Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-27 / 124. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 27. A NYUGDÍJASOK KISZORULTAK — GOND LESZ A PÁLYAKEZDŐKKEL Munkaerő-közvetítés Kiskőrösön Kiskőrösön a múlt év áprilisában kezdte meg működését a megyei munkaügyi szolgáltató iroda kirendeltsége, amelynek illetékessége kiterjed: Akasztó, Bocsa, Császár- töltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Kaskantyú, Páhi, Soltszentimre, Tabdi, Tázlár községekre, s természetesen a város munkaerő-közvetítésére. Alapfeladatai között szerepel: a munkaerő vállalatok közötti átcsoportosítására irányuló javaslatok kidolgozása, a felszabaduló létszám elhelyezése, a munkanélküli-segélyre való jogosultság elbírálása, javaslattétel az újrakezdési támogatásra, a pályakezdők munkába állítása és még jó néhány tennivaló. * Több az állást kereső A kirendeltséget egy év alatt 1314-en keresték fel — 617 férfi és 697 nő —, akiknek 29 százaléka dolgozott, 59 százaléka nem rendelkezett munkahellyel, a hiányzó 12 százalék tanuló, nyugdíjas, pályakezdő volt. Ami a megváltozott körülményeket mutatja: az állást keresők egyharmada az elmúlt három hónapban fordult meg a kirendeltségen. Mit mutat ez? Az ez év januárjától bekövetkezett változásokat, azt, hogy több munkahelyen csökkentették a létszámot, s ilyen módon egy negyedév alatt az 59 százalék már 70-re növekedett. Milyen iskolai végzettségűek keresnek munkát? Az arányok azt mutatják, hogy a 8 általánost vagy azt sem végzettek — 46 százalék — várnak elhelyezésre. A működési körzethez tartozó 79 vállalat 446 állást kínált, amelyek 88 százaléka fizikai munka volt. A szakképzettek részére 171 munkahely állt rendelkezésre, ez 38 százaléka a bejelentett munkaerőhiánynak. Valamennyi lehetőségnek mintegy egyharmadát ajánlották fel a betanított munkásoknak, míg a szellemi foglalkozásúaknál a kereslet 13, a kínálat 26 százalékos volt. Miért nincs megegyezés? A vállalatok kizárólagosan azt igénylik, hogy dolgozóikat teljes munkaidőben foglalkoztathassák, ami tökéletesen egyezik a munkát keresők vágyaival. Sajnos, a nyugdíjasok számára kínált lehetőségek kiapadtak, csupán hét nyugdíjast kívánnak ilyen minőségben alkalmazni. Nyilvánvaló, a racionális munkaerő-kihasználás miatt elsősorban ez a réteg szorul ki leghamarabb a munkaerőpiacról, ugyanis a vállalatok éppen ezek rovására kívánják létszámcsök- m kentési szándékaikat megvalósítani. A már említett igények 43 százaléka a mező- gazdaságból származott, afc iparé 33 százalékos. Mint már korábban említettük, a munka- . helyek elsősorban férfi munkásokat keresnek, főként lakatos, hegesztő, marós, esztergályos, a nők esetében pedig varrodai szakmában. Szembetűnő, hogy a munkáltatók olyan állások betöltésére keresnek embereket, amely szakmákból van kínálat, az állás nélküliekkel mégsem jön létre az egyezség. Ennek az az oka, hogy nem azonos helyen jelentkezik a kereslet és a kínálat, vagy kevés a bér, nagy a távolság, esetleg a munkáltatónak vannak különleges kikötései. A segély nem megoldás Az utóbbi időben — az év első negyedében — növekedett a szakmunkát keresők száma, de még mindig jelentős a szakképzetlenek, a betanított vagy segédmunkára várók aránya. A munkanélküliek egy része a hajlandóság hiá7 nya, az alacsony iskolai végzettség, az idősebb kor, vagy éppen egészségügyi okok miatt nem tud részt venni a szervezett átképző tanfolyamokon, igy továbbra is munkanélküli marad, vagy alkalmi munkákból kell megélnie. Sajnos, az 1987-ben bevezetett közhasznú munka a múlt év végén megszűnt, s hiánya gondokat okoz. A kirendeltség egyéves működése alatt a vállalatok 152 embert bocsátottak el, akik közül előzetesen csupán 98-at jelentettek be. Jelenleg elhelyezkedési támogatást egy ember kap, s a meghosszabbított felmondásra jogosultak közül hatan vették igénybe a 300 ezer forintos újrakezdési kölcsönt. Miután napi 3 órán belüli oda-vissza utazással járó munkát tudnak biztosítani, munkanélküli-segélyt senkinek sem fizetnek. Azt tartják: a segély csak végső megoldás, amely alig elegendő a megélhetéshez, tehát munkát kell szerezni. A pályakezdőket a múlt évben sikerült elhelyezniük, amihez a munkáltatók 327 állást ajánlottak fel. Erre az évre csupán 88 állás betöltésére van lehetőség, így a pályakezdők munkába állítása előreláthatóan jelentős gondokat okoz majd. A fiatalok elhelyezkedését valamelyest könnyíti a pályakezdési kölcsön — ez április 1-jétől igényelhető —, illetve a bevezetendő gyakornoki rendszer. A pályakezdési kölcsönt 0- 300 ezer forint, amely négy évig kamatmentes, s tíz évre adják —, kilenc fiatal vette igénybe. Együttműködés az üzemekkel Milyen mozgás várható ebben az évben Kiskőrös és környéke munkaerőpiacán? Az előrejelzések szerint 1406-an lépnek ki munkahelyükről, ebből 93 esetben a munkáltató, 1078 esetben a munkavállaló — becsült adat — kezdeményezésére, míg nyugdíjazás miatt 235 hely szabadul fel. A felmérések alapján 1202 munka- vállalónak sikerül állást szerezni, de, sajnos, azzal is számolniuk kell, hogy 204 munkahely megszűnik. Az természetes, hogy a kirendeltség alapfeladatain túl — tudtuk meg Bilelcov László kirendeltségvezetőtől S továbbra is együttműködik az üzemekkel, a mezőgazdasági szövetkezetekkel, az új munkahelyek létesítésében, a lehetőségek feltárásában, valamint a képzés és átképzés szervezésében. Emellett folyamatosan tájékoztatják a vállalatokat a munkaerő-kínálatról, annak szakmai összetételéről, és a felsőfokú intézetekben tanuló megyei fiatalokról. Gémes Gábor Itt a négyütemű Wartburg Bár a karosszériája kissé ódivatú, mégis sokan futottak megtakarított pénzükkel az OTP- fíókokba, amikor végre megtudták: előjegyeztethető a négyütemű Wartburg. Az eddig is megbízhatónak tartott márka a Volkswagen-motor révén második virágkorát élheti a keleteurópai autókínálatban. (MTI- fotó)-***•&# f?iit| ottttfl »«»Wlio.'i EGÉSZSÉGVÉDELEM A FÖLDÉIBEN ^ A halott ember nem permetez.. Az immáron negyedik évtizedét taposó szocialista mezőgazdaság történetének lapjait legalább annyi félrelépés, szeplő, folt tarkítja, mint amennyi egy hasonló korú szépasszony lekiismeretét terheli... Csakhogy egy viharos múltú hölgy életének állomásai szép emlékké szelídülhetnek, a föld robotosainak — már akik történelmi tanúként még közöttünk élnek aligha szívet melengető az emlékezés. Az országban másfél millió a száma a mezőgazdasági nyugdíjasoknak és járadékosoknak, 38 ezer téesztag hivatalos, pecsétes papírt kapott a rokkantságáról. Dr. Levendel László orvos-közíró szerint a mezőgazdaságban alig törődnek az emberekkel. Mint minden sommás ítélet, ez is túloz némileg, azt viszont elmondhatjuk, hogy Bács-Kiskun megyében, ha nem is idejében, de jó korán rádöbbentek az orvosok a mezőgazdaságban dolgozók egészségi állapotának romlására. A paraszti munka sohasem volt köny- nyű, idő előtt öregedett abban asszony és férfi egyaránt. A gépesítés ugyan az aratás, a cséplés robotját levette a váltakról, de a traktorra szálltakat az állandó rázkódás, a zaj és a por senyvesztette. A kapát felváltó vegyszeres gyomirtás kímélte a gyalogmunkás tenyerét és derekát, a vegyszerek viszont kétélű fegyverként kerültek a nemegyszer tudatlan ember kezébe. Hogy milyen „eredménynyel”, az ma még csak sejthető, de a felszíni vizek, a kutak mérgezettsége jórészt ebből eredeztethető. Hány és hány egyéni tragédiát okozott a permetezőszer és az alkohol együttes hatása? Üzemegészségügy a mezőgazdaságban Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az üzemegészségügy feladata megakadályozni, hogy a dolgozók egészsége a munkafeltételek következtében kárt szenvedjen, illetve, hogy a bájt megelőzzék. A mezőgazdaságban dolgozók egyenrangúsítása az iparban foglalkoztatottakkal országosan és Bács-Kiskun ban is az Izsáki Állami Gazdaságban történt. Dr. Gábris László 1963-ban szervezte meg ugyanis az első mezőgazdasági üzemegészségügyi szolgálatot. A fejlődés állomásai: 1973-ban a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közgyűlése egészségügyi alapot hozott létre a foglalkozási ártalmak megelőzésének finanszírozására. A következő évben kötötték meg a Magyar Néphadsereg 2. Számú Katonai Kórházával a mindmáig élő (!) szocialista szerződést, bizonyos üzemegészségügyi feladatok ellátására, amely a traktorosok szűrővizsgálatának általánossá tételét, a vizsgálatok tudományos szintű elemzését jelentette. Később a növényvédelemben, a növénytermesztésben dolgozók, az állattenyésztők, a kertészeti dolgozók, azerdő- gazdaságban és a tsz-melléküzemágak- ban foglalkoztatottak is sorra kerültek. Elgondolkodtató tények Az egészség és az élet védelmére számtalan szabályozás, utasítás született. Növényvédelmi szakmérnök irányításával folyik például a közös gazdaságokban a munka. De a mérgező ' vegyszerek megfelelő raktározása kivételnek számít, a göngyöleg tárolása szabálytalan (ide-oda elássak!), a kiürült műanyag edényeket hazaviszik a dolgozók. A kényelmetlen védőruhát se lehet ráparancsolni arra, aki nem látja be viselésének értelmét. A vidék iparosításának címén az elmúlt évtizedekben a termelőszövetkezetek melléküzemágaiba alacsony szintű technológiák kerültek. A munkalehetőséget kereső nők aligha válogathatnak, ha dolgozni akarnak, s végzik 1— aránytalanul kevesebb bérért jKazt a munkát, amire Pesten már nem találnának vállalkozót. A veszélyeztetett egészségű vagy már beteg embert nemegyszer a kényszerítő anyagi körülmények késztetik az ön- sorsrombolásra, Hallottam traktorosról, akinek könyöke és válla merev a betegségtől, de könyörögve kérte az orvost, hogy rá ne írja az alkalmatlanságot a törzslapjára, mert akkor leveszik a gépről. Miután a rehabilitáció a mezőgazdaságban sem megoldott, a csökkent munkaképességű ember hátrányosabb kereseti feltételek közé kerül, inkább vállalja a veszélyes munkát. Érdek-összeütközést hoz olykor a munkát irányítókkal a szűrővizsgálatok lebonyolítása is. A permetezőszert kijuttató dolgozót nem lehet télen berendelni, hiszen a vegyszerek mérgező hatása rövidebb-hosszabb időszakban mutatható ki a szervezetből. Csúcsmunkák idején valakit letiltani a gépről, holott helvettesitésére nincs megfelelő ember, kenyelmetlen kötelesség az orvosoknak, de a halott ember nem tud permetezni... Sürgősen megoldást kell keresni a növényvédő vegyszerezés szakmunka jellegépek elismertetésére. Nemcsak az ismeretek magasabb szintű elsajátíttatása okán, hanem a munkavállalók anyagi megbecsülésének indokával is. A fiatalokat — joggal '-3 távol tartja egyes foglalkozásoktól, ha tanulás után is csak betanított segédmunkás „rangban” végezhetik a felelősségteljes munkát. A mezőgazdaság gondjai közismerten növekednek, a nagyüzemek a tal- ponmaradásukért küzdenek. Ha valamikor, most, ebben a helyzetben még követelőbb í parancs, hogy a termelő- szövetkezetekben dolgozók egészségét, munkaképességét vigyázza a mezőgazdasági üzemegészségügy. Erősíteni szükséges az érdekképviseletet is, mert a mezőgazdaságban foglalkoztatottak munkakedvétől, a jövőbe vetett hitük megtartásától, visszaadásától az ágazat eredményéssége függ. Nagy Mária ?* Esély Az elmúlt negyven évben ahhoz szoktattak bennünket a politikusok, hogy a mellüket verték, mindenről mint eredményről számoltak be. Elvárták, hogy a nép még azért is hálás legyen nekik, ami nem az ő érdemük volt, vagy éppen nem is volt eredmény. Újabban az ellenkező véglet a jellemző: csak a hibákról beszélnek. Mi volt a x legnagyobb hiánycikk? Az még érthető volna, ha az elmúlt negyven évet csak a hibák ol- daláról emlegetnék, ez bizonyos mértékig jogos ellenhatása a másoldalú túlzásnak. A történelem feladata lesz, hogy tárgyilagos képet alkosson a múltról, értékeljen olyan társadalmi változásokat is, amelyek jelentőségét a közvélemény csak akkor tudja felmérni, ha megszűnnek. Jó volna, ha általános lenne az a nézet, hogy minden rendszernek, még a rossznak is, vannak előnyös oldalai. Ennek általános belátásához azonban időre van szükség. Most arról akarok szólni, ami mai probléma: a jelen politikának sem illik az eredményeiről szólni. Nem az a hiba, hogy az utóbbi évben elkövetett hibák hangos és türelmetlen kritikát kapnak, hanem az, hogy nem vesszük tudomásul azt, ami jó. Néhány példát említek. Azzal kezdeném, hogy az elmúlt negyven esztendő legnagyobb hiánycikke a szabadság volt. Nekem a mai magyar társadalom any- nyival többet ér, mint a korábbi, hogy ahhoz képest kisebb rossznak tartom a 16 milliárd dolláros adósságot. Már csak azért is, mert ez teszi lehetetlenné a régi módon való gazdálkodást és politikát. Aki azt hiszi: szorongató gazdasági helyzet nélkül nem került volna sor a politikai őrségváltásra, a demokratizálódásra, nem ismerj a korábbi rend- 1 szer természetét. Én még nem vettem hasznát a világútlevélnek, de értékelem. Valaha odaadtam volna érte a jövedelmem tíz százalékát. !OIA'kSSSrhl5gtétf kiutaló 'Százezrei szá- -i/mökrá* nagy’eredményf jelentenek. ■ A nyugati utak tudat- és igény formáló hatása hosszabb távon dollár- ! milliárdokat hozhat. A bezártan, . takarékosságra kényszerített nép országa szükségszerűen eladósodik, a nyitott határok pedig feltételei a sikernek. Mindennek gazdasági kihatásait nehéz számszerűsíteni, de hasznát az összes nemzetközi tapasztalat igazolja. Önbecsülés itthon, tekintély külföldön Az ország lakosságának fele a csökkenő bérekre és nyugdíjakra több munkával reagált. Amelyik nép ezt teszi, annak nem kell félnie a jövőtől. Ezzel nem azt mondom, hogy egészségesnek tartom, hogy ma Európában nálunk a leghosszabb a munkaidő. Sőt! Ezen változtatni kötelességünk. Azt viszont állítom, hogy csak olyan néppel lehet politikai és gazdasági haladást megvalósítani, amelyik a nagyobb jövedelmet a kényelmesebb élet elé helyezi. Legyünk büszkék arra, hogy a falusi életformában élő lakosság szinte világszínvonalon oldja meg lakáshelyzetét a spontán szerveződő együttműködéssel. Hogy az élet- színvonal csökkentésével párhuzamosan bevezetett jövedelmi adózás és a stagnáló nagyvállalati szektor ellenére még a múlt évben is dinamikusan nőtt a kisvállalkozási szektorban a termelés. Nőtt a nemzetközi tekintélyünk. Jó százötven éve nem volt a magyarságnak olyan jó a nemzetközi sajtója, mint jelenleg. Politikai életünk megújulásának az eredménye ez, de bokros érdemei Vannak ebben annak is, hogy két minisztériumunk: a külügy és az igazságügy kiváló munkát végzett. Messze visz- sza kellene mennünk a történelembe ahhoz a korhoz, amikor a magyar külpolitikát dicsérni lehetett. Az e téren elérteket tehát sikerként könyvelheti el a kormányzat, és a közelebbről érintettek. Amennyire elmarasztalható volt az igazságügy 40 éves munkája, annyira elismerésre méltó, amit a törvény-előkészítésben a közelmúltban végzett. Az adóreform bevezetésével kapcsolatban is csak a hibák kapnak hangot, szinte minden vezető óvakodik attól, hogy a reformot védelmébe vegye. Pedig ez az adórendszer nyílt szakítást jelent a sztálinista pénzügyi mechanizmussal, egyértelműen azt vezeti be, ami minden nyugati országban évtizedek óta bevált. Ezt.a nagy minőségi átállást akkor tettük meg, amikor ettől teljesen függetlenül jelentős mértékben kellett csökkenteni az életszínvonalat, mindenekelőtt az ellenőrzött jövedelmeket. Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekben alkotott téves megítélésért nem a közvélemény a hibás, hanem az a vezetés, amelyik nem vállalta személyesen a megmagyarázás népszerűtlen feladatát. A pesszimizmus fékező hatása A magyar hírközlésben óriási minőségi változás következett be. ■Még egy esztendővel ezelőtt sem lehetett várni, hogy az évtizedekig különböző szempontok képviseletére kényszerített újságírók szinte napok alatt kiváló szakemberek lesznek. A sajtóban beállott változást mutatja az a tény, hogy — az átlagosnál lényegesen jobban emelkedő árak ellenére — nőtt a lapvásárlás. Ha valaminek a fogyasztása még csökkenő jövedelmek mellett is nő, akkor a közgazdaság-tudomány szerint csökkent az ára. Ha ma a 4 forintos újságban tízszer annyi olvasnivalót talál a vevő, mint korábban a 2 forintosban, akkor ma az egységnyi olvasnivaló ötödébe kerül. Én ma tízszer annyi magyar újságot olvasok, mint a megelőző évtizedek átlagában. Optimista vagyok, mivel tudom: nem vagyok e téren sem egyedül. Mindezt azért írtam le, mert szilárd meggyőződésem, hogy a kibontakozáshoz vezető úton a túlzott pesszimizmus éppen olyan fék, mint a túlzott optimizmus. A jövőnk záloga, hogy elhiggyük: soha nem volt nagyobb a mi életünkben a kibontakozás esélye, mint jelenleg. Kopátsy Sándor Szocialista export — önálló jogon Egyéni arculatú és érdekeltségű, ugyanakkor a mindennapi szocialista és tőkés világpiaci igényeket és lehetőségeket szem előtt tartó, termékszerkezetével követő exportpolitika kialakítását kezdte meg évekkel ezelőtt a Debreceni Tartósítóipari Kombinát. 1984-ben megkapta a tőkés, az idén pedig — az országban elsőként — a szocialistaexport-jogot. A gyár a többi szocialista országgal a már meglévő kapcsolatok továbbfejlesztésén dolgozik, legnagyobb szocialista vevőjükkel, a Szovjetunióval pedig új típusú kereskedelmi lehetőségek kialakítását kezdték meg. Például a tagköztársaságokkal közvetlen üzletkötéseket szorgalmaznak, néhol nyugati cégekkel közösen. Az önálló külkereskedelmi lehetőség megszerzését az indokolja, hogy a Deko éves termelésének 40 százalékát szocialista, 40 százalékát tőkés, s csak húsz százalékát értékesíti hazai piacokon. Képünkön: vegyes dzsem készül a sűrítőüzemben. (MTI-fotó)
