Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-12 / 136. szám
1989. június 12. • PETŐFI NÉPE • 3 „AMÍG ÉN VAGYOK A TÁRCA VEZETŐJE, NEM LESZ FELSZÁMOLÁS” Derzsi András miniszter a Dutépről Egész napos, színes, látványos programmal rendezték meg az építők hagyományos juniálisát szombaton Kecskeméten, a Csalánosi parkerdőben. Kilenc építő-, illetve építéssel is foglalkozó vállalat, valamint az ÉFÉDOSZ megyei titkársága vett részt az ünnepély szervezésében. Az érdeklődés nem csökkent az elmúlt évekhez képest. Az emberek egész délelőtt szinte özönlöttek a parkerdőbe, a juniális igazi kikapcsolódást ígérő programjaira. Jellemző volt a családias hangulat: rengeteg gyerek élvezte a számukra külön vágy a felnőttekkel együtt szervezett játékos vetélkedőt, bemutatókat és egyéb műsorokat. Tíz óra körül már javába „állt a bál”. A szabadtéri színpadon neves művészek szórakoztatták az érdeklődőket, sokan a bazáros, ételes-italos sátrak előtt tolongtak. Illusztris vendégei is voltak a j uniálisnak. Meghívták Derzsi Andrást a tárca • Az APEH és a Pénzügyminisztérium tájékoztatta rosszul a kormányfőt • A két fehéringes: Derzsi András és dr. Fáy Ferenc. miniszterét, valamint Somogyi Gyulát, az ÉFÉDOSZ főtitkárát is. Érdeklődésemre, hogy itt van-e már a miniszter, az egyik rádió adó-vevő készülékkel a kezében szaladgáló rendező az ég felé mutatva válaszolta: most éppen fent van _a levegőben. Ugyanis a miniszter az ÉFÉDÖSZ-főtitkárral együtt hölégballonos* kirándulást tett. Szerencsés földet érése után rövid interjúra kértem, az építésügyi tárca vezetőjét, melyre készséggel vállalkozott. Az ünnepélyre felállított sátoróriás egyik asztalához ültünk le. — MINISZTER ÚR! ENGEDJE MEG, HOGY E VIDÁMSÁGBAN NAGYON KOMOLY ÜGYBEN ÉRDEKLŐDJEK ÖNTŐL. SZÍVESEN ELFOGADTA MOST EZT A MEGHÍVÁST, NEM ÉRZI ÜGY, HOGY A JUNIÁLIS FŐSZERVEZŐJÉNEK, A DUTÉP VÁLLALATNAK A SÜLLYEDŐ HAJÓJÁN ÜL, HISZEN A MINISZTERELNÖK A PARLAMENTBEN BEJELENTETTE A VÁLLALAT ESETLEGES FELSZÁMOLÁSÁT? — Nincsenek ilyen érzéseim. Az országban több helyen van egyidejűleg hasonló rendezvény, de én most minden- ' képpen ide akartam jönni. Szándékom teljesen független volt a miniszterelnöki bejelentéstől. Hangsúlyozni szeretném, a kormánynak valóban határozott szándéka minden olyan veszteséges vállalat felszámolása, melyek a legtöbb pénzt emésztik fel az állami kasszából. Azonban a Dutép nem tartozik e cégek közé. — AKKOR A VÁLLALAT NEVE HOGYAN KERÜLT A MINISZTERELNÖKI FELSZÓLALÁS SZÖVEGÉBE? — A Pénzügyminisztérium, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jóval előbbi tájékoztatása alapján. Ezt a szaktárcával nem beszélték meg. — ÖN MEGLEPŐDÖTT EZEN? — Igen, nagyon. Egyébként több cég került ilyen helyzetbe, a nyolc-tíz nappal elmaradt pénzügyi információ miatt. A miniszterelnök másnap már kijelentette, sok körülmény nem indokolta a bejelentését. Éppen ezért ezt sürgősen korrigálni kell oly módon is, hogy a Budapesten megjelentő lapokban is nyilvánosságra kerül a valós helyzet, az emiatt csorbát szenvedett vállalati erkölcs védelme érdekében. Azt is ki kell jelentem, hogy a korábbi hibás vezetői döntések miatt ma már nem érhet jogtalan kritika senkit, aki azon fáradozik, hogy helyrehozza a régi hibákat. — A DUTÉP VALÓBAN PÉNZÜGYI zavarokkal küzd, mert NEM KAP RÖVID LEJÁRATÚ HITELT. MI A MEGOLDÁS? — A tárca mindent megtesz azért, hogy a pénzügyi kérdések rendeződjenek valamilyen módon. A vállalat kezdeményezésére a jövő héten érdekegyeztető tárgyalásra kerül sor'a pénzintézetek, a minisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara részvételével, a probléma megoldására, vagyis hogy a fennálló tartozás ellenére a finanszírozás folyamatos legyen. Kijelenthetem, amíg én vagyok a tárca vezetője, addig nem kerülhet sor a Dutép Vállalat felszámolására, ha továbbra is eleget teái a szanálási eljárásban vállalt kötelezettségeinek úgy, mint eddig. Megköszönve Derzsi András válaszait, meghallgattuk Somogyi-Gyula ÉFÉDOSZ-főtitkár véleményét is. A szakszervezeti vezető egyebek között hangsúlyozta: az ÉFÉDOSZ vezetősége évek óta nagy figyelemmel kiséri a vállalat munkáját és igyekezett —igyekszik ezután is — a maximális segítséget megadni a maga lehetőségeivel, eszközeivel. Az ÉFÉDOSZ mindent elkövet azért, hogy a felszámolásnak még a lehetősége is elháruljon a vállalat „feje fölül”. Mindezekhez dr. Fáy Ferenc vezérigazgató hozzáfűzte: A vállalat mindenkor felelősséget vállal a saját gazdálkodásért, ugyanakkor elvárja, hogy ne részesítsék megkülönböztetett intézkedésekben. A többi a Dutép dolga. A miniszter kijelentései bizonyára megnyugtatják a vállalat négy és fél ezres kollektíváját, s még jobban megy a munka, jövőre pedig felszabadultabb, vidámabb lesz az építők juniáüsa. Rapi Miklós MEGKÉRDEZTÜK DR. FEHÉR GÉZA MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYT „A rend mindannyiunk közös érdeke. %m 40 ezer helyszíni bírság — Alpári pofonok — Felkészültebb bűnözők — Az állampolgár önvédelmi reflexe Rájár a glasznoszty rúdja a rendőrökre: eleddig csak és kizárólag olyanokról olvashattunk, akik kiválóan látják el szolgálatukat, ám pár hónapja fel-feltűnnek hatalmukkal visszaélő, nem éppen emberségesen intézkedők is a sajtóban. A minisztérium vezetése meghallotta az idők szavát, és múlt szombatra országos értekezletet hívott össze, melyen a fő téma tulajdonképpen a rendőrök udvariassága, szolgálatkészsége volt. Ma Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei járőrök tanácskoznak ugyanerről a kérdésről. A Petőfi Népe előzetesen dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnagytól, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjétől kért interjút. — A Szabad Demokraták Szövetségének lapjában most olvastam javaslatukat a rendőrség megreformálására. Talán túlzó leegyszerűsítéssel, de lényegében arról van szó; a testület ne az állam- és közbiztonságot védje, hanem az állampolgárokat. Mit felel ön erre? — A rendőrség tulajdonképpen a/ állampolgár törvényes jogait védi, il\ módon személy szerint az állampolgárokat is, akikből maga az állam szerveződik. Az én felfogásom szerint a közbiztonság sem választható el a/ egyes embertől, hiszen nincs másról szó, mint az állampolgároknak arról a szabadságáról, melyben mindenki nyugodtan gyakorolhatja törvényekben garantált jogait. — Beszélgetésünk témája a rendőrség, melynek tehát az az egyik fő feladata, hogy védje az állampolgárok törvényes jogait—ám eközben sértheti ugyanazoknak vagy más állampolgároknak a jogait. Mondana valamilyen adatot a Bács-Kiskun megyei rendőrök ilyen jogsértéseiről? — Ez nem titok. Évente 40-50 panasz érkezik, ezeknek 20 százaléka bizonyul megalapozottnak szigorú vizsgálat alapján. Statisztikánk szerint tíz éve szinte változatlan a panaszok száma — amihez persze nem árt hozzátenni, hogy csak a közbiztonsági állomány havi tízezer igazoltatást hajt végre. — Ez ahhoz képest, amilyen az utakon a forgalom, esetleg nem is túl sok, ám talán azok, akik néha mondvacsinált okok miatt fizetnek több száz forintos helyszíni bírságot, más véleményen vannak. — Tavaly a 120 ezer igazoltatás fele végződött valamilyen intézkedéssel: a szóbeli figyelmeztetéstől kezdve a följelentésig. A kiszabott helyszíni bírságok száma 40 ezer. — Éppen ez az! A csekélyebb vétségeket muszáj rögtön megtorolni? Ér annyit 200-300 forint, hogy az emberek ne rokonszenvezzenek a rendőrökkel? Föltételezhető, hogy ha udvariasan figyelmeztetnék őket, elérnék ugyanazt a hatást — ám közben talán még szövetséget is kötne rendőr és állampolgár. Szóval nem ellenfelek lennének, hanem esetleg segítőtársak. — Tény és való, hogy volt bizonyosfajta statisztikai szemlélet, azaz a rendőrt aszerint is minősítetté a parancsnoka, hogy hány intézkedést hajtott végre a szolgálata alatt. Az új idők új szellemében ez a szempont a múlté lesz. Hadd tegyek azonban ehhez hozzá valamit: vannak elveink, amiből nem engedhetünk. Nem bocsánatos bűn, hanem más közlekedők gondatlan veszélyeztetése a piros lámpán való áthaladás, kimondottan bűncselekmény az ittas vezetés -9 Intézkedő rendőrök. Évente 40 ezer helyszíni bírságot szabnak ki. 9 Jó lenne, ha mindig és mindenkor biztonságban érezhetnénk magunkat. (Fotó: Walter Péter) hogy csak a közlekedésből mondjak példát. Ezekben a kérdésekben—éppen a többség érdekében — nincs és nem is lehet pardon. — És a kisebbekben? — Ha az állampolgárral udvariasabb hangon beszélnek, akkor talán még a jogvédelem-érzete is jobb: ez a rendőr nem a hatalom pozíciójából beszél velem, hanem a köz alkalmazottakén!, aki az én adóforintjaimból kapja a fizetését — mondhatná. — Ezt értsem úgy, hogy a jövő valóban ilyen lesz? Az ismeretlen városban kóválygó autóst a szigorú bírságolás helyett készségesen útbaigazítja egy mosolygós őrmester? — Ennek tényleg így kellene lennie. — De még nincs így.- Még valóban nincs. Az állomány azonban ma a korábbiakhoz képest értelmesebb és ÍÖlkészültebb, noha gondjaink nekünk is vannak. — Elárulna közülük néhányat? — A legnagyobb az, hogy szerintünk kevés a rendőr. Hadd mutatom ezt be Kecskemét példáján, ahol a közbiztonsági állomány létszáma mintegy száz. Egy bizonyos hányad természetszerűleg szabadságon van vagy beteg. A maradék három váltásban ad szolgálatot, ám le kell számolni belőlük a logdaörökcl, és azokaf, akik az igazságszolgáltatás munkáját például előállítás, kísérés foganatosításával segítik. Marad összesen alig tíz rendőr, ám ide tartozik Lajosmizsétől Kerekegyházán túl az egész vonzáskörzet is, a kecskeméti közterületekre tehát jó esetben marad 6-8 rendőr. Ezek aztán autóval rohannak egyik helyszínről a másikra — és nyilván elsuhannak azok mellett az állampolgárok mellett, akik segítőik lehetnének nagyon sok ügyben. A leghatásosabb a közbiztonság szempontjából a gyalogos rendőr, aki esetleg csak nézelődik és látszólag nem csinál semmit, mert eleve a jelenléte is elriasztja azt, akinek nem tiszták a szándékai. Márpedig ha a járőröknek nincs jó kapcsolata a lakossággal, akkor nem lehet jó a közbiztonság. — Milyen most a főkapitány szerint a közbiztonság? — A bűnügyi helyzet Bács- Kiskunban is romlik. A vagyon elleni támadások mértéktelenül megnőttek, valamikor 54-56 százalék volt az arányuk, ma az összes bűncselekmények 70 százalékát teszik ki, és nem azért, mert a többi csökkent! Azelőtt páncélszekrény elleni akció évente volt néhány, most csak egy-két hónap alatt tíz történt. Több és felkészültebb rendőr kellene tehát —bűn<> zők is felkészültebbek: nő közöttük a visszaesők, a rovott múltúak aránya l|j- ám a pálya nem túl vonzó. Egy közrendőr mindennel együtt sem igen kap havi hatezer forintnál többet nettó — azaz a bruttó illetménye olyan 8000 forint körüli. — Nyilván emiatt sem olyan az állomány teljesen, amilyennek a közvélemény talán látni szeretné. A kívülről érkezett panaszokról már esett szó, a fegyelmi helyzetről még nem. *u=- Hosszú-hosszú évek óta változatlan: évente 100-110 rendőr követ el fegyelemsértést — ennek a felét úgynevezett bűncselekmények teszik ki, ám például ebbe a határidőmulasztás is beletartozik. A kényszervallatás vagy pedig a hivatalos eljárás során történő bántalmazás elő-előfordul. — Gyakran? Nem, nem gyakran. De szerintem annak az állampolgárnak, akivel előfordult, annak az egy is túl sok. Tűrhetetlen. — Több olvasónk értesített a tiszaalpári rendőr esetéről, állítólag pofozkodott. Beavatna a részletekbe? iE- Váradi József főtörzsőrmester 1989. január végén felelősségre vont egy fiút, aki állítólag beverte egy aszszony ablakát. A fiú tagadta, Váradi meg többször megpofozta — a fiú nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A büntetés nyolc hónapi katonai fogda, ám ezt két évre felfüggesztette a bíróság. — Nem találja ezt túl enyhe büntetésnek? — Erről mindenkinek lehet véleménye, de az ítélet kiszabásának a joga a bíróságé. Azt azért hozzá kell tennem, hogy ez a tiszaalpári rendőr nyilvánvalóan kimarad a fizetésemelésből az idén és jövőre, nem kapja meg azt a jutalmat, amit esetleg megszokott — meglehet, hogy összesen talán akár 20 ezer forintjába is belekerültek a pofonok. — Mit lehetne tenni azért, hogy az ember azt érezhesse: biztonságban él, az utcán éjszaka is nyugodtan mehet haza, és ha mondjuk nincs bekötve a biztonsági öve, akkor nem föltétlenül tárgyal vele úgy a járőr, mintha tettenért bűnöző lenne? — Ezért mindenki tehet valamit: a rend, azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke, és nem kizárólag a rendőrségé. A munkánkhoz is sokkal nagyobb segítséget szeretnénk kapni a lakosságtól: szívesen támogatunk önszerveződő csoportokat, szívesen adunk tanácsokat az .egyéni vagyonvédelemhez. A lakóterületi közbiztonság őrzésében például jó eredményeket értek el a bajai Újvárosban, és a kecskeméti Széchenyivárosban is jelentősen csökkent a gépkocsifeltörések száma, tulajdonképpen pusztán attól, hogy az emberek egymást figyelmeztetik arra, hogy zárják be rendesen az autót. Ezt az önvédelmi reflexet ki kell használni és fejleszteni is lehet, ehhez mi megadjuk a szükséges segítséget mindenkinek, akár az újonnan alakult politikai szervezeteknek is. — Hétfőre nagy megyei tanácskozást hívtak össze. Tulajdonképpen mit akarnak elérni? — Azt várom, hogy a rendőrök is elmondják, mi az, ami őket szolgálatuk végzése közben, intézkedés végrehajtása közben irritálja, zavarja. Remélem ugyanakkor azt is, hogy meg tudom győzni őket arról; a rendőr számára is csupán egyfajta jogvédelem lehetséges: ha emberségesen, udvariasan és persze törvényesen intézkedik — mindig és mindenhol. Ballai József Hurrá, nyaralunk! Hurrá, utazunk! . Megkezdődött a várva várt vakáció. Sok gyerek már az első napokban útnak indult. A kecskeméti vasútállomásról is jó néhány csoport startolt az ország felfedezésére, tanáraik vezetésével. Az önfeledt öröm sem adhat azonban okot a figyelmetlenségre, fegyelmezetlenségre! Vigyázzatok magatokra, gyerekek, térjetek haza élményekben gazdagodva, épségben! (Walter Péter felvételei)
