Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-27 / 124. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 27. \ Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága május 26-án, pénteken ülést tartott. A testület megvitatta a köztársasági elnöki, az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások rendjére vonatkozó javaslatot. Megállapította: az 1988. évi módosítási javaslattal szemben gyökeresen új választási törvényre van szükség, amely összhangban van az alkotmány módosításával, valamint a pártokról szóló és az egyéb, úgynevezett sarkalatos törvényekkel. A Politikai Bizottság hangsú-, lyozta: az új választási törvénynek a népfelség elvének érvényesítésével, a hatalom- megosztás megvalósításával, parlamentáris demokrácia megteremtésével kell garantálnia a választópolgárok jogainak szélesítését. Biztosítani kell a pártok demokratikus esélyegyenlőségét, a felelős népképviseleti és a kiegyensúlyozott kormányzati tevékenység feltételeinek kialakítását csakúgy, mint azt, hogy a választó- polgárok a hivatalosan bejegyzett pártok programjai között szabadon választhassanak. Az Országgyűlés összetétele, a mandátumok megoszlása a választópolgárok politikai akaratát tükrözze. Foglalkozott a testület a KB mellett korábban működő kultúrpolitikai munka- közösség 1973 márciusában „néhány tudós antimarxista nézeteiről” kialakított állásfoglalásával. Akkor hét filozófus és szociológus (Hegedűs András, Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Mária, Kis János, Bence György és Vajda Mihály) nyomtatásban nagyrészt meg nem jelent tudományos nézeteit elítélően minősítették azzal az indokkal, hogy azok „átgondolt és összefüggő antimarxista, újbaloldali, revizionista ideológiai, politikai koncepciót” képviselnek. Az állásfoglalás után a Politikai Bizottság határozata alapján Hegedűs Andrást, Kis Jánost és Vajda Mihályt kizárták a pártból és mind a hét személyiséget eltávolították a kutatóintézetekből, publikálási és utazási korlátozásokat vezettek be ellenük. A Politikai Bizottság pénteki ülésén megállapította: a kultúrpolitikai munkaközösség tizenhat évvel ezelőtti állásfoglalása, az azt követő PB-határozat korlátozó intézkedései nem feleltek meg a KB 1969-es tudománypolitikai irányelvei által a kutatás szabadságát deklaráló elveknek. A tudományos álláspontok politikai minősítése károsnak bizonyult. Az akkor vitatott, politikailag elitéit nézetek egy része a jelenlegi gyakorlatban érvényesül, megvalósulóban van. A testület hatálytalanította 1973 május 8-ai határozatát. A jövőre nézve ugyanakkor nem tekinti feladatának, hogy elméleti és tudományos kérdésekben határozatokat hozva utasítson állami szerveket. Nem akar állást foglalni a tudományos vitákban. Elhatárolja magát a múltban követett gyakorlattól. Javasolja az illetékes állami szerveknek, hogy a politikai döntés alapján keletkezett jogsérelmeket saját hatáskörükben orvosolják. Landolás a Reichstag előtt Nagy meglepetést keltve két kétüléses repülőgép ereszkedett le pénteken kora reggel Nyugat-Berlinben a Reichstag egykori épülete előtt. A gépek utasai azonnal sorsukra hagyták járműveiket, így egyelőre nem világos, kik és milyen céllal érkeztek ily módon az ismert történelmi színhelyre. A szemtanúk beszámolója szerint a nyugati gyártmányú gépek egy ideig párhuzamosan repültek a Kelet- és Nyugat-Berlin között húzódó fallal, afölött mintegy ötven méter magasan. A hatóságok megkezdték az eset kivizsgálását. Sajtótájékoztató az Elnöki Tanács üléséről Az Elnöki Tanács ülését követően Zentai Gyula, az ET elnöki titkárságának vezetője és Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról. Faragó András elmondta, hogy az Elnöki Tanács ülésén a testület 16 tagja vett részt. Bognár Rezső, Gajdócsi István és Kádár János — külföldi el- foglalság, illetve egészségi okok miatt — igazoltan maradt távol. Zentai Gyula közölte: az Elnöki Tanács 175 kegyelmi kérelmet tekintett át, s ennek során 29 személy részesült kegyelemben. Megjegyezte: jogerős halálos ítéletre vonatkozó előterjesztés most nem került az Elnöki Tanács elé. A testület — tekintettel az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott interpellációra és az igazságügy-miniszter válaszára — foglalkozott a halálbüntetésre ítéltek kegyelmi ügyével. Zentai Gyula Utah arra, hogy a halálbüntetés fenntartásáról vagy megszüntetéséről az új Büntető Törvénykönyv rendelkezni fog. Addig viszont a kegyelmi ügyek elbírálása az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozik. Az igazságügy-miniszter indítványozta, hogy az új rendelet megszületéséig az Elnöki Tanács a halálbüntetések végrehajtását függessze fel. Az ET a kérdést megvitatta, érdemi döntést most nem hozott, de úgy határozott, hogy a halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését következő ülésén újólag megvizsgálja. Zentai Gyula hangsúlyozta, hogy a halálbüntetés kérdéséről bontakozott ki a legélénkebb vita. Elviekben konszenzus alakult ki abban, hogy a téma megvitatása időszerű. Sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy e büntetés fajta ma már nem tartható fenn. A bírók és ügyészek többsége a halálbüntetés eltörlése mellett voksolt. Felvetődött: a halálbüntetést változtassák életfogytiglanra, és bizonyos idő eltelte után vizsgálják meg, hogy az elitöt szabadlábra bocsátható-e. A súlyos bűntettet elkövetők feltételes szabadlábra helyezésének formájával / kapcsolatban azonban aggodalmak is megfogalmazódtak. A hatályos jogiszabályok értelmében ugyanis a korábban halálra, majd kegyelem folytán életfogytiglanra ítélt'személy húsz év után feltételesen szabadlábra bocsátható. Ez a társadalom egyes rétegeiben fenntartásokat szül. Ezt is figyelembe véve, a vitában többen úgy foglaltak állást, hogy a Btk. ezzel kapcsolatos rendelkezését mindenképp módosítani szükséges. Faragó András a témával kapcsolatban elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint 1978 és 1989 márciusa között 31 halálos ítéletet szabtak ki. A vitában azt is hangsúlyozták, hogy ha az Elnöki Tanács most moratóriumot hirdetne meg a halálos ítéletekre és a Btk.-t nem módosítják, ez bizonyos mértékig befolyásolná a bírói függetlenséget Másrészt a közvéleményben nagy visszhangot kiváltó konkrét eset, a kétszeres gyermekgyilkos ügye is szóba került Egyebek között ezért merült fel az a gondolat, hogy az Elnöki Tanács következő üléséig a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium újra áttekinti a kérdést, és az ET is visszatér megtárgyalására. (MTI) Demonstráció a vízlépcsőépítés felfüggesztése mellett Több százan gyülekeztek pénteken délután a Vörösmarty téren, hogy békés menettel demonstrálják kiállásukat a nagymarosi vízlépcső építésének ideiglenes felfüggesztéséről hozott kormánydöntés mellett. Dragon Pál, a Független KisÖ árt szervezőtitkára rövid :ben utalt arra, hogy az 1988. május 27-én rendezett tüntetés volt hazánkban az első nyilvános tömegdemonstráció természeti környezetünk romlása ellen. A rendezők nevében megfogalmazta a mostani menet kettős célját: üdvöz- lik a kormány döntéseit, de tovább küzdenek a visegrád—nagymarosi építkezés végleges leállításáért. Kiemelte: a magyar környezetvédők nem mániákus ellentmondók, hanem felelősen gondolkodnak és szívükön viselik nemcsak a magyar, hanem a cseh, a szlovák és az osztrák nép érdekeit is. Hangsúlyozta, hogy a közös ökológiai problémák megoldását velük együttműködve képzelik el a magyar környezetvédő aktivisták. Ezt követően a lassan gyarapodó tömeg a Vörösmarty térről a József nádor téren át a Parlament elé indult. Belügy- miniszteri előadás a bűnözésről A bűncselekmények száma 1980 óta folyamatosan növekszik: ez idő alatt évi 130 ezerről 185 ezerre emelkedett — hangsúlyozta Horváth István belügyminiszter a Magyar Kriminológiai Társaság budapesti közgyűlésén pénteken, a bűnözésről és megelőzésének lehetőségeiről tartott előadásában. Hozzátette: ennek ellenére Magyarországon a közbiztonság ma is elfogadhatónak minősíthető. Utalt arra, hogy nyugati idegenforgalmi szakemberek szerint hazánk egyik legfőbb értéke a jó közbiztonság. Rámutatott, hogy az utóbbi időben, különösen a személyi vagyon elleni bűn- cselekmények száma emelkedik, s ma már idejétmúlt megállapítás, hogy hazánkban nincs szervezett alvilág. Növekszik az ismeretlen tettesek száma, s a bűnelkövetők 35 százaléka visszaeső. Emlékeztetett arra, hogy a bűnmegelőzés jelentősége már korábban is ismert volt, mégis a bűnüldözésre fordít nagyobb figyelmet a rendőrség. Horváth István szerint ebben az is közrejátszik, hogy a közvélemény a rendőrség munkáját a nyomozás hatékonyságával méri. A bűnmegelőzési munkában elsősorban a visszaesőkre, a veszélyes bűnözőkre, a veszélyeztetett gyermekekre és fiatalkorúakra, valamint a társadalom perifériáján élőkre kell koncentrálni. Elmondta azt is, hogy a társadalmi szervezetek részvételével országos konzultatív tanácsot hoz létre a Belügyminisztérium. Ennek fő feladata a bűnmegelőzés stratégiájának kidolgozása. Szólt arról is, hogy a Belügyminisztériumnak aktív szerepet kell vállalnia a reformfolyamatokban. A rendőrségnek az átalakuló politikai intézményrendszerben növekvő társadalmi ellenőrzés mellett kéll ellátnia feladatait. (MTI) BECSAPJÁK-E A GYEREKEKET! Befejeződött-e a kőszegi tv-fesztivál Pénteken délután 2 órakor talán ki tudnám nyomozni, hogy kik vehetnek át díjakat az esti záróünnepségen, de inkább egy közkívánatra megismételt észt filmet nézek meg az úgynevezett információs vetítések keretében. A zsűri meglehetősen titokzatos. A kívülállók csak annyit érzékeltek, hogy viszonylag gyorsan döntöttek. A zárónapon, pénteken, délelőtt a Jurisich-vár lovagtermében tartott szakmai tanácskozáson többen javasolták: legközelebb két év múlva, a televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek 9. kőszegi szemléjén már nyilvánosan döntsön a bírálóbizottság. A művészeti, szórakoztató és a dokumentum-, ismeretterjesztő műsorokról Koltai Tamás vitaindító előadása után kialakult vita a televíziós gyermek- műsorok funkcióinak újjáértékelését sürgette. Sokan vitatkoztak a Flóra című filmen. A tündöklőén bölcs és tapintatos kislány előbb új férjet „szerez” elvált édesanyjának, majd egy kistestvért is teremt. Mindenkit lenyűgözött az időszerű mű, csak a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett vendég helytelenítette bemutatását. Szerinte csak zavarna, ha a családban a gyerekek beleavatkoznának a felnőttek ügyeibe, ezért az ilyen helyzeteket ábrázoló filmeket nem szabad műsorra tűzni. Többen úgy vélték, hogy a szakmailag általában jól megoldott gyermekműsorok becsapják a kicsinyeket, elhitetik, hogy az életben a szorgalmasabb, a becsületesebb, a tanultabb érvényesül. A résztvevők egyöntetűen aggódtak a gyerekek kulturális ellátása miatt. Mind kevesebb pénz jut új alkotásokra, noha külföldön is kelendők a magyar, gyermekfilmek. Felhívásban kérték a kormányt és az Országgyűlést, hogy tegye lehetővé a legkisebbek igényes szellemi táplálását. Heltai Nándor Államtitkárok, nagykövetek kinevezése (Folytatás az 1. oldalról) Az Elnöki Tanács a tájékoztátót egyetértéssel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács határozott időközi választás kiírásáról. A Csongrád megyei 1. számú, a Bács-Kiskun megyei 3. számú és a Pest megyei 4. számú országgyűlési választókerület képviselői helye megüresedett, s mivel e választó- kerületeknek nincs pótképviselője, új képviselő választása vált szükségessé. Az Elnöki Tanács e választókerületekben az időközi országgyűlésiképviselőválasztást 1989. július 22-ére, szombatra tűzte ki. A testület határozatot hozott az eddig Budapesten működő Budakömyé- ki Ügyészség székhelyének Budaörsre való áthelyezéséről. Az Elnöki Tanács nagyköveteket és államtitkárokat nevezett ki, bírákat mentett fel és választott meg, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kovács Lászlót és dr. Somogyi Ferencet külügyminisztériumi államtitkárrá, dr. Surányi Györgyöt és dr. Szerdahelyi Pétert országos tervhivatali államtitkárrá kinevezte. Miért lépett vissza dr. Simon Jenő? (Folytatás az 1. oldalról) A témát ugyanis a napirend megszavazásakor szóba sem hozták, a fölvetés szerint igazán meg sem erősítették — arról már nem is beszélve, hogy ekkor már csupán 46 testületi tag volt a teremben, ami alig 56 százalék. Ebből én levontam a magám számára feltétlenül szükséges következtetéseket. Ezek közül az a legfontosabb, hogy nyilvánvalóan a tanácstagok is abba a körbe tartoznak, akik szerint a választásokig már nem kell új elnök, mert nem látják az elnöki funkció mai, de különösen holnapi rendkívüli fontosságát. Talán a jelöltek nincsenek annyira hatással a testületi tagokra, hogy azok meg lennének győzve az elnökválasztás halaszthatatlanságáról és szükségességéről? Ezt nem tudom, azt azonban igen, hogy az elnökválasztás ügyét nagyfokú bizalomhiány övezi, míg én a magam részéről csak tiszta légkörben tudok szolgálni. Ennek híján nem vállalhattam tovább az elnökjelöltséget — végtelenül sajnálva azokat, akik eddig rám voksoltak. Kérem megértésüket. így — pillanatnyilag — már csak két jelölt maradt: Gaborják József és dr. Gál Gyula. Hamarosan őket is megkérdezzük programjukról. B. J. Bush európai körúton (Folytatás az 1. oldalról) nyugat-európai útjára. Az elnök nyilatkozatában ismét hangsúlyozottan üdvözölte a Szovjetunió átalakulását és — Lengyel- és Magyarországra célozva — szólt, arrói, hogy Kelet-Európa egyes országaiban a politikai és a gazdasági reformok útján.haladnak, ame- lyeket'az Egyesült Államok üdvözöl és bátorít. Bush megismételte, hogy túllépve a „fékentartás” politikáján, a Szovjetuniót bevonhatják a nemzetek közösségébe. Az elnök, a NATO- szövetségesekre is tekintettel, hangsúlyozta elkötelezettségét a tevékeny politika mellett a Szovjetunió vonatkozásában. A The Washington Times pénteki jelentése szerint most megszülethet egy — legalábbis jelképes — amerikai kezdeményezés: Bush a NATO-csúcson esetleg bejelenti, hogy 10 százalékkal csökkentik az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámát. A mérséklés mintegy 34 000 főt jelent, tehát nem befolyásolja a csapatok ütőerejét, ám a lépést bizonyosan kedvezően fogadják a szövetségesek, elsősorban az NSZK, népszerű lesz az amerikai törvényhozásban és a közvélemény előtt is, hiszen mind többen sürgetik, hogy a megváltozott nemzetközi helyzetben vonják vissza a csapatokat — legalább részben — Európából. A döntés nem elhanyagolható anyagi megtakarítást jelent a súlyos költségvetési hiány közepette, mivel az évi 300 milliárd dolláros katonai kiadások negyedét éppen az európai csapatokra fordítják. Felelősöli Amikor február elsején délelőtt golyót röpített fejébe Miskó István, talán sokan gondoltak arra: a sajtó a bűnös, mert az osztály- . zatügyet a nyilvánosságodé tárta. Csak napok kellettek, hogy ki- derüljön,-egészen másról van szó. A Magyar Hírlap munkatársai listákat szereztek meg, melyek elárulták: zavaros^ telekpanama folyt évek óta Tiszakécskén, bizonyos emberek fillérekért kaptak százezreket érő házhelyeket, üdülőtelkeket. Úgy tűnt, az igazság pillanata pénteken délelőtt 10 órakorr érkezett el, ekkora hirdették meg a sajtótájékoztatót a rendőrségi nyomozás és a tanácsi vizsgálat befejezése alkalmából. Volt is népes tudósítósereg, ám két óra múltával csalódottan távoztak: a jelek szerint a telekpanama szálai már'a megyéig sem érnek (f)el — minthogy a kiterjedt vizsgálat egyetlen megyei tisztviselőt sem tesz felelőssé, sem általában, sem konkrétan a. történtekért. Kifejezetten az újságírók meg-megújuló kérdéseinek köszönhető, hogy dr. Árvay Árpád vb-titkár egy nyilvánvalóan előre nem tervezett intézkedést tett: a helyszínen megbízta az egyik tisztviselőt, hogy tegyen meg lépéseket azért, hogy az ingyentelkek tulajdonosai fizessék még a tiszakécskei tanácsnak a valódi vételárat. SAJTOTAJ EKOZTAT A sajtó képviselőinek kitüntetett érdeklődése közepette dr. Árvay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára bevezetőként arról beszélt: ő maga tavaly év végén értesült egy „géppel írt, névtelen” bejelentésből arról, hogy bizonyos telekügyletek Tiszakécskén nem szabályosan folynak. Célvizsgálatot rendelt el, meghatározva, hogy az utóbbi öf évet tárják föl az ellenőrök (ennyi az elévülési ideje az ügyeknek). Az elé tárt adatok alapján ő is jogosnak tartotta a megyei rendőr-főkapitányság bevonását, másrészt pedig, a megyei tanács vezetői megbeszélésén tett javaslatot fegyelmi eljárás megindítására. Dr. Gajdócsi István elnök így is döntött, és később ezt a döntését a végrehajtó bizottság szentesítette. A vb-titkár közölte: ő a rendőrségtől kapta azt a tájékoztatást, hogy dr. Petrezselyem kécskei titkárnak a lakásán találtak házkutatáskor kényes iratokat a rendőrök, és — mint mondotta — csak a sajtóból tudta meg, hogy ez így nem felel meg a valóságnak. A telekpanama pontos mibenlétéről dr. Molnár István őrnagy, a megyei főkapitányság osztályvezetője lebbentette föl a fátylat, ismertetve a nyomozás főbb megállapításait. A rendőrség eszerint 1988 őszén „szerzett értesülést” arról, hogy a telekkiutalások körül nincs minden rendben. A rutinellenőrzés során arra a következtetésre jutottak, hogy a névtelenül érkezett bejelentésnek van alapja, ekkor értesítették egyébként hivatalosan a megyei tanácsot. Dr. Tóth Antal ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője — Miskó István országgyűlési képviselőtársaként —elfogultságot jelentett be, s a Belügyminisztérium illetékesei a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölték ki a nyomozás végrehajtójául. Mivel azonban Miskó február elsején főbe lőtte magát, az új helyzetben mégiscsak a Bács- Kiskun megyei rendőrség végezte el a vizsgálatokat. A négyfős nyomozócsoport több mint 250 embert hallgatott ki, a különféle iratok nem kevesebb, mint „tizenkét fűzős dossziét” töltenek meg. A legfőbb megállapítás: Miskó István úgy, akkor, annyiért és annak adott telket, ahogyan, amikor, amennyiért és akinek csak akart. Ebben segítségére volt dr. Kisjuhász Gyula osztályvezető, akinek a telekügy munkakörébe tartozott, és aki szintén kapott telket. Az ügyleteket dr. Petrezselyem László vb-titkár törvényesítette (már amelyikről egyáltalán tudott), miközben a testületek (végrehajtó bizottság, tanács) igen korlátozottan gyakorolhatták jogaikat. Kécs- kén a telekügyeket is Miskó István tartotta kézben. Kooperációs korrupció Hetvenhét olyan házhely ügyét vizsgálták meg, amelyet a normális árnál olcsóbban adtak használatba, ezek közül 46-of 90 százalékos kedvezménnyel, úgynevezett „kooperá- - dós szerződések” ellentételezéséül — magyarán szólva, olyan cégek embereinek, mely cégek valami hasznosat tettek (járdát építettek, stb.) Kecskének. Ez a végrehajtó bizottsági ülések utolsó napirendi pontjaként, az „egyebek” között, vita nélkül hagyatott jóvá. Tizenhét olyan esetet is kinyomozott a rendőrség, amikor Miskó István személyesen határozta meg az árat — négyszögölenként 1 és 250 forint között —, ezek közül 14 esetben semmiféle vb-határozat nem készült, nyilván, mert semmivel sem lehetett volna megindokolni a döntést, mely a színfalak és a testületek mögött született. A 78. ügy — a rendőrségi vizsgálat eddigi adatai szerint = más természetű; a lényeg, hogy dr. Kisjuhász Gyula kécskei tisztviselő 70 ezer forintot saját zsebébe csúsztatott, miközben egy kocsmárosnak — Miskón keresztül — megszerzett egy telket. Míg a házhelyek árát tulajdonképpen elfogadható okokból törvényesen lehetett csökkenteni (nem egy kis fizetésű pedagógus jutott így kedvezményhez, melynek jogosságát nyilván nem lehet tagadni), addig az üdülőtelkek árából a törvények szerint nem lehet engedni. Kécskén például 85-ig 450, azután 500 forintban kellett volna megszabni a törvényes árat. Elvben. A gyakorlatban a néhai elnök döntött, általában négyszemközti tárgyalások során — ám egyéni hasznot, ahogyan azt a rendőrség megállapította, nem húzott. Dr. Kisjuhász több rokonának szerzett ugyanígy üdülőtelket (például 33,40 forintos négyzetméterenkénti áron). Jellemző, hogy például a kecskeméti városi földhivatal vezetője 14 ezer forintért vett telket. Ennyi pénzért elvileg 29 négyzetméternyi területet szerezhetett volna meg — a gyakorlatban azonban, hangzott el, 448 négyzetméternyi telket kapott. Kereken százezer forintot „spórolt” a megyei tanács osztályvezető-helyettese is, ám esetükben nemhogy bűncselekményt „nem lehetett” megállapítani, de még a fegyelmi felelősséget sem. Szóba került dr. Kisjuhász letartóztatása is: a tisztviselő éjféli-látogatás alkalmával igyekezett rábírni egy tanút, hogy vonja vissza rendőrségi vallomását, és mivel ráadásul érvényes vízummal is rendelkezett < az NSZK-ba (ahová az akkor még nem létező „testvérvárosi kapcsolatokat” ápolni igyekezett volna), a rendőrség jobbnak látta őrizetbe venni. Petrezselyem dr. házkutatása sem olyan egyszerű — fejtette ki Molnár dr. A rendőrség és a jog szóhasználata szerint a „házkuta- tás” kifejezés azt jelenti, hogy mindent átkutatnak, ami az illető napi élettevékenységének színhelye (ga- rázs, autó, pince, hivatali helyiség), és éppen Petrezselyem dr. felesége volt az, aki aláírta azt a házkutatási jegyzőkönyvet, melye't félje hivatali helyiségében vettek föl: ekkor és itt találtak a vizsgálók elől elrejtett iratokat (ezt a jegyzőkönyvet a sajtónak nem juttatta el). Miskó István halála megnehezí- ; tette a nyomozást, már csak azért j is, mert ő nem fejthette ki az érveit. Annyi azonban bizonyos, hogy ezekért az ügyekért felelősség terhelte. Jellemző volt az ügymenetre — és ezt már dr. Nádasdi Miklós osztályvezető-helyettes (megyei tanács) j tárta a tudósítók elé —, hogy amikor egy ülés közben kiderült, hogy ! törvénytelen lenne úgy odaadni a telket, ahogyan akarták, előbb gyorsan — Miskó javaslatára — módosították a szabályokat, és rög- | tön szentesítették is a beterjesztett
