lehetne oldani, ha a felvásárló és feldolgozó vállalatok legalább részben kamatmentes hitelt kapnának. Ebben az esetben a gyü­mölcsféléket hamarosan biztonságos helyre juttathatnák az értékesítésig, vagy a végleges feldolgozásig. Erre azonban csak részben van remény. Ami a külpiaci lehetőségeket illeti: a Kereskedelmi Minisztérium illeté­kesei szerint a külkereskedelmi válla­latok az eddig leszerződött mennyisé­gen felül mindössze 5-6 ezer tonna gyümölcsöt tudnak külföldön eladni. A tartósítóipar üzemei a kon­zerv- és a hűtőipari gyárak pénz­ügyi gondokkal küzdenek. Ezt látva a MÉM mintegy 1 milliárd fórint so- ronkívüli hitel megadásának lehető­ségét kérte a Magyar Nemzeti Bank­tól. A kapott válasz szerint ez a hitel­összeg rendelkezésre áll abban a mint­egy 17 milliárd forintos keretben, amelyet a jegybank ■— a kereskedelmi . bankokon keresztül idén nyújt a termények felvásárlásához. Ezért a feldolgozó vállalatok saját számlave­zető bankjuknál kérhetnek a gyü­mölcs felvásárlására soron kívül pénzt. A MÉM kezdeményezésére a Ke­reskedelmi Minisztérium a tartósító­ipar üzemeit kedvezményhez juttatja az úgynevezett intervenciós alapból. A gyümölcsfelvásárlásra felvett hitel 20 százalékos kamatának törlesztésé­re az intervenciós alapból, havi 1 szá­zalékos kamattal kaphatnak kölcsönt a konzervgyárak. A termés belföldi értékesítését a ha­tóságok azzal segítik, hogy az őster­melők számára átmenetileg az utcai árusítás lehetőségét biztosítják. Va­gyis a fővárosban, a vidéki városok­ban, valamint az üdülőkörzetekben külön árusítóhelyeket jelölnek ki a ta­nácsok, ahol virág és főtt kukorica kivételével külön engedély nélkül kí­nálhatják saját terményeiket. A szakminisztérium elgondolásai­val egyezően a nagyüzemek maguk is igyekeznek különféle akciók révén vi­szonylag kedvező bevételhez jutva „megszabadulni” a terméstől. Első­sorban a főváros közeli gazdaságok idén is alkalmazzák a „Szedd magad” akciót, így a többi között a pomázi, a fóti, a törökbálinti, az alsógödi, a» alagi mezőgazdasági üzemek adják olcsóbban a fogyasztók által a gyü­mölcsöskertekben leszedett árut. A fogyasztási szövetkezetek válla­latai közül a Bács-Kiskun Megyei Zöldért az egyedüli, amely nemcsak a múlt évi viszonylag kisebb, hanem a mostani nagy termésből is árudöm- pinget teremt üzleteiben. A cég buda­pesti export-import kirendeltsége az előző év azonos időszakához képest majdnem kétszeres mennyiséget,- he­tente 65-70 vagon gyümölcsöt ad el a győri és négy fővárosi standján. A gyümölcsértékesítés gondjain igyekszik segíteni a TOT is. Az elmúlt hetekben képviselőik többször is tár­gyalóasztalhoz ültek a külkereskedel­mi cégekkel, szervezetekkel, a napok­ban pedig egy küldöttségük Bécsben az osztrák kereskedelmi kamara kép­viselőivel tárgyalt. Felajánlották, hogy gyümölcsből és zöldségfélékből viszonylag nagyobb mennyiséget szállítanának a termelőszövetkezetek : Győrbe, illetve Szombathelyre, és így az osztrák vásárlóknak kisebb távok Ságról kellene az árut hazavinni. Az osztrák kamara néhány napon belül közli, mennyi árura van szükségük. csapás?! A gyümölcs- értékesítés zavarai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom