Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-05 / 130. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1989. június 5. Diktátum Hatvankilenc éve, 1920. június 4-én került rá a magyar delegátus kézjegye a trianoni békeszerződés okmányára. A szerződés papírja azóta már lehet, hogy meg is sárgult, de Trianon valósága nem vált még teljesen csak történelemmé. Súlyos árnyéka továbbra is nyomasztja a Kárpát-medence népeinek kapcsolatát. A hét évtizede konstruált béke — a két világégés között I— csak a fegyverek, és nem a népek, állmok nyugalmát teremtette meg. A nagy háború 1918-ban a harctereken valóban befejeződött. Lezárása azonban csaknem két évvel később történt meg. A béke megalkotása legalább akkora felelősséggel járt, mint magának a háborúnak a kirobbantása. A rossz befejezés magában hordhatta, mint ahogy hordta is, az újrakezdés lehetőségét. A győztesnek kijáró fényözönből azonban nem jutott egy csöppnyi nyaláboséin ezen felelősség lényegének a megvilágítására. így Európa lövészárkokkal barázdált testébe újból sikerült elvetni a viszály magvait. De mik voltak az előzmények? 1918 végén a fegyverek elcsendesülésével Párizsban kezdődtek meg a béke-előkészítő nemzetközi tárgyalások. Az indulatokkal terhelt diplomaták olyan tárgyalóasztal mellé ültek, amely nem volt kerekasztal, annak ellenére, hogy a felek valójában nem különböztek egymástól. A legfőbb kérdés az volt, hogy mi legyen a háború utáni Európával. Kinek milyen új szerepet kell kiosztani a nagy kontinentális „társasjátékban”, melyet hosszú évszázadok óta a nagyhatalmi erőegyensúly tartott mozgásban. A tárgyalások során az antant politikusok diktáltak, míg a vesztesek többnyire hallgattak. Ha a vesztesek esetenként tiltakozni kívántak, úgy a győztesek rögtön előhozakodtak a békerendezés legfőbb rendezőelvével, a szuronyok erejével. A Párizs környéki „megbékélés” folyamata csaknem másfél évig elhúzódott, annak ellenére, hogy az antant kormányok már előre megállapodtak a háborús konc felosztásában. Az osztozkodás egyik színtere a Kárpát-medence volt, mely 1918-ig a Habsburg-birodalom részét képezte. A négyszáz éves Monarchia különös képződmény volt a kontinens közepén. Fennállásának hosszú ideje során részt vett csaknem minden nagyhatalmi konfliktusban. Ellensúlyozta Pétervár és Konstantinápoly ambícióit csakúgy, mint Párizs nemzeti aspirációit. Etnikumok, nemzetek, kultúrák, vallások keveredtek a térségben, ahol ha valamely nép több kívánt lenni a szomszédjánál, úgy számolnia kellett a Monarchia sajátos internacionalizmusával, azaz a kis népek egymásra uszításával. A fenséges uralkodói dinasztia sem volt mindennapi jelenség. A svájci hegyekből származó Habsburg-család tagjai között az elmúlt hétszáz év alatt éppúgy voltak hatalmas egyéniségek, mint elmebajosok, a sok rokonhazasság következtében. Ha veszély fenyegette a Burgot, a bécsi politikusok a kor bevett nemzetközi normái szerint tőrrel vagy ágyúival, méreggel vagy házassági papírral,,cselszövéssel vagy szövetséggel oldották meg a kényes problémákat. A Monarchia hadbaállítása 1914- ben azonban végzetes döntésnek bizonyult. Ferenc József nem vonta le 1848—49 tanulságát, azt ugyanis, hogy az osztrák kétfejű sas csak az orosz medvével együtt volt oly erős, hogy végezzen a magyar forradalommal. 1867-ben Bécsnek már a magyar szentkoronás pajzsra volt szüksége, hogy az állami integritást megőrizhesse. A dualizmusban a századfordulóra felcseperedő kis nemzetek szűknek találták a Monarchia kereteit, s eleinte a hatalom gyakorlásában kívántak társulni. A két főváros egyikében sem találtak meghallgatásra az igények. E nemzetek a háború folyamán az önállósodás gondolatával kacérkodva végül eljutnak a szakításig. 1918 őszén a Monarchia összeomlott, mert szétlőtték kívülről, összeomlott, mert belülről megbontották málladozó falait, összeomlott, mert mindenki hitte, kívül jobb lesz, mint volt belül, összeomlott, mert az európa fejlődés normái immár nem a dinasztikus, hanem a nemzeti érdekek erővonalai mentén húzódtak. Korszerűsödő Keleti SII^PSSI I| 11 P§| | Befejeződött Budapesten a Keleti pályaudvar első 13 vágányának korszerűsítése. Az újonnan beépített váltóvezérlő és biztosító berendezések lényegesén megkönnyítik az irányító személyzet munkáját, s biztonságosabbá teszik az utazást. A külső peronok fölé emelt tetőszerkezet pedig növeli a pályaudvar komfortját. Az eddigi beruházás értéke mintegy 1 milliárd forint. A csehszlovák, román, szerb politikusok, miután az angol és francia puskával jól felfegyverzett csapataik ellepték a Kárpát-medence nagyobbik részét, nekiláttak a térség politikai térképének az átrajzolásához Trianonban. A zöldposztós asztal ‘ roskadozott az „igazságos” és a „történelmileg jogos” követeléseket tartalmazó térképek súlya alatt. A prágai diplomaták a több mint ezer évvel korábbi — Szlovákiára is kiterjedő — Nagymoráviára hivatkoztak, mely korai szláv állámiság a X. századra felbomlott. Mások még régebbi „ősöket” raktak le az asztalra. Ezek azonban nem szarmaták vagy hírnök, netán avarok voltak, hisz ázsiai származásuk folytán nem lehettek szalonképesek az európai „kultúmemzetek” körében. A Balkán peremén elhelyezkedő Bukarestben a dákók mellett döntöttek, több ok miatt. Ezen ókori népnek Erdélyben, sőt a Tiszántúlon is vannak régészeti nyomai. Ókori krónikások is említik országuk létét, a római hódítókkal folytatott hősi háborúikat az i. sz. I—II. században. A latinok, elfoglalva Erdély nagyobbik részét, ott csaknem kétszáz évre be is rendezkedtek. A bölcs dák nép pedig elfogadta a kultúrát, a tűzzel-vassal hódítók fennhatóságát, sőt annak nyelvét is magáévá tette. Elfogadott, átvett mindent, ami 1919-^20-ban a balkáni Romániát civilizáltabbá tehette Párizsban. A szerbek mesét nem találtak ki. Kijelentették, hogy élelmiszerkamrára van szükségük, melyet a Bácskában és a Bánátban meg is kaptak. Burgerland Wilson amerikai elnök nyomására került Ausztriához, mely az évezredes német doktrína, a „Drang nach Osten” utolsó eredményes próbálkozás napjainkig. A magyar békedelegáció úgy ment Trianonba, hogy tudta, van mit veszíteni. Teleki Pál gróf földrajztudós vezetésével 1918 őszétől dolgozott egy szakértői bizottság. Ez a testület hatalmas mennyiségű statisztikai anyagot dolgozott fel térképekkel együtt, melyeket nyolc jegyzékben Apponyi Albert gróf, a delegáció vezetője nyújtott be a konferenciának 1920 januárjában. Erre hivatkozva kérte Apponyi a népszavazás elrendelését a vitatott területeken, amit a győztesek elutasítottak. 1920 június 4-én írta alá a magyar megbízott a trianoni békeszerződést. Ennek következtében az ország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, a lakosság száma 18,2 millióról 7,9 millióra. A határok 3,3 millió magyaron léptek át, akik fele összefüggő etnikumként kapcsolódott a nemzet testéhez. Talán csak a tatárjárás és a török pusztítás okozott oly erőteljes veszteséget a magyarság soraiban. A feldarabolás valódi szempontjai nyers gazdasági érdekek voltak. A magyar többségű Szlovák Kisalföld a hegylakó szlávok éléskamrája lett. A határ megállapításánál a közlekedés szempontjából fontos Duna, illetve a Losonc—Kassa—Csap vasútvonal játszott döntő szerepet. Románia esetében a színmagyar területeken keresztül haladó, Szatmártól Aradig húzódó sínpár stratégiai súlya befolyásolta a határok kijelölését, és több mint másfél millió magyar elcsatolását. Szerbiának szintén jó termőterületekre volt szüksége, ezért kerülhetett a Bácska és a Bánát egy része félmillió magyarral Belgrádhoz. Máig feldolgozatlan az a kérdés, vajon hány ember egzisztenciáját érintette a szerződés. Nem tudjuk,'hány családot szakított szét, tett tönkre a diktátum. Nem szokás tárgyalni, de a hazai kapitalizmus torz fejlődése is részben ide vezethető vissza, mely az akkori politikai és társadalmi életünkre is negatív kihatással volt. Horthy Miklós országlása idején a ’18-ban „kompromittálódott” demokráciának nem volt helye az országban. Nem volt helye, mert a kor konzervatív felfogása szerint ez vezetett el a proletárdiktatúrához. Nem volt helye, mert a békeszerződést szentesítő győztes polgári demokrációk liberalizmusából Trianon szemüvegén át csak az erő, a tekintély és a korlátlan akarat látszott. Hazánkban ekkor újra zsákutcába került a társadalmi haladás ügye, hogy 1948 után újból csak az unokákra maradjon a demokráciának mint kényes kérdésének a megoldása. Barta Zsolt • Az új elektronikus biztosító berendezés beépítése. • Az új, Domino 70 jelzésű biztosító berendezés vezérlő pultja. (MTI-fotó) SAJTOPOSTA Számíthatok-e méltányosságra? Környezetemben arról beszélnek, hogy ezentúl már nem 10, hanem 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíjazáshoz. E szigorítás kétségbeejt, ugyanis én, aki jelenleg 52 éves vagyok, eddig csupán 11 évet tudtam dolgozni, rajtam kívül álló okok miatt, a hiányzó 9 esztendőt azonban képtelen vagyok munkában tölteni a gyenge egészségi állapotom miatt. És most hadd szóljak arról, miért ennyire kevés a munkaviszonyom. Első gyermekem még alig volt hároméves, amikor agyvelőgyulladásban megbetegedett. Ebből eredően jórészt megbénult, vagyis járóképtelenné vált. Állandó gondozásra szorult. Természetesen mindig mellette voltam', egészen 21 éves koráig, amikor meghalt. Ez 1978 nyarán volt, s utána helyezkedhettem el egy vállalatnál. A több mint két évtizedes gyermekgondozás, -ápolás során az idegrendszerem annyira tönkrement, hogy a kenyérkereső foglalkozásomat maximum az 55. életévem betöltéséig folytathatom. A hátralevő 3 évet még talán kibírom a munkahelyi közösségben, de többre képtelen vagyok vállalkozni. Nyugellátás nélkül azonban nem maradhatok, ezért arra gondoltam, hogy méltánylás alapján kérem a hiányzó szolgálati idő megállapítását. Vajon számíthatok-e efféle intézkedésre? Kurucz Jánosné, Harta Olvasónk indoka és helyzete megértést vált ki bennünk. S közben azon meditálunk, vajon még hány anyára mért a sors hasonló terheket, akik csaknem összeroppantak alatta. De hát kerülhetnek-e ők emiatt hátrányba? Aligha. Érdekükben megfelelő kormányzati döntések szükségesek. Hisszük, hogy azok majd meg is születnek. Végül annyit: most még az a rendelet hatályos, mely az öregségi nyugellátáshoz 10 év szolgálati időt ír elő, amivel máris rendelkezik Kuruczné. Május 29-ei Sajtóposta rovatunkban azért füstölögtünk, mert az egyik akasztói olvasónk problémájára, hogy a kiskertjében sok a gyümölcspusztító darázs, nem sikerült szakmai felvilágosítást szereznünk a megyeszékhely npvényegészségügyi központjában, így azútán a helyi mezőgazdasági kisáruház egyik kereskedőjétől kértünk és kaptunk tanácsokat. Az utóbbiak révén azonban nem nagyon lehet hatásos a növénykártevők elleni védelem &- tudtuk meg a Bács- Kiskun Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatójának, Balog Bélának jóvoltából, aki az alábbiakról tájékoztatta lapunkat: —Azelőző újságcikkbenjavasolt Dimilin 25 WP por csakis a gyümölcs-, az aknázó- és a sodrómoly, valamint a körte-le vélbolha ellen használható eredményesen, a kéntartalmú készítmények pedig a gombabetegségek (elsősorban á lisztharmat) ellenszerei. Felhasználásukkal a szilvadarázs nem pusztul el, ám a károsított ágak lenyesésével és elégetésével sem, hiszen e poloskaszagú kártevő nem a hajtásokat, hanem az apró, fejletlen gyümölcsöt teszi tönkre. Mivel a panaszosuk gondja elsősorban a szilvadarázs elszaporodásával kapcsolatos, e rovar hatékony irtására ajánlom a Bi 58 EC és a Sinoratox 40 EC ‘ 0,1 százalékos oldatának használatát. Fontos tudni, hogy a permetezést közvetlenül a sziromhullás után kell végezni. (Nagyüzemekben az úgynevezett méhkíméló technológia betartásával célszerű alkalmazni virágzás idején a Decis 2,5 EC és a Fendona 10 EC szereket is.) Befejezésül elmondom az érdeklődőknek, hogy a tavalyi átszervezés következményeként a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás kizárólag a hatósági és ellenőrzési feladatokat végzi, növényvédelmi és agrokémiai vizsgálattal, szaktanácsadással pedig a növény- és talajvédelmi szolgálatunk foglalkozik, mely a szolgáltatásokért díjat számol fel a megrendelőknek. Mi történt a bugaci fasorban? Válaszol a tanácselnök Május 29-én e rovatunkban szóvá tettük a bugaci Judák Imre sérelmét: hatósági jóváhagyással végzett — barátja és a családtagjai társaságában :— nyesési és egyéb kínálkozó munkákat az otthonához közeli út menti fasorban, s az onnan származó gallyat lakásán gyűjtötte össze, amiért most feljelentették. Cikkünk végén reményünket fejeztük ki, hogy a félreértés tisztázódik és ezek a szorgalmas emberek felelősségre vonás helyett dicséretben részesülnek, amiért a környezetük csinosításán fáradoztak. Nos, azóta arról értesültünk a Bugaci Nagyközségi Tanács elnökétől, Endre Imrétől, hogy e „szorgalmas emberek” nemcsak a közcélt szolgáló fagondozási feladatokat látták el, hanem saját céljukra nagy mennyiségű egészséges fát is kitermelték. Persze engedély nélkül. Az említett „szorgoskodóknak” több mint 58 szál útszéli akácfa lett az áldozata. A tanácselnök az elkövetők ellen a területi rendőrkapitányságon tett feljelentést a társadalmi tulajdon megkárosítása tárgyában. Az ügy fejleményeiről a későbbiekben tájékoztatjuk olvasóinkat. ÜZENJÜK B. A.-nénak, Kalocsára: A másfél havi személyi alapbérnek megfelelő jubileumi jutalom kiűzetésének alapfeltétele a munkaviszonyban töltött minimum 25 esztendő. Ez utóbbi megegyezhet a társadalombiztosítási jogszabály szerint, tehát a nyugdíjjogosultság szempontjából kiszámított szolgálati idővel, ami azonban nem feltétlenül azonos a munkajog alapján elismert munkaviszony időtartamával. Hozzánk érkezett leveléből kiderül, hogy az ön esetében szintén ilyesféle vita van a cégnél. Ha ezt nem sikerül helyben megnyugtatóan tisztázni, kérjen segítséget a megyei tanács vb munkaügyi*Osztályától. „Igaz-e vagy nem?” jeligére: A dohányzás egészségre káros hatása régóta közismert, az emberek jelentős része mégis hódol e szenvedélyének. A füstölők körében nincsenek kevesen, akik .elhatározzák, hogy holnaptól nem dohányoznak. Levele alapján úgy véljük, Ön is az ilyen akaraterővel bírók közé tartozik. A dohányzásról való lemondást segítheti a Tabex nevű bolgár gyógyszer, amely orvosi receptre kapható — sajnos csak korlátozott mennyiségben —, a megyei gyógyszertári központ kecskeméti szaküzlete pedig egyéb ilyen rendeltetésű készítményt is árusít, s vény nélkül megvehető mindegyik. Kiszner Jánosnak, Csólyospálosra: A forgalmi rendszámmal rendelkező kisteherautók tulajdonosai adófizetésre kötelezettek járműveik után, függetlenül attól, hogy saját célra végeznek-e szállítási munkát vagy sem. Az adó összegét az önsúly, illetve az üzemelési mód figyelembevételével állapítja meg a lakóhelyüeg illetékes tanács pénzügyi szakigazgatási szerve. Másik kérdésére válaszolva elmondjuk: az úgynevezett lassú, tehát az óránként 25 kilométeres sebességnél nem gyorsabb gépjármű (pl. mezőgazdasági munkagép) műszaki vizsgáztatását a közlekedésfelügyelet végzi Kecskeméten és Baján. Kovács Imrénének, Foktőre: A Munka Törvénykönyve világosan kimondja, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni, munkatorlódás esetén pedig legkésőbb a tárgyévet követő március 31-éig. S ha ez utóbbi időpont nem tartható be, például azért, mert a dolgozó beteg, neki ezen akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni a szabadságát. Mint a levelében úja, ön is táppénzes állományban volt az idei év elején, ám amikor keresőképessé vált jóval március vége előtt, a még tavalyról áthúzódott szabadságát nem a múlt évi szabadsága terhére, hanem az idei szabadságaként jegyezték be. Nos, e munkáltatói döntés törvényellenes. Ha ezt kérése ellenére sem módosítja a cég, forduljon vizsgálat és intézkedés céljából a megyei tanács vb munkaügyi osztályához. HOL A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET ÉS A CSALÁDVÉDELEM? „Félek, hogy ismét a vesztébe rohan .. Április 15-én közöltük lapunkban a pártfogó felügyelettel kapcsolatos cikket, amely arról szólt, hogy a bűncselekmény elkövetéséért elítélt, majd feltételes szabadságra, illetve próbaidőre bocsátott személyek ellenőrzése, irányítása, a társadalomba beilleszkedésük segítése intézményes módon történik. A jogi szakember tollából megjelent írásunk széles körű visszhangra talált. Felhívták szerkesztőségünket többen a börtönből szabadultak, valamint a szabadságvesztés végrehajtása alól felmentettek közül, köszönetét mondva azért, hogy a pártfogó közbenjárásával megtalálták helyüket az életben. Értesítést kaptunk büntetőeljárás alá vont olyan személyektől is, akiket a munkahelyükön és a szukebb lakókörnyezetükben bizalmatlanság vesz körül, s akik mind ez ideig nem tudtak a pártfogó hálózatról. Ez ügyben megyénk egyik városából hozott a posta elgondolkodtató levelet, melyet most a nyilvánosság elé tárunk, csupán annyi stiláris változtatással és rövidítéssel, ami a tartalmat, mondanivalót nem érinti. A nevet és címet azért hallgatjuk el, hogy az érintett családot megkíméljük a jó- vagy éppen rosszindulatú megjegyzések áradatától. íme olvasónk sorai: Az egyik hozzátartozómról van szó, arról a fiatal férfiről, aki már egyszer összeütközésbe került a törvénnyel. Mértéktelenül ivott, tagja lett egy bandának, s részt vett betörésekben. Végül lebukott és a bíróság börtönbüntetésre ítélte. Később, jó magaviseletéért elengedtek a szabadságvesztése letöltéséből több hónapot. Hazajövetele után nagyon hittem abban, hogy új életet kezd. Nem így történt. Elvált felesége is fontolgatta ■— a közös gyermekük érdekét szem előtt tartva —, hogy visszaköltözik hozzá, ám őt nem túlságosan érdekelte a rendezett élet, a normális családi közösség. Továbbra is csavarog, járja a kocsmákat. Próbálkoztam azzal, hogy elvonókúrás kórházi kezelést kérek részére, ám az intézmény hiába küldi a behívó lapokat, azokkal mit sem törődik. Szinte társadalmon kívülinek tartja magát, s megy a saját feje után. Ha részeg, nagyon agresszív, akkor jobb kerülni a társaságát. Elmentem a helyi bíróságra, hogy pártfogóit rendeljenek ki védelmében, mire azt a választ kaptam: ha majd újból elkövet jogsértést, akkor fellépnek ellene. Úgy érzem, ez a fiatalember magára hagyott, s a minimális társadalmi segítségben sem részesül. Félek, hogy ismét a vesztébe rohan. Vajon ki állítja (állíthatja) meg, hogy ne jusson a lejtő legaljára? * * * E tanulságos sorok ismeretében óhatatlanok a kérdések: ha mindenütt van pártfogó felügyelet, akkor néhol miért nincs? Az egészségügyiek felléphetnek-e határozottan az alkoholizmus megfékezése, s az ilyen betegek gyógyítása érdekében? A szóban forgó és a hasonló esetben van-e operatív feladata a családvédelem szerveinek? Ha e közérdekű felvetéseinkre hivatalos választ kapunk, természetesen közreadjuk. KECSKEMÉTI BETEGEK PANASZA NYOMÁBAN Bővül a szaunaszolgáltatás • Köztudomású, hogy a mozgásszervi betegségben szenvedő emberek gyakran felkeresik — orvosi beutalóval vagy anélkül — a megyeszékhely gőzfürdőjét, a szaunát, amely számos szolgáltatást kínál. De hogyan? Többszörös áron. Ez annyit jelent, hogy az érkező először a szaunába való belépésért fizet, majd kűlön-külön mindegyik szolgáltatásért. Ha ezeket sorra igénybe veszi, akár félezer forintot is a pénztárban hagyhat. Ez utóbbi gyakorlat háborította fel Bart» Etelka kecskeméti olvasónkat, aki a szerkesztőségünkhöz érkezett levelében a többi között ezeket írta: „Csigolyameszesedésem van, ezért nélkülözhetetlen számomra a masszírozás. E célból léptem át a helyi szauna ajtaját május 24-én, délután negyed 6 órakor. Miután az ottani pénztárosnővel közöltem, mi járatban vagyok, azt válaszoita: a masszírozásért 50-est kell fizetnem, ám oda csak úgy mehetek be, ha megváltom a szaunabelépőt is, az szintén 50 forint. A 100 forint kiadásomra való tekintettel némi vitám támadt az ottani hölggyel, aki bevallotta, erre vonatkozóan külön rendelkezést nem tud mutatni, ám neki ennyi pénzt kell kasszíroznia, mást nem tehet. Ama kedvezményes akcióról hallottam már, hogy egyet fizet és kettőt kap, ám ennek fordítottjával csak a hírős város e szolgáltató egységénél találkoztam. Ez a módszer nemigen tűnik csábítónak a forintjaikkal meggondoltan sáfárkodó,vendégek számára.. .* Mivel másoktól is értesültünk hasonló panaszokról, azokkal megkerestük az illetékest, az Észak-Bics-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat főmérnökét, Szekeres Istvánt, aki az alábbiakról tájékoztatott: '-T A túlzás nélkül népszerűnek mondható szaunánk technikai kiképzése olyan, hogy valamennyi szolgáltatásunk csak akkor igényelhető, ha a szaunahelyiségbe lép a vendég. Amiért már fizetnie kell. Való igaz, e díjrendszerünket sokan kifogásolták, legfőképpen a betegek, akik nagy számban jönnek hozzánk. Megértve érvüket, hogy túl sokba kerül így a gyógyításuk, vállalatunk vezetősége elhatározta: lényeges műszaki átalakítást valósít meg e szolgáltató komplexumnál. A döntést hamarosan tett követte, így ma már elmondhatom, hogy a 4-5 milliós beruházás a befejezéséhez közeledik, s néhány nap múlva mindenki által birtokba vehető lesz a kibővített létesítményünk. Lényegében az történt, bogy felszámoltuk a presszónkat, s a helyén alakítottuk ki a nagyméretű masszírozótermet, mellette van a tangentor (ott a víz alatti sugármasszázsra kerül sor), valamint a szénsavas fürdő. Ahová közvetlenül mehet be a vendég, akinek többé nem kell megváltania a szaunabelépőjét. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 HOGY A NÖVÉNYVÉDELEM EREDMÉNYES LEGYEN... Mit mond a szakember?
