Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-27 / 124. szám

1989. május 27. • PETŐFI NÉPE • 3 csak Kécskén vannak? A TELEKPANAMÁRÓL t A tiszakécskei üdülőövezet sza­badstrandja. Ide azok is jöhetnek, akiknek nincs telkük a környéken. WWsgSSs ügyleteket. A végrehajtó bizottság titkárát azért terheli felelősség, mert tudott ezekről (ha nem is min­degyikről), ám, noha kötelessége lett volna, soha sem élt jelzéssel fe­letteseihez. A sajtótájékoztatón ezután az új­ságírók tehettek föl kérdéseket. MAGYAR HÍRLAP: Mint el­hangzott, tíz településen folytattak vizsgálatokat és mindent rendben találtak. Információink szerint 86 januárjában Kécskén is volt hason­ló vizsgálat, apróságok kivételével ott és akkor is minden rendben volt — azaz a mostani ellenőrzés meny­nyire megbízható ...? (Délután a 86-os vizsgálat vezetője azt közölte: 3 éve egészén más ügyeket ellen­őriztek. — A szerk.) ÁRVAY ÁRPÁD: Ezt a kécskei vizsgálatot most egy másik osztály végezte. Én bízom a munkatársa­imban. MAGYAR HÍRLAP: Azért is kérdeztem ezt, mert az elmondot­takból úgy-tűnik: a felelösségmeg- állapítás megáll Tiszakécskén .,. Nem követelünk fejeket, de a me­gye felelősségéről még egy szó sem esett. ÁRVAY ÁRPÁD: Gyakorlati­lag mindenért felelünk, ami ebben a megyében történik. Ez nem ké-~ pezheti vita tárgyát. MAGYAR HÍRLAP: Vizsgálja-e a rendőrség az úgynevezett Budai­ügyet? MOLNÁR ISTVÁN: A rendőr­ség eredetileg a tanács telekgazdál­kodását vizsgálta. Időközben tudo­mására jutott-a Solohov Tsz és Mis­kó István telekcseréjének ügye — azt vizsgáltuk, Miskónak szárma­zott-e személyes haszna ebből. A csere lényegében helyesen a Ma­gyar Hírlapban megjelent: Miskó és felesége megvett egy ingatlant a tsz területén, mert a tsz nem élt elővá­sárlási jogával, ezután azonban a Solohovnak mégis szüksége lett a földre, másutt csereterületet aján­lott érte, ezt a cseretelket Miskó később megosztatta és eladta. Erre is kiterjesztettük — más, hasonló cserékkel együtt — a pótnyomo­zást. MAGYAR HÍRLAP: Kecskemé­ten biankó, lepecsételt házkutatási parancsokat láttunk, nem túl veszé­lyes ez, nem vezet visszaélésekre? MOLNÁR ISTVÁN: Ez engem meglep, jogsértő, visszaélésekre ad okot. Szeretnék többet tudni az ügyről, hogy kivizsgáltathassam. Kérem, hogy tájékoztassanak a részletekről is. MAGYAR HÍRLAP: A dn Kis- juhásznak kézbesített rendőrségi idézés eredeti dátuma január 3., ezt átütötték február 3-ára. v. MOLNÁR ISTVÁN: Én szemé­lyesen ott voltam február 3-án, ami­kor számára egy nyomozó kitöltöt­te az idézést — ezt nyilván dr. Kis­juhász is elismeri —, szerintem el­írásról van szó. MAGYAR HÍRLAP: Hogy­hogy nincs itt dr. Gajdócsi István? Gondolom, eleve nem is akart itt lenni, hiszen ma ülésezik az Elnöki Tanács, melynek tagja. ÁRVAY ÁRPÁD: Gajdócsi Ist­ván hétfőn a Belügyminisztérium­ban könnyebb balesetet szenvedett — a cipősarka beleakadt a páter- noszterbe, hátraesett, másfél méter­ről lezuhant — de ma már otthon van. Telefonon beszéltem vele: visz- szautasítja, amit reggeli műsorában a rádió állított, hogy tudniillik ő és Miskó közösen döntöttek volna a város ügyeiben. PETŐFI NÉPE: A Petrezselyem elleni fegyelmit azon a vb-ülésen rendelték el, amely nem volt nyilvá­nos, és amelyre még az ügyészséget sem hívták meg? *_ ÁRVAY ÁRPÁD: A fegyelmit a megyei tanács elnöke rendelte el. Ezt az ominózus vb tudomásul vet­te. Van, aki már nem beszélhet PETŐFI NÉPE: Semmit sem cá­foltak abból, amit az újságok írtak, ezek szerint az is igaz, hogy dr. Gaj­dócsi István azt közölte Miskóval, hogy felfüggesztik képviselői men­telmi jogát? ÁRVAY ÁRPÁD: Nincs tudo­másom érről.' PETŐFI NÉPE: Itt ugye az hangzott el, hogy a rendőrség — a szolnoki — hozzákezdett volna a nyomozáshoz, mert alaposnak lát­ták a gyanút, hogy törvénysértések történtek, ám képviselő esetében ehhez föl kell függeszteni a mentel­mi jogot, a kérdésnek tehát van lo­gikája, nem? MOLNÁR ISTVÁN: Miskó ön­gyilkos lett, és így a megyei rendőr­ség vizsgálta ki a telekügyeket. Szó­beszédekre, pletykákra nem ala­pozhatunk. PETŐFI NÉPE: Bár a vizsgálat megállapítása szerint a telekosztá­sok során az osztók személyes anyagi előnyt nem szereztek, annyi azonban vizsgálat nélkül is világos, hogy akik megkapták a telket, je­lentős előnyhöz jutottak. ÁRVAY ÁRPÁD: A kécskei ta­nács polgári peres úton behajthatja rajtuk a különbséget, elmaradt ha­szon címen. PETŐFI NÉPE: Nyilvánosságra hozzák-e a telkekhez jutottak név­sorát? MOLNÁR ISTVÁN: Most ez talán még nem lenne célszerű, már csak az ártatlanság vélelmének elve miatt sem, de jogerős bírósági ítélet után nem látom akadályát. MAGYAR IFJÜSÁG: Egy em­ber kapott telket a megyei tanács­nál. Ki ö, mi a beosztása — .és mi lesz a beosztása? ÁRVAY ÁRPÁD: Nyilas Gá­bor, osztályvezető-helyettes. Főnö­ke kivizsgálta az ügyét, nem talált semmiféle fegyelmi vétséget. Az én megítélésem szerint sincs. , NÉPSZABADSÁG: Ezek szerint a szálakat kécskei szinten „elvarr- ják”. ÁRVAY ÁRPÁD: Nyilas Gábor ügyét egyáltalán nem simítottuk el. Objektiven kivizsgáltuk. MOLNÁR ISTVÁN: Az ő telke egy vízügyi tulajdonból tanácsi tu­lajdonba került telek egy része. Azt kellett vizsgálnunk, kapott-e annyit a tanács tőle, mint amennyit a ta­nács fizetett a vízügynek. Kilenc­venezerért vette a tanács, ennyiért is adta. Csakhogy: ez ellentétes a vb határozatával, mely szerint az üdü­lőtelek négyzetméterenkénti ára 500 forint, így számolva ugyanis 191 ezer forintot kellett volna kérni. Utasítás — de tüstént PETŐFI NÉPE: Nem tűnik a rendőrség számára eleve nyilvánva­lónak, hogy bizonyos telkeket bizo­nyos emberek azért kaptak meg áron alul, mert valamire .számítani lehetett tőlük, vagy mert valakinek a valakijei voltak? Például — amint a Magyar Hírlap fölfedte — a kécs­kei párttitkár fia teljesen ingyen ka­pott telket. Nem tételezhető föl, hogy valaki elvárt valamit valami­ért... ? MOLNÁR ISTVÁN: Gondolat­menetünk alapvetően megegyezik. Az eljáró hatóság helyzete azonban rendkívül nehéz egy olyan esetben, amikor két fél van, de az egyik nem tud szólni. Azt kellett tehát—jobb híján — elfogadnunk, amit a vevő nyilatkozott, a tárgyalások ugyanis négyszemközt zajlottak. Pletykákra semmit sem alapozhatunk, kizáró­lag tényekre. Gondolni, persze, nemcsak a-párttitkár fiával, hanem mással kapcsolatban is lehet, ám más dolog ennek a bizonyítása. .NÉPSZABADSÁG: Elképzelhe­tő tehát, hogy ez a 77 + 1 + 22, azaz összesen 100 telekügy ugyanúgy „elolvad”, mint a tervosztályveze- tő-helyettesé? Hogy akik kapták, azok se jogilag, se etikailag nem felelősek? ÁRVAY ÁRPÁD: A nyomozás egyértelműen tisztázta, hogy példá­ul Nyilas Gábor egyáltalán nem élt vissza a beosztásával, és semmit sem juttatott „cserébe” Kécskének. Azt sem tudom megmondani, hogy esetleg mások, akik olcsón jutottak telekhez, mit tettek a város asztalá­ra, mert én nem is vagyok hivatott ezt vizsgálni. NÉPSZABADSÁG: A lapok rengeteg, névvel ellátott vagy névte­len levelet kaptak, nyilván a rend­őrség is. MOLNÁR ISTVÁN: Tiszakécs- kéről telekügyben csak tavaly ősz­szel kaptuk az első jelzéseket. Eze­ket ellenőrizve, nyilvánvaló, hogy nyomozás indult volna, s gondolva Miskó István országgyűlési képvi­selő voltára, megtették volna a szükséges intézkedéseket és bünte­tőjogilag mindenképpen sor került volna felelősségre vonására. MAGYAR IFJÜSÁG: A tájé­koztatóban elhangzott, hogy a ta­nácsnál csak egy embernek volt te­lekügye. De itt van a városi földhi­vatal vezetője is, aki 14 800 forin­tért vett telket a parton. PETŐFI NÉPE: 29 négyzetmé­ternyit? NAGY LÁSZLÓNÉ: Hogy­hogy? PETŐFI NEPE: Úgy, hogy 14 800 osztva 500-zal az ennyi, és ugye ebben az időben 500 forint volt egy négyzetméter ára, nem? MOLNÁR ISTVÁN: Farkas Ist­ván 448 négyzetméteres telket vett 14 800 forintért, ám bűncselek­ményt nem lehetett megállapítani. PETŐFI NÉPE: Azt akaiják mondani, hogy ez az egész panama büntetlen marad? Hogy aki elfo­gadta az ingyentelket, az él, mintha mi sem történt volna? MTI: A kécskei tanácsnak kelle­ne polgári pert indítania az elma­radt haszon megtérítéséért, de egy­általán alkalmas-e erre ez a testü­let 1. ? PETŐFI NÉPE: A megyei ta­nács, mint felettes szerv is megindk- hatná ezt a pert — az elsőt akár próbaperként — a bíróságon. ÁRVAY ÁRPÁD: Dr. Hegedűs Istvánt máris megbízom az ügy le­bonyolításával. A sajtótájékoztató ezzel véget ért — ám a tudósítók számára nem egészen volt világos, mit is fed „az ügy lebonyolítása” kifejezés. Alig­hanem, és nyilvánvhlóan azt: a me­gyei tanács indít polgári pert — a kécskei tanács javára —■ mindazok­kal szemben, akik társadalmilag el­fogadható indok nélkül kaptak ol­csón telket. Ballai József VASÁRNAP: GYERMEKNAP Néhány évvel ezelőtt, május végén már készültünk a jugo­szláv televízió körkapcsolásos gyermekműsorát nézni: Európa öröme címmel csaknem minden országból a legkisebbek, a tinik és a kamaszok produkcióit mu­tatták be. Nyilvánvalóan a leg­jobb szólisták, csoportok kerül­hettek az egyenes adásban közve­tített műsor képernyőjére. Kár lenne tagadni: az énekesek hangja meg-megcsuklott, né­hányszor, bizony, hamis hango­kat is hallottunk, a táncosok for­gása, lábtartása sem mindig volt előírásszerű. Egyvalamivel azon­ban mindent feledtettek: tiszta igyekezetük, látható akarásuk és örömük, hogy lám, méltók a sze­replésre ...! Nem volt bennük semmi keresettség, szívből örül­tek egymás sikereinek is, hiszen csillogó szemmel tapsolták meg a többi fellépőt a nézőtérre kerülő szereplők. Évekig láthattuk ezt a műsort, Európa örömét. Ki tudja miért — talán anyagi megfontolásból? — már nem közvetítik. Europa öröme Kár. Mert hitünket erősítő volt ez a műsor. Hitünket az ifjúságban, a fiatalokban, a gyerekekben. Ab­ban, hogy amit mi, felnőttek el­rontottunk, amivel adósok ma­radtunk, amit csak felébe-harma- dába oldottunk meg, azt ők, a tiszta tekintetűek majd bizonyára jobban, okosabban és mindenek­előtt egymásra figyelve csinálnak mei- M § i Ok ugyanis még képesek , örül­ni egymás sikereinek, eredmé­nyeinek. Számtalan* kézzel fog­ható jelét, írásos dokumentumát őrzöm ennek a képességüknek. Őrzök egy őrsi újságot, amit az ifjú szerkesztők kézzel sokszoro­sítottak, húsz példányban. Ami­kor ezt időigényesnek minősítet­tem és felajánlottam a fénymáso­lás lehetőségét, a gyerekek nem fogadták el, mondván: úgy már / nem az igazi, mert a tíz vállalko­zó felismerhető kézírását keresik a társaik, akik a helyesírási hibá­kat kijavítva juttatják vissza a példányokat. — Ilyen rendesek — mondta az ifjú szerkesztő —, és mi tanu­lunk ebből, mert amióta csinál­juk, jobb az iskolai dolgozataink helyesírásjegye. Őrzök egy tenyérnyi lapos ka­vicsot, amelyre a készítő kócból bajuszt ragasztott és úgy adta ne­kem, hogy papímehezéknek szánta." Azt hittem, szellemes ajándéka mögött pénzhiány bú­jik meg. De nem erről volt szó. Őszintén megmondta, hogy örö­met akart szerezni, de mivel zseb­pénzén magnókazettát akar ven­ni, kigondolta számomra a pénz­be nem kerülő ajándékot. , Őrzök számos levelet is, me­lyekben különféle, őket ért öröm­ről és galádságról számolnak be a gyerekek. Akad közöttük döcö­gős vers is, amit fűzfapoéták írtak copfos társaiknak, leszögezvén, hogy szívesen hazakísémék — „pedig az nagy kerülői jelent”. Őszintén hiszek a gyerekek­ben. Abban, hogy sokszorosan visszatérítik azt, amit kapnak tő­lünk, felnőttektől. Szeretetben, odafigyelésben, őszinteségben. Hiszem, hogy ők a kibontako­zásunk letéteményesei; azok, aki­kért számos, olykor fájó döntést kell hoznunk. Értük: Európa és hazánk jövő­jének, gyermekeinknek. Selmeci Katalin JÚNIUS 10-ÉIG VÁRJÁK A JELENTKEZÉSEKET Nemzetiségi ifjúsági és tolmács­táborok Baján Az idei nyáron is megren­dezik a nemzetiségi ifjúsági és tolmácstáborokat a Pető- fi-szigeten. — Mi a célja a programoknak, hol és mi­kor lehet jelentkezni? — Ez iránt érdeklődtem Hajdú Istvánnál, a megyei tanács nemzetiségi titkáránál. |||||l Sajnálatos, de igaz, hogy az ifjúság kiszorult a nemzetiségi közéletből. Meglehetősen kevés ismere­te van azokról a lehetősé­gekről, melyekkel nemzeti­ségi voltát megélheti. Alig van módja az anyanyelv használatára. Ebben szeret­nénk segítséget nyújtani a nemzetiségi szövetségek he­lyi csoportjaival karöltve. Őlyan fiatalokat kell felké­szíteni, akik kezdeményezői és folytatói lehetnek a nem­zetiségek érdekében történő megyei kezdeményezések­nek. A következőkben meg­tudtam, hogy a július 15— 22-éig tartó, 70 főt fogadó táborban — helyszíne a „KISZ-iskola” iK S megis­mertetik a résztvevőkkel a hazánkban élő nemzetiségek történetét, nemrég tartott kongresszusaik határozata­it, a különböző állami-poli­tikai döntéseket. A német, horvát, szerb és szlovák nemzetiségű fiatalok, érdek­lődésüknek megfelelően, társadalompolitikai, tömeg­kommunikációs, továbbá kulturális-hagyományőrző szekcióban fognak dolgoz­ni. A német nemzetiségi tol­mácstáborok a már meg­szerzett nyelvi készségek fej­lesztését szolgálják. Három turnusban tölthetnek a nem­zetiségi diákok és munkásfi­atalok (korhatár 14—=20 év) a németországi ifjúsági szö­vetségek tagjaival együtt há­rom hetet. A csoportok be­osztása: június 25—július 15.; augusztus 5—25. és au­gusztus 10—szeptember 3. A jelentkezéseket a me­gyei tanács nemzetiségi bi­zottsága a következő címre kéri, június 10-éig: Hajdú István, 6500 Baja, Novem­ber 7. tér 1. Telefon: 79/12- 741. G. Z. Sok munka, kevés haszon Hütter Csaba sajtótájékoztatója —A termékeket ott kell előállíta­ni, ahol a leggazdaságosabb, legjö­vedelmezőbb — mondotta Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a kinevezése óta elő-* szőr megtartott sajtótájékoztató­ján, pénteken délelőtt.' Elmondta, hogy a közgazdasági feltételek rendszerét át kell alakítani, mert a mezőgazdaság jövedelme fogyóban I van, és már nemcsak a nagyüze­mekben, hanem a kistermelők kö­rében is mutatkoznak a működés nehézségei. Ismertette az új agrárpolitika főbb vonalait; ez versenysemleges­séget ígér és a tulajdonhoz való kö­tődésnek igen tág formáit, kereteit Az agrárpolitika 4g mint mondta — akkor tekinthető jónak, megfele­lőnek, ha azok, akiket a legközvet­lenebbül érint, tudnak élni a lehető­séggel, és az új körülmények között föltalálják magukat. Szólt arról, hogy személyesen is találkozni kíván a különféle társa­dalmi szervezetek, és ugyanúgy a szakszervezetek képviselőivel; szá­mos olyan kérdés van, amelyet meg kell vitatni. Különösen sokat időzött a mi­niszter a tőke mezőgazdasági hasz­nosításánál. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy mivel az agrárterme­lésben alacsony a jövedelmezőség, a tőke fokozatosan kivonul erről a területről, holott éppen ennek ellen­kezőjére lenne szükség; nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ország ér­dekei is ezt kívánják. Mielőbb el kell érni a tőkearányos jövedelme­zőséget az ágazatban, különben a gazdálkodókat támogató más in­tézkedések 3g különösen az admi­nisztratív jellegűek— nem hozhat­ják meg a várt eredményt. Az MTI munkatársának kérdésére válaszol­va kifejtette: az agrártermelésbe, szintén az alacsony haszon miatt, jelenleg eléggé nehezen lehet bevon­ni külföldi működő tőkét. Annál inkább elképzelhető viszont, hogy a mezőgazdasági üzemek úgyneve­zett kiegészítő ágazatai hozzájussa­nak külföldről származó pénzala­pokhoz. Szorgalmazni kívánja — mint mondotta—az agrárterületen a vegyes vállalatok kiépítését is. Ez olyan lehetőség, amely felpezsdíte­né a gazdálkodást és javítana a fej­lesztés lehetőségein. Ellentmondásra is felhívta a fi­gyelmet: hosszú éveken keresztül a központi támogatás — különös módon — mindenekelőtt az erős, gazdaságilag jól álló termelői kör­nek kedvezett, és elhanyagolta azo­kat, akik alacsony jövedelmezőség­gel dolgoznak. Á támogatásoknál ilyen üzemek számára is lehetővé > kell tenni az esélyegyenlőséget, kü­lönben behozhatatlan hátrányba kerülnek. Hütter Csaba végül a parlament elé jövő héten kerülő, három tör­vénymódosítási tervezetet ismertet­ve hangsúlyozta: ezek szerves egy­séget alkotnak. Mint mondta: az erdőkről szóló törvény és a mező- gazdasági szövetkezetekre vonat­kozójogi szabályozás tervezett mó­dosítása előnyös helyzetet teremt­het az agrárágazatban. (MTI) Lukács György­alapítvány A Lukács György-alapít- vány induló vagyonát a ve­gyes tulajdonban lévő Kö­zép-Európai Nemzetközi • -~.Ba®t>i(CIB) ifogja kégelnfe .-' befektetni — erről írtak .alá ■ ■ megállapodást az MSZMP KB és a bank képviselői pénteken Budapesten. Az alapítványt az MSZMP Központi Bizott­sága hozta létre, hogy hoz­zájáruljon a marxista, szoci­alista eszmei ségű tudomá­nyos kutatás, nevelés, okta­tás, politikai ismeretteijesz- tés feltételeinek javításához. A Közép-Európai Nem­zetközi Bank — valamint a forintügyletekkel foglalkozó pénzintézete, a Közép- Európai Hitelbank Rt gondoskodik az alapítvány vagyoni kezeléséről. A beté­tért, amely az MSZMP ter­vezett költségvetésén felüli jövedelmeként keletkezett, a pénzintézet évi 19 százalék kamatot fizet. Ezenfelül vál­lalta évi 1 százalék B kon­vertibilis devizában téríten­dő — kamatprémium folyó­sítását is. Az alapítványi cé­lokra az éves kamatokat használják fel. Az alapító nevében eljáró Politikai Bizottság kinevezte a kuratórium tagjait is: elnö­ke Tőkei Ferenc akadémi­kus, alelnökei Hoch Róbert akadémikus és Zoltai Dénes filozófus. Tagjai: Almási Miklós esztéta, Andorka, Rudolf szociológus, Hajdúi Tibor történész, Ormos Má-j ria akadémikus, történész, Phtaki Ferenc akadémikus, szociálpszichológus, Szentes Tamás közgazdász^ Szerda­helyi István esztéta publi- ciszta. A kuratórium titkára Kondorosi Ferenc jogász politológus. A kuratórium a marxista társadalomtudományi kuta­tás, a filozófia, az esztétika, . az irodalom- és művészet- történet területének művelé­sét kiemelten kezeli. E terü­leteken szorgalmazza tanul­mányok, monográfiák, szakmai kézikönyvek, en­ciklopédiák és más alkotá-. sok létrehozását. Megbízá­sokat ad a politikaelméleti kutatómunka támogatásá­ra," a szóban forgó tudo­mányterületek művelését, nemzetközileg is jelentős tel­jesítmények létrejöttét ösz­töndíjak odaítélésével is elő­segíti. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom