Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 20. HONFOGLALÁS KORI SÍR KERÜLT ELŐ NYÁRLŐRINCEN Milyen alsóruhája volt egy rangosabb nőnek? Játékosok közgyűlése A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság Nyárlőrincen, a községgel átellenben az út északi oldalán fekvő Bogárzó szőlőtáblája helyén szakcsoportos szervezésben, öntözött őszibarackos telepítésébe kezdett. Az ősz folyamán kiásott árkok földjéből a telepítés keleti széle közelében a téli viharok során felszínre kerültek leletek, melyekre Szabó Gyula, a gazdaság szemfüles dolgozója figyelt fel. Az általa találtakról Gyöngyösi György belsőellenőr tett jelentést a megyei múzeumigazgatóságnak. Mi pedig H. Tóth Elvirát, a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályának főmunkatársát kérdeztük, mit is találtak. — Az árokban lévő homok átrostálása után előkerült egy ló kantárzatán elhelyezett majd’ kéttucatnyi, ezüstözött, levéldíszes veret, valamint kengyel, a ló- és em-' béri koponya egyes töredéke. Az öntözőárok két oldalát feltárva megtaláltuk a szerencsére csak kismértékben bolygatott s az öntözővezeték alatt nyugat—keleti irányban fekvő női csontvázat. Ezüst gömbsoros ritka fülbevalója, festett és színes üveg, nagyobb ezüst, és bronzgyöngyökből álló nyakéke alapján ítélve rangosabb vezető családtagja lehetett. Bő lenvászon alsóruháját — melynek kisebb részlete rézoxiddal átitatva megmaradt— a csuklón és a bokán ezüst szalagpántok fogták össze. Felső ruháját ezüstözött bronz- pitykék díszítették. * — Hogyan helyezkedett el a csontváz?- Lábánál kissé magasabban, eredeti helyén feküdt- a lóállkapocs, a kantár néhány verete, a zabla, a kengyel ép párja, valamint a ló bőrével együtt sírba került ló- • lábcsontok ugyancsak ott találhatók. A hevedercsat a fanyereg sírba tételére vall, nyomát azonban - akárcsak a koporsóét — nem őrizte meg a föld. A nyakékre felfűzött kopott bizánci bronzpénz tanúsága szerint a temetésre a X. század első felében vagy közepe táján kerítettek alkalmat. — Jelentős a lelet? — A sír lététéi a tarsolylemezes, fegyveröves férfisírok után — mint amilyen a közelmúltban került elő kiskunfélegyházi, izsák-balázs- pusztai, kunadacsi sírokból — szemléltetik a honfoglaló magyarok középrétege nőtagjainak társadalmi helyzetét is. Némileg pótolják a múzeum Kecskemét— Csongrádi útról, illetve Kecskemét —Lakitelekről származó — a háború következtében elpusztult, elkallódott — hasonló leleteit, és jelentős fejezetét képezik a megyei honfoglalás kori leletek közeljövőben elkészülő kataszterének. Tegyük hozzá: a gazdaságban nem állt meg a munka, a régészek gyorsan elvégezték feltárásukat. Esetleges feltárásokra még a későbbiekben is lesz mód anélkül, hogy a már betelepített gyümölcsöst bármiféle kárositás érné. Borzák Tibor Mint emlékezetes, a Kiss Áron (rúúlt században élt pedagógus és játékszervező) nevét viselő Magyar Játék Társaság 1987 májusában alakult meg Kecskeméten. Az elmúlt hét végén Budapesten, a tanítóképző főiskola dísztermében gyűlt össze a hazai játékkultúra hagyományainak kutatását, ápolását s eredményeinek továbbfejlesztését vállaló tagság egy jó része, hogy első közgyűlésén meghallgassa a vezetőség beszámolóját. Elsőként Szentiványi Tibor elnök tekintette át a Társaság és szakosztályainak sokoldalú munkáját, kiemelve az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatokat is. Az oktatás, a közművelődés, a muzeológia és a tervezés-fejlesztés játékügyben érdekelt szakembereit tömörítő közösségek képviselőit dr. Fodor Péter, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője és Mán- doki László, az Ipari Minisztérium főtanácsosa köszöntötte, méltatva a társaság célkitűzéseinek — talán a vártnál is fontosabb — aktuális pontjait. Erre a mozgékony önszerveződésre fflí sem jellemzőbb, mint hogy az alapítástól országos hatáskörrel működő társadalmi szer-. vezet jelenleg félezer tagot számlál, s legutóbb a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának megalapításában is közreműködött. A társaság gazdálkodásáról dr. Kriston Vízi József titkár adott összefoglalót, s az ellenőrzőbizottsági jelentés után az alapszabály módosítására tett néhány javaslat hangzott el. A társaság jeles szakemberek bevonásával egy tanácsadótestület megalakításáról határozott, míg az elnökség új tagokkal bővítette sorait. így pl. Kecskemétről dr. ÍV. Mikó Magdolna, a tanítóképző főiskola helyettes főigazgatója került az irányítók szűkebb csoportjába. A jelenlévők örömmel és egyetértéssel fogadták Rubik Ernő tiszteleti taggá történt választását. Ezt követően az elnök huszonöt, aktív és önzetlen munkájával kiemelkedő tagot részesített jutalomban, köztük a titkárság működtetésében nagy szerepet vállaló Szórakaténusz Játékmúzeum néhány munkatársát: Kalmár Agnes művészettörténészt, Nagy Mária iparművészt és Váczi Mária múzeumi népművelőt is. A hivatalos napirend végén Nagy Zalán alelnök, a Magyar Úttörők Szövetsége vezető munkatársa az ENSZ-alapok- mány Gyermeki Jogok Nyilat-, kozatára hivatkozva állásfoglalás-tervezetet terjesztett elő a hazai gyermekjogok, s ezen belül a játékhoz való jog deklarálásával kapcsolatosan, amit — a tervek szerint az új alkotmány megfelelő szakaszában rögzíteni lehetne. A késő délutánig tartó közgyűlés második részében Kása Gábor zeneszerző (egyúttal játékfeltaláló), Vargha Balázs író és Dr. Vág Ottó neveléstörténész tartott hangulatos és érdekfeszítő előadást. K. V. J. röLYóüürni 2000■ Körülbelül egy hete került az újságosstandokra a 2000, egy új irodalmi és társadalmi havilap. Címe — olvasom egy híradásban ;— Mészöly Miklóstól származik, s évszázadunk értékeire, valamint a modernizáció kívánására utal. Ránézésre „Nyugat-benyomást” kelt. A szerkesztők -— Bojtár Endre, Hemer János, Horváth Iván, Margócsy István, Szilágyi Ákos és Török András — irodalmárok, tanárok, szerkesztők, az egy Lengyel László kivételével, aki a Pénzügykutató Rt. munkatársa. A lapot jó szívvel ajánlom'az olvasónak, nem azok közé tartozik, amit átlapoz az ember s félrerak; hogy majd ha lesz ideje az érdekesnek ígérkező cikkeket átnézi. Nem lehet letenni. Lengyel László 1989 januárjában írott tanulmányával indít, amely elkendőzés nélkül, igen keményen bírálva elemzi, mi is történt •— pontosabban, mi nem történt — valójában 1988-ban, amelyet korábban a „fordulat éveként” harangoztak be. A jelenleg Oxfordban élő, ott egyetemi tanárként működő lengyel Leszek Kolakowski arról elmélkedik, mit is jelent századunkban a kommunizmus, mint kulturális ihletforrás, ösztönzés. Pető Iván rendkívül érdekfeszítő írásában a rendszer saját múltjával kialakított ambivalens viszonyát taglalja, konkrét példának Nagy Imr§ úgymond ellentmondásos szerepének megítélését idézve, s a „nagy* leleplezésekkel” szemben valódi tudományos teljesítményeket követelve. Nádas Péter Helyszínelés című opu- szának már az olvasók előtt feltárt keletkezési körülményei is szinte krimibe illőek. Az írás egy lebilincselően izgal- % más magánnyomozás momentumait tálja föl, ami a koncepciós pereket megelőző vallatások egyik színhelyen folyt.-A szerző — mintegy felfedezései bizonyítékaként — sűrűn idéz a Rajk- per egyik — élő — koronatanújának, Szász Bélának a könyvéből. (Itt jegyzem meg, hogy Sz. B. Minden kényszer nélkül című memoáijából a Mozgó Világ idei 3.'számában olvashatnak szemelvényeket.) A szépirodalmat Bohumil Hrabal, Mándy Iván, Bertók László és Ra- kovszky Zsuzsa képviseli a lapban. Dokumentumokra, a kortársak visszaemlékezéseire támaszkodva vizsgálja Horváth Iván József Attilának a párthoz való viszonyát, különös tekintettel a kilépett, illetve kizárták kérdésére. A tallózásban feltétlenül említést érdemel még Eörsi István t- saját bevallása .szerint az utolsó betűig „hazugságnak” vehető — írása, amelybén a közéleti PETŐFI NÉPE AJANLATA hazudozók néhány jellegzetes típusát vonultatja fel. Mint mondják, ismerősöknek tűnnek! H. K. E. KÖNYV Az év gyermekkönyvei A gyermekírók nemzetközi szervezetének magyar szekciójában négy kategóriában adták át nemrégiben Az év gyermekkönyve díjat. Az 1988-as kínálat alapján az ifjúsági kategóriában Agai Agnes Nemzedék című verses könyve és Dániel Anna Széllovasok című regénye; az ismeretterjesztő kategóriában Tímár György A Duna titkai, valamint Kása Csaba Esztendő, te víg- ságszerző munkája; az illusztrációs kategóriában Richter Ilona Egy cseppben a tenger című könyve; a műfordítói kategóriában pedig Buda Ferenc A láthatatlan tolvaj című kazah népmesekö- tet-fordítása nyert dijat. Hogy e hat kötet közül melyekkel foglalkozzam részletesebben, azt eldöntötte a könyvesboltok kínálata. Tekintettel arra, hogy a tavalyi év terméséből valók e művek, közülük hármat már egyáltalán nem, a többit csak korlátozott számban találják a vevők a polcokon. Ágai Ágnes versei a kamaszkor gondolatait idézik: a szomorú, olykor cinikus, pesszimista világot. A lázadás, a tiltakozás, a titkolt érzelmek, a harag, a dac, mind-mind ott lüktetnek a sorok között: amit a mai, a holnapi és az azutáni tinédzserek gondolnak (majd). Herpai Zoltán és Kiss Illés Róbert fotómontázsai teszik teljessé a kötetet. Egyazon világot idéznek, azonos érzelmeket, hangulatot árasztanak. Nagy kár, hogy a méltán sikeres könyv külleme tartalmánál jóval igénytelenebb. Tímár György A Duna titkai című munkája, mely ugyancsak a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, már sokkal szerencsésebb e tekintetben. A külsőre is tetszetős kiadvány — címéhez hűen — a folyót mutatja be, mely „átköti az Európa nevű hatalmas csomagot, nehogy széjjelessék.” Utazzunk végig a Dunán, — szólít fel a szerző az előszóban — bélyegén. S máris országok, emberek, történelmi események elevenednék meg a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, Csehszlovákiából, Magyarországról, Jugoszláviából, Romániából, Bulgáriából és a Szovjetunióból. A fejezetcímek: A Boszorkány halála, a Kísértetkastély, Az elszabadult szörny, Róza asszony férfi lesz, Szent a kút mélyén, Kölcsönadott feleségek, Ahol a mennybolt leomlott... Sokat elárulnak a könyv hangulatából, amihez a bélyegek reprodukciói kellemes adalékként szolgálnak. Az egyébként fekete-fehérben nyomott kötetet nyolclapos színes melléklet egészíti ki, amelyben a legkülönlegesebb bélyegek reprodukcióit találják az olvasók. Richter Ilona írta és rajzolta a kis remeteráknak, Jónásnak a történetét Egy cseppben a tenger címmel. Nem tudok e könyvecskéről érzelmek nélkül írni: egyszerűen megszerettem. Jónás egy csigaházban él, melyet egy cseppnyi tengervíz tölt ki. Ezt a világot mutatja be Richter Ilona kedves, ugyanakkor valósághű rájzaival. A történet pedig — Jónás hétköznapjainak apró csodái -tt oly sok bájjal beszél a kis élőlényről, hogy elolvasása igazi élményt jelenthet 4-t korhatár nélkül — minden érdeklődő olvasónak. G. T. T. Megszűnt a Merkur egyeduralma Kiszorítósdi a konkurenciával Tavasz van, s ez hagyományosan az autó- vásárlás • ideje, ha egyáltalán van kínálat. Az új személygépkocsik behozatala döcögve halad, s talán ezért az emberek, az autóvásárlók érdeklődése a használt járművek felé. fordult. A legforgalmasabb eladóhely a Merkur, nemcsak azért, mert régi üzleti tapasztalatokkal rendelkezik, hanem mert náluk az árak a realitások szerint alakulnak. Az árakat három tényező alapján állapítják meg: évjárat, kilométer és műszaki állapot szerint. Felár. —mint a magánpiacon — nincs, de igyekeznek közelíteni a szabadpiaci árakhoz. Rebek László, a Merkur kecskeméti Jhasz- náltautó-telepének vezetője, amikor a forgalpmról érdeklődtünk, a következőket mondta: «gl Az első negyedév nagyon .gyenge volt. Összesen 110 jármű cserélt gazdát, s csupán 9 miihót forgalmaztunk. Ez 50 százaléka a korábbi évek hasonló időszakának. A kevéske forgalomba belejátszik az áremelés, és az is, hogy a készpénzes átvételt központilag leállították. A 1 kínálat nagyobb volt, mint a fizetőképes kereslet,,de miután csak bizományba vehettük át a járműveket, senki sem hagyta itt. Április 1-jétől felszabadították a készpénzes vásárlást, s hat nap alatt 2 milliós'forgalmat bonyolítottunk le. A híresztelések ellenére Gépágyúval Tiszakécske, 1956. október 27. . Tanács István: Glasznoszty Ti- szakécskén című könyvében, néhány mondat erejéig, feleleveníti egy szomorú nap, 1956. október 27- e tragikus eseményeit. A történést csak vázlatosan bemutató írás késztetett arra, hogy a néhány, még ma is élő, s az eseményeket a maguk véres valóságában közvetlenül is átélt szemtanú elbeszéléseire támaszkodva, történelmi múltunk valós eseményeire szomjazó korosztályok elé tárjam. A budapesti események hírére, néhány napos késéssel került sor Tisza- kécskén az első tömeges megmozdulásra. Ekkor, október 27-én, a vasút melletti Jerman malomnál — az Aradról betelepült Jerman Béla malmánál (akinek öccsét később magyarosított néven Jávor Pálként ismerte meg országvilág) — gyülekeztek az' emberek. Szándékuk az volt, hogy innen vonuljanak a központba, s a templom mögötti téren, az országzászlónál kívántak hangot adni elégedetlenségüknek. A felvonulás hivatalosnak is volt tekinthető, hiszen a felvonulók között ott volt Kerekes Gábor, a tanács elnök- helyettese. Az esküvő elmaradt A tüntetés és a tüntetők szándéka meglehetősen nagy hangon jutott kifejezésre. Ennek ellenére semmiféle lövöldözés, különösen pedig akasztások — ami a későbbi véres megtorlást okkal kiválthatta volna —1 nem voltak. Igaz, a népszerű nevén csak Zsiga bácsinak nevezett akkori kézbesítőt, aki a kuláklistákat széthordta, ezek az em- -berek mellbelökték, s — amint azt később ő maga a plébánosnak elmesélte — ide-oda „taszigálták”. A katolikus templomban arra a szombati napra 3 esküvő volt kihirdetve. Délelőtt előbb a 25 éves házassági jubileumukat ünneplő Kállai Etelka és férje, Kállai Árpád ezüstmiséjét mondta el Gémes Mihály, majd áldásban részesítette őket, ám ezt követően az esküvők megtartására már nem kerülhetett sor. A percekkel később megérkező — meg nem történt események alapján Kecskemétről „vaklármával” riasztott I— repülőgépek halált sióró 37-es gépágyújának lövedékei Kállai Etelka életét is kioltották. Az országzászlóhoz időközben megérkezett tömeg soraiban — megintcsak annak az eseménynek hivatalos jellegét kívánván kiemelni -r ott volt Orosz Zoltán tanácselnök is, aki együtt énekelte a mintegy 160-180 fős csoportosulással a Himnuszt, amivel a rögtönzött ünnepséget tulajdonképpen elkezdték. . Ezután Orosz Zoltán elnök elsőnek jelentkezett szólásra. Megfontoltan, nyugodtan beszélt, hangját a legtávolabb állók is hallhatták. Beszédében arra kérte a népet, őrizzék meg nyugalmukat, vigyázzanak a boltokra, a kirakatokat ne törjék be. Kijelentette, hogy Tiszakécske vezetősége gondoskodni fog a megfelelő mennyiségű kenyérről, élelemről. Tizennyolc halott Őt a szerencsétlen sorsú, később öngyilkossá lett Matuz Dezső földműves követte, aki a Nemzeti dal elszaválásába fogott bele. Talán a harmadik „Talpra magyar.. .”-t kiálthatta el a tömeg feje fölött, amikor párosával megjelentek a MÍG 15 BISZ repülőgépek. A 2 db 23-as és 1 db 37-es gépágyúval felszerelt vadászok három hullámban pásztázták végig lövedékeikkel a védtelen, kiszolgáltatott embereket: HASZNÁLTAUTÓ-PIAC
