Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

1989. június 14. • PETŐFI NEPE • 3 MAGYAR—MAGYAR TÁRGYALÁSOK E napirendeket illetően itt és most megfelelő előkészítés hiányá­ban egyébként sem lehetne közös álláspontot képviselni, legfeljebb annyit, hogy a gazdasági és a politi­kai reformfolyamatok egymástól elszakíthatatlanok legyenek. Sze­retnénk azonban leszögezni azt, hogy a harmadik oldalon lévő leg­több szervezetnek van nyilvános­ságra hozott elképzelése akár a kö­vetendő gazdaságpolitikáról, akár az egyes politikai reformokról. Kerékasztalunk a tárgyalási fo­lyamat megkezdésének jelképe. Kezdeményezzük közösen a helyi társadalmak szintjén hasonló fóru­mok, kerékasztalok létrejöttét. Ha ezt lent nem végzik el, munkánk az elitek párbeszéde marad. Az elhangzott szándéknyilatko­zatokból kivehető, hogy szűnőben vannak egymás iránt táplált fenn­tartásaink. Mai plenáris ülésünk egyik legnagyobb eredményének személy szerint azt tartom,'hogy oldódik a félelem, amivel nem élhet együtt egyetlen demokrácia sem. Ezt június 16-a előft jóleső érzés megállapítani. A harmadik oldal elfogadja a tárgyalási feltételeket, be fogja tar­tani az ügyrendi szabályokat. Tár­gyalásainkhoz rIP amelyek remé­nyeink szerint egyesíthetik a de­mokrata és a hazafiúi erényeket — felkészültséget, türelmet és fele­lősséget kívánunk — mondotta be­fejezésül Kukorelli István. Szűrös Mátyás zárszava A szándéknyilatkozat elhangzását követően Szűrös Mátyás mondott zárszót Ebben hangsúlyozta: — Úgy gondolom az elmondottak alapján valamennyi tárgyalófél szá­mára világos, hogy milyen kérdésekben kívánatos az elkövetkezendő na­pokban, hetekben közelíteni az álláspontokat netán megállapodásra, kon­szenzusra jutni az ország nyilvánossága előtt. A szándéknyilatkozatokban kirajzolódtak azok az álláspontok, vélemények is, amelyekben tükröződ­nek a nézetkülönbségek. Ez a tárgyalásoknak a kezdetén igazán természe­tesnek tekinthető. A tárgyaló felek felhatalmazása alapján bejelentette, hogy — az előzetes megállapodás szerint — június 21-én 17 órakor ugyancsak az Országház vadásztermében plenáris ülést tartanak. Ekkor már konkrét megállapodás jöhet létre a tárgyalási témák meghatározásáról vagy pontosításáról, a munkabizottságok számáról, valamint a tárgyalási szintekről. Az elkövet­kezendő időszakban a szakértői munka folytatódik, és ennek során tisztáz­zák majd a tárgyalófeleket érintő valamennyi kérdést. Ehhez a munkához minden tárgyalófélnek és szakértőnek türelmet, munkasikereket, a nemzet, a haza érdekében pedig mielőbbi egyezséget, közös nevezőt kívánt, majd bezárta a plenáris ülést. Újabb adatok a román határon történt gyermek­tragédiáról A román határon talált gyermek­­holttestek ügyében elrendelt vizsgá­lat legújabb fejleményeiről számolt be kedden Szegeden az újságírók­nak Barna Sándor rendőr ezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetője. Mint a korábbi híradásokból is­meretes, június 4-én hajnalban a 'magyar—román határ mentén levő ■Jak térségében lövéseket ész­­a határőrök. A lövések hang­ját a román oldalról hallották, s látták, hogy a román határőrök há­rom civil ruhás személyt vettek kő­iül, Egy asszonyt, aki feltehetőlég hazánkba akart szökni, már a Ma­rós homokszigetéről vittek vissza. Június 8-án egy halász ugyanelv ben a térségben megtalálta egy két­­három év körüli gyermek holttestét. Két nap múlva, a, múlt hét szom­batján Apátfalva térségében újabb gyermekholttestct találtak a Ma­rosban, egy négy-hat év körüli kis­lány tetemét. Barna Sándor elmondta: feltéte­lezhető, hogy egy Romániából mene­­küfő család két gyermekével történt a tragédia. Ezt látszik igazolni egy, még májusban hazánkba menekült ro­mán állampolgár vallomása is, aki húgának gyermekeit ismerte fel a kis tetemekben. Megtaláltak egy csóna­kot is, amelyben román gyártmányú gyermekruhák voltak. A rendor­­tokapitányság vezetője nem tártja ki­zártnak, hogy a 4-én tortáit hajnali lövések és a gyermekek tragédiája között összefüggés van. A boncolás eredménye szerint a gyermekek halálát vizbefúlás okoz­ta. A vizsgálat folytatódik. Mit mond Kádár János? Általános vámkedvezmény Magyarországnak (Folytatás az 1. oldalról.) A törvényjavaslat másik pontja sze­rint ki kell terjeszteni e két országra a külföldi amerikai beruházásokat támo­gató kormányhivatal, az OPIC (Over­seas Private Development Corporati­on) tevékenységét. Az OPIC hiteleket folyósít amerikai magáncégek'külföldi beruházásaihoz, illetve állami pénzügyi biztosítékokat nyújt e beruházásokra, ezzel is ösztönözvé azokat. Mindkét törvényhozási párt képvise­lői — a demokrata párti Sam Gibbons, az albizottság elnöke, illetve William Frenzel, a törvényjavaslat republiká­nus támogatója.-— nagy elismeréssel szóltak a magyarországi reformokról és síkra szálltak a javaslatok elfogadá­sa mellett. Ugyancsak támogatta a meghallgatáson a törvényjavaslatot a külügyminisztérium képviselője, vala­mint a nagykereskedők szervezetének küldötte. Gibbons képviselő egyúttal hangoztatta: törvényjavaslatot terjesz­tett elő arról is, hogy Magyarország­nak a jövőben ne évenkénti hosszabbí­tással adják meg a legnagyobb kereske-Ismételt tanácstagi választás Kecskemét 56-os körzetében A jelöltek: Agárdi László, Kálmán Dezsőné, dr. Nagy Lajos A június 3-ai időközi tanácstag­választások nem mindenütt jártak eredménnyel. így például Kecske­mét 56-os számú körzetében a há­rom jelölt egyike sem kapta meg a szavazatok szükséges 51 százalé­kát, ezért a választást meg kell is­mételni. Bartha Imrénének, a váro­si népfrontbizottság titkárának el­nökletével hétfőn este került sor az újabb jelölőgyűlésre a költségveté­si üzem Reiszmann Sándor utcai ebédlőjében, meglehetősen kis lét­számú — negyvenegy — szavazat­ra jogosult lakos részvételével. (A körzetben csaknem ezer választó­polgár él. R. M.) A jelöltek ismét bemutatkoztak a következő sorrendben: dr. Nagy Lajos, Kálmán Dezsőné (a népfront jelöltjei), Agárdi László (az MDF városi szervezetének jelöltje). A két férfi szerény, de konkrét la­kókörzet-fejlesztési programmal állt elő, Kálmánná viszont nem ígért semmit, mondván, nem épít légvárakat, s azt hangsúlyozta, hogy összekötő kapocs szeretne lenni a lakók és a tanács között. Ezek után érthető volt, hogy a legtöbben Agárdi László és dr. Nagy Lajos mellett álltak ki. Vala­ki feltette a kérdést mindhármó­juknak: tudnak-e arról, hogy fel­épül-e az‘APEH-székház a Reisz­mann Sándor utca Rákóczi út fe­lőli szanált részén, illetve milyen elképzeléseik vannak a beépítésre? Kálmán Dezsőné: — Nem épül Lel az APEH-székház. Dr. Nagy La­jos: — Az üres területen kiskeres­kedelmi vállalatok szívesen létesí­tenének bevásárlóközpontot. Agárdi László: — Én azt szeret­ném, ha közületi épület, ABC- áruház vagy szolgáltatóház kapna itt helyet. Többen felhívták a leendő új ta­nácstag és a lakótársak figyelmét arra, hogy a fejlesztési elképzelése­ket illetően nem szabad illúziókat kergetni, ugyanakkor mindent el kell követni a tanácsnál azért, hogy nagyobb figyelmet fordítsa­nak e városrész problémáinak megoldására. Ennek a körzetnek hosszú ideje nincs tanácstagja, hangoztatták, ezért nem lehet cso­dálkozni különösebben, hogy kö­zömbössé váltak a lakók a mostani választás iránt. Dr. Bruszel László javasolta az új tanácstagnak: fáradozzon azon, hogy a kerületet a tanács egy kicsit komplexebben kezelje. Mikulás Ferenc, a Magyar De­mokrata Fórum kecskeméti szerve­zetének egyik vezetője egyebek kö­zött kijelentette:—Nekünk az a cé­lunk, hogy az országot, a várost se­gítsük kihúzni a bajból egy erős, ütőképes MSZMP-vel együtt. Mi nem akarunk hatalmat... Azon viszont csodálkozok, hogy a me­gyei pártbizottságot már elérte a re­form szelleme, de a városi pártbi­zottságot még nem. Farkas József másokkal együtt javasolta — majd miután „elfogy­tak” a felszólalók, ezt tette a jelölő­gyűlés elnöke is —, hogy induljon mindhárom jelölt a megismételt vá­lasztáson. Ézután nyílt szavazás következett, melynek eredménye­ként Agárdi László, Kálmán De­zsőné és dr. Nagy Lajos megkapta a jelenlevő választópolgároktól / a szükséges egyharmados szavazat­­'mennyiséget, így tehát mindhár­manfelkerülnek a szavazólapra. Az 56-os számú kecskeméti vá­lasztókerület polgárait június 17-én reggel 6 órától este 6 óráig várják szavazásra. Remélhetően most már eldöntik — kellő számú érvényes szavazattal —, kit akarnak tanács­tagnak. Rapi Miklós Újabb dokumentumok Nagy Imréről Nagy Imre életútjának eddig ismeret­len dokumentumait közli az Űj Fórum 4. száma. A most közreadott levelek, feljegyzések, beadványok 1954 ősze és 1956 októbere között íródtak. Ezek új megvilágításba helyezik Nagy Imre ezen időszakban végzett tevékenységét, törek­véseit. Az olvasók képet kaphatnak a pártvezetésen belüli vitákról, a Rákosi Mátyás által alkalmazott módszerekről, a szovjet vezetés álláspontjáról. Kirajzo­lódik, miként küzdött Nagy Imre a sztá­lini társadalmi-gazdasági rendszer meg­­fonnálásáért, s miért fulladtak kudarcba törekvései. Ugyancsak az Új Fórum e számában olvashatók először azok a dokumentu­mok, amelyek az I. világháborúban orosz fogságba esett .Nagy Imrének a bolsevik pártba való belépésével kápcso­­latosak. delmi kedvezményt, hanem egyszerre ötéves időtartamra. Lengyelországnak e kedvezményt már korábban állandó jelleggel biztosították. Mindkét javaslat számíthat a tör­vényhozásban többségben levő De­mokrata Párt mértékadó képviselőinek támogatására csakúgy, mint• befolyá­sos republikánusokéra. A kereskedelmi albizottság ma folytatja munkáját a kérdésben, majd a törvényjavaslat ha­marosan a képviselőház, azt követően pedig a szenátus elé kerül elfogadásra. Hogyan látja ma Nagy Imre sze­repét az eseményekben? Óráról órára változott minden — Én közreműködtem Nagy Im­re becsületének, párttagságának a helyreállításában, s megszavaztam miniszterelnökké történt megvá­lasztását is, majd pedig november elsejéig együttműködtem vele. Nem voltam tehát kívülálló, ezért nem könnyű értékelnem szerepét az ese­mények alakulásában. Azt mond­tam, s ma is azt vallom, Nagy Imre maga és a körülötte levő emberek nem akartak ellenforradalmat. Az viszont tagadhatatlan, hogy Nagy Imre az eseményekben részt vevő erők nyomása alá került. Csakis ez­zel magyarázható, hogy nem tudott fellépni velük szemben, amikor pe­dig arra nagy szükség lett volna. S nemcsak arról van szó, hogy Du­dás József ellenkormányt alakítha­tott Budapesten, a Dunántúlon pe­dig „független köztársaságot” kiál­tottak ki, hanem arról is, hogy ok­tóber 30-ára már napirenden voltak a lincselések. Ártatlan emberek es­tek áldozatul, akárcsak a budapesti pártház ostrománál, ahol lemészá­rolták a magukat megadó, fegyver­telen kommunistákat épp úgy, mint a pártházat védő kiskatonákat, akik parancsot teljesítettek, s egyet­len bűnük az volt, hogy az államvé­delmisek kék parolis egyenruháját viselték. Ezeket a dolgokat én már nehezen tudtam összeegyeztetni a mi céljainkkal. .. — Ezek az események késztették Ont arra, hogy kiváljon a kormány­ból és a Szovjetunió segítségét kérje? — Azokban a napokban óráról órára változott a helyzet. Én úgy láttam, nem vehetek részt tovább annak a kormánynak a munkájá­ban, amely már csak sodródott az eseményekkel és nem volt képes megakadályozni a mindjobban ki­teljesedő tragédiát. Ezért novem­ber 1-jén Münnich Ferenccel el­hagytuk a fővárost. Szívlelje meg a tanácsot! Alább közlünk két feljegyzést, amelyek jelzik, milyen előzmények . után került sor 1956 október elején Nagy Imre visszavételére a pártba, majd miniszterelnökké történt megválasztására. Szigorúan bizalmas! Feljegyzés Egri Gyula elvtárs ré­szére. Kedves Egri Elvtárs! Megkaptam Nagy Imre július 22-ei levelét Gerő eívtárs megjegy­zésével. Az augusztus 3-ai titkársá­gi ülésen én előreláthatólag nem veszek részt, ezért kérem — hogy ha egyetért vele — terjesszen elő egy ilyen értelmű javaslatot: 1. Áz országgyűlés ülésszakának befejezése után hívassa Nagy Im­rét Hegedűs elvtárs Kr függetlenül attól, hogy ő maga kéri-e ezt vagy sem — es beszéljen vele. Ha ezt a Titkárság célszerűnek látja, helyes volna, ha Egri elvtárs is részt venne ezen a megbeszélésen. Nagy Imével közölni kellene a következőket: a) A TSZ-vezércikk megállapí­tásaival ne polemizáljon, tudhatná magától is, hogy e cikk megírása és megjelenése közötti időszakban módosította a,PB bizonyos érte­lemben — az O javára szóló mó­don — kizárásának kérdésében volt álláspontot. b) Világosan értse meg Nagy Imre, hogy ügyének normális keze­lését — es végső fokon kedvező rendezését — csak oly módon mozdíthatja elő, ha a sérelmi pozí­ciót elhagyva,-az általa kilátásba helyezett önkritikában kizárólag saját hibáival foglalkozik. Az olyan hibák pontosan szubjektív okokból eredő motivá­lások pö megállapítását és helyre­­hozatalát, amelyek vele szemben ügye során előadódtak, bízza ő a Politikai Bizottságra. c) Meg kell mondani, kérése a TSZ-cikkről az SZKP elnökségé­nek tájékoztatására, teljesen ko­molytalan. Ügye az MDP belső ügye. Mikojan elvtárs érdeklődé­sét ne értse félre. Inkább szívlelje meg a Mikojan elvtárs által neki adott elvtársi ta­nácsot, amikor ügyének rendezésé­re külön bizottság kiküldését} kér­te. Tudtunkkal MifeOfHtio elVtárs megmondta neki, hogy semmi ilyesmire szükség nincs. Többek között azért sincs erre szükség, mert a Politikai Bizottság ügyet jóindulatúan kezeli. A Politikai Bi­zottság nem játszik a szavával, s Ő is keveredjen már ki betegesen szubjektív pozíciójából és ne éssén újra hisztériába egy korábbi kelte­zésű cikk - elolvasásának hatása alatt. Elvtársi üdvözlettel Kádár János (A Társadalmi Szemle szóban forgó cikke elmarasztalta Nagy Imrét. A cikk azonban Rákosi le­vélváltása előtt jelent meg, 1956. július 18-án, s arra Nagy Imre júli­us 22-ei levelében válaszolt. Érre utal Kádár János feljegyzése. • Ami pedig a Mikojanra vonatko­zó utalást illeti: Anasztáz Mikojan j Budapesten járt, s a szovjet nagykö­vetségen Jury Ándropov jelenlété­ben találkozott Nagy Imrével, akit megnyugtatott, hogy a dolgok ha­marosan rendeződni fognak. A szovjet vbzetés egyébként ezúttal már másodszor interveniált Nagy- Imre érdekében. Először 1953 nya­rán, amikor Moszkvában Rákosi és az egész magyar vezetés súlyos bírá­latot kapott. Ott javasolta Lavren­tyij Berija, hogy Rákosi mondjon le a miniszterelnöki posztról és e tiszt­séget Nagy Imre töltse be. így tör­tént. — A szerk.) Nem volt helyes kizárni Feljegyzés a Politikai Bizottság részére: Feltételezve, hogy Nagy . Imre elvtárs kész október 4-ei levelét egy bekezdéssel kiegészítetíi, melyben visszautasítja nevének és személyi ügyeinek párt- és népi demokrá­ciaellenes célra való felhasználását és leszögezi, hogy mint kommunis­ta feltétlen híve a mezőgazdaság szocialista átalakításának, a követ­kező határozattervezetet teijeszt­­jük elő: Határozat A Politikai Bizottság Nagy Imre elvtárs jelenlétében megtárgyalta levelét, amelyben párttagságának visszaállítását kérte. Május 4-ei önbírálata titán nem volt helyes kizárni a pártból. A megtárgyalás során megálla­pítást nyert az a tény, hogy a Nagy elvtárs kizárását kimondó korábbi határozat keletkezésében jelentős mértékben a pártérdektől távol ál­ló, személyi indító okok is károsan közrejátszottak annak idején. Nagy Imre elvtárs október 4-ei le­velében leszögezte, hogy a párt fő irányvonalával egyetért, a párt ha­tározatait magára nézve kötelező­nek tartja, kész azokért küzdeni, továbbá, hogy pártszerű keretek között kész önbírálatot gyakorolni azokban a kérdésekben, amelyek­ben valóban hibákat követett el és helytelenül lépett fel. É két tárgy lehetővé és egyben szükségessé tette Nagy Imre elv­­társ párttagsági ügyének felülvizs­gálatát. A Politikai Bizottság a Nagy Imre elvtárs kizárását ki­mondó 1955 novemberi határoza­tot hatálytalanítja és visszahelyezi őt párttagsági jogaiba. Nagy Imre.elvtárs párttagságá­nak rendezése kapcsán megállapítja a Politikai Bizottság, hogy a „Nagy Imre-ügy” menetében közrejátszott szubjektivizmus káros hatásaként, egyes felmerült fontos elvi és politi­kai kérdések megfelelő tisztázása sem történhetett meg hosszú időn keresztül. Ezért a Politikai Bizott­ság szükségesnek tartja, hogy a Központi Vezetőség alkalmas for­mában és időpontban egyes — még kellően meg nem vitatott 4§ kérdé­seket megvitasson és tisztázzon.' Ez egyben lehetőséget fog adni Nagy Imre elvtársnak is arra, hogy korábbi fellépéseiben ténylegesen megvolt helytelen nézeteit vissza­vonja és levelében jelzett szándéka szerint kommunista önbírálatot gyakoroljon. Ily módon meglesz a lehetősége annak, hogy Nagy Imre elvtárs a jövőben jelentős munkás­­mozgalmi tapasztalatának megfe­lelő tevékenységet fejtsen ki a párt- és közéletben. Amennyiben Nagy elvtárs levelé­nek a bevezetésben említett kiegészí­tésére nem hajlandó, úgy a határo­zatnak megfelelő bíráló megállapítá­sokát kell rá vonatkozóan tenni. 1956. október 8-án. Ács Lajos s. k. Kádár János s. k. Kanyó András . (Folytatás a legközelebbi Ma­gyarországban, illetve a jövő héten kedden, szerdán a Petőfi Népében.) A VÁLLALKOZÁS „FALAI' Miből lett a Mercedes?- Tudja, ki jár ma Mercedesén? — kérdi tőlem Vastag Sándor, a kiskunhalasi Mikrotechnika Kis­szövetkezet elnöke. Kérdő tekintettel válaszolok, erre így folytatja: — A zöldséges, a nőgyógyász, meg a gumis. Ez utóbbi hallatán még bambábbá válik arckifeje­zésem, de már jön is a magyarázat: — Tudniillik, voltak élelmes emberek, akik az or­szágban szertehajigált, kopott autó-, traktorgumikat összeszedték, s azt, ami felújítható volt, újrafutóztat­­ták. Ebből aztán összejött a Mercedes. — Magának viszont csak egy bogárhátúja van .... —. . . azt is a szerélőhöz kell vinni! Ám a kisszövet­kezetünk foglalkozik a felújitott tömlők, köpenyek árusításával. Cegléden, Szolnokon és Kiskunhalason is van boltunk. Folyamatosan el tudjuk látni üzletein­ket az igényeknek megfelelő áruval. Autóalkatrész­üzletünk az autóklub kiskunhalasi műszaki állomásá­val szerződésben van, főként a klubtagok ellátását szolgálj^. |— Valójában milyen tevékenységet rejt még a CÉG neve, hiszen az ipari, gyártó, szolgáltató és kereskedel­mi — igy, együtt szerepel címükben ... — Mindez tulajdonképpen az én személyiségemből fakad. Olyan falnak szaladó fajta vagyok, szeretnék olyan munkát találni, amit kedvvel végzek, és a hasz­nát is látom. így 1985-ben, amikor gmk-t alapítot­tam, a számítástechnikára startoltam. Megkaptuk a jogot a videofelvételek készítésére is, rögeszmém volt, hogy például a fizikatananyag korszerű oktatásához, az iskolai számítógépek hasznosításához tudok vala­mit hozzáadni. Mondanom sem kell, az igazgatók kiröhögtek az iskolákban . 1. Még hogy erre Dénzt adjanak ki, mikor nekik vannak erre tanárai!^! Ez ugrott. Ekkor a hiradástecnikai berendezések és a háztartási gépek szervizmunkáira nyergeltünk át. Ez a ténykedési körünk ma is él, mintegy kétmillió forintos bevételt eredményez. Halason kettő, Kiskun­­majsán és Soltvadkerten egy-egy üzletünk van. Ver­gődik egy elektromos alkatrészeket árusító boltunk Majsán, de egyre kisebb erre a szolgáltatásra az igény. — Megint egy újabb fal? — Ez a fal 1987-beú a gmk-nk előtt állt, mert ugye, kereskedelmi joga nem volt. Tehát átalakultunk kis­szövetkezetté a javítószolgálat megtartása mellett. Ekkor jött ugyan az a „mercedeszes” ötlet, a gumiipa­ri áruk forgalmazására. Ez mostanra már beért... Időközben mozgolódtunk a számítástechnika terüle­tén is, a Központi Fizikai Kutató Intézettel és a szegedi Számítástechnikával közösen Orion alapmo­nitorokat barkácsoltunk rendszerré. _ Újabb ötlet: miért ne kölcsönözhetnénk mi számí­tógépeket? Kölcsönzünk. Tíz számítógép-konfigurá­ciót például Jánoshalmára adtunk ki. Havonta ezer forint a gépkölcsönzés, 500 a szervizelés, ők szerzik maguknak a munkát. Például úgy tudom, hogy az Univer Expressnél a fényszedést rehabilitációs mun­kában végzik... Ezután belevágtunk a lakókocsi-kölcsönzésbe. Már azt is fontolgatjuk, hogy az Adriára letelepü­lünk. Igaz, az efféle vállalkozás nem csak a szándékon múlik, mert rengeteg engedélyt kell beszerezni. A mo­torcsónak-kölcsönzéshez például fel kell „mondani” az úszásleckét, úszómes'teri bizonyítványt kell szerez­ni. - . '■' -i — S hogy tovább? — A következő „falam”, s remélem nem a fejem törik' bele, a kft.-vé szerveződés. Egy nyugatnémet autókereskedővel — aki autót akar árusítani —, mi az alkatrész-árusításban társulnánk. Egyelőre a Volkswagen típusokról tárgyalunk. A raktárépület már felig kész Halason, a Malom csárda mellett. A terület bővíthető, s távlati terveinkben komplett műszaki állomás kialakítása a cél... Lelkesedés, lobogás nem hiányzik a fiatal vállalko­zókból. Talán nemsokára a falak is omladozni kezde­nek, eltűnnek. Főképpen, ha a falrombolók száma növekszik. Csak tessék, lehet vállalkozni. Lankadatlanul... Nagy Mária jjj MAGYARORSZÁG EXKLUZÍV INTERJÚJA, X. Mikojan találkozott Nagy Imrével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom