Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 31. Ifjú tehetségek ünnepe Portlandi Ifjúsági Filharmonikusok Talán véletlen hozta így, talán a szervezők alakították ki nagyon szerencsésen, hogy a Kecskeméti Tavaszi Napok befejező rendezvé­nye az ifjú tehetségek igazi ünnepé­vé vált. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban elhangzott koncert szereplői az Egyesült Államokból, annak legtávolabbi pontjáról, az Oregon állambeli Portland városá­ból érkeztek. A 12-től 22 évesig ter­jedő életkorú muzsikusok nemzet­közi hangversenykörútjuk egyik ál­lomásaként — Linz, Pozsony és Budapest után — érkeztek Kecske­métre. Várakozással tekintettünk a hangverseny műsorán szereplő Bar­tók Két arcképének és Ravel Cigá­nyának előadása elé, melyek szólis­tája Perényi Eszter lett volna. Nem tagadom^ hogy csalódást okozott a bejelentés, hogy az említett műsor- számok technikai okokból elma­radnak. Ezzel szemben elismerést, keltett, hogy a portlandi ifjú filhar­monikusoknak nem jelentett gon­dot a kiesett darabok pótlása. A koncertkörút teljes műsorukat tartalmazó prospektusából úgy lá­tom, hogy legalább három estre ele­gendő zeneművel érkeztek. A koncert Schuman Manfred- nyitányával kezdődött, melynek in­terpretálásában még erősen érző­dött az elfogódottság. Az együttes­től mind zenei, mind technikai szempontból sokat követelő ro­mantikus overtur, úgy tűnik, meg­haladta az ifjú muzsikusok felké­szültségét. Szívesen hallgattuk vi­szont a következő számot, Marcel­lo c-moll oboaversenyét, egy fiatal hölgy előadásában, csakúgy, mint a zenekar főzeneigazgatójának és az est karmesterének, Jacob Avshalo- movnak Mozzanatok a nagy föld­ről című, remek karakterdafabját. Szépen szóltak a fúvósok Dvorak IX. Újvilág szimfóniájának első té­telében, és igazi siker volt Gershwin Porgy és Bess szvitje. Élményt jelentett az a sodró len­dületű, vérbő és szellemes muzsika, mely ráadásul hangzott el. Sokan kérdezték, mi ez a nagyszerű zene? A koncert után az egyik zenekari tagtól megtudtuk, hogy Oregon ál­lam nemzeti himnuszát játszották, ezzel kívánták távoli hazájuk kö­szöntését tolmácsolni. A Rajkózenekar és tánckar fellépése Szintén az Erdei Ferenc Művelő­dési Központ adott helyet a tavaszi napok zarórendezvényének,- a Ta­lentum KISZ Kulturális Fórum (A KISZ Központi Művészegyüttes jogutódja) Rajkózenekara és Tánc­kara fellépésének. -Az együttest nem kell bemutatni: többször szerepel­tek már Bács-Kiskun megyében. A rendkívül igényes műsor­összeállításon érezni lehetett Far­kas Gyula karmester és Szirmai Bé­la koreográfusba két művészeti ve­zető tudatos törekvését, hogy minél teljesebb keresztmetszetben mutas­sák be sokszínű repertoárjukat. így aztán a magyar népzenei hagyo­mány legszebb darabjai mellett hallgathattuk klasszikus zeneszer­zők népi ihletésű műveit, vagy a cigányfolklór világszerte kedvelt melódiáit. A húsztagú zenekar a vonóscsa­lád hangszeréin kívül (hegedű, brá- „ csa, cselló, bőgő) két klarinétosból * és ugyancsak két cimbalmosból te­vődik össze, a cigányzenekar meg­szokott összeállítása szerint. A leg­tehetségesebb gyerekek nyolcéves koruktól kerülhetnek be, és a zene­kari gyakorlat mellett széles körű zenei nevelésben részesülnek. A hangversenyen jól mutatkozott az itt folyó hangszeres képzés ma­gas színvonala, jellemző volt a fia­talok virtuozitása. Gondolok itt a Brahms V. magyar táncát, vagy az a-moll csárdást előadó és a zenekart irányító kislányra és kisfiú prímá­sokra. Kiemelkedőt produkáltak még a táncokat kísérő „idősebb” prímások is, csakúgy, mint a klari­nét, cimbalom és csellószólisták. Ami a tánckart illeti: csak a leg­nagyobb elismerés hangján szólha­tunk ezekről a lelkes diákokról, munkásfiatalokról. Táncukat az apró részletek alapos kidolgozott­sága jellemezte. Tökéletes összhang a szólisták és a zenekar között, a fizikailag is megterhelő gyors lépés- kombinációk könnyed, elegáns megoldása volt jellemző. A leányok harmonikus mozgása, üvegestánca, a fiúk energikus, lélegzetelállító sodrású ■ botostánca emlékezetes marad számunkra. Ugyanez mond­ható el a hazánkban elő nemzetisé­gek folklórjából bemutatott, vagy a szatmári, erdélyi és drágszéli tán­cokról is. Gál Zoltán Játékankét A Kecskeméti Tavaszi Napok ideje alatt megrendezett szakmai találkozók egyike volt a játékfejlesztés, -gyártás és -forgalmazás eredményeivel, gondjaival és terveivel foglal­kozó ankét. Áz idestova két esztendeje meg­alakult Kiss Áron Magyar Játék Társaság központja, a Szóra ka ténusz Játékmúzeum adott otthont a több mint félszáz résztvevő által figyelemmel kisért, már régóta tervezett összejövetelnek, amelyen a hazai iparosok és kereskedők mellett a használók-fogyasztók szintén szóltak játékkultúránk mai helyzeté­ről. A találkozó első részében a fa-, fém-, külön­böző műanyag, papír- és textilalapú játéksze­reket előállító, legismertebb magyar gyárak, vállalatok, szövetkezetek vezetői villantották fel közös gondjaik mellett sajátos helyzetüket, elismerésre is méltó törekvéseiket. Ez utóbbira a Győri Lemezárugyár és a Márklin-cég szín­vonalas és korrekt kooperációja a jó példa. A hazai játékszereket méltatlanul sújtó forgal­mi adó, a korszerűtlen bolthálózat s az eladói kultúra alacsony színvonala, végső soron: a kusza ár-bér viszonyok itt is felbukkanó prob­lematikája, valamint a vásárlóerő csökkenése nem titkolt aggodalmat jelzett a Triál és a Skála hálózatának illetékesei részéről. A Kon- zumex képviselőjének „kincstári” optimizmu­sát Mátrai Lajos, a Kereskedelmi Minisztéri­um, majd Lantos Endre, a Play-Coop Társulás vezető munkatársa terelte a valós helyzet felé. Felelősséggel jegyezték meg és javasolták itt is, - hogy a Magyar Játéktársaság (ma már több száz főnyi) tagsága és vezetése által kidolgo­zott ajánlások kerüljenek el az illetékes tárcák vezetői, végső soron a kormányzat illetékesei­hez, hiszen a vajúdó gazdasági kibontakozás­ban elengedhetetlen a játékkultúra hangsúlyo­zása épp á felnövekvő nemzedék arculatának formálásához. így nyert külön is élvezetes aktualitást két helyi előadó frappáns, példákban gazdag be­számolója. Dr. W. Mikó Magdolna, a kecske­méti tanítóképző főigazgató-helyettese saját és óvodapedagógus kollégái tapasztalatait de­monstrálta a gyermekintézményben használa­tos (vagy éppen használhatatlan) játékszerek­kel, míg dr. Mácsay Anikó, a HNF Fogyasz­tók Bács-Kiskun Megyei Tanácsa részéről —^ egyúttal mint gyakorló szülő — mondott sommás ítéletet számos bolti játék funkcioná­lis vagy esztétikai értékéről, felhíva a figyelmet a gyakorta lenézett kézműves vagy a saját készítésű játékok fontosságára is. Kovács Zol­tán budapesti és dr. Esztergályos Jenő celldö- mölki tanárok játékos módszertani bemutató­ja zárta a feszes időbeosztású ankétot. A gya­korta óhatatlanul is indulätos hozzászólások­ban gazdag vitát Szentiványi Tibor, a társaság elnöke nagy rutinnal vezette és foglalta össze, míg Polák László, az ankét egyik fő szervezője egy komplex programtervet adott közre a szak­osztály hosszú távú vállalásairól. K. V. J. Egy Székely Bertalan-festményről Szigetvár egykori védőinek példa­mutató tette a történetírók munkássá­ga nyomán nemcsak irodalmunkba, nánem képzőművészetünkbe is bevo­nult. Helytállásuk méltó ábrázolása az erdélyi származású Székely Bertalan festőművészt (1835—1910) egy évtize­dig foglalkoztatta, ő az 1848-as sza­badságharc bukása utáni önkényura­lom eveiben nagy költő kortársa, Arany János és pártfogói, Eötvös Jó­zsef s Kemény Zsigmond hatására a reményvesztett magyar társadalom el­lenállását történelmünk fényes lapjai­nak drámai megjelenítésével erősítette. Egy évezred küzdelmeit feltáró 37 tör­téneti művével egyik méltatója szerint „a magyar múltnak ő a legnagyobb festője”. Zrínyi Miklósnak és hadinépének 1566. évi hősi küzdelmét megörökítő festménye a Zrínyi kirohanása. Törté­nelmi hitelességű kompozícióján meg­lepő módon a Szigetvart ostromló II. Szulejmán szultán seregéből egy törö­köt sem ábrázol. Ám a kitárt kapun beözönlő hajnali fényben az egyenlőt­lenné vált harcban részvevők sorsa egyértelmű. Ott van a dunántúli főkapitányság magasra emelt zászlajával ifjú Juranits Lőrinc. Kivont karddal Zrínyi Miklós horvát bán, a vár kapitánya, díszruhá­jában, gyémántforgós, kócsagtollakkal díszes kalpagban. Hűséges magyar és horvát vitézéi élén az oszmán sereg túl-. ereje, a külső segítség elmaradása miatt az ostromban sűrű füsttel borított, lángtengerré vált Sziget elhagyására kényszerül. Utoljára szól a 34 napja tartó küzdelemben megmaradtakhoz. A kitörés élőtt búcsúzó, az önkívület határán övéiket eltaszító katonák alak­jait — a lélektani hatást egyre fokozó művész — a belső várban tomboló tűz vörös fényével festi. Az eddigi ádáz harc közeh, utolsó felvonását a védők kőomladékot borító tetemeivel érzékel­teti. A művész palettájáról most szám­űzte a sötét tónusú színeket. Nagymé­retű alkotásához két tanulmányt készí­tett (egyiket az osztrák Hans Makart közreműködésével). Itt bemutatott, 1885-ben vászonra olajjal festett képe 197 x 350 centiméter. Sziget vára török alóli felszabadulá­sának 300. évfordulóját februárban ün­nepeltük. A debreceni Déri Múzeum képtárának látogatói Székely Bertalan Zrínyi kirohanása című festménye lát­tán a történelmi múlttal szembesülve ma is erőt meríthetnek az egykori Szi­getvár önfeláldozó hőseinek példájá­ból. M. L. VIGYÁZAT, KÍSÉRTETHÁZ! Artúr, a kísértet, már régóta várt arra, hogy végre saját háza legyen, ahol kénye-kedve szerint száguldoz­hat. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy Artúr elég félénk, így akármilyen épületet nem lehet rábízni. Végül a kisértetház-eloszló bizottság megta­lálta a megfelelő helyet, s ki is utalta Artúrnak a pályaudvar melletti, már az összeomlás előtt álló 4 emeletes monstrumot. A baj csak az volt, hogy még mindig voltak lakók benne — bár nem sokan. Számítani lehetett azon­ban arra, hogy hamarosan elköltöznek ebből a lakóépületnek már nemigen nevezhető kaszárnyából. Ezért Artúr­nak nagyon kell vigyáznia éjszakai, portyáin, nehogy még véletlenül is ösz- szefusson egy kedves bérlővel. Mindez 1963-ban történt. Telt-múlt az idő, Artúr örömmel ál­lapította meg, hogy a tető egyre rosz- szabb állapotba kerül, igen gyakran befolyik a víz a lakásokba. Gondolta tehát, hogy már nem sokáig kell vár­nia, s teljesen üres lesz az épület. Nem így vélekedtek azonban a lakók. 1972- ben bejelentették az ingatlankezelőnél, hogy teljes felújításra szorul a ház. A válasz csupán hónapokat késett. Az ügyintézők mindent megígértek, de semmi konkrétum nem történt, csupán a ház állaga lett egyre rosszabb. ' Fél év múlva a bérlők már a városi tanácsnál jelentkeztek beadványuk~ kai. Ott közölték velük: jelenleg nincs kapacitásuk a felújításra, de a hosszú távú tervben figyelembe veszik a Pá­lyaudvar utca 43. számú ház lakóinak óhaját. Artúr végtelenül boldog volt, még álmában sem gondolta volna, hogy a hivatal ilyen remek szövetsége­se; lesz. Örömében az éjféli órákban végigsuhant a belső udvaron ,,hu, hu, hu” kiáltásokkal. Ennek csupán egy következménye lett: újabb hatalmas darab vakolat hullott le a falakról. Ezért Artúr úgy döntött, hogy egyelő­re tartózkodik az ilyen örömkitöré­sektől. A számos beadvány hiábavalónak bizonyult, s az első hitevesztett lakók már ki is költöztek a legfelső emelet­ről. Artúr elégedetten dörzsölte a ke­zét. Am ekkor történt valami tragikus dolog. Az ingatlankezelő vállalat szövetsé­gest talált egy építőipari cégben. így 1986-ban hozzákezdtek az épület fel­újításához. Először a tető került sorra, amelyet azonban csodák csodájára csakjelerészben sikerült rendbe hozni. Artúr fellélegzett. Sőt amikor megtud­ta, hogy a tervezett átalakítási mun­kák nem egészen a meglévő károk, hibák megszüntetésére irányulnak, már jó kedvre derült. Az építőipari brigád szerint a ház nekik túl nagy falat, így csak egyet tehettek, de azt igen gyorsan: levonultak a terepről. 1988-ig még ott maradtak az állvá­nyok, de tényleges munka már nem folyt. Azóta úgy néz ki a telek, mintha most kezdődött volna ott egy építke­zés. A maradék bérlők már nem bíznak semmiben, inkább más lakások után néznek. Momentán Artúr az egyedüli remé­nyekkel teli lakó, akinek álma hama­rosan teljesülhet: végre saját, külön bejáratú házában kísérthet. Szabó Béla KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT Az ügyelet ideje szomba­ton 8 órától szerda reggel 8 óráig tart. Az ügyelet helye H felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út. 5. C pavilon, föld­szinti ambulancia. (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Város­föld gyermek és felnőtt betegeit a mun­kaszüneti napokon a kecskeméti kór­ház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-324); Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi ren­delő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalk- szentmárton, Após tag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173); Kerek­egyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Berényi A. és dr. Benkő M. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-234); Lakite­lek: dr. Debreezeni J. (Lakitelek,. Szé­chenyi krt. 72. T.: 42-005); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 74-084); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Ti- szaalpár, Imre tér 1§. T.: 44-162), ápri­lis 4-en dr. Szántó Ä. (Tiszaalpár, Dó­zsa Gy. u. 76. T.: 44-086). Lelki ségélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokomy u. T.: 11-244): itt fogadják a bajai, bácsbókodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, davodi, érsekcsanádi, felső­szenti váni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS; a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4: T.: 62-360. Ellátják a kiskunfélegyházi, gá­téri, kunszállási, pálmonostori, petofi- szállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja'azonos , a köz­ponti ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36: Itt. látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszént- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton este 18 órától szerda reggel-8 óráig tart. T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Temp­lom u. 122. T.: 47); Fájsz, Dusnok: dr. . Kiss J. (Dusnok, T.: 12). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tártá­nak ügyeletet (T.: 21-011) 275-ös mel­lék. Itt látják el a balotaszallási, harka- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady u.). GYÓGYSZERTÁRAK Az április 1-jei, szombati zárórától az április 5-ei_ szer­da -reggeli nyitásig a követ­kező gyógyszertárak tarta­nak ügyeletet:' Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; János­halma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széche- nyi-lakótelép; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskun­majsa: Hősök tere 3,; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7. A soltvadkerti gyógyszertár (Ifjúság u. 2.) a fentiektől elterően tart ügyele­tet, április 3-án, hétfőn reggel 8 órától április 5-én, szerdán a reggeli nyitásig. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet vasárnap reg­gel 7 órától szerda reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT- KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Sze- remle: dr. Steiner R. (Baja, November j. tér 6.); Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34); Bacsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Takovics L. (Vaskút, Bajai u. 1/A. T. : 12-851); Fel- sőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31); Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bá­tya, Foktő, BAFAMI: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalkszentmárton: dr. Magyar K. (Du­navecse, Bajcsy-Zs. u. 17/Ä); Dunave­cse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunave­cse, Bajcsy-Zs. „u. 17/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazda­ság solti kerület: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85); Harta, Dunatetétlen, Ál­lampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.); Dunapataj, Ordas, Gé­derlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75); Szakmár, Oregcsertő, Homok­mégy: dr. Török L. (Oregcsertő, Kos­suth u. 23. T.: 11); Miske, Drágszél, . Hajós, Császártöltés: dr. Kunvari J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. L); Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dus­nok, Vörös Hadsereg u. 23.). ' KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985); Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T. : 46-791); Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42); Szentkirály, Nyáríőrinc, Város­föld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa ' Gy. u. 1. T.: 45-012); Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56-375); Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41- 095); Kerekegyháza, Kunbaracs, La­dánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyhá­za, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653); Ágasegyháza,, Fülöp­háza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegy­háza, Kossuth u. 23. T.: 20); Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fo­dor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth u. 12.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 38. T.: 31-084); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003); Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÚLET. Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfél­egyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62- 645); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszallás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Löwy S. u. 6. T.: 61-120); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Be­rényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletich J. (Kiskun­majsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31- 108); Jászszentlászló, Szánk: dr. Miha­la F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942); Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. з. T.: 21-748); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kun fehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377); Jánoshalma: dr. Vass I. (Já­noshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415); Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi и. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168); Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Ke­lebia, Ady E. u. 216.); Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszőlös, Kunbaja: dr. Kole­tich Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmath S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom