Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

1989. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3

szuverenitás, a hatalommegosztás, az államhatalmi ágak elválasztása.

A népszuverenitás egy és oszthatatlan, érvényesülésének két fő eszköze: a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás.

A hatalommegosztás a politikai rendszer egésze szintjén jelenik meg, lényegileg a hatalom pluralitását (a hatalmi források és a hatalmi tényezők) sokféleségét jelenti. Ilyen értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt, a versengő pártok és a versengő érdekszervezetek közötti viszonyt fejezi

ki,

Az államhatalmi ágak elválasztása a már tételesen felsorolt hat államhatalmi ág szigorú elválasztását és ugyanakkor együttműködésre késztetettségét jelenti.

Az alkotmányban kifejezésre jutó hatalommegosztáshoz, népszuverenitáshoz, az államhatalmi ágak elválasztásához szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra törekvés tilalma.

A köztársasági elnököt és annak jogállását úgy kell szabályozni, hogy a köztársasági elnök önálló hatalmi intézmény legyen, de ne legyen a végrehajtó hatalom feje. A köztársasági elnöki intézményt szigorúan el kell választani az országgyűlési hatalomtól, a kormányzati-végrehajtó hatalomtól, az alkotmánybírósági és igazságszolgáltatási hatalomtól. Szigorúan szabályozni kell a köztársasági elnök helyettesítését. Megítélésünk szerint akkor kell a köztársasági elnököt helyettesíteni, ha hivatalát valamilyen oknál fogva (betegség, elfoglaltság stb.) nem tudja ellátni.

Az alkotmányban szabályozott nemzeti szimbólumok közé javasoljuk fölvenni a nemzeti színeket. A címer ügyében ajánljuk, hogy alternatív előterjesztés legyen az alkotmány paragrafusba szedett és vitára boosátott szövegében is: egyrészt a Szent Korona, másrészt az úgynevezett Kossuth-címer egyaránt ^szerepeljen a javaslatban. A címeijavaslatok közötti választást, a társadalmi viták utáni időszakra ésszerű halasztani.

Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket az alkotmány első fejezetében helyes szabályozni. E szabályok között kell szólni arról, hogy k külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával.

Megfontolandó, hogy az alkotmány szabályozza és szóljon röviden a képviselet tartalmáról. Mind az országgyűlés, mind a helytartósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai meggyőződésük alapján vesznek részt a képviselő testületek munkájában. Ez lényegileg a szabad mandátum elvét jelenti.

A koncepcióban szereplő entberi jogok köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, és az információs önrendelkezési jog. A bizottságjavasolja, hogy soroljuk az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges természeti környezethez valójogát. Ennek felelőse az állam legyen és magatartásával az állampolgár. Ezekkel ki kell egészíteni a szabadság- jogokat.

Az alkotmányban ki kell mondani, hogy az alkotmányban meghatározott korlátozásokon túl más törvények vagy jogszabályok az állampolgári Is emberi jogokat nem korlátozhatják.

Az államiság objektív feltételeit — úgy vélem — alkotmányunknak is tudomásul kell venni, vagyis államalkotó népesség nélkül valójában nincs állam. Minden államnak különös gonddal kell őrködnie népességének megtartásán. Elhibázott lenne azt hinni, hogy a népesség megőrzésének gondja egyszerűen a szociális igazgatás ügye. Napjainkban, amikor évről évre növekvő mértékben fogy országunk népessége, nem fordulhat elő, hogy jogos büszkeséggel iktatjuk egyfelől alkotmányba az ezeréves magyar államiság kontinuitását, de szó nélkül hagyjuk másfelől azt a tényt, ami már egy évszázad távlatában is veszélyeztetheti ennek az államiságnak alapvető feltételeit, az államalkotó népesség létezését.

Bizalmi szavazás a kormány ellen

Minden valószínűség szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben és nem a jogok között kell szabályozni a nemzetiségek kollektív jogait. Itt kell rögzíteni, hogy államunk megfelelő feltételeket biztosít számukra anyanyelvűk, önálló kultúrájuk megőrzésére és fejlesztésére. Ugyancsak itt kell kimondani: hogy Magyarországon nemzetiségre, vallásra, nemre, származásra, vagyoni állásra való tekintet nélkül, minden állampolgárt megillet az a jog, hogy mind képviselőin keresztül mind közvetlenül tevőlegesen részt vehessen az államhatalom gyakorlásában.

A Parlament jogkörének kereteiben szabályozni kell a kormány elleni bizalmi szavazást,, illetve á bizalmatlansági indítványt. Annak érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése ne váljék teljesen lehetetlenné, elképzelhető, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal egyidőben, a bizalmatlansági indítványt benyújtó csoport,

párt köteles legyen javaslatot tenni az új kormányfőre (ez úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány). A konstruktív bizalmatlansági indítvány megfelelő garanciát adhat arra, hogy elkerülhessük a felelőtlen, és a végrehajtó hatalom működését lehetet- lenítő bizalmatlansági indítványok sorozatát.

Részletesen szabályozni kell a képviselői összeférhetetlenséget. így csak példaszerűen á köztársasági elnök ne lehessen sem a kormánynak, sem az Országgyűlésnek, sem az alkotmánybíróságnak a tagja. Megfontolandó annak az összeférhetetlenségi szabálynak a felvétele az alkotmányba, hogy a kormány tagja ne lehessen országgyűlési képviselő.

A tulajdoni viszonyok szabályozása során — a bizottság véleménye szerint — arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban szabályozza az alkotmány. Megítélésünk szerint taxatíve fel kellene sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét (de lényegesen szűkebben a jelenleginél), ezen túl ki kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét, és a tulajdoni formák kombinálhatóságát.

Az autonóm közösségek között az új alkotmány koncepciója jelentős helyet biztosit az önkormányzatnak, éspedig az önkormányzatok mindkét típusának, azaz a községek, városok, megyék

közösségeinek, mint területi önkormányzatoknak és a szakmai vagy testületi önkormányzatoknak. Ezzel feltétlenül egyet kell érteni.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az alkotmányosság legfőbb biztosítéka az a demokratikus közélet, amely érzékenyen reagál a legkisebb alkotmánysértésre is. Úgy vélem azonban, hogy a demokratikus közélet kibontakoztatásának is fontos előfeltétele az új alkotmány gyakorlati realizálásának megfelelő jogi mechanizmus. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy még rövid átmeneti időszakra se jöjjön létre olyan helyzet, amikor már nem funkcionálnak az eddig kivívott, jelenleg meglévő alkotmányos garanciák, de még csak papíron léteznek az új, a demokratikus jogállamiság magasabb fokát kifejező intézmények. Ebben kétségkívül sokat segíthet az alkotmánybíróság megfelelő időben való létrehozása. De valószínűleg magában az alkotmányban kell intézkedni arról is, hogy a már létező alkotmányos garanciák mindaddig hatályban maradnak, a gyakorlatban-is alkalmazandók, míg az új intézmények helyükre nem lépnek.

Végezetül: egyértelmű, hogy az új alkotmányt csak a társadalommal egyetértésben, megegyezéssel lehet elfogadni. Ezt fejezi ki a tervezetben is szereplő társadalmi vita szükségessége

és végső soron az alkotmány népszavazás során történő elfogadása. Úgy véljük E- és erről eddig szó alig esett — ebből a folyamatból nem hagyhatók ki a politikai szerveződések, pártok sem.

Igazi népszavazást és társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha a legjelentősebb politikai erők, szervezetek — köztük vagy élükön az MSZMP is — támogatják az alkotmánytervezetet és elfogadásra szólítják fel tagjaikat és a társadalmat.

A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára az államformát illetően a népköztársaság elnevezést ajánlotta, mert — -mint mondta — a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. A címervitávaj kapcsolatban.azt mondta: anakronizmusnak tartja a koronás címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság eszméjével.

Karvalits Ferenc (Zala m., 1 vk.), a Zala Megyéi Pártbizottság első titkára szerint Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, -amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti önbecsülésünket.

DR. KOROM MIHÁLY:

Az államszervezet legyen börokráciamentes

Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m.,

8. sz. választókerület), az alkotmányjogi tanács elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: — Való igaz, hogy országunk mai társadalmi, politikai, gazdasági helyzete nem a legkedvezőbb feltételeket adja egy stabil alkotmány kidolgozásához, de nekem is, mint az előterjesztett koncepció kidolgozása résztvevőjének, az a véleményem, hogy új alaptörvényre van szüksége a társadalomnak.- Majd így folytatta: — Meggyőződéssel vallom, hogy az eddigi szakmai, jogi és politikai előkészítő munka nagy felelősséggel és körültekintéssel folyt. Minden e munkában részt vevőt az vezetett, hogy új alkotmányunk legyen minél inkább időtálló. Azt minden felelősen gondolkodó elismeri, hogy nem lehet a külföldi példákat — esetleg most már orientációval — kritika nélkül átültetni a mi viszonyaink közé. Ezért hangsúlyozom, hogy nekünk valóban magyar alkotmányt kell kidolgoznunk:

Milyen legyen a politika és az alaptörvény viszonya?^— tette fel a kérdést. Válasza:

— Az alkotmány nem indulhat ki napi politikai érdekekből, hanem egy adott korszakban uralkodó politikai nézetekkel a lehető legjobb összhangban, azok jogi kifejezését hosszabb távra kell kodifikálnia. Én ilyen uralkodó politikai nézet jogi megfogalmazásának tartom, hogy alkotmányunk tartalmazza a szocializmus mint társadalmi rend iránti elkötelezettségünket. Igaz, hogy magam is felváltandónak tartom a szocializmus eddigi modelljét egy más, korszerű, valóban közösségi szocialista modellel, amelynek tartalmi elemei még csak most formálódnak, de hogy azok kialakulnak, előttem nem kétséges. Alkotmányos kereteinek megfogalmazását ezért is szükségesnek ítélem.

Felszólalása befejező részében az alkotmány érvényesülésének feltételeiről beszélt a képviselő.

DR. KŐRÖS GÁSPÁR:

— Az új alkotmány kidolgozásánál figyelemre méltónak tartom azt is, hogy a szervezeti megoldásoknál, a jogi intézmények létrehozásánál maradjunk meg a realitások talaján. Ez különösen lényeges az államigazgatás, s a bírósági szervezet javasolt átalakításának terveinél is. Fontos követelménynek tartom, hogy az államszervezet legyen minél olcsóbb és bürokráciamentes. Ugyanebből a szempontból tartom lényegesnek azt is, hogy az új alkotmány végrehajtását szolgáló alkotmányos törvények határidő megállapításával előteijesztésre kerüljenek. Ennek fontosságára csak azt az egy példát hozom fel, hogy már az 1949. évi XX. törvény is előírta ugyan a bírák választását, de annak megoldására mégis majd negyedszázaddal később került sor. Az alkotmány érvényesülése szempontjából ezek a kérdések is elsőrendű garanciális jelentőségűek.

— Nem lehet senkiben sem olyan illúzió, hogy új alkotmányunkkal olyan csodafegyvert hozunk létre, amely nagy társadalmi gondjainkat automatikusan megoldja. Az alkotmányos intézmények csak akkor tölthetik be rendeltetésüket, ha azokat jó tartalommal töltjük meg — mondta befejezésül dr. Korom Mihály.

Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.,

11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregységének igazgatója javasolta, hogy az emberi és állampolgári jogok s az alapvető kötelességek közvetlenül a bevezető rész után kapjanak helyet az alkotmányban. A képviselő véleménye szerint meghatározó az új szabályozás azon elve,' amely szerint nem az Országgyűlés a népszuverenitás egyedüli letéteményese. Esetenként magának a népnek kell döntenie alapvető kérdésekben.

Mondok Pál (Pest m., 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke a parlamentet illetően egykamarás törvényhozás mellett tört lándzsát. Szerinte országos listára sincs szükség, mert a rajta szereplők inkább protokolláris funkciót töltenek be. Olyan parlament kell, amelynek valamennyi képviselőjét az egyéni kerületekben választják meg -— fejtette ki.

Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese javasolta: a társadalmi tulajdon működőképessége érdekében válasszák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. A felszólaló nem tartotta hosszú távra szóló alkotmányos alapelvnek a verseny és a vállalkozás szabadságának említését, mert ez szerinte csak jelenlegi célokat tükröz.

Dobos Józsefbe (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányozás folyamatából egyetlen politikai erőt sem szabad kirekeszteni, de ne is sajátíthassa ki magának egyetlen erő sem.

A felszólaló fontosnak tartotta, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. Szükségtelennek nevezte az ítélőtábla felállítását, mert az az ítélkezés elhúzódásához vezethet.

Megyei szinten hivatali jellegű tanácsi szerv működjön H

Dr. Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m.,

4. sz. választókerület) azzal a megállapítással kezdte felszólalását, hogy az 1949-ben elfogadott alkotmány nem alkalmas a társadalmi közmegegyezésre, mert nem jelszavakra, hanem olyan alaptörvényre van szükség, amely a jogállam megteremtését szolgálja. Több példát is hozott: — A legutóbbi időig érvényes volt: „Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja”, így történhetett folyamatosan, hogy az úgynevezett kényes vagy esetenként titkos ügyeket törvényerejű rendeletbe lehetett foglalni az Országgyűlés nélkül.

Egyesek tudni vélik, hogy olyan eset is előfordult, hogy az Országgyűlés ülésszakának szünetében törvényerejű rendeletet alkotott az Elnöki Tanács. Bős—Nagymaros problémáját is elkerülhettük volna, ha ezt nem egy szűk csoport dönti el.

Tehát az 1949. évi XX. törvény alapján az államszervezetnek egy olyan rendszere működött, hogy a nép által választott képviselők feje fölött mindent el lehetett dönteni.

Ezután a választóival folytatott beszélgetések alapján a javaslatoknak azokat az elemeit taglalta a képviselő, amelyekben széles körű az egyetértés. Mint mondta, a címer megválasztásában, az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében a társadalmi vita adhat választ. Kiemelte:

— Egyetértek a hatalmi ágak elválasztásának elvével, az állami szervezetek közötti hatáskörelvonás tilalmával. Az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvényességet és megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvetően fontos érdeke.

Hozzászólásában dr. Kőrös Gáspár a képviselők egyéni választókerületben történő választása és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése mellett tette le a voksát, s külön szólt két új intézményről:

Hugi- Örömmel üdvözlöm az alkotmánybíróság létrehozását. Ezen intézmény megteremtését még az alkotmány elfogadása előtt szükségesnek tartom. Jogállamiságunk alapjának tekintem. Széles körű jogköre legyen, garantáltan őrködjön az alkotmány betartásán, hiszen ez minden állampolgár érdeke.

Az Állami Számvevőszék »létrehozását is sürgős feladatnak tekintem, ne várjuk meg az új alkotmányt. Véleményem szerint nem nélkülözheti tovább a parlament, hogy a számvevőszék, mint a végrehajtó hatalomtól független szervezet, az Országgyűlésnek alárendelve, ellenőrizze a költségvetés végrehajtását, az állami vagyon hasznosítását, és a kormány gazdaságpolitikai tevékenységét.

Konkrét javaslatokat tett a képviselő a kormány megalakítására és működésére, s külön szólt a megyei tanácsok lehetséges szerepköréről is:

— Mivel a tanácsok önkormányzati szerepének erősítése elengedhetetlen, nem tartom szükségesnek, hogy megyei szinten tanácstestület működjön és. a pénzeszközök újraelosztásával foglalkozzon. Helyesebb lenne, ha megyei szinten hivatali jellegű tanácsi szerv működne, hatósági feladatokkal és törvényességi felügyelettel foglalkozna.

— A mostani vitának, majd a társadalmi vitának és ezek figyelembevételével a törvényszöveg előkészítésének végső célja a közmegegyezés kell Jegyen, hogy ne csak átmeneti, hanem időtálló alkotmányt tudjunk elfogadni és népszavazásra bocsátani — zárta felszólalását dr. Kőrös Gáspár.

Balogh László (Pest m., 29. vk.), a •Pest Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a tanácsok működésének továbbfejlesztésében az önkormányzat játszik kiemelkedő szerepet. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi feltételeket, biztosítani az önkormányzathoz nélkülözhetetlen önállóságot.

Soltészáé Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár m., 8. vk.), a HNF Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottságának titkára úgy fogalmazott, hogy „közepesen erős” jogkörrel felruházott köztársasági elnöki intézményt kell bevezetni. A címer kérdésében népszavazást javasolt. Szükségesnek tartotta, hogy politikai pártállás szerint is legyen tilos az egyének mindennemű hátrányos megkülönböztetése.

Szabó Miklós (Békés m., 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára támogatta annak egyértelmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további megtartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével.

Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos úgy vélte : a társadalom elvárja, hogy az állam- hatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható — folytatta —, hogy a köztársaság elnökét és a területi ön- kormányzatok elnökét s helyetteseiket mindenki országosan, illetve terület- arányosan válassza meg titkos szavazással.

Legyen egykamarás Országgyűlésünk függetlenített képviselőkkel - mondta —,,s az országos szervek egy- egy képviselőjét csak tiszteleti vendégként lehessen meghívni a Parlamentbe. A kormány tagjai ne lehessenek képviselők.

Az igények között említette, hogy az alkotmány rögzítse az állami tulajdon alanyi állami birtoklásának módját és felelősségét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az állami igazgatási szervek felépítése mellett az egyén, a család és az egész emberiség sorsáért való felelősséget.

Varga Imre (országos lista) szobrász- művész hangsúlyozta: felcsillant a remény égy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra — mondotta —, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában lévő párt vezetőiként képesek voltak ilyen mélységig átgondolni, újraértékelni saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket.

Kiegészítő javaslatairól szólva kiemelte: az alkotmány deklarálja a bíróságok. az ügyészi testület függetlenségét. A többpártrendszer körülményei között a rendőrség megerősítésére lesz szükség — vélekedett a képviselő —, mert megnövekedik a cselekvésvágy, s vele a közrend labilissá válhat. Javasolta: a rendőrség legyen teljesen független az MSZMP-től; hozzanak létre olyan önálló szervezetet, amely mindenki számára a rend őre. Indítványozta tovább, hogy a Munkásőrséget szervezzék át önkéntes rendőrséggé. A honvédségről szólva §91z 1968-as eseményekre emlékeztetve — hangsúlyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai között van olyan, amely honvédségünket külföldi politikai elnyomó szankcióra .kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a honvédség ne pártoktól függő szervezet legyen; csak a haza védelmét, s ne párt- utasítások végrehajtását szolgálja.

A képviselő a többkamarás parlament mellett tette le voksát, s indítványozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek, a vallási csoportosulások képviselői létérdekeit érintő törvények tárgyalásakor kapjanak vétójogot.

Kitért az összeférhetetlenség önálló szabályozására is. Mint mondotta, a mostani Parlamentnek nem egy megyei tanácselnök is tagja. Ők mint képviselők, törvényhozók; bizottsági tagként ellenőrzők; tanácselnökként végrehajtó jogkörrel rendelkeznek. „Képviselőként az ellene felhozott panaszokat meghallgatja, megígéri, hogy eljár önmaga ellen, majd bizottsági tagként mindkét önmagát ellenőrzi.” Megoldást csak az a konstrukció adhat, ha a megyei tanácselnökök — csakúgy mint a nemzetiségek, a vallások és a cigányság képviselői—egy külön kamarában tevékenykednek, s ott vétójoggal rendelkeznek.

A soros elnök valamivel'este hét óra előtt berekesztette az ülést. Ma az alkotmánykoncepció feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés.

PARLAMENTI FOLYOSÓ

„Kétszer csalódtam Stadingerben”

Az Országgyűlés szavazással döntött Stadinger István lemondásának elfogadásáról. A többség egyetértőén emelte fel a kezét, huszonhat képviselő viszont ellenezte a Parlament elnökének leköszönését. Köztük volt Bodorné Danka Márta is. mBMiért szavazott nemmel?— kérdeztem a szünetben a kecskeméti 2. számú választókerület képviselőjét.

KSisgyszer már szavaztam Stadinger István ellen -^megválasztásakor. Az elnöki posztra ugyanis nem tartottam alkalmasnak. Most viszont azzal nem értettem egyet, hogy megfutamodott. Ha már elvállalta ezt a tisztséget, illő lett volna kitartania — velünk együtt — a parlamenti ciklus végéig.

Kétszer csalódtam Stadingerben. Először amikor elvállalta a jelölését és most, amikor a könnyebbik megoldást választotta. Cserbenhagyott bennünket, képviselőket.

Mi lesz a megüresedett választókerülettel ?

Az eddigi parlamenti gyakorlatban példa nélkül álló lépésre szánta el magát több képviselő: az ülésszak előtt lemondott mandátumáról. Köztük — amint már hírül adtuk — dr. Molnár Frigyes is, a kecskeméti 3. számú választókerület képviselője. Mivel eredetileg pótképviselő volt, nincs, aki a helyére lépjen. Megkérdeztem az országos választási elnökség titkárát, dr. Molnár Bélát.

— Mi lesz a megüresedett választókerülettel ?

— Személyesen is jól ismertem dr. Molnár Frigyest. Az utóbbi időben valóban nagyon megromlott az egészségi állapota, nálunk a Hazafias Népfrontnál is lemondott a szövetkezetpolitikai bizottság elnöki tisztéről — kezdte válaszát dr. Molnár Béla, aki egyébként a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, majd így folytatta;

— A megoldás ebben az esetben: időközi választás kiírása. Az országos választási elnökség több más lemondott képviselő ügyével együtt tesz javaslatot az Elnöki Tanácsnak á megürült kecskeméti választókerületben is a választás kiírására. Ezzel párhuzamosan a helyi választási elnökség és népfrontbizottság elkezdheti összegyűjteni a javaslatokat, majd pedig a jelenlegi Választási törvénynek megfelelően — kötelező kettős jelöléssel — jelölőgyűlést szervez, és a meghatározott napon megrendezi az időközi választást.

— Mikor kerülhet erre sor?

• — A jogszabály szerint egy éven belül kell betölteni a megüresedett helyet. A választási elnökség véleménye, amit az Elnöki Tanács felé is tolmácsolunk, hogy minél előbb kerüljön erre sor 3 mondta az országos választási elnökség titkára. — lovas —

(Az országgyűlési fotókat Walter Péter készítette.)