Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-30 / 152. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Átmeneti, erősen felhős időszakok mellett több-kevesebb napsütés is várható. Eiszőrtan valószínű kisebb eső, záporeső. A nyugati szél időnként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 152. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 30., péntek Ma hazánkba érkezik az ausztrál miniszterelnök Németh Miklós miniszterelnök meghívására június 30-án, pénteken hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Robert Hawke ausztrál kormányfő. (MTI) A PARTOK ES MOZGALMAK KÉPVISELŐIVEL Találkozó a Külügyminisztériumban A Külügyminisztérium kezdeményezésére a tárca vezetése és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a (Folytatás a 2. oldalon.) \ ,ELFOGY A KENYER, HA ELFOGY A TÜRELEMl Fegyelmezett demonstráció Lelkesen vettek részt a megye szövetkezetei, állami gazdaságai a tegnap megszervezett Péter-Pál napi demonstráción: 15 közúti csomópontban több mint ezer ember, csaknem négyszáz erő- és munkagéppel valamint kombájnnal. A gépeken táblákat helyeztek el, amelyeken jelmondatok voltak olvashatók: olcsóbb húshoz olcsóbb ipari eszközök kellenek!- Elfogy a kenyér, ha elfogy a türelem! A falu csendes, de nem hallgat örökké! A búza dollárt' hoz az országnak, mi forintot is alig kapunk érte! Tisztes árat a tisztességes munkáért! stb. A résztvevők (az arrajárók) véleményéről, és arról, mit várnak a demonstrációtól,’ érdeklődtünk a megye hét felvonulási helyén Tompától Lajosmízse határáig. Néhány vélemény: Dömsödi László, a Városföldi Dózsa Tsz kombájnosa .'ISI Reméljük, hogy változik az ár. Ránk figyel az ország lakossága és megértik gondjainkat. Napról napra emelkedik mindennek az ára, de a terményeinkért ugyanannyit kapunk, mint évekkel ezelőtt. Fenyvesi Máté, a Városföldi Dózsa Tsz elnöke: — Az ország lakossága nem tájékozott a mezőgazdaság helyzetéről. Az elmúlt években az agrárolló, az aszály és a pénzügyi elvonás kiszipolyozta a mezőgazdaságot. Forczek András, a •.Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke: — Ha változás nem lesz rövid időn belül, kénytelenek leszünk pénzügyi szempontok szerint gazdálkodni, ami azt jelenti: nem érdemes búzát vetni. Ha még a kister, melés 500 ezer forintos adómentességét is meg akaija szüntetni a kormány, akkor az országban beláthatatlan következményekkel kell számolni. Kovács Ferenc nyugdíjas cipőgyári munkás: —- Egyetértek a demonstrációval, viszont azt nein értem, hogy a szövetkezetek 4 forintért - adják el a búza kilóját, nekünk pedig 16 forintot kell fizetni a kenyér kilójáért. Steiner Dezső, a Lajosmizsei Kossuth Tsz kombájnosa: —■ El kellene a tsz-ben raktározni a gabonát, nem pedig kényszerből átadni a gabonaforgalminak megszabott áron. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁNAK VÉLEMÉNYE: Az MSZMP támogatja a parasztságot A közvélemény figyelmét és szimpátiáját kiérdemlő tüntetés után, kértünk interjút dr. Szalui Miklóstól, az MSZMP megyei bizottságának első titkárától. —- Mi a véleménye a mezőgazdaság demonstrációjáról? , A társadéinál vélhetően pieglepte a demonstráció, annál is inkább, mert a társadalomkutatók állítása szerint a falu nehezen szerveződik. Igaz, a magyar parasztemberek akkor is vetettek, amikor ágyúgolyók szaggatták a földeket, és akkor is arattak, amikor sorsforduló, tragikus napok voltak az országban. Szerintem most a magyar társadalomnak az az osztálya „szólalt” meg, amelyik régóta mondja a*magáét, és most eddig még nem Orvosolt gondjait tárja az egész társadalom elé. A transzparenseken olvasható feliratok summázzák helyzetüket, véleményüket. | — Aggodalom, fogyasztói áremeléssel való rémisztés kísérte az előkészületeket. A mezőgazdaság követelése jogos, és azt a felvetést, hogy ennek teljesítése fogyasztói áremelést okoz, csak részben tartom igaznak. A demonstráció remélhetően árra is felhívja — elsősorban — a kormányzati szervek figyelmét, hogy a magyar mezőgazdaságot évek óta sújtják a zöldségmaffiák, az agrárolló, a kivételezések. Az MSZMP utóbbi kongresszusán, az elmúlt parlamenti üléseken, pártbizottságunk ülésein mindezek megfogalmazódtak, és sajnos mindmáig süket fülekre találtak. Ha a magyar társadalom élősködői közül legalább néhányat elsöpör a demonstráció következtében kialakuló felelős gondolkodás és cselekvés, már akkor is azt mondhatom: érdemes volt Péter, Pál napján a közutakra vonulni. Abban pedig biztos vagyok, hogy mér ma, ha az időjárás lehetővé teszi, á demonstrációban részt vevők a kombájnokkal aratni fognak. ; (Folytatás a 3. oldalon.) ■Sm • Kecskeméten a Domus Áruház elé vonultak a környékbeli szövetkezetek. 4 Jánoshalma központjában vonultak a teherautók, traktorok, kombájnok. Dr. Miskolczi József, a Jánoshalmi Petőfi Tsz jogásza, aki röplapokat osztogatott: — Azt szeretnénk, ha az erre közlekedők a lelassuló forgalom miatt nem csak bosszankodnának, hanem e röplapokból megismernék a demonstráció célját is. Ágó József, a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz alapító tagja, 83 éves: — Reméljük, sikerül megértetni az emberekkel, hogy a mezőgazdaság helyzete valóban katasztrofális. Nem hiszem, hogy csak akkor lehet rendbe tenni az ágazat ' dolgát, ha a kenyér árát fölemelik. , A kereskedelmi láncot szűkebbre kell fogni, akkor a termelő és a fogyasztó is elégedettebb lesz. Viskovics István, a kiskunfélegyházi rendőrség osztályvezetője: —: Nekünk a közutakon a forgalom segítése, a rend fenntartása nem különlegesebb feladat, most is szívesen vállaltuk és végezzük. Én személy szerint egyetértek a felvonulókkal. Mint értesültünk róla: a megyében sehol sem volt rendbontás a demonstráció időszakában, illetve baleset ennek következtében. Reggel 8 és 9 óra között a felvonulók visszatértek munkahelyeikre, abban a reményben, hogy csak lesz megoldás gondjaikra. Csabai István — Gaál Béla — Gál Eszter — .Tóth Sándor A KECSKEMÉTI TANÁCS NAPIRENDJÉN: Lukácsovics Tamás, egy gépkocsiban várakozó szegedi biológus: — A követelések jogosságával és a tüntetéssel egyetértek. A nyolcvanas évek elején Lengyelországban tapasztalt tiltakozási kampányhoz hasonlót azonban nem helyeselnék, ehelyett, itt nálunk, meg kell találni a fogyasztói áremelést nem okozó megoldást. Vörös Benjámin, a Mélykúti Lenin Tsz kombájnosa: — Mi a gépeknél a saját zsebünkön ismegérezzük a mezőgazdaság problémáját. 1967-ben 11 ezer,forintot kerestem aratáskor, most meg 12 ezer 500 forintot... Nem módosították az állami lakások eladási feltételeit — Tárgyalások a volt szovjet laktanyák átvételéről Tegnap dr. Fáy Ferencné elnökhelyettes elnökletével ülést tartott Kecskemét Megyei Város Tanácsa. Elsőként átadták a megbízólevelet a közelmúltban megtartott időközi tanácstagválasztásokon mandátumot nyert Kovács Klárának (45. vk.) és Agárdi Lászlónak (56.' vk.). Ezt követően Bartha lmréné, a városi népfrontbízottság titkára kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át a múlt évben kiemelkedő társadalmi munkát végzett kollektíváknak, személyeknek. (Folytatás a 3. oldalon) ELHÚZÓDÓ VITA AZ ORSZÁGGYŰLÉS HARMADIK NAPJÁN — I "gg-B Csütörtökön az 1976. évi I. honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. §pw imm mmm. maim nun/fif fii .ms! 41UH lg ' gg- _ Az elnöklő Szűrös Mátyástól először Bia« Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár kapta meg a szót. A képviselő a polgári szolgálat kérelmezéséről szóló fejezettel kapcsolatban kérte, hogy a lelkiismereti ok elől töröljék a „bizonyított” szót. A Fidesz XI. kerületi regionális csoportjának véleményét idézve rámutatott: a bizonyításra kötelezés már önmagában is személyi jogot sért, elfogadása pedig esetleges. Simon Emőné (Somogy m., 11. vk.), a Pamutfonóipari Vállalat nagyatádi cérnagyárának munkása egyetértőén szólt arról, hogy a tartalékos hadkötelesek is jogot kapjanak a polgári szolgálatra. Varga Imre, (országos lista) Kossuth-díjas szobrászművész közbe, vetett. kétperces .-felszólalásában módosító javaslatot tett a honvédelmi törvény tervezetéhez. Javasolta, hogy azok, akiket művészeti főiskolára felvettek, részesüljenek egyszeri, a tanulmányukat megelőző katonai képzésben. Pályájuk folyamatossága érdekében se „utóképzésre”, se „karbantartásra” ne hívják be őket újra. Moravcsik Ferencné felszólalása Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára úgy vélte: a polgári szolgálat bevezetése segíthetne a szociális gondozóintézetek nehéz helyzetén. Azoknak a fiataloknak jó része, akik nem vállalják « fegyveres szolgálatot, rendelkezik olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy gondozó munkát vállalhassanak ezekben az intézményekben. A törvénynek mindenekelőtt biztosítania kell, hogy a polgári szolgálat ne legyen büntető jellegű, mert büntetésként nem lehet sérült, beteg embereket gondozni. Ugyancsak fontos, hogy már a bevezetéskor tisztázzák a polgári szolgálat pénzügyi terheit, a kiképzési, a szállás-, a ruha- és a zsoldköltségeket. Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János Kórház- Rendelőintézet főigazgató-főorvosa üdvözölte azt a tervet, miszerint 14 hónapra csökkentik a jövőben a sorkatonák szolgálati idejét, de nem értett egyet azzal, hogy 30 évre emeljék fel a behívhatóság. korhatárát. A lelkiismereti ok megállapítását vizsgáló bizottság tevékenységével kapcsolatban kifejtette: az egyházak részvétele e testületek munkájában sérti a nem egyházakhoz tartozó hívők törvény előtti egyenlőségét. Javasolta: minden állampolgár alanyi jogon választhasson a különféle szolgálati fajták között, s a polgári szolgálat ideje legfeljebb 24 hónap legyen. Krekács László (Pest m., 8. vk.), az albertirsai—dánszentmiklósi Micsurin Tsz főkertésze szorgalmazta, hogy csak bizonyított esetben lehessen elutasítani a fegyveres szolgálatot, ezért akik majd ezt eldöntik, nagy felelősséggel tartoznak. Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze kifogásolta, hogy a javaslatból ki-kiérződik a polgári szolgálat lebecsülése. Ellentmondásosnak nevezte, hogy a törvénymódosító javaslat szerint polgári szolgálatot a hadköteles bizonyított lelkiismereti okból teljesíti. Rámutatott: az indoklás is tartalmazza, hogy a lelkiismeret fogalmát sem külföldön, sem hazánkban nem tudják meghatározni. Ezért feltette a kérdést: hogyan lehet defíniálhatatlan lelkiismereti okot bizonyítani, annak megalapozottságát bizottság előtt igazolni? Ugyanakkor úgy vélte: minden bizonytalanság ellenére szükség van szűrőre. Dr. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai (Folytatás a 2. oldalon.) Mennyi lesz az eln ök > nyugdíja? Az MDF néhány hete a Bácskapocsban hozta nyilvánosságra tiltakozását az ellen az állítólagos hír ellen, hogy dr. Gajdócsi István nyugalmazott megyei tanácselnök nyugdíja 23 ezer forint legyen. — Valójában mekkora lesz a nyugdíja? kérdeztük meg az érintettől. — Fogalmam sincs — felelte dr. Gajdócsi István. — Egyelőre annyit tudok, hogy nyugdíjazási kérelmem ott van a miniszterelnök asztalán, de -IS hétfőn beszéltem vele — még nem írta alá. — Konkrét összegről tehát sehol nem is volt szó? — Az én tudtommal nem. — Elvek persze lehetnek: a megyei tanácselnöki beosztás megfelel bizonyos más rangnak ... —... miniszterhelyettesi státus. — Ebből kiindulva nyilván a nyugdíj is ennek megfelelően fog alakulni, nem? — Valószínűleg igen. De hangsúlyozom, konkrétumot nem tudok. Az éveim összeszámlálását, jutalmakat, illetményem összeadását, szóval mindazt, amit kell, a Minisztertanács Hivatala intézi, a törvények betartásával. /gj *A csütörtöki parlamenti munkanap kezdete előtt — a reggeli órákban—ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága. Az ülésen Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatta a képviselőket a tárcán belüli átszervezésekről, a készülő minisztériumi koncepciókról, illetve a soron következő legfontosabb feladatokról. A miniszter fontos célkitűzésként hangsúlyozta Magyarország kulturális csatlakoztatását Európához. Mint mondotta: ennek egyik eszköze a már megkezdett nyelvoktatási reform, amelynek első lépéseként a kötelező orosznyelv-oktatás megszűnik. Glatz Ferenc aláhúzta: az intézkedés mögött semmifajta politikai meggondolás nem húzódik meg, ez kifejezetten szakmai lépés, s célja változtatni a hazai nyelvoktatás tarthatatlan helyzetén. A miniszter e kezdeti lépéseket egy tízéves nyelvoktatási program első elemeként vázolta, hozzátéve: a jövőben az egyetemeken kétszeresére, a főiskolákon több mint ötszörösére emelik a nyugatinyelv-szakos hallgatók felvételi keretszámát. Az oktatásügy kérdéskörénél maradva a miniszter kitért arra is, hogy az oktatásban hasznosítani kell az akadémiai kutatóintézetek szellemi érdét. Ezzel egyidejűleg véget kell vetni az akadémiai intézetek és az egyetemek már-már veszekedéssé fajuló ellentétének, mégpedig oly inódon, hogy az intézeti munkatársakat be kell vonni az egyetemi és főiskolai oktatásba, a felsőoktatási intézményekben pedig biztosítani kell a tudományos kutatás lehetőségét. Mindezzel összefüggésben hangsúlyozta: megkezdődött a hazai oktatásügy felülvizsgálata, s a tárca várhatóan a nyár végére elkészíti az új oktatáspolitikai koncepciót. Aminiszter a továbbiakban a tárcán belüli átszervezésekről szólt. Elmondta: az Állami Egyházügyi Hivatal megszűntével a kormányfő mellett egyházi kóllégiumot hívtak életre, s ezzel párhuzamosan a Művelődési Minisztériumban is új főosztály létesült, amely a jövőben az egyház kulturális ügyeinek intézésére hivatott. A nyár végéig ideiglenesen az ifjúsági ügyek is a művelődési tárcához tartoznak, míg a sport irányítását ellátó Országos Sporthivatal élére ugyancsak a Művelődési Minisztérium egyik munkatársa —a miniszterhelyettesi rangban kinevezett—Tibor Tamás került. Ezzel egyidejűleg létrehívták a hivatal mellett működő Sporttanácsot, amely koncepcionális, elvi kérdésekben dönt, s amelynek elnöke a művelődési miniszteri A sport kérdéskörével kapcsolatban Glatz Ferenc kifejtette: e terület eredményességét a jövőben a tömeg- és diáksport sikerein kívánják lemérni, nem pedig a versenysport aranyérmein. A további átszervezéseket ismertetve a miniszter elmondta: létrehozták a Pusztai Ferenc vezette adminisztratív államtitkárságot, amely a tárcával mint vállalattal foglalkozik, tehát az igazgatási ügyek intézésen feladata. Egyúttal felsőoktatással foglalkozó miniszterhelyettessé kmévezték Manhercz Károlyt, míg a közoktatásban érdekelt miniszterhelyettes akinek posztja Gazsó Ferenc távozásával üresedett meg ~ Kekemen Elemér lett. Ugyancsak miniszterhelyettes irányítja majd a kisebbségi ügyeket, egyaránt figyelve a hazai nemzetiségek, illetve a határon túli magyarság életére. Ezzel kapcsolatban Glatz Ferenc hangsúlyozta: nem államhatárokban, hanem nemzetben es társadalomban keli gondolkodnunk, a ezért fontos, hogy Trianon óta először ismét kormányzati szintre emelkedjék a kisebbségi politika. A miniszter végezetül hozzátette: a kisebbségi ügyek irányításának posztja egyelőin még betöltetlen, ideiglenesen Rátkai Ferenc miniszterhelyettes foglalkozik e kérdéskörrel. n Lw J9 m A 9 9 Wg Imim Ä W, ß SR ÉL Ijjgf f Ijj ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ [ f f fg ml 1§J 11 [wj / [9jkWr* §BL kWliJr h*i wíSJlM ■■ ■ ■ mwnnkiUMMisammatmMMsam
