Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területére ma estig: északnyu­gat felől lassan felszakadozik a felhőzet és egyre kevesebb helyen várható eső. A szél északira fordul és többfelé megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka Csaknem kéthetes szünet után ma délelőtt folytatja munkáját Budapesten az Országgyűlés márciusi ülésszaka. A hónap elején megtartott három par­lamenti munkanap után — a március 8-án jóváhagyott tárgysorozatnak megfelelően %- öt napirendi pont meg­vitatása vár még a törvényhozó testü­letre. Várhatóan elsőként tárgyalják a képviselők az Országgyűlés idei prog­ramtervét, majd a törvényhozók önálló indítványainak sorsáról dönt a testület. Az előzetes elképzelések szerint ezután tűzik napirendre a sztrájktörvény terve­zetének tárgyalását. A törvényjavasla­tot Halmos Csaba államtitkár, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjeszti elő. A jogszabály előkészítését kísérő tár­sadalmi viták tanúsága szerint az or­szág házában is élénk vita várható a tervezet felett. Erre utalt az is, hogy már az ülésszak tárgysorozatának vitá­jában felmerült: vegyék le a napirend­ről a sztrájktörvény tervezetét, amellyel számos szakszervezet és politikai szer­vezet a jelenlegi formájában nem ért egyet. Az akkori viták során tisztázó­dott, hogy a házszabályok előírásai szerint a törvénytervezetet mindenkép­pen vitára kell bocsátani. Ugyanakkor a tervezet úgynevezett általános vitáját követően az Országgyűlés akár úgy is dönthet, hogy a beterjesztett törvényja­vaslatot nem bocsátja részletes vitára, hanem visszaadja átdolgozásra. A sztrájktörvény vitája után a Parla­ment Beck Tamás kereskedelmi mi­niszter beszámolóját hallgatja meg az 1995-re tervezett Budapest—Bécs Vi­lágkiállítás előkészítéséről. Az Or­szággyűlés márciusi ülésszakát inter­pellációk, kérdések zárják. (MTI) I A Duna—Tisza közén különösen I I hiányzott a csapadék (Tóth Sándor felvétele) 102 milliméter csapadékot kapott a határ >— ez átlagos érték —, ami ke­reken lOO milliméterrel maradt el az úgynevezett téli félév sokéves átla­gától. A talaj ezek szerint aszokásos nedvességnek mintegy a felét kapta csak meg; ennél is kevesebbet Csongrádban, 43 százalékot, ami a talajmérések eredményéből is kitű­nik. Az agrometeorológus szerint azonban mindent egybevetve nem is annyira kedvezőtlen a kép. Máskor megeesik, hogy erős havazások van­nak ugyan a téli szezonban, ám az olvadásnál a fagyott föld felületén lefut a hóié és így a talaj alig-alig tud valamit fölvenni belőle. Az idei sze­zonban mindez nem következett be, és a talaj márciusban mindvégig föl­engedett állapotban volt, így hát az esőnek szinte minden cseppje .hasz­nosul. Arra lehet számítani, hogy március az átlagosnál csapadéko­sabb lesz az idén, ami segíti a mező- gazdaságot a nemsokára megkezdő­dő talajmunkáknál is. (MTI) C Ha esik is, csak azért is tavasz. Újabb és újabb esők áztatják a ha­tárt, a mezőgazdászok igazi örömé­re. Az őszi vetésekre és a talaj víz- háztartásának egyensúlyba hozásá­ra egyaránt jó hatással van a márci­usi csapadék. Dunai Sándor, a Központi Meteo­rológiai Intézet agrometeorológiai szolgálatának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: a talaj- vizsgálatok szerint csak a Dunántú­lon van elegendő nedvesség a föl­dekben, a Duna—Tisza közén 60 százalékos a feltöltődés, ami a már­ciusi átlaghoz képest kevés jóval biz­tat, és még rosszabb a helyzet a déli országrészben, ahol 50 százalék alatti értékeket mértek. Nagyon jól jön tehát az országos esőzés, amely segít abban, hogy erőteljesen megin­duljon a kalászos gabona fejlődése, és megfelelő vízkészlet fogadja, vár­ja majd a tavasszal elvetett magokat és a frissen kikelt növényeket. A téli csapadék nem kényeztette el a mezőgazdákat. A március elejéig összesített adatok szerint mindössze SORON KÍVÜLI PÁRT- VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁ GI ÜLÉS A választásokra készül az MSZMP Az Országgyűlési képviselők, a helyi és a megyei tanács­tagok munkájáról tájékozódott tegnapi — soron kívüli ülésén az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottsága dr. Szabó Miklós első titkár elnökletével. A mai helyzet ellentmondása az, hogy az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat 1983-as szabályok alap­ján választották, ám a körülmények 1988 májusa — az országos pártértekezlet —■ óta olyannyira megváltoztak, hogy gyakorlatilag új korszakról beszélhetünk. A követ­kező választásokon éles küzdelmekre számít a párt az akkorra kialakuló többpártrendszer viszonyai között, ami az MSZMP-től is új stratégiát és taktikát követel —ismertette a testület elé terjesztett tájékoztatást az ülés utáni sajtótájékoztatón dr. Kovács István szóvivő, külön hangsúlyozva, hogy az idők változásai a népképviseleti szerveket sem hagyták érintetlenül, amint arról tévénéző­ként is bárki meggyőződhet egy parlamenti ülésszak ide­jén. A ciklus kezdetén a képviselőknek inkább érdekkijá­ró szereltük volt, tevékenységük kisebbik részét tette ki a törvény-előkészítés és a törvényhozás — mára azon­ban, összhangban a jogállam megteremtése felé tett lépé­sekkel, ez utóbbiak lettek a fontosabbak. Emiatt nem kis mértékben nőtt a képviselők leterheltsége (egyikük kiszá­molta: évi 128 napot töltött országgyűlési munkával, a kiküldött anyagok olvasására forditott időt nem beleszá­mítva), logikus tehát többek azon javaslata, hogy a par­lamenti munkát ezentúl főállásban, függetlenítve lássák el. Az ülésen ezzel kapcsolatban volt vita: dr. Szabó Miklós például azt a véleményét mondotta el, hogy erre nem mindenki vállalkozna szívesen, művészek, neves or­vosok, mérnökök aligha adnák föl — még ha időlegesen is — hivatásukat, ám ha emiatt nem kerülhetnének be a törvényhozásba, azzal maga a politikai közélet szegé­nyedne. Dr. Bak István, a megyei képviselőcsoport elnöke meg­hívottként vett részt a tanácskozáson, és elmondta, hogy személy szerint is örül a Fiatál Ügyvédek Klubja által fölajánlott szakértői támogatásnak, csakúgy, mint a me­gyei jogásszövetség segítségének. Többen hangsúlyozták a nyilvánosság szerepét: a választottak tevékenységét a többi között így is minősítik — hányszor szólalt föl, hogyan szavazott egy-egy képviselő |8 és alkalmasságu­kat ennek alapján is ítélik. Szóba került a tanácstagok, parlamenti tagok munkájának értékelése, és abban ma­radtak, hogy erre a választók a jogosultak és hivatottak, bár például a megyei tanácstagok tevékenységét nagyon sokan nem ismerik. Gaborják József nézete szerint min­den településből kellene tag a megyei tanácsba és a jövő­ben az lenne a helyes, ha az elnököt helyben, a települé­sek lakosai^ választanák meg (most előbb tanácstagnak kell lenniük, azaz egy körzetben győzniük kell, holott az egész falu, város érdekében kell föllépniük elnökként a későbbiekben). Mi i jobb ha helyi, vagy ha központi a képviselő? — A kérdésre a testület árnyalt választ adott, hangsú­lyozván, nem kizárt, hogy másutt is lehet érdemi képvise­lői munkát végezni, mint ahol az illető személyiség lakik. (Az viszont nem kívánatos, hogy apparátusi ember egyúttal kötelezően testületi tag is legyen — a megjegyzés a megyei tanácsokra vonatkozik.) A pártnak gyökeresen meg keÚ újítani stratégiáját és taktikáját a következő választásokra — foglalták össze a teendőket a testületi ülésen. Helyben a legvonzóbb egyéniségek választódjanak ki, ám visszavonulási lehető­ségekre is figyelni kell, munkájuknak nagy nyilvánossá­got kell biztosítani. A megyei tanács kommunista tanács­tagjainak csoportját egyre inkább a gyakorlati politikai vezetés részévé kell tenni — minderről bővebben április 18-án pártbizottsági ülésen tárgyalnak majd. A végrehajtó bizottság hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is állást foglalt. Gazdasági éf vállalkozási osztályvezetővé nevezték ki Tóth Istvánt, helyettesévé Rozsinszky Lászlónál. A társadalompolitikai csoportban kapott főmunkatársi kinevezést dr. Kruppa Éva, dr. Mi- kóla Bálint és Szeitz Mária, a gazdaságpolitikai csoport­ban lett főmunkatárs dr. Horváth Gyula, M,átyássy Fe­renc és dr. Tóth István, a pártvezetési csoport főmunka­társa ezentúl dr. Balogh László, Farkas Gábor és Tengeri Pál. A sajtóértekezleten föltett kérdéseket és válaszokat lapunk 2. oldalán közöljük. *.5 NEM TARTHATÓ, HOGY „A FARKA CSÓVÁLJA A KUTYÁT” Közös vállalattá alakul a GITR ' A szövetkezeti zárszámadások irtán a termelési rendszerek is megkezdik a múlt évet értékelő és' az idei gazdálkodással foglalkozó közgyűléseiket. A Gabona-és Ipariáövények Termelési Rendszere (GITR) is, amely az ország 227 mezőgazdasági üzemében Slő ezer hektáron tizenhárom növény termesztését integrálja, s a partnerek 15 százaléka Bács-Kiskunban van. Tegnap a megyeszékhelyen megtartott részközgyűlésen —- amelyen vala­mennyi partnerok ott volt ™ a megyén belüli munkáról Németh Zoltán alkőzpöntvezető számolt be. Agronómiái szempontból értékelte a termelést, részletezte a növények hozamait, valamint a gép-, alkatrész-' és vegyszerellátást. Szövetkezeti partnereik többsége kedvezőtlen adottságú. Az alközpont szakemberei tavaly, is segítséget tudtak adni a termesztés-technológiában épp úgy, mint a termékértékesítésben, és ennek is köszönhető, hogy a harminchárom partner közöl csapán egy lett veszteséges, a többi sikerrel zárta az évet Á felszólalók közöl ezt a tényt emelte ki Baki Ferenc, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, a rendszer hasznát hangsúlyozta Csatári Tibor, a kunszállási téesz elnökhelyettese, valamint Kovács László, a Kiskunsági és Homokhátság! Tsz-szövetség titkárhelyettese is, aki az érdekképviselet intenzivebb segítségét, á szorosabb együttműködést is fölajánlotta. A részközgyűlés fő napirendi pontja volt döntést hozni arról, hogy a GITR átalakuijon-e közös vállalattá? Erről Kolozsvári Pál rendszerigazga­tó adott — az írásos társaságiszerződés-tervezet részleteinek magyarázata­ként —tájékoztatást. Kolozsvári Pált arra kértük, hogy a témával kapcso­latban néhány kérdésre adjon választ. i' — Miért; éppen most került előtérbe a vállalattá alakulás ügye? ~ - Az. 1988, évi VI, törvény meghatározta az 1978. évi IV, törvény alapján dolgozó gazdasági társaságoknak, hogy ez év utolsó napjáig át kell alakuiniok, s ha ezt nem teszik, akkor 1990. január. 1-jétől megszűntnek tekintendők, —- Ez a jogszabályi oldal, de gondolom, nem igazán ez volt a mozgató­tagé,;. - . ; , Valóban már két éve felvetődött a vállalattá alakulás gondolata. Ugyanis már olyan nagy a termelési rendszerünk, hogy egyszerűen néni fér bele gesztorunk á Rákóczifaivi Rákóczi Tsz gazdálkodást keretébe. Míg a rendszerűnk 1986-ban 2,1, tavaly 1,7 milliárd forint árbevételt ért el, " . (Folytatás a 2. oldalon) Portugália bezárja bukaresti nagykövetségét LISSZABON Portugália rövidesen bezárja bukares­ti nagykövetségét. Az MTI lisszaboni tu­dósítójának a portugál külügyminiszté­rium illetékeseitől szerzett értesülései sze­rint az ibériai ország immár egy esztende­je nem tart nagykövetet Románia fővá­rosában. Lisszabon olyan időszakban döntött bukaresti nagykövetségének bezárásá­ról, amikor Európa-szerte növekvő fel­háborodás övezi a román hatóságok nemzetiségi politikáját. Sok országban az emberi jogok megtiprásának minősí­tik a Romániában élő magyar és más nemzeti kisebbségekkel szembeni bánás­módot, az emberiség kulturális értékei el­len irányuló cselekedetnek tartják a falu­rombolási tervek megvalósítását, az ős­lakosság erőszakos kitelepítését. A mi­nap hat volt romániai politikai vezető drámai hangú levélben fordult Nicolae Ceausescu elnökhöz és epolitika tartha­tatlanságára hívta fel a part- és állami ve­zető figyelmét. A „hatok” levele intő pél­daként említette, hogy Románia nemzet­közi elszigetelődését bizonyítja Dánia és Portugália döntése bukaresti nagykövet­ségeik bezárásáról. Lisszaboni külügyi illetékesek mind­azonáltal a romániai portugál külképvi­selet bezárását anyagi okokra vezetik vissza és az általános takarékossági in­tézkedések részének nevezik. Megfigye­lők utalnak arra, hogy Portugália és Ro­mánia gazdasági-kereskedelmi együtt­működése az utóbbi években fokozato­san visszaesett és jelenleg elenyésző. megemlékezések I a Magyar Tanács- köztársaság I kikiáltásának 70. Í évfordulóján. Magyar Tanácsköztársaság kiki- I Itásának 70. évfordulója alkalma- I )1 koszorúzási ünnepséget rendez- I ik kedden Budapesten, a Dózsa I yörgy úton. I A Himnusz elhangzása után a ta- I Inácsköztársasági emlékműnél a Ma- I gyár Szocialista Munkáspárt Köz- I ponti és Budapesti Bizottsága névé- I ' ben Aczél György, az MSZMP KB I tagja, az MSZMP KB Társadalom- I tudományi Intézetének főigazgatója I és Barabás János, az MSZMP Bu- I dapesti Bizottságának titkára ko- I szorúzott. A Magyar Népköztársa- I | cág Minisztertanácsa nevében Der- I si András közlekedési, hírközlési és I pítésügyi miniszter és Ballai Lász- I 6, a Központi Népi Ellenőrzési Bi- I ottság elnöke helyezte el az emlék- I nü talapzatán a megemlékezés és a I isztelet koszorúját. Megkoszorúz- I ák az emlékművet a Magyar Nép- I öztársaság fegyveres erőinek, a I (Hazafias Népfront Országos Taná- I fosának, a Szakszervezetek Országos I ■Tanácsának, a KISZ Központi Bi- I Szórtságának, a Magyar Ellenállók* I ■Antifasiszták Szövetségének, vaW I mint Budapest Főváros Tanácsának I ■képviselői. Ezután a főváros dolgo- I zóinak és ifjúságának nevében he- I llyeztek el virágokat az emlékművön. I IÁ koszorúzási ünnepség az Interna- I Icionálé hangjaival ért véget. I A Tanácsköztársaság kikiáltásának I 170. évfordulóján tegnap Bács-Kiskun I ■megyében is megkoszorúzták az 1919-es 1 ■emlékműveket, mártíremléktáblákat. I Kecskeméten 10 órakor a Himnusz | ■hangjaival kezdődött a megemlékezés, a I ■városközpontban lévő Tanácsköztársa- I Iság-emlékműnél. A szobor talapzatánál I ■ koszorút helyezett el az MSZMP Bács- I I Kiskun Megyei, valamint Kecskeméti I | Bizottsága nevében, dr. Gál Gyula, a me- | ■gyei‘pártbizottság titkára és Alter Ró- I ■ bért, a városi pártbizottság titkára. I ■A megyéi tanács nevében dr. Matos I ■ László elnökhelyettes, a városi tanács I | képviseletében dr. Fáy Ferencné elnökhe- | i lyettes koszorúzott. Ezután a társadalmi I lés tömegszervezetek —- Hazafias Nép- | ■front, SZMT, KISZ — megyei szervei, I I valamint a fegyveres testületek helyi kép- I I viselői koszorúztak, majd az üzemek, in- I fi tézmények küldöttei virágcsokrokat vít- I I tek az emlékműhöz. Vágó Béla és Buday I ■Dezső vasútkertben lévő szobrainál a | ■nevüket viselő oktatási intézmények tar- fi Itottak megemlékezést I Baján az évfordulóra megszépített Ta- I | nácsköztársaság téren álló 1919-es em- fi I lékműnél délután katonai tiszteletadás I I mellett rendezték az emlékünnepséget I ■ Bácsalmáson Mausz Rezső nyomdász I I— a Tanácsköztársaság szakszervezeti I | szakegylete központi vezetőségi tagjá- I« inak — emléktáblájánál volt ünnepség. | I Itt a Vörösmarty Mihály Általános Isko- I | la tanulóf az alkalomhoz illő műsort ad- | Itak. Kiskunhalason a Fáklya Filmszín- I ■ házban hétfőn este nagygyűlésen, tegnap I ■ pedig a mártírok emlékhelyén koszorú- | ■ zással emlékeztek a Tanácsköztársaság- I Ira. Kiskunfélegyházán tegnap estefelé I | tartották a megemlékezést, a fehérterror | fi mártírjainak emléktábláinál. A Tanács- I I köztársaság még élő félegyházi veterán- I íjait lakásukon küldöttségek köszöntöt- I ték az évfordulón. Megemlékezések vol- I I tak több más településen is. Valamennyi I I emlékhelyhez elvitték koszorúikat a he- I | lyi pártbizottságok, tanácsok, társadal- I (mi és tömegszervezetek képviselői. R. M. ERTEKELES Á MÚLT ESZTENDŐRŐL Rendkívüli ■ Az Alsódunavölgyi Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei minden esztendőről helyzetértékelést készítenek. A tavalyi év hidrometeoro- lógiai, vízminőségi és vízgazdálkodási helyzetképéről érdeklődtem Petrity Jó­zsef vízminőségevédelmi osztályvezető­nél. — Az igazgatóság területét is — az első három hónapot kivéve —-, a szá­razságjellemezte. A legkevesebb csapa­dék a déli részen hullott, általában pe­dig 107 és 185 milliméter között válta­kozott a hiány. Baján 465 millimétert mértünk, ez a legtöbb, Kunszentmikló- son 420 millimétert, ez a legkevesebb volt. A sokévi átlagnál jóval — ponto­san 185 milliméterrel — kevesebb csa­padékot kapott Jánoshalma és környé­ke, azaz 429 millimétert. Amint Petrity József tájékoztatott, a Dunán rendkívüli esemény nem tör­tént, legalábbis olyan valami, amit a vízügyi szakemberek hidrológiai szem­pontból így minősítenek. (A jugoszláv hajó nekiütközése a bajai híd pillérének ugyanis más kategóriába tartozik.) A folyó átlagos vízszintje magasabb (Folytatás a 2. oldalon.) ^I • Az igazgatóság hajói felkészítve várják, hogy szükség esetén azonnal beavatkozzanak (Gál Zoltán felvétele.) a víz minőségének védelmében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom