Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-09 / 108. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 108. szám ÁfBS 4,30 Ft 1989. május 9., kedd „A POLITIKUSOK BEJELENTENEK, DE NEM MAGYARÁZNAK” Az államtitkár cáfolja a kormányszóvivőt •/ Rendkívüli sajtótájékoztató az inffációs helyzetről Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnqke hétfőre összehívott rendkívüli sajtótájékoztatóján cáfolta Marosán György kormányszóvivő legutóbbi bejelentését, amely — szerinte — azt sugallta, hogy a kormány az idén a tervezettnél jóval nagyobb áremelkedést tervez. Az államtitkár részletes adatokkal szolgált az idei infláció mértékéről. Mindenekelőtt elmondta: hazánkban csak kevesen értik igazán, miként kell kezelni az inflációs kérdéseket. A felkészült szakemberek okfejtéseik nyilvánosságra hozatalára még nem kaptak lehetőséget, de még arra sem, hogy időben konzultálhassanak a közéletben gyakran szereplő politikusokkal. A'po- lítiküsok pedig időről időre nyilvános bejelentéseket tesznek, amelyeknek természetesen van valamilyen realitástartalmuk, ám magyarázat, indoklás nélkül a bejelentés bizalmatlanságot kelt. Nálunk az inflációt kedvezőtlenül befolyásolja a mintegy 50-60 milliárd forintnyi külkereskedelmi aktívum — mondotta a továbbiakban —, ami ugyan kedvező jelenség a fizetési mérlegben, inflációs hatása viszont legalább 8 százalék. Ugyanilyen hatással van az inflációra— növeli azt — a szocialista export csökkenése, mert a kapacitások egy része kihasználatlanná válik, s a termelési költségek ebből következő növekedését a gyártó belföldi áremeléssel kívánja ellensúlyozni. A cipőiparban például, a szocialista export szűkülése miatt 1— két gyár kivételével —, a vállalatok veszteségessé váltak. A nagyobb termelési költségeket viszont már nem tudják továbbhárítani a lakosságra, mert a cipők a hazai bérekhez képest így is túl drágák. Inflációgerjesztő az is, -ha a kormány támogatást nyújt a kooperációs kapcsolatokban egymásnak fizetni nem tudó cégeknek, hiszen a refinanszírozás olyan művelet, mintha fedezetlen pénzt hoznának forgalomba. A megoldás: aki nem fizet, az ellen felszámolási eljárást kell indítani, s ha ezt következetesen végrehajtják, egy csapásra javul a fizetési fegyelem, Vissi Ferenc szólt arról is, hogy a stagnáló termelés mellett a bérkö- vetelesek teljesitése széles körű inflációt indíthat el. Sok esetben hisztériát és demagógiát keltenek egyes megnyilatko(Folytatás a 2. oldalon) DÖBBENETES ADATOK — LEHETETLEN A FEJLESZTÉS Ma kínálati a piac, és holnap? A megyei tanács termelési és ellátási bizottságának tegnapi ülésén az éves munkaprogram szerint a tavalyi mezőgazdasági tapasztalatokról esett több szó. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának megbízott vezetője, Baki Ferenc az írásban a bizottsági tagok elé tárt tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőt. Elmondta, hogy a múlt évben folytatódott az előző esztendők tendenciája, de sokkal erőteljesebben körvonalazható a mezőgazdaság helyzetének romlása. A megyében meghatározó gabonatermelés összegezett jó eredménye a kalászostermésnek köszönhető, a kukorica 4,3 tonnás hektáronkénti hozama azonban elképesztő állapotokat teremtett a takarmányellátásban. E növény hiányának enyhítésére importált az ország, a megyének előzetesen ígért 40 ezer tonnából viszont 10 ezret kaptunk csupán meg. Az ültetvények telepítésénél átrendeződés figyelhető meg, a szőlő és gyümölcs mintegy harmadát á kistermelés vállalja fel, állami támogatás igénybevétele nélkül. A tehenészetekben, úgy tűnik, megállt az állománycsökkenés, viszont a hazai fogyasztói kereslet ijesztően megcsappant a tejtermékek iránt. A régebben megajánlott jugoszláv exportra a minisztériumok még mindig nem reagáltak. A sertés- és a baromfilétszám csökkenése nem állt meg, félő, hogy az év második félévében alig lesz sertés. Erre enged következtetni a rohamosan apadó koealétszám. A megye mezőgazdaságának pénzügyeit vizsgálva, döbbenetes adatok derülnek ki. A tavalyi 2 milliárd forint nyereség az előző évihez képest 20 százalékkal kevesebb, ami relatív értékben nézve — infláció, anyagok, eszközök árának növekedése — egyszerűen lehetetlenné teszi a fejlesztéseket. A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók bruttó bére átlagban alig volt több 88 ezer forintnál, ami az ipari munkásokéihoz viszonyítva indokolatlanul alacsony. Az e témához hozzászólók közül többen igen élesen fogalmaztak. Például megkérdezték, lehetséges-e, hogy az előző években egy hektárra vetítetten 3500 forint nyereséget termelő gazdaságokban elfelejtették a szakmát? Merthogy tavaly ez ennek alig 10 százalékának felelt meg. Azt is megkérdőjelezték, valóban egyedül üdvözítőnek kell-e hogy legyen egy mezőgazdasági üzemben az ipari és melléktevékenységből megállni? Gyakorlati szakember adott hangot annak az aggodalmának, mely szerint a mezőgazdaság helyzetén csak az segíthet, ha keresleti piac alakíd majd ki. (Hogy a hazai fogyasztón ez segít-e, már más kérdés.) Arrays felhívták a figyelmet, hogy egy normális, átlagos időjárást' feltételezve, nem lehet akkora termésekre számítani, mint az éddigiekben, ugyanis a termelésbe be is kellene fektetni, műtrágyát, eszközöket, ezekre pedig egyre kevésbé futja. Pontosan 16 százalékkal kevesebb a pénz, ami értékében még kevesebbet jelent. A fogyasztói érdekvédelemről elég gyakran esik szó ebben a körben, így igazán átütő változásokról nein számolhatott be P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője. Arról viszont beszélt, hogy a kereskedelmi munka egészére jellemző fejlődés ellenére a kereskedő és a vásárló napi kapcsolatában visszatérőek a vásárlói érdeket sértő cselekmények. Az itt dolgozók érdekeltségének jobban megfelelő üzemeltetési formák sem hozták meg a várt kedvező változást. i - G.E. Új szakaszt kell nyitni | a tudomány és a politika viszonyában | A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGYŰLÉSE Németh Miklós beszéde A Magyar Tudományos Akadémia minden eddiginél nyitottabb közgyűlésé kezdődött meg hétfőn az Akadémia székházában. Az eddigi gyakorlatiól eltérően a több mint 200 akadémikus mintegy 600 ] meghívottal, köztük a tudományos ] intézetek, országos hatáskörű szer- ] vek vezetőivel, az egyetemek rekto- i raival, a tudományos társaságok és ] szakszervezetek képviselőivel ] együtt tanácskozik az Akadémia, a hazai tudományos kutatás megújulásáról, jövőjéről. Berend T. Iván akadémikus, elnök köszöntötte a résztvevőket, köztük Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét és Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét. Megnyi- ] tójában utalt arra, hogy a Magyar ] Tudományos Akadémia a maga ] eszközeivel eddig js részt vállalt az j ország sorsának formálásában, el- I sősorban a tudomány eredményei- j vei, illetve azok közvetítésével. { Akadémiánk — mondotta a továb- j biakban — az elmúlt években a j szükséges változások és átalakulás J egyik szószólója, a helyzet sürgető .1 követelményeit fel nem ismerő poli- í tika bírálója volt. Szembenállóink a ’80-as években követett restrikci- j ós, egyensúlyzavarokat okozó gaz- I daságpolitikával. Nem tekintettük j elfogadható vitaalapnak azt a „gaz- j dasagi-társadalmi kibontakozási 1 programnak” nevezett tervezetet, I amellyel az MSZMP 1987 tavaszán 3 fellépett. A radikális megújulást, s I az ehhez szükséges fordulatot sür- I gettük. Vitában álltunk a rossz, ] energetikacentrikus beruházási 3 stratégiát kifejező, a nyilvánosságot í és ellenőrzést, a hatások és a követ- s kezmények felmérését nélkülöző, a kormányzati döntéshozatali me- > chanizmus minden hibáját megtes- I tesítő bős-nagymarosi vízlépcső j ügyében. Véleményünket, állásfoglalásain- 5 kát azonban gyakran figyelmen ki- ] vül hagyták — mondotta az elnök. ' Berend T. Iván ezután akadémiai j díjakat adott át. (A díjazottak név- g sorát a 3. oldalon közöljük.) Ezt követően. Németh Miklós, a J Minisztertanács elnöke üdvözölte a { közgyűlés résztvevőit.-—Országépítő, .de most talán j jobb kifejezés, hogy országmentő | küzdelmünkben nagyon nehéz sza- | I kaszban vagyunk. Túlzás nélkül ál- j ! líthatom, hogy páratlan, egyedülál- j ló történelmi szituációba kerül- | tünk: hallatlanul súlyos örökséggel i — hatalmas ádóssággal, értékvál- | j sággal, krónikus társadalmi feszült- 3 j ségekkel — terhelten, most egyszer- ] re kell megoldanunk a piacgazda- [ I ság építését és egy valódi demokrá- I ciába való békés átmenetet. Ennek ! I megoldására átvehető történelmi j recept nincs. Egyébként sincs szűk- | ségünk olyan receptre, amelyet kül- j ső hatalmak írnak fel számunkra, t : Ebbe eddig mindig belebeteged- j tünk. Most utunkat szabadon vá- laszthatjuk. Saját nemzeti értéke- I inkre, kulturális hagyományainkra, j történelmi utunk tapasztalatára tá- maszkodva kell megtalálnunk a magyarság jövőjét garantáló for- ] mációt — mondotta felszólalása j bevezető részében. A továbbiakban így folytatta: ! — Napjainkra egyértelműen kidé- i rült e modell alaphibája: elhanya- 1 gólja az embert, nem igazán segít; | az alkotó, nagy egyéniségek forrná- I lódását és kibontakozását, mert j semmibe veszi az egyének, a kiskö- | zösségek motívumait; a termelési i tényezők rövid távú kihasználására 3 épül és mindezek következtében I nem hordozza magában a megúju- I lás képességét. Erőszakos fenntar- ; tása rombolná a társadalmi viszo- | nyokat, felélné az alkotó energiák | maradékát, részleges javítgatása 3 j nem képes megoldani, hanem csak I j elmélyítené az alapproblémákat. Ez | törvényszerűen társadalmi ellenál- 1 lást vált ki, s ez ideológiai-hatalmi í kényszerrel nem fojtható el. — A kormány a társadalomban 3 és a gazdaságban a tudás—éstech- I nológia — intenzív fejlődési pályá- ' jának kiépítését és versenygazdaság j kifejlesztését tekinti céljának. Eb- [ ben az összefüggésben kulcskérdés I a szellemi munka, az értelmiség sze- { repének felértékelése -^mutatott rá j Nemeth Miklós. Valódi demokráci- | ával kell teret nyitni annak, hogy a | társadalomban önfejlődés útján | végbemehessen az új modellhez tar- | tozó új értékrend kialakítása — I hangsúlyozta a miniszterelnök. A tudománypolitika új helyének I keresésével kapcsolatban arra a j nemzeti szempontra hívta fel a fi- | gyeimet, hogy kellő önbizalom és | hit nélkül' nem leszünk képesek j megoldani feladatainkat. A továbbiakban kifejtette: — I Sajnos, nálunk a tudománypolitika I szocialista hagyománya hosszú ide- 1 i| a központi es egyéb tervek jelen- I ! ' tőségének eltúlzásan, gyakran kézi I vezérlésen, személyi összefonódá- 1 .sokon alapult. A Magyár Tudomá- I (Folytatás a 2. oldalon) A Központi Bizottság szerint pártértekezletre van szükség Fejti György nyilatkozata Az MSZMP Központi Bizottsága hétfői ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a soron következő ország- gyűlési képviselői választások előtt mindenképpen szükség van újabb pártértekezletre. Ezt Fejti György, a Központi Bizottság titkára mondta abban a nyilatkozatban, amelyet a testület ülésének késő délutáni szünetében adott a tv-híradónak, a rádiónak és az MTI-nek. A pártértekezletnek ki kell dolgoznia az MSZMP választási stratégiáját, programját, demonstrálnia kell, hogy a pártnak van elképzelése a jövőről, a válság megszüntetéséről. Ugyancsak szükséges, hogy a párttagság széles köreiből választott küldöttek áttekintsék a párt működési szabályzatát, s ameny- nyiben személyi kérdéseket is rendezni kell, erre ;— miként a tavaly májusi pártértekezlet bizonyította — ugyancsak lehetőséget teremt ez a forum. A következő kongresszus időpontjára vonatkozóan a Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy arra a választások után, de nem túl távoli időpontban kerüljön sor. Fejti György beszámolt arról a vitáról is, amelyet a párttörvény tervezetéről folytattak a Központi Bizottság tagjai. Hangsúlyozta, az a többségi vélemény alakult ki: nem a párttörvénynek kell szabályoznia azt, hogy a különböző pártok milyen szerveződések alapján épülnek fel, illetve hol -— munkahelyen vagy lakóterületen — végezzék tevékenységüket. Ezt a pártokra kell bízni. Ugyanakkor az MSZMP a jogegyenlőség alapján áll, tehát a törvény szerint azonos feltételrendszer kell hogy megillessen minden pártot. Az egyenlő feltételekkel kapcsolatban megjegyezte: ésszerűtlen lenne például korlátozni valakinek az állampolgári jogát -r- tehát azt, hogy tagja lehessen partnak. —, annak alapján, hogy milyen foglalkozást űz. Az MTI munkatársának kérdésére Fejti György elmondta: a KB-ülésen a testület nyitva hagyta azt a kérdést, hogy milyen minimális taglétszámot javasoljon törvénybe iktatni az MSZMP az új pártok létesítésének, választási harcuk anyagi támogatásának feltételeként. Ezt a kérdést pártközi tárgyaláson kell megbeszélni —hangsúlyozta. A Központi Bizottság titkára e témakör kapcsán elmondta: feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az MSZMP az úgynevezett politikai átmenet kérdését megbeszélje a közelmúltban létrejött pártokkal, politikai formációkkal. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok közül megemlítette a párttörvényt, az alkotmánybíróságról szóló törvényt, a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt és legfőképpen a választójogi törvényt. Szükségesnek tartotta, hogy a tárgyalások kiteijedjenek a gazdasági válság elhárításával összefüggő kérdésekre, illetve egy olyan szociálpolitikai csomagterv kialakítására is, amely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és egyben lehetővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a választásoknál majdnem szükségszerűen jelentkező szociális demagógia veszélyét. A tv-hiradónak a választások időpontjával kapcsolatos kérdésére, Fejti György elmondta: ezt a témát még többször meg kell vitatni, legfőképpen az országgyűlési képviselőkkel — ezen belül az MSZMP-képviselőcsoporttal — s természetesen a pártokkal, a potenciális versenytársakkal is. A Köz(Folytatás a 2. oldalon) DR. KOROM MIHÁLY VISSZAHÍVÁSÉ ÜGYE Már több mint 2670 azoknak az aláírásoknak a száma, amelyek támogatják dr. Korom Mihály országgyűlési képviselő visszahívását Kiskunfélegyházán. Az akciót—alig néhány napja — a Magyar Demokrata Fórumvárosi szervezete kezdeményezte, nyilt levelet intézve a politikushoz. Arra talán az MDF sem számított, hogy ennyire rövid idő alatt megszerzik a szavazók legkevesebb tíz százalékának egyetértését dr. Korom Mihály visszahívásához, ám például május elsején azt tapasztalhatták, hogy a parkerdei majálison, zuhogó esőben sorban állnak az emberek az aláírást gyűjtő sátor előtt. Szűcs József (MDF-vezetőségi tag) 125 emberrel beszélt, akik közűi 120 aláírta az ívet. Egyelőre nem döntöttek, befejezzék-e az akciót, mert az MDF-en belül akadnak olyanok, akik szerint az aláírások száma is megfelelő jellemzője lehet a népakaratnak. Iványi László, a helyi MSZMP-reformkör tagja arra adott magyarázatot, miért támogatta igen sok párttag is az MDF-indít- ványt: „a jövőt nem lehet elképzelni politikailag ennyire kompromittálódott emberekkel” — mondotta. Szta- nójev András, a városi pártbizottság nyugdíjba készülő első titkára munkatársunk kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: az akcióból azt a politikai következtetést lehet levonni, hogy ezentúl a város országgyűlési képviselőjének mindenképpen félegyházi embernek kell lepnie. A témáról holnap részletes riportot közlünk. Eltemették dr. Ijjas József nyugalmazott kalocsai érseket A kalocsai föszékesegyház orgonájának méltóságteljes hangjaival kezdődött meg tegnap délelőtt fél 11 órakor dr. Ijjas József pápai trónálló, nyugalmazott kalocsai érsek, Kalocsa város díszpolgára temetesi szertartása. A 88 éves korában elhunyt volt föpásztor lelki üdvéért ünnepélyes gyászmisét celebrált Paskai László bíboros, prímás Dankó László kalocsai ersek, Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök. Velük együtt miséztek a magyar püspöki kar jelenlévő tagjai, Zvekánovics Mátyás szabadkai, Huzsvár László becskereki püspökök, Ausztriából Radii heiligenkreuzi ciszterci apát, a dignitariátusok es a papság, á szerzetesrendek képviselői. Részt vettek a szertartáson a magyarországi egyházak képviselői is. Dankó László éjsek méltatta a sorrendben 89. kalocsai érsek pályafutásának jelentősebb állomásait, a közéleti megnyilvánulásaiban a nép, a haza és a beke szeretetét cselekvőén hirdető főpásztor munkálkodását. A gyászmise végeztével a temetési szertartást Paskai László bíboros, prímás végezte, majd a koporsót a főszékesegyház kriptájába kísérték a jelenlévő hívek sorfala között. A kriptában Gyulay Endre püspök közreműködésével helyezték nyugalomra dr. Ijjas József földi maradványait. A szertartáson megjelent dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, Kalocsa város képviseletében Szalóki István tanácselnök. • A szemerkélő esőben a végső búcsúztatásig kitartottak azok a hívek, akik egykori dusnoki, miskei, hajai plébánosukat szerették, tisztelték az élhunytban. N. M. Nem tisztul a levegő > Az Országgyűlés | településfejlesztési I és környezetvédelmi j bizottságának ülése Hétfőn Dorogon ülést tartott az Or- { j szággyülés településfejlesztési és kömye- | | zetvédelmi bizottsága. A Kömyezetvé- { I delmi és Vízgazdálkodási Minisztérium I f előterjesztése alapján megvitatták a leve- j { gőtisztaság-védelem helyzetét és az ezzel I 1 kapcsolatos további feladatokat. A bizottság tagjai elé került írásos ősz- i I szesítés szerint ebben az ötéves tervben 1 akcióprogramot indítottak, hogy a küld- j I nősen veszélyeztetett térségekben jelen- j ■ tősen csökkentsék az ipari jellegű lég- j szennyeződést. Hatvan ipari vállalat vet- i te tervbe, hogy technológiai mód ősi tá- I sokkal, új beruházásokkal és egyéb mó- I dón mérsékeli a légszennyeződést. Eddig I több erőműben és cementgyárban szerel- j tek fel korszerű porleválasztókat. Ahol j nem volt lehetőség műszaki megoldásra, í ott leállították a környezetet különösen i károsító berendezéseket Az ipari telepü- | | lések többségén ennek ellenére sem ja-. I ■ vult számottevően a levegő minősége; a I ~J szűkös központi és vállalati erőforrások I I miatt a nagyobb összegeket igénylő be- I i ruházások megvalósítása utóbbi időben 1 ■ lelassult és áthúzódik az 4990 utáni idő- I I szakra. Ezért a Központi Kömyezetvé- I | delmi Alapból kapható támogatás iránt j I várhatóan megnő az igény, amit azon- | I ban a Környezetvédelmi és Vízgazdálko- I 1 dási Minisztérium már nem tud kielégi- ] I teni, ez pedig az akcióprogram végrehaj- j I tását veszélyezteti. A vitában felszólalók méltányolták I | ugyan a kormány és a vállalatok eddigi I ■ erőfeszítéseit, de az eredményeket nem j I tartották elégségesnek. Utaltak arra, j I hogy a népgazdaságnak évente 15 milli- j I árd forint vesztesége keletkezik a lég- j I szennyezés miatt, ezért mindenképpen I l kifizetődő lenne néhány száz millió fo- j I rintért megbízható mérő-ellenőrző háló- } j zat kiépítése, az új, korszerű műszerek I | beszerzése. Többen is kifogásolták, hogy I I a környezetvédelmi berendezések meg- I I vásárlását ugyanolyan adókkal, vámok- I I kai sújtják, mint a termelőberendezése- j I két. Ennek is része van abban, hogy I I egyes vállalatok inkább kifizetik a lég- | | szennyezés miatt rájuk rótt bírságot, { I mintsem hogy a környezetvédelemre I | költsenek. A vita összefoglalójában Berdár Béla I I úgy Ítélte meg, hogy hazánkban a kör- I I nyezetvédelmi beavatkozások sokszor j | esetlegesek, improvizációs jellegűek. I I Gyakran csak akkor kerül sor hatékony I I intézkedésre, amikor egy-egy tájegység. I ■ természeti objektum végveszélybe kerül, I I s amikor a környezeti ártalmak már I I meghaladják a lakosság tűrőképességét. I ■ Ezért elengedhetetlen, hogy a jövőben az | I eddiginél sokkal átgondoltabb s átfo- 1 I góbb környezetvédelmi programok ké- I I szüljenek. Összegyűlt a tíz százalék
