Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 86. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 13., csütörtök Ma ülést tart Rács-Kiskun Megye Tanácsa A végrehajtó bizottság április 13- ára, csütörtök délelőtt 9 órára a megyeháza nagytermébe összehívta Bács-Kiskun Megye Tanácsát. Az ülés napirendjére a következő té­mák megvitatását javasolja: — Jelentés lejárt határidejű ta­nácshatározatok végrehajtásáról, tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenysé­géről. — A megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága közötti ' együttműködés tapasztalatai, fej­lesztésének feladatai. • -— Javaslat a megyei tanács és a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetének korszerűsítésére/ Wt Tájékoztató a városkörnyéki bizottságok működésének tapasz­talatairól. — Egyéb ügyek. .— Interpellációk. ELŐADÁS AZ ALKOTMÁNYOZÁS ALAPELVEIRŐL Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter Kecskeméten Szerdán délelőtt dr. Kulcsár Kál­mán igazságügyi miniszter Kecske­métre látogatott. A megyei pártbi­zottságon dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke és dr. Babinyecz Ferenc, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára fogadta, majd tájé­koztatták a megye politikai, gazda­sági helyzetéről. A miniszter ezután a megyei bíróság .vezető beosztású dolgozóival találkozott. Dr. Grei­ner József, a megyei bíróság elnöké­nek rövid tájékoztatója utáni be­szélgetésen az igazságügy-miniszter a ' bíróságokról szólva elmondta, hogy be kell vezetni a. kétfokozatú fellebbezést, azaz több. .bírói fórum működjön, amelynek keretében az' állampolgárok jogai jobbán érvé­nyesülnek, .Valamennyi magyar ál­lampolgárnak alanyi joga legyen a második fellebbezésre is. Bővíteni kell a feltételrendszert, mert bővül az igazságszolgáltatás köre is, ilyen lesz például á közigazgatási bírás­kodás.- Ami a konkrét megyei gondokat illeti, arról elmondta, hogy lépése­ket tesznek a jelenlegi megyei ren- dőr-főkapjjányság épületének meg­vásárlására, ahol 7- amennyiben ez sikerül — a Kecskeméti Városi Bí­róság működik majd. Az igazság­ügy átalakítását szolgálja, hogy a bíróságokat közelebb viszik a la­kossághoz, ugyanis az elsőfokú bí­ráskodás kiterjedtebb'lesz a jelenle­ginél, amely a demokratizmus alap- feltétele. A több bírói fórum, illetve a kétfokozatú fellebbezést szolgálja a feljebbviteli — tábla —bíróság, amelyből négy-öt lesz az ország­bán. A cégbíróságok jelenlegi mű-' ködöséről szólva hangsúlyozta! a jogtanácsosoknak türelemmel kell lenniük, hiszen még nem alakult ki teljesen az ítélkezési és eljárási gya­korlat. Politikai összefüggésekről is szólt a miniszter. Kijelentette, határo­zott,. a jogszabályoknak megfelelő ítélkezést kell folytatni, ebben nem lehet bizonytalanság. A bírók lehet­nek párttagok, ez állampolgári jo­gúk, ám ez az ítélkezést nem befo­lyásolhatja. A szubjektív hatásokat a bírói szervezetnek törölnie kell. A bíróságokon lehetnek pártszerve­zetek, de strukturálisan nem épül­hetnek be a szervezetbe. A megyei bíróságon tett látoga­tást követőén az igazságügyi mi­niszter a városközpontot tekintette meg, ahol csatlakozott kíséretéhez dr. Bodóczky László, a városi párt- bizottság első titkára és dr. Ador­ján Mihály, a városi tanács elnöke. A városháza dísztermének megte­kintése közben a tanácselnök rövid tájékoztatót adott a megyei jogú Kecskemét életéről. A kqra délutáni órákban zsúfo­lásig megtöltötték äz érdeklődők a megyeháza' nagytermét, ahol az igazságügy-miniszter a politikai in­tézményrendszerről, a jogállami­ságról, az alkotmányozásról tar­tott előadást. Elsőként a politikai rendszer átalakításának folyama­táról és objektív törvényszerűségei­ről. szólt. Az alkotmányozásról szólva többek között kijelentette, hogy az alkotmány a folyamatos konszenzus eszköze, amely bizto­sítja a demokratikus fejlődést. Az új alkotmány gyökeresen más lesz, mint a régi., A vele szemben tá­masztott követelmények közül em­lítette, hogy az alkotmánynak jog­szabálynak kell lennie, nem tartal­mazhat társadalmi modellt, s emel­lett állampolgár-centrikusnak kell lennie. Az alkotmányban kell rög­zíteni a hatalmi ágak, azaz a nép­képviselet, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztását. Szólt az ügyészi szervezet átalakításáról, il­letve a Magyarországon hagyomá­nyos helyi és regionális önkor­mányzat megteremtéséről. Az elő­adást követően dr. Kulcsár Kál­mán kérdésekre adott választ. A szerdai program a Naiv Mű­vészek Múzeumának megtekinté­sével fejeződött be, majd az igaz- ságügyi miniszter visszautazott Bu­dapestre. ... Gémes Gábor A A délutáni aktíváülés résztvevői, (Walter Péter felvétele) Várkonyi Péter nyilatkozata a VSZ külügyminiszteri bizottságának üléséről Három dokumentumot fogadtak el EGYENES ADÁSBAN Szombaton: Reform­műhely Reformműhely-tanácskozást tartanak szombaton Kecske­méten az MSZMP több politi­kusa, társadalomtudósok, gaz­dasági szakemberek és ifjúsági aktivisták részvételével — a . színhely az Erdei Ferenc Műve­lődési Központ, a házigazda a megyei pártbizottság és a ta­nács. A vitaindító előadásokat ~ a politikai intézményrend­szer és a gazdaság reformjának kérdéseiről — Pozsgay Imre és Nyers Rezső tartja, ezután kor­referátumok, hozzászólások hangzanak el. A tanácskozást a kecskeméti és Kecskemét kör­nyéki érdeklődők a városi tele­vízió közreműködésével élő, egyenes adásban figyelemmel kísérhetik, sőt, kérdéseket is föltehetnek a 76-21-022-es szá­mon. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottságának berlini ülésén, az elfogadott dokumen­tumokról, a Berlinben végzett munká­ról nyilatkozatot adott a magyar sajtó tudósítóinak. ! A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága három dokumentumot fo­gadott el a berlini ülésen ö kezdte a beszélgetést Várkonyi Péter. — Egy nyilatkozatot az európai harcászati atomfegyverekkel kapcsolatban, felhí­vást a háborúk nélküli világért, vala­mint az ilyen ülésekkor szokásos közle­ményt. — Kiemelkedő jelentőséget tulajdo­nítunk a harcászati nukleáris fegyverek leszerelésének. Az Európában találha­tó ilyen típusú fegyverekről folytatan­dó tárgyalásokat azért tartjuk fontos­nak, mert eredményeik erősítenék az európai stabilitást, lényegesen csök- ' kentenék a meglepetésszerű támadás veszélyét. Úgy véljük, hogy a harcásza­ti atomfegyverekről folytatandó tár­gyalásokra tett javaslatunk nem zavar­ja meg a bécsi leszerelési tárgyalásokat — ellenkezőleg, azok kiegészítését je­lentené. Az európai harcászati atom­fegyverek csökkentése, beleértve az aránytalanságok megszüntetését, illet­ve teljes felszámolása jelentős előreha­ladás lenne az atomfegyverek megsem­misítésének útján. Fontosnak tartjuk, hogy az államok közötti kapcsolatokat meghatározó el­vek egységesen érvényesüljenek — hangsúlyozta Várkonyi.'.Péter. — A Varsói Szerződés államainak közös érdekük, hogy egyes elvek ne kerülje­nek háttérbe. Nem fogadható el az em­beri jogok olyan értelmezése, amely a polgári és politikai, valamint a gazda­sági és szociális jogok korlátozására irányul. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés tagállamai között az emberi jogok terén és a humanitárius kapcso­latokban több jognak kell érvényesül­nie, mint az egyetemes és regionális megállapodásokban. Ily módon a szo­(Folytatás a 2. oldalon) ÜLÉSrtÁRTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ......RM W WHIM Bll—W Ú jjáválasztották «w a Politikai Bizottságot ... .- • .. . .• HR , A kilenctagú testületben: Jássó Mihály és Vastagh Pál A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága április 12-én ülést tartott. A testület Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta azt a jelentést, amelyet a párt vezető testületéi munkastílu­sának és -módszereinek tanulmányozására kiküldött bizottság készített. A mun­kabizottság a többi között megállapította, hogy a párt politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küzd, de már jelen vannak a kibontakozást, a megújulást jelző folyamatok is. A Központi Bizottság személyi kérdésekről is határozott. A testület titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a Központi Bizottságot. Elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd ennek a testületnek a tagjairól is titkos szavazással határozott. A KB új tagjai: Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára, Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, Gyuricsku Kálmán, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Karvalits Ferenc, a Zala megyei pártbizottság első titkára, Kiss Péter, a Budapesti KISZ-bizottság első titkára, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Lenkei Csaba, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelője, Major László, a KB Iroda vezetője, Mádlné Maár Ilona, a dunaújvárosi pb első titkára, Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ismét Grósz Károly. A Politikai Bizottság további tagjai: Hámori Csaba, Iványi Pál, Jassó Mihály, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Tatai Ilona és Vastagh Pál. A Központi Bizottság üléséről közleményt ad ki. (MTI) SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Központi Bizottság ülését követő­en Major László, a párt szóvivője az MTI munkatársának elmondta: a tes-. tület lényegében saját munkamódsze­rével, -stílusával foglalkozott ezen a ta­nácskozáson. Rendkívül önkritikus volt a munkabizottság beszámolója, amelyet Grósz Károly terjesztett elő. Ebből kitűnt, hogy a pártértekezlet után eufórikus periódus következett be, azonban mintha az új pártvezetés, s maga az MSZMP is elvesztegette vol­na az időt. Az első hónapokban dina­mizálni lehetett volna a párttagság tö­megeit, s még inkább megerősíteni a politikai munkát. Ez vissza nem térő alkalom volt. Azóta Magyarországon . felpörögtek a politikai események, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kommunisták egy része értetlenül fo­gadta a gyors' mozgást, zavarodottság mutatkozott soraikban és ez párton be­lüli tényezőkkel is magyarázható. Ilyen eseménysorozathoz nem szokott a pártközvélemény, sokkolóan hatott rá mindaz, ami végbemenj; az országban. Az alternatív szervezetek megjelenése éppen úgy, mint a nemegyszer ellensé­ges támadás, amely a pártot, a kommu­nistákat is személyükben éri. A Köz­ponti Bizottság arra törekszik, hogy az MSZMP minél előbb magára találjon, kijusson abból a politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küszködő perió­dusból,.amelyben ma van. A pártvezetés személyi összetételé­nek változásáról szólva a szóvivő leszö­gezte: nem egyes csoportok követelése­inek akart eleget tenni a Központi Bi­zottság, amikor változtatásokat hatá­rozott el, s önkritikusan szólt saját munkájáról, kritikusan az előző Politi­kai Bizottság tevékenységéről. Nem bi­zonyos csoportok kritikai éhségét kí­vánta csillapítani, hanem az volt a cél­ja, hogy ütőképesebbé tegye a pártve­zetést, s ezzel offenzívába lendítse a párttagságot, amennyiben a kommu­nisták döntő része egyetért ezekkel a változtatásokkal. . A Központi Bizottságba történt ko- optálásról; a Politikai Bizottság újjává- lasztásáról elmondta: a jelölőbizottság­gá átalakult munkabizottság több száz embert hallgatott meg a megyékben, Budapesten, a megyei pártbizottságok képviselőivel s a Központi Bizottság szinte minden tagjával konzultált a két testület munkamódszeréről, munkastí­lusáról, s az ennek javításához szüksé­ges személyi feltételekről. A tapaszta­latok, s a többségi vélemény alapján úgy látta jónak, hogy kilenctagú, ope­ratívabb Politikai Bizottságot válassza­nak. A testület végül is titkos szavazás­sal döntött a Központi Bizottságba ko­optált tíz új tagról, majd az új Politikai Bizottságról. A szóvivő hozzátette: a régi Politikai Bizottság — a főtitkárral az élen -Selőzőleg beadta lemondását. A szavazólistára így főtitkáijelölt is ke­rült, és egyhangúan ismét Grósz Ká­rolyt választották meg erre a tisztségre. A Politikai Bizottságba a hét korábbi tagon kívül két új tag került be: Jassó Mihály, az MSZMP budapesti bizott­sága és Vastagh Pál, a Csongrád me­gyei pártbizottságelső titkára. A PB két új tagjával kapcsolatban Major László — a jelölőbizottság véle­ményének ismeretében — elmondta: Vastagh Pál népszerűségnek örvend Szegeden és megyéjében is. A közéletbe szókimondó stílusával, őszinteségével robbant be; nagy rokonszenv övezi kör­nyezetében, s számosán megismerhet­ték már a képernyőről is. Jelölésében az is közrejátszott!— hangsúlyozta Major László —I hogy mivel a párt tagsága sem csak Budapestre korlátozódik, jó, ha a testület munkáját vidéki vélemény is segíti, amelyet a megyei első titkár tol­mácsol. A budapesti kommunisták kép­viselője hagyományosan jelen van a leg­felsőbb irányítótestületben: Jassó Mi­hály is megkapta a bizalmat. A most kialakult lista érzékelteti a sokszínűséget, és azt is, hogy ez a csapat képes lesz arra, hogy a követkeáő hóna­pok politikai küzdelmeiben helytálljon, s önbizalmat adjon a párttagságnak — hangsúlyozta a szóvivő, majd a továb­biakban a Politikai Bizottságból kima­radt személyiségekről is szólt. Berecz János továbbra is felügyelő titkára a társadalompolitikai osztály­nak, amely a Központi Bizottság egyik legnagyobb osztálya. Lukács János pe­dig más megbízatásra készül, de addig is részt vesz a KB pártpolitikai osztá­lyának irányításában.■ A szóvivő kitért arra is: az ülésen — bár rövid időre 7S- megjelent Kádár János, a párt elnöke, aki úgy érezte, hogy számot kell adnia a testületnek arról, miért nem tud hosszabb ideje aktívan részt venni a Központi Bizott­ság munkájában. Mint elmondta: egészségi állapota miatt orvosai nem javasolják, hogy tevékenyen közremű­ködjön a testület ülésein. A szóvivő végül hangsúlyozta: a Központi Bizottság vállalta azt, hogy a lehetőségek határáig nyilvánossá te­szi a párt munkáját. Azonban nincs olyan politikai szervezet, amely saját belső szervezeti, személyi ügyeit ne zárt ülésen tárgyalná. (MTI) JASSÓ MIHÁLY 1936. május 21-én született Bu­dafokon. Eredeti foglalkozása taní­tó. Csepelen általános iskolában dolgozott, előbb tanítóként, majd igazgatóhelyettesként. 1964-től a XXI. kerületi tanács, később a ke­rületi pártbizottság munkatársa volt. A Szovjetunió Kommunista Pártja Pártfőiskolájának elvégzése után a budapesti pártbizottságon dolgozott, 1974-bén osztályvezető- helyettesnek nevezték ki. Ezt köve­tően a KB apparátusába került. 1979—1983-ig volt a XII. kerületi pb első titkára. 1983-ban a buda­pesti pb titkárává, 1988. június 27- én első titkárává választották meg. 1985-től 3 évig KEB-tag volt, 1988.- ban a KB tagja lett. Nős, felesége nyugdíjas pedagógus, egy gyerme­kük van. VASTAGH PÁL 1946, szeptember 23-án született Nagyszénáson. A szegedi József At­tila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett dip­lomát. Később itt dolgozott tanár­segédként, adjunktusként, docens­ként, majd kari dékánként. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB Társadalomtudományi Akadé­miáján kandidátusi címet szerzett. 1973-tól a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának elnöke, 1976 és 1981 között a KISZ KB intézőbi­zottságának tagja volt. A pártnak 1966 óta tagja. Vastagh Pált tavaly decemberben az. MSZMP Csong­rád Megyei Bizottságának első tit­kárává választották. Nős, felesége nyelvtanár,’ két gyermekük van. (MTI) 4 NASA OKOSÍTOTTA ■ . ■ • •. I Az „intelligens görény” bemutatkozott Az intelligens görény bemutatko­zott és nagy tetszést aratott. A Siker nem volt véletlen, hisz nem akármi­lyen görényről van szó! Jóval ter­metesebb eleven, bundás névroko­nától. Hossza: három és fél méter, súlya: másfél tonna, ára: egymillió dollár! De ne áruljunk tovább zsák­bamacskát :_csőgörény e történet fő­szereplője. így hívják a csővezeté­kek tisztítására és újabban vizsgála­tára használatos berendezéseket. Ezek egyik, világszerte ismert amerikai gyártója, a TUBOSCOPE cég tart e napokban termékbemuta­tót a Gáz- és Olajszállító Vállalat (GOV) kecskeméti üzemében. Az első napon előadásokon ismertet­ték a berendezés felépítését, műkö­dését a meghívott mintegy százhúsz szakember előtt. (A résztvevők szovjet, jugoszláv, csehszlovák és hazai olajipari cégek, vízmű vállala­tok képviselői közül kerültek ki.) A program szerdán érkezett leglát­ványosabb részéhez: ekkor emelték be a berendezést a városföldi kompresszorállomás göréhyindító kamrájába. Majd bezárták az ajtót és ráadták a gáznyomást. A nyo­más hatására megindult a görény az acél „alagútban” és 11 óra múlva a dunántúli Adonyban, hetvenhét kilométeres útja végére ért. Közben azonban használta az „eszét”. Azaz folyamatosan mérte a sérüléseket, kopásokat, jegyezte a korróziós pontokatés persze, mindezt aprólé­kosan regisztrálta egy mágnesszala­gon. E vizsgálathoz rendkívül erős elektromágneseket alkalmaznak, amelyhez speciális akkumulátorok szolgáltatják az-áramot. Olyanok, amelyeket a NASA ürprogramra- kétáiban is használnak. A mérések adatait pár nap múlva kiértékelik és megküldik a GOV- nak. így a vállalat pontos képet kap: hol, milyen beavatkozásra, ja­vításra van szükség a vezetéken. Az amerikai cég ingyen vállalta a be­mutatót. Nem titkolt szándékuk, hogy ezzel is elősegítsék intelligens görényeik befurakodását a kelet­európai piacokra. Itt ugyanis — a GOV-hoz hasonlóan — a legtöbb olajipari és vízmű vállalatnál még a hagyományos, szúrópróbaszerű, szakaszos vizsgálatokat alkalmaz­zák, ami korántsem ad pontos ké­pet a vezetékrendszer állapotáról. A GOV viszont azért adott helyet a bemutatónak, mert feltett szándé­ka, hogy a közeljövőben béreljen vagy vásároljon akár amerikai, akár más nyugati gyártmányú intel­ligens görényt. Ehhez azonban elő­ször meg kell ismerni őket a gya­korlatban is. G. B. • A városföldi kompresszorállomáson daruval emelik a görényt a csővezeték indítókamrájához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom