Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 15. Berecz János nyilatkozata a Magyar Rádiónak HAZAFIAS NÉPFRONT • • Ügyvezető elnökséget választottak A Hazafias Népfront a jövőben pártsemleges, szövetségszervező politikai mozgalomként kíván működni — hangsúlyozza a HNF szerepét, feladatkörét újrafogalmazó dokumentum, amelyet penteken az új városházán rendezett ülésen — a soron következő kongresszusra való előkészület jegyében — vitattak meg az országos tanács tagjai. A tanácskozáson — még az érdemi eszmecserét megelőzően — az Országos Tanács határozott arról, hogy felmenti a titkárságot és jelölőbizottságot küld ki, amely javaslatot tesz egy ügyvezető elnökség személyi összetételére. E testület az októberre előrehozott kongresszusig működik majd. Huszár István a holnap népfrontmozgalmát vázolva kifejtette: a jövőben a, HNF maga határozza meg választási programját, a választásokon jelölteket állít vagy jelölteket támogat. Mint pártsemleges demokratikus mozgalom nem szándékozik önmagába integrálni a pártokat, egyesületeket, csupán korrekt együttműködést, egyfajta közös politikai fórumot kínál számukra. Az önálló politikai platformot képviselő népfrontról a főtitkár megjegyezte: elképzelhető, hogy a HNF, úgymond, „a hatalom társalkodója” lesz, de csak abban az esetben, ha egyetért a kormányzati szándékokkal és elképzelésekkel. Viszont fenntartja maganak a jogot, hogy ha úgy adódik, ellenzékbe vonuljon. Személyi változásokról döntött a testület. Az ülés elején felmentett titkárság helyébe az októberi kongresszusig működő, 21 tagú ügyvezető elnökséget választott a helyben megbízott jelölőbizottság javaslatai alapján. Az ügyvezető elnökség elnökéül Kukorelli Istvánt választották meg, az országos tanács elnöki-főtitkári összevont tisztére Huszár Istvánt, titkárrá Dobos Lászlót, az eddigi titkársági irodavezetőt. A másik, titkárnak javasolt személy Bugár Nándor, a gazdaságpolitikai bizottság titkára, visszalépett. A korábbi titkárok közül ketten — Molnár Béla és Garamvölgyi József — nem vállalták a jelölést, Ribánszki Róbert jelölését szavazás során elvetette a testület. Dobos László kifejtette, hogy elutasítja az országos tanács önfeloszlatására irányuló törekvéseket. A HNF azért is került e jelenlegi helyzetébe, mert máshol születtek döntések a mozgalom ügyében. Olyan népfront mellett foglalt állást, amelyben a „ki kit győz le” reflexe helyett a „ki kit nyer meg” szándéka érvényesül. A szavazás után elsőként Kokurelli István, az ügyvezető elnökség elnöke kért szót. Hangsúlyozta, az ügyvezető testület megbízatása ideiglenes, de ez munkájuk tartalmára nem vonatkozhat. A most jóváhagyott változás régóta foglalkoztatja a mozgalmat, hónapok óta beszédtéma. A válságos helyzetben nem az országos tanács feloszlatása, a mozgalom megszüntetése a megoldás, hanem á változtatás a vezetésben. Az ügyvezető elnökség munkájának alapja az lesz, hogy bízik a népfronteszme jövőjében. Nem siratni kell a mozgalmat, hanem a kor követelményeihez igazítani. Bejelentette: koalíciós tárgyalásokra készülnek, különféle szervezetekkel, elsősorban az MDF-fel, az Új Márciusi Fronttal és a MISZOT-tal. Hangsúlyozta: különösen fontos, hogy elsősorban az ifjúsággal találják meg a hangot, tegyék ismertté a fiatalok előtt a HNF-mozgalom céljait. Huszár István zárszavában megerősítette többek véleményét: a HNF legyen része a pezsgő közéletnek. Ehhez folyamatos tanulásra, jó idegekre, következetességre, az egymással szembeni toleranciára, s az összefogásra van szükség minden olyan célért, amely a haza javát szolgálja. Negyven név a listán (Folytatás az 1. oldalról) Adorján Mihály, Kecskemét Város Tanácsának elnöke, Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Bak István, a szabad- szállási tanács elnöke, országgyűlési képviselő, Balogh László, a megyei pártbizottság főmunkatársa. Bercsényi Bolond, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese, Baj- nai György, a Blévisz elnöke, Budai István, a Tiszakécskei Solohov Tsz elnöke, Bruszel László, a megyei tanács osztályvezetője, Csanádi László, a Vaskúti Bácska Tsz elnöke, Csernus Ferenc tiszakécskei agrármérnök, Csipkó Sándor, a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV titkára, Gaborják József, a megyei tanács osztályvezetője, Gál Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese, Gráner Gyula, az Agrober igazgatója, Gotscháll Péter, a hartai községi pártbizottság titkára, Gátai Ferenc, az Építési és Szerelőipari Vállalat igazgatója, Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főmunkatársa, Hegedűs István, az SZMT titkára, Korányi László, I Mélykúti Lenin Tsz elnöke, Kincses Ferenc, Baja Város Tanácsának elnöke, Kiss István, a Tataházi Petőfi Tsz elnöke, Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára, Kőtörő Miklós, a megyei tanács osztályvezetője, Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója, Miskolczi János, a Miskei Március 15. Tsz elnöke, a kalocsai városi pártbizottság első titkára, Molnár Mihály, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Molnár István, a Bács-Kiskun Megyéi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, Simon Jenő, a megyei tanács osztályvezetője, Södi Bertalan, a Jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezet párttitkára, Szakolczai Pál közgazdász, Szabó Lajos, a Kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója, Szabó Károly, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára, SzöUösi Béla, az OTP megyei igazgatóhelyettese, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Tóth Antal, megyei rendőrfőkapitányhelyettes, Terhe Dezső, a megyei népfrontbizottság titkára, Tóth Ferenc, a Traverz Vállalat igazgatóhelyettese, Vlda Miklós, a bácsalmási városi pártbizottság első titkára. A tanácselnök jelölését előkészítő bizottság tagjai — hangsúlyozták a záróülésen — abban a reményben vállalkoztak erre a munkára, hogy részesei lehetnek egy demokratikus döntési folyamatnak. Feladatukat a legnagyobb felelősséggel igyekeztek teljesíteni. Tevékenységük kellő nyilvánosságot kapott. Köszönetét mondanak mindazoknak, akik szóban, levélben vagy telefonon véleményt nyilvánítottak és ezáltal segítették munkájukat. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a Hazafias Népfront megyei elnökségének április 20-ai ülése előtt továbbra is bárki, bármely szervezet véleményt mondhat a megyei tanácselnök-jelölés ügyében a megyei népfrontbizottságnál. Az MSZMP — hangzott el — eddig még nem nevezte meg saját jelöltjét. Az észrevételeket az utolsó napokig figyelembe veszik. R. M. A Magyar Távirati Iroda az alábbiakban teljes terjedelmében közli Berecz Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának április 13-ai rádió- nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy korábbi jelentésében hibásan idézte az elhangzottakat. Berecz János nyilatkozatát megelőzően Lukács János mondta el a rádió riporternek, hogy amennyiben a KEB elnökének választja, meg kell válnia mind a KB-tagságától, mind a KB- titkári beosztásától Az interjú így folytatódott: — Berecz Jánostól, a Központi Bizottság titkárától azt kérdezem, melyik kategóriába tartozott ezek közül? — Engem a jelölőbizottság nem jelölt az új összetételű Politikai Bizottságba. — Szokás indokolni, hogy kit miért jelölnek és miért nem? — Nagyon nehezen alakul ki az a politikai kultúra, amelyben nyíltan indokolnák, hogy a változásra miért van szükség. Érveket szoktunk mondani egymásnak, de valóságos indokokat meg nem. — Végül is, ön hogyan ítéli meg ezt a változást? Arra gondolok, hogy különböző értékelések láttak már napvilágot világszerte és a nyugati sajtó csaknem egyöntetűen azt mondja, hogy ez az úgynevezett reformszárny előretörését jelenti az új összetételű Politikai Bizottságban. — Az én véleményen szerint így nem lehet osztályozni a tegnapi Politikai Bizottságot-sem, meg a mait sem, mert a vitákban kialakult döntés mindig egységes volt. Tehát: nem tudom, hogy szárnyak szerint támogatták-e, vagy egyéni meggyőződésből tette mindenki. Egyrészt ezt mondanám. Másrészt pedig lakva ismerni meg, hogy ilyen testületben ki, hogyan'vesz reszt, milyen elgondolásokat, irányvonalat vagy magatartást képvisel. S ahhoz megint el kell telnie vagy 5-10 hónapnak, hogy ez ilyen vonatkozásban értékelhető legyen. Énszerintem ebből a szempontból nem változott lényegében az összetétel. — Ön hogyan ítéli meg a lemondott Politikai Bizottságot?-■— Nem lemondott a Politikai Bizottság, hanem felajánlotta a Központi Bizottságnak, hogy válasszon egy úi Politikai Bizottságot. Ugyanis belső megbeszélésen világossá vált, hogy nekünk nincs okunk lemondani. Hogyha csapatátcsoportosításra van szükség, akkor kialakul az egység és megértés, hogy a főtitkár egy uj csapatot kapjon. — ön megmaradt a Központi Bizottság titkárának és egy nagyon fontos területet irányít. Hogyan képzeli el a személyes jövőjét a továbbiakban? Amikor kikerül egy ilyen legfelsőbb vezető testületből, nem érzi magát kényelmetlenül? — Dehogynem. Emberi dolog. Előre megmondtam, hogy ebben az esetben én ugyanazzal a területtel nem kívánok foglalkozni, amelyikkel eddig foglalkoztam. Erre keressenek és találjanak új embert. Velem mi lesz, majd elválik. —Valamilyen elképzelése azért van? —Nekem van elképzelésem, s hogyha találkozik a kollektív vezető szerv döntésével, akkor azt jó szívvel fogom csinálni —mondta Berecz János. (MTI) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Kö 1989. április 12-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bjzottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára,-a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. * * * Grósz Károly főtitkár, mint annak a- bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének döntésé alapjan tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílusát és muka- módszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasoljak részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. L A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: 1. Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. 2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok, korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom vezető testületéibe. A párt es a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. 3. A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, előremutató cselekvés. Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság befelé forduláshoz vezetett. Meg nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma. 4. Az MSZMP-nek a mostani időszakban jelentős terheket kell elviselnie. A társadalom döntő többsébe a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarókkal küzd. Ez súlyos örökségként nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell adnia. ' 5. A párt vezető testületéinek munkájában mélyreható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a párttagság véleményére, a párta lapszervezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt. A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai Bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsan változtatták véleményüket, mások viszont ritkán vállaltak közszereplést. A testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem és kevés volt a kölcsönös informálás. II. 1. A párt vezető. testületéinek a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselek vőlcesz párttagságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a part visszatérjen a politikai kiszámíthatóság állapotába. 2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni: mit kell megőrizni e korszak értékeiből es miben kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. 3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása,^ társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítese, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. 4. A „Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkásárt?” címmel közzétett cselekvési program alapján ki ell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására letre kell hozni az MSZMP szervezőbizottságát. 5. A pártban tapasztalható szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. III. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölőbizottság javaslata alapján, titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jánost, a budapesti pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala megyei pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a budapesti KISZ-bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a dunaújvárosi pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottsá&elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól, ugyancsak a jelölőbizottság javaslata alapján, titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Iványi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. (MTI) Városi első titkárok értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) ra van szükség, de fontosak az olyan részintézkedések is, mint az import, a bérek szabályozásának liberalizálása. Az ország pénzügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfon tosabb célok az infláció és a bérspirál kézbentartása, s az ország fizetőképességének megőrzése. Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámutatott: a mozgalomban még mindig tapasztalható a befelé fordulás, erőtlen a politikai propaganda, gyenge a vitakeszség, s a tömegtájékoztatási eszközök nem segítik kellőképpen a politikaformálást. Az érvényben lévő szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fundamentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideiglenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszakadással kapcsolatos találgatásokról szólva leszögezte: egy felelősen politizáló pártnak nem erdeke a „szakadás”, de az egység mindenáron való fenntartása ugyancsak a széteséshez vezethet. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy balról és jobbról egyaránt meg kell húzni a határokat, s azoktól, akik nem-fogadják el az MSZMP választási programját a tartalmi platform alapjául, meg kell válnia az MSZMP-nek. Végezetül leszögezte: a rendkívüli pártkongresszus összehívását és a tagrevíziót a Központi Bizottság nem tartja indokoltnak. A vitaindító előadást követően az értekezlet résztvevői hat szekcióban folytatták az eszmecseréket, majd a délutáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz Károly összegezte az elhangzottakat. (MTT) LAPZÁRTAKOR Érkezett NB I-es férfi röplabdamérkőzés az 5. helyért: Malév SC—KSC 3:2 Környezetünk megóvásának feladatai (folytatás az 1. oldalról) szennyeződését például a piros lámpák előtt, vagy a buszmegállóban várakozó autók motorjának leállításával is csökkenteni lehetne. Dr. Ligeti Zsuzsanna, a megyei tanács egészségügyi osztályának főorvosa a lakosság őszinte és részletes tájékoztatásának szükségességére hívta fel a figyelmet. A melléktermékként keletkező veszélyes hulladékok tárolásának, megsemmisítésének és esetleges újrafelhasználásának gondja nem kevés megyebeli üzemet, intézményt érint. Mindaddig, amíg ezeket megnyugtatóan nem lehet tárolni, semmiféle büntetésnek, bírságnak nincs foganatja, mert a termelést leállítani nem lehet. Viszont ha ilyen telepnek keresnek megfelelő helyet, a lakosság védekező reakciója — jogosan — működésbe lép. Kompromisszumok nélkül ebben a kérdésben nem lehet megnyugtató megoldást találni. Elgondolkodtató az is, hogy a megye szemétgyűjtő és folyadékleeresztö helyeinek mindössze egyharmada működik az előírásoknak megfelelően. Felvetődik a kérdés: ha a háztartási szemetet sem tudjuk kellőképpen semlegesíteni, miképpen birkózhatunk meg a veszélyes hulladékokkal ? Egyelőre a Szolnok megyében már épülő, négy megyéből származó vegyi hulladékok befogadására alkalmas telep elkészültével lephetünk e téren előre. Az egészségvédelmi tanács tagjai ezután a kiskunfélegyházi egészségvédelmi tanács munkáját ismertető beszámolót értékelték. Többen — köztük dr. Gubacsi László, a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium főosztályvezetője — elismerésüket fejezték ki dr. Szabó Mária városi főorvosnőnek az országosan is egyedülálló, komplex egészségvédelmi, -megőrzési programokért. N. M. FINN KÜLÜGYMINISZTER BUDAPESTI TÁRGYALÁSAI Amerikai törvényhozók látogatása Németh Miklós fogadta Pertti Paasiót Pénteken reggel megkezdődtek a magyar—finn külügyminiszeri tárgyalások Budapesten. Pertti Paasio — aki csütörtökön este érkezett hazánkba — és vendéglátója, Várkonyi Péter a külügyminisztériumban ültek tárgyalóasztalhoz. Véleményt cseréltek a két ország együttműködéséről, a továbbfejlesztés'lehetőségeiről, valamint a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. > A megbeszélésről Komoróczki István külügyi szóvivő adott rövid tájékoztatást az MTI munkatársának. — A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy Magyarország és Finnország kapcsolatai hagyományosan jók, kölcsönösek a magas szintű látogatások. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a tervek szerint idén ősszel utazik Helsinkibe, Harri Holkeri miniszterelnök pedig a jövő év élső felében látogat Budapestre. — A gazdasági együttműködésről szólva Várkonyi Péter kiemelte a külföldi tőke magyarországi működésére vonatkozó szabályok liberalizálását, s korszerűbb együttműködési fonnák alkalmazását szorgalmazta. Pertti Paasio hazája támogatásáról biztosította e magyar törekvéseket, mondván: a finn tőke érdeklődik Magyarország iránt. Az idegenforgalom fejlesztését mindketten fontosnak ítélték. A magyar—finn turizmust az is könnyíti, hogy egymás országába utazáskor az állampolgároknak nincs szükségük vízumra. A tárgyalást követően a finn külügyminiszter leszerelési kérdésekről tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Külügyi Intézet és a Magyar Politikatudományi Társaság nemzetközi szakosztálya rendezésében. Pertti Paasio — Arto Mansala nagykövet üdvözlő szavai után — pénteken felavatta a Finn Köztársaság'budapesti nagykövetségének új épületét a Gellérthegy oldalában a Kelenhegyi úton. Ezt követően Várkonyi Péter és felesége díszebédet adott a finn vendégek tiszteletére a Duna Intercontinental Szállóban. * * Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke az Országházban fogadta Pertti Paasiót. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Várkonyi Péter. A tárgyalásról Hargita Árpád, hazánk helsinki nagykövete tájékoztatta az MTI munkatársát. Az eszmecserén egyetértettek abban, hogy a nyugat-európai integrációval mindkét országnak számolnia kell, ám egy „európai erőd” létrehozása nem lenne kedvező. Pertti Paasio a finn sikerek alapjaként a konszenzust nevezte meg, miszerint az egymástól nagyon is eltérő irányzatok képviselői egyetértenek abban, miként lehet a finn gazdaságot eredményesen fejleszteni. A finn külügyminiszter este az Operaházban megtekintette Wagner operáját, A bolygó hollandit. A programokon részt vett Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti és Hargita Árpád, hazánk helsinki nagykövete. (MTI) Steny Hoyer demokrata párti képviselő vezetésével pénteken hazánkba érkezett az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési értekezlet bizottságának küldöttsége. A küldöttséget a délutáni órákban a Parlamentben fogadta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A találkozón részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A kötetlen légkörű megbeszélésen a ház elnöke tájékoztatta a tengerentúlról érkezett vendégeket a magyar belpolitikai élet főbb fejleményeiről. Elmondta az amerikai törvényhozóknak, hogy Magyar- ország napjainkban az egypárt- rendszerről a többpártrendszerre való átmenet feladatával birkózik. Az átmeneti időszak legfontosabb követelményei közé tartozik az ország politikai, gazdasági stabilitásának megőrzése. Az amerikai törvényhozók kérdéseire válaszolva Szűrös Mátyás elmondta: a pluralizmusra épülő magyar politikai életben megjelenő új pártok szabadon alakíthatják ki platformjukat; akár polgári demokratikus alapokon is szervezhetik soraikat. Tevékenységükkel szemben mindössze egyetlen követelményt támasztanak: az alkotmány előírásaival összhangban kell működniük. A vendégek feltették a kérdést Szűrös Mátyásnak: az Egyesült Államok miként járulhatna hozzá a magyar reformfolyamat sikeréhez? Az Országgyűlés elnöke úgy vélte: a legfontosabb, hogy értsék meg hazánk új, történelmi jelentőségű törekvéseit, s támogassák azok megvalósítását. Magyarország szívesen látná például amerikai vállalkozók magyar tőkeberuházásait, s szorgalmazza közös vállalatok alapítását. Szeretnénk azt is, ha az Egyesült Államok több évre biztosítaná Magyarországnak a legnagyobb kedvezmény megadását. Szóba került a megbeszélésen a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának kérdése is. A házelnök ezzel kapcsolatban emlékeztette a képviselőket arra, hogy áprilisban megkezdődik a közelmúltban bejelentett részleges csapatkivonás. A teljes csapat- kivonás az európai együttműködés függvénye. A küldöttséget fogadta Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter is. A küldöttséget a Központi Bizottság székházában fogadta Berecz János, az MSZMP KB titkára. A találkozón szó volt a magyar- országi változások politikai, gazdasági feltételeiről, illetve hazánk szocialista jogállammá válásának ütemtervéről. A KB titkára ismertette az MSZMP tevékenységének főbb irányait, az alternatív szervezetek, alakuló politikai tömörülések, illetve a már működő pártok irányában folytatott politikáját. A küldöttség tagjai példamutatónak nevezték azt a gyakorlatot, amellyel Magyarország az emberi jogi kérdéseket kezeli. (MTI)
