Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

1989. április 15. • PETŐFI NEPE • 3 Kiskunmajsán es Szánkon Mi a pártból kilépők indítéka? — Egy erőszakos intézkedés hatása — Milyen legyen az új tanácselnök? — Megvannak-e a farmergazdaság föltételei? A RÉGEBBI HIBÁS DÖNTÉSEKNEK A MAI VEZETŐK ISSZÁK A LEVÉT Eszmecsere Miféle gondokkal küszködik Kiskunmajsa? Mi a helyzet a párttagság körében? Milyen a lakosság hangulata, hogyan érzik magukat a majsaiak? E kérdésekre választ kapni és áz emberekkel való találkozás során szemé­lyesen meggyőződni minderről; így foglalható össze tömören Komáromi Attila, a megyei pártbizottság titkára napokban történt kiskunmajsai láto­gatásának célja. pA munkaprogram beszélgetéssel kezdődött, melyet a titkár a pártbizott­ság munkatársaival, köztük Somogyi Lászlóval, Kiskunmajsa első titkárával folytatott. Az eszmecsere feltárta a pártépítő munka nehézségeit, a pártta­gok és pártvezetők, illetve a párton kí­vüliek és a párt viszonyának alakulá­sát, valamint a városfejlesztés problé­máit. Manapság nincsenek könnyű hely­zetben a pártvezetők, állapították meg a titkárok. Nap mint nap „kemény csa­tát” kell vívni a párttagok megtartásá­ért. Tavaly ugyan jóval többen léptek ki a pártból, a folyamat azonban — még ha csökkent is a kilépők száma — nem állt meg. Különösen nehéz megértetni a mai helyzetet az idősebb, régi tagokkal. A nemrégen belépők pedig azzal ma­gyarázzák elfordulásukat, hogy nem ők követték el a hibákat, tehát miért nekik kellene felelniük? Igen befolyáso­ló hatású egy-egy példa értékű ember, mint például az iskolaigazgató, vagy a volt tanácselnök feleségének távozása a pártból. Sok a bizonytalankodó em­ber, aki menne is meg nem is, pillanat­nyilag azonban nem képes dönteni. Vajon milyen tényezők, körülmé­nyek okozzák ezt az állapotot? A meg­kérdezettek véleménye szerint az utób­bi kormányintézkedések — gyógyszer- rendelet, áremelések, infláció, valuta- kérdés, autópálya — tovább növelték a vezetés iránt tanúsított bizalmatlan­ságot, beleértve a párt vezetőit is. Egyébként most mindenért a pártot hi­báztatják, jegyezték meg a majsai tit­károk. Erősen befolyásolták a hangulatot és bizonytalanságot keltettek az 56-ról ki­alakult viták, véleménykülönbségek. A párttagok tisztánlátást, egyértelmű állásfoglalást követeltek, mert úgy tűnt nekik, mintha még mipdig hallgatná­nak valamiről, védenének valakit. Különösen nehezíti a majsai pártta­gok helyzetét egy évekkel ezelőtti, a megyei pártbizottság át nem gondolt, erőszakos intézkedése. Nevezetesen az, amikor a szinte kísérletként megindult, önszerveződő csoportot, a könyvbará­tok klubját felügyelet alá helyezték, s ezzel mintegy megszüntették további működését, majd kurtán-furcsán bezá­ratták a helytörténeti gyűjteményt, azonnal elbocsátva vezetőjét, dr. Koz­ma Hubát és munkatársát. Nehéz hely­rerakni ezeket a dolgokat, s a ma veze­tői isszák a levét. Beszélgetés közben szó esett a tanácselnök-választásról. Kiskunmaj­sa volt tanácselnöke, Nagy Csaba le­mondása óta társadalmi tanácselnök látja el az elnöki teendőket. A jelölőbi­zottság listáján ugyan már tíz név sze­repel, azonban úgy tervezik, hogy meg­várják a választásokat, addig nem töl­tik be a funkciót. A tanácselnök kivá­lasztásában áz a két elv érvényesül, hogy szakmailag legyen rátermett és élvezze a lakosság bizalmát. A megyei pártbizottság titkára meg­kérdezte, mit jelentett a majsaiaknak a várossá válás. Somogyi László elmon­dása szerint talán növelte a vállalkozási hangulatot és készséget, viszont a la­kosság többségében nem váltott ki nagy érzést. Az utóbbi időben sok min­den épült lakossági támogatással.: tizenöt kilométer belterületi út, víz- és gázvezeték. Régi vágy valósul meg a most készülő tizenkét tantermes iskolá­val. Somogyi László a helyi középisko­la nyolcosztályos, nyelvi tagozatos gimnáziummá való átszervezéséről is beszámolt. Nagy gond a szennyvízcsa­torna hiánya. E létesítmény szintén la­kossági támogatással valósítható meg, tavaly azonban elvetették a falugyűlé­sen. Pedig hatvan centiméter magasan van a talajvíz, jelentős része szennyvíz. Elvezetését mihamarabb meg kell olda­ni, ugyanis a további városfejlesztés feltétele a csatornahálózat, e nélkül nem engedélyezik közintézmény építé­sét. A pártbizottságon történő tájékozó­dás után Komáromi Attila a szomszé­dos községbe, Szánkra látogatott. Itt Fáik Miklósáé vezetésével megnézte a három éve épült közösségi házat, mely­ben a könyvtár és a Szánkon huzamo­sabb ideig élő erdélyi festő-grafikus- fametsző művész, Gy. Szabó Béla ál­landó kiállítása található. Az iránt, hogy milyen a hangulat a községben, hogyan éreznek és gondol­kodnak az femberek, Fekete Ferenciül, a szanki pártbizottság titkárától, Cser­tő István iskolaigazgatótól és dr. Koz­ma Huba tanártól aki egyébként a Magyar Demokrata Fórum tagja — érdeklődött a megyei titkár. A beszél­getés főként a tanyák, a tanyai iskolák, a földművelő emberek helyzetét, sorsát érintette. Dr. Kozma Huba hibásnak értékelte a tanyai iskolák megszünteté­sét, s szerinte ez csak egyike volt a ta­nyasorvasztó intézkedéseknek. Véle­ménye szerint a környékbeli földeket kimondottan „tanyásán” lehet megmű­velni. S erre képesek az emberek. Talál­kozások során tapasztalta, hogy sokan szívesen visszakérnék, azaz visszaven­nék annyiért, amennyiért eladták a földjüket, és úgy érzik, erre van is esély. Neveket emlegetnek, rokonokat, isme­rősöket, akikkel összefogva megművel­nék a földet. A farmergazdaságnak nincsenek meg a feltételei, vélekedett Fekete Fe­renc. Az is igaz, persze, hogy helyileg kell megítélni, mi a jobb. Az biztos: a téeszparaszt nagyon nehezen él meg. Csertő István így fogalmazott: Ha az embereket megkérdezik, saját lelküle­tűk szerint fognak választani. Az egyik meri vállalni a kockázatot, a másik ke­vésbé, mert fél döntéshelyzetek elé ke­rülni, azokat átélni- Ezek az emberek bizonyára inkább a közöshöz kapcso­lódva képzelik a jövőjüket. Minden­esetre „meg kell kínálni” az embereket a lehetőségekkel. A sokféleség ugyanis érték. Ezzel a gondolattal zárult az őszinte hangú beszélgetés, Komáromi Attila majsai, szanki programja. Benke Márta AZ APEH SZÁNDÉKA: Nem berendelés, hanem segítségnyújtás Slang Jenöné, a bajai Szakmaközi Művelődési Ház igazgatója telefonált szerkesztőségünkbe, és kifogásolta, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) megyei igazgatósága berendelő levelet írt április egyik napjá­ra, 10 óra 45 percre, amikor is az adóel­számolással foglalkozó munkatársuk­nak személyesen kell átadnia a kitöltött adóbevallási íveket. Sérelmezte az uta­sítás jelleget, s azt, hogy Bajáról vala­mennyi költségvetési szerv egyik mun­katársának el kell mennie Kecskemétre az APEH-hez. Ez sokba kerül —.akár gépkocsival, akár busszal utaznak —, ehelyett azt ajánlja, hogy az APEH szakembere jöjjön egy napra a városba, ahol át tudják adni neki az elszámoló­lapokat. '■ Az APEH megyei igazgatóját, Sán­dor Miklóst kérdeztük a berendelések okáról. Elmondta,'hogy április 20-áig kell megkapniuk az adóbevallást. Fél­reértés, hogy az APEH berendelte a költségvetési intézmények illetékeseit, ugyanis a március 6-án kelt levélben részletesen megírták valamennyi érde­keltnek, hogy mi az adóbevallás elkül­désének módja, vagyis választhatnak: személyesen, illetve postán küldik-e el. Csupán egyet kértek nyomatékosan: április 20-áig érkezzenek be a helyesen kitöltött lapok. A hangsúly a „helyesen” szón van, mondotta az igazgató, s hogy ebben segítsenek, ezért tették lehetővé a sze­mélyes átadást is. A várakozások elke­rülése érdekében pedig megírták a fo­gadás napját és időpontját e „berende- lőnek” hitt második levelükben. A jószándék vezette az APEH-et e levél elküldésekor — magyarázta Sán­dor Miklós. Ugyanis szakemberük itt, a központban átnézi (az egyébként ilyen adóbevallást először s feltehetően ebben kevésbé járatos dolgozók által kitöltött) nyomtatványokat. Amennyi­ben ezek hibásak — akárcsak rubrikát tévesztettek is — az APEH szakembe­rei nem javíthatnak bele, másrészt szá­mítógépes feldolgozásra alkalmatlan­ná válik, vagy fals eredményt hoz ki a gép­Arról is beszélt az igazgató, hogy a vállalati, tapasztalt számviteli szak­emberek, akik már két évtizede minden esztendőben készítenek hasonló adó­bevallást, ragaszkodnak a személyes átadáshoz, és az ilyenkor szokásos kontrolihoz. Ez a tapasztalat is késztet­te az APEH-et a már említett második levél elküldésére.-Azt viszont elismerte, hogy ebből fél mondat hiányzott: „Amennyiben igényt tart segítségünk­re” (jelenjen meg személyesen XY na­pon és időben), s ez okozhatta a félreér­tést. A lényeg: nem rendel be önkénye­sen senkit sem az APEH, csak segíteni akar, mert ha hibás az adóbevallás, az intézmény látja kárát. Cs. L Óriásvázák egy keleti fejedelemnek Méreteiben is párját ritkító két jdarab óriásvázát készítettek Herenden, a porcelángyárban. Magassága mindkettőnek 2 méter 18 centiméter, és a vázákat Palkovics Imre mesterfestő által tervezett és kivitelezett iszlám motívumokkal kombinált fénykép­hűségű festmény díszíti. Megrendelőjük egy magát megnevezni nem-akaró keleti fejedelem, aki az angol királyi ház és a walesi herceg ékszerkészítő cégéhez fordult kívánságával. Az angolok a magyar gyárat választották, mert hasonló alkotást eddig csak egyet ismertek, az is Herenden készült évtizedekkel ezelőtt, Bruck Tibor tervei alápján. ÉT*LSIETETT intézkedés, lakásgazdálkodási koncepció, piacosítás? Az emberek véleménye nem a két utóbbi meghatározás felé hajlik — írja munkatársunk, a lakásvásárlási és -építési hitelfeltételek megváltozásának máris látható, és az egyelőre még csak prognosztizálható, távolabbi következményeit elemezve. Nem tagadja: számára szimpatikus annak az országgyűlési képviselőnőnek a javaslata, aki a 3 százalékos kamat visszaállítását szorgalmazza, 15 éves futamidő mellett. AZ ÜJ LAKÁSBAN OT ÉV MÚLVA FELKOPIK AZ ÁLLUNK? • A Vízmű utcai, közművesített tel­kek. — Na. emberek, ki veszi meg? — kérdezi a tanács reménykedve. (Gaál Béla felvétele) Kamatok, árak és remény(telen)ségek A fiatalasszony, aki harmadik gyer­mekét vátja és családjával együtt albér­letben lakik, sírva fakadt a tanács la­kásgazdálkodási osztályán. Zokogva mondta: a férjével valamikor öt gye­rekről álmodtak. De örökké albérleti létre kárhoztatva, már nem mer álmo­dozni. Ugyan mit is mondhatott volna erre a tanács munkatársa? Talán azt: bizony, asszonyom, nem az ábrándok korát éljük.. . jserwsljw’ipfml-«-­Elföldelt milliók Elsietett intézkedés, lakásgazdálko­dási koncepció, piacosítás? Az embe­rek véleménye nem a két utóbbi meg­határozás felé hajlik. A lakásvásárlási hitelfeltételek év eleji változása, a hosz- szú lejáratú, kedvezményes kölcsön megszűnése megrázkódtatta a lakásra várók, kölcsönből építkezők többsé­gét. Hiszen a csillagászati magasságok­ba emelkedő négyzetméterárak mellett most már számolniuk kell a drága ka­mattal is. Igaz, kedvezmények vannak, de az első öt év után a kiemelt törleszté­si támogatás feleződik, s ezzel a havi fizetési kötelezettség is nagyon jelentő­sen nő. így például egy másfél millió forint értékű lakás esetén, kétgyerme­kes családban, 2140 forintról 4230-ra, háromgyerekes családban 1900-ról 4900-ra! (a Figyelőben megjelent táblá­zat alapján). Vagyis a kamatemelés ha­tása nem annyira most, inkább öt év múlva lesz valóban mellbevágó. Az el­ső öt évben fizetendő törlesztőrészletek körülbelül ezer forinttal magasabbak, mint a régi szisztéma szerint, aztán hir­telen két-három-négy ezerrel megemel­kednek. Az utolsó szalmaszál április 30. Aki ugyanis eddig köt szerződést az OTP-vel, még választhat a régi és az új feltételek között. Az év első három hónapjában Kecs­keméten a magán-ingatlanforgalom gyakorlatilag leállt. Dr. Tóth István ta­nácstag szerint az ok egyértelmű: nincs fizetőképes kereslet. A lakásmobilitást (köznyelven: a lakáscserét) szinte „ki­végezte” a minisztertanácsi rendelet. A korábbi, kedvezményes kamatozású kölcsönt ugyanis nem lehet átvállalni. Az ilyen hitellel terhelt lakás új tulajdo­nosával az OTP újra szerződést köt, már az új feltételek szerint, azaz 3 he­lyett 18,5 százalékos kamattal. Telekügyben sem sokkal jobb a hely­zet. Akinek lakása van, de építkezni szeretne, eladhatja lakását az OTP- nek, a pénzintézet megveszi, ám a volt tulajdonosnak, ha az építkezés idejére benne akar maradni, fizetnie kell húsz százalék kamatot, mert az OTP ennyire taksálja az ottlakást, s ezt a vételárból levonja. Ha az ember figyelembe veszi a jelenlegi telekárakat, az építési költsé­geket, az építkezés idejét (ami szinte mindig több, mint eredetileg tervez­ték), plusz a húsz százalék „lakhatási” kamatot — jobb, ha az egészbe bele se kezd. Emiatt került csapdába a Kecskemé­ti Városi Tanács is. Dr. Tóth István véleménye szerint az idei költségvetés azon tétele (120 millió forint), amit a tanács telekeladás címszó alatt tünte­tett fel, nagyon is valós veszélyben van. Például a Vízmű utcában mintegy 100 millió forint költséggel kialakított, tel­jesen közművesített telkekért — egy. részűket már meg is hirdették — való­színűleg nem fognak tülekedni az em­berek. Lehet, hogy a tanács befektetett milliói hosszú ideig „elföldelve” ma­radnak? A bankosított OTP nem jótékonykodik Az Országos Takarékpénztár Bács- Kiskun Megyei Igazgatóságán Dudás Ede igazgató és helyettese, Szállási Bé­la, ha nem is „mossák kezeiket”, de nagyon nyomós és mentő érveket hoz­nak fel az új feltételek mellett. Lega­lábbis egy bank szempontjából nyomó­sakat; az OTP ugyanis január elsejétől nyereségérdekeit üzleti bankként njű- ködik. Amelynek, hangsúlyozza az igazgató, nem tartozik feladatkörébe a szociálpolitika, és meg kell néznie, mi­be fekteti a pénzét. (így lett a három százalékból 18,5.) A forgalom csökkent, ezt az OTP- nél is elismerik. A bejáratnál kitett táb­lán legalább 20-30, úgynevezett sza­badkeretes lakást hirdetnek szinte ál­landóan. Ezekre licitálni lehet, mint va­lami kereskedelmi egységre vagy vállal­kozásban üzemeltetett teherautóra. (Nem tudpm megállni, hogy ide ne ír­jam: egy vállalkozó szelleméről és .pén­zéről hires ismerősöm nemrégiben azt mondta: ő már csak lakást vesz, ma az a legjobb befektetés, vállalkozni nem érdemes. Hm! És akinek nincs lakása, pénze és alkalmazkodó vállalkozói szelleme?) ; Az OTP megyei igazgatóság évekig (még 1988-ban is) évente mintegy 1600 lakást építtetett. Idén nyolc-, jövőre ta­lán kétszázat. Hogy mi lesz aztán? Nem mondják ki, de érezhető a szándék: ki­vonulni a tömeglakás-építésből. Meg­célozzák a „gazdagokat” és a közepe­sen tehetőseket, egyéni kívánságok alapján épített társas- és sorházi laká­sokkal. Aki legalább látni akar ilyet, látogasson majd el idővel például a Klapka utcába. Vannak-e az OTP-nek a lakásfron­ton komoly versenytársai? Dudás Ede véleménye szerint egyelőre három, egy­szerű oknál fogva nem lökdösődnek körülöttük (.jogszabályilag” megte­hetnék): a lakásépítésbe túl sok energi­át kell belefektetni, kevés hasznot hoz és óriási a kockázata ilyen labilis gaz­dasági körülmények között (értsd ez alatt az inflációt, az áremeléseket vagy a nevetséges reálbéreket, amelyek nem tartanak lépést az előbbi kettővel és a lakásárakkal). A lakáshelyzet megoldása, vélik az. OTP-nél, nem a bankok dolga. Egy pénzintézet nem építtet, hanem beru­házást finanszíroz. Amíg a munkaerőt nálunk nem tekintik a piac részének és nem értékének megfelelően veszik — mondja Szőllösi Béla —, és amíg nem létezik a kivitelezők versenye — teszi hozzá Dudás Ede —, addig, sajnos, az OTP is tartózkodó magatartást tanú­sít. Vagyis: amig nincs bérreform és nincs piaci ösztönzés az állami, szövet­kezeti vagy akár magánvállalkozó épí­tők tömeges bekapcsolódására a lakás­építésbe, addig nem nagyon lesznek OTP építtette, olcsó tömeglakások sem. Azért azt még hozzáfűzik a kecs­keméti irodaházban: ha az OTP to­vábbra is költségvetési intézményként működne, tőlük aztán a hitelezési rend­szer is maradhatott volna a régiben.. Lakáselosztás lakás nélkül Dr. Cső lie Kálmán, a városi tanács lakásgazdálkodási osztályának helyet­tes vezetője azt mondja: enyhe túlzás gazdálkodásnak nevezni azt az elosztá­si erőfeszítést, amit a tanács évtizedek óta végez. Mostanában jóformán lehe­tetlen eldönteni, ki van jobban rászo­rulva tanácsi bérlakásra vagy támoga­tásra. 1989-ben úgy állnak, hogy öt évvel ezelőtti igényeket próbálnak kín­keservvel kielégíteni. 4200 igénylőt tar­tanak számon, közülük 1200-an lenné­nek jogosultak tanácsi bérlakásra. Ilyet az idén pontosan huszonkilencet (!) oszthat el a végrehajtó bizottság. Ennyi van. Az elosztást nehezíti a válások ma­gas száma, az idősek helyzete, a Kecs­kemétre települni kívánók, de még a város újonnan kapott megyei joga is. Egy megyei jogú város rangjához méltó szakembereket szeretne ide csábítani — de lakás nélkül hogyan? Ám ha csak azt vesszük, hogy 4200 embernek nincs lakása vagy lehetetlen körülmények között él, a helyzet akkor is elkeserítő. A tanácsnak egy új szempontot is egyre inkább figyelembe kell vennie: vajon a kijelölt, boldog,' új tulajdonos képes lesz-e az első öt év után fizetni a törlesz­téseket? De elvárható tanácstól és ál­lampolgártól, hogy előre lásson húsz évre: lépést tartanak-e majd árakkal, inflációval a bérek? 1989-ben a tanács új lakásokat már nem épít. Az idei keret, amiből a rászo­rulókat támogathatja, egyelőre 50 mil­lió forint. Való igaz, mondja az osztály­vezető-helyettes, az új intézkedések kö­vetkeztében most sok az eladatlan la­kás. Meg sokan Vannak azok is, akik nem tudják megvenni. A Figyelő április 6-ai számában köz­li Kovács Lászlóné országgyűlési képvi­selő javaslatát: maradjon a háromszá­zalékos kamat, de a futamidő legyen 15 év, az a költségvetésnek is „olcsóbben jönne ki”, mint a-mostani törlesztési támogatás, és az állampolgár is kapna levegőt A rendelet lakásmobilitást gát­ló paragrafusát pedig azonnal el kell törölni. A képviselőnő szimpatikus ja­vaslatát, számításait nyilván szakem­bereknek kell górcső alá venniük (kivé­ve a 12- paragrafust, amelynek elhibá- zottsága górcső nélkül is jól látszik). De addig is, míg ez megtörténik — no, meg amig a kormány végre kidolgoz egy használható lakásreform-koncep- ciót amig megteremtődik a kivitelezők versenye, piaca és esetleg „biznisz” lesz újra háziúrnak lenni —, addig is mit mondjunk a síró fiatalasszonynak ... ? Magyar Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom