Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-08 / 133. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 8. A kultúra nemzeti kincs, egy és oszthatatlan Művelődési MSZMP-alapszervezet Kecskeméten Már-már aggasztóvá válik demokra­tizálódó társadalmunkban minden kezdeményezés, ötlet, javaslat megkér­dőjelezése, a szigorúan szakmai kérdé­sekben való „szakértői” véleménynyil­vánítás, sőt, a valódi hozzáértők állítá­­sáinak elvetése. Erre korábban is volt példa, de manapság, éppen a demokrá­cia kibontakoztatása ürügyén, egyre több laikus tetszeleg a mindenhez értő polihisztor szerepében. Mivel a műve­lődés is egyfajta „szakma”, megalakí­tották a múlt héten Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban több megyei intézmény kommunistái, a művelődési pártalapszervezetet. — A művelődésben szakmai kompe­tenciánk van a beleszólásra — mondta Vajda József, az alapszervezet titkára, amikor céljaikról kérdeztük. — Min­denben, a gazdaságban, a politikában megindult a reform, de a kultúra, a művelődés egy helyben topog, a kultu­rális ágazatban ezzel nem foglalkoz­nak, mintha mindenki kivonult volna innen. Sok mindenbe bele kellene szól­nunk, hallatni hangunkat. Egyetlen tény: az alkotmány hogyan foglalkozik a kultúrával? — Lehetne más példákat is sorolni — szólt közbe Sajtos Géza, az alapszer­vezet tagja. — Megindult a vezetés, a finanszírozási rendszer megváltoztatá­sa, de ténylegesen még nem derült ki, ki foglalkozik a kultúra istápolásávaL | itt van a tulajdonreform, ez érinti a kulturális intézményeket is. Van-e erre koncepció, milyen lesz az intézmények önkormányzata? Úgy tűnik, ez senki­nek sem fontos. — Ha van társadalmi reform, inár­­pedig van, kultúra, művelődés nélkül aligha lehet megvalósítani. Az ember individumával, tudásával, hozzáértésé­vel, tapasztalatával mindebben részt vesz, s ha nincsenek kiművelt ember­fők, akkor marad á légüres tér. Remél­hetőleg a kultúra újból nem csak anya­gi morzsákat kap — summázta vélemé­nyét Horváth Kázmér. Gyakorlatilag a megyei művelődési intézmények kommunistái egy szakmai szerveződésű pártalapszervezetet hív­tak életre, hoztak tető alá, modellérté­kű formát teremtve ezzel, s bizonyítva: lehet pártéletet' teremteni azonos ér­deklődésű emberek számára. Jó lenne, ha képző- és iparművészek, írók és köl­tők, népművelők, pedagógusok, köz­­művelődési előadók lépnének be, hi­szen ennél a pártalapszervezetnél nem dominál a munkahelyi érdek, szabadon választható alapszervezet, amely az ön­kéntesség alapján működik. — Ez az alapszervezet -é- folytatta Vajda József — mobilabb lehet bizo­nyos feladatok elvégzésében, s politikai potenciálja is nagyobb egy-egy hetero­gén álapszervezettel szemben. Lehető­vé teszi az önfejlődést is, ugyanis az alapszervezet tagjai a művelődési ága­zat mindegyikét képviselik. Az alap­szervezet tagjai képzettségüknél fogva gyorsan reagálnak, informálódnak, s érvekkel képesek alátámasztani mon­danivalójukat. — A művelődési alapszervezet meg­alakításában — szólt ismét Horváth Kázmér — van útkeresés is. Nem for­mális pártélet a célunk, hanem egy olyan, nevezzük reformkörnek a kiala­kítása, ahol alkothatnak a párttagok. Ennek még nincs kiforrt kerete, szerve­zete, formája, ezt keressük saját elhatá­rozásunkból. A későbbiekben kiala­kulhat egy közös álláspont művelődési kérdésekben, ezért politikai konszen­zust ajánlunk minden alternatív szerve­zetnek. A kultúra nemzeti kincs, egy és oszthatatlan, ez nem lehet hadszíntér. Véleményem szerint, a kultúrán keresz­tül lehet leggyorsabban eljutni a kpn­­szenzushoz. Ezt feltehetően a másik ol­dalon is elfogadják, mert ugyan ki ké­telkedne a családi élet, a tanulás, az ismeretek bővítése szükségességében. — S ha már itt tartunk — toldotta meg Vajda József—, az alapszervezet­nek az is célja, hogy a tanácstagi és kép­viselő-választások alkalmával felajánl­juk segítségünket a párt jelöltjeinek. Nem titkolt vágyunk az sem, hogy az MSZMP kultúrapárti legyen, s ennek érdekében tenni is szeretnénk. Várjuk azokat, akik ilyen pártalapszervezetben szeretnének tevékenykedni, dolgozni kulturális értékeink továbbviteléért. Az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont és más megyei szervezetek kom­munistáinak ez a kezdeményezése telje­sen új, mondhatnánk szokatlan. Érve­lésük nemcsak szimpatikus, de logikus, ésszerű is, emellett beleillik abba az elképzelésbe, hogy az MSZMP-nek a lakóterületen — tegyük nyomban hoz­zá: a kulturális életben, a közművelő­désben is — kell tevékenykednie. Gémes Gábor Modellkísérletek a Duna-meder helyreállítására Az Oviber megbízta a Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató Központot és a Vízitervet, hogy indítson olyan modellkísérleteket, amelyekkel meg­bízhatóan tisztázható, hogy a nagyma­rosi vízlépcső esetleges végleges abba­hagyásakor hogyan kellene a nagyma­rosi Dunában a munkagödröt védő gá­tat lebontani. A modellkísérlet sürgős elvégeztetése azért indokolt, mert hasz­nálható adatokat legalább fél év mun­kája után lehet csak nyerni. Most a Vituki szakemberei az 1:75 modellen gyors ütemben megindítot­ták a munkát, hogy augusztus végére jelentést tudjanak adni az elkövetke­zendő munkákhoz. • Védőgátnyitási kísérletek a model­len. Eleink életéből JÚNIUS — Szent Iván hava — Nyárelő hó Földmívelés A fölszárított földek újra foga­­soltatnak. E hónapban ugarainak és szántanak tavaszi vetemények u. m. karó répa, fejes káposzta s len alá. E hónapban plántáltatnak át fehér czékla répa; Szt. János (június 12. Szent Iván napja: június 24.) körül pedig fejes káposzta. Most már a sarjukaszállás ideje is itt van. Kert Elvetni kék csipkés kehi, és karfi­olmagot. 'A gyümölcs fáknál többé nyesni nem szabad. A magzó konyhanövé­nyek karókkal ellátandók, az érett magvak leszedendők. Dinyét herél­­ni._ Ültetni karelábí kehi fejes ká­poszta palántát, nyári retket, nyári Endiviát. Folyton szemezni fákat. Melegágy ablakokat elrakni. - Öntözni, gyomlálni, kapálni. Babot, borsót ismét ültetni. Föl­di eper bajuszait leszedni, hogy gyökeret ne verjenek, az öreg gyö­kerek annál erősebbek lesznek. Burgonyát töltögetni. Ültetni téli retket, kései uborkát. — Spárga vágással fel hagyni. — Jalintus tulipán hagymákat kiszed­ni, és száraz helyre rakni. Baromfi Apró baromfit szemmel is kell tartani. Mostani kelésű csibék magnak már nem alkalmasak, azok ősszel eladatnak vagy felemésztetnek. Libákat nagy esőbe ki nem bo­csátani, de zabot kell nékik napon­ta dobni. Ha kácsák újra tojnak, kikelésül tyúk alá kell rakni. Különféle Méhek rajzanak, idejük reggel 9 órától, déli 1 óráig. Selyem hernyók szellőzést kíván­nak, s nagy tisztaságot. Cseresnyét, meggyet, málnát bé­­főzni, gombát szárítani télire. Méhek rajzását akadályozhatni a kas alá tételével, egy rajzás helyett gyűjtenek. Tapasztalati jegyezetek: Jó időt várhatni 1-ör: há a Szt. János bogár igen fénylik, 2-ör: ha az égen fehér fellegek vannak. 3-or: ha apró fellegek látszanak: 4-er: ha a cserebogarak repkesnek. Rósz s esős időt várhatni 1-ör: ha a békák elszaporodnak; 2-or: ha a macska mosdik; 3-or: ha a tyúkok a porba fürdenek; 4-er: ha a kutya füvet eszik; 5-ör: ha a vakond igen turkál; ha a tyúkok eső elején elülnek; 7-er: ha napnyugta után felhős az ég. Régi kalendáriumokból gyűjtötte: Bognár András A PETŐ FI n é p e AJÁNLATA ra az elhatározásra jut, hogy — a bol­dog jövő képét egy pillanatra sem fe­ledve — folytatja a játékot... Jó part­nernek látszik ehhez a mit sem sejtő, naiv és szerelmes (Bán János alakítot­ta) vőlegény. A Tanács mese fiatal házaspárjának szintén a sors keze igazgatja életét. La­káskérvényük intézése közben egy be­költözésre csábító üres hivatali szobára találnak. A fedélnek azonban így is ára van: beépíti őket a hivatali bürokrácia. Nincs a csapdából menekülés, ott tart­ja őket lakáskérelmük kedvező elbírá­lása ... FILM Tanmesék a szexről Az új, szarkasztikus humorú, a Hí­rős Filmforgalmazásában mozikba ke­rülő magyar film egy elsőfilmes rende­ző: Siklósi Szilveszter munkája. Siklósi a filmkészítésnek azt az útját járja, amely ESS megújítás igényével, de a divatokhoz is alkalmazkodva — a tö­megkultúra legelhasználtabb, egyszers­mind legnépszerűbb műfajaiból építke­zik. A félreértések, a sírós-nevetos hu­mor forrása nem holmi elemeit kabaré­­szín, játéktér, hanem a maga abszurdi­tásaival lekörözhetetlennek látszó mai magyar valóság. A Tanmesék két, egymással csak la­zán érintkező epizódból áll. Mindkét sztori az első lakáshoz való jutás izgal­mas, kiszámíthatatlanul regényes útját követi nyomon. A Szabad szombat cí­mű epizód egyik főszereplője a bájos és naiv vidéki tanítónő (Eszenyi Énikő alakításában), aki nagyravágyó terve­ket sző: férjhez készül menni vőlegé­nyéhez, csakhogy növelje a lakáshoz jutása esélyét. A véletlen ráadásul még kezére is játszik: egy nyereménynek kö­szönhetően vacsora vendége lesz egy fő­városi, első osztályú szállodának. A kellemes este után meglepődve ébred az egyik szobában. Zavarát csak növeli a táskájában talált száz márka. Józanul végiggondolva a dolgot, mégiscsak ar-LEMEZ ■ Észak és dél Enya és Ofra Haza. Két, egymástól teljesen elütő világú énekesnő. Az első ír, a második izraeli származású. Az első északi, a második déli. Zenéjük is merőben különbözik egymástól. Mégis egy ajánlaton belül hívom fel az olva­sók figyelmét a nálunk csak most meg­jelent nagylemezekré, mert úgy gondo­lom, érdemes egymás után hallgatni a számokat. Különleges érzés egy lá­­gyabb, elvontabb zenei világból „át­ruccanni” egy temperamentumosabb, dallamosabb hullámhosszra. Enya lemezét a WEA adta ki tavaly. Az Orinoco Flow hónapokon át vezette a slágerlistákat. Ám ennél a szerze­ménynél vannak jobbak is az LP-n. Dehogy is! Sokkal nagyobb élményt jelent egyvégtében meghallgatni Enya lemezét. Egy varázsos zenei világ tárul elénk, szép, tiszta hangú énekesnő köz­reműködésével. Az instrumentális szá­mok ugyancsak tökéletesek, kitűnő hangszerelőre vallanak. Enya bemutat­kozó albuma (Watermark) egységes, koncepciózus, követésre méltó. Csak egy a baj. Féltem Enyát, hogy eltűnik a popzene süllyesztőjében. Amit csinál, nem igazán vonz széles közönséget. Egy dallal pedig csak néhány hétig le­het hódítani a toplistákon. Enya ennél sokkal többet ér! FOLYÓIRAT Mozgó Világ A Mozgó Világ című folyóirat leg­frissebb száma ismét bővelkedik izgal­mas esszékben, tanulmányokban. Az egyik legnépszerűbb témával foglalko­zik Szamuely László: Gondolatok a vi­lággazdasági nyitás társadalmi, politi­kai, kulturális feltételeiről című dolgo­zata. Tűnődését egy alaptételből indít­ja: természetesnek veszi ugyanis, hogy a világgazdasági nyitás nem egyszerűen külgazdasági kapcsolatokat jelent, ha­nem a belső gazdálkodási, intézményi rendszerek olyan átalakítását is, amely a magyar gazdaságon belül a világpiaci versenyképesség normáinak és feltéte­leinek az érvényesülését szolgálja. írá­sában öt szakterületre vonatkozóan vázolja a világgazdasági nyitás szem­pontjából is szükségesnek tartott válto­zásokat. A kiemelt területek: az ideoló­gia, a vállalati szférában kifejtett társa­dalmi és politikai tevékenység, a tö­megtájékoztatás és a nemzetközi kultu­rális csere, az idegen-nyelvek tanítása. A folyóirat másik érdekes írásának szerzője a New Yorkban élő Soros György. A gorbacsovi látomás címmel közzétett publicisztikájának bevezető­jében elmondja: pontosan mióta is áll — alapítványa által — kapcsolatban a Szovjetunióval. Azt az időpontot jelöli meg, amikor Gorbacsov „hazafias munkájának” folytatására szólította fel Szaharov akadémikust, s hivta visz­­sza a Szovjetunióba. A továbbiakban elemzi a gorbacsovi „új gondolkodás­­mód” erényeit és gyengeségeit. Sajátos nézőpontból írja le a szovjet társada­lomban a legutóbbi két esztendő folya­mán végbement változásokat. Az utol­só fejezetben azt boncolgatja, hogyan kellene reagálnia a világnak a Szovjet­unióban végbemenő változásokra. Bánkúti András, a Magyar Hírlap fo­tórovatának helyettes vezetője a Szov­jetunióban a legutóbbi évben készült fotóanyaggal kapcsolódik Soros György írásához. Ofra Hazáról szinte ugyanezeket ír­hatnám. O egzotikus szépségével, milli­ónyi arany ékszerével díszítve jelent meg a tv-képernyőkön, a külföldi pop­műsorokban. I’m min’alu című dalával aratott elsöprő sikert. Első nagylemeze (a Teldec-nél jelent meg tavaly) a Sha­­day címet viseli. Kilenc dal került a korongra, köztük a már említett siker­szám es hozzá hasonló testvére, a Gal­­bi. A Szerelmes ének az Énekek éneké­ből született; gyönyörű, érzelmes tol­mácsolásban továbbítja Ofra Haza. A többi- szerzemény ugyancsak zenei csemegéket ígér, van köztük arab nyel­vű felvétel is. Ritka, hogy a futószalagon készült lemezek között két kincs kerülhet a rajongókhoz. Enyáé és Ofra Hazáé rá­adásul az értékesebbek közül való! B. T. IRÁNY.JELZŐ A vizek veszélyeiről A jo idő beálltával benépesülnek a természetes vizek partjai, megjelénnek a fürdőzők, a vízi sportok kedvelői. Saj­nos, minden évben sok százan kerülnek életveszélyes helyzetbe a vízen azért, mert nem ismerték, vagy figyelmen kí­vül hagyták a fürdés, a vízi közlekedés írott és íratlan szabályait. A bajbajutot­taknak mintegy felét a rendőrök, az ön­kéntes rendőrök, a hajósok, a horgá­szok és más segítőkész állampolgárok megmeptik, de évente 300-350 személy számára későn érkezik a segítség. A múlt évben megyénk természetes vizeiben összesen 19-en vesztették éle­tüket. 1987-ben 23 volt az áldozatok száma. A vízbefulladtak közül négyen öngyilkosság folytán, 12-en vízi baleset következtében, ketten tiltott helyen va­ló fürdés miatt vesztették életüket, egy személy pedig vízi járműből esett a víz­be. A fürdőzők közül heten haltak meg, közülük öten megengedett he­lyen, ketten pedig tiltott helyen úsztak. Az áldozatok közül öten voltak olya­nok, akik ittas állapotban, felhevült testtel kerültek a vízbe. A természetes vizek veszélyessége közismert. Az egyébként szabad, nem tiltott helyen történő fürdés, úszás közben is előfor­dulnak balesetek. Megyénkben a Duna, a Sugovica, a Tisza és holtágai, a Szelidi-tó, a Solt­­vadkerti-tó; a kiskunhalasi Sóstó, a Fe­­renc-csatorna-Dávod és Nagybaraeska közötti szakasza, valamint a Dunavöl­­gyi-főcsatorna voltak 1988. évben azok a természetes vizek, ahol a vízi balese­tek, vízbe fulladások történtek. A tragé­diákat leggyakrabban a felhevült testtel történő vízbe ugrás, az úszni nem tudás, az alkoholos befolyásoltság, a veszélyes vizekben, tiltott helyen történő fürdés, a vízi járművek — csónakok — túlterhe­lése, a mentőeszközök hiánya idézik elő. Az is előfordult, hogy a horgászó hozzátartozó nem figyelt kellően kis­gyermekére, aki így játszás közben a meredek partról vízbe esett. Nagyon sokan nem tartják be az alapvető előírásokat sem. Néhány ezek közül: ne fürödjünk teli gyomorral, it­tas állapotban, kábultságot előidéző gyógyszer bevétele után. Napozás után lassú mosakodással hűtsük le magun­kat. Ismeretlen vizeknél feltétlenül tájé­kozódjunk a meder alakulásáról, a víz­mélység változásáról és az esetleges, víz alatti akadályokról, valamint a rendel­lenes vízmozgásokról. Soha ne ugor­junk ismeretlen vízbe, lö éven aluli — úszni nem tudó — kisgyermekek csak felnőtt kíséretében fürödhetnek a szabad vizekben. Tilos fürödni: hajóú­­ton, hajókikötők, -lekötő helyek és ha­jóállomások területén, hajóutat jelző bóják és — vitorlás hajók kivételével — nagyhajók, úszó munkagépek, úszó­művek 50 méteres körzetében. Hidak, zsilipek, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek, valamint vízi munkák 100 méteres kör­zetében. A Balatonon vízi jármű kísé­rete nélkül tilos fürödni a déli oldalon a parttól 1000 méternél, és északin pe­dig a parttól 500 méternél nagyobb tá­volságban. Ismerni kell a viharjelzéseket, és ilyen jelzések észlelésekor a parttól leg­feljebb 100 méter távolságban szabad fürödni. Fontosak a vízi járművek köz­lekedésére vonatkozó szabályok is. El­indulni és haladási irányt változtatni csak úgy szabad, hogy az a vízi közle­kedés más résztvevőit ne zavarja. Ke­resztezés esetén a jobbról érkező csó­naknak van elsőbbsége. Menetben lévő hajó útját 300 méternél, hordszárnyaas hajó útját 1000 méternél kisebb távol­ságban keresztezni, továbbá menetben lévő hajót 30 méternél kisebb távolság­ra megközeliteni tilos. A vízi tragédiák megelőzésének leg­főbb eszköze az úszni tudás, a különbö­ző előírások, szabályok ismerete és meg­tartása. Különböző jogszabályaink büntetik a vízi közlekedés szabályainak megsértőit, a vízi közlekedéssel kapcso­latos bűncselekmények elkövetőit is. Dr. Abraham István A biztonságot is segíti „Miért nem indul?” vagy „Miért in­dul nehezen?” Íme néhány szakmai ta­nács az autósok épülésére, ami a közle­kedésbiztonságunkat is segíti: A Lada típuscsaládhoz tartozó au­tók gyújtásberendezésében egy idő után jellegzetesen olajpárás lesz az elosztófej. A hagyományos gyújtási rendszer mellett éz nem okoz zavart, mivel a megszakítók felületének öntisz­tulása a normál áramfelvétel mellett is kialakul. A zavar — s vele együtt az indítási nehézség is — az elektronikus (tirisztoros stb.) gyújtási rendszerre át­térés után külön téma. A megszakítók i érintkezőin lecsapódott olajpára a mi­nimális áramfelvétel miatt nem tisztul­hat önmagától. Ha tehát ragaszko­dunk az elektronikus gyújtáshoz, gyak­rabban kell tisztítanunk (vagy cserél­nünk!) a megszakító érintkezőket. Szinte megdöbbentő, hogy még nap­jainkban is milyen sok babona él és virágzik egyes gyújtógyertyák életreva­lóságáról. így a Champion és a Marelli márkát is úgy hirdetik, hogy akár a húszezer kilométeres üzemet is megbíz­hatóan teljesítik. Ugyanakkor az ;a meztelen igazság, hogy bármilyen jó és megbízható márkájú gyújtógyertyákat használunk, 10-12 ezer kilométer lefu­tása után (akár van panasz rájuk, akár nincs) ki kell cserélnünk őket. A Ladákra jellemző és ugyancsak indítási zavarokhoz vezető hiba lehet, hogy a szívató teleszkópja — a motor­­háztető alól odakerült piszoktól - megszorul s emiatt a motor lefullad. Ezt követően az erőforrást csak nagy üggyel-bajjal — és teljesen lenyomott gázpedállal (nyitott fojtószeleppel) — tudjuk életre kelteni. Éppen ezért cél­szerű gondosan tisztán tartanunk (csak tiszta benzinben kimosni és nem ola­jozni!) ezt a látszatra jelentéktelen,, de mégis nagyon fontos alkatrészt. A ben­zinben lévő szennyeződéstől nemritkán eltömődhet a gyorsítófúvóka is. Gyermek az autóban A forgalom növekedésével ^párhuza­mosan mind átfogóbbá válik a gyer­mek és az autó kapcsolata. Ám az au­tóvezetők nagy többsége még mindig valamiféle „zavaró elemnek” tekintik a gyermekeket a közlekedésben. Tulaj­donképpen nem is ismerik őket köze­lebbről. Pedig fokról fokra, a mai moz­galmas világunkba beleágyazva kellene megismernünk őket. Ezzel nemcsak sa­ját gyermekünket nevéljük a helyes közlekedésre, hanem közérzetünket is javítjuk a vezetés alatt. Ugyanígy min­ket is meg kell ismerniük a gyerekek­nek, hiszen a közlekedési szabályok a kölcsönös megértésre épülnek. Az első szavak, a „mama”, „papa” után a gyermekeknél áltálában a har­madik szóként az „autó” jelenik meg a nyelvezetükben. Hiszen ahogy kilép­nek a ház kapuján, észlelik, hogy a környezet tele yan autóval, amely moz­galmat és színt visz a világukba. Az első játékszer is többnyire az autó, a mozgalmasság jelképe. Már a gyermekkor kezdetén a pici­nyeket egyszerűen „bepakoljuk” a gép­kocsi hátsó ülésére. Á leglényegesebb ebben a korszakban, hogy gyermekein­ket biztonságosan helyezzük el, óvjuk őket a veszélyektől. A gyermekek uta­zás alatti terhelhetősége lényegesen na­gyobb, mint az a köztudatban él. A mozgáskorlátozás viszont nagyobb vegetatív zavaró hatásokat kelt, mint a felnőtteknél. Gyakran fellép az úgyne­vezett utazási betegség, a gyomor foko­zott érzékenysége. A kocsi rázása job­ban igénybe veszi a gyermek gyenge szervezetét, mint a felnőttekét. Alapve­tő szabály, hogy a gyermekeket 12 éves korukig a hátsó ülésre ültessük. Gon­doljunk arra, hogy egy esetleges vészfé­kezés során a gyermek keze és a karja nem nyújt, eleve nem nyújthat megfele­lő védelmet, ha az első ülésen ülne. Az sem engedhető meg, hogy a gyermekek a hátsó ülésről előre kukucskáljanak feltámaszkodva, vagy álljanak, térdel­jenek a hátsó üléseken. A legfiatalabbakat mózeskosárban szállíthatjuk a legbiztonságosabban. Persze, ezt is jól kell rögzítenünk. Az „idősebbeket” négyéves korukig feltét­lenül a gyermekülésre ültessük. Az ülés legyen megfelelően rögzítve és lehető­ség szerint legyen jól kipárnázva. Külö­nösen jók a fejvédővel is ellátott gyer­mekülések. A gyermek nem utazni, ha­nem megérkezni akar! A táj kevésbé érdekli, az útközbeni látnivalókat sem értékeli, jóllehet egy-egy tehén vagy más állat feltűnése kétségtelenül örö­met, érdeklődést kelt bennük is. Utazás közben a gyermekeknek gyakrabban van szükségük megállásra, mint a felnőtteknek. Az autóban órák hosszat tartó menet közben bezárva érzik magukat. Egy-egy rövid pihenő, egy kis mozgás mindig jót tesz nekik is. Lehetőleg kerüljük az éjszakai hosszú utazásokat. Ilyenkor a szinte állandó ébrenlét és elalvás határán nyűgössé válik a gyermek. A leghelyesebb, ha a kocsiban a dohányzást teljesen mellőz­zük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom