Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-09 / 108. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 9.

Sevardnadze

a szovjet kül-és belpolitikáról

Új szakaszt kell nyitni a tudomány és a politika viszonyában

(Folytatás az 1. oldalról)

A szovjet vezetés bízik abban, hogy az új amerikai kormány nemcsak megőrzi, hanem erősíteni fogja azokat a kedvező eredményeket, amelyeket az elmúlt három-négy évben sikerült elérni a szovjet—amerikai kapcsolatokban —jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Moszkvában, a Time című amerikai hetilap tudósítójának adott nyilatkozatában. Sevardnadze kifejezte azt a reményét, hogy James Baker amerikai külügyminiszter küszöbön álló moszkvai látogatása is ezt a célt fogja szolgálni.

A leszerelési tárgyalások helyzetéről szólva a szovjet politikus hangsúlyozta: már megteremtődtek a feltételei annak, hogy egyszerre három kérdéskörben — a vegyi fegyverek betiltásában, az európai hagyományos haderő, továbbá a két ország hadászati támadó fegyvereinek csökkentésében — for-, dulatot éljenek el.

A szovjet—kínai kapcsolatokat illetően Sevardnadze elmondta, hogy a Szovjetunió szerint helyreáll a normális, jószomszédi viszony. A kambodzsai probléma — tette hozzá — nem lehet akadálya a két ország közti kapcsolatok javításának.

Több mint száz embert tartóztattak le Lipcsében vasárnap a helyhatósági (tanácsi) választások ellen tüntetők közül — jelentette hétfőn a Reuter brit hirügynökség egyházi forrásokra hivatkozva.

A hírforrás szerint a rendőrség körülzárta a város főterét, ahová mintegy ezer ember érkezett, hogy egy — a protestáns egyházhoz kötődő — polgárjogi csoport által szervezett tüntetésen vegyen reszt.

Az egyház és az emberi jogi csoportok közölték: bojkottálják a szavazást, mivel

Franciaország nukleáris kísérleti robbantásainak újabb sorozatát kezdi meg hamarosan a Csendes-óceán déli térségében. A mu- ruroai föld alatti kísérleti atomrobbantások folytatásáról Michel Rocard francia miniszterelnök tájékoztatta Geoffrey Palmer új- zélandi miniszterelnök;helyettest a Francia- országhoz tartozó Új-Kaledónián, ahol mindketten az őslakos kanakok nemrég meggyilkolt két vezetőjének temetésén vettek részt.

• Geoffrey Palmer miniszterelnök-helyettes, környezetvédelmi miniszter a wellingtoni rádiónak nyilatkozva közölte, hogy a temetés

Az amerikai újságíró kérdésére a szovjet külügyminiszter kitért az afganisztáni helyzetre is. Annak a meggy öződésénak adott hangot, hogy a kabuli vezetés képes lesz stabilizálni az ország beliő helyzetét, ha az Afganisztánról kötött genfi megállapodásokat valamennyi szerződő fél tiszteletben tartja. Sevardnadze szerint jelenleg a legsúlyosabb gondot Pakjsztán beavatkozása okozza.

A szovjet belpolitika égyik legbonyolultabb és legnehezebb kérdésének a nemzetiségi problémát nevezte a szovjet külügyminiszter. „Teljes mértékben figyelembe kell vennünk valamennyi nemzet és nemzetiség érdekét. Ezt egyáltalán nem könnyű megtenni egy olyan hatalmas, soknemzetiségű országban, mint a Szovjetunió. Meg kell találnunk az összhangot az egyes népek vágyai és törekvései, valamint a szövetség erősítésének szükségessége között. Ezt a feladatot csak a IS egyenjogú, szuverén köztársaság szövetségének demokratizálásával és az összes szövetségi funkció megújításával lehet elvégezni” — mondta a külügyminiszter.

— az NDK hagyományainak megfelelően

— az összes jelölt a Nemzeti Front programjával és megbízásával indult a választásokon, és a jelöléseket nem előzte meg széles társadalmi vita. A bojkottfelhívás ellenére vasárnap délig a választásra jogosultak 93,7 százaléka vett részt a szavazáson— közölte az ADN hírügynökség.

A nyugatnémet televízió stábját, amely megpróbálta kameravégre kapni az eseményeket, a rendőrség feltartóztatta és visszakí- serte a határra.

után tartott „hosszú és őszinte” megbeszélésükön felszólította a francia kormányfőt a nukleáris kísérletek beszüntetésére. A térség államai régóta ellenzik a francia föld alatti robbantásokat és a Csendes-óceán déli részét atomfegyvermentes övezetté szeretnék változtatni — hangsúlyozta az új-zélandi politikus.

Michel Rocard a maga részéről elmondotta: tisztában van a térség országainak érzelmeivel, belátható időn belül azonban nem változik meg Franciaország politikája. 1975 óta összesen 103 föld alatti atomrobbantást hajtott végre, legutóbb tavaly novemberben.

Grósz Károly nyilatkozata a Daily Expressnek

Grósz Károly nyilatkozatát közölte hétfőn a Daily Express, ezzel a főcímmel: „A thatcherizmus elevenen él és rugdalódzik Magyarországon". Edward Pearce, a nagy pél- j dányszámú londoni lap politikai fő- munkatársa Grósz Károlyt olyan „csendes forradalmárnak” nevezi, aki „leckét vesz a kapitalizmustól”.

Edward Pearce a Duna-parti „fehér házban" tett látogatásának benyomásaival vezeti be az MSZMP főtitkárával folytatott beszélgetés ismertetését. Elöljáróban megjegyzi, hogy „szavai még a kommunizmus enyhébb változatainak nézőpontjából is roppant radikálisak”. Ezt illusztrálandó a beszélgetésnek a gazdasági elképzelésekre, illetve a többpártrendszerű választásokra vonatkozó részleteit ismerteti.

„Olyan messzire megyünk a következő öt évben a gazdaság liberalizálásában, amilyen mértékű az erre való hajlandóság Magyarországon — nincsenek ideológiai korlátok" —jelentette ki Grósz Károly, a Daily Express munkatársa szerint, Ezután az MSZMP főtitkárának a külföldi működő tőke beruházásának bátorítására, az üzleti vállalkozásokat sújtó „képtelenül magas adók” csökkentésének szükségességére, illetve a „munkanélküliség vagy infláció alternatívára” vonatkozó megállapításait idézte.

„Ami a gazdaság liberalizálásával járó gyötrelmeket, például a munka- nélküliséget illeti, azt kell mondanom, hogy tulajdonképpen nincs alternatíva. Máris 15 százalékos nálunk az infláció, ami a legigazságtalanabb dolog. Ha mindenképpen választanom kell a munkanélküliség és az infláció között, akkor inkább az előbbit választom” — mondotta Grósz Károly, a laptudósító szerint.

A továbbiakban a Daily Express munkatársa elmondja: az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy az új független pártoknak és alternatív szervezeteknek nem kell aggódniuk pénzalap- vagy helyiséghiány miatt, minden, működésükhöz szükséges anyagi feltétel biztosításáról gondoskodnak. Rámutatott, hogy a következő (idén vagy jövőre esedékes) választások „még aligha lehetnek tökéletesek, mivel az ellenzék oldalán senki sem lehet arra kellőképpen felkészülve".

„Bárhogy is alakuljon a dolog (a választásokon), várakozásaink szerint ezúttal minden bizonnyal valamilyen koalíció jön majd össze. Az igazán fontos választás az azután következő lesz -italán 1995-ben —, amelynek kimenetéle már a hazai gazdasági helyzet, a kormány teljesítménye és Magyarországnak az 1992 utáni Európával kialakuló kapcsolatainak megítélése alapján dőlhet majd el” — mondotta Grósz Károly a londoni lap munkatársának.

Edward Pearce a beszélgetéshez fűzött 'kommentárjában megjegyzi, hogy a magyar gazdaság mai problémái sok tekintetben emlékeztetnek a hetvenes évek Nagy-Britanniájának gyötrelmeire, kiváltképpen a centralizált „füstös iparágakban”, köztük a szénbányászatban és az acélgyártásban gazdaságtalanul alkalmazott munkaerő leépítésének kínjaira.” „Innen adódik Grósz úrnak a munkanélküliséget előnyben részesítő nem-marxista nézete, illetve, hogy akaratlanul is visszhangozza Thatcher asszony szállóigévé vált, .nincs alternatíva’ mondását” — írja.

Az újságíró benyomásait végül így összegezi: „ha Magyarország gazdasági koncepciói meghőkkentőek, nos, akkor politikai elképzelései pedig egyenesen elképesztőek: a piac felszabadítására és a külföldi tőke beáramlásának ösztönzésére a magyarok liberális demokratákká készülnek válni, választásokból kikerülő többséggel és kormányvereség eshetőségével is számolva... most valami ragyogó dolog történik Magyarországon. Szabad országgá válik közönyös szemeink láttára. Természetesen, lesznek majd botlások és baklövések, de — hogy, ezúttal Thatcher asszonynak egy másik mondását idézzük — nincs visszafordulás ...

Fejti György nyilatkozata

(Folytatás’az 1. oldalról) ponti Bizottság egyelőre csak előzetes vitát folytatott erről, javaslata ügyében nem döntött, de a KB titkára fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a vitában nem pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország érdekeit szem előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen választási periódusra van szükség.

Az Országgyűlést és a kormányt ért támadásokkal kapcsolatban- a Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok szervezet követeli a kormány lemondását, nyugaton általában előrehozott választásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem kérhetnek tőlünk számon — hangsúlyozta. — Vagyis egyrészt azt, hogy ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és a kormány tagjai adjak át helyüket.

Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen vélemény fogalmazódott meg a KB ülésén a párttörvény tervezetnek arról a passzusáról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadását.

Fejti György a kérdést rendkívül lényegesnek tartotta, hangsúlyozva: arról is szó van, hogy fenn akarják-e tartani a pártok a maguk szuverenitását, hiszen a támogatás feltétele mindig valamiféle befolyásolás. Ezért például az országok egy részében szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegyenek igénybe.

E kérdés eldöntésekor a parlamentnek azt is mérlegelnie kell: mennyire ,enged teret annak a ■— kiskapukat nyújtó — lehetőségnek, hogy a globális tiltást feloldja. Ugyanakkor ésszerűtlen lenne talán teljesen kizárni, hogy a különböző Internacionálék segíthessék tagszervezeteiket. Az ilyen jellegű támogatásoknál a nyilvánosságot, az ellenőrizhetőséget kell megteremteni^^; hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. (MTI)

Az államtitkár cáfolja a kormányszóvivőt

(Folytatás az 1. oldalról)

zások, különösen az olyan átgondolatlan fejtegetések után, mint amilyen legutóbb a gazdasági szükségállapotra vonatkozó megjegyzés volt. Fontos, hogy mai helyzetünkben felesleges pánik és zűrzavar ne keletkezzen.

1 Arra van szükség, hogy — hasonlóan a fejlett országokhoz —£ nálunk is a gazdasági előrelátás legyen a mérvadó az infláció alakulásánál.

Ami az idei árakat illeti: a konvertibilis külkereskedelem forintban számított indexe az exportnál a tervezett 106,1 százalék helyett az év végére 121-122 százalékra nő, az importnál 108 százalék helyett 122-123 százalékra; a belföldi termelői árindex az iparban 108,5 százalék helyett 112-113 százalék lesz. A fogyasztóiár-index az előirányzott 113,6 százalék helyett 115-116 százalék lesz; az év első negyedében 114,2 százalék volt. Annak érdekében, hogy az infláció üteme ne legyen még gyorsabb, a háztartási energia- hordozóknál meghirdetett 30 százalékos áremelést 20 százalékra mérsékelte a kormány.

A döntően import alapanyagok körében 15—25 százalékos differenciált termelőiárnövekedésre lehet számítani; de számos felhasználó a fogyasztói árakban gzt nem tudja majd érvényesíteni. A feldolgozóiparban már most is olyan magas az árszint — a hazai bérarányokhoz képest —, hogy számos termelő készletre gyárt, mivel termékeik iránt csökkent a kereslet. A készletek értéke 65 milliárd forintra nőtt, ami legalább kétszerese a korábbinak. Külön is szólt arról, hogy az élelmiszer-gazdaság komoly piaci problémákkal küzd, sok árucikket a lakosság a jelenlegi árakon nem vesz meg, ezért a kormány, az árstabilitás biztosításához, rendkívüli támogatást kíván nyújtani, főleg a legfontosabb Cikkek értékesítésénél. Ugyanakkor a szabadáras élelmiszerek fogyasztói ára folyamatosan emelkedni fog, de semmi esetre sem robbanásszerűen. Egyébként az elkövetkezendő hónapok áremelései az idei árindexet csak kismértékben befolyásolják, hatásuk teljes egészében csak jövőre jelentkezik.

Vissi Ferenc közölte, az árhivatal antiinflációs gazdaságpolitikai elképzeléseiről rövidesen szakmai vitát kezdenek, s a javaslatok remélhetően beépülnek a kormány készülő programjába. Az összeállított tanulmány egyebek között az importverseny szélesítésével, az exportirányú termelés ösztönzésével, a vállalkozások élénkítésével és a szubvenciók leépítésével foglalkozik. (MTI)

nyos Akadémia 1949-es államosítása gyámkodást eredményezett. A direkt politikai beavatkozás torzította a tudományos értékrendet. Éh azt mondom: soha nem szabad gátolnj a tudományos értékek autonóm érvényesülését, bízni kell a tudományos műhelyek értékítéletében. Politikai szándékok nem köthetik gúzsba a tudományt. Csak így szárnyalhat a szellem, csak így érvényesülhet a tiszta erkölcsiség, az igazi tudós éltető eleme.

— Sokan kérdezik azt is, olyan gazdagok vagyunk, hogy megengedhetjük azt a luxust, hogy nem költünk eleget a tudományra?! Nem vagyunk ilyen gazdagok! Szegények vagyunk, de nem lehetünk olyan szegények, hogy a tudományon takarékoskodjunk.

■— A tudományos kutatás irányítása nemcsak az önálló autonóm Akadémiának és az egyetemeknek, de a mező- gazdasági, az ipari és a, többi tárcának is feladata.

— A Magyar Tudományos Akadémia — amelyet a múlt századi reformszellem hívott életre — 164 éves története során progresszív szerepet töltött be.

— A jövőben a kormány nem kíván szervezeti átalakítások pótcselekvéseivel beavatkozni az Akadémia tevékenységébe. A kormányzat támogatja a tudomány autonóm szerveződésének jogát, a tudományos akadémia ilyen jellegű kezdeményezését. Ugyanakkor lényeges követelménynek tartom, hogy ezzel egyidejűleg erősödjön az egyete- •mek, a kutatóintézetek, a tanszékek autonómiája, önállósága és belső demokratizmusa is. Csak így bontakozhat ki a tudomány szeretetére épülő versenyszellem, amely a tudományt előrelendíti.

— A kormányzat kiemelt politikai ^kérdésként kezeli Magyarország mind határozottabb integrálódását Európa, illetve a világ kulturális és gazdasági fejlődésébe. A tudományoktól, a tudósoktól a kormányzat azt várja, hogy egyenként is, de mint műhelyek vezetői, irányítói is, munkásságuk mércéjének a világszínvonalat tekintsék. Az egyéni becsvágynak találkoznia kell a nemzet érdekeivel.

Új szakaszt kell nyitni a politika és a tudomány viszonyában — hangoztatta a miniszterelnök és rámutatott: az állami támogatás olyan célszerű módját kell kialakítani, amely nemcsak a nemzet érdekeit tükrözi, hanem kifejezi a nemzet megbecsülését is.

— Csak a nemzeti újjászületés vágya foghat egységbe bennünket. Úgy tűnik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje megbomlott, a régi értékekbe és ideálokba vetett hit megrendült. Ez szükségszerű, de én látom a bomlás mögött a fejlődő, előretörésre készülő, új értékeket és új szintézist kereső társadalmi erőket is. Eltökélt szándékom, hogy ezekkel az erőkkel szövetkezzek. Mindazokkal, akikben megvan a bátorság, az elszántság, az erő és a felkészültség a magyar történelem sorsfordító szakaszában a reformok útjának végigjárására — hangoztatta végezetül Németh Miklós.

*

Az ülés további részében Berend T. Iván bevezető előadásában elmondta: az idei közgyűlés középpontjába a hazai tudományos kutatás és az Akadémia jövőjét állították. Az Akadémiának kötelessége magával foglalkoznia, hogy valóban egyik fő tényező lehessen a nemzeti újjászületésben. A kutatás érdekében szót emelve első rendű nemzeti ügyért lépnek fel. Gazdasági és társadalmi sorskérdéseink a tudomány nélkül megoldhatatlanok. A hazai kutatási eredmények, s a nemzetközi tudományosság megismerése, közvetítése révén kívánják elősegíteni a gazdasági kibontakozást. A következő hetekben az Akadémia elnöksége nevében a tudományos kutatás stratégiájának átértékelését javasolja a kormánynak — hangsúlyozta. A továbbiakban kifejtette: szükséges, hogy a válságágazatok,

vállalatok szubvencionálásának leépítésével egy időben fokozatosan nagyobb összegeket juttassanak kutatás céljaira. A következő évtizedben reálértékben 15 százalékkal, az egyetemeken 20 százalékkal kellene növelni a ráfordítást. Felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyi és művelődési tárca megkérdőjelezi: indokolt-e az önálló kutatóintézeti rendszer. Javasolta: a

1 közgyűlés emelje fel szavát az ellen, hogy a hazai tudomány nehezen jóvátehető kárt szenvedjen rövid távú költségvetési szempontok és rosszul értelmezett egyetemi érdekek nevében.

A tudományos kutatás finanszírozásához szükséges pénznek csupán egy<- harmadát igénylik az állami költségvetésből, a másik harmadát a kutatóbázisok szerződéses munkából eredő bevételeiből, harmadik harmadát külföldi forrásokból fedeznék.

A társadalmi-politikai folyamatok megkövetelik a tudományos 'kutatás helyének, intézményes feltételeinek, demokratikus szervezeti kereteinek újra5- gondolását és a szükséges átalakítások törvénybe foglalását — mutatott rá az Akadémia elnöke az akadémiai törvény koncepciótervezetéről szólva. A magyar tudományos közösség olyan intézményét kívánják ezzel megújítva megszilárdítani, amely az ország előtt álló gazdasági-társadalmi feladatokhoz a leghatásosabban tud hozzájárulni.

Ennek értelmében szükséges, hogy az Akadémia visszanyerje régi közjogi státusát, autonóm köztestületi jellegét, fenntartsa kutatóintézéteik hálózatát, a kezelésében levő vagyon tulajdonosa legyen, ugyanakkor országos alapkutatási feladatai teljesítéséhez továbbiakban is költségvetési támogatást élvezne. Terveik szerint folytatják az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek összekapcsolását, intézményes - részt vállalnak a posztgraduális képzés kiépítésében — emelte ki Berend T. Iván.

Az autonóm köztestületi státus helyreállításához hozzátartozik !§■ mondotta —-, hogy jóvátegyenek olyan sérelmeket, amelyeket éppen az autonómia korlátozottsága, hiánya miatt a jogsértő külső intervenciók okoztak. Ajánlotta a közgyűlésnek, hogy az elnökség javaslatának megfelelően, visz- szamenő hatállyal állítsák helyre az 1949-ben visszaminősített, a koncepciós perekben elítélt, s az Akadémiáról kizárt tagtársaik akadémiai tagságát. Úgyszintén rehabilitálják mindazokat, akik az ország elhagyása miatt 1949 ---50-ben veszítették el akadémiai tagságukat. Szolgáltassanak elégtételt a Tanácsköztársaságban betöltött szerepük miatt az Akadémia tagjai sorából kizárt személyeknek is: nyilvánítsák tagságukat folyamatosnak haláluk bekövetkeztéig.

Láng István akadémikus, az Akadémia főtitkára beszámolójában a magyar tudomány alkotó valamint hazai és nemzetközi versenyképességéről, perspektívájáról beszélt. Elmondta egyebek között, hogy jelentős szellemi és anyagi erőket összpontosítanak a társadalomtudományi kutatásokra.

Az egyetemek és az Akadémia kapcsolatáról szólva rámutatott: mindkét intézményrendszernek a magyar tudományosság egészét kell szolgálnia.

A továbbiakban beszámolt az Országos Tudományos Kutatási Alapról folytatott társadalmi vita tapasztalatából. Elmondta, hogy távlatilag is szükség van olyan pályáztatásos és ver^e- nyeztetéses eljáráson alapuló központi pénzforrásra, amely ugyan nem helyettesíti a kutatóhelyek alapellátását, de jelentős támogatást nyújt az alapkutatások folytatásához.

Az akadémiai vezetők előadásait követően délután hozzászólásokkal folytatta munkáját a közgyűlés. Legtöbben az akadémiái törvény tervezetéről fejtették ki véleményüket. Valamennyien egyetértettek abban: a készülő kodifi- káció is mutatja, hogy megnőtt az Akadémia súlya, közéleti szerepe, úgymond, felnőtté lett a magyar tudomány.

Lengyel bányászsztrájk \

• Az ország délnyugati részében működő Rudna rézbánya dolgozói jobb munkakörülményeket, magasabb fizetést követelnek május 7-én. (MTI-fotó)

Letartóztatások Lipcsében

Francia atomrobbantások

MEGKEZDŐDÖTT A RENDŐRGYILKOS PERE

A Fővárosi Bíróságon hétfőn megkezdődött a hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolt fiatalkorú Solymosi Attila, valamint hét társa pere. Az első tárgyalási napon á bíróság — a vádirat ismertetését követően — az első- illetve a másodrendű vádlottat hallgatta jneg.

A vádirat szerint tavaly november 4-én éjszaka az 1972-es születésű Solymosi Attilá és több társa a Ferenc körúton a Boráros tér felé haladt. Útközben a feldíszített házakról zászlókat téptek le, és Solymosi az egyiket meg is gyújtotta. Ezután a társaság tagjai a Móricz Zsigmond körtérre mentek, s felszálltak egy, Budafok felé tartó 47-es villamosra. Itt énekeltek, kiabáltak, lökdösődtek. Később felszállt a szerelvényre a 32 éves, civil ruhás Bukszár Tibor rendőr főtörzsőrmester, aki ekkor egyébként nem volt szolgálatban. Felszólította a fiatalokat: hagyják abba

a randalírozást. Válaszul többen durván szidalmazni kezdték, majd Solymosi Attila, Hajdú István és Prahár Attila fenyegetően elindult feléje. Bukszár ekkor, csőre töltötte pisztolyát, majd rájuk s?ólt: '„Állj, rendőr vagyok!” Ä három fiú, majd később Döme Sándor és Solymosi Zsolt is ütlegelni kezdték. Hajdú megpróbálta kicsavarni a pisztolyt a sértett kezéből, majd a keze felé rúgott. Ekkor a rendőr leadott egy lövést. A lövedék Hajdú jobb lábszárán — nyolc napon belül gyógyuló — sérülést okozott. Amikor az egyik megállóban a vezető kinyitotta az ajtókat, Bukszár a dulakodás következtében kizuhant a kocsiból és elejtette a pisztolyát. Megpróbált visszaszáll- ni, ám ebben a fiúk mégakadályozták. A rendőr a kocsi elejére indult. Solymosi Attila leugrott a járműről, magához vette a fegyvert, s amikor a főtörzsőrmester feléje fordult, isihét közölve, hogy rendőr, a fiú mintegy négy méterről háromszor rálőtt. Bukszár Tibor a helyszínen meghajt. Solymosi eltávozott a helyszínről. Éjjel 1 óra körül találkozott két társával, s amikor megtudta tőlük, hogy a férfi meghalt, a fegyvert a Dunába dobta. A pisztolyt a könnyűbúvárok később megtalálták.

Solymosi Attilának a bíróság előtti vallomása több ponton eltért attól, amiket a rendőrségen mondott. Miként az ügyészségi kihallgatásakor s a tárgyaláson is megismételte: a rendőrségen elmondottak egy részét kitalálta, mert attól félt, bántalmazni fogják. Mint mondotta, a rendőrségen sokáig nem alhatott, guggolva, mérlegállásban és fél lábon kellett állnia. Ezért változtatta meg később rendőrségi vallomásait. Abban a hiszemben használta a fegyvert, hogy az riasztópisztoly, s csak akkor győződött meg arról, hogy az valódi, amikor a tragikus esetet követően — immár negyedszer húzva meg a ravaszt — a földre célzott. Úgy emlékezett, hogy a férfire csak egyszer lőtt, ám a pisztoly gyors egymásutánban háromszor is elsült. Egyszer sem hallotta, hogy a férfi azt kiáltotta, hogy rendőr, s az igazolványát sem látta, amint azt korábban vallotta. Egyébként aznap este whiskyt és vörösbort is fogyasztott, ám részeg nem volt.

A tanácsvezető bírónak arra a kérdésére, miért lőtt, azt felelte: amikor Hajdú kiabált, hogy fáj a lába, ideges lettem. Nem gondoltam,’ hogy annak az embernek baja eshet.

Solymosi Attila a bíróság kérdésére ezt mondta: megbánta magatartását, tettét.

A tárgyalás kedden a további Vádlottak meghallgatásával folytatódik. Ezt követően hallgatja meg a bíróság a tanúkat, a fiatalkorúak törvényes képviselőit és a szakértőket. ítélet a hónap végén várható. (MTI)

Törvényességi óvás Stomm Marcell ügyében

A Katonai Főügyészség befejezte néhai Stomm Marcell altábornagy bűnügyének felülvizsgálatát.

Stomm Marcell bűnösségét hadifogságból való visszatérését követően, 1952-ben a Budapesti Katonai Törvényszék, illetve a Katonai Felsőbíróság háborús bűntettben állapította meg, és ezért halálra ítélte. Az Elnöki Tanács kegyelmet gyakorolt: a büntetést életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta, majd 1954-ben elrendelte szabadlábra helyezését.. Az akkor megállapított tényállás szerint Stomm Marcell 1942 decemberétől a Don-kanyarban, megfelelő fegyverzet, ruházat és élelmezési ellátás nélkül, kilátástalan helyzetben harcoló III. hadtestnek volt a parancsnoka. A szovjet hadsereg 1943. január 12-ei támadásától a hadtest szétveréséig kemény, 30-35 fokos hidegben, valamint a harcokban jelentős véráldozatot szenvedett. Az ítélet jogi okfejtése szerint a vádlott ezáltal részese volt emberek törvénytelen megkínzásának és ezzel elkövette a háborús bűntettet.

Az ügyészségi felülvizsgálat szerint a bíróságok által megállapított tényállás lényegében fedi a valóságot. Stomm piarcéit altábornagy parancsnoki tevékenységében azonban a háborús és népellenes bűncselekményekről szóló törvényben meghatározott „feltétel”: a törvénytelenség nem volt kimutatható. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint parancsai, intézkedései nem sértették a nemzetközi jog hadviselésre vonatkozó szabályait, szükségtelenül nem nehezítették alárendeltjei helyzetét. Sőt, arra merült fel adat, hogy lehetőségein belül folyamatosan törekedett katonái életének óvására, ellátásuk javítására.

fgy Stomm Marcell altábornagy büntetőjogi felelősségének megállapítása az ügyészség álláspontja szerint törvénysértő volt. Személyének és tevékenységénék történelmi, politikai, katonai megítélése viszont nem az igazságszolgáltatás feladata.

Mindezek alapján a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze törvényességi óvást nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz a törvénysértés megállapítása és az elítélt felmentése érdekében. (MTI)