Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-29 / 125. szám

1989. május 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Megyei népfrontértekezlet a kongresszusi felkészülés jegyében (Folytatás az 1. oldalról) Endrödi Ferenc Akasztóról a népfront- aktivisták fiatalabb nemzedékét képvi­selte. (Sajnos, az ülésteremben csak ke­vés fiatal arcot lehetett látni.) — Elin­dultunk valami felé a demokrácia útján — mondta — . a jövő kérdése, hogy ezzel a lehetőséggel tudunk-e élni: A korábbi szokástól eltérően nem az elnökségben, hanem a nézőtéren hall­gatta végig a vitát dr. Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára, aki felszólalásában leszögezte: —A pártok versengésében meghatározó szerepe lehet a népfrontnak. E szervezet ülésein összegződhetnek a különböző pártok nézetei. Csörgő Gyuláné kunadacsi küldött szerint a népfront fő feladata a nemzeti érték- és érdekvédelem. Konfár Sándor viszont így fogalmazott: — Legfőbb feladatunk, hogy ne hagyjuk magukra a tömegeket. Dr. Hirsch Ottóné kalocsai körzeti védőnő a főfoglalkozású anya­ság bevezetése mellett érvelt. A vitában utolsóként felszólaló 5. Hegedűs László, az Országos Tanács ügyvezető elnökségének képviselője érezhetően a vitában hallottakra is utalt, amikor hangot adott kétségei­nek: t— Engem kissé nyugtalanít, hogy rendben zajlanak a megyei értekezletek. A népfront jövője korántsem olyan sima és egyértelmű, ahogy erről beszélni szoktunk. Úgy érzem, a megyei küldött- értekezleteken nem tükröződik a valósá­gos társadalmi és politikai helyzet — mondta felszólalásában, s arra hívta fel a küldöttek figyelmét, hogy a követke­ző időszakban eldőlhet, lesz-e jövője a népfrontmozgalomnak. Az elfogadott dokumentumban a küldöttek úgy foglaltak állást, hogy ja­vasolják a kongresszusnak: a Hazafias Népfront ne alakuljon át párttá, to­vábbra is tömegmozgalomként mű­ködjön. Bács-Kiskun megyében a nép­front közjogi funkcióját úgy kívánja gyakorolni, hogy — a majdani válasz­tási törvény rendelkezéséhez igazodva — saját jelölteket állít vagy másokkal szövetkezve indít jelölteket, de nem kí­ván a választások formai lebonyolítója lenni... Az értekezlet befejező szakasza, melyben a személyi ügyekről döntöt­tek, jóval élénkebb vitát hozott, mint a délelőtti tanácskozás. A kongresszusi küldötteket és az Országos Tanácsba delegált megyei képviselőket nyílt sza­vazással választották meg. Az egyik küldött feltette a kérdést: — Az előző országos tanács tagjainak több mint fele budapesti volt. Fennáll-e most is ez a veszély? A választ dr. Bugár Nándor adta meg, aki elmondta, hogy az ügyvezető elnökség határozata szerint megszünte­tik a fővárosiak túlsúlyát. Minden százezer lakos után kerül egy küldött az országos tanácsba, így Bács-Kiskun megyéből hatan lehetnek a testület tag­jai. A megyei elnökség jelölőlistájának összeállításánál az egyik küldött kifo­gásolta, hogy egyetlen munkás sincs a jelöltek között. Többen is kifejtették azt a véleményt, hogy értelmetlen a két­kezi munkások és a másféle módon dolgozó emberek megkülönböztetése. A megyei titkári funkcióra — a jelö­lőbizottság javaslatától eltérően—ket­tős jelölés mellett döntöttek a küldöt­tek. A titkos szavazás eredményeként Terbe Dezső, az eddigi megyei titkár 51 szavazatot kapott, míg helyettesére, dr. Bognár Lajosnéra 141-en voksoltak, így ezentúl ő tölti be a megyei titkári tisztséget. A megyei népfrontbizottság elnökévé ismét Farkas Józsefet válasz­tották, alelnökké pedig Fehér Béláné dr.-t és F. Tóth Pált. Lovas Dániel VÉGTELEN VIZSGÁLAT ... Miért mondott le az érsekcsanádi tanácselnök? (Straszer András felvételei) Borünnep Hajóson Nyolcadik alkalommal rendezték meg az Orbán-napi bor­ünnepet a hétvégén a hajósi pincefaluban. A bortermelés és a népszokások jegyében zajló fesztivál látogatói messzi vi­dékről összesereglett folklóregyüttesek műsorát láthatták. Köztük az NSZK-beli bieberachi folklór-csoportot és a legtá­volabbról érkezett ír Nemzeti Folklór Együttest. A borok versenyébe 87 termelő nevezett, s a győztes Fu- szenecker István szerzett jogot az Orbán-szobor meglocsolá- sára. Felavatták a Borlovagrend új tagjait is. A program fénypontja mégis a hagyományos „orrverseny” volt. A hite­les mérésről különleges eszközökkel Európa egyetlen „Nagy- orrúak Klubjának” képviselői gondoskodtak, akik az NSZK- beli Langenbruckból érkeztek. TT* 1 ff •• •• FF 1 FF Kiskoroson a szóló „politikai növény” — Nézze uram! Annyit mondhatok magának,' hogy már vagy féléve megy a szöveg. Milliós sikkasztásról beszél­nek, meg mindenféle csalásról, okirat­hamisításról. Az igazságot sohase fog­juk megtudni. Elintézik azt a fejesek egymás között. — így van ez mindig. Ha valaki hoz­záférhet valamihez, akkor meg is fogja. Tudja, hogy minek kell a párt? Mert ha nem volna, akkor még a tanácsházát is ellopnák, így legfeljebb csak ami benne van. — Csak ne gyanúsítgassa a mi el­nökasszonyunkat. Megrendezték az egészet, hogy kicsinálhassák. Túl sokat tett a községért! — Ez lehet az igazi ok szerintem is. Mert ha nem, hát ennyi idő alatt csak mondtak volna valamit. Ámbár lehet, hogy még arra sem érdemesítenek ben­nünket, hogy valami tájékoztatást kap­junk. Az előbbi beszélgetés az érsekcsaná­di autóbusz-megállóban hangzott el, ahol a bajai járatra várakozva véletle­nül lettem fültanú. Néhány perccel ez­előtt Gyuricza Lászlóné vb-titkárnál jártam. —• Részleteket én sem tudok - mondta —, de áZ biztos, hogy a külön evégett összehívott rendkívüli tanács­ülésen az elnökünk, Sándor Tibomé lemondott tisztségéről. Ez április 28-án történt. Azóta semmiféle tájékoztatást nem kaptunk a továbbiakat illetően, bár a tanácstestület fordult kéréssel evégett a felettes hatósághoz. Igyekeztem utánajárni az esemé­nyeknek: miért is mondott le az érsek­csanádi tanácselnök? Megjegyzem, a továbbiakban egyetlen ember sem já­rult hozzá neve, vagy akár névkezdőbe­tűinek közléséhez sem. (Érthető, hiszen egy kisközségben azonnal felismernék.) Haragost szerezni nem akarunk '— mondták, egyébként is, ha a vizsgálatot „elaltatják”, akkor bűnbe esünk. Meg­értettem az aggodalmukat. Az ügy tulajdonképpen a községi Aranyalmás Táncegyüttes tavaly nyári belgiumi vendégszereplésével kezdő­dött. A sikeres út lendületet adott a csoportnak a további munkához, de az örömbe némi üröm, vagy mondhatnám a szép muzsikába disszonáns hang ve­gyült. Valaki bejelentést tett, hogy a pénzügyekkel valami nem lehet rend­ben. Megkezdődött a szóbeszéd. Min­denki tudott valamit, nőtt, dagadt a pletyka, a fejleményeket azonban csak a híres bestseller címével jellemezhe­tem: És mégsem történt semmi. Addig-addig, amíg március 31-én a megyei tanács elnöke vizsgálatot ren­delt el a tanácselnök ellen. Egyesek tudni vélik, hogy új bejelentés alapján, melyet más fórumokra is megküldték, így ugratták ki a nyulat a bokorból. A fegyelmi eljárás tárgya a követke­zőkben összegezhető: Sándor Tibomé 60 ezer forintot vett fel a tanács pénztá­rából az augusztus 18-ától 26-áig tartó vendégszereplés költségeinek fedezésé­re, utólagos elszámolási kötelezettség­gel. Egy előzetes célvizsgálat megálla­pította, hogy több tételről nincs sem­miféle bizonylat. így például nincs ar­ról a 145 belga frankról, azaz 6293 fo­rintról, melyet a résztvevők hajóút- költségeire terhelt. További 519 forint költség merült fel egy elveszett útlevél­lel kapcsolatban, valamint 20 nyugat­német márka. Homályos a sorsa továb­bi 50 DM-nek. Az összeg az egyik tán­cos kórházi kezelésével függ össze. „A vizsgálat eddigi megállapítása szerint S. T.-né alaposan gyanúsítható csalással. Táviratköltségként elszámolt 585 forintot, de a keltezés nem felel meg a valóságnak. Ajándékvásárlás cí­mén 2 063 forint 40 fillérről a kiállító boltvezető elismerte a szabálytalansá­got, az utólagos számlakészitést. A to­vábbiakban felmerült még, hogy az el­nök a Nemesnádudvari Takarékszö­vetkezettől 25 ezer forint kölcsönt igé­nyelt. A munkáltató aláírása hamis, ezért a megyei tanács vb-titkára okirat­hamisítás alapos gyanúja miatt vizsgá­latot kezdeményezett a Bajai Városi Ügyészségnél.” (Az előbbieket szó sze­rint idéztem a dr. Gajdócsi István me­gyei tanácselnök aláírásával elrendelt határozatból.) Itt áll most az ügy, az „áll” fogalom összes értelmében. Most jut eszembe, hogy mit is mondott egy idős bácsi ott a buszmegállóban: — Figyelje meg, kétféle vizsgálat van. Ez egyik, amely el sem kezdődik, a másik, aminek soha sincs vége. Nyitva a kérdés: vajon igaza volt-e? Gál Zoltán Közösen egy jobb szocializmusért. Összefogva minden haladó erővel, Kis­kőrös és vonzáskörzete ezerhétszáz MSZMP-tagjának június első napjai­ban alkalma lesz rá, hogy másokkal együtt keresse a kibontakozást a társa­dalmi-gazdasági fejlődésért. Aktívaér­tekezletre készülnek a kommunisták, hogy a pártonkívüliekkel, a tanácsel­nökökkel, az alternatív szervezetek képviselőivel, az állami és tömegszerve­zeti vezetőkkel megvitassák: hogyan ja­víthatnának az életviszonyokon szűkebb hazájuk^- lakóhelyük —javára? Mit hoz a jövő? — Hosszú ideig csak pártban és ál­lamban gondolkodtunk. A nagypoliti­kára figyeltünk, a helyi dolgainkkal pe­dig nem tudtunk igazán mit kezdeni! - hallom Szabó Tibortól, a városi pártbizottság titkárától, akinek szóki­mondó vitaindítójára a többiek is fel- bátorodnak. y—Nagy hiba volt, hogy a pártveze­tés elszakadt a tagságtól, akiknek az> érdekeit így a párt nem is képviselhette — folytatja Udvardi Zoltán vb-tag. — A tavaly májusi országos pártér­tekezlet óta eltelt időt hosszúnak érzem ahhoz képest, hogy kevés változás tör­tént az MSZMP-ben ez alatt az egy esztendő alatt. A széles néprétegek elbi­zonytalanodtak. De nemcsak a lakos­ságra, hanem a párttagság nagy részére is bénítóan hat a megtorpanás — így látja dr. Csefkó Mátyás pártbizottsági tag. , Megrendült az emberekben a biza­kodás a jövő iránt? — kérdezem. — Igen, de ezt nem nézhetjük tovább tétlenül! — feleli Szabó Tibor. — Azt akaijuk, ahhoz szeretnénk együttmű­ködésre kérni a velünk szimpatizáló résztvevőket — nem csak az MSZMP tagjait —, hogy javuljon a mi lakossá­gunk élete is. Nem ott fizetik, ahol kellene Milyen alapon? — Az alap a szőlő. Nyolcvan-kilenc- ven százalékban a kistermelőké. Kis­kőrösön és környékén a lakosság jöve­delmének a felét adja. Ezért is járja nálunk az a mondás, hogy itt a szőlő politikai növény. — Politikai? — Jól hallotta — erősíti meg a külö­nösnek tetsző jelzőt dr. Csefkó Mátyás gH hiszen parasztnak, munkásnak, or­vosnak és tanárnak egyaránt megérde­melt hasznot hozhatna a konyhára. De csak egy jól működő gazdaságban! Mi ettől még messze vagyunk. A felvásár­lók átveszik a bort 12 forintért literen­ként, hosszú nyakú üvegbe töltenek be­lőle 7 decit, és eladják 50-ért. Vagyis nem ott fizetik meg a piacon a bor árát, ahol kellene. — Mit várhatnak a szőlősgazdák a párttól? • — A párt szerepe a gazdák érdeké­ben az lehet, hogy politizálva segitse a gazdasági rendeződést, amelyben az egyéni vállalkozásokkal és társulások­kal éppúgy számolunk, mint a szakszö­vetkezetek valódi szövetkezetekké vá­lásával. Azért, hogy a termelőknél és ne a viszonteladóknál maradjon a haszon nagyobb része a borértékesítésből, en­nek a lehetőségét is keressük. Hátrá­nyos a gazdáknak, hogy a gazdaságban elkülönül a termelés és a forgalmazás. Társulásokkal viszont rövidülhetne az áru útja a fogyasztókig. Miként a sző­lőtermesztő nagyüzemek előleggel, ér­tékesítéssel és különböző szolgáltatá­sokkal segítik a kistermelőket, hason­lóan az anyagilag jól álló gazdák ma­guk is építhetnének saját palackozókat. Tudok rá példát: van olyan kistermelő, aki már a saját nevével hoz forgalomba palackozott bort. A párt nem termelőüzem, de segíthet — Végleg meg kell szabadulni azok­tól a régi, hibás módszerektől, amelyek csak veszteséget okoztak — mondja Szűcs Gyula vb-tag, s rögtön meg is magyarázza, hogy miért: — A korábbi ipartelepítési séma ez volt: ötszáz em­ber foglalkoztatására épüljön egy üzem,' aztán majd elválik, hogy gazda­ságos vagy ráfizetéses lesz-e. A mindenáron való foglalkoztatás így — csak kárt okoz. Ma az olyan vállalkozótól tanuljunk, aki például 9 ezer helyett 18 ezer forint havi fizetéssel tud felvenni egy mérnököt, mivel van neki miből megfizetnie a jó szakembert. Ám mit kezdjen egy munkáltató az olyan jelentkezővel, aki két éven belül már ötödször változtatott munkahe­lyet? Szabad utat a gazdasági fejlődésnek — A gazdaság mindenekelőtt. Újra és újra ide lyukadunk ki, hiszen a sző­lőkben dolgozó nők részmunkaidős foglalkoztatásának hiánya is változat­lanul gond. Kiskőrös lakosságának is érdeke, hogy a kisárutermelésből való jövedelmet §| tekintettel az inflációra — 500 ezer helyett 600 ezer forint fölött adóztassa az állam. Ilyen és hasonló, a térség több gazdasági és társadalmi kér­désében akarunk a júniusi aktíván, párttagokkal és nem párttagokkal együtt közös programot kidolgozni. Kohl Antal a múlt üzen a mának Megjelent az új Baja monográfia Talán az első vásárlója voltam a régen és egyre türelmetlenebbül várt kiadványnak, Baja város új monog­ráfiájának. Amikor ugyanis megtud­tam, hogy a példányok megérkeztek Budapestről, az Akadémiai Kiadó­tól, már a nyitáskor ott toporogtam a József Attila Művelődési Központ irodája előtt, ahol a küllemére is szép kiállítású kötetet forgalomba hozzák. A szerkesztőbizottság társelnökei voltak: néhai Major Máté és Ortutay Gyula akadémikusok és dr. Rapcsá- nyi László, a Magyar Rádió főmun­katársa. A sorozatszerkesztő dr. Kő­hegyi Mihály, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, aki az első feje­zetet, a vá|ros őstörténetét a honfog­lalásig megírta. Nála érdeklődtem a Baja monográfia keletkezéséről. — Mintegy másfél évtizede, hogy felmerült egy korszerű várostörténet megírásának az igénye, illetve a lehe­tősége is. A szakemberek és a város múltja iránt érdeklődő polgárok már régóta hiányoltak egy új összefogla­lót, ugyanis az 1934-ben megjelent, Rapcsányi Jakab által írott monográ­fia már a maga korában sem volt tudományosan eléggé megalapozott. — Az igény mellett a megjelente­tés lehetőségét is említette. BAJA TÖRTÉNETE A KEZDETEKBE 1944 KJ AkúdéfróM Knd^ Budapest Bizonyos, hogy Baja Város Ta­nácsa nem kis áldozatot hozott a könyv megjelentetéséért. A kezdet kezdetén Ortutay Gyula és Major Máté segítettek megteremteni a ter­vezett három kötet beosztását és tar­talmát, de a gyakorlati megvalósítás dr. Faludi Gáborra, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetének tanszékvezető tanárára maradt, akivel együtt szedtük össze a szerzőket és a lektorokat. — Miután Ön sorozatszerkesztő­nek van feltüntetve, következtethetek arra, hogy lesz folytatás?- Reméljük. Egyelőre még csak a második kötetet tervezzük, de a távo­labbi jövőben gondolunk egy harma­dik megjelentetésére is. Az első könyv a város történetét foglalja magában, a kezdetektől, vagyis az őskortól 1944-ig. A másodikban a kulturális élet, az oktatás-művelődésügy, a ze­ne, a képzőművészet, az egyesületi élet, az egyes intézmények históriája következik. Ide kerül az irodalom, s benne a sajtó is. Továbbá az itt szüle­tett vagy az itt tevékenykedő híres emberek életrajza. Szó esne a sajátos néprajzi arculatról, szerbek, sokácok, bunyevácok, németek együttéléséről. Nem elhanyagolható a kereskedelmi élet sem, hiszen a 17. század végén és a 18.-ban ez tette naggyá Baját, úgy, hogy a korabeli leírások „kis Pest­ként” emlegették. * * f A kötetben szereplő héttanulmány — öt bajai származású vagy itt mű­ködött szerző munkája —, elemzése aligha az én feladatom, mégis, szeret­nék valami kis Ízelítőt adni, kedvet ébreszteni a monográfia olvasásához. A még nem is annyira régmúltból, a harmincas évekből veszek példát, Fa­ludi Gábor és Gergely Ferenc tanul­mányából. Az 1880-as években keletkezett munkásmozgalmi hagyományok szá­zadunk negyedik évtizedében is to­vább éltek. Két figyelemreméltó megmozdulás tanúi még ma is köztünk vannak. Amikor 1936-ban bevezették Magyarországon a 8 órás munkaidőt, az intézkedés súlyos helyzetbejuttatta a bajai cipő-, csizmadia és papucsipar­ban foglalkoztatott munkásságot. Az eddigi 10-16 órás munkanap után a rövidített munkaidő jelentős kereset- csökkenéssel járt volna. Hogy az élet- körülményeik ne rosszabbodjanak, nem volt más lehetőség, mint hogy magasabb béreket harcoljanak ki. Si­keres sztrájk után 50 százalékos bér­emelést követeltek ki. A Baja monográfia olvasmányos­ságát mintegy száz fotó, térkép és reprodukció növeli. A legtöbbet kö­zülük Gyulavári József és a Petőfi Népe nemrég elhunyt kiváló fotóri­portere, Pásztor Zoltán készítette. G. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom