Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4 W'J JÉ// iT VJ W 1 iMi, r®5™’ H0 |y Wmm { iggiii iiii i AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 88. szám Ára: 5,30 Ft 1989. április 15., szombat #jV Ülést tart a megyei pártbizottság Április 18-ára, keddre a végrehajtó bizottság összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Bizottságát Kecskemétre, a megyeháza földszinti nagytermébe. A javasolt napirend szerint a testület megtárgyalja az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok munkájáról készített tájékoztatót és azt a javaslatot, amely a képviselők és tanácstagok választásának előkészítésében a párt feladatait tartalmazza. Ugyancsak tájékoztatót hallgat meg a megyei pártbizottság az állami, társadalmi szervek testületéiben működő kommunista csoportok munkájáról s az e csoportok működési elveire vonatkozó javaslatról. Harmadik napirendi pontként kerül a testület elé a megyei pártbizottság és a területi pártszervek 1988. évi költségvetési gazdálkodásáról készített jelentés és az 1989. évi költségvetési gazdálkodásról szóló javaslat. ÓRIÁSI ÉRDEKLŐDÉS A reformműhely Kecskeméten tanácskozik „Csak a tetteknek van igazi bizonyító erejük” Sokan vannak az érdeklődők, de kevesen a meghívottak: ma Kecskeméten a reformműhely tanácskozásán az Erdei Ferenc Művelődési Központban mintegy hatszázan lehetnek jelen. A téma: a politikai intézmény- rendszer, illetve a gazdaság reformja. A Pozsgay Imre államminiszter által szervezett műhelytanácskozás házigazdája az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és a megyei tanács. A felfokozott várakozást jól jelzi, hogy a Magyar Rádió 168 óra című politikai magazinja ezúttal Kecskemétről jelentkezik, a Ma fi lm stábja pedig, Kosa Ferenc rendező irányításával, a tanácskozásról dokumentumßlmet forgat. Mit kell tudni a reformműhelyről és mit a mai tanácskozásról? Á Petőd Népe kérdéseire Vass László, Pozsgay Imre államminiszter titkárságának vezetője, a tanácskozás fővárosi szervezője válaszolt. — Nagyon sokan most értesülnek arról, hogy működik egy reformmfihely. Mit kell róla tudni tulajdonképpen? — Tavaly ősszel kezdődött egy — a szó igazi értelmében vett — reformműhelymunka, Pozsgay Imre kezdeményezésére, több, neves reformgondolkodó társadalomtudós részvételével. Második alkalommal ebben a közös felkészülésben már több politikus is részt vett. Ebből rövid beszámolót közölt a Marczius Tizenötödike című ünnepi újság, jelezve, hogy a munka folytatódik.-r- Ma, és Kecskeméten — de vajon miért éppen itt? — Nagyon örültünk, hogy kérésünkre az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és a megyei tanács elvállalta a mai tanácskozás megszervezését. Ugyanakkor a színhely megválasztásával azt is kifejezzük, hogy nemcsak Budapestben, hanem az egész Magyarországban gondolkodunk. Pozsgay Imre és Nyers Rezső kecskeméti kötődését pedig talán nem is kell hangsúlyoznom ... Eredetileg egyébként szerényebb vállalkozást terveztünk. A kezdeményezés időszerűségét messzemenően igazolja az a felfokozott érdeklődés, amely tanácskozásunk iránt megnyilvánul. Valóságos reformmozgalommal találkozunk, s megbizonyosodhattunk a szervezés során arról, hogy az MSZMP igazi reformpártként képes lehet a megújulásra, megtalálhatja életerejét! — Kik kaptak meghívást a tanácskozásra? — Természetesen mindazok, akik az eddigi közös gondolkodásban részt vettek. A társadalomtudósok közül megemlíthetem Gombár Csabát, Schlett Istvánt, Bihari Mihályt, Gazsó Ferencet, Lengyel Lászlót, Széli Jánost. Meghívtuk az MSZMP teljes Politikai Bizottságát, a megyei első titkárokat, a KB sok tagját, közéleti személyiségeket, és sorolhatnám tovább, de nagyon keserűen azt kell mondanom, hogy — a hely hiánya miatt — csak a töredéke lehet jelen azoknak, akik az MSZMP reformpolitikájának formálásában, alkalomadtán a reformok kikövetelésében szerepet játszanak. Örömmel hívtuk meg a párt reformköreinek képviselőit is, akik értékes és bátor vállalkozásukkal kezdeményezőkészségről tettek tanúbizonyságot ebben a passzivitáshoz szokott szervezetben. — Manapság igen divatos reformernek látszani i— de valójában tényleg sok az igazi reformer? — Sok reformer van. De többre s hiteles emberekre van szükség. Azt hiszem, hogy a közvélemény, a nyilvánosság egyre bővülő csatornáinak segítségével, nagyon is világosan felismeri, hogy ki a valódi reformer, s ki az, aki csak annak szeretne látszani és ehhez a frazeológiát sajátította el. A kecskeméti tanácskozás szervezése során is elemi erővel tört fel a közvéleményben: itt már csak a tetteknek, s nem a beszédeknek van igazi bizonyító erejük. A reformot megvalósító vagy a reform erőinek cselekvőképességét megerősítő tettekre van tehát szükség. — A meghívó szerint Pozsgay Imre a politikai intézményrendszer, Nyers Rezső pedig a gazdaság reformjáról tart előadást, majd korreferátumok és hozzászólások hangzanak el. Elég erre egy munkanapnyi idő? —: Nemcsak a hely-, hanem az időhiánnyal is meg kell küzdenünk: mindenki aligha szólalhat föl. Számítunk arra, hogy Németh Miklós kormányfő is beszédet mond. Előre felkért korreferátummal szerepel a korábbi reformműhely-munkálatok néhány résztvevője. Nagyon; kevés az időnk, ezért a hozzászólások idejét erősen korlátozzuk. Az a fontos, hogy a leglényegesebb gondolatok elhangozzanak, és mindenki önbizalmában megerősödve, és új emberi kapcsolatokkal gazdagodva térhessen vissza saját környezetébe, folytatni erőfeszítéseit a reformokért. De aki nem kap szót, az is eljuttathatja a szervezőkhöz utólag, írásban is a gondolatait, amelyeket csatolunk p konferencia anyagához. A Kossuth Kiadó azt tervezi, hogy a kecskeméti tanácskozás anyagát rekordidő alatt, két héten belül megjelenteti. — A csütörtöki Népszabadságban Grósz Károly főtitkár értésre adta: a politikai vezetés tudtával rendezik a kecskeméti reformtanácskozást, ezzel egyszersmind egy levegőben lógó kérdésre is választ adott. — Nagyon lényeges gondolatot fogalmazott meg Grósz Károly az interjújában: a reformpolitika nem lehet valamilyen lenyesegethető szárny ebben a pártban, hanem a centrum politikájává kell válnia. Erőteljes, hiteles és következetesen vállalt politikává, meghatározó platformmá. A reformműhely munkája és a pártban alulról kibontakozó reformmozgalom éppen ezt szolgálja: célja az MSZMP megújulásának előrelendítése, a párt kezdeményező szerepének megteremtése. Jó érzés, hogy a tanácskozás hire ezreket mozdított meg, akik szerepet kémek ebben a vállalkozásban. Találkoztam félelmekkel és reményekkel a pártszakadás lehetőségével kapcsolatban; fenyegettek a frakciózás vádjával — sejtelmes vagy durva utalásokkal arra, hogy itt címkézés és kirekesztés folyik.-— Mi az ön válasza minderre? —- Ezek a dolgok benne vannak a levegőben és minden olyan esetben felmerülnek, amikor az évtizedeken keresztül megszokott hierarchikus és felülről engedélyezett gondolkodástól eltérő módon jön létre valami. Őszinteséggel, nyíltsággal és elszántsággal vállalt tettek kellenek ma, s ezeknek akar jobb esélyt adni a tanácskozás. Ballai József „Örökbe fogadott” romániai falvak BRÜSSZEL Élesen elítélte a romániai falvak lerombolását a belga parlamentben, csütörtök este Jacques Vandennaute liberális szenátor. Tindemans külügyminiszter válaszában kijelentette: a román magatartás ellentétes a kelet—nyugati enyhüléssel. A szenátor hangsúlyozta: a belga diplomáciának aktívabb szerepet kellene játszania annak érdekében, hogy csökkentsék a román nép megpróbáltatásait. . Tindemans külügyminiszter válaszában utalt arra, hogy Belgiumban mozgalom indult a lerombolásra ítélt roman falvak megmentésére. Eddig. 230 belga település „fogadott örökbe” egy-egy, ilyen sorsra kárhoztatott román falut. A belga kormány rokonszenwel fogadta a kezdeményezést. Tindemans elmondta: több alkalommal behívatta Románia brüsszeli nagykövetét, s közölte vele, hogy Belgiumban aggodalmat kelt az úgynevezett szisztematizálási terv. Az Európai Közösségek tizenkét országa közös lépést is tett Bukarestben, ezt azonban román részrölelútasították. A bécsi fellépés sem járt nagyobb sikerrel. Úgy tűnik azonban, fűzte hozzá, hogy a bírálatok a román hatóságokat álláspontjuk bizonyos módosítására késztették. VÁROSI ELSŐ TITKÁROK ÉRTEKEZLETE Grósz Károly: balról és jobbról meg kell húzni a határokat Országos értekezletre hivta össze az MSZMP Központi Bizottsága a városi első titkárokat tegnap a Magyar Néphadsereg Művelődési Házába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájékoztatást adjanak a társadalomban, illetve a pártban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt álló feladatokról. Az értekezlet jó alkalmat kínált a városi pártvezetőket foglalkoztató legfontosabb problémák megvitatására, a párton belüli szemléleti, illetve cselekvési egység erősítésére. Az eszmecserét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyitotta meg. Áttekintést adott Magyarország nemzetközi megítéléséről, gazdasági folyamatok alakulásáról, s szólt a pártmozgalom belső ügyeiről. Elöljáróban hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet kedvező a kibontakozáshoz, a reform megvalósításához. A szocialista világban a májusi pártértekezlet után fordulatot vett hazánk megítélése. Az 1956 utáni korszak az ideológiai változatlanság jegyében telt el, tudomásul vettük a környező országokban követett gyakorlatot, kiszámítható volt a kül-, a belpolitika, az ideológiai vonalvezetés. A Szovjetunióban végbemenő változások is szélesítették mozgásterünket Ugyanakkor figyelmeztetett: amennyiben az MSZMP nem lesz határozottabb, a kapkodó intézkedések' azt a látszatot erősíthetik, hogy a magyar vezetés nem irányítja a folyamatokat, hanem sodródik velük. Grósz Károly rámutatott: a fejlett tőkés országok a belpolitikai stabilitás függvényében ítélik meg Magyarországot. Nagyra értékelik a politikai liberalizálódást, illetve az emberi jogok érvényesítése' terén elért haladást. Kedvezően fogadták, hogy külpolitikánkban markánsabb lett a nemzeti érdekek képviselete. Abból viszont, hogy a magyar gazdaság mindeddig képtelen volt a megújulásra, arra következtetnek': rendszerszerű válságról van szó. Épp ezért változik — méghozzá nem kedvező irányban —í* a Magyarországról, a szocializmusról kialakított kép a tőkés világban. E téma lezárásaként a főtitkár kiemelte: saját gondjaink megoldásában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. A gazdasági helyzetről szólva kifejtette: a válság kezeléséhez nincsenek meg a megfelelő eszközeink, ebből a helyzetből azonban csak előre lehet menekülni. Hosszú távon a piac kiépítésére, a szerkezetváltás megvalósításá- (Folytatás a 2. oldalon) MÁJUS 10-ÉRE • • Összehívták az Országgyűlési Az Országgyűlés elnöke az alkotl mány 22. paragrafusának (2.) bel kezdése alapján az Országgyűlési 1989. május 10-én, szerdán 10 órárJ összehívta. Az ülésszak várható napirendjei — törvényjavaslat az alkotmánl kiegészítésére a bizalmatlansági éi a bizalmi indítvány intézményével! jf-í;— törvényjavaslat a Minisztertal nács tagjai és az államtitkárok jogi állásáról és felelősségéről szól<| 1973. évi III. törvény módosításé ról, • — az Országgyűlés házszabályai! nak kiegészítése a bizalmatlanság” és a bizalmi indítvány szabályaival — törvényjavaslat a Polgári Tör vénykönyv módosításáról, — az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július elseje óta végzet! munkájáról, — beszámoló az ifjúsági törvén» érvényesülésének tapasztalatairól! javaslat a további feladatokra, — Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok válasz! tásáról szóló, 1983. évi III. törvén! módosítására. (MTI) Az új lakásban öt év múlva felkopik az állunk? (3. oldal) Pozsgay Imre varsói tárgyalásai Rakowskival Őszinte tájékoztatást, megfelelő intézkedéseket KÖRNYEZETÜNK MEGÓVÁSÁNAK FELADATAI Hazánkban a környezeti problémák az 1960-as években jelentek meg a tudományos vizsgálatokban, de a környezetvédelem csak a hetvenes évek végén emelkedett az országos politika szintjére. 1976-ban megszületett a környezetvédelmi törvény, ezt követték a részletes jogi szabályozások a veszélyes hulladékok kezeléséről, a zajvédelemről, a szennyvizek kezeléséről, a levegő tisztaságának óvásáról. Am minden törvény annyit ér, amennyit megvalósítanak előírásaiból: Bács-Kiskun megyében a környezet minőségének 1980-as szintjét sem sikerült megőrizni. Szennyezettek a felszíni vizek, az ásott kutak, a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése tartósan elmaradt a vízellátás kiépítésétől. A szilárd és gáznemű légszennyező anyagok aránya megnövekedett a levegőben, különösképpen a korszerűtlen gépkocsik nagy száma miatt. A városok lakóit nemcsak az autók szaga, hanem a zaja is zavarja, az urbanizációs ártalmak statisztikaüag is megjelentek a szív- és érrendszeri megbetegedések, a gyomor- és nyombélfekélyek, valamint más betegségek gyakoribbá válásában. A Bács-Kiskun Megyei Tanács egészségvédelmi tanácsa pénteken délelőtt megtartott ülésén dr. Tempfli Ágnes. a megyei Köjál vezetője és dr. Tamás Ferencné. a megyei környezetvédelmi tanács titkára az urbanizációs ártalmak csökkentésének lehetőségeiről készített írásbeli jelentést egészítette ki, majd ezután került sor a megvitatására. A kérdések elsősorban a környezeti (a városban és a természetben) szennyeződések műszeres mérésével, a vizsgálatok eredményeinek kiértékelésével s a szükséges intézkedések megtételével kapcsolatos témakört ölelték fel. A gépkocsik kipufogógázából levegőbe kerülő ólom veszélyességét fokozza, hogy a nehézfém akkumulálódik az emberi szervezetben és a növényekben is. A szennyezés megszüntetéséhez a gépkocsiállomány megfiatalítása és az ólommentes üzemanyag forgalmazása csak a távlatban jelent előrelépést. Ugyanakkor többen hangot adtak annak a lehetőségnek, hogy a levegő (Folytatás a 2. oldalon) Scipiades Iván, az MTI kiküldött tudósítója jelenti; — A szocializmus eddigi kísérlete kudarcot vallott, és csakis modellváltás lehet a megoldás -*3- állapította meg teljes egyetértésben pénteken, Varsóban Pozsgay Imre és Mieczyslaw Ra- kowski kormányfő. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter pénteken véget ért, kétnapos varsói látogatása alatt a lengyel kormány és a LEMP három olyan vezető reformer személyiségével tárgyalt, akik fontos szerepet játszottak az ellenzékkel folytatott tárgyalásokon. A Mieczyslaw Rakowski miniszter- elnökkel folytatott megbeszélését Pozsgay gazdag tartalmúnak és nyütnak minősítette. — Sokat beszéltünk a szocializmus eddigi modelljének kudarcairól, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a probléma csak modellváltással oldható -meg. Egyébként a szocializmusnak nevezett kísérlet bukott kísérletnek tartható. A Rakowskival folytatott megbeszélésen mérlegelték a peresztrojka és a reform nemzetközi esélyeit. Megállapították, hogy az eddig megtett úton nem szabad visszafordulni. Az MTI- nek nyüatkozva Pozsgay leszögezte: „Ha már ketten mondják a modellváltást, az más, mintha csak egy valaki mondja.” Hozzátette, hogy ahol lehetett, szóba hozta a romániai magyarság kérdését. Pozsgay Imre pénteken este hazautazott Budapestre. Befejezte munkáját a megyei tanácselnök jelölését előkészítő bizottság Tegnap délután három óra hosszán át tartó kemény vita után befejezte munkáját a megyei tanácselnök jelölését előkészítő bizottság. A vita nem személyi ügyekben folyt, hanem arról, hogy mit és mikor hozzon nyilvánosságra a bizottság tagjainak tapasztalataiból.,Ugyanis az már nyilvánvaló volt, hogy a megye közvéleménye sok mindenkit kíván a tanácselnöki székbe, ami elsősorban annak tulajdonítható — mint az korábban is elhangzott —, hogy az emberek nem ismerik a megyei tanács tagjait. Végül úgy döntöttek — demokratikus módon —, hogy a javasolt nevek mindegyikét közzé kell tenni a jobb tájékoztatás érdekében, s hogy maguk a javaslattevők is megbizonyosodhassanak arról, véleményük nem sikkadt el. A névsort az alábbiakban közöljük, azzal a megjegyzéssel, hogy a bizottság a megyei népfrontelnökség április 20-ai ülése elé csak a legtöbbek által javasolt személyek neveit terjeszti, de elsősorban azt javasolja, hogy Tohai László általános megyei tanácselnök-helyettes vigye tovább az elnöki funkciót az új választásokig. (A közvélemény javasoltjait a 2. oldalon közöljük.) ■■■■■MM
