Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
2. • PETŐFI NÉPE • 1989. március 25. / Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Március 29-ére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A testület a Politikai Bizottság javaslata alapján kialakítja állás- foglalását a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. A téma előadója Berecz János, a KB titkára lesz. E kérdések megvitatása azért vált szükségessé, mert az 1988. májusi pártértekezlet nyomán jelentős változások zajlanak a politikai nyilvánosság fórumain és a tájékoztatáspolitikában is. Az MSZMP véleménye szerint a politikai intézmény- rendszer demokratizálásának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatáspolitika reformja. A jelenleg hatályos sajtótörvény jelentős része ma már nem felel meg az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változásoknak. A politikai gyakorlat is sok vonatkozásban eltér a törvény eredeti intencióitól. Ez indokolttá teszi a sajtótörvény felváltását egy új tájékoztatási törvénnyel. A Központi Bizottság Lukács Jánosnak, a KB titkárának előterjesztésében jelentést hallgat meg a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól, és állást foglal a témát érintő néhány időszerű kérdésben. A Központi Bizottság elé kerülő jelentés javasolja a testületnek, hogy a párt tagjainak és szervezeteinek észrevételeit figyelembe véve módosítsa a korábbi, február 10— 11-ei ülésén e témában kialakított és pártvitára bocsátott állásfoglalás-tervezetét. A tanácskozás harmadik napirendi pontjaként Lukács János tájékoztatja a testületet a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy az ifjúság cselekvő részvétele, alkotó közreműködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításában érdemi változást csak a következetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak. E célok érdekében az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, s ennek keretében új ifjúságpolitikára van szüksége. A politikai verseny megköveteli a párt és ifjúsági szervezetei — korábbinál — szorosabb együttműködését. Az együttműködés az értékek azonosságára, a közös politikai érdekekre épül és közös tevékenységgel valósul meg. A Központi Bizottság tájékoztatást kap a március 15-.ei ünnepségekről, az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány legutóbbi fontos eseményéről, valamint a Politikai Bizottság javaslata alapján dönt a Lukács György-alapítvány létrehozásáról. A Központi Bizottság Grósz Károlynak, a párt főtitkárának előterjesztésében személyi kérdéseket is megtárgyal. (MTI) • • Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós kormányfő beszámolóját a hágai környezetvédelmi konferenciáról. A kormány áttekintette az Országgyűlés márciusi ülésszakának tapasztalatait, s meghatározta az ezzel összefüggő tennivalókat. A Minisztertanács megtárgyalta a bizalmatlansági és bizalmi indítvány szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány megvitatta az országos közúthálózat fenntartásának és fejlesztésének lehetőségeit, és elemezte pótlólagos források bevonásának módját. A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő Tudománypolitikai, valamint Gazdasági Kollégiumot. KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Bizalmatlansági indítvány— száz képviselő A Minisztertanács ülését követően Marosán György szóvivő tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napirendi pontokról. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök a kormány nevében bejelentette a népszavazás lehetőségének vizsgálatát. A testület úgy határozott, hogy — a kormányfő parlamenti ígéretének megfelelően — elkészíti, s előreláthatólag júniusban benyújtja az Országgyűlésnek a bős—nagymarosi beruházás köitségvetési helyzetéről, a vizerőmű- épitéssel kapcsolatos népszavazás feltételeiről, annak nemzetközi és egyéb összefüggéseiről szóló tájékoztatót. Addig csak olyan munkálatokat lehet végezni, amelyek nem járnak visszafordíthatatlan változással. A kormány tárgyalt az autópályahasználati díj bevezetéséről is — jelentette be Marosán György. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országos közúthálózat műszaki állapota a nyolcvanas évek eieje óta fokozatosan romlik; a szűkös költségvetési források nemcsak a fejlesztésre, de a karbantartásra sem elegendőek. Ezért a kormány keresi a lehetőséget a további romlás megakadályozására, ugyanakkor felvetődött az úgynevezett címkés autópályahasználati díj bevezetése. E pótlólagos forrást — elkülönített keretként — csak az utak állapotának javítására és fejlesztésére lehetne felhasználni. A testület úgy döntött, hogy ismételte^ és sürgősen meg kell vizsgálni a forgalommal arányos finanszírozást szolgáló útalap létrehozását. Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a Minisztertanács. A Tudományos Kollégium—Pozsgay Imre állam- miniszter elnökletével—a kormány tudománypolitikájának összehangolását segíti,’-átfogja a kutatás, a fejlesztés, a felsőoktatás, valamint a műszaki fejlesztés összefüggő területeit; véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezeti a Gazdaságpolitikai Kollégiumot, amelynek működése nincs kötött formához kötve, nincsenek állandó tagjai, s tevékenysége nem érinti a miniszterek döntési jogát, felelősségét. Feladata a gazdaságpolitikai kérdések előkészítése, a tárcák közötti egyeztetés segítése. Végül Marosán György bejelentette: . a Minisztertanács megvitatta a bizal-. matlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához szükséges törvény- javaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi szavazás az'Országgyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges jogintézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az államélet operatív irányításában, illetve a Parlamentnek való alárpndeltségét és felelősségét. E témához kapcsolódva Borics Gyula igazságügyi államtitkár hangsúlyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Az államtitkár a tervezet leglényegesebb elemeit sorolva kiemelte: amennyiben száz képviselő jelzi, hogy nincs megelégedve a kormány munkájával, bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő. Utalt arra, hogy a kormány ülésén felvetődött: ki kell mondani, hogy az országgyűlési képviselők egyharmada vetheti fel a bizalmi kérdést, s leghamarabb öt nap múlva, legkésőbb harminc napon belül meg kell tartani az elképzelések szerint titkos bizalmi szavazást. Ez vonatkozik a kormány valamelyik tagjával szembeni indítványra is. Ugyanakkor, amennyiben a kormány úgy érzi, hogy a testülettel vagy a miniszterelnök személyével szemben megcsappant a bizalom, a kormány elnöke is kérhet bizalmi szavazást. Az Országgyűlésnek a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansága az egész kormányt érinti, s a szavazás eredményétől függően új kormányt kell választani a törvényhozó testületnek. A választásig — bizonyos megkötöttségekkel — ügyvivő kormányként működik az előző. Kormánytag esetében az új miniszter megválasztásáig az államtitkár látja el a funkciót. Újdon- ság, hogy mostantól a miniszter megbízása alapján miniszterhelyettes is helyet foglalhat az Országgyűlés ülésszakán az első padsorban — a miniszter helyetteseként. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A Magyar Hírlap munkatársa arról tudakozódott, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása, illetve a kormány esetleges lemondása esétén ki fogja kijelölni az új miniszterelnököt. Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira. Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a köztársasági elnök jogkörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése —válaszolta Borics Gyula. A Népszava munkatársa megkérdezte: nem jelent-e ellentmondást, hogy a miniszterelnök megválasztja a minisztereit, majd az Országgyűlés az egyes miniszterekkel szemben is benyújthatja a bizalmatlansági indítványt. Második kérdése arra vonatkozott, hogy amennyiben az interpellációra adott válasz nem elégíti ki a képviselőket, felvetődik-e a bizalmi kérdés. Ha egy jelentős kérdésben nem fogadja el az Országgyűlés a miniszter válaszát, két eset lehetséges: vagy a parlament veti fel a bizalmatlansági indítványt, vagy pedig a miniszter vonja le a konzekvenciát és bizalmi szavazást kér személyével kapcsolatban. Addig, amíg az új alkotmány életbe nem lép, törvényben fogják szabályozni, mi történjék akkor, ha a miniszterelnök nincs megelégedve a miniszterével, és le akarja váltani — felelte az államtitkár. Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a szakminiszterek kiválasztásában. * Borics Gyula annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ä jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van. A Tv-Híradó munkatársának kérdésére válaszolva leszögezte: az alkotmány 33. paragrafusának 3. bekezdése — amennyiben elfogadják — a következőképpen fog alakulni: a minisztert az Országgyűlés üléseirf az államtitkár vagy az általa megbízott miniszterhelyettes helyettesíti. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatos munkálatok visszafordíthatatlanságának értelmezését firtatta. Marosán György válaszában emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök az Országgyűlésen bejelentéseket tett a vízlépcső építésével kapcsolatban, s ezeket a bejelentéseket később nem egészen pontosan idézték, illetve sokan félreértelmezték. A Minisztertanács pénteki ülésén pontosította és megfogalmazta, hogy a további munkálatokat illetően visszafordíthatatlan változásokat kiváltó tevékenységet''ne végezzenek. A UPI tudósítója arról tudakozó-, dott, hogy a népszavazásról szóló törvényjavaslatot mikor terjesztik a parlament elé. • A népszavazásról szóló törvényjavaslat és a bős—nagymarosi vízlépcső ügyében tartandó esetleges népszavazás kérdése egy időben kerül a parlament elé. Az Országgyűlés idei munkaterve szerint erről a témáról júniusban tárgyalnak a törvényhozók — mondotta Marosán György. GRÓSZ—GORBACSOV TALÁLKOZÓ Csaknem négyórás tárgyalás Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) bővítésére azokkal az új lehetőségekkel, amelyeket a két országban zajló szocialista megújulás és a reformfolyamat jelenthet, illetve amelyeket az egymás sikerében való érdekeltség adhat. A szovjet partnerek megértéssel fogadták a kölcsönös gazdasági kapcsolatok korszerűsítésében megfogalmazott magyar igényt. Megállapodtak: tanulmányozni fogják, miként lehet korszerűbb kereskedelmi elszámolási rendszerre áttérni. Ennek lényege a világpiaci árakon, dollárban történő elszámolás lenne. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a KGST-ben mélyreható változtatásokra van szükség. Gorbacsov kiemelte: minden olyan magyar javaslatnak szövetségesei, támogatói lesznek, amely a szervezet átfogó reformjára irányul. Egyetértettek a Varsói Szerződés korszerűsítésének szükségességében is. Egyértelmű közös álláspontként fogalmazódott meg ugyanakkor: a mai világ realitásai miatt — bár a nemzetközi életben jelentős kedvező változások történnek — még szükség van a két katonai, politikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semlegesség kérdéséről'is. A szovjet fél nemzetközi. tapasztalatokra hivatkozva úgy vélekedett: a mai politikai viszonyok között nincs realitása egyik tagállam semlegességének sem. Arra azonban szükség van, hogy demokratikusabbá, korszerűbbé tegyék belülről politikai, katonai szövetségüket, a külvilágnak pedig azt a készséget demonstrálják, hogy előre kívánunk haladni a két katonai szervezet egyidejű felszámolásának irányában. A szűk körű pártfőtitkári találkozón magyar részről Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója, szovjet részről pedig Georgij Sahnazarov, a KB osztályvezetője volt jelen. A Kremlben folytatott megbeszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen magyar részről jelen voltak Grósz Károly «kíséretének tagjai: Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Szovjet részről Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, Alekszadr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduard Sevardna- dze külügyminiszter, valamennyien a Politikai Bizottság tagjai vettek rész. — A Mihail Gorbacsow^l. folytatott tárgyalásunk során egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben véleményeltérést vagy érdekellentétet tapasztaltunk volna — hangsúlyozta Grósz Károly, aki hazautazása előtt nemzetközi sajtó- konferencián összegezte moszkvai munkalátogatásának tapasztalatait. Kiemelte, hogy a megbeszélések tanúsága szerint is magas színvonalú és igényes az együttműködés politikai téren a két ország között. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdasági kapcsolatokról ez nem mondható el, még nem használtuk ki a gazdasági együttműködésben, annak korszerűbb formáiban rejlő lehetőségeket. Rövid bevezető nyilatkozatában az MSZMP főtitkára elmondotta: megköszönte vendéglátójának, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség mind nagyobb támogatást kap sajátos arculatának, kultúrájának, hagyományainak megőrzéséhez, ápolásához, gyarapításához. Kérdésekre válaszolva Grósz elmondotta, hogy az utóbbi hetekben az érdeklődés középpontjába került az esetlegesjövőbeni magyar semlegesség kérdése. Ennek kapcsán leszögezte: álláspontunk nem változott, mindkét katonai tömb egyidejű felszámolásáért küzdünk, s ha ez 'megtörténik, akkor a semlegesség már nem is lesz kérdés. A többpártrendszer magyarországi bevezetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: hazánkban a sokszínű érdekek megjelenítésére politikai pártok szerveződése útján van társadalmi igény; ki kell tehát elégíteni ezt az igényt. Ä pártfőtitkár hozzáfűzte: a politikai struktúra felépítésé, alakítása természetesen minden országnak bel- ügye. A magyar vezetés azért érez felelősséget, hogy a magyar nép érdekeit szolgálja a lehető legjobban. Személyes meggyőződését fejezte ki, hogy az egy- pártrendszer—többpártrendszer kérdése néni'a legfontosabb a demokrácia kiteljesítése, valóságos gyakorlása szempontjából. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP vezetését vajon ellenzéki pozícióban is vállalná-e Grósz Károly, kiemelte: a Magyar Szocialista Munkáspárt az elkövetkező időszakban a politikai küzdőtéren is ki fogja vívni magának a vezető szerepet. „En tehát a győztes párt pozíciójára készülök, nem ellenzéki pozícióra”. Az újságírók kérdéseire válaszolva szólt arról is, hogy a tárgyalásokon érintették a magyar múlt értékelésének néhány kérdését. Megállapodtak abban, hogy a szovjet illetékesek betekintést engednek magyar történészeknek azokba a fontos dokumentumokba, amelyek tanulmányozása révén pontosabb képet lehet majd kapni az 1956 zűrzavaros napjaiban történtekről. KÜLÜGYI SZÓVIVŐI ÉRTEKEZLET Visszautasítjuk a román vádaskodást! " (Folytatás az 1. oldalról.) A külügyminiszteri tárgyalások során a két fél áttekinti a nemzetközi helyzet alakulását és kapcsolataink fejlesztésének lehetőségeit. A külügyminiszterek aláírják a két ország műszakitudományos együttműködéséről szóló egyezményt, valamint egy jegyzőkönyvet a két külügyminisztérium együttműködéséről. Villányi Miklós pénzügy- miniszter és Cső Ho Dzsung aláirják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kormányközi megállapodást. Komo- róczki István emlékeztetett arra, hogy a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvétele, a nagykövetek kölcsönös akkreditálása 1989. február 1-je óta kapcsolataink lendületesen fejlődnek, tükrözve az országainkban egymás iránt meglévő érdeklődést és együttműködési szándékot. A szóvivő rámutatott arra is, hogy a nemzetközi közvélemény széles körben üdvözölte hazánk és a Koreai Köztársaság közötti kapcsolatfelvételt, mint a nemzetközi realitások elismerésére, a nemzetközi helyzet kedvező folyamatainak erősítésére irányuló lépést. A szóvivő ezután az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról szólt. Elmondta, hogy dr. Luis Barrios Tassano az európai szocialista országokban tett látogatásának befejező állomásaként március 30-án érkezik Budapestre. Ko- moróczki István hangoztatta, hogy államközi kapcsolataink rendezettek, szerződéses alapjai — a latin-amerikai országok viszonylatában — a leghosz- szabb történelmi múltra tekintenek vissza. Nagyra értékeljük, hogy a demokratikus uruguayi kormány példamutató bánásmódban részesíti az ott élő, viszonylag nagy létszámú magyar bevándorló közösséget, amit a két nép közötti barátság és együttműködés fontos tényezőjeként tart számon. Az uruguayi kormány aktív és nyitott külpolitikát folytat, alkotó szerepet játszik a közép-amerikai regionális válság megoldásában, így álláspontunk a nemzetközi kérdésekben rehdkívül hasonló vagy közelálló. A Külügyminisztérium szóvivője az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága genfi ülése kapcsán emlékeztetett arra: a bizottság határozatában aggodalmának adott hangot a román kormány úgynevezett településrendezési politikája miatt, amely erőszakos áttelepítésekkel jár, érinti a régi hagyományokat és végrehajtása az emberi jogok további megsértéséhez vezethet. A Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtitkár által Genfben kifejtett magyar álláspont a nemzetközi diplomáciában szokatlanul indulatos román reagálást váltott ki. A súlyos román vádak szerint a magyar revizionizmus nem újkeletű, a náci Németország támogatásával 1940-ben egyszér -örár „elszakította” Eszak- Erdélyt, s akkor a magyarok ott „számtalan atrocitást” követtek el. A magyarok Nagy-Magyarországról álmodoznak, amit számukra a Habs- burg-trónörökös jelképez. Szerintük amilyen heves, olyannyira hazug kampányt folytatunk a közvélemény tájékoztatására támaszkodva. Románia képviselőinek alaptalan és rosszindulatú támadásai kapcsán a magyar Külügyminisztérium ismételten szükségesnek tartja leszögezni: hazánk maradéktalanul betartja a nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeit, beleértve a határok sérthetetlenségét, a területi integritást; az ezzel összefüggő magyar álláspontot számtalanszor nyilvánosan is kifejezésre juttattuk — hangoztatta a szóvivő. A románellenes szándékokat és célokat feltételező állításokat a közvélemény rosszhiszemű megtévesztésére irányuló kísérletként, egy Európában már túlhaladott, rossz emlékű korszak felidézéseként értékeljük, ezért azokat a leghatározottabban visszautasítjuk. A román vádaskodásokkal ellentétben a Magyar Népköztársaság kormánya normális együttműködésre törekszik Romániával. Annak érdekében lép fel, hogy a Romániában élő csaknem kétmillió lelket számláló magyarság ősei földjén maradjon, nyelvét, kultúráját, hagyományait megőrizve ott találja meg boldogulását, összekötő szerepet tölthessen be a két szomszédos ország kapcsolatában. Ugyanilyen küldetést szánunk a: magyarországi románságnak is, akik identitásának megőrzését a magyar kormány nem kis anyagi áldozatokkal segíti. Arra a Genfben elhangzott román állításra reagálva, hogy Magyarországon a román nemzetiségű kisebbség felszámolásá folyik, az illetékes főosz-, tály vezetője március 22-én jegyzéket nyújtott át a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetének. A jegyzék kifejezi a magyar kormány hajlandóságát, hogy román megkeresés esetén kész tájékoztatást adni, illetve kétoldalú tájékoztatót tartani a magyarországi román kisebbség helyzetéről. Határozott álláspontunk, hogy semmiféle tárgyaláson nem lehet megkerülni a romániai magyarságot érintő kérdéseket! Amikor érdekeik védelmében szólunk, azt is le kell szögeznünk, hogy sorsuk jobbra fordítását nem az ott élő románság és más Gépcsoportok ellenére, hanem a közös érdekeknek megfelelően, velük együtt látjuk megvalósítha-, tónak. A tárgyalások megkezdését a román fél azonban előfeltételekhez köti. Ezt elutasítjuk, az előfeltételek nélküli tárgyalások megkezdésére viszont bármikor készen állunk. A szóvivői nyilatkozatokat követően a sajtó képviselőit elsősorban a magyar —román kapcsolatok alakulása foglalkoztatta. Az egyik újságíró az iránt érdeklődött, hogy volt-e egyáltalán pozitív eleme a román képviselő genfi felszólalásának. Egyetlen ilyen volt, amelyet üdvözlünk is: a román képviselő konkrétan felvetette a hazánkban élő román kisebbség helyzetét, mint olyan kérdést, amely szerepet játszik a két ország közötti kapcsolatokban. A szóvivő egy másik kérdésre valósnak mondta azt a hírt, amely szerint március 15-én a román hatóságod a bukaresti magyar nagykövetség utcai vitrinéből bevétették az oda kifüggesztett Nemzeti dal szövegét. A román követelés nagy megdöbbenést és értetlenséget váltott ki, amelyet egy korábbi rendeletre hivatkozva adtak ki. E rendelet a Romániában működő diplomáciai képviseletek propagandatevékenységét szabályozza. A román lépést diplomáciai úton is szóvá tettük, mert az megítélésünk szerint ellenkezik a két ország közötti kapcsolatokkal, súlyosan sérti a magyar nemzeti érzéseket. Az Európai Tanács valóban fontolóra vette Magyarország és Lengyelország megfigyelői státusának megadását — mondta egy újabb kérdésre a szóvivő. A tanács vizsgálódása teljes egészében egyezik a mi érdekeinkkel, eddigi törekvéseinkkel, ezért csak üdvözölni tudjuk azt. Tajvan és Magyar- ország között nincsenek hivatalos kapcsolatok, nincs olyan szándékunk, hógy Magyarországon bármiféle tajvani hivatalos képviselet létesítését engedélyeznénk — közölte egy további kérdésre. A gazdasági kapcsolatoktól viszont nem zárkózunk el, ennek részeként továbbra is elképzelhetőnek tartjuk tajvani üzletemberek beutazását, illetve magyar kereskedők tajvani látogatását. A magyar—izraeli kapcsolatokról tudakozódó kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy érdekképviseleti hivatal működik Tel-Avivban, illetve Budapesten. A diplomáciai kapcsolatok felvétele politikai terveink között szerepel-, ez azonban nem várható a közeljövőben. Szoros összefüggésben áll a közel-keleti rendezés megoldásával kapcsolatos tárgyalásokkal is. Nem zárta ki azonban a szóvivő, hogy a két kormány között a nem távoli jövőben tárgyalások kezdődjenek e kérdéskörről, illetve a kapcsolatok magasabb szintre való emeléséről. A magyar diplomáciát érintő további kérdésekre válaszolva a szóvivő közölte: Chilével nem szakítottuk meg, ellenben szüneteltetjük a diplomáciai kapcsolatokat. Konzuli kapcsolatok létesíthetők anélkül, hogy az érintené a diplomáciai viszonyt. Ä Vatikánnal 1945 áprilisában szűnt meg a diplomáciai kapcsolat. Ennek ellenére rendszeresek a találkozók a Magyar Népköz- társaság Rómába utazó vezető képviselői, illetve a Budapestre látogató magas rangú vatikáni képviselők között. Pozsgay Imre államminiszter mostani látogatása is arra enged következtetni, hogy e kapcsolatok további normalizálását, esetleg magasabb politikai szintre történő emelését tervezzük. Ennek sorába jól illeszkedhet majd a pápa tervezett magyarországi látogatása. A Vatikán esetében sem tartjuk kizártnak, hogy a diplomáciai szintű politikai kapcsolatfelvétel a 90-es években megtörténik. Az egyik újságíró arról tudakozódott, hogy külföldi személyiségnek adományozott magyar kitüntetést milyen határozat alapján lehet visszavonni, illetve történt-e már ilyen eset. A szóvivő rámutatott, hogy egy kitüntetésről mindig valamilyen fórum dönt, bizonyára ha valaki ezt kezdeményezné, a kérdést megvizsgálnák, s nem tartotta kizártnak, hogy ilyen jellegű állásfoglalást hoznának. Konkrét személy, illetve kitüntetés megjelölése nélkül ennél határozottabb válaszra nem vállalkozott a szóvivő. A kabuli nagy- követség vezetője, Golub Mihály — a nagykövetség teljes személyzetével együtt — Magyarországon tartózkodik — közölte Komoróczki István. A nagykövetség épületét és annak berendezéseit az ott tartózkodó iráni ügyvivő vigyázza. Magyar állampolgárok nem tartózkodnak Afganisztánban. Afganisztán hivatalosan nem kereste meg Magyarországot azzal, hogy nagykövetünk tétjén vissza Kabulba. A szóvivő cáfolta, hogy a napokban tartott magyar—palesztin tárgyalások során elhangzott bejelentést — amely szerint Magyarország kész lenne közvetítő szerepet vállalni a nemzetközi békekonferencia összehívása érdekében — a sajtó elhallgatta volna. Végezetül szólt arról, hogy április 18. és május 13. között Londonban rendezik meg azt az információs fórumot, amelyen alapvetően az újságirók munka- körülményeivel, az információcserével és a távközlés szakkérdéseivel foglalkoznak. (MTI)
