Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

I [(/oCa» ' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' ^ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ \ XLIV. ÉVF. 72. SZÁM 1989. MÁRCIUS 25., SZOMBAT ÁRA: 5,30 Ft ÜLÉST TARTOTT A MINISZTER­TANÁCS (2. oldal) GRÓSZ—GORBACSOV TALÁLKOZÓ Csaknem négyórás tárgyalás Moszkvában Áttérés a dollárelszámolásra — a VSZ korszerűsítése Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken este hazaérkezett arról a munkalátogatásról, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának meghívására tett Moszkvában. Kíséretében volt Major László, a Központi Bizottság Irodájának vezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Grósz Károly és Mihail Gorbacsov tegnap délelőtt csaknem négy órán át ta­nácskozott. A megbeszélésekről Thür­mer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója adott tájékoz­tatást. Mint elmondta, az előzetes vára­kozásnak megfelelően nagyon őszinte, jó légkörű, szívélyes, elvtársi megbeszé­lést folytatott a két pártvezető. Grósz tájékoztatta vendéglátóját ha­zánk helyzetéről, az MSZMP életéről, a gazdaság időszerű kérdéseiről, a többpártrendszerre való áttérés folya­matáról, buktatóiról, távlati elképzelé­seiről. Magyar részről azt tapasztalták, hogy a szovjet fél nagy megértést tanú­sít a magyarországi helyzet iránt. Mi­ként Gorbacsov mondta: Magyaror­szág jövője a szocializmusban keresen­dő, az út ehhez a stabilitáson, a politi­kai és gazdasági reformok dinamikus, egymással összhangban álló megvaló­sításán át vezet. Vendéglátójától Grósz részletes tájé­koztatást kapott a Szovjetunió helyze­téről; arról, hogy a politikai reformok lendületet adtak az átalakítás folyama­tának, ugyanakkor olyan gondokkal birkóznak — így az élelmiszer-ellátás, a piára egyensúly megteremtése amelyekre mihamarabb megoldást kell találni. A szovjet pártvezető szólt a nemzetiségi kérdésről is. A problémát a Szovjetunióban a maga élességében és összetettségében látják, s mint Gor­bacsov elmondta, készülnek a nemzeti­ségi kérdés átfogó koncepciójának ki­dolgozására. Ez azért is fontos, mert — mint a beszélgetésből kiderült — a szocializmusról vallott elképzelések újabb fejezetének kidolgozása is napi­renden van. A kétoldalú kapcsolatokról szólva kinyilvánították szándékukat a politi­kai együttműködés megőrzésére, sőt, (Folytatás az 1. oldalról.) Olaszországba az ünnepekre a Vaskúti Bácska Tsz bajai nyúlvá- j| gó üzeméből összesen 4 kamion feldolgozott, vágott és csomagolt | nyulat indítottak útnak, az utolsó szállítmányt pénteken. A több ? mint 53 ezer konyhakész csemege húsvétkor kerül az olasz csalá- | dók asztalára. A téesz a múlt évben összesen 2 millió 350 darabot | exportált az olasz partnernek, amely — tekintettel a kiváló minő- I ségre — ebben az évben többet szeretne vásárolni. Azonban a , tenyésztői, hizlalási kedv csökkenése miatt — drága a takarmány j — aligha tudnak ennek az igénynek eleget tenni. Az olaszok a bárányhúst is kédvelik, különösen így ünnep táján I vásárolnak a szokásosnál többet. Hazánkból egyedül a Rémi Dó- ! zsa Tsz-től vesznek a Terimpex Külkereskedelmi, valamint a j Gyapjú- és Textil-nyersanyagforgalmi Vállalat közvetítésével élő 3 bárányt az olasz importőrök. A rémi tsz-ből az elmúlt napokban | 600 élő bárány érkezett Olaszországba, ahol ottani feldolgozás tj után kerül az üzletekbe. A szövetkezet egyébként az elmúlt évekig S átlagosan 15-17 ezer élő bárányt exportált; az olasz piacon kívül • az NSZK-ba, Franciaországba, valamint az arab országokba szál- ! lítanak. Az idei üzletkötések szerint az év végéig mintegy 17 ezer j darabot küldenek az említett országokba. — szilvási — : Hűsexport Olaszországba KÜLÜGYI SZÓVIVŐI ÉRTEKEZLET Visszautasítjuk a román vádaskodást! Megfigyelői státus , az Európai Tanácsban A dél-koreai és az uruguayi külügyminiszter közelgő magyarországi látogatásáról nyilatkozott, valamint is­mételten reagált az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága genfi ülésén elhangzott román vádaskodásokra Komo- róczki István a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői előtt a Külügyminisztérium szóvivői értekezletén a mi­nisztérium Duna-parti épületében. A szóvivő elmondta, hogy Várkonyi Péter meghívá­sára március 28. és 30. között első alkalommal tesz hivatalos látogatást hazánkban Cső Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere, akit útjára el­kísér felesége. (Folytatás a 2. oldalon.) KÜLFÖLDI MŰFORDÍTÓK SZOBORPARKJA KISKŐRÖSÖN — A VILÁGON EGYEDÜLÁLLÓ! Franz Fühmann • Dr. Dietmar Keller, az NDK kulturális államtitkára avatta fel a Franz Fühmannml készült szobrot. portréja r- ajándékba Kiskőrösön, a Petőfi szülőháza tövében kialakított, hangulatos szoborparkban tegnap újabb alko­tást avattak fel. A Nemet Demok­ratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kulturális együtt­működésének újabb állomásaként egy ajándékba kapott szoborral gazdagodhatott a messze földön híres kiskőrösi szoborpark. Eddig négy Petőfi-fordító alakját, arcvo­násait őrzik a művek, most egy német műfordító portréja gazda­gítja a gyűjteményt. Franz Fü­hmann (1922—1984) elbeszélő, líri­kus, esztéta főképpen -magyar és cseh költők verseit ültette át német nyelvre. Különösen vonzódott Pe­tőfi Sándor, József Attila, Ady Endre, Radnóti Miklós költészeté­hez. Fühmann 1978-ban a magyar irodalom népszerűsítésében vég­zett tevékenykedéséért megkapta a Munka Érdemrend arany fokoza­(Walter Péter felvétele) tát. Magyarországon is járt. Utol­só fordítói munkája Vörösmarty Csongor és Tündéje volt. A tegnap délelőtti szoboravató ünnepség resztvevőit — köztük dr. Dietmar Kellert, az NDK kulturá­lis államtitkárát, dr. Gerd Vehrest, az NDK magyarországi nagyköve­tét, Komáromi Attilát, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Geri Ist­vánt, a megyei tanács elnökhelyet­tesét — dr. Oláh Pál, a kiskőrösi városi tanács elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a világon egyedül­álló, hogy műfordítóknak szobrot állítanak. Különösen büszkék a kiskőrösiek arra„hogy jelesSzülöt- tük, Petőfi Sándor verseit fordítot­ták le legtöbbször a világ vala­mennyi táján. Dr. Dietmar Keller kulturális államtitkár ugyancsak örömét fejezte ki afölött, hogy vi­lágszerte méltóképpen őrzik Petőfi emlékét, majd felavatta Wieland Forstet német szobrászművész markáns alkotását, a Fühmannt ábrázoló szobrot. B. T. EREDMÉNYHIRDETÉS A KODÁLY INTÉZETBEN Tanulmányok megyénk zenei múltjáról A Kodály Zoltán Zenepeda­gógiai Intézet és a Bács- Kiskun Megyei Tanács tudomá­nyos koordinációs szakbizottsága egy éve — első ízben —, hirdette meg zenetörténeti, zenetudományi pályázatát. A bizottság évenként bizonyos összeggel _ támogatja egyes szakterületek eredményes művelőit, a most szóban forgó pá­lyázat szervezési és tartalmi előké­szítésére a Kodály Intézetet kérték föl, amely, nem mellékesén, anyagi hozzájárulással is gondoskodott az ügy sikeréről. A témákat igen széles körben je­lölték meg: Bács-Kiskunhpz kötő­dő zeneszerzők — elsősorban Ko­dály Zoltán — életművének vagy egyes alkotásainak feldolgozása; régebbi vagy a közelmúlt zenetörté­neti emlékeinek, dokumentumai­nak feltárása; a tájegységhez kötő­dő vagy itt született előadóművé­szek, vagy kiemelkedő zenepedagó­gusok munkássága; a megye vagy kisebb tájegységének magyar vagy nemzetiségi népzenei hagyományá­nak feltárására és értékelése. A pá­lyázók a második és harmadik he­lyen jelölt témákat találták von­zóbbnak; népzenei, valamint az életmű-bemutatással kapcsolatos dolgozatot nem küldtek be. A pályázaton tulajdonképpen bárki indulhatott, szakmában jár­tas kutatók, zenetanárok, iskolai honismereti körök tagjai, és — úgymond — amatőrök is. A mun­kákat háromtagú bizottság érté­kelte: Ittzés Mihály főiskolai do­cens, a Kodály Intézet igazgató- helyettese, Vavrinecz Veronika ze­netörténész, az Országos Széché­nyi Könyvtár zeneműtárának ve­zetője, valamint Körber Tivadar, a budapesti Bartók Béla zeneművé­szeti Szakközépiskola zeneiroda­lom-tanára. A várakozással ellentétben mindössze hat dolgozat érkezett be. Az eredményhirdetést tegnap délután tartották a kecskeméti Ko­dály Intézetben. Eszerint: 15-15 ezer forintos jutalmat kapott Ren- nerné dr. Várhidi Klára, a Zenetu­dományi Intézet munkatársa, aki alapos levéltári kutatások alapján írt Kalocsa—a XVIII. század má­sodik felében fénykorát élő — ze­nei életéről. Lexikonszócikk he­lyett Nemesszeghyné Szentkirályi Mártáról címmel írt dolgozatot, dokumentumokra támaszkodva, a másik díjazott Szögi Ágnes, a kecs­keméti Kodály Intézet archívumá­nak munkatársa. A pályamű — egyebek mellett — betekintést nyújt a korabeli oktatás és művelő­déspolitikajó néhány izgalmas kér­désébe is. A bírálóbizottság mind­két dogozatot közlésre is alkal­masnak ítélte. Ötezer forintos pályadíjat ka­pott dr. Gál Zoltán, a Petőfi Népe újságírója, aki a bajai Liszt Ferenc Zeneiskola történetét írta meg, 1926-tól 1983-ig. A legeredménye­sebb 30 éven aluli pályázóknak szánt különdíjat egy bajai gimna­zistának, Gál Zsófiának ítélték. Ő témájául a bajai III. Béla Gimnázi­um zenei életének históriáját vá­lasztotta, 1757-től 1944-ig. Úgyszintén az ifjú korosztályt képviseli. Csenki Katalin is, a kecs­keméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium növendéke, aki sze­mélyes élményeivel hitelesítve írta meg a Buday Dezső Általános Is­kola ének-zene tagozatának törté­netét. A bírálóbizottság 2 ezer fo­rinttal jutalmazta munkáját. A vállalkozás végül is elérte cél­ját: további , szélesebb és mélyebb kutatás, valamint a csiszoltabb ki­dolgozás lehetőségét magában rej­tő dolgozatok érkeztek be. Egye­bek mellett ezekkel a gondolatok­kal zárta mondandóját Erdei Pé­ter, a Kodály Intézet igazgatója, aki dr. Király Mihálynak, a tudo­mányos koordinációs szakbizott­ság titkárának társaságában gratu­lált a díjazottaknak a tegnapi ben­sőséges hangulatú ünnepségen. H.K. E. Kellernes husyéti ünnepeket Jiívanúxik - rftinxlen kedves ^olvásónknakl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom