Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 31. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. március 29-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ti gazdaságok reformján keresztül ve­zet. Szovjet részről készséggel fogadták azt a magyar javaslatot, hogy — akár kétoldalú megállapodás keretében is — törekednünk kell az árucsere-forga­lom konvertibilis valutában történő el­számolására. Mindkét fél hangsúlyoz­ta, hogy a cél az intenzív kapcsolódás az európai és a világgazdasághoz. A találkozó hozzájárult a két párt közötti bizalom erősítéséhez, és új lehe­tőségeket nyitott az együttműködés sokoldalú fejlesztésére. Q A palesztinai arab nép iránti szolidaritás jegyében március 16 -17-én fogadtuk Jasszer Ara- fatot, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet vezetőjét. Grósz Károly főtitkár­ral folytatott megbeszélései, továbbá Straub F. Brúnónál, az Elnöki Tanács elnökénél, Németh Miklós miniszterel­nöknél tett látogatása alapján megálla­pítható, hogy a közel-keleti helyzet rendezését illetően a két fél álláspontja közel áll egymáshoz. A látogatás alkalmat adott arra, hogy a PFSZ vezetőjével ismertessük a. közel-keleti térség egyes államai felé tett kezdeményezéseink, diplomáciai lépéseink okait, beleértve az öböl or­szágait és Izraelt is. A palesztin nép önrendelkezési jogának érvényesítésé­ben fontos állomásnak tekintjük a pa­lesztin állam tavaly novemberi kikiál­tását. Ezért hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövőben magyarországi képvi­seletét nagykövetség lássa el. E lépé­sünkkel egyben megerősítettük, hogy továbbra is a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet tekintjük a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének. Elvi álláspontunknak megfelelően kedvező választ adtunk Jasszer Arafat azon kérésére, hogy változatlanul tá­mogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi békekonferencia összehi- vásának ügyét és a válság igazságos, békés rendezését. korlátáit. Ennek szellemében határoz­za meg a lapkiadók, szerkesztőségek, újságírók, terjesztők tevékenységével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősségüket. Kívánatos, hogy a törvény rendel­kezzen a sajtótevékenység feletti törvé­nyességi felügyeletről és a sajtóbűntett­re, a helyreigazításra vonatkozó'anyagi és eljárási szabályokról. Az MSZMP Központi Bizottsága ál­lást foglalt a párt sajtópolitikájáról, és megfogalmazta a pártsajtó irányításá­val kapcsolatos feladatait. A párt kor­rekt viszonyra törekszik minden együttműködésre kész sajtóorgánum­mal. Tiszteletben tartja önállóságukat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a nyilvánosság fórumain. Pártunk véleménye szerint a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Ma­gyar Távirati Iroda a kormány felügye­lete alatt álló nemzeti intézmény. Ezek tevékenységükben megjelenítik a társa­dalom nagyobb csoportjainak nézeteit, s tükrözik a társadalom érdektagoltsá­gát, ily módon a kormány felett nemze­ti ellenőrzést is gyakorolnak. A Mi­nisztertanács hatásköre: e nagyhatású tájékoztatási eszközök általános politi­A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette — a testület február 10—11-ei ülésén kialakított állásfogla­lás-tervezete nyomán — a politikai rendszer reformja feletti vitáról készí­tett jelentést. Köszönetét fejezte ki a párt tagjainak, szervezeteinek, a tudo­mányos műhelyeknek az észrevétele­kért, a hasznos javaslatokért. Ezek fi­kái vonalának meghatározása, a leg­fontosabb személyi kérdések eldöntése. A kormány felügyeletét biztosító me­chanizmus megteremtésében fontos lé­pés volt a Tájékoztatáspolitikai Kollé­gium megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb megfogalmazza a nemzeti tájékoztatási eszközök fel­adatait. Az MSZMP támogatja, hogy az álla­mi sajtópolitika keretében áttekinthető finanszírozási rendszer jöjjön létre. Fontosnak tartja a piaci viszonyok ki­épülését, az egyes orgánumok közötti versenyt. Ugyanakkor a pénzügyi tá­mogatást az értékek védelmére kell fenntartani. A pártsajtó a politikai nyilvánosság bővülésével erősödő versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a szerkesztőségek aktívan vegyenek részt a társadalmi, közéleti vitákban, bizto­sítsanak fórumot a párton belüli kü­lönböző nézeteknek, szellemi műhely­ként érvényesítsék befolyásukat a tár­sadalomban. Minderre megfelelő szer­kesztéspolitikával, a személyi feltételek- javításával, tartalmi megújulással vál­hatnak alkalmassá. gyelembevételével módosította a terve­zetet, és elfogadta a határozatot. A tes­tület soron következő ülésein folyama­tosan napirenden tartja azokat a tartal­mi, szervezeti és módszertani kérdése­ket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az MSZMP a többpártrendszer viszo­nyai között is meghatározó politikai szerepet töltsön be a társadalomban. IV. in. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a politikai nyilvánosság­ról, a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópoli­tikájának elveiről és a pártsajtó fejlesz­téséről szóló előteijesztést. Megállapította, hogy a politikai in­tézményrendszer demokratikus átala­kításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló reformja. En­nek alapja a véleménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabadság érvényesü­lése. A pártértekezlet óta a magyar sajtó struktúrája, működése erőteljesen vál­tozott. Jelentősen bővült a különböző nézetek nyilvánossága, a magyar újság­írás színesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az orgánumok politikai vonalának, profiljának alakí­tásában. A mai helyzet ugyanakkor magán viseli az átmenetiség jegyeit. A tömeg­tájékoztatás eszközeinek egy részében nem elég magas a szakmai igényesség, és az érdemi viták helyett a szélsőséges nézetekkel való „békés egymás mellett élés” a jellemző. Megszűnt a közvetlen állami felügyelet és pártirányítás, de a nyilvánosság új jogi feltételei és intéz­ményei kialakulatlanok vagy jelenleg szerveződnek. Az MSZMP célja, hogy a működési zavarok megszüntetését a jogi garanci­ák mielőbbi megteremtésével segítse elő. Határozott törekvése és érdeke, hogy a politikai, szervezeti sokféleség jegyében a nyilvánosság fórumain megjelenjenek mindazok a nézetek, amelyek alkotmányunkkal és törvé­nyeinkkel nem ellentétesek, és hozzájá­rulnak a nemzeti összefogás kialakítá­sához. A jelenleg érvényben lévő, 1986. szeptember 1-jével hatályba lépett saj­tótörvény az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások kö­vetkeztében alkalmatlanná vált funk­ciói teljesítésére. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az új törvény — a jogállamiság kiépítésére vonatkozó törekvésekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko­zatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban — állampolgári jogként szabályozza a szabad véleménynyilvá­nítás és a sajtószabadság gyakorlásá­nak módját, garanciáit és törvényes A Központi Bizottság megvitatta a KISZ működésével, szerveződési meg­újításával kapcsolatos tájékoztatót. A testület egyetért az ifjúsági szövet­ség politikai platformjával, és támogat­ja az ezzel összhangban megindult poli­tikai és szervezeti átalakulást. Tudo­másul veszi, hogy a KISZ XII. kong­resszusának előkészítése során önálló tagszervezetek alakulnak, amelyek fö­derációba tömörülve kívánnak mű­ködni. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság részvétele, közreműkö­dése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A következetesen végig­vitt gazdasági, politikai reformok hoz­hatnak érdemi javulást a fiatalok élet- és munkakörülményeiben. E célok ér­dekében az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, új ifjúságpolitikára van szüksége. A KISZ szervezetei a szocialista érté­keket valló fiatalokat kívánják tömörí­teni, és a párttal politikai szövetségben, önállóan, közvetlen pártirányítás nél­kül dolgoznak. Együttműködésük az MSZMP-vel az értékek azonosságára, a közös politikai érdekekre épül. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a pártszervek, -szervezetek és a párttagok is segítsék elő az ifjúsági szövetség átalakítását. A KISZ XII. kongresszusát követően alakítsák ki az ifjúsági szervezetekkel való együttmű­ködés új formáit. Igényeljék az ifjúsági szövetség képviselőinek részvételét a pártvezetőségek, párttestületek mun­kájában. Y. Bfl A Központi Bizottság tájékoz- ““ tatást kapott a március 15-ei ünnepségekről. A testület kö­szönetét fejezi ki mindazoknak, akik elősegítették, hogy méltó módon emlé­kezhettünk meg az 1848—49-es forra­dalomról és szabadságharcról. Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjainak, a Hazafias Népfront aktivis­táinak, a politikai szervezeteknek, az egyházaknak, a társadalmi haladás, a demokrácia ügye mellett elkötelezett honfitársainknak, hogy részvételükkel is kifejezték a nemzeti összetartozás, az összefogás jelentőségét. . A testület az MSZMP nevében meg­ütközését fejezi ki afölött, hogy nemze­ti ünnepünket néhányan szélsőséges, a nemzet érdekeit, nemzetközi kapcsola­tainkat sértő, szócializmusellenes néze­tek hangoztatására használták fel. A nagy tömegeket megmozgató ren­dezvények döntő többsége kifejezte a nemzet jövőjéért érzett felelősséget, az összefogás szükségességét, megerősítve azt a meggyőződésünket, hogy tovább kell haladnunk a demokratikus, szocia­lista, független jogállam megteremtésé­nek útján. , B A Központi Bizottság úgy hátá- rozott, hogy a marxista szelle­mű társadalomtudományi kuta­tómunka és a politikai ismeretterjesztés támogatására Lukács Györgyről elne­vezett alapítványt hoz létre. A Lukács György-alapítvány induló vagyona negyvenmillió forint, amelynek fedeze­tét az MSZMP Nógrád megyei oktatá­si igazgatósága épületének értékesítésé­ből származó vételár képezi. Az alapít­ványhoz bárki hozzájárulhat pénzesz­közökkel vagy bármilyen tevékenység­gel. VI. A Központi Bizottság az elnöklő Iványi Pálnak, a KB titkárának előter­jesztésében személyi kérdésekben dön­tött: — Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé történt megválasztása miatt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből, valamint az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetése alól; — Lakos Sándort nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elisme­rése mellett — felmentette a Pártélet főszerkesztői tisztségéből. A Központi Bizottság az országgyű­lési képviselők kommunista csoportjá­nak vezetésével ideiglenesen Grósz Ká­roly főtitkárt bízta meg. * * * A Központi Bizottság az ülésen elfo- ■jr gadott valamennyi állásfoglalását nyil­vánosságra hozza. (MTI) Grósz Károly« fogadta a Koreai Köztársaság külügyminiszterét (Folytatás az 1. oldalról) A magyar vezető utalt arra, hogy a Budapest és Szöul közti kapcsolatok ta­valy felgyorsult fejlődéséhez—a Koreai Köztársaság életében és külpolitikájá­ban bekövetkezett változások mellett — jelentős mértékben.hozzájárultak a nemzetközi élet kedvező fejleményei. Grósz Károly pozitívan szólt hazánk és a Koreai Köztársaság kapcsolatai­nak alakulásáról. Nagyra értékelte a gazdasági együttműködés fejlesztésére tett kezdeményezésekét. Hangsúlyozta a kereskedelmi kapcsolatok bővítésé­nek fontosságát, a termelési együttmű­ködés új lehetőségei feltárásának szük­ségességét. Kiemelte, hogy hazánk szá­mára fontos megismerni a Koreai Köz­társaság gondolkodásmódját, a világ­gazdasághoz való alkalmazkodásban szerzett tapasztalatait. Cső Ho Dzsung átadta Grósz Ká­roly nak Ro Te Vu elnök jókívánságo­kat tartalmazó levelét. A külügymi­niszter hangsúlyozta: szívesen látják Grósz Károlyt a Koreai Köztársaság­ban. Az MSZMP főtitkára a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás megvalósítására egy későbbi időpont­ban kerülhet sor, s ezt diplomáciai úton egyeztetni fogják. Grósz Károly egyút­tal megerősítette: megfelelő időpont­ban örömmel látjuk hazánkban Ro Te Vu elnököt. A dél-koreai külügymi­niszterjelezte: az elnök ősszel Európá­ba látogat, és . ekkor mód nyílhat arra, hogy éleget tegyen a magyarországi ’meghívásnak. Cső Ho Dzsung-sok sikert kívánt a magyarországi reformfolyamathoz. Ki­fejezte reményét, hogy a gazdasági és politikai reform eredményes megvalósí­tása hozzájárulMagyarország szerepé­nek további növeléséhez a kelet—nyu­gati kapcsolatok alakításában. A szöuli külügyminiszter nagyra értékelte a két­oldalú kapcsolatok fejlődését. Az el­múlt időszakban szilárd politikai alap jött létre az együttműködés bővítésére minden területen — állapította meg. Je­lezte, hogy kormánya ösztönzi a dél­koreai vállalatokat az új lehetőségek fel­tárására, és bátorítja az idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztését is. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta a dél­koreai külügyminisztert. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés el­nöke délután a Parlamentben fogadta Cső Ho Dzsungot. Tájékoztatta á ven­déget a magyar parlament munkájáról, Magyaroszág külpolitikájáról. Hang­súlyozta, hogy a magyar külpolitika alapelve a nyitottság; a híd szerepét kívánjuk betölteni Kelet és Nyugat kö­zött. Kitért arra is, hogy a két ország között kialakult széles körű együttmű­ködés kedvező fogadtatásra talált a magyar közvéleményben. Örömmel szólt a törvényhozó testületek között kialakulóban lévő kapcsolatokról: A dél-koreai külügyminiszter megerő­sítette a korábbi meghívást a dél-koreai parlament elnökétől Szűrös Mátyás ré­szére. A magyar országgyűlés elnöke a meghívást köszönettel elfogadta, s je­lezte, hogy annak a mindkét fél számá­ra kölcsönösen alkalmas időpontban eleget kíván tenni. Szűrös Mátyás üd­vözletünket tolmácsolta Ro Te Vu el­nöknek, a Koreai Köztársaság kormá­nya és a törvényhozás vezetőinek, Dél- Korea népének. Cső Ho Dzsung és kísérete az esti órákban elutazott Budapestről. A Fe­rihegyi repülőtéren dr. Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. (MTI) ALAKULÓ KONGRESSZUS KECSKEMÉTEN Unió a Demokratikus Szocializmusért Kecskeméten a Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskolán ma és hol­nap tartja alakuló kongresszusát az' Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű ifjúsági politikai szervezet. Az elsősorban egyetemi-főiskolai hall­gatókat, oktatókat és dolgozókat, va­lamint a középiskolások és az értelmi­ség különböző csoportjait célzó szerve­zet fő céljának olyan demokratikus Magyarország megteremtését tartja, amely csatlakozhat az európai nemze­tek formálódó közösségéhez. A mostani alakuló kongresszusra mintegy 2S0 résztvevő érkezik az or­szág csaknem valamennyi felsőoktatási intézményéből. A két napi alatt plenáris és szekcióüléseken döntenek a szerve­zet platformjáról, alapszabályáról, a stratégiai szövetség kérdéséről, vala­mint személyi ügyekről. Több a névtelen rágalmazó (Folytatás az 1. oldalról) taghoz képest lényegesen kevesebb a névte­len bejelentés, a megalapozatlanok száma nő. Az ilyen panaszokra jellemző a más gyors vagyonosodása miatti rágalmazás. A népi ellenőrök abban az esetben, ha a bejelentő nem fedi fel kilétét, csak akkor kezdik el vizsgálni az ügyet, ha valamilyen konkrétumot tartalmaz a levél. Gyakori, hogy maguk a NEB-tagok is népszerűtlennek minősítik munkájukat. A lakosság azonban változatlan bizalommal fordul hozzájuk sérelmeik orvoslásáért. A népi ellenőrök általában társadalmi mun­kában látják el feladatukat. A jelenlegi gaz­dasági helyzetben számukra is gondot okoz, hogy e megbízatásuk miatt időnként a mun­kájukat kell hanyagolni, esetleg a kollégáikat terhelni. Az új alkotmány várhatóan a népi ellenőr­zéssel kapcsolatban is tartalmaz majd válto­zásokat se helyzeten is segíteni fog. Mind­addig azonban bizonytalanság érezhető a so­raikban, s ez a munkájukat is nehezíti. Tréfás Antal, & MNEB elnökhelyettese a kiskunfélegyházi bizottság felügyeleti vizsgá­lata során szerzett jó tapasztalataikat hang­súlyozta. Ezt követően Szvorény János, a MNEB elnöke tartott beszámolót. Ezen a napon adták át április 4-e alkalmából az elismeréseket. B. A. Újságírók kitüntetése A hazánk felszabadulásának 44. évfordu­lóját köszöntő ünnepségek nyitányaként az elektronikus és nyomtatott sajtó 64 munka­társát tüntették ki csütörtökön a Parlament­ben. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Pozsgay Imre államminiszter a Miniszter- tanács nevében köszöntötte a magyar sajtó kitüntetett munkásait, a meghívott vendége­ket, s mindazokat, akik a tömegkommuniká­ció intézményeiben, a szerkesztőségi műhe­lyekben az együttműködés, a kollegiális lég­kör megteremtésén munkálkodtak. Elisme­rését fejezte ki azoknak, akik eddig is magas erkölcsi színvonalon, elkötelezetten és nagy felkészültséggel vállalták a tájékoztatás min­den terhét. Hangsúlyozta: a magyar tájékoztatásban, a nyilvánosságban a megújulás legalább olyan nagy jelentőségű vállalkozás, mint amilyen a gazdaságpolitikában, a politikai intézményrendszerben. • Végezetül arra kérte a kitüntetett újságiró- kat es a tömegkommunikációs rendszer munkásait: vegyenek részt az újabb nemze­dék tagjai felelősségtudatának, erkölcsi kö­vetelményrendszerének, értékrendjének ki­alakításában, illetve szakmai, felkészítésében is annak érdekében, hogy. a nyiladozó és egyre inkább kiterjedő, torzulásaitól megsza­baduló magyar nyilvánosságban a sajtó hite­le egyszersmind az ország politikai hitelét is szolgálja. Pozsgay Imre ünnepi köszöntőjének befe­jeztével átadta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Csillag- rendjével tüntette ki Bócz Józsefet, a Lapki­adó Egyesülés elnökét és Bodor Pált, a Ma­gyar Nemzet rovatszerkesztőjét. Az Április Negyediké Érdemrendet öten vehették át. A Munka Érdemrend arany fokozatát he­ten kapták meg, ezüst fokozatát nyolcán ve­hették át. A Minisztertanás Hivatalának elnöke Ró­zsa Ferencrdíjat adományozott Barát József­nek, a Magyar Rádió munkatársának, Föl- desi Józsefnek, az Új Tükör főmunkatársá­nak, Lázár Istvánnak, a Valóság főszerkesz­tő-helyettesének, Papp Zoltánnak, a Csong- rád Megyei Hírlap olvasószerkesztőjének, Tamás Istvánnak, a Népszabadság nyugal­mazott újságírójának, Vince Mátyásnak, a Heti Világgazdaság főszerkesztőjének és Zay Lászlónak, a Magyar Nemzet szerkesztőbi­zottsága tagjának? A Szocialista Újságírásért kitüntetésben 28 újságíró és fotóriporter részesült. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 13. játékhéten a következő nyerőszámokat húztak ki : 7, 36, 39, 48, 64 A Legfőbb Állami Számvevőszék létrehozásáról tárgyalt a terv- és költségvetési bizottság Az állami ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésének részeként egy új központi ellenőrző szervezet, a Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ) létrehozásáról tár­gyalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a képviselők elé terjesztett írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében hazgoztatta: az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítésére vonatkozó átfogó javaslatot rendszer- szemléletben kell kialakítani. E kérdésről nem született még kormány-állásfogla­lás, így a bizottság véleménye.sokat jelenthet a további munkához. A KNEB elnöke szólt arról, hogy az állami ellenőrzési rendszerből jelenleg hiányzik a folyamatos, szervezett és szakszerű parlamenti ellenőrzés. Az Országgyűlés lehető­ségei viszonylag szűk térre korlátozódnak. A széles hatáskörrel felruházott Leg­főbb Állami Számvevőszék nemcsak az Országgyűlés tevékenységét teheti szak­szerűbbé, megalapozottabbá; közreműködésével a meglévő és erősen tagolt kü­lönféle szakellenőrző apparátusok munkája is összehangoltabbá válhat. Az új szervezet kialakítására az Igazságügyi, illetve a Pénzügyminisztériumban, valamint a KNEB-ben javaslatok készültek, ezek végkövetkeztetése egybecseng: a LÁSZ-t az Országgyűlés irányítása alatt kell létrehozni. Ballai László kifejezte meggyőződését, hogy a népi ellenőrzés képes lenne a számvevőszék típusú ellenőr­zés végrehajtására. . : \ SAJÁT HÁZÁBAN AKAR LAKNI A VESZPRÉMI ERŐMÜVÉSZ Éhségsztrájkkal a lakásbitorlókkal szemben Éhségsztrájkkal tiltakozik az igazságszolgáltatás huzavonái miatt Vági Antal 37 éves betonozó munkás, veszprémi lakos. A fiatalember március 9-e óta nem evett, csak üdítőitalt fogyasztott Ily módon kívánja kifejezni tiltakozását azért mert a perek sorozata után sem tudja birtokba venni Mezőkövesden lévő házát. Az épületet, amelyet 11 évvel ezelőtt anyjának vásárolt — aki időközben meghalt —, illetéktelenek önkényesen vették birtokba. Volt olyan időszak, amikor 19 állandó lakót tartottak nyilván az épületben. Időközben a bíróság megerősítette Vágj Antal tulajdonjogát és intézkedett az illetéktelenek kilakoltatásáról, ennek ellenére az épületet újból jogellenesen birtokbh vették. A ház időközben tönkrement, miközben Vági Antal Veszprémben albérletben él. Vági Antal az utazási és perköltségekre, az albérletre 11 év alatt több mint negyedmillió forintot költött 4 veszprémi fiatalember e huzavona ellen tiltakozik éhségsztrájkjával, miközben ellátja nehéz fizikai munkáját, vági Antal különleges fizikai képességű: erőművész hírében all, vastag acélvasakat hajtogat puszta kézzel, 23, halomba rakott téglát emel mellmagasságig és 5. helyezést ért cl az országos Toldl-versenyen. A fiatalember háromhetes étlenség után 15 kilót vesztett súlyából is, 95 kilóra fogyott. Vági Antal ügyében a Mezőkövesdi Váro­si Tanács igazgatási, jogi és szervezési osztá­lyának vezetője, Gyöngy Sándomé vizsgála­tot, illetve helyszíni bejárást rendelt el csü­törtökön, akkor, amikor a* sok éven át jogta­lanul meghurcolt ember ügyében az MTI miskolci szerkesztőségének munkatársa fel­világosítást kért. A tanácsi vezető a délutáni órákban kö­zölte: a helyszíni bejáráson meggyőződött arról, hogy Vági Antal mezőkövesdi telkén lévő házában jelenleg összesen kilenc ember lakik jogtalanul. A tanácsi vezető az MTI kérdésére azt is el- mondta, hogy a Mezőkövesdi Városi Bíróság Vági Antal igazát több esetben is megállapí­totta, s a tanácsot felkérte végrehajtás segíté­sére is, ami azt jelenti, hogy az idegen tulajdon­ban élőknek szükséglakást biztosítottak. Ezt, a jelenleginél jobb állapotban lévő, Barack ut­cai lakást el is fogadták, beköltöztek,azonban 1986. október 30-án ismét visszafoglalták Vá­gi Antal tulajdonát. 1987. január 30-án ismé­telten ideiglenes lakást kaptak az önkényes la­kásfoglalok a Barack utcában, azonban újból feltörtékaBajcsy-Zsilinszky utcai ingatlantés visszaköltöztek. A tanács szinte tehetetlen. A város vezetése, amennyiben a bíróság ismételten végrehajtási eljárásra kéri fel a tanácsot, megkeresi a lehetőséget az idegen tulajdonban lakók ideiglenes elhelyezésere. A nagy kérdés persze, hogy a teljesen lelakott Bajcsy-Zsilinszky utcai tulajdonát hajlandó-e Vági Antal birtokba venni. (MTI) Április 1-jétől emelkednek egyes fogyasztási cikkek árai A Lehel Hűtőgépgyár, a festékgyártó, vállalatok, a dohányipari vállalatok, valamint az érintett forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatása szerint április 1-jétől, illetve április 5-étől emelkednek egyes fogyasztási cikkek árai. Átlagosan 6 százalékkal emelkedik a dohányipari termékek eladási ára április 1-jétől. így például a kék és piros Symphonia cigaretta fogyasztói ára 17 forintról 18 forintra, a Sopianae fogyasztói ára 18 forintról 19 forintra emelkedik. Ugyancsak emelkednek április 1-jétől — az import és a hazai alapanyagok drágulása miatt — a festékek és festékipari segédanyagok fogyasztói árai, átlago­san 8 százalékkal. A felhasznált kohászati és műanyag alapanyagok áremelkedése miatt a hűtőgé­pek és a fagyasztók ára átlagosan.TI százalékkal emelkedik április S-étől. Ezen belül az ’ abszorpciós és kompresszoros hűtőszekrények .ára .15. százalékkal, a kombinált hűtőszekrények és fagyasztószekrények áta 10 százalékkal, a 200 és 300 literes fagyasztóládák ára 3 százalékkal nő. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom