Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-08 / 133. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 8. FELTÉTELEZÉS—CÁFOLAT r Uj pártfőtitkár Kínában? PEKING Valószínűleg új főtitkára van Csiao Si személyében a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának — erre a következtetésre jutottak nyugati elemzők a kínai rádió egyik szerdai jelentéséből. Eszerint ugyanis a kínai legfelső bíróság táviratban támogatásáról biztosította Csiao Sit és a Kínai KP KB PB Állandó Bizottságát „az ellenforradalmi zavargások elfojtására tett erőfeszítéseiben”. Megfigyelők a jelentéssel kapcsolatban rámutatnak: a táviratot Csiao Sinek, a Kínai KP KB PB Állandó Bizottsága egyik legbefolyásosabb tagjának, nem pedig Csao Ce-jang pártfőtitkárnak címezték. Nyugati elemzők szerint e bejelentés azt jelzi, hogy minden valószínűség szerint Csiao Si a Kínai KP KB új főtitkára. A 65 éves Csiao Sit pekingi diplomáciai körökben „a párt rendőreként” emlegetik. Korábban ő volt a párt szervezési osztályának vezetője. Nyugati elemzők őt tartják a kínai titkosszolgálat vezetőjének s úgy tudják, hogy a vezetés „kemény vonalához” tartozik; támogatja ugyan a gazdasági reformokat, de a politikai szféra változása ellen van. Korábban is gyakran emlegették Pekingben Csao Ce-jang lehetséges utódaként a pártfőtitkár tisztségében. Az AP amerikai hírügynökség pekingi tudósítója ugyanakkor idézett egy meg nem nevezett kínai forrást, amely szerint Csiao Si egyik családtagja cáfolta, hogy a politikus átvette volna a pártfőtitkári tisztséget. Csao Ce-jang május 19-e óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, s azóta Pekingben tartja magát leváltásának hire, ám azt hivatalosan még nem erősítették meg. A pekingi rádió szerdán hirt adott Li Peng miniszterelnökről is: jelentette, hogy Li Peng kedden részt vett egy gazdasági tanácskozáson. Ezzel feltehetőleg közvetve cáfolni kívánta hongkongi lapok hét eleji jelentéseit, amelyek szerint a kínai kormányfő ellen merényletet kíséreltek meg a Tienanmen téren, s a kormányfő megsérült. Szintén a pekingi rádió jelentette, t Csiao Si, a Kínai Kommunista Párt KB PB Állandó Bizottságának egyik legbefolyásosabb tagja. hogy Jang Sang-kun államfő táviratban fejezte ki részvétét Irán vezetőinek Khomeini ajatollah halála miatt. A szerdai pekingi rádiójelentések voltak az első hivatalos jelzések a kínai vezetés összetételéről azóta, hogy múlt szombaton a hadsereg Pekingben véres támadást hajtott végre fegyvertelen tüntetők ellen. A megyei Ellenzéki Kerekasztal állásfoglalásai A Kecskeméti Megyei Ellenzéki Kerekasztal a kínai diktatúra áldozatainak emlékét kegyelettel megőrzi és tiltakozik a diktatórikus módszerek, eszközök alkalmazása ellen, mivel azok a politikai válság elmélyítéséhez vezetnek és nem a kívánt rendezéshez, mely kizárólagosan a demokratikus elvek érvényesítésével érhető el. FELHÍVÁS A MEGYE LAKOSSÁGÁHOZ! A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a kínai eseményekről (Folytatás az 1. oldalról) lehet kizárólagos belügye egyetlen országnak sem. A tragikus események miatti megrendülésünket csak fokozza, hogy azoic egy olyan baráti szocialista országban történnek, amely a társadalom korszerűsítése, a demokratikus fejlődés, a reformok irányvonala mellett kötelezte el magát. A magyar—kínai együttműködésben éppen ezen az alapon nyitottunk az elmúlt években új fejezetet. A Magyar Népköztársaság kormánya őszintén remeli, hogy a válság végül is olyan megoldást nyer, amely begyógyítja a tragédia okozta sebeket és a reformpolitika folytatásával lehetőséget teremt az ország további előrehaladására, a kínai nép és a nemzetek közössége javára. A magyar kormány ebben a szellemben kifejezi érdekeltségét a magyar—kínai együttműködés és a jó kapcsolatok megőrzésében. (MTI) 1989. június 16. a megemlékezés és nemzeti gyász napja Tesz. É napon emlékezzünk mindazokra, akik 1956 demokratikus forradalma és nemzeti szabadságharca során életüket adták a szabadságért. Gyászolunk mindenkit, aki a hazáért vívott harcokban elesett, akiket a forradalmi helytállásuk miatt halálra ítéltek és kivégeztek. Emlékezzünk meg mindazokról, akiknek testét jeltelen sírokban földelték el, s akikről több mint harminc éven át nem emlékezhettünk meg. - Kérjük megyénk lakosságát, hogy csatlakozzon az országos felhíváshoz és június 16-án fél egykor mindenki álljon meg a munkájában egy percre megyénk városaiban és falvaiban. Kérjük, hogy konduljanak meg a harangok templomainkban, szólaljanak meg az autók és gyárak kürtjei. Sötétedéskor tegyen mindenki égő gyertyát az ablakába, így . adjunk vegtisztességet 1956 minden mártírjának. Legyen ez a nap egy tragikus korszak temetésének napja és a megbékülés életre hívója. Kecskemét, 1989. június 6. Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt Magyar Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szabad Demokraták Szövetsége Mi a Dutép igazi problémája ? A Já vorka-per újabb fordulója Múlt év október 15-én Fölmondás — de miért? címmel riportot írtunk arról, milyen körülmények között került el az Univer ÁFÉSZ orgoványi ABC-jéből Jávorka Imre eladó, akit átirányítottak Kecskemétre. Jávorka elsődlegesen a munkaügyi döntőbizottságnál kereste igazát — eredménytelenül. Ezt követően felperes lett, a Kecskeméti Munkaügyi Bírósághoz fordult azzal, hogy az átirányítást hatálytalanítsa. A munkaügyi bíróság — március 14-én — megállapította, hogy az Univer ÁFÉSZ intézkedése jogszabályba ütközött, az átirányítást hatálytalanították. Ám Jávorka hiába nyerte meg perét. Egyetlen napot sem dolgozhatott, rpert az Univer kereskedelmi igazgatója, Patakyné Peák Mária más elnevezéssel ugyanazt a korábbi formájában jogszabályba ütköző, intézkedést hozta. így Jávorka újra elindult a már végigjártnak vélt úton. Ismételten az Univer munkaügyi döntőbizottságához fordult. Ott az átirányítás elleni panaszát elutasították, a kárigény kisebb részét — 6451 forint (táppénz és munkabér) — elfogadták, és 21 071 forint összegben elutasították. Az ügy tovább már a bíróságon folytatódott. Tegnap dr. Négyessi Lászlóné bíró tanácsa eredeti munkakörbe visszahelyezés tárgyában kezdte meg az újabb pert, ami a felperes keresetlevelének — ez az alperes ismételten jogszabálysértő intézkedésének hatálytalanítására és kártérítés megfizetésére vonatkozott — felolvasásával kezdődött. Az alperes írásos ellenkérelmében egyebek között előadta, hogy „a felperes állandó munkahelyen kívüli munkavégzésre történő beosztását objektív körülmények tették indokolttá..., az orgoványi ABC január 12. napjától jövedelemérdekeltségben üzemel és az egység dolgozói jogosultak meghatározni az engedélyezett létszám- és bérkereten belül annak felhasználását ..., felperes egységben történő munkavégzéséhez nem járultak hozzá..., ugyanakkor a kecskeméti ABC-áruházunknak súlyos munkaerőgondjai voltak és vannak.” Ezért a felperes keresetének elutasítását, a munkaügyi döntőbizottság határozatának helybenhagyását kérte. Ézután dr. Törös László, a felperes ügyvédje keresetük fenntartásához hozzátette: a kártérítést 10 ezer forinttal megemelik. Az alperes jogi képviselője, dr. Gyifkó Árpád a periratokhoz négy újsághirdetést csatolt, amelyekkel a városközponti ABC munkaerőgondját kívánta alátámasztani és kérte az egység vezetőjének, Pápai Jenőnek tanúként történő kihallgatását. Emellett megjegyezte: az eddigi sajtónyilatkozatok úgy jelentek meg az ügyben, mintha a munkáltató jogával visszaélt volna. (Emlékeztetőül: május 23: Univer ÁFÉSZ kontra Petőfi Népe címmel a március 15-ei cikkel kapcsolatban sajtó-helyreigazítási perről tudósítottunk, arról, hogy a.bíróság az újságírónak adott igazat.) Az említett hirdetésekben egyébként szakképzett eladót, pénztárost, üvegvisszaváltót és az áprilisi, májusi levelükben expressz hirdetésként adták fel, hogy szakképzett húseladót is keresnek. A jogszabályba ütköző ismételt intézkedés kelte egyébként március 24. A felperes képviselője megkérdezte azt is, hogy a három hónapos átirányítás leteltével — ha elfogadta volna Jávorka — hol foglalkoztatnák? Majd megjegyezte, Jávorka sem kíván Kecskeméten dolgozni, hiszen egészségi állapota 40 százalékban csökkent, a város és lakása között nagy a távolság. Dr. Gyifkó peídig azzal érvelt: a távolság nem jelent különösebb bejárást, és a felperes az orgoványi egységben betöltött azonos munkakört kapott volna. Egyébként — mint mondta — nyáron a 301-es ABC-t is érintő átszervezés lesz. Á tárgyalás a jövő héten folytatódik. —pulai— 1 Szovjet vélemény Kelet-Európáról A Szovjetuniónak újjá kell alakítania viszonyát Kelet-Európával mind gazdasági, mind politikai területen. Erről beszélt kedden Washingtonban Jurij Davidov, a moszkvai Amerika-kutató intézet vezető munkatársa. Davidov, társaival, az Atlanti Tanács ülésén vesz részt. A testület évente kötetlen, zárt ajtók mögötti eszmecserét szervez az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezető szakembereinek. Az első nap nyilvános vitájában Davidov kijelentette: — Kelet- Európa fejlődésének új szakaszába lépett, amely 10, 15, talán 20 évig tart majd. A lengyelországi és a magyarországi fejlemények világosan mutatják, hogy a fejlődés a többpártrendszer irányába tart, s a Szovjetuniónak újjá kell alakítania viszonyát ezekkel az országokkal, elsőként gazdasági területen, a piac alapján, ám a gond az, hogy sem Kelet-Európábán, sem a Szovjetunióban nincs piacgazdaság, s még csak a kezdeteknél tartanak — fejtette ki. — A politikában partneri viszonyra van szükség a Szovjetunió és Kelet-Európa államai között — hangoztatta a szovjet szakember. — Politikai tartalmat kell adni a Varsói Szerződésnek, de a NATO-nak is. A Szovjetunió fokozatosan csökkenteni fogja haderejét Kelet-Európábán — utalt a szónok Mihail Gorbacsov korábbi kijelentéseire —, de a teljes kivonás csak a kölcsönösség alapján képzelhető el. (Folytatás az 1. oldalról) esetén négy és fél ezer dolgozó aligha tudna megfelelően elhelyezkedni. Az embereknek azt tudtuk és tudjuk mondani, amit eddig is, hogy a vállalat minden baj ellenére állóképes. Ami pedig engem illet, életemben először vettem be idegnyugtatót, mert 200-ra ment fel a vérnyomásom. Ugyanis ez már a negyedik eset a szanálasi eljárás óta, hogy elsősorban a vállalati kollektíva megnyugtatásával kell foglalkoznom, holott a termelési feladatokon, az igazi kibontakozáson való munkálkodás lenne a sokkal fontosabb dolog. — Kérem, ha csak vázlatosan is, ismertesse a Dutép kálváriájának történetét, s hogy miért tartják igazságtalannak a miniszterelnöki bejelentést? —A Dutép szanálása 1985 februárjában kezdődöttel. Azokok többfélék. Élső helyre kell sorolni a veszteséges algériai vállalkozást, mely azonban nem Dutép-vállalkozás volt. Ennek bizonyítására hadd idézzem az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszténum levelét, melyet még az előző vezérigazgató, Dömer Henrik kapott, s amely eddig a páncélszekrényben szunnyadt: „A magyar— algériai építésügyi együttműködés keretében 1980—1984. evekben Algériában tervezett 2500 lakás építésének előkészítésével kapcsolatban a gesztori, illetve koordinációs feladatok ellátására, a feltételek rendeződése esetén, a szerződéskötésre a vállalatot kijelölöm. ” így ment bele ebbe a bizonytalan vállalkozásba —tehát nem önakaratából—a vállalat. Két algériai építkezésről van szó, az annabairól és a soukh-arash-iról. S hogy rövidre fogjam a történetet, az utóbbira, a soukh-arash-ira, ahol 1700 lakás felépítésére szólt a szerződés, a szanálási eljárás nem terjedt ki. Emiatt 1986-1987- ben a vállalat nagyon rossz pénzügyi helyzetbe került, ezért — az akkori jogszabályoknak megfelelően és jogosan — a Kereskedelmi Kamaránál felszámolási eljárást megelőző egyeztetést kezdeményezett az Országos Kereskedelmi és Hitelbank. Ez 1987. május 13- án történt. Választhattunk tehát: a vállalat vagy magára vállal több mint egymilliárdos terhet, vagy felszámoljak. Abból a meggondolásból, hogy aki időt nyer, életet nyer, az előbbit választottuk. 1 QOO szeptemberében, társa- 1700 (jaimi kezdeményezésként felhívás fogalmazódott meg a romániai településekért érzett aggodalom, felelősség és önzetlen tenni akarás hangján. 1988. november 5-én a Kossuth rádió „Kopogtató” című műsorában is elhangzott a kiskunhalasiak országos felhívása: a magyarországi falvak, községek, városok, egyesületek, állampolgári közösségek társadalmi alapon fogadjanak őrök testvérül egy-egy romániai települést. Nem pusztán jelképes gesztusnak szánták. Romániai testvértelepülését a| magyarországi igyekszik minél jobban megismerni és mindenben támogatni; például összegyűjti történelmi, művelődéstörténeti adatait, kiadja, ha Tehet, monográfiáját, ápolja nagy szülötteinek emlékét, kiállításokat rendez, összeszedi a település mai és tegnapi arculatának dokumentumait, fényképeit, ezeket nyilvánosságra hozza. A menekülteknek» igyekszik megadni az első fogódzót, támaszt, kiindulópontot, ha mód van rá, ideiglenes szállást, anyagi, jogi, egészségügyi, oktatási és minden lehetséges támogatást. A Varos-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége támogatta a halasi városvédő és -szépítő egyesület kezdeményezését, tájékoztatta az egyesületeket 1 és Francis Noel-Baker urat, az Európai Falvak és Kisvárosok Tanacsa (ECOVAST) elnökét. Az emberségesség s az általános emberi összefogás e régióban oly létfontosiságú történelmi és lelki parancsa azt diktálja, hogy — noha ismereteink kétségkívül bővebbek a romániai magyar településekről, s az aggodalom érettük élénkebben és fájóbban él köztudatunkban — testvériségünket ne csak a magyarok lakta romániai helységekre terjesszük ki. Hiszen tudjuk: a németek, szerbek, törökök, szlovákok, tatárok, bolgárok, ukránok, oroszok lakta településeket épp oly végzetes veszedelem fenyegeti, miként a színromán falvakat, községeket, varosokat. Szám szerint pedig sokkal több román, mint kisebbségi helységet érinthet a „szisztematizálás”. A mai hivatalos román politika mindent megtesz, hogy elhitesse a román közvéleménnyel: mi, magyarok -r-- az itteniek és az erdélyiek egyaránt — született ellenségei vagyunk a románságnak. Románok és magyarok sorsa, jövője egyaránt döntően^ attól függ, hogy sikerül-e megcáfolnunk ezt a torz képet; stkerül-e meggyőznünk a magyar közvéleményt, hogy a román népet bűn összetéveszteni a bukaresti rendszerrel és sikerül-e meggyőznünk a román nemzetet, hogy tagadhatatlan történelmi konfliktusaink ellenére mí-a kiutat nem a konfrontációban, nem a gyűlöletben és viszontgyűlöletben, nem a bosszúállás véghetetlen spiráljában látjuk, hanem igenis, mindennek ellenére, a létező érdekellentétek tisztázásában és felszámolásában, a felesleges, bűnös, csakis tragédiákhoz vezető indulatok leszerelésében. Európának ezen a térfelén tolerancia, humanizmus és demokrácia nélkül egyszerűen megsemmisül az élet, elpusztul a jövő. A falurendezés a jövőpusztítaS stratégiájának egyik hadművelete. Csak az szegülhet sikerrel szembe vele, akit nem kötnek le Karnis, egymás ellen fordító gyűlöletek. Tudjuk: sajnos súlyos, fájdalmas és szüntelenül élesztett hagyománya van a roman—magyar ellentétnek. Az elmúlt évtizedek e tekintetben Magyarországon nem a tisztázás, hanem a mellébeszélés és szépelgés jegyében zajlottak le, Romániában pedig a magyarság puszta létét is a román nemzet veszélyeztetettségi pszichózisának kialakítására, ébren tartására, fokozására használták fel. ‘ \ -i Hazudik, aki azt állítja: ezen néhány tisztázó és baráti gesztussal mindkét fél könnyedén túlteszi magát. Sajnos, nem. Miként minden, egykori román kisebbségi sérelem, azonképpen minden, Trianon utáni magyar kisebbségi fájdalom a közvéleményben mindkét oldalon az általános es általánosító feszültséget fokozta. Hallatlan józanság, történelmi tárgyilagosság, nemzeti önfegyelem, Európában gondolkodó széles látókör, türelem és bölcsesség, azaz demokratikus lovagiasság és a másság emelkedett, e tájakon szokatlan tisztelete kell ehhez. Az kell tehát, hogy románok és magyarok a félelem, ellenszenv, aggodalom valóságos és mesterséges ködén-füstjén át végre meglássák egymás igazi arcát és történelmét, felísmeijék valóban közös érdekeiket. Sem itt, sem ott nem érvényesülhet akkor többé semmilyen, a kölcsönös veszélyre és fenyegetettségre hivatkozó-építő zsarnokság. Ne lehessünk többé egymás mumusai'— ez az előfeltétele nemcsak Közép- és Kelet-Európa békéjének, de annak is, hogy mind a magyar, mind a román nemzeti érdekek zavartalanul, és ne egymás kárára érvényesülhessenek. Ezért e távlatos cél érdekében is kívánjuk, hogy a magyarországi falvak, községek, városok ne csak romániai magyar, hanem bármilyen nemzetiségű emberek lakta településeket testvéri szeretetükbe fogadjanak, a ma egész Európát átfogó humánus megmozdulásban, az összefogás nagy mozgalmában. Bizakodással tölt el bennünket, hogy a magyar kezdeményezéshez hasonló mozgálom bontakozott ki Európában, így például Belgiumban, Franciaországban, az NSZK-ban, legutóbb Angliában, valamint ^ tengerentúlon is. A társadalmi kezdeményezések támogatását a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége (1056 Budapest, Belgrád rakpart 24. Telefon: 183- 877) vállalta. Az aláírók váriák további szervezetek csatlakozását. A Kiskunhalasi Városvédő és Szépítő Egyesület Magyar Néppárt Magyar Urbanisztikai Társaság Székely Kör Szociáldemokrata Párt Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége (OS) A kérésünk az volt, hogy 1989-től kezdve tíz évig törleszthessük azt az adósságot. Ezt a lehetőséget így nem kaptuk meg, helyette már 1988-ban fizetni kellett, s9 évre szűkítették a lehetőséget. Az 1989-től számított 10 évre azért lett volna szükség, mert a szanálási hitel utolsó részlete 1988-ban járt volna le, s akkor nem torlódtak volna össze annyira az adósságok. Kénytelenek voltunk ebbe is belemenni, de ez így óriási terhet jelentett a vállalatnak. Aztán következett egy második szakasz. Miután 1986. március 31 -ével befejeztük az annabai építkezést fővállalkozóként, a befejezetlen soukharash-it — a minisztérium közreműködésével —eladták egy olasz cégnek. Igen ám, de ennek a fővállalkozója a NIKEX Vállalat volt, olyan megállapodással, hogy a Dutép 70 százalékkal részesedik, ami jó is lett volna nyereség esetén, de így a veszteség 70 százaléka hárult a vállalatra. — Mikor és milyen segítségért fordult ön az állami szervekhez? — Az annabai vállalkozást illetően 1986-ban részletes feljegyzést írtunk a kormánynak, hogy az összes eszközt ott kell hagyni, mert ez a legolcsóbb megoldás. Ezt a lehetőséget két év múltával, 1988-ban kaptuk meg, s emiatt további 252 millióval nőtt a veszteség. Ez effektiv pénzhiány a bankszámlán, amit az államon követelünk. Ezzel ugyanis mindig sorba állunk a banknál. Ez ügyben 1989. május 4-én kelt leveleimben kihallgatást kértem Nyers Rezső államminisztertől és Pozsgay Imre államminisztertől. Nem fogadtak. Az akkori pénzügyminiszternek, Villányi Miklósnak ugyancsak részletes tájékoztatást küldtem. Helyettese, Varga Béla válaszolt. Tudomásomra hozta, hogy a 252 millió forint annabai veszteség költségvetésből való rendezése nem lehetséges. Van egy harmadik szakasza is ennek a történetnek. 1988. december 1-jén az Országos Kereskedelmi és Hitelbank viszszavonta a korábban nyújtott rövid lejáratú hitelt azzal, hogy az algériai veszteséget nem hajlandó finanszírozni, így a Dutép ma 500 millió forinttal áll sorban, ami a saját kintlévőségekből, az úgynevezett kettős sorbanállásos fiktív követelésekből, valamint Algériából tevődik össze. így állandóan fennáll a rossz likviditási helyzet. Ezen csak úgy tudnánk segíteni, ha végre kapnánk rövid lejáratú hitelt, ám a bank addig nem aa, míg nincs rendezve az algériai tartozás. És joggal. Ahelyett, hogy az állam segítene a most már nyereségesen gazdálkodó vállalatot, inkább gátolja a kibontakozását. Tudni kell, hogy a Dutép mindenben teljesítette szanálási kötelezettségeit. Ma ott tartunk, hogy még kisebb egységekre decentralizáljuk a vállalatot — részvénytársaságokra, kft.-kre —, a piacorientáció, az anyagi érdekeltség, a felelősség közvetlenebbé tétele érdekében. Meg kell értenie az államnak, hogy a Dutép ennél több terhet már nem tud magára vállalni. Sajnálatos, hogy ez a diszkrimináció tovább nehezíti helyzetünket, hátrányt jelent a versenytárgyalásokon és minden más területen. Ebben a helyzetben a vállalat nem tud mást tenni, mint hogy érdekvédelmet kér a Magyar Kereskedelmi Kamarától, hiszen az utóbbi években csak diszkriminációkban volt része. Megismétlem, nem értem a miniszterelnök úr bejelentését. A Dutép Vállalat ugyanis, szerintem,'állóképes cég. Rapi Miklós A kiskőrösi tanácsülés a hetedik ötéves tervről (Folytatás az 1. oldalról) — a tanács az év végénél tovább nem várhat. Egy másik tanácstag a Damjanich utca sarkán épülő 240 négyzetméter alapterületű ABC-t hozta szóba. A népesség elöregedéséről, a bölcsődések, az óvodások és az iskolások számának aggasztó csökkenéséről és a termelőüzemek egymástól igen eltérő gazdasági teljesítményéről is tárgyalt a tanács. Le kell számolni azzal a téves nézettel, hogy első a munkaerő teljes foglalkoztatása, s majd ezáltal javul közvetlenül a gazdaság. Ilyen célt kitűzni megengedhetetlen optimizmus. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a szőlőművelést hagyják a kistermelők kezében, a szántóföldi gazdálkodásra és a gyümölcstermesztésre viszont szélesebb körben a mezőgazdasági üzemek az alkalmasabbak. Ezutáji a tavalyi tervről és költségvetésről, Kiskörös Városért kitüntetés alapításáról és adományozásáról, a lakásgazdálkodás módosításáról s a város sportéletéről tárgyalt a testület. Az ülés bejelentésekkel és interpellációkkal ért véget. K —1 | Őszi árpák bemutatója (Folytatás az 1. oldalról) sága mellett is, kézi kaszálással jó termést adott. A nagyüzemekben a műtrágyázás és a kombájnaratás megjelenésével szinte alig volt vállalkozó e növény termesztésére, egészen míg fel nem tűnt a Kompolti Korai fajta. Majd 1979-ben erős Szárú, kétsoros őszi árpákra bukkantak a szakemberek az eszéki kutatóintézet tenyészkertjében. A kapcsolat eredménye: ma már állami minősítést kapott a jugoszláv Rodnik fajta, és nagy reményeket fűznek a Sladoranhoz is. Az Eszéki Mezőgazdasági Kutató Intézet professzora, dr. Julije Martiníiő arról beszélt, hogy az első árpakeresztezésekkel 1951-ben indították a nemesítést munkákat. Bemutatta, milyen vonalak felhasználásával alakították ki a fajtáikat, és beszélt arról, hogy jó talajadottságokon igen szép termést hoznak az eszéki árpák. A Felsőszentiváni Termelőszövetkezet főagronómusa, Kovács Antal, gyakorlati tudnivalókat firtatott. A gazdaságban hagyományosan 200-300 hektáron termeitek árpát sertéseik takarmányozásához. Majd a nyolcvanas években, amikor a növény rentábilisan nem volt termeszthető, búzát vetettek inkább. A jugoszláv őszi árpák 1985-től foglalnak el nagyobb területet, takarmányt és vetőmagot is termesztenek. A termelés költségelemzésével bizonyította, hogy az utóbbi három évben e fajtákat olcsóbban termelték meg, mint a búzát. A RAU cég képviselője, Takács Gábor, a mezőgazdasági gépgyártásban szokatlan módszert mutatott be, mondván, a cég úgy alakítja eszközeit, gépeit, hogy elsősorban azt tartja szem előtt: a talaj él. A szakemberek videofilmen ismerkedhettek meg az úgynevezett Rototiller-rendszer eszközeivel, technológiájával, amely talajkímélő és a hagyományos technológiánál sokkal olcsóbb. G. E. Oltalmazzuk a romániai településeket! CSATLAKOZÁS AZ EURÓPAI TÁRSADALMI KEZDEMÉNYEZÉSHEZ