Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

téscnck lényegéi. Eközben ügyrendi vi­ta keletkezett, majd egy szóban telt javaslat miatt fel függesztették az ülést, hogy a honvédelmi bizottság írásos elő­terjesztést készíthessen a módosított ja­vaslatról. Az ügyrend szerint csak ak­kor lehet szavazni, ha a javaslatot írás­ban is megfogalmazták. Interpellációk — ismételten Amíg a honvédelmi bizottság újabb jelentését kézhez nem kapták a képvi­selők, ismét interpellációkkal folytató­dott az Országgyűlés ülésszaka. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napköziotthonos óvoda óvónője,, az 1988. évi IV. törvényben megfogalmazott mezőgazdasági és élei­­míszer-ipari termékek minőségellenőrzé­sével kapcsolatban interpellált. Hiittcr Csaba mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter közölte: mivel az in­terpelláció tartalmát előzőleg nem ismer­hette meg, élve jogával,'SO napon belül válaszolja majd meg a képviselői észrevé­telt. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m„ 3. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igaz­gatója a debreceni repülőtér ügyében in­terpellált. Ennek alátámasztására 21 860 aláírással az ülésszak alatt petíciót nyúj­tottak át az Országgyűlés elnökének. A képviselő most ehhez hozzátette: a ka­tonai repülőteret ajövő év végétől polgá­ri célokra kellene használni. Emlékezte­tett arra, hogy ilyen kérdésről eddig nemigen lehetett beszélni. Ma már azonban nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a vadászgépek elviselhetet­len zaj t okoznak, a repülőtér gyakorló- és kiképző feladatokat lát el, és a berepülé­sek késő este is folytatódnak. Korlátozó lépések ugyan születtek, de ezek mind ez ideig nem vezettek eredményre. Kárpáti Ferenc megértését fejezte ki a katonai repülőtér és az ott levő szovjet re­pülőalakulat működésével kapcsolatos aggodalmak iránt. Az oda telepített va­dászgépek hangsebesség felettiek, ame­lyek valóban nagy zajt okoznak a fel- és leszállásnál. Szerinte azonban nemcsak Debrecennek vannak ilyen gondjai, ha- ■ nem sok más városnak szerte Európá­ban. A biztonság nem nélkülözheti a légi­erő fenntartását, de mérlegelve a jogos panaszokat, a magyar és a szovjet kato­nai vezetők együttesen lépéseket tettek mára repülési napok számának minima­lizálására. Szombaton, vasárnap és ün­nepnap az egész országban beszüntették az ilyen repüléseket, a hét további két napján sem engedélyezik a nagy sebessé­gű gépek fel- és leszállását, a többi napon reggel 6 és este 23 óra között azonban igen. A repülési rónákat is módosították, a fel- és leszállásokkor a tízezernél na­gyobb lakosú településeket elkerülik a gépek.^Hasonló gondok voltak a közel­múltban Tökölön is, ám a szovjet csapat­­csök kentések részeként az ott állomáso­zó ezredet kivonták hazánkból, a repülő­teret polgári célokra használják. A deb­receni lakosság jogos felvetését figyelem­be véve, a szovjet gépek repülési idejét to­vább korlátozzák, megszüntetve a város irányába történő fel-és leszállást. Végle­ges megoldásra azonban csak a bécsi tár­gyalások eredményeként létrejövő to­vábbi csapatcsökkentések révén lehet számítani. Amennyiben ezekre sor kerül, a magyar katonai vezetés elsőként java­solja szovjet partnereinek, hogy Debre­cen körzetéből vonják ki alakulatukat. Szilágyi Gábor a választ nem fogadta el, mert nem lát biztosítékokat a zajárta­lom felszámolására. Ezt követően az Or­szággyűlés sem fogadta cl a honvédelmi miniszter válaszát, így a kérdés a honvé­delmi bizottság elé kerül. Újból a honvédelmi bizottságnál a labda Az interpellációk sorát ismét megsza­kítva határozathozatal következett a honvédelmi törvény módosításához ki­dolgozott kiegészítő javaslatokról. A tucatnyi módosítási indítvány közül a képviselők végül is elfogadták: a lelkiis­mereti ok kérdésében az érintett egyház vagy felekezet véleményét kikérheti a vizsgálóbizottság; az együttes szolgálati időtartam nem haladhatja meg a 30 hó­napot. A fegyver nélküli szolgálati időre vonatkozóan -- számos módosító javas­latot elvetve — a 24 hónapos időtartam mellett Voksoltak a képviselők. Hosszas vita után sem sikerült viszont dönteni a polgári szolgálat időtartamáról, ugyanis egyik alternatíva sem kapta meg a szük­séges szavazati többséget. Többszöri—a házszabályokat is meg­sértő bonyolult szavazási procedúra, újabb és újabb ügyrendi javaslatok után, a teremben érzékelhető zavar és tanács­talanság közepette Horváth Jenő képvi­selő kért szól, figyelmeztetve képviselő­­társait, hogy a tévéközvetítés révén az egész ország figyelemmel kíséri az ülést, kérte, hogy próbálják megőrizni az Or­szággyűlés tekintélyét és komolyságát, amire a mai történelmi időben különös­képpen szükség van. A mostani eset — mondta - egy joghézagot mutat a ház­szabályban, s emiatt a szavazás további ismétlésesem hozhat eredményt. Megol­dásként javasolta, hogy az ülésnap befe­jeztével üljön össze a honvédelmi bizott­ság, és a módosító javaslatokat előter­jesztő képviselőkkel együtt próbáljon a többség számára elfogadható kompro­misszumot találni a megszavazandó al­ternatívák között. Ezt, amennyiben sike­rül, a pénteki ülésen terjesszék döntésre az Országgyűlés elé. A javaslatot a képviselők elfogadták. Az ülésnap végén személyi és szerveze­ti kérdésekben döntött a Parlament. Be­­recz Jánost a külügyi bizottság tagjává választották, míg az. Országgyűlés prog­ramját felülvizsgáló bizottság eddig be nem töltött titkári posztjára Fiiló Pál ke­rült. A szociális és egészségügyi bizottsá­gon belül Pétcrfy Réka vezetésével létre­hozták a családvédelmi albizottságot. Ezzel az Országgyűlés csütörtöki munkanapja befejeződött. Az ülésszak ma folytatódik. Politikai egyeztető tárgyalások Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról Az MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek a Parlamentben csütörtökön délután folyta­tott középszintű megbeszélésükön megállapodtak a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai feladatairól tárgyaló munkabizottságok fel­állításáról. A megbeszélésen a tárgyaló delegációkat Irányi Pál, Szakolczay György és Sándor László vezették. A megállapodás értelmében hat témakör áttekintésére hoztak létre mun­kabizottságot. A felenként 5-5 főből álló csoportok áttekintik a gazdasági válság (eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció stb.) kezelésének stratégiai kérdéseit; a gazdasági válság szociális következményeit és kezelésének módjait; a tulajdonreform témáját, különös tekintettel az állami vagyon átalakulására; a földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdéseit' a költség­­vetési reform és az államháztartási törvény kérdéseit; a versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozások jogi akadályai lebontásának témáját. A bizottságok két héten -belül kezdik meg szakértői szintű tárgyalásaikat. A munkájukat összefogó középszintű bizottság mintegy 6 hét múlva ül össze, hogy áttekintse a munkabizottságok tárgyalásain elért eredménye­ket, illetőleg az esetlegesen felmerülő problémákat. A felek ugyanakkor megállapodtak abban, hogy bármelyikük javasolhatja a középszintű bi­zottság összehívását, ha azt szükségesnek tartja. * * * • A középszintű megbeszélések megkezdése előtt a politikai egyeztető tár­gyalásokon részt vevő harmadik tárgyaló fél nyilatkozatot juttatott cl a sajtó képviselőihez. Ebben a harmadik oldalt képviselő társadalmi szervezetek és mozgalmak kijelentik, hogy sérelmet szenvedett a felek által június 21-én aláírt megállapodás. Nem valósult meg ugyanis a dokumentum azon szaka­sza, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. A harmadik oldal kifogásolja, hogy a kormány első olvasatban az Ország­­gyűlés elé terjesztette az államháztartási reform koncepcióját. Ez annak ellenére történt, hogy az MSZMP tárgyaló delegációja kötele­zettséget vállalt, miszerint a június 21-ci megállapodás kiterjed a törvényal­kotás minden fázisára, vagyis azok első olvasatban történő tárgyalására is. A nyilatkozatot a harmadik oldal a középszintű megbeszéléseken is ismertette. A tárgyalások befejezése után erről, valamint a mai megbeszélé­sek fontosabb mozzanatairól nyilatkozott az MTI munkatársának a há­rom oldal egy-egy képviselője. A harmadik oldal állásfoglalásával kapcsolatosan Szénási Pálné (MSZMP) elmondta: a dokumentumban kifogásolt anyag nem törvényja­vaslat, hanem egy reformkoncepció, így a Parlament elé terjesztése nem tekinthető a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő felek június 21-ci megállapodása megsértésének. Éppen ezért úgy vélte, hogy a koncepció parlamenti vitája semmilyen formában nem keresztezi a háromoldalú tár­gyalásokat. Hozzátette: senkinek nem lehet érdeke, hogy az államappará­tusban ne folyjanak szakértői munkák. Márpedig a parlamenti vita elha­lasztása épp ezeket a munkákat hátráltatta volna. Szakolczay György (Ellenzéki Kerekasztal) közölte, hogy az EK csatla­kozott a harmadik oldal álláspontjához. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy e technikai problémát meg lehet oldani, s a mostani vita nem zavarja majd tartósan a politikai egyeztető tárgyalások menetét. Hozzáfűzte: az Ellenzéki Kerékasztal a főbizottság szintjén tett egy általános javaslatot, miszerint helyes lenne koordinációs bizottságot létrehozni azoknak a „já­tékszabályoknak" a kidolgozására, amelyeknek ismerete kizárja a mosta­nihoz hasonló problémák keletkezését. Éz az indítvány egyébként egybe­cseng Csehák Juditnak a mostani középszintű tárgyalásokon elhangzott kijelentésével. A miniszterasszony ugyanis hangsúlyozta: olyan „játéksza­bályok” kidolgozására törekszenek, amelyek szavatolják a tárgyalások zökkenőmentességét. Lajtai György (harmadik oldal) kifejtette: -a harmadik oldalon helyet foglaló szervezetek komolyan veszik az eredeti írásos megállapodást, és most úgy érezték, hogy az államháztartási koncepció napirendre tűzésével csorbát szenvedett a dokumentumot aláírók szavahihetősége. Hozzátette: személyesen érdeklődött az Országgyűlés ügyrendi bizottságánál, hogy napirendre kerül-e a mostani parlamenti ülésszakon az államháztartási koncepció. Akkor azt a választ kapta, hogy nem. Ez a momentum is indokolhatja a harmadik oldal aggodalmát - mutatott rá. _ A középszintű megbeszélésekről szólva Lajtai György elmondta, hogy szó esett a tárgyalások nyilvánosságáról is^Ezcn kívül eszmecserét folytat­lak a parlamenti törvényhozásig folyamat_cs ápo|itikai_ egyeztető tárgyalá­sok keretében folyó gazdasági megbeszélések összefüggéséről, különös' tekintettel árra, hogy á mostanihoz hasonló esetek a továbbiakban ne fordulhassanak elő. (MTI) TALÁLKOZÓ A KÜLÜGY­MINISZTÉRIUMBAN (Folytatás az 1. oldalról.) Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, valamint az Új Márciusi Front vezető képviselői csütör­tökön találkozót tartottak. Az eszmecse­rén reszt vett és felszólalt Pozsgay Imre államminiszter. Horn Gyula külügyminiszter az eszme­csere célját abbaYi jelölte meg, hogy a jelenlevők által képviselt pártok, szerve­­zelekós mozgalmak ismerjék meg a hiva­talos magyar külpolitikai aktivitás indí­tékait, céljait, CSelekvően járuljanak hoz­zá a külpolitikai egyetértés eléréséhez, cs ezekkel összhangban saját nemzetközi tevékenységük alakításához megfelelő információkkal rendelkezzenek, A ma­gyar diplomácia vezetője tájékoztatójá­ban vázolta az ország nemzetközi moz­gásterét, a hazai események külpolitikai összefüggéseit. Részletesen szólt Ma­gyarország szövetségi hovatartozásának elemeiről, a Varsói Szerződés korszerűsí­tése érdekében kifejtett magyar törekvé­sekről. Elemezte a szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatokat és az. azok fejlesztésére irányuló törekvéseket. Fog­lalkozott a magyar—román viszonnyal, a romániai magyarság helyzetének könnyítéséért tett erőfeszítésekkel. Szólt azokról az indítékokról és elképzelések­ről, amelyek alapján Magyarország nyu­gati kapcsolatait fejleszti. Kovács László államtitkár George Bush amerikai elnök küszöbön álló ma­gyarországi látogatásának előkészítésé­ről és programjáról adott tájékoztatást. Pozsgay Imre közös nemzeti felelős­ségre hívott fel, leszögezte: nincsenek kétségei a tekintetben, hogy az új ma­gyarországi mozgalmak és pártok szín­iéit e szellemben gondolkodnak, mégha a külpolitika egyes kérdéseiben nézetkü­lönbségek is tapasztalhatók. A részt vevő pártok és mozgalmak vezető személyiségei is kifejtették állás­pontjukat a magyar külpolitika alapvető kérdéseiben. Mindenekelőtt Magyaror­szág VSZ-belí tagsága, a szovjet csapa­tok magyarországi jelenléte, a Romániá­hoz fűződő viszony, a magyar nemzetisé­gek helyzete, a Bush-látogatás, a Kül­ügyminisztérium személyi állománya, valamint saját külpolitikái lehetőségeik kapcsán fogalmazták meg véleményü­ket. Hóm Gyula a felvetésekre válaszolva hangsúlyozta: a Külügyminisztérium fo­lyamatos kapcsolattartásra törekszik a magyarországi pártokkal és mozgalmak­kal, kész segítséget nyújtani külügyi munkájukhoz. Az elhangzott konstruk­tív javasolatokat a minisztérium haszno­sítani fogja. Bár néhány ponton véle­ménykülönbség fogalmazódott meg, ez semmiképpen nem akadálya az együtt­működésnek^ Annál is inkább, mivel kö­­.zös érdek a nemzeti egyetértés megte­remtése az alapvető külpolitikai kérdé­sekben. A csütörtöki találkozó résztve­vői — a külügyminiszter szavai szerint — a nemzet, a nép iránti felelősségükről adtak tanúbizonyságoL (MTI) Nem módosították az állami lakások eladási feltételeit (Folytatás az I. oldalról) A testület egyhangúlag elfogadta a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról szóló, és a legutóbbi tanácsülésen elhangzott interpqlláéiók­­ra adott írásos jelentést. Ugyancsak vi­ta nélkül hagyták jóvá a végrehajtó bizottság 1987 1988-ban végzett munkáját tartalmazó, majd pedig a tervgazdasági bizottság négyéves mun­kájáról szóló beszámolót. A tanács kö­szönetét fejezte ki a tervgazdálkodási bizottságnak s külön elnökének, dr. Kuczka Antalnak azért az eredményes munkáért, mellyel a tanács testületéit és szakapparátusát segítették 1986 óta. A testület áprilisban munkabizottsá­got küldött ki, dr. Tóth István tanács­tag vezetésével, azzal a céllal, hogy te­gyen javaslatot a városi tanács úgyne­vezett háttérintézményeinek közte­rület-felügyelet, gazdasági hivatal, sportlétesítmények gondnoksága, Szal­­vay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon, óvodák gondnoksága, bölcsődék igaz­gatósága, kulturális és alsófokú intéz­mények gondnoksága, központi mű­hely — működésének korszerűsítésére.­­A bizottság befejezte munkáját, mely­ről tegnap számolt be a tanácsnak. Az előterjesztést. javaslatokkal kiegé­szítve jónak tartották és egyhangú­lag elfogadták a tanácstagok. A tanács a továbbiakban tizennégy írásos és szóbeli bejelentést hallgatott meg és vett tudomásul, egy kivétellel. Nem hagyta jóvá a lakásügyi jogszabá­lyok helyi végrehajtásáról szóló tanács­rendelet módosítására tett javaslatot. E szerint a tanács felhatalmazta volna a végrehajtó bizottságot, hogy az érté­kesítendő állami lakások eladási ára az ingatlan helyi forgalmi értékének 100 százalékában határozza meg, szemben a többféle szempont szerinti diflerenci­­álással. ( Lehetséges, hogy a többek ál­tal igazságosabbnak vélt módosítási ja­vaslat elfogadtatása azon bukott meg, hogy most is sok tanácstag hiányzott az ülésről. R. M.). így csupán harminc­egyen szavazták mellette. Személyi ügyekben is döntött a tes­tület. Dr. Bán Izabella igazgatási osz­tályvezetőt felmentette és július l-jével — saját kérésére — áthelyezte a Me­gyei Városi Hivatalhoz'osztályvczctő­­nck. Július l-jétől dr. Jakab Agnes, a lakásgazdálkodási osztály vezetője szintén a Megyei Városi Hivatalban folytatja munkáját osztályvezetőként, Gömöri Tibor, Hetényegyháza Tanácsi Kirendeltségének vezetője pedig a Vá­rosi Hivatal kircndeltségvezctőjc lesz. A tanács igazgatási osztályvezetői munkakörének betöltésére pályázatot írnak ki, melynek elbírálásáig Dókáné dr. Reményi Júlia osztályvezető-helyet­test bízták meg a szakigazgatási szerv vezetésével. Végül a tanácsülés egy ellenszavazat­tal jóváhagyta a tanács vezetőinek azt a kezdeményezését, hogy Kecskemét kihasználva földrajzi helyzetét és egyéb kedvező adottságait ajánlja fel részvételét az. 1995-ös Világkiállítás szervezéséhez és kérjen részt annak programjából. Dr. Fáy Ferencné azt is bejelentette, hogy megkezdték a tár­gyalásokat a Honvédelmi Minisztéri­um illetékeseivel a szovjet alakulatok által használt s most megüresedő két kecskeméti laktanya átvételéről. A részletekről folyamatosan tájékoz­tatják majd a tanácsot és a széles köz­véleményt, az épületek hasznosításáig pedig várják a javaslatokat. Rapi Miklós GYORSLISTA Az 1989. június 27-én megtartott június havi hatoslottó-tárgynycrcménysorso­­lásról. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (5000 Ft) B Skoda 120 L tip. személygépkocsira szóló utalvány C Polski Fiat 126 E tip. személygépkocsira szóló utalvány D Vásárlási utalvány (50 000 Ft) E Szerencseutalvány (30 000 Ft) F Sanyo rádiómagnó G Vásárlásj utalvány (10 000 Ft) H Vásárlási utalvány (9000 Ft) I Vásárlási utalvány (7000 Ft) ^ A nyertes szelvényekét 1989. július 17-éig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegy­­zék július 3-ától megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. 2 692 850 H 3 125 498 G 2 710 877 H 3 161 552 F 2 801 012 1 3 215 633 D 2 819 039 G 3 233 660 E 2 837 066 H-3 251 687 E 2 855 093 1 3 269 714 F 2 891 147 H 3 287 741 D 2 909 174 F 3 305 768 G 2 927 201 1 3 323 795 G 2 945 228 E. 3 413 930 G 2 981 282 Mmjj 3 431 957 G 2 999 309 Ci" 3 468 011 H 3 017 336 G 3 486 038 M 3 035 363 H * 3 594 200 H 3 071 417 /G 3 612 227 H 3 089 444 G 3 630 254 F 3 107 471 D 3 666 308 , H 3 684 335 I 4 116 983 G 3 702 362 G 4 135 010 G 3 720 389 1 n 4 153 037 H 3 738 416 i 4 171 064 G 3 774 470 i 4 189 091 1 3 864 605 i 4 207 118 1 3 900 659 ■ 4 225 145 1 3 918 686 F 4 243 172 1 3 936 713 1 4 261 199 D 3 954 740 H 4 279 226 F 3 972 767 G 4 297 253 F 3 990 794 G 4 315 280 G 4 008 821 G 4 333 307 H 4 044 875 f .4 351 334 ' * ■ | 4 062 902 H 4 369 361 I 4 080 929-1 4 387 388 H 4 098 956 D 4 405 415 1 4 423 442 H 5 487 035 F 4 441 469 1 5 505 062 G 4 459 4% 1 5 523 089 D 4 477 523 E 5 541 116 G 4 495 550 F 5 559 143 H 4 513 577 1 5 595 197 E 4 531 604 1 5 631 251 H 4 549 631 G 5 649 278 F 4 567 658 F 5 703 359 H 4 585 685 v|,v 5 739 413 H 4 621 739 1 5 757 440 1 4 657 793 5 793 494 1 4 693 847 i 5 829 548 1 4 711 874 5 847 575 H 4 747 928 H 5 865 602 1 4 765 955 E 5 883 629 1 4 783 982 H 5 901 656 5 919 683 1 1 4 802 009 H 5 955 737 1 4 820 036 G 5 973 764 D 4 838 063 I 5 991 791 1 4 856 090 1 6 009 818 1 4 874 117 H 6 027 845 E 4 892 144 F 6 045 872 G 4 910 171- F 6 099 953 1 4 928 198 1 6 117 980 1 4 946 225 1 6 136 007 F 4 964 252 D 6 154 034 O 4 982 279 1 6 172 061 H 5 000 306 F 6 190 088 1 5 054 387 1 6 208 115 | 5 072 414-.-il' 6 226 142 ' 1 5 108 468 1 6 262 1% H 5 126 495 1 6 280 223 I 5 144 522 1 6 298 250 | 5 162 549 G 6 334 304 1 5 180 576 F 30 400 349 1 5 198 603 G 30 418 376 H 5 216 630 D 30 436 403 H 5 234 657 E 30 760 889 G 5 288 738 G 30 796 943 H Az MSZMP Kecskeméti Reformkörének véleménye az MSZMP KB 1989. június 23—24-ei üléséről Az MSZMP Központi Bizottsága június 23—24-ci ülésén a párt és a társa­dalom közeljövőjét is jelentősen befolyásoló témákat tárgyalt. A megkötött kompromisszumok a párt vezetésében jelentkező eredményeket sejtetnek. Fur­csálljuk és sajnáljuk, hogy a vezetés akcióegységét kimunkáló vita konkrétu­maiból és tanulságaiból a tagság ismét nem részesülhetett. A legfontosabb kérdésekben csak kis részben érvényesült a párttagok valós véleménye. j I A kongresszus összehívásának és előkészítésének ügyében hozott határo­zat az elvi lehetőséget biztosítja a platformok képviseletére. Álláspontunk, hogy helyileg—ott, ahol ezt az idő rövidsége és a települési viszonyok lehetővé teszik elsősorban a körzeti listás választásokat kell előnyben részesíteni. Ezt javasoljuk Kecskemét városi pártbizottságának is. Ennek fő politikai haszna a közvetlen demokrácia gyakorlása mellett a tagság aktivizálásában kell, hogy jelentkezzen. Korábbi állásfoglalásunkat a kongresszus ügyében továbbra is fenntartjuk. 2. A párt helyzetéről és politikai törekvéseiről szóló állásfoglalás alapvetően helyes értékelést ad. A megújulás irányába mutat a politikai és- gazdasági modellváltás szükségességének deklarálása. Megfogalmazásaiban főleg az MSZMP-n kívüli jobboldali veszélyeket sorolja fel és utasít cl ilyen nézeteket. Megítélésünk szerint a dokumentumban — nemcsak a vezetők utólagos nyilat­kozataiban - erőteljesebben kellett volna tükröződnie a párton belüli egyes irányzatok, nézetek jelenlegi megítélésének, így elsősorban a visszarendezést hirdetők elutasításának is. 3. A személyi kérdések eldöntésében a kompromisszumok vélhetően megte­remtették a vezetés — labilisnak tűnő - egyensúlyát, de a tagságét nem.. Bízunk benne, hogy a vezetésben a hatalmi harc és a személyi ellentétek közös érdekeink alá rendelődnek. -Úgy tapasztaljuk, hogy párttagságunk nagyobb része elfogadja a párt új elnökét, a főtitkárt azonban már csak a Központi' Bizottság főtitkárának tekinti. Megfontolásra ajánljuk, j hogy a KB júliusi ülésén a kongresszusi felkészülés és a párt belső életének legfontosabb ügyeiben a főtitkár hatásköré­nek szabályozásával az elnökség és a politikai intézőbizottság döntései legye­nek meghatározóak. Szükségesnek tartjuk, hogy a KB és a KEB — megváltoztatva a mostani döntést mondjon le szavazati jogáról a kongresszuson. Az MSZMP Kecskeméti Reformkoré Kapcsolat­felvétel 1089. június 29-én az MSZMP Bács-Kiskun NJegyei Bizottsága székházában meg­történt a kapcsolatfelvétel az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP között. A házigazda jogán a résztve­vőket dr. Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titkára köszöntötte. A tárgyaló felek egyetértet­tek abban, hogy a találkozó történelmi jelentőségű,' mert e tragédiáktól terhes századunk­ban először ülnek le megyénk­ben egyenrangú félként a pár­tok képviselői azzal a szándék­­» kai, hogy a pártérdekeken felül­emelkedve a nemzetet szolgál­ják. Az MSZMP képviselői észre­­yételezték, hogy az Ellenzéki Kerékasztalból hiányzik az MDF. A tárgyalások az ügyrend előkészítése körül folytak és a felek rögzítették a következő találkozó napirendjeit is. Az előkészítő tárgyaláson az alábbi küldöttségek vettek részt- Független Jogászfórum: dr. Szentkirályi László Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt: dr. Ádám Pál, Kocsenda Antal- Magyar Néppárt Nagy Béla — Magyarországi Szociálde­mokrata Párt: dr. Fekete Lász­ló, Gergely Ernő, Mátyási Ist­ván Magyar Szocialista Mun­káspárt: dr. Balogh László, Kel­le György, dr. Urbán András — Szabad Demokraták Szö­vetsége: Hegedűs Gábor LOTTÓ A Sportfogadási cs Lottó Igazgatóság közlése szerint a 26. játékhetén a követ­kező nyerőszámokat húzták ki: 13, 21, 25,41,50. A tárgynyercmény-sorsoláson a 23. hét szelvényei vesznek részt. (MTI) Az MSZMP támogatja a parasztságot (Folytatás az I. oldatról.) E- A demonstráció mellett előzetesen csak a pártoktól független agrárreform­­kör fogalmazott meg cs hozott nyilvá­nosságra állásfoglalást. Az MSZMP itt a megyében sem nyilatkozott meg. A felkészülés kezdetétől támogat­tuk a megszervezését, másrészt az MSZMP megyei bizottsága már-évek óla a legkülönbözőbb fórumokon felve­tette azokat a megoldást igénylő gondo­kat, bajokat, amelyek napjainkra vál­sághelyzetet eredményeztek. Tehát fo­lyamatosságról van szó, cs meg azt is hozzálchclcm, hogy most bizonyos fo­kú mcgkcscrcdcsről is az MSZMP me­gyei vezetésében, mert hiába hallattuk szavunkat, nem történt semmi. — S a közeljövőben számíthat a'pa­rasztság az MSZMP hatékonyabb se­gítségére? / Természetesen, ugyanis, amit mondtam, nem azt jelenti, hogy vissza­vonulunk, hanem újra cs újra felvetjük az ágazat gondjait. Azt, amit Bács- Kiskunban fel kell vállalni,az MSZMP megyei bizottsága (Ölvállalja. így az újabban hallható, szerintem végig nem gondolt, felvetéseket is visszautasítjuk. Például a háztáji gazdálkodást szétzi­lálná, tönkretenné, ha az 500 ezer fo­rintos adómentes határt csökkentenék yagy eltörölnék. Ennek következtében ugyanis a háztáji tcrmglcs jelentősen visszaesne, s a termék kiesés a lakossági ellátást is veszélyeztetné. Másrészt azért is helytelenítenénk ilyen intézke­dést, mert ismét éppen onnét vonnák cl a pénzt, ahol löbblcllcljcsitmcny van, s nem azokban a szférákban történné­nek intézkedések, amelyek fogyasztják a nemzeti jövedelmet. — Azt I következtetést is levonhatom az elmondottakból, hogy az MSZMP megyei bizottsága, a megyei pártbizott­ság első titkára egyetért a Péter, Pál napi demonstrációval, a megfogalma­zott követelésekkel? Igen, azzal a kiegősziléssel: első lépésként nem központi pénzalapokból lehet a mezőgazdaság gondjait megol­dani. hanem az ágazatra telepedett, eredményt ciszivó szervezeteket kell megszüntetni, felszámolni. Csabai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom