Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

1989. március 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Lehet-e a zártkertekből szabadulni ? Tulajdonosok kft.-je alakul Halason Csathó Zsigmond kertvárosi gyümölcsösénél. (Lévay Kálmán felvétele) Elfelejtett katearataposók Beszélgetés egy megalázó kérdőívről A nyugdíjasokkal való törődésnek számtalan for- mája lehetséges. De talán a legfontosabbak egyi­ke, tiszteljük a korukat. Különösen ezt érdemlik azok, akik nemzedékeket tanítottak a betűvetésre, a szépre, a jóra—az életre. Sokuknak azonban az utolsó csengő­szó teljes elszakadást jelentett az iskolától, s maradt a nyugdíjat hozó postás csengetése. Ám a közelmúltban a Pedagógus Szakszervezethez tartozó idős emberek egyforma kérdőívet (környezettanulmány készítéséhez, kivételes nyugellátás iránti kérelem elbírálásához) kap­tak.. A formanyomtatvány sokak lelkivilágát felkavarta. Nevükben beszélgettem B. Szabó Lászlóné Kovács Pa­ulával, akit a Kecskemét, Baross utcai lakásában ke­restem meg. Nem tudom, valóban példa nélkül való-e az eset, helyesebben a szándék, amelyről az érintettek egyike tájékoz­tatta szerkesztőségünket. Körülbelül ötven telektulajdonost érint az a tíz éve búzódó probléma, amit az eddigi gya­korlat szerint a tanács lenne hivatott megoldani, ám amelyben megunva a tehetetlen várakozást most maguk a tulajdonosok próbálják a kiutat meg­találni. Zártkertekről van szó, amelyek Kis­kunhalas külterületén, a Kertváros ha­tárán húzódnak. A rendezési terv sze­rint idővel építési övezet lesz a terület. A városi tanács műszaki osztályán ér­deklődve a tervekről Körösi Dezső fő­előadótól kapok tájékoztatást, misze­rint a tanács nem tervezi a közeljövő­ben a szóban forgó zártkerteket belte­rületbe vonni. — Nincs pénz a terület építési telek­ké alakítására. Legutóbb abban a vá­rosrészben 122 telket alakítottunk ki teljes közművesítéssel, amelyek egy ré­sze még eladásra vár. Vár, mert időköz­ben a vásárlási és építkezési kedv meg­csappant. Vállalatok — amelyek az ot­tani vevőkijelölés jogáért harcoltak — jelzik most vissza, hogy nem tudnak mit kezdeni a jogukkal, mert nincs rá igény a dolgozóik körében. Ez rendkí­vüli teher a tanácson, mert annak ide­jén nagy volt a kereslet, s a telkek kiala­kításához kölcsönöket vettünk fel, amiket az eladások révén kívántunk törleszteni. ­Nagy Pál, a. műszaki osztály jogügyi főelőadója: — Mi nem háborgatjuk a zártkertek tulajdonosait. Termeszthetnek zöldsé­get, gyümölcsöt, tarthatnak állatokat, felhúzhatnak gazdasági építményt, de el is adhatják tulajdonukat. A sóstói zártkertekben, ahol jelenleg kisajátítá­sok folynak, éppen ellenkezőleg, azért háborognak a tulajdonosok, hogy ezál­tal elesnek attól a kiegészítő jövedelem­től, amely a kertek megműveléséből adódott. Csathó Zsigmond kerttulajdonos, aki társai nevében felkeresett bennünket: — Az igaz, hogy eladhatjuk, csak ki veszi meg! A kertek nagyok, magam úgy gondoltam annak idején, hogy fel­osztom a gyerekeim között, mind­egyiknek jut négyszáz négyszögöl, hogy termelhessen rajta. Azzal, hogy zártkert lett, nem osztható meg. A tele­pített gyümölcsfáim termőre fordultak, valóban épithetek rá épületet, ahol a termést tárolnám, de kisajátításkor nem kártalanítanak a lebontásért. A szomszédom melegházat létesített, szeretne építkezni is a földjén, de (Tudósítónktól.) Az utóbbi időben ismét megszaporodtak a vonatok biz­tonságos közlekedtetését veszélyeztető cselekmények. A vasúti berendezések szándékos megrongálásának skálája széles: a gyerekes csínytevésnek számí­tó kődobálástól a jelzők és fénysorom­pók, a vasúti személyszállító kocsik megrongálásáig szinte mindent felölel­nek. E cselekmények önmagukban is mind-mind veszélyesek. Elég csupán a vasúti jelzők és fénysorompók megron­gálására, a jelzők üvegének kitörésére utalni. A károkozás miatt a berendezé­sek már nem tudják betölteni szerepü­ket, nem az előírtak szerint reagálnak a közeledő vonatra, ez pedig egyaránt veszélyt jelent mint a vonaton utazók­ra, mind a közúton közlekedőkre. Nem beszélve arról, hogy a rongálások hely­reállítása jelentős költségekkel jár, s nemegyszer vonatkésést is okoz. A MÁV szegedi igazgatóság ellenőr­Új műhold­hírek Nemrég arról kérdeztük Kardos Lajost, a Magyar Posta hatósági el­lenőrzési szakosztálya főelőadóját, szabad-e engedély nélkül venni az Astra műholdról továbbított televí­ziós műsorokat, ám akkor kevés információval tudtunk csak szol­gálni. — A jelek szerint a Sky különféle műsorait anyagi okok miatt a ma­gyar nézők nemigen láthatják — kaptuk a tájékoztatást most. - Havonta és családonként 1500 fo­rintot kellene körülbelül fizetni, ez ugyanazért nem mer belevágni. Elad­ná; hogy másikat vehessen, de nem ve­szi meg senki, mert tudják, hogy a terü­letnek nincs jövője, kisajátítják. De mi­kor? — Hogyan akarnak szabadulni ebből a „zárt körből" ? — Gondoltuk, ha a tanács nem tud lépni, hát magunk vállalkozunk a te­lekalakításra. Minden jogszabálynak utánanéztünk. Szervezünk egy társu­lást, amelyben négy-öt szomszéd bizto­sítaná az alaptőkét saját területével, aztán kapcsolódnának be a többiek. Az a célunk, hogy az ottani telkekből önköltségi áron közművesített telkeket alakítsunk ki magunknak, de eladásra is.-— Miért gondolják, hogy ha a tanács nem tudja eladni a kész,, közművesített telkeit, önöknek lesz vevőjük?-v- A tanács a nagy rezsi miatt csak drágán tudja árulni, 650 forintos négy­zetméterenkénti áron. Mi ki tudnánk ezt küszöbölni, és maximum 500 forin­tért értékesíthetnénk. — Mit szól mindehhez a tanács mű­szaki osztálya? — Mi minden segítséget megadunk az eligazodáshoz — mondja Körösi Dezső —, csak nem hisszük; hogy vatór ban felkészültek arra a sok gondra, érdekkonfliktusra, ami egy ilyen vállal­kozással együtt jár. Az is elég valószí­nűtlen, hogy ezt az árat tartani tudják a mai inflálódás mellett. — Ennek az ügynek van egy szabá­lyos menete, részletes rendezési terv, telekkialakítási terv készíttetése, ezek jóváhagyása, végül a belterületbe vo­nás és a közműtervek — mondja a jog­ügyi főelőadó. A tanács most nem tud­zési osztályán elmondták, hogy közle­kedést veszélyeztető cselekményekből bőven jut Bács-Kiskun megye területé­re is. Főleg Kecskemét-Alsó pályaud­var és Tiszaalpár környékén alakultak ki veszélyeztetett gócok. Idén január 26-án a Kecskemét-Alsó pályaudvar­hoz közeledő M 32-es sorozatú, moz­donyt megdobálták, a vezetőállás abla­kát betörték. Január 29-én Kecskemét- Alsó bejárati jelzőjén 2 optikai üveget kitörtek, másnap ugyanitt két jelzőn nyolc üveget törtek össze. Február kö­zepén ez az eset megismétlődött, ugyanazon jelzőkön ismét 8 optikát összetörtek. A Kecskemét-Alsó és Hel­vécia között kiágazó korhánközi ipar­vágányra ismeretlen személyek köve­ket, síndarabokat helyeztek. Tiszaalpár. környékén február elején egy személyvonatot dobáltak meg kő­vel, szerencsére sérülés nem történt. Majd egy nappal később egy távolról természetesen eleve lehetetlen. Van viszont egy jó hírem: aláírás előtt áll a szerződés az MTV Európa nevű műholdműsor igazgatóságavak Ha jól tudom, angol—német—ameri­kai érdekeltség a cég, főként a fiata­lokat célozta meg, a videoklipeken kívül szórakoztató filmeket súgá- roz, és, ami ennél is lényegesebb: az első olyan cég, amely beleegyezik abba, hogy adásait megszakítva to­vábbítsák. — Ez például Kecske­méten azt jelentene, hogy a városi televízió a heti egy órára adná saját műsorát, 163 órán keresztül pedig áz MTV Európáé lehetne a csator­na.. — Olvasóink többen jelezték: pesti lakásokban ott vannak a né­met nyelvű műholdműsorok is: a SAT1, az RTL Plus. ja ezeket a költségeket vállalni, viszont telekalakítást csak építésügyi hatóság: állami, társadalmi szerv vagy szövetke­zet végezhet. Nem tudom, belefér-e eb­be a tulajdonosok társulása? A kisajá­títás mindig érdekeket sért. Ha min­dent jogszabály szerint csinálnak, ak­kor is felborulhat az egész egyetlen tu­lajdonos ellenállásán az érdekegyezte­téskor. A kerttulajdonosok Csathó Zsig­mond szerint felkészültek a jogszabá­lyokból és elszántak. A részletes rende­zési tervet a VÁTI készíti a megbízá­sukból, vannak árajánlataik vállala­toktól. — Jelenleg 25-30 jelentkező van az itt kialakítandó 700-900 m2-es telkek- . re, amelyeken a családi ház mellett gaz­dálkodásra alkalmas terület is marad. Legalább negyven jelentkező kell, hogy az árainkat tartani tudjuk. Egyedi ter­vezésű házakat szeretnének az itt épít­kezni szándékozók, hogy ne kelljen a tetőteres meg egyéb megoldásokhoz igazodni, több generáció élhessen, gaz­dálkodhasson együtt — mondja Csa­thó Zsigmond. — Novemberben, ami­kor a tanácsülésen ezzel kapcsolatosan felszólaltam, volt is elég jelentkező, csak közben a megváltozott hitelfelté­telektől megijedtek az emberek. Pedig áz évi 40-50 ezer forintos törlesztés ki­bírható. Aki kívánja, annak szívesen adok tájékoztatást, felvilágosítást a la-*" kásomon. Eddig a szándék, az újszerűségéhez nem férhet kétség, s ráérünk eldönteni, ha megvalósul, hogy segítség-e vagy konkurencia a városfejlesztésben a ta­nácsnak az ilyen önerős lakossági szer­veződés. Hajós Terézia kezelt sorompó motorját rongálták meg. Legutóbb március 15-én hajnali fél 4-kor a szolgálatát kezdő tiszaalpári forgalmista megdöbbenve látta, hogy a forgalmi iroda ajtaját feltörték és az irodában az asztal mellett egy fiatalem­ber ül és alszik. Az „ismeretlen” N. János nyárlőrinci lakos volt, aki azt állította, hogy odaérkezésekor az ajtó már nyitva volt. Az említett esetekben csakúgy, mint minden rongálás, szándékos cselek­mény esetén, a MÁV feljelentést tesz a bűnüldöző szerveknél. Ahhoz azon­ban, hogy az említett cselekmények csökkenjenek, illetve megszűnjenek, nem elég csupán a vasút értékvédö te­vékenysége, valamennyiünknek, a tár­sadalom minden tagjának kötelessége a rongálok leleplezése és átadása a ha­tóságoknak. Hiszen valamennyien uta­zunk és nem mindegy, milyen körülmé­nyek között... Gellert József — Ez súlyos szabálysértés, ame­lyet januárban alakult ellenőrzés­szolgálatunk igyekszik felderíteni, és — javaslatunkra — a szabálysér­tési hatóság 10 ezer forintos bírság­gal büntet, amit személyesen a rendszer kezelőjének kell megfizet­nie. Súlyos esetben magát a mű­holdvevő berendezést is elkoboz­zák. Én ezt nem tartom túlzott szi­gornak, hiszen a kalózkodás a Ma­gyar Posta külföldi tárgyalásainak esélyeit ronthatja — arról már nem is beszélve, hogy mondjuk, a dol­gok Ausztriában sem úgy mennek, hogy ingyen járnak az emberek mo­ziba: megfizetik a belépőjegy árát. Ugyanígy a műholdműsorok jogdí­jait is meg kell fizetni. (Ballai) — Nem a magam nevében háborgók — kezdte beszélgetésünket a már húsz éve nyugdíjas pedagógus. Bár ne­kem is rosszul esett az ügyintézés mene­te. Volt iskolám főbizalmijától levelet kaptam, amiben azt kérte, közöljem nyugdíjam összegét, mert lehetőség van arra, hogy azt esetleg ötezer forintra kiegészítsék. Visszaírtam, hogy ma már 4800 forint a nyugdíjam, amit harminc évi munkásságom után két évtizeddel ezelőtt először 1600 forintban állapí­tottak meg. Azóta időnként emelget­ték. — Mi történt a válasz után? — Arra kaptam az említett kérdőívet (persze — gondolom — teljesen sza- bájyszerüen), hogy azt kitöltve vigyem be a szakszervezetbe. — De a kérdőívet a szerkesztősé­günknek küldte... — Valóban. Azt hittem, általános intézkedés történt, miszerint azoknak a pedagógusoknak, akiknek nyugdíja nem éri el az ötezer forintot, az illetékes szakszervezet kiegészíti. Tehát nem se­gélyre számítottam, számítottunk, amit különböző feltételekhez kötnek, hanem valami érdemszerű, jogos jára­dékra. — Mit tart sérelmesnek a lepedönyi nyomtatványon ? — Méltánytalannak tartok bizonyos kérdéseket, amelyektől függővé teszik (mert nyilvánvalóan azért írták rá) a segélyt. Ilyenek például: „Munkásmoz­galmi múltja”. Szerintem akár részt vett valaki a munkásmozgalomban, akár nem, aki valaha évtizedekig taní­tott, hát nem megérdemli öreg napjaira Telefonon hívta fel szerkesztősé­günket Kákonyi Árpád, a Kiskunsá­gi Nemzeti Park vízügyi felügyelő­je, hogy elmondja, fontos döntésre jutottak a Szelidi-tó megvédése ér­dekében. Átmenetileg megnyitják a tó északi részén lévő beeresztőzsili­pet. Miért számit ez különleges ese­ménynek? — kérdeztem. — Amióta ugyanis a természet- védelmi területnek minősített tavat a Kiskunsági Nemzeti Park kezeli, fő törekvésünk volt, hogy semmi vizet ne engedjünk ide a Dunából. A tó vize természetes lefolyásból és talajvízből pótlódik, ez adja sajátos sótartalmát és jódosságát. Ezért ké­szült külön megkerülőcsatoma, hogy az öntözővizet ne kelljen a tavon átereszteni. — Miért döntöttek most mégis a zsilip megnyitása mellett? — A téli csapadékhiány miatt olyan alacsony a vízszint, hogy a tó egész élővilága veszélybe került. A vízmérce, melyen korábban 270 centiméter körüli szokott lenni a márciusi vizszint, most mindössze 190 centimétert mutat. Ezért a ki­sebbik rosszat választottuk: egyedi azt az ötezer forintot, hogy ne kelljen számolgatnia a tejre, a kenyérre valót? Azután ott a következő kérdés: „Hoz­zátartozóktól milyen formában és ösz- szegben kap anyagi és egyéb támoga­tást?” íijuk be, hogy a gyerekünktől kapunk száz forintot, vagy egy adag hurkát, levetett cipőt? Jómagam még — szerencsére — inkább segítek raj­tuk ... Egyébként a mai gyerekeknek is megvan a maguk kiadása. És sorol­hatnám a felesleges űrlapi érdeklődése­ket: „Mi képezte megélhetését, amikor szolgálati időt nem szerzett?” — Ter-1 mészetesen tudnék válaszolni. Semmi, illetve a kis nyugdíjából élő anyám, volt kollégáim és tanítványaim szerete- téből származó néhány százas. ■ — Ön, mint ismert mesekönyv író, fér­je mellett élő asszony, és látva körülmé­nyeit, az a hiányzó kétszáz az ötezer­ből ... Mégis szót emelt. — Ahol együtt a félj, feleség, még könnyebben -fizetgetik a rezsit is. No, mi sem ugrálunk, de nem is nélkülö­zünk. Én a többiek, az. egyedül élő nyugdíjasok nevében háborgók. Na­gyon nehéz a helyzetük. Sokuknak még a szükséges gyógyszerrel is spórolnia kell. Éppen ezért kár őket még meg­alázni. Ha nincs elég pénz — ami való­színű —, hogy egyöntetűen minden pe­dagógus öreg megkapja azt a havi ötez­ret, akkor különösen más eljárásra,len­ne szükség. Ha pedig van, adják oda. Vagy az érdemen gondolkodnak? — Ön például mit tenne másképp? HSjCsak egy ötlet: karácsony előtt adjanak valamit és kívánjanak kelle­mes ünnepeket. Aztán a százaknál is és egyszeri beavatkozásként a víz- beeresztés mellett döntöttünk a ka­tasztrófahelyzet elkerülésére. — Mi a biztosíték, hogy a tó vize nem károsodik visszafordíthatatla­nul? — Kifelé nem engedünk vizet, tehát nincs szó átöblítésröl, csupán feltöltésről. így a sók, ásványi anyagok a párolgás során nem tá­vozhatnak a vízből. Megvizsgáltuk a csatornában lévő. vizet is. Nem tartalmaz olyan vegyszereket, me­lyek veszélyt jelentenének az élővi­lágra. A vízminőséget folyamato­san ellenőrizzük. Ksi Mikor kezdődik és meddig tart a vizpótlás? — A nemzeti park területfelügye­lője tegnap nyitotta ki a zsilipet, és mindaddig nyitva marad, míg a víz­szint el nem éri a 230-240 centimé­tert. . Ez várhatóan két hetet vesz igénybe. Ezúton is kérjük a környe­ző mezőgazdasági üzemeket, hogy most lehetőleg ne szórjanak a tó környékén műtrágyát, vegyszert, mert a vízgyűjtő területről minden ilyen anyag rögtön megjelenik a tó vizében is. jobban esne, ha például valakinek egy­szer —I mondjuk pedagógusnapon — eszébe jutna, hogy a város régi katedra- taposóit találkozóra hívná: Nem ven­déglátás kell. A férjem például az OTP- től ment nyugdíjba, ott minden, évben rendeznek nekik egy kis összejövetelt. Annak a melegsége, szeretetérzete, él­ménye kitart a következő évig. Mi meg kapjuk a kérdőívet. Vagy uram bocsá’, ha mégis arra kíváncsiak, hogy milyen körülmények között élünk, mi történ­ne, ha személyesen keresnének meg bennünket? Virágot, se hozzanak, csak nyissák ránk az ajtót. A pedagógusok életét csengők szabdalják szét Aztán egyszerre megszűnik minden.— nem szól a csengő, de más sem. Pedig a megfáradt tanítónak éppúgy, mint minden más embernek, már akkor is jó napja van, ha megkérdezik: hogy tet­szik lenni? Én a magam módján hetvennyolc évesen is dolgozom, írom a meséim, hogy örömet szerezzek a gyerekeknek Az írás kitölti életem, a honorárium kiegészíti a nyugdíjam. Remélem, azért a többiek, a jobban rászorulók a kér­dőívre adott vagy nem adott válaszok­tól függetlenül is megkapják azt a né­hány száz forintot, amiért már régen megdolgoztak. * A kérdőív egyébként a Társadalom- biztosítási Tanács formanyomtatvá­nya, ami igencsak megérett az újrafo­galmazásra, mert idegesitően bürokra­tikus, épp ezért értelmetlen és megalázó. Pulai Sára Tanácskoztak a kiskereskedők Határozatképes létszám­ban tartott küldöttgyűlést a Kisosz megyei szervezete Kecskeméten, a Liberté ká­véház különtermében. Az eseményen részt vett dr. Rocsmándi Béla, az országos- szervezet elnökhelyettese is. Az elnökségi beszámolóból kiderült, hogy a legnagyobb gondot az adóreform beve­zetése jelentette az elmúlt esztendőben. Éppen ezért a megyei vezetőség a legfonto­sabbnak a kereskedők fo­lyamatos tájékoztatását tar­totta, hiszen az új jogszabá­lyok módosításai szinte na­ponta jelentek meg. Mint Rozsnyai Simon me­gyei titkár szavaiból kide­rült, a kiskereskedők a jövő­ben elfoglalt helyüknek megfelelően szeretnék ki­venni részüket a honi gazda­sági és poütikai élet formá­lásában. Az elmúlt esztendő magyar kereskedelmi for­galmának 11,5 százaléka a magánszektorban zajlott. Megyénkben 1917 érvényes kiskereskedői engedélyt tar­tanak nyilván, a taglétszám az elmúlt esztendőben is je­lentősen növekedett. A küldöttgyűlésen többen elmondták, hogy nehezen birkóznak meg a szerintük aránytalanul magas társa­dalombiztosítási járulékkal és a nyereségjövedelmi adó­val. Elhangzott: a tőkebe­fektetés nem áll arányban a kockázattal. Az április 28-ai országos küldöttgyűlést előkészítő megyei tanácskozás az alap­szabály módosításával és az idei esztendő költségvetésé­nek elfogadásával ért véget. — r — —lovas— Magyar—jugoszláv cukorkooperáció Vetik a cukorrépát a baranyai gazdaságokban. Az idei tavaszon csaknem 11 ezer hektáron kerül földbe ennek a fontos ipari növénynek a magja. A nyáriasan meleg időjárás kedvez a munkának azután, hogy az előző napok, hetek esőzései végre átáztatták az aszály sújtotta országrész .földjeit, s a gyökérzónáig megtelt nedvességgel a talaj. Baranya az utóbbi években az ország egyik legjelentősebb cukorrépa-termelő megyéje lett. Jugoszlávia nagy kapacitású feldolgozó üzemeket épített az ország­határ közelében. A határ menti együttműködést a Mohácsi Új Barázda Tsz és a Szigetvári Állami Gazdaság szervezi. Az általuk irányított termelési-értékesítési integrációban 34 agrárüzem vesz részt Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyé­ből. A várható 400-450 ezer tonna termés körülbelül kétharmadát a jugoszláv, egyharmadát hazai cukorgyárak dolgozzák-majd fel. A magyar—jugoszláv együttműködés azért is előnyös a dél-magyarországi termelőknek, mert magasabb árait kapnak a cukorrépáért, mint itthon. A készter­mék meghatározott hányadát a jugoszláviai gyárak visszaszállítják és itthon értékesítik az integráció résztvevői. A határ menti vállalkozás a népgazdaság számára is kedvező, mivel ezzel az ország energiát takaríthat meg. ÉLETVESZÉLYES „CSÍNYEK" Vasúti rongálások Bács-Kiskunban A PETŐFI NÉPE MEGKÉRDEZTE VESZÉLYBE KERÜLT AZ ÉLŐVILÁG Megnyitották • a Szelidi-tó zsilipjét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom