Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

ELHÚZÓDÓ VITA AZ ORSZÁGGYŰLÉS HARMADIK NAPJÁN

|Folytatás az 1. oldalról.)

Városi T anács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető-főorvosa elmondta, hogy a társadalmi bizottságok összetéte■ lét a törvényjavaslat nem tisztázza. A honvédelmi miniszter nem hivatalos v tájékoztatójából értesülhettek a képvise^—lök arról, hogy például pszichológus tagja lesz a bizottságnak. Mezey Károly szerint pedagógusnak, orvosnak, jogász, 1 nak, filozófusnak ugyancsak részt kellene Vennie a bizottságban. Az azonban kívánatos lenne, hogy p-j a feltételezhető részrehajlás, elfogultság miatt — lelkész és katona ne legyen tagja.

Tóthlstvánné

felszólalása

Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a Kiskunhalasi Családsegítő Központ intézetvezetője meglehetősen rövidé re fogta mondanivalóját, mivel az előtte felszólaló képviselők már kifejtették azokat a gondolatokat, amelyeket felszólalásában érinteni Kívánt. Ezért csak előkészített felszólalásának befejező gondolatát idézte: „Fiaink, szolgáljanak bárhol, bármilyen módon, kísérje szolgálatukat áldás és békesség!”

Viczián János (országos lista), a Magyar Baptista Egyház elnöke úgy vélekedett: a módosított honvédelmi törvény biztosítja, hogy a lelkiismereti szabadság válóságosan is a legfontosabb emberi értékek közé tartozzon hazánkban. A továbbiakban indítványozta, hogy a lelkiismereti ok fennállását vizsgáló bizottság minden esetben kérje ki az érintett felekezet képviselőjének véleményét, állásfoglalását.

Viczián János szükségtelennek ítélte a • Teológiai Akadémiára felvett fiatalok tanulmányok előtti sorkatonai szolgálatát, mert később a felszentelt pap, a felavatott lelkész egyébként sem hívható be katonai szolgálatra.

Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4 vk.), a Nógrádi Szénbányák munkavédelmi főellenőre hangsúlyozta, a polgári szolgá-Elsőként Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.), az Alumíniumárugyár szakmunkása interpellált Beck Tamás kereskedelmi miniszterhez a Bosnyák téri nagybani piac megszüntetése tárgyában. Azt tudakolta a tárca vezetőjétől, van-e lehetőség arra, hogy már a közeljövőben áthelyezzék a nagybani piacot, . amely kinőtte jelenlegi helyét.

A kereskedelmi miniszter jogosnak ítélte az interpellációt. Elmondta: határozat született arról, hogy a. Bosnyák téri piacot a XX.kerületi Nagykőrösi úton kijelölt területre költöztessék át, amely a jelenlegi Bosnyák téri piac területének több mint hatszorosa. Az új piac fokozatos kiépüléséhez a Fővárosi Tanács 100 millió forintot különített el. Ez azonban nem elégséges, mert az elkészült tervek szerint a beruházás első üteme 372 millió forintot igényel. Jelenleg a .hiányzó összeg előteremtésén fáradoznak. Az átköltöztetésre legkorábban 1991 közepén kerülhet sor.

A képviselő egyetértett a miniszter válaszával, s az Országgyűlés három ellenszavazattal és négy tartózkodással elfogadta azt.

Szűrös Mátyás arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a márciusi ülésszakán Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) képviselőnek a lakossági és közműfejlesztési beruházások finanszírozásának könnyítéséről szóló interpellációjára adott pénzügyminiszteri választ annak idején a képviselők nem fogadták el, így az interpellációt a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta, s jelentését valamennyi képviselő megkapta. Balogh Gábor kifejtette, hogy a bizottság jelentésében foglaltakat csak részben tudja elfogadni. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a bizottság nem támogatja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1989-re visszamenőleges hatállyal történő módosítását. A bizottság azt ajánlotta az Országgyűlésnek, hogy az őszi ülésszakon napirendre kerülő adórendszer-módosítás során 1990-es hatállyal intézkedjen konkrétan az interpelláció tárgyában. A terv- és költségvetési bizottság nevében Fehérré Eke Katalin (Borsod-Abaúj- ZemplénTn., 18. vk.) kért szót, elmondva, hogy továbbra is fenntartják írásban megfogalmazott véleményüket. Ehhez Békési László pénzügyminiszter is csatlakozott. A bizottság jelentését végül az Országgyűlés 38 ellenszavazattal, 30 tartózkodás mellett elfogadta.

Török Sándor (Szolnok in., 13. vk.), a május 12-ei ülésnapon interpellált a pénzügyminiszterhez a két adótörvény ellentmondásainak, alkalmazási nehézségeinek feloldása tárgyában. A válasz második részét - a forgalmi adó visszatérítéséről - az Országgyűlés akkor nem fogadta el, ezért az elnök az interpellációt kiadta a terv- és költ^gvetési bizottságnak, hogy az építési éS közlekedési. bizottsággal közösen vizsgálja meg a kérdést. A mostam ülésszakra közreadott építési és közlekedési bizottsági jelentésben foglaltakat mind Török Sándor, mint az Országgyűlés elfogadta.

latot vállalók foglalkoztatásakor élvezzen elsőbbséget az egészségügyi és szociális tevékenység. Megnyugtatónak minősítette, hogy az elutasító határozat elled fellebbezést lehet benyújtani, sőt a hadköteles a határozat bírósági felülvizsgálatát is kérheti. Igazságosnak tartotta, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket csaknem ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg, mint a katonai szolgálatot vállalókat. A képviselő javasolta még, hogy a sorozáson megjeleqt hadköteles fiatalokkal kötelezően ismertessék a honvédelmi törvényben számukra biztosított választási lehetőségeket.

Zsigmond Attila (Budapest, S. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója a polgári szolgalat választásáról: — Az egesz procedúra mögött hosszú, bürokratikus, olykor megalázó vizsgálódást sejtek.

Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.), a Kohászati Gyárépítő Vállalat diósgyőri főépítésvezetőségenek tmk-csoportvezetöje elmondotta: a törvénytervezetet tanulmányozva elhatározta, hogy törvénymódosító indítványt nyújt be a sorkatonai szolgálat 18 hónapról 12 hónapra, a fegyver nélküli szolgálat 24-ről 18 és a polgári szolgálat 36-ról 24 hónapra való csökkentésé érdekében.

A honvédelmi bizottság és a tárca vezetője azonban nem támogatta ezt az indítványt, viszont ígéretet kapott arra, hogy a 12 hónapos sorkatonai szolgálatot két-három éven belül bevezetik a Magyar Néphadseregben. így arányosan csökkenhet majd a fegyver nélküli és a polgári szolgálat időtartama is. A képvir selő bízva ebben az ígéretben elállt módosító javaslatától.

Zsóka Endre felszólalásával lezárult a honvédelmi törvény módosításának vitája. Mivel a tervezettel kapcsolatban számos újabb javaslat hangzott el, az elnöklő Szűrös Mátyás szünetet rendelt el, s kérte a Parlament honvédelmi bizottságát, hogy tekintse át az indítványokat. A testület véleményformáló munkája meglehetősen hosszúra nyúlt, ezért Szűrös Mátyás javasolta a törvényhozóknak, hogy módosítsák a napirendet, és interpellációk tárgyalásé-val folytassák a munkát.

Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló

1988. évi 23. törvény módosítását javasolta.

Az általános rendelkezések például nem adnak lehetőséget a szakképzésben érintett intézményeknél jelentkező anyag-, energia- és működési költségek elszámolására. Ezek a vállalatok igénylik, hogy a szakképzési alapba általuk is befizetett összegből az említett célokra visszaigényelhessenek.

• Glatz Ferenc válaszában elmondta: a tárca máris elkülönített a szakképzési alapból 20 millió forintot a jelzett gondok orvoslására. Az Ipari Minisztériummal közösen pedig a jövő héten kezdődő tárgyalásokon megkezdik a törvény felülvizsgálatát.

A képviselő és az Országgyűlés (négy tartózkodással) elfogadta a miniszteri választ.

Vass Józsefré (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Tsz főkönyvelő-helyettese a kereskedelmi miniszterhez interpellált a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjével és az Országos Árhivatal elnökéhez a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek termelői árára vonatkozó ármegállapítással kapcsolatban. A képviselő részletesen indokolta a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatának szükségességét. A jelenlegi gyakorlat akadályozza a megtermelt termények egy részének piaci értékesülését, ugyanakkor gondokat okoz a búza termelői árának alacsony szintje. Szenvedélyes szavakkal érzékeltette a gabonafelvásárlással kapcsolatos helyzetet.

A. képviselő által megfogalmazott problémákra Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke válaszolt a két tárca nevében. A válaszadó kijelentette, hogy a l&pviselő által kifogásolt jogszabályok módosítása • folyamatban van.

A búza termelői árának alacsony szintjével' kapcsolatban kijelentette, hogy ezt a kérdést rövidesen teljeskörűen áttekintik. Megjegyezte, hogy a ga.bonafélék jövedelemtermelő-képességé rendkívül rapszodikus. A búza termelői árának - nagymértékű emelése meg-' fontolandó azért is, mert a takarmányok drágulása az állatok, az állati termékek fogyasztói árának jelentős növekedését eredményezi. A 30 százalékos követelés kielégítése például a sertéstőkehús 11—12 százalékos, a baromfi, a tej és a marhahús 7—8 százalékos drágulását jelentené. Jelezte, hogy a kormányzat képviselői és a térmelők között létrejött megállapodás után ez év őszén napirendre tűzik a gabonafelvásárlási ár emelésének kérdését, az árszabályozás jogi megoldásait pedig az ártörvény előkészítésének menetében újítják meg.

Az államtitkár elmondta: várhatóan ez évben az Országgyűlés elé kerül az egységes kereskedelmi törvény szövegjavaslata, amely teljeskörűen deklarálja a kereskedelem szabadságát, és csak

kivételes esetben állít korlátokat. Az interpelláló a választ nem fogadta el. Az Országgyűlés tagjai közül a szavazáskor 130-an nemmel, 91-en igennel szavaztak, 57-én pedig tartózkodtak.

Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az önvédelmi fegyverek visszavonásának tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Kérte a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül ezeket a fegyvertar-tási engedélyeket.

Horváth István belügyminiszter Válaszában elmondta, az interpellációban megjelölt adattal ellentétben nem 100 ezer, hanem mindössze 19 687 embernek van önvédelmi pisztolya. A többi magánkézben lévő fegyver a vadásztár-' saságok egyesületi tagjainak a tulajdona. Áz önvédelmi fegyverek fele a fegyveres erők és testületek tagjainál van, akik már amúgy is rendelkeznek szolgálati fegyverrel.

. A jelenlegi magyar szabályozás egyébként hasonlatos több nyugateurópai országéhoz, amennyiben az engedélyezésnél a közéleti funkciókat, hivatali állást betöltőket előnyben részesíti. A rendőri szervek gondosan és folyamatosan ellenőrzik a fegyvertartás körülményeit. A fegyverrel rendelkezők életmódját, magatartását. Az ilyen ellenőrzések nyomán évente 600-700 esetben vonják vissza az engedélyt. Előfordul azonban, hogy az esetek egy részében azoknál is meghagyják az önvédelmi fegyvert, akiknél a korábbi engedélyezési okok már nem állnak fenn. A belügyminiszter szerint ezt a hiányosságot meg kell szüntetni. Elmondta, hogy a lőfegyverekkel kapcsolatos törvény előkészítése a végéhez közeledik, s még az idén szakmai vitára bocsátják a tervezetet, majd az Országgyűlés illetékes bizottságai elé terjesztik. Addig a köznyugalom érdekében a lőfegyverekről szóló belügyminiszteri rendelet kiegészítését határozta el a tárca vezetője azzal, hogy az önvédelmi fegyverek visszavonásának lehetősége a mainál szélesebb legyen. Az interpellációra adott válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés 4 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta.

Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke a belügyminiszterhez interpellált. Megkérdezte: milyen jogi szabá-PARLAMENTI

FOLYOSÓ

Nyárias unalom lengi be a parlamentet IJ egy kicsit kívülről szemlélve. A képviselők meg vannak sértődve (egy részük legalábbis), hogy “-■ úgymond a hátuk mögött 3 egyeztető tárgyalások kezdődtek az ellenzékkel, ebből ugyanis világossá vált számukra, hol is van legitimitásuk határa. Dr. Südi Bertalan

még az első napon .» szóba is hozta ezt, mire Pozsgay államminiszter hatásosán riposztozott: a parlamentnek lehet menetrendje, a történelemnek nincs. Most a történelemhez kellene igazodnunk. Persze, hogy megtapsolták...

* sjs *

Amióta a képviselőket a visszahívás réme riogatja, aktívabbak lettek. Az aktivitás legjobb jellemzője az intérpelláciős kedv. No, erre most nem lehet panasz: több mint negyvenen jelentkeztek interpellációval vagy kérdéssel. Csupa fontos dolog — már tudniillik annak, aki interpellál. Ilyen témában is szót kér egy honatya: az egyik mellékút szélesítése.. 3 El lehet képzelni, milyen a többi. Van azonban egy régiúj arc is az interpellálok között: Berecz Jánosé, A volt KB-titkár - * ezúttal már mint közönséges Szar bolcs-Szatmár megyei képviselő — egyenesen a Minisztertanácshoz fordul. Témája a magyar—szovjet határon kialakult helyzet. ’

* sfcx *

Ma még orrvérzésig nézhetjük a tévében a parlamenti tudósításokat. Ám mérnem sokáig. Medveczky László szerint ősztől „vége a mozinak”. Éspedig nem anyagi okok miatt, bár persze a közvetítés nem . olcsó, hanem politikai megfontolások következtében. Mivel a kommunista képviselők túlsúlyban vannak,így egyoldalúan népszerűsíthetik magukat -r- s ez, választások előtt, rontaná az > esélyegyenlőséget •^érvelnek az ellenzékiek (állítólag).

Mindenesetre az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője, Faragó András csak csodálkozott, amikor hivatalosan kérdeztem, igaz-e a közvetítések megszüntetésének híre. Ő még nem hallott semmit erről, hivatalosan nem merült föl. Gond persze van: rengeteg újságíró akkreditáltatja magát (több mint 400), több, mint ahány a képviselők száma.

Lesz tehát tévéközvetítés vagy sem?

Majd meglátjuk ...

í (Ballai)

lyozás várható a közrend és a közbiztonság javítása érdekében.

Horváth István belügyminiszter válaszában rámutatott, hogy megkezdték a rendőri szervek belső szervezetének korszerűsítését. Elmondta továbbá, hogy a Belügyminisztérium néhány hónapon belül a kormány elé terjeszti a bűnmegelőzés új koncepcióját, amély átfogja a közrend és a közbiztonság minden kérdését.

A belügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta.

Berecz János (Szabolcs-Szatmár m.,

6. vk.), a magyar—szovjet kishatárforgalom tárgyában interpellált a Minisztertanácshoz. Bevezetőben utalt arra: ez év máciusától mind Kárpátalja, mind Szabolcs-Szatmár megye lakosai lényegében szabadon léphetik át a nyitott határt. Május végéig 1 millió 200 ezer volt a határátlépések száma. Ilyen forgalomhoz a háttérintézmények és a szolgáltatások Szabolcs-Szatmárban nem elegendőek. Ezért a kormányzat közvetlen segítségét kérte a képviselő.

Az interpellációra a Minisztertanács megbízásából Horváth István belügyminiszter válaszolt. Elmondta: a határkörzetben kialakult feszült helyzet enyhítése érdekében több minisztérium képviselője is tárgyalt helyi vezetőkkel. A határátkelőhelyek tárgyi, technikai feltételeinek javítására 22 millió forint már rendelkezésre áll. A Kereskedelmi Minisztérium a közeljövőben intézkedik arról, hogy a tárca rendelkezésére álló pénzalaphói a nem kereskedelmi célú létesítmények megfelelő átalakítását segíteni tudják. Az infrastruktúra fejlesztését a költségvetésből 10 millió forint átcsoportosításával is segítik.

Az interpelláló képviselő a miniszteri választ tudomásul vette, az Országgyűlés pedig 4 ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.

Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.), a Kohászati Gyárépítő Vállalat diósgyőri főépítésvezetőségének tmk-csoportvezetője a házadóról szóló 1986. évi 25. számú törvényerejű rendelet módosítása tárgyában interpellált a pénzügyiniszterhez.

A képviselő elmondotta, hogy a pénzügyminisztertől írásban megfelelő választ kapott. Eszerint 1990-től lehetőterség nyílik arra, hpgy a közeli hozzátartozók köre bővüljön a tulajdonos gyermekének házastársával, illetve a tulajdonos tulajdonnal nem rendelkező házastársa szüleivel is.

Az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta.

Visszatérés a honvédelmi törvényhez

Az interpellációk sorát megszakítva az Országgyűlés visszatért a honvédelmi törvény módosításának tárgyalásához, mivel a honvédelmi bizottság időközben állást foglalt a felvetett módosító javaslatokkal kapcsolatbán.

Ä törvénytervezet vitájában elhangzottakra Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszolt. Mindenekelőtt Vörösré Csuka Mária észrevételére reagált. A képviselő hiányolta, hogy a tervezetet nem bocsátották széles körű társadalmi vitára. A tárca vezetője ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az előkészítő szakaszban számos társadalmi szerv többször foglalkozott a készülő törvénnyel, s behatóan tárgyalták a parlament bizottságai is.

A miniszter rámutatott: az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy általános egyetértés van azzal, a jelentős változással kapcsolatban, amely a honvédelmi kötelezettség teljesítésének most egy teljesen új formáját honosítja meg hazánkban. Ezt senki sem kifogásolta. Probléma csak akörül alakult ki, milyen módon vezessék be ezt a szolgálati fajtát, milyen legyen az engedélyezési eljárás, mennyi legyen a szolgálat időtartama.

A Honvédelmi Minisztériumot a törvényjavaslat kidolgozásakor az vezette — miként ezt Viczián János megfogalmazta —, hogy ne kerüljön a jövőben lelkiismereti okok miatt senki se börtönbe. Már 1977-ben ebből indultak ki, amikor bevezették a fegyver nélküli szolgálat intézményét.

Ugyancsak Viczián János idézte azt a régi szép gondolatot, hogy kovácsoljanak ekevasat a kardokból. Ez a jelszó azonban ma már némileg módosításra szorul — mutatott rá a honvédelmi miniszter. Rakétákból nem lehet ekevasat kovácsolni, azokat meg kell semmisíteni.

Kárpáti Ferenc ennek kapcsán méltatta az Európában elhelyezett középhatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai egyezményt, s elemezte a kontinensen kialakult erőegyensúlyt. Hangoztatta: a magyar kormány minden erejével arra törekszík, hogy felgyorsuljanak e kedvező irányú folyamatok.

A törvénytervezet tárgyalása során bizonyos értelmezési vita is kialakult.

Ennek kapcsán a miniszter a mostani törvénymódosítást egykoron kezdeményező Paskai László bíborost idézte: „a törvények megértőén intézkedjenek azokról, akik lelküsmereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét”. Itt most erről van szó mutatott rá a miniszter.

Sinkovics Mátyás a vitában arról beszélt, hogy korábban nagyon szigorúan büntették a másként gondolkodókat. A honvédelmi miniszter véleménye szerint ez a fogalmazás nem pontos, hiszen a1 másként gondolkodó fogalma szélesebb, mint azok köre, akik lelkiismereti okokból nem akarnak fegyvert fogni.

Vita volt az engedélyezés kérdésében is. A honvédelmi bizottság ezzel kapcsolatban csütörtök délelőtti ülésén úgy foglalt állást, hogy engedélyhez kell kötni a polgári szolgálatot. Nem kis polémiát váltott ki a különböző szolgálati formák időtartamának kérdése is. Kárpáti Ferenc ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy e kérdések nagyon szoros összefüggésben vannak egymással, ezért csak együttesen van értelme tárgyalni a szolgálati formák időtartamát. A tartalékos szolgálat idejét például most 18 hónapról 12 hónapra csökkentették. Ha a tényleges katonai szolgálati időt 18-ról 14, esetleg 12 hónapra csökkentik, akkor ezzel i szoros cjsszefüggésben nagy szükség lesz majd az előirányzott tartalékos szolgálat! időre. A miniszter kérte a törvényhozást, hogy a döntés során vegyék figyelembe ezt a fontos katonai érdeket. Javasolta azt is, hogy egy év múlva az Országgyűlés tekintse át a törvénymódosítást, s ennek tapasztalatai alapján hajtsák végre az esetleg szükségessé váló korrigálást.

Kárpáti Ferenc szólt az egyetemi előfelvételiseket érintő szabályozásról is, ami nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló. Úgy vélte, a most bevezetendő módosítások kedvezően érintik majd ja fiatalokat. Ha a törvényt elfogadják, akkor már augusztus l-jétől leszerelik az egyetemi előfelvételiseket. Júliusban leszerelik azokat a főiskoláról bevonultakat, akik 18 hónapos szolgálatra érkeztek ugyan, de a törvénymódosítás nyomán most elérték sorkatonai szolgálatuk végét. Ugyancsak leszerelik azokat, akiket az egyetem után hívtak be a sorkatonai szolgálatból fennmaradó hat hónap letöltésére.

Varga Imre képviselő azt indítványozta, hogy tekintsék át a művészeti oktatási intézmények hallgatóinak katonai szolgálati rendjét. Kárpáti Ferenc ígéretet tett arra, hogy az illetékes tárcákkal együtt megvizsgálják a kérdést, és figyelembe veszik az indokolt és lehetséges megoldásokat. A miniszter , azonban n,em értett egyet azzal a felvetéssel, hogy a teológushallgatókat mentesítsék a katonai' szolgálat alól;

9 Az Országgyűlési fotókat Walter Péter készítette.

esetükben a felsőfokú oktatási intézményekben tanulókra érvényes szabályokat kívánatos alkalmazni.

A honvédelmi minisztertől Horváth István belügyminiszter vette át a szót. A tárca vezetője Sinkovics Mátyás képviselőnek arra az indítványára reagált, hogy a polgári szolgálattal kapcsolatos megyei hadkiegészítő parancsnoki határozat ellen a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságánál lehessen fellebbezni. Az eredeti fiiiniszteri javaslat az volt, hogy a fellebbezést másodfokon a Honvédelmi Minisztériumban bírálják el. A honvédelmi bizottság először elutasította Sinkovics Mátyás javaslatát, csütörtöki megismételt ülésén azonban jóváhagyta.

A* belügyminiszter más tárcák vezetőivel konzultálva arra figyelmeztette az Országgyűlést, hogy Sinkovics Mátyás szándéka ugyan világos és követhető, de a javasolt jogi megoldás nem fogadható el, A magyar jogrendbe vagy a miniszter eredeti javaslata illeszthető be, vagy az a megoldás, miszerint a döntés elleni fellebbezést az adott megyeszékhelyen lévő városi bírósághoz lehessen benyújtani. Innen az illetékes megyei bírósághoz lehessen fellebbezni.

Halmos Csaba, államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke először azokra a felvetésekre válaszolt, amelyek a sorkatonai és a polgári szolgálat közötti arányosságot érintették. Mint mondotta: a törvényjavaslatban kidolgozott rendezés alapelve az volt: az intézkedések — a személyi szabadságjogok védelmével összhangban — ne legyenek büntető jellegűek.

Török Mihály és Gyuricza László képviselőknek a polgári szolgálat ellenőrzésére vonatkozó felvetésére az államtitkár kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban a minisztertanácsi rendelet egyértelmű szabályokat tartalmaz: mind az ÁBMH, mind pedig a munkaügyi szakigazgatási szerv köteles a polgári szolgálat teljesítését ellenőrizni.

Az államtitkár megjegyezte: a polgári szolgálat megfelelő teljesítéséért alapvetően a foglalkoztató a felelős.

Á vitában felvetődött a polgári szolgálattal kapcsolatos költségek fedezésének bizonytalansága. Az államtitkár emlékeztetett arra: a Minisztertanács múlt heti döntésének értelmében a költségek egy részét maguk a foglalkoztatók vállalják, hiszen döntően betöltetlen álláshelyeikre kerülnek a polgári szolgálatot teljesítő fiatalok. Ugyanakkor a zsold, a ruhapénz és az utazási költség fejében kifizetett öszegeket a foglalkoztatók a költségvetéstől megkapják.

Ezután Gyuricza László ismertette a képviselőkkel a honvédelmi bizottság V- ez ügyben immár harmadik —jelen-Módosított napirend — interpellációk